Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 12. Legfelsőbb szintű szovjet—lengyel tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) a hagyományos fegyverzetek és fegyve­res erők csökkentésével. . A főtitkár jelezte, hogy a szocialista országok közössége ennek szellemében a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének hétvégi varsói ütésén nagyjelentőségű és konkrét javaslatok­kal áll elő. Ezzel összefüggésben kije­lentette, hogy a Varsói Szerződés mind a katonai erők személyi létszámát, mind a fegyverzetet kész csökkenteni a két katortai tömb közötti aszimmetria felszámolása érdekében és javasolta, hogy a globális stratégiai egyensúly megteremtése helyett az egyes fegyver- fajtáknál külön-külön törekedjenek az aszimmetria megszüntetésére. A Szov­jetunió — mondotta —» kész az előre­tolt állomáshelyeken tartózkodó légi fegyveres ereje csökkentésére, ameny- nyiben a NATO nem telepíti Olaszor­szágba hetvenkét darab F—16-os va­dászbombázóját. A főtitkár javasolta, hogy a két katonai tömb kezdje meg fegyveres erőinek és fegyverzeteire vo­natkozó adatainak cseréjét, az adatok szigorú ellenőrzése mellett. Mihail Gorbacsov emlékeztetve ar­ra, hogy a reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozó fordulatot hozott a két nagyhatalom viszonyában, felvetette az európai országok vezetőinek egy Reykjavíkhoz hasonló csúcstalálkozó­ját, aminek egyetlen témája a hagyo­mányos fegyverek és fegyverzetek csökkentése, az európai biztonság és együttműködés erősítése lenne. Európa és a világ fordulat előtt áll — hangsú­lyozta —, a nukleáris fegyverek, de a hagyományos fegyverek is a világ és Európa békéjét, az emberiség létét fe­nyegetik. A gyűlölködés helyett a biza­lom megteremtésére, a szembenállás helyett az együttműködésre szólított fel Európában, amelynek sorsa valameny- nyi ország azonos jogokon alapuló együttműködésén, az áruk, a kulturális és művészeti értékek, az eszmék szabad áramlásán múlik. A háború veszélyét csökkentő európai központ létrehozá­sát indítványozta, mint a NATO és a Varsói Szerződés állandó intézményét, amely a későbbiekben a folyamatos együttműködés kialakuló szervezete le­hetne, nemcsak a kontinens, hanem az egész világ számára. Az SZKP főtitkára alapvető jelentő­ségűnek nevezte a történelmileg kiala­kult és szerződésekben is rögzített eu­rópai politikai realitások tiszteletben- tartását. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Szovjetuniónak az internacionaliz­mus szellemében nem lehet közömbös egyetlen ország vagy nép sorsa sem. Az államok közötti kapcsolatokat a jog- egyenlőségnek, a jószomszédságnak és az együttműködésnek kell jellemeznie, véglegesen el kell vetni az egoizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust, min­den, a megtorlásra és bosszúállásra irá­nyuló törekvést. Kijelentette, hogy a humanitárius kérdéseket az európai együttműködés középpontjába kell ál­lítani, mégpedig nemcsak a kelet—nyu­gati viszony síkján, de az egyes szocia­lista országok között is. A szovjet—lengyel viszonyról szól­va, az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy az soha ilyen jó nem volt, mim ma. Hozzátette ugyanakkor, hogy a sokoldalú együttműködés kiszélesítése érdekében a két országnak — és ez más szocialista országokra is vonatkozik — újszerű gondolkodásra, fordulatra van szüksége, az önkéntességet, a jog- egyenlőséget, a partneri viszonyt és az érdekközösséget kell előtérbe állítani. A kiaknázatlan lehetőségekről beszélt gazdasági téren is, mindenekelőtt azért, mert egyelőre sem a Szovjetunióban, sem Lengyelországban, sem a többi szocialista országban nem alakultak ki azok a gazdasági és pénzügyi mecha­nizmusok, amelyek előrelendítenék az együttműködést. Úgy vélekedett: nem kell a feltételek maradéktalan létrejöt­téig várni, már most ki kell használni minden adódó alkalmat, különösen a közös vállalatok alapításával, mert e téren az eredmények elégtelenek. Emlékeztetve a nemrég befejeződött XIX. szovjet pártértekezletre Gorba­csov úgy vélekedett, hogy a Szovjet­unió és az egész szocialista tábor a mélyreható átalakulás, a lenini eszmék újjászületésének korszakát éli, amikor az előrehaladás csak a demokrácia gaz­dagításával, az anyagilag és erkölcsileg is sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom létrejöttével képzelhető el. A pártértekezlet legnagyobb eredmé­nyének azt nevezte, hogy az felrázta a szovjet társadalmat és megerősítette a felismerést: a politikai rendszer reform­ja nélkül nincs átalakulás, a szocializ­mus nem építhető felülről jövő paran­csokkal, csak alulról induló kezdemé­nyezésekkel. A szovjet—lengyel kapcsolatok múltbeli alakulásáról szólva Mihail Gorbacsov arról beszélt, hogy a teljes igazság feltárása érdekében igen sok a tennivaló, de ebben a munkában nem kerekedhetnek az indulatok a tények fölé, komoly, elmélyült tudományos munkára van szükség. A Szovjetunió­ban — hangsúlyozta, elítélik a sztálini önkényt és a kegyetlenkedéseket, ame­lyeknek sok lengyel is áldozatul esett. Emlékeztetett arra, hogy az 1920-as lengyel—szovjet háborúra sem került volna sor, ha más a két ország viszonya és ki tudja hogyan alakulnak az esemé­nyek ebben az esetben a második világ­háború idején. Elismerőleg szólt az úgynevezett történelmi fehér foltok fel­tárására alakult vegyesbizottság eddigi munkájáról. A hétfői hivatalos program díszva­csorával fejeződött be, amelyen mind­két vezető pohárköszöntőt mondott. Mihail Gorbacsov ma Krakkóban folytatja lengyelországi látogatását. NSZK-álláspont a romániai „településfejlesztésről” Az NSZK Bécsben félreérthetetlenül értésére adta Romániának álláspontját az úgynevezett „település- fejlesztési” tervekkel kapcsc.atban. Ebben az értelem­ben nyilatkozott hétfőn a szövetségi sajtóértekezleten Jürgen Chrobog, a bonni külügyi hivatal szóvivője. Nyugatnémet újságírók kérdésére válaszolva kifej­tette: noha az osztrák kormány hivatalos tiltakozásá­tól eltérő formában, az NSZK kormánya és személy szerint Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter az utóbbi időben többször is hallatta szavát. így követelte, hogy szavatolják a romániai nemzeti kisebbségek, a magyar és a német népcsoport kulturá­lis önazonosságának, életterének megőrzését. Ezért az NSZK a bécsi utóértekezlet alkalmával többször is ilyen értelmű felhívást intézett Romániához, s erre ezt a fórumot tartja legalkalmasabbnak. Ahromejevet Reagan is fogadja Reagan elnök is fogadja Szer- gej Ahromejev marsallt, a szov­jet fegyveres erők vezérkari fő­nökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Álla­mokban. Ahromejev befejezte katonai intézményekben tett körútját és visszatért Washing­tonba, ahol újabb megbeszélé­seket folytat William Crowe ten­gernaggyal, az Egyesült Álla­mok vezérkari főnökei egyesí­tett bizottságának elnökével. A szovjet vezérkar főnöke számos katonai intézményt ke­resett fel. Részt vett a tengerész- gyalogosok, illetve a szárazföldi haderő egységeinek egy-egy ki­sebb gyakorlatán, ellátogatott a nukleáris meghajtású Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó­ra, ahol légibemutatót rendez­tek tiszteletére, és megtekintett egy légitámaszpontot is, ahol megismerkedett az Egyesült Ál­lamok hadászati légiereje B—1B típusú hadászati bombá­zójával. Ezt a bombázót egyéb­ként a Szovjetunió elleni akci­ókra fejlesztették ki, de a leg­újabb közlések szerint nem al­kalmas feladata ellátására. Ahromejev marsall ma fejezi be látogatását az Egyesült Álla­mokban. A megállapodás sze­rint rövidesen Crowe tenger­nagy látogat el a Szovjetunióba. • • Ülésezik az Emberi Jogok Bizottsága Genfben a Nemzetek Palotájá­ban hétfőn megnyílt az ENSZ Em­beri Jogok Bizottsága 33. üléssza­ka. A testület munkájában részt vesz 18 neves emberi jogi szakértő is. Az ülésszakon Belgium, Japán, Ko­lumbia, Ecuador és több más állam jelentését tanulmányozzák azokról az intézkedésekről, amelyeket a Polgári és Politikai Jogok Nemzet­közi Egyezségokmánya előírásai­nak végrehajtása érdekében tettek. Megvizsgálják a tagországok ál­lampolgárainak az emberi jogok megsértésével kapcsolatos pana­szait is. A bizottság július 29-éig ülésezik. Gorbacsov Varsóban Új lap a kapcsolatok történetében Az USA fizet, de bocsánatot nem kér Hétfőn Lengyelországba érkezett hi­vatalos, baráti látogatásra Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára. Kísére­tében, a szovjet küldöttség tagjai között az SZKP és a szovjet kormány vezető képviselői szerepelnek. Ez Mihail Gorbacsov harmadik láto­gatása Varsóban azóta, hogy átvette az SZKP főtitkári tisztségét 1985-ben. Először a Varsói Szerződés érvényessé­gének meghosszabbításakor, majd a LEMP X. kongresszusának vendége­ként járt ott. Ez a mostani állami láto­gatás. A vendéglátók a Lengyel Nép- köztársaság állami vezetői, az élen Voj- ciech Jaruzelskirel, a LEMP KB első titkárával. Gorbacsov látogatása szinte közvetle­nül az SZKP országos pártértekezlete után történik. Lengyelországba olyan pártvezető érkezett, akinek politikája — az értekezlet tanúsága szerint — ál­talános társadalmi támogatásnak ör­vend otthon, s akit a lengyelek rokon- szenve vesz körül. Az a szovjet pártveze­tő látogat Varsóba, aki Wojciech Jaru- zelskivel együtt aláírta a lengyel—szov­jet nyilatkozatot az ideológiai, tudomá­nyos és kulturális együttműködésről. Ez az okmány példa nélküli az évek során sokszor viharos lengyel—szovjet kap­csolatok történetében. A nyilatkozat rögzítette, hogy fényt derítenek a két nép történelmi kapcsolatainak eddig ne­héz és bonyolult mozzanataira, valamint a közös múlt dicső lapjaira. A nyilatko­zat máris megváltoztatta a pszichológiai hátteret a lengyel és szovjet nép bizony sok terhes emléket is hordozó kapcsola­taiban. Ezt igazolták a Lengyelország­ban legutóbb lefolytatott közvélemény­kutatás eredményei. 1985 és 1988 között 53 százalékról 69 százalékra nőtt azoknak a lengyeleknek a száma, akik rokonszenvvel viseltetnek a szovjet pártvezető iránt, s kétszeresére rytt a nagy rokonszenvet nyilvánítók száma. 1988 februárjában a lengyelek közel 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja Gorbacsov politikáját, s ellenzői mindössze 1,4 százalékot tesz­nek ki. A Gorbacsov-irányvonal ■sikerét a lengyelek saját sikerüknek tekintik. Az eredmények a szocialista megújulás és reformok híveit erősítik Lengyelország­ban is. Lengyelország és a Szovjetunió ugyanabban a történelmi szakaszban jár. A lengyel reform sikerei az általános szocialista átalakítás ás demokratizálás folyamatát szilárdítják meg, és fordítva: minden lengyel vereség e téren a szocia­lista átalakítás általános folyamatát gyengítené. A mostani látogatás alkalmával vár­hatóan nagy jelentőségű vélemény- és tapasztalatcsere folyik majd a jelenlegi lengyel reformfolyamat és a szovjet át­alakítás problémáiról. Mindkét ország szükségesnek tartja a lengyel és szovjet átalakítás elméletének területén a köl­csönös tanulást. Mihail Gorbacsov lengyelországi lá­togatása nem csupán kétoldalú, hanem nemzetközi vonatkozásban is nagy horderejű esemény. A látogatást meg­előzte a moszkvai Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó, s követi majd a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének ülése. Feltételezhető, hogy ezen megvitatják a kelet—nyugati, elsősor­ban európai kapcsolatokat. A lengyel külpolitika európai léptékét tükrözik azok a módosítások, amelyeket a len­gyel kormány újabban felvett a hagyo­mányos fegyverek európai leszerelését előmozdítani igyekvő Jaruzelski-tervbe. Gorbacsov látogatása új lapot nyithat továbbá Lengyelország és a Szovjetunió kapcsolataiban. Varsóban nem zárják ki, hogy ezt szélesebb, történelmi össze­függésben is értékelik: az ellentétek, fél­reértések és bizalmatlanság évei után valóban új alapokra kerülhetnek a két ország és két nép kapcsolatai a szovjet vezető iránt megnyilvánuló általános ro- konszenv nyomán. Interpress (Varsó) Lehetséges, hogy az Egyesült Álla­mok még a Biztonsági Tanács kedden kezdődő ülése előtt felajánlja a kártérí­tést a Perzsa-öböl felett lelőtt iráni utasszállító gép áldozatai családtagjai­nak. Michael Armacost külügyminisz­ter-helyettes egy vasárnapi televíziós interjújában utalt erre, bár nem mond­ta, hogy a bejelentést erről esetleg a tanács ülésén teszik meg. Az Egyesült Államok ugyanakkor nem hajlandó sem bocsánatkérésre, sem más engedményre az utasszállító gép ügyében a tanács ülésén, és jelezte: mindenképpen megvétóz egy olyan ha­tározattervezetet, amely elítélné az amerikai magatartást, követelné az Egyesült Államok flottájának kivoná­sát az Öbölből. Ezt Vernon Walters, Washington ENSZ-nagykövete jelen­tette ki egy másik televíziós műsorban. Henry Kissinger, a veterán amerikai politikus azt javasolja, hogy az Egye­sült Államok most kezdjen tárgyaláso­kat Iránnal a vitás kérdések rendezésé­ről. Kissinger szerint ötpontos javasla­tot lehetne megtárgyalni. Egyrészt az Egyesült Államoknak javasolnia kell azt, hogy Irán és Irak egy időben jelent­se be a hadműveletek befejezését és ugyanakkor állapodjon meg abban, hogy megszünteti a támadásokat a te­herszállító hajók ellen az Öbölber). Másrészt az ENSZ főtitkárának bizott­ságot kellene létrehoznia az Irak és Irán közötti háború okainak kivizsgá­lására. Negyedik pontként Kissinger azt javasolja, hogy az Egyesült Álla­mok ez esetben szüntesse be az olajszál­lító hajóknak adott fegyveres kíséretet, majd amikor a megállapodások hatása már érvényre jut, csökkentse katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségében. Irán jelezte, az ilyen javaslatot elfo­gadhatatlannak tartja mindaddig, amíg nem kerül sor az amerikai flotta előzetes csökkentésére. Értesülések sze­rint egyébként az Egyesült Államok változtatásokat hajt végre a Perzsa­öbölben állomásozó erői vezetésében. Jelenleg a szárazföldi hadsereg kezében van az irányítás. A legutóbbi incidens­hez hasonló, tragikus következmények elkerülésére a flotta egy tengernagyát akarják kinevezni a jövőben az Öböl­ben és annak térségében állomásozó amerikai erők főparancsnokává. Folytatódtak a sztrájkok Százezres tömeggyűlés az örmény fővárosban Jerevánban vasárnap késő este 100 ezres tömeggyűlést tartottak az örmény történelmi levéltár melletti téren — közölték az MTI moszkvai tudósítójával hivatalos jereváni forrásból hétfőn reggel. Az örmény főváros Tyeatralnaja (Szín­ház) terét a katonaság lezárva tartja, ott nem került sor megmozdulásokra. A gyűlés szónokai a Karabah-hegyvidék mielőbbi Örményországhoz csatolá­sát, a Maszisz városban történt mérgezési ügy tetteseinek kézrekerítését követel­ték. Egyben támogatásukról biztosították a szovjet legfőbb ügyésznek azt a szombaton bejelentett döntését, hogy a szumgaiti pogrom elkövetőinek ügyét felsőbb szinten tárgyalják. Az MTI tudósítójának az Armenpressz örmény hírügynökségtől kapott infor­mációja szerint szombaton este Szűrén Arutyunjan, az Örmény KP KB első titkára televíziós beszédben jelentette be, hogy a karabahi kérdés hamarosan az SZKP KB és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elé kerül. Arutyunjan a munka felvételére és nyugalomra szólította fel honfitársait, sürgetve, hogy tanúsítsanak önmérsékle­tet, hallgassanak a józan ész szavára. í Áz MTI tudósítójának kérdésére elmondták: hétfőn reggel Jerevánban folyta­tódtak a sztrájkok, a városi közlekedés azonban működik. Nyugodt a helyzet ugyanakkor Bakuban és Azerbajdzsán más városaiban — közölte az azerbajdzsán külügyminisztérium illetékese, bár hozzátette: bizonyos feszültség érezhető Azer­bajdzsánban is az örményországi események kapcsán. Fogadás a mongol nagykövetségen Dangászurengijn Szaldan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter. Őszi Isbán külügyminiszter-helyettes, Spilák Ferenc kereskedelmi miniszter- helyettes, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi élet több más vezető személyisége. Ott volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Uj magyar nagykövet Ottawában Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn búcsúlátogatáson fogadta dr. Bányász Rezsőt, hazánk Kanadában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki rövidesen elutazik állomáshelyére. (MTI). Megnyílt a Népek Barátsága Nyári Egyetem A XXX. Népek Barátsága Nyári Egyetem hétfőn megnyitotta kapuit Pécsett. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában tartott megnyitó ünnepségen Piti Zoltán, a városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik tucatnyi európai és tengerentúli ország­ból érkeztek. Az első előadást Magyarország helyéről a világban Nádor György, a Nem­zetközi Kulturális Intézet főigazgatója tar­totta. A pécsi nyári egyetem tizenkétnapos prog­ramja során a hallgatók sokoldalú, tár­gyilagos képet kapnak a mai magyar való­ságról: hazánk politikai, társadalmi, gazda­sági és művelődési helyzetéről, valamint nemzetközi kapcsolatainkról. Két fórumot is rendeznek: az egyiket a magyar ifjúság szoci­alizmusképéről, a másikat a magyarországi nemzetiségek helyzetéről — az utóbbit a né­metek lakta Pécsváradon. A nyári egyetem hallgatói megismerkednek Pécs történelmi emlékeivel és kulturális nevezetességeivel, felkeresnek nemzetiségi falvakat és ellátogat­nak ipari üzemekbe. • AZ MTA KÖZLEMÉNYE. A Duna-mozgalmak vezetői: Mécs Imre, Szekeres László, Varga János és az Egyesült Államokban működő Magyar Környezetvé­delmi Alap elnöke, Lipták Béla professzor hétfőn felkeresték Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, és megbeszélést folytattak a bős—nagy­marosi vízlépcsőről. Mindkét fél egyetértett a kérdés nyilvános vitájának és az e témában született korábbi állásfoglalások — beleértve az MTA 1983. és 1985. évi állásfoglalásait is — nyilvánosságának szükségességében. Egy évet kapott a lövöldöző horgász ítéletet hirdetett hétfőn a Ráckevei Bíróság dr. Dobi Imre tanácsa a lövöl­döző horgász ügyében. A vádirat sze­rint ez év április 8-án Bán István vád­lott, a Budapesti Hőerőmű Vállalat technikusa a soroksári Duna-ágban horgászás közben szóváltásba kevere­dett az olimpiára készülő Kolozsvári Gáborral, aki edzés közben a csónakjá­val beleakadt Bán István horgászzsi­nórjába. Egymás kölcsönös sértegetése után a vádlott köveket dobált á sporto­ló felé, megfenyegette, hogy a nála levő légpuskával kilövi a szemét. Amikor Kolozsvári kenujával folytatta útját, a vádlott célba vette a parttól távolodó sportoló fejét, s mikor az visszafordult, 15 méterről rálőtt. A lövedék Kolozs­várit a szemöldök táján megsebesítette. A bíróság Bán Istvánt maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűn­tettének kísérletében találta bűnösnek. Mérlegelve a körülményeket, áz eset megítélésénél súlyosbító körülmény­ként vette figyelembe, hogy a testi sér­tések elleni cselekmények az utóbbi időben elszaporodtak, és hogy Bán Ist­ván ellen vesztegetés vétségében másik eljárás is folyamatban van. Enyhítő kö­rülménynek minősítette viszont a vád­lott előrehaladott életkorát, azt, hogy készségesen közreműködött a bíróság munkájának megkönnyítéséhez, s vé­gül az úgynevezett eshetőleges szándé­kot is, amelyen ebben az esetben a jo­gászok azt értik: nem egyértelmű, hogy a vádlott a sértett testi épségét akarta veszélyeztetni a lövés leadásával. Mindezek alapján a bíróság Bán Ist­vánt egy évi börtönbüntetésre ítélte, amelyet azonban három évi próbaidőre felfüggesztett. Emellett tízezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, s a sérülést előidéző fegyvert elkobozta. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője felmenté­sért fellebezett. Munkahelyteremtő kisszövetkezet (Folytatás az 1. oldalról), dolgoznak, hogy a szállítási határidő­ből ki ne csússzanak. Pedig hivatkoz­hatnának arra, hogy ők sem kapják meg időben az alapanyagot, aminek beszerzése egyre nehezebb. De nem hi­vatkoznak. Lévén az elnök anyagbe­szerző is, maga járja az országot, hogy meglegyen minden, ami a termelésük­höz szükséges. Termékeik túlnyomó része a raklap: egyutasnak nevezik, mert egyszeri használat után eldobják'. Mégis jó mi­nőségűnek kell lennie, hiszen azon az egy úton nagy terhelésnek van kitéve. Gyártanak vasúti kitámasztót, kon­zervgyári keretet, ezek javítását is vál­lalják. Legnagyobb megrendelőjük a Paksi Konzervgyár — korrekt, jó kap­csolat alakult ki köztük —, de dolgoz­nak a Kaposvári Cukorgyárnak, a Szé­kesfehérvári Hűtőipari Vállalatnak, a bólyi áfésznek, a budapesti Kemikál- nak és más cégeknek. Termelésükben olyan anyagot is felhasználnak, amit mások eldobnak. A nagyüzemekben nem foglalkoznak a hulladék kiváloga­tásával, a dávodiaknak viszont megéri, hiszen így olcsó alapanyaghoz jutnak. Az is zsebbevágó érdekük, hogy terme­lési költségeik ne növekedjenek. Müller Jánosné főkönyvelő elmond­ta: tavaly 8,1 millió forint volt a szövet­kezet termelési értéke, s 1,9 millió a mérleg szerinti nyereség. Hasonló ered­ményeket akarnak elérni az idén is. Többre egyelőre nem vállalkoznak, mi­vel a meglevő kapacitásukat bővíteni nem tudják. Pedig a keresetüket csak akkor növelhetik,yha többet dolgoz­nak; a jövedelemadó miatt az idén ugyanannyi munkáért kevesebb pénzt kapnak kézhez. Legközelebbi céljuk, hogy ebben utolérjék magukat. A. M. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK: A Magyár Nemzeti Bank árfolyamai Érvényben: 1988. júlins 12-étöl 18-áig Vételi Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre Angol font forintban 8314.32 8828.60 Ausztrál dollár 3878,61 4118,53 Belga frank 127,10 134,% Dán korona 699,87 743,17 Finn márka 1119,86 1189.12 Francia frank 790,95 839,87 Görög drachma a/b 33,21 35,27 2506,65 Holland forint 2360,63 Ír font 7155,37 7597.97 Japán yen (1000) 367,51 390,25 Jugoszláv dinár (1000) /b 20,00 21,24 Kanadai dollár 4049,90 4300,40 Kuvaiti dinár 17347,27 18420,29 Norvég korona 732,83 778,15 NSZK márka 2660,61 2825,19 Olasz líra (1000) 35,90 38,12 Osztrák Schilling 378,01 401,39 Portugál escudo 32,59 34,61 Spanyol peseta 40,22 42,70 Svájci frank 3198.65 33%31 Svéd korona 774,61 822,53 USA dollár 4897,13 5200,05 ECU (Közös Piac) 5529,11 5871,11 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es.

Next

/
Thumbnails
Contents