Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-07 / 161. szám
Folytatódott a KGST-ülésszak • A magyar delegáció, melyet Marjai József miniszterelnök-helyettes (balról harmadik), Magyarország állandó KGST-képviselője vezet. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 161. szám Ára: 1,80 Ft l988' j“,ius 7-> csütörtök A gazdaságpolitika társadalmi orientációjának erősítését sürgette a KGST 44. ülésszakán elmondott felszólalásában Georgi Atanaszov, a bolgár minisztertanács elnöke, a Bolgár Népköztársaság küldöttségének vezetője. • A szocialista közösség problémáiról szólva egyebek között kifejtette, hogy valamennyi KGST-országban a gazdasági stratégia fő célja a lakossági szükségletek kielégítésének biztosítása. Ennek egyik döntő feltétele, hogy mind szorosabbá váljék a nemzetgazdaságok integrációja. Bolgár részről ésszerűnek tartanák, ha a KGST illetékes szervei a végrehajtó bizottság irányításával elemzést készítenének az együttműködés társadalmi orientációja erősítésének problémaköréről és konkrét javaslatokat terjesztenének a következő ülésszak elé. A szocialista országokban kibontakozó folyamatok megteremtik a feltételeit annak, hogy kialakítsák a szocialista gazdasági integráció minőségileg új modelljét — hangsúlyozta Atanaszov. A bolgár küldött ség vezető méltatta a KGST és az EGK közötti hivatalos kapcsolatok megteremtését. Úgy fogalmazott, hogy ez kedvező feltételeket teremt az egyes KGST-országok és az EGK közötti kétoldalú megállapodások eléréséhez, a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok szélesítéséhez. A két gazdasági szervezet kapcsolatainak fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy át lehessen térni az enyhülés új szakaszára. Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője ugyancsak üdvözölte a KGST és az EGK közötti megállapodást. Az NDK a leghatározottabban azért száll síkra, hogy minden akadályt leépítsenek a nemzetközi kereskedelemben — mondotta. A KGST-n belüli együttműködésről szólva elsősorban a kölcsönös áruszállítások jelentőségével, a szerződéses kötelezettségek betartásával foglalkozott. Az import biztosításának fontos előfeltétele a hosz- szabb távra egyeztetett és a minőségi követelményeknek megfelelő áruszállítás — mondotta. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly az Egyesült Államokba látogat A washingtoni külügyi szóvivő is megerősítette, hogy a hónap második felében az Egyesült Államokba látogat Grósz Károly miniszterelnök, a párt főtitkára. Mint mondta, a magyar vezető mintegy két hetet tölt az USA-ban, és bár programjának részletei még nem ismeretesek, annyit tudni, hogy több várost felkeres, és találkozik Reagan elnökkel is. IGAZGATÓK KÉPVISELETE KÜLFÖLDITŐKE-BEVONÁS A gazdasági kamara döntései Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke tegnap tájékoztatta az újságírókat a kamara legutóbbi két ügyvezetőségi ülésén hozott határozatokról. Elmondotta, hogy az ügyvezetőség döntött az igazgatók képviseletét ellátó szervezet létrehozásáról. Az még kérdéses, hogy ez a szervezet a kamara keretein belül fog-e működni, vagy önálló egyesületként, szoros kapcsolatban a kamarával. Az ügyvezetőség ez utóbbi megoldás mellett foglalt állást. Döntésükről tájékoztatták a SZOT képviselőit. A kamara ügyvezetőségének elképzelése szerint ez a szervezet az' igazgatók egyéni érdekképviseletét látja el, elsősorban munkakörülményeik javításával foglalkozik, és kidolgozza az őket érintő etikai normákat. Az ügyvezetőség foglalkozott a működőtőke-bevonás feltételeinek javításával is. A közelmúltban megalakult a kamarában a külföldi beruházásokat előmozdító intézmény, amely hatósági eszközökkel nem rendelkezik, információszolgáltatással segíti a vegyes vállalatok szervezőit. Jelenleg több minisztérium hatáskörébe tartozik a vegyes vállalatok engedélyezésével, működésével kapcsolatos kérdések szabályozása. Az ügy vezetőség véleménye szerint egy új önálló állami szervezetet kellene létrehozni erre a célra. Ennek révén meggyorsulna az engedélyezési eljárás, és csökkenthető lenne a bürokrácia. Még nem született kamarai döntés az úgynevezett magyarországi embléma használatáról. Egy olyan szimbólum bevezetéséről van szó, amelyet a vállalatok külföldi rendezvényeknél, kiállításoknál, s meghatározott exporttermékeken használhatnának országjelként. A korábban meghirdetett pályázatokra beérkezett munkák közül a három legjobbat válaszották ki, s a végső döntés előtt még közvéleménykutatásra is sor kerül. A kamara fogja gondozni Kovács Mihály, magyar származású angol üzletember 200 ezer dolláros alapítványát, amelyet fiatal magyar szakemberek külföldi képzésének támogatására tett. Az alapítvány gondozására kuratórium alakul, amelynek elnöki tisztét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, ügyvezetői teendőit Lőrincze Péter, a kamara főtitkára látja el. Az alapítvány éves kamatainak felhasználásával fiatal szakemberek ismerkedhetnek többek között a külföldi tőzsdék működésével, szerezhetnek gazdasági és jogi ismereteket fejlett országokban. Korszerű baromfitelep Kunfehértón A FÉLEGYHÁZI LENIN TSZ-BEN Új gép segíti a borsó betakarítását • Szépen fejlődnek a csirkék a 3, számú telepen. A Kunfehértói Előre Tsz esztendőről esztendőre megyénk legeredményesebben gazdálkodó termelőszövetkezetei közé tartozik. Jellemző a gazdaságra, hogy árbevétele és nyeresége döntő hányadát az alaptevékenység adja. Külön figyelmet érdemelnek az állattenyésztésben — ezen belül is elsősorban a brojlercsirke-nevelésben — elért eredményeik. A számok magukért beszélnek: évente 1,3 millió húscsirkét és 200 ezer pecsenyekacsát nevelnek, amiből az elmúlt esztendőben például csaknem százmillió forintnyi árbevétele származott a közös gazdaságnak. • Az új gép rendkívül precízen, szinte szemveszteség nélkül gyűjti be a borsót. Borsóból a legnagyobb mennyiséget már esztendők óta a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz-szállítja a Kecskeméti Konzervgyárnak. Az idén példáuf 632 hektáron 11-fajtát vetettek. Palásti Béla növényvédelmi főágazatvezetőtől megtudtuk, hogy azért került tavasszal ilyen sok — különböző érésidejű — fajta a földbe, hogy folyamatos, ütemes lehessen a betakarítás. Mostanáig az időjárás is kedvezett, bár az utóbbi napok 30 fok fölötti kánikulai hősége miatt a kései fajták termése elmarad a várttól, ám a koraiak bőven pótolják a kiesést. A betakarítást éppen egy hónapja kezdték meg, s eddig 500 hektárról 1890 tonnányi borsót szállítottak a konzervgyárba. A munkát segíti a közelmúltban beszerzett nagy teljesítményű, angol gyártmányú SB—8000-es borsókombájn. Bár a berendezés 12 millió forintba került, a szövetkezet szakemberei úgy ítélik meg, hogy megtérül a ráfordítás. Három esztendővel ezelőtt vásároltak egy új ugyanilyen kombájnt, amely az eltelt időben a gyakorlatban kitűnőre vizsgázott. Az új gépet a közös gazdaság ötéves törlesztéssel, az IKR-en (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) keresztül fizeti ki. A Lenin tsz-ben egyébként már csak 130 hektár területről kell betakarítani a borsót. Folyamatos műszakban, éjjel-nappal mennek a termelékeny kombájnok, s várhatóan a hónap közepére befejezik a munkát az utolsó táblán is. G. B. A pecsenyecsirke-nevelés tehát húzó ágazata a tsz-nek. Bizonyára ezért döntöttek úgy a szakemberek, hogy további fejlesztéseket hajtanak végre ezen a területen. A múlt évben összesen 22,4 millió forintot fordítottak beruházásokra, amelyből a baromfitelepek rekonstrukciójára 17,5 milliót költöttek. Korszerűsítették a létesítmények fűtését, légtechnikáját, az itatókat és kialakítottak egy diszpécserrendszert, ahonnan központilag lehet irányítani a gazdaság öt telepének tíz ólját. 9 Simon Sándor a diszpécserközpontban ellenőrzi a technológiai folyamatokat. (Gaál Béla felvételei) SZÁLLÍTÁSI NYÁRI EGYETEM Nagy érdeklődés, vitakedv Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megrendezett szállítási nyári egyetem második napján az első előadást Ónozó György, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója tartotta, aki a magyar közlekedés Európa forgalmában és idegenforgalmában betöltött szerepéről szólt. A következőkben dr. Cseh Lajos, dr. Gyurkovics Sándor, Horváth Árpád, "a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetői, illetve Kalanovics László ezredes, az OKBT titkára a közúti közlekedési törvényről és annak végrehajtásáról tartottak igen széles körű, köz- érdeklődésre számot tartó referátumokat. Ehhez kapcsolódott az esti közlekedési fórum, amelyet Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára vezetett és amelyen a már említetteken kívül részt vett MolnárGyörgy, a KIOSZ elnökhelyettese is. A kérdések főként a közlekedési törvénnyel voltak kapcsolatosak. Különösen nagy a nyitás a magánfuvarozás ki- terjesztésében. A fórum a meghirdetett két óra helyett két és fél óráig tartott, a résztvevők pontos és kimeri tő tájékoztatást kaptak. Szerdán szinte zsúfolásig megtelt a szinházterem, Horn Miklósnak, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola főigazgatójának előadására sokan voltak kíváncsiak. A szocialista tulajdonviszonyok fejlődési tendenciáiba kaptak betekintést a hallgatók. Az adó- és jövedelemszabályozás hatásairól dr. Du- sza János tartott előadást, majd Bánhalmi Pál, a KM főosztályvezetője az európai közúti árufuvarozás várható változásairól szólt, összhangban az Európai Gazdasági Közösségben kibontakozó folyamatokkal. Torma Imre, a Hungaro- camion vezérigazgatója ismertette a vállalat tevékenységét, majd délután a fuvarozók és fuvaroztatók együttműködése fórum keretében Egri István, a MÁV főosztályvezetője. Csárádi János, a MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetője, Tö- mösvári András, az Érdért főosztályvezetője és Sallai István, a Malév osztályvezetője tartott rövid korreferátumot. g q A nyári tervekről, elképzelésekről beszélgettem ismerős szülőkkel. Egyikőjük némi iróniával azt mondotta, hogy a nyári évszak kétszer öröm a szülőnek: amikor elkezdődik, s amikor befejeződik. Az iskolai nyári szünetre gondolhatott, mert később azt fejtegette példákkal is fűszerezve szavait, hogy a szülő számára, ha valóban szívén viseli gyermeke sorsát, inkább gond a nyári időszak. Mert amíg tart az iskolai év, általában biztos helyen tudja csemetéjét, de a szünidei hónapok elég sokszor aggodalommal terhesek. Az a néhány hetes — ma már cseppet sem olcsó — tábori tartózkodás — ha egyáltalán van része ilyesmiben — hamar elröpül. Arról folyt a szó, hogy a környezet mennyire nem tudja lekötni a fiatalok felgyülemlett energiáját, milyen kevés játékot és sportolási lehetőséget nyújt nekik. Hiányoznak a lakóhelyekhez közeli foglalkoztatóhelyiségek, ahol magnózhatnának, s az asztalitenisztől a sakkig valamiféle kellemes foglalatosságot űzhetnének a fiatalok. Ahol a baráti kapcsolatok is hasznos mederbe terelődhetnének, szabadon és mégis szem előtt, egy-egy ráérő szülő vagy nagyszülő védnöksége alatt telne velük az idő. Nem valami nagy igényű klubhelyiségre gondolt az illető, csak egy nagyobbacska, úgynevezett lomkamrára, amely minden háztömbben található, s amit összefogással szívesen berendeznének a lakók. Kár, hogy ennek ma még hiányoznak a feltételei, a társadalmi keretei. Megoldatlan'O legtöbb helyen a gyermekek rendszeres étkeztetése is. A lakáskulcs ott lóg a nyakukban, ha éhesek, felszaladnak, találnak a hűtőszekrényben valamit, néhol az anyuka fóz másnapra, s a gyermekre bízza az étel megmelegitését. Némi szorongással, de mit is tehetne mást? Szerencsére a mai gyermekek is meglepő önállóságról tesznek tanúságot, ez az általános tapasztalat. Ilyen alkalmi megoldásokkal élnek szinte mindenütt, ez derült ki a beszélgetésből. Csak kevesen vállalják — vállalhatják — azt, hogy valamelyik közeli étteremben rendelnek napi menüt a gyermek (ek) számára. A többgyermekeseknél különösen érthető ez a tartózkodás. A kulturálódás, művelődés alkalmait így lehetne felsorolni: mozi, televízió, könyvtár s még jó, ha élnek ezekkel. Sajnos a nyári programok a művelődési intézményekben is egyre vékonyabbak, s éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, csökken a számuk. Országjárás, kirándulás vagy akár csak városnézés, a szónak ismeretszerző értelmében, alig szerepel a családi tervekben. Aki teheti, igénybe veszi a rokonok, nagyszülők segítségét, de még így is — látjuk, tapasztaljuk — mindenütt egész gyermeksereg marad nyáron felügyelet nélkül. Az iskolának se ideje, se ereje, hogy nyáron is megnyissa kapuit azok előtt, akik valamiféle klubszerű elfoglaltságra vágynak. Kellő felügyelet, segítő ellenőrzés nélkül egyébként ez sem képzelhető el, az anyagi kihatásokról pedig beszélni sem érdemes. Az önszerveződés nálunk ma még ismeretlen fogalom, s a pénzes foglalkoztatók üzleti vállalkozása szinte megfizethetetlen. Ez a nyár bizonyára úgy fog eltelni, mint a többi. Jól vagy rosszul, de valahogy megoldódik a gyermekek elhelyezése, foglalkoztatása. S ők, az érdekeltek talán nem is veszik ezt olyan komolyan. Élvezik a viszonylagos szabadságot, s a jövő hónap vége felé lehet, hogy titokban már az iskola felé sandítanak. Ahol a tartalmas elfoglaltság mégiscsak megoldott. S mi, felnőttek mit is tehetnénk? Legalább legyünk türelmesek önfeledt zsivajukat hallva. F. Tóth Pál
