Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-15 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 194. szám Árai 1,80 Ft 1988. augusztus 15., hétfő MEGYÉNKET MESSZI ISTVÁN SÚLYEMELŐ ÉS PACZOLAY GYULA VERSENYBÍRÓ KÉPVISELI Kétszázegy magyar sportoló vehet részt az olimpián A Magyar Olimpiai Bizottság üléséről lapunk 7. oldalán, a sportroratban számolunk be. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTI Bács-Kiskun gazdasága és társadalma 1988 I. félévében A gazdasági építőmunka 1988. évi célkitűzéseit a gazdasági-társadalmi stabilizáció megvalósításának és a ki­bontakozás megalapozásának legsür­getőbb feladatai határozták meg. A belső népgazdasági folyamatokat tekintve Bács-Kiskun megye gazdálko­dó egységei néhány területen kedve­zőbb eredményt értek el az országos átlagnál, másutt viszont számottevően elmaradtak attól. Ipar A megye szocialista ipara 1988 első hat hónapjában terméksorok alap­ján — 1,3%-kal növelte termelését az előző év első félévéhez képest. A vizs­gált időszakban a tanácsi ipar termelé­sének közel 5%-os csökkenése'miatt az állami ipar teljesítménye összességében alig változott. Ugyanakkor a szövetke­zetek a korábbi időszakokban tapasz­talt csökkenéshez, illetve kismértékű növekedéshez képest dinamikusabban bővítették termelésüket, 5%-kal meg­haladva az előző évit. A nehéz- és az egyéb ipar 3, illetve 4%-kal termelt töb­bet, a könnyű- és az élelmiszeripar pe­dig némileg kevesebbet, mint egy évvel korábban. A megye szocialista iparában az I. félévben egy foglalkoztatott átlagosan 4%-kal többet termelt, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés a termelés­hez hasonlóan — a szövetkezetek kivé­telével — elmaradt az 1987. I. félévi növekedéstől, sőt a tanácsi vállalatok termelékenysége az egy évvel ezelőtti 9%-os emelkedés után 1988. június vé­géig közel 3%-kal kevesebb volt. 1988 első felében átlagosan 61 ezer főt foglalkoztatott a megye szocialista ipara, amely 2%-kal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Csu­pán az egyéb és az élelmiszeriparban > dolgoztak 3, illetve 1%-kal többen. En­nek alapján a nehéziparban a termelés növekedése teljes egészében a termelé­kenység javulásából származott, a könnyűiparban pedig a termeléke­nyebb munka mérsékelte a termelés visszaesését. Az egyéb iparban a terme­lés és a termelékenység közel azonos szinten alakult. Az élelmiszeriparban viszont a foglalkoztatottak számának növekedése mellett kevesebbet termel­tek. A megyei székhelyű szocialista ipar 1988. június végéig összesen 16,8 milli­árd Ft-ért értékesített különféle termé­keket és szolgáltatásokat. Ez folyó áron 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, összehasonlítható áron azon­ban némileg elmaradt attól. A vizsgált időszakban a megyei szék­helyű ipari vállalatok és szövetkezetek 4,4 milliárd Ft-ot realizáltak külföldi piacokon, folyó áron 6, .összehasonlít­ható áron pedig 3%-kal többet, mint 1987. június végéig. Az export összeté­tele szinte valamennyi területen kedve­zően alakult. Építőipar A megyei székhelyű kivitelezők 1988 I. félévében 1,7 milliárd Ft értékű saját építési-szerelési tevékenységet végeztek el, amely összehasonlítható áron 8,4%-os növekedés az előző évi teljesí­téshez képest. A saját építési-szerelési tevékenység értéke három év után most először növekvő tendenciájú és az egész évi előirányzat 44%-át teszi ki. A kivitelező építőiparban foglalkoz­tatottak létszáma a megyében 9186 fő volt, 2%-kal kevesebb a múlt év első félévinél. A fizikai foglalkozásúak szá­ma csaknem ugyanilyen mértékben csökkent, az építési-szerelési tevékeny­ségen foglalkoztatott fizikai létszám vi­szont több mint 3%-kal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. Legerő­Agrárgazdaság SOLTON, SZALKSZENTMÁRTONBAN, APÓST ÁGON — ÚJ TANTERMEK ÉPÜLNEK Duna menti körkép — becsöngetés előtt teljesebb a létszámcsökkenés a tanácsi kivitelezőknél; ugyanakkor a szövetke­zeteknél jelentős létszámgyarapodás következett be. A foglalkoztatottak több mint négy­ötöde — közel 7500 fő — fizikai állo­mánycsoportba tartozik. Döntő több­ségüket (szektoronként változóan 54 —83%-ot) építési-szerelési tevékenysé­gen foglalkoztatták. A megye gazdasághatáros földterü­lete 1988. május 31-én 853,8 ezer hek­tár volt, aminek 72%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A művelhető földte­rület csökkenő tendenciája jellemzi ezt az évet is. A szántó és a gyep területe alig változott, az intenzív művelési ágak területe - a kert, a gyümölcsös és a szőlő — együttesen 3%-kal csök­kent egy év alatt. Egyidejűleg az erdő és a nádas területe mérsékelten emelke­dett. A szántónak közel 98%-át vetették be, amelynek csaknem kétharmadát a gabonafélék foglalták el. A gabona vetésterülete valamelyest meghaladta az előző évit. Ezen belül a kalászosoké 2%-kal nőtt, a kukoricáé pedig ugyanilyen mértékben csökkent. Az ipari növények közül cukorrépából valamelyest, dohányból 7%-kal és nap­raforgóból 12%-kal kevesebbet vetet­tek a megyében, mint egy évvel koráb­ban. A repce vetésterülete az előző évi­nek még a felét sem érte el. A magas fehérjetartalmú növények közül szója­babból 10 ezer hektárt vetettek, 92%- kal többet, mint egy évvel korábban. Ez a vetésterület meghaladta a tervidő­szak végére előirányzottat. A zöldség­félék szántóföldi vetésterülete 20 ezer hektár, 9%-kal több az 1987. évinél. (Folytatás a 3. oldalon) Már csak három hét választ el a tan­évnyitástól. Természetes tehát, hogy fokozódott az iram az iskolákban, kol­légiumokban megkezdett nyári rekon­strukcióknál. A községi tanácsokra pénzszűke időben súlyos terhet rónak e felújítások. A bölcs gondolkodás jele: a gondok ellenére a Duna menti telepü­léseken nem lesz fennakadás az év kez­désénél. Jöhet a becsöngetés ... Szalkszenlmárton azon kevés telepü­lések közé tartozik, ahol a tanács — az égető gazdasági problémák ellenére is — oktatási létesítmény építéséhez fo­gott. , —- Ügy gondoltuk — mondja Aranyi János tanácselnök — a falun élőknek is elemi igénye, hogy gyermekeik egész­séges, világos, jól fűthető, korszerűen felszerelt épületekben tanuljanak. A megyei tanácstól is kaptunk támoga­tást egy kétosztályos fejlesztéshez. A község viszont többet akart: szerette volna véglegesen rendezni az átkos örökség okozta gondokat. Nagyobb munkára vállalkoztunk, mint azt ere­detileg terveztük. A most elkészült négy tantermes — a tetőtérben még tovább bővíthető — új létesítményt csak a lakosság tetemes anyagi hozzájá­rulásával sikerült tető alá hozni. Ava­tás: augusztus 20-án. A dunavecsei iskolánál évek óta tartó fejlesztés és rekonstrukció zárult a na­pokban, amikor elkészült a tornacsar­nok melletti sportudvar. NAGYGYŰLÉSEK, MEGEMLÉKEZÉSEK SZOBOR- ÉS KINCSTÁRA VA TÁS • • Ünnepi program augusztus 20-ára Kényelem és közérdek Az ünnep kiemelkedő eseménye lesz az ópusztaszeri ünnepség; a nemzeti történeti emlékparkba több tízezer em­bert várnak. A helyszín történelmi jel­kép. Honfoglaló őseink e környéken döntöttek az új haza törzsek közti fel­osztásáról, s a felszabadulás után az első között itt kezdődött meg a föld­osztás. Ugyancsak hazai és külföldi vendégek sokaságát várja Székesfeltér­vár. A nagy eseményre méltóképpen készül a város: felújították a Szent Ist­ván által alapított középkori királyi ba­zilika maradványait őrző romkertet, újjávarázsolták a belvárosi műemlék épületek homlokzatát; hangulatos, a környezetbe illő kandelábereket állítot­tak fel. S az ünnep előestéjén adják át az új városi képtárat. Ekkor lesz majd a nagygyűlés a Szabadság téren is; Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke mond ünnepi beszédet, majd (Folytatás a 2. oldalon) ÉÍmÉ. Néhány hónapja aligha kezdődhe­tett volna így egy vezércikk: A né­mileg túlsúlyos férfit nem először lá­tom félmeztelenül, felül körkörösen jó tenyérnyivel kifehérlő alsónadrág­gal az élelmiszerboltban. Tömény - ital és néhány üveg sör kerül a ko­sárba. Kissé izzadt hátához két húszfilléres ragad valahonnan, a sor­ban álló hölgyet láthatóan zavarja a melegítönadrágos vevő közelsége, arrébb húzódik. Mit keres az első oldalon ilyen semmiség, kérdezte volna a szer­kesztő, az olvasó. Attól nem dől ösz- sze a világ, ha valaki szereti a ké­nyelmet és alig-alig felöltözködve ballag el a lakásától kétszáz méter­nyire található üzletbe. Nagyobb ba­jaink is vannak az ilyen illetlenség­nél. Éppen itt van a kutya elásva. A szentté avatott kényelem roncsolja szét jó ügyeinket, mállasztja a társa­dalmat, rontja a közhangulatot. Mi­előtt továbbfüzném a gusztustalan látványtól füstölgő, indulatos mon­dandómat, utalnom kell egy régi ol­vasmányélményemre. Az elbeszélés kényelemkedvelő főhőse újabb és újabb kívánságokkal szeretné meg­könnyíteni életét. Mindenható segí­tőtársa révén eléri, hogy a föld min­den javát megszerezhetné, csodála­tos élmények birtokosa lehetne, ha fölkattintana egy bizonyos kapcso­lót. Annyira elkényelmesedett azon­ban, hogy már ehhez a mozdulathoz sincs akaratereje ... A csak önmaguk kényelmét iste- nítök gázolnak át a frissen ápolt parkon, hogy két lépést megspórol­janak, bömböltelik rádiójukat, mert így szeretik, tanácsolják el a zárás előtt néhány perccel vidékről érke­zett ügyfelet. Fia megszavaztattuk volna a pél­daként említett bolt vásárlóit, majd mindenki helytelenítette volna a hiá­nyos öltözékű úr kiszolgálását. De senki sem mer szólni; tehetetlen a társadalom. Végül is magunkkal tolunk ki, de nagyon, az egyéni és részérdekek tobzódása miatt. Négy országban jártam a közel­múltban: tanúsíthatom, városokban szombat délután is kapok kenyeret, más élelmiszert. Rómában most ren­delték el a nagyobb üzletek szombat délutáni nyitva tartását. A megye- székhelyen az elmúlt hetekben hosz- szú sorok kígyóztak a piacon, mert minden előzetes értesítés nélkül be­zárt a vasárnap nyitva tartó üzlet. Saját életünket nehezítjük a társa­dalom túlzott engedékenységével. Csak látszólag mondok ellent sa­ját állításaimnak, ha kijelentem: ki­csit megértem azokat, akik — sze­rintem — nagyvárosi nyilvánosság­ban megengedhetetlen öltözékben tépnek be szemetes előterű üzletek­be. A rendetlenség szülője mindkét esetben a kényelem, meg a munka — hogyan is mondjam — arisztok­ratikus felfogása. Nagy felülvizsgálataink sorában el kellene gondolkoznunk azon, hogy olyan nagy baj-e, ha — mint a világ nagyobb részében — a kereskedőta­nuló időnként seprőt vesz a kezébe. Nem esik le senkinek az a bizonyos korona a fejéről, különösen olyan he­lyen, ahol a tisztaság, a rend volna a legfontosabb szakmai követelmény, így mondta ezt szombati figyelemre méltó nyilatkozatában az Elnöki Ta­nács nyugalmazott elnöke. „Nálunk legjobban a rend hiányzik, ami azután a munka minőségét hozza. Demi csak beszélünk, beszélünk...” Kérdeztem a városi tanács illeté­keseit: nem lehetne valamit csinálni az élelmiszerboltok méltóságának megőrzéséért, a kulturált kereskede­lemért, a régi vásárlói magatartás- normák visszaállításáért? Mi taga­dás, egyikük sem lelkesedett javasla­tomért, mivel „erre nincs tiltó parag­rafus". Valóban nincs, de van józan társadalmi önérdek. Most olvasom: egy világhírű für­dővárosban szigorúan megbírságol­ják az utcán vagy üzletekben félmez­telenül mutatkozó férfiakat, nőket. Mi még a kérésig sem jutottunk el, mert szörnyen kényelmetlen a cse­lekvés. Heltai Nándor A Duna-parti nagyközségben folyta­tódott a másik, a megyei tanács közvet­len felügyelete alá tartozó általános is­kola és kollégium rekonstrukciója is. Az építők, a nagyközségi tanács költ­ségvetési üzemének brigádjai, befejez­ték a szennyvízelvezető rendszer újjá­építését, a hálók festését. Aposlagon, a Nagy Lajos Általános Iskolánál csak a legszükségesebb szün­idei, karbantartó munkák elvégzésére kaptak megbízást a községi tanás al­kalmazottai. Mint azt Bolvári József tanácselnöktől megtudtuk: júliusban végre elkészült egy új három tantermes épületszámy építésének terve. — Már szervezzük a társadalmi munkás kol­lektívákat ehhez az újabb nagy vállal­kozáshoz — mondja a tanácsi vezető. — A megyei támogatásból jó ha az anyagköltségre futja; úgy tervezzük te­hát, hogy az új létesítményt — mely a tavaly összedőlt öreg iskolánkat pótolja majd —- a község lakossága építi föl. Nem leszünk egyedül! Már több segít­ségajánlatot kaptunk budapesti, kecs­keméti vállalatok szocialista brigádjai­tól. Természetesen megvan még a Pri- bojszky Mátyás citeraművész szervezte 1987-es jótékonysági koncert félszáze­zer forintja is ... Solton is csupán a legfontosabb hi­bák javítására futotta az idén. Pedig nagyon kellene a fejlesztés, hiszen még mindig vannak szükségtantermek az egyre gyarapodó népességű településen. De nem megy minden egyszerre. 1988- ban elkészült a napközi ebédlőjének bővítése is, és ütemesen halad a két éve megkezdett kissolti tizennégy tanter­mes általános iskola építése. Az újabb szárnyban hat tanterem és két techni­kai műhely kap helyet. A tervek szerint a Kunszentmiklósi Városi Jogú Nagy­községi Tanács költségvetési üzemének brigádjai jövő szeptemberre készülnek el a munkákkal. A folytatás a sport­csarnok felépítése lesz. Avatásra felte­hetően 1990-ben kerülhet sor. Hartán — ahol egy éve adták át az új iskolaszámyat —június, júliusban csak a meszelésekre futotta. Ez évben kezdenek hozzá a német ajkú község­ben az új óvoda alapozásához. Bár a költségek előteremtésénél sokat segitet- tek a helyi nagyüzemek, a tanács most nem tud jelentősebb összeget áldozni a dunatetétleni vagy a hartai iskolák, művelődési házak rekonstrukciójára. Dunapatajon az új tanévkezdésre végre sikerült tantermekkel bővíteni az általános iskolát. Az Állami Zeneisko­la, — mellyel eddig meg kellett osztoz­nia az egykori református polgárin — most másik épületbe költözött. Egy alapítvány támogatásával sikerülhetett a válás. így enyhültek a tanteremgon­dok, az ifjú zenebarátok pedig kiváló körülmények között ismerkedhetnek Kodály Zotán örökségével. F. P. J. TERVMÓDOSÍTÁS UTÁN SZABADSZÁLLÁSON Épül az édesipari üzem Tavaly, amikor hozzákezdtek Szabadszálláson az építkezéshez, még szaloncukorgyámak indult, ám időközben édesipari üzemmé változott. Az eredeti terveknek megfelelően a Dózsa György és a Vadvirág út által határolt területen épülő tele­pen a Budapesti Édesipari Vállalat Csemege Édesipari Gyára úgyneve­zett főzött technológiával szalon­cukrot készített volna. Időközben azonban kiderült, hogy a szűkülő pénzügyi lehetőségek miatt nem tudják megvásárolni a drága főző­berendezéseket. Ezért módosítani­uk kellett elképzeléseiket. Az új helyzetnek megfelelően úgy döntöt­tek, hogy a szabadszállási üzemben rizses csokoládét, rágógumit és nu- gátos szaloncukrot gyártanak. A tervek változtatása miatt lelas­sult az építés üteme. így némi késés­sel, várhatóan csak a jövő év nya­rán adhatja át a kivitelező — a helybéli Lenin Tsz építőipari ágaza­ta -— a százmillió forint értéket meghaladó létesítményt. Az új üzemben 150-160 szabad- szállási és környékbeli ember kap majd munkalehetőséget. G. B. • Mészáros Árpád tcrmoventilátort szerel. • A csarnokban jelenleg a burkolá­son, a szociális épületben a víz és a fűtés szerelésén dolgoznak. Felvéte­lünkön a már kintről teljesen kész szociális épület látható. Ifjúsági házak Baján mmsmmm mm • Baja-Újváros részeként jó ütemben épülnek az ifjúsági családi otthonok. Egyik­másik házba már ez év őszétől beköltözhetnek a hajlékra várók. Elkészült az a bitumenes bekötő útszakasz is, ami a Kölcsey utcából vezet az épülő ifjúsági házak­hoz. (Szabó Ferenc felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents