Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIH. évf. 165. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 12., kedd Magyarország új arca Grósz Károly interjúja a Newsweeknek (3. oldal) Szakma születik? Beszélgetés a titkárnőkről (3. oldal) Amerikai design (4. oldal) SPORT (7. oldal) Aratják a kenyérgabonát Jói halad a betakarítás a megye me­zőgazdasági üzemeiben. Mindenütt be­fejezték az őszi árpa aratását és mag­tárba került a repce termése is. Az őszi- búza-táblákon járnak a kombájnok, s a jó időben a munka folyamatos. A ga­bona most nem igényei szárítást, ami jelentős energia- és költségmegtakarí­tást eredményez a gazdaságoknak. A megyében mintegy 96 ezer hektáron termesztenek búzát, aminek ötödéről már begyűjtötték a szemeket. A hoza­mok is biztatók, a közepesnél jobbak a hektáronkénti termésátlagok. • A kunszállási Alkotmány Tsz-ben 514 hektáron termesztenek búzát és hat E-514-es kombájnnal takarítják be a szemet. Az aratás előtt kedvező fizetési feltételekkel kaptak négy új NDK beta­karítógépet a kecskeméti Agroker Vál­lalattól. • A kiskunfélegyházi Petőfi és Vörös Csillag Tsz-ekben befejezték a repce be­takarítását. A két szövetkezet termését' a Vörös Csillag üzemében szárították. Ezután mindkét gazdaságban a búza aratásába kezdtek. • Nem bálázzák a szalmát a Hajósi József Attila Tsz-ben, hanem csak hal­mokba összehúzzák és innét szállítják el az állattartó telepekre. (Méhcsi Éva felvételei) MÁSOK ELDOBJÁK, A DÁVODIAK FELHASZNÁLJÁK Munkahelyteremtő kisszövetkezet • Jelenleg húsz dávodinak ad munkát a Rációnál kisszövetc- kezet. Felvételünkön: Illés Józsefné, Virág Róbert, Csóka Annamária raklapot szegeinek. (Straszcr András felvétele.) Éveken keresztül biztos munkát, jó kereseti lehetőséget jelentett tízegynéhány dávodi számára a Bácsborsódi Rá­kóczi Tsz faipari részlege. A szövetkezet egyik legeredménye­sebben működő kis szervezete volt, kollektívája azonban nem vállalta a tsz-ben — gazdasági megfontolásokból — végrehajtott átszervezés következményeit. Inkább önállósí­tották magukat. Ha ezt nem teszik, ingázniok kellett volna, mivel Dávodon nemigen akad munkalehetőség. Főleg a nők­nek nehéz itt elhelyezkedni. A raklapgyártók — ahogyan a községben nevezik őket — tehát kiváltak a szövetkezetből, s 1986. január l-jétől gazdasági munkaközösséget alkotva folytatták tevékenységüket. Időközben azonban számukra kedvezőtlenül változtak meg a szabályozók, ezért júliusban ismét cégtáblát cseréltek: kisszövetkezetté alakultak. Mint Berkes István elnök mondta: így tudtak a piacon versenyké­pesek maradni. A Rációnál Faipari Feldolgozó és Értékesítő Kisszövetkezet tehát az adott munkaerő foglalkoztatására jött létre, ennyi­ben különbözik a legtöbb újonnan alakult kisszövetkezettől, amelyek megalakítására elsősorban a szabadabb jövedelem­érdekeltség csábította a vállalkozókat. Ami persze nem jelen­ti azt, hogy a dávodiak számára nem alapvető kérdés a kereset mértéke. Ez pedig ebben a szervezeti formában köz­vetlen összefüggésben van a végzett munkával, így végső soron a megrendeléssel. Ebben nincs hiány. Régi gazdasági partnereik kitartottak mellettük, igényt tartanak munkájuk­ra. Korábban megbízható kollektívának ismerték meg őket, most pedig már zsebbevágó érdekük, hogy ne rontsák hitelü­ket. Ezért, ha kell, a szó szoros értelmében éjjel-nappal (Folytatás a 2. oldalon) LEGFELSŐBB SZINTŰ SZOVJET—LENGYEL TÁRGYALÁSOK Gorbacsov új indítványa: a háború veszélyét csökkentő európai központ létrehozása Wojciech Jaruzelskinek. a LEMP KB első titkárának és a legfelsőbb len­gyel állami vezetésnek a meghívására tegnap hivatalos baráti látogatásra Varsóba érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A szovjet vezető­vel együtt utazott felesége is. Mihail Gorbacsovot elkísérte az útra Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, Vagyim Medve- gyev, az SZKP KB titkára és Jefrem Szokolov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára is. A vendégeket a repülőtéren Woj­ciech Jaruzelski, a LEMP KB első tit­kára, az államtanács elnöke és felesége, valamint a LEMP KB PB tagjai, a KB titkárai, a lengyel politikai élet vezető személyiségei fogadták. A LEMP KB székházában Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára négyszemközti megbeszélésével tegnap megkezdődtek a magas szintű lengyel—szovjet tárgyalások. Ezt megelőzően a délelőtti órákban Mihail Gorbacsov megkoszorúzta az A Kunság Volánnál is dolgoz­nak az első félévi gazdálkodás el­számolásán. A várható teljesítmé­nyekről érdeklődtünk, s kitűnt, hogy a személyszállításban, az au­tóbusz-közlekedésben 4 százalék­kal nőtt az utaskilométer. Ezen be­lül a helyi, a városi tömegközeleke- dés teljesítményei növekedtek je­lentősen, ezért a bevételi tervet mintegy 1,2—1,4 százalékkal túl­teljesítik. Az áruszállításban, a teherfur- varozásban 9,5—9,7 százalékkal nagyobb volt a szállítókapacitás, ami az árutonnakilométer-teljesít- mények 10 százalékos terven felüli emelkedését eredményezte. Sajná- látos, hogy a szállított súly meny- nyisége elmaradt az előirányzottól. Ennek egyik oka, hogy az átlag szállítási távolság jelentősen, 28 százalékkal növekedett. Az áru- szállítás várható bevétele a tervhez képest 98 százalékos lesz; az áru- szállításon belül azonos a teherfu­varozási és a rakodási teljesítmény, ugyanakkor emelkedett a szállít­mányozásból származó bevétel. A vállalat az első félévi árbevéte­li tervét 98 százalékra, 465 millió forintra teljesítette. A költségek arányos felhasználásával a Kun­Ismeretlen Lengyel Katona sírját, a lengyel fővárost jelképező Nike-emlék- művet és a Lengyelország felszabadítá­sában elesett szovjet hősök emlékmű­vét. Mihail Gorbacsov délután beszédet mondott a Szejm ünnepi ülésén. A katonai, gazdasági és politikai tömbhatároktól mentes, a szembenál­lás és a bizalmatlanság helyett az együttműködésen és egymás érdekei­nek tiszteletben tartásán alapuló Euró­pa képét vázolta fel Mihail Gorbacsov, ság Volán az első félévben a terve­zettnél nagyobb összegű vállalati nyereséget ért el. A csupán 98 százalékos tervtel­jesítésről megkérdeztük Rigó Ist­ván igazgatót, aki a következőket mondta: — Az év első felének sajnálatos tényezője volt, hogy a magas dunai vízállás miatt a térségben jelentke­ző fuvarfeladatokat hosszabb időn keresztül nem lehetett elvégezni. Ennek következtében az elmaradt szállítás miatt — bizonyos áruféle­ségeket tekintve — napjainkban olyan fuvarozási igény jelentkezik, amely meghaladja az igényelt gép­kocsitípusok esetében a vállalat kapacitását. Ennek kielégítése ér­dekében társ Volán-vállalatokkal szövetkeztünk. A másik gond, amely a szállítási feladatok időará­nyos végrehajtását hátráltatta, pénzügyi jellegű, mivel sem a fuva­roztatók, sem a vállalat nem ren­delkezett a szükséges hitelekkel, azokhoz csak késéssel jutottunk. Gazdálkodási gond a rendkívül magas hitelkamat, amely a nyere­séget a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva mintegy 4 millió forinttal rontotta. G. G. az SZKP KB főtitkára, a lengyel Szejm hétfői ünnepi ülésén mondott beszédé­ben. Gorbacsov arról beszélt, hogy elér­kezett az idő az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes évekbeli átmeneti enyhülési korszak helyett a tartós és sokoldalú európai együttműködés feltételeinek megteremtésére, amihez az eddigi elvi állásfoglalások helyett konkrét leszere­lési lépéseket kell tenni, mindenekelőtt (Folytatás a 2. oldalon.) Együttműködés Ravenna és a Kiskunság között Szombaton érkezett Kecske­métre a Kiskunsági Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Területi Szövetségének vendégeként Ra- vennából az ottani szövetkeze­tek szövetségének küldöttsége. Eddigi programja jórészt a me­gyeszékhely és környéke neve­zetességeinek megtekintéséből állott. Tegnap viszont a Kis­kunsági Teszöv vezetőivel aláír­tak egy hosszú távra szóló együttműködési szerződést. Eb­ben megfogalmazták a szakem­berkapcsolatok bővítésének és az együttes marketing- és terme­lésfejlesztésnek a lehetőségeit. Szintén tegnap fogadta a dele­gációt Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, aki tájé­koztatást adott Bács-Kiskun politikai, gazdasági feladatairól és a. mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről. Viszonzásul Loren- zo Sintini, a ravennai szövetség elnöke beszélt a tartomány éle­téről. Az olasz küldöttség a követ­kező napokban több mezőgaz­dasági, illetve forgalmazó szer­vezetet keres fel, hogy megis­merkedjék a Kiskunság mező- gazdaságával. JOBB KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSSAL Terven felüli nyereség a Kunság Volánnál Lángoló határ Az ember néha elgondolkodik: nem kellenek ahhoz háborúk, hogy pusztuljanak a népek, na­ponta irtanak bennünket a közúti balesetek, a különféle technikai robbanások, a ma még gyó­gyíthatatlan betegségek. Ugyanakkor az is igaz: nem kell ahhoz infláció, gazdasági csőd, hogy szegényítsük magunkat, a közösséget. Ennek egyik módja: a felelőtlen tűzokozás. Nyaranként, különösen kánikulában, mióta az eszemet tudom, mindig megsokasodnak a tüzek, más évszakokhoz képest. A miértre tulajdonkép­pen van válasz: ilyenkor minden gyúlékonyabb, mint máskor. Ilyenkor — mint ezen a nyáron is — egy kis parázstól, szikrától szinte másodperc alatt lángra lobban minden, s a kicsi tűz pillana­tok alatt „vörös kakassá” nő, milliós károkat okozva hol egyéneknek, hol közösségeknek, s még jó, ha emberéletet nem követel. Ám hiába tapasztalom, tudom régóta, hogy a nyári hőségben mindig több az anyagiakat pusz­tító tűzkár, mint máskor, mégis megdöbbentett a tegnapi tájékoztató, mely szerint a múlt hét végén, péntek reggeltől vasárnap estig hússzor riasztották az állami tűzoltókat Bács-Kiskun megyében. Az is feltűnt, hogy ezek a tüzek — bár nem hatottak különösebb meglepetésként — zömmel gondatlanságból keletkeztek. Amiatt például, hogy a gaz- és avarégetök magára hagy­ták az izzó parazsat; hadd vigye a szél tanyára, bálázott szalmára, gazdasági épületre, lábonálló gabonára és mindenfelé. így égett le a napokban Soltvadkerten, tegnap pedig Kecskeméten egy nádfedelű tanya, egyebek között. Különösen szívfájdítók a gabonatüzek, melyek a kalászosok beérése, az aratás óta szinte menet­rendszerűek Bács-Kiskun megyében. Több ilyen tűzről adtunk már hírt. S a bajok folytatódtak. Az utóbbi napokban a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben 8 hektár lábonálló búza kapott lángra, mert valaki a közelben hulladékot égetett és magára hagyta a tüzet. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát területén lábonálló rozs gyulladt ki. Az előbbi, a kiskunfélegyházi tűz közeli tanyákat is Veszélyeztetett, s a 200 ezer forintos kár hárommilliós is lehetett volna, ha a tűzoltók és a téesz dolgozói nem avatkoznak be időben. A hosszúhegyi rozstűz okozta kár is csak azért nem lett milliós, mert a tűzoltók és a segítő határőrök időben rohamra indultak ellene. A miértre — írtam az elején — van válasz. Az, hogy a nyári hőségben minden gyúlékonyabb, mint máskor. Ez így igaz, ezt mindenki nagyon jól tudja. De arra nincs magyarázat, hogy miért nem viselkedünk felelősen, télen-nyáron, az év minden szakában, hogy ne tékozoljuk anyagi javainkat... Rapi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents