Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

Folytatódott a KGST-ülésszak • A magyar delegáció, melyet Mar­jai József miniszterelnök-helyettes (balról harmadik), Magyarország ál­landó KGST-képviselője vezet. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 161. szám Ára: 1,80 Ft l988' j“,ius 7-> csütörtök A gazdaságpolitika társadalmi orientációjának erősítését sürgette a KGST 44. ülésszakán elmondott felszólalásában Georgi Atanaszov, a bolgár minisztertanács elnöke, a Bolgár Népköztársaság küldöttsé­gének vezetője. • A szocialista közösség problémáiról szólva egyebek között kifejtet­te, hogy valamennyi KGST-országban a gazdasági stratégia fő célja a lakossági szükségletek kielégítésének biztosítása. Ennek egyik döntő feltétele, hogy mind szorosabbá váljék a nemzetgazdaságok integráci­ója. Bolgár részről ésszerűnek tartanák, ha a KGST illetékes szervei a végrehajtó bizottság irányításával elemzést készítenének az együtt­működés társadalmi orientációja erősítésének problémaköréről és konkrét javaslatokat terjesztenének a következő ülésszak elé. A szocialista országokban kibontakozó folyamatok megteremtik a feltételeit annak, hogy kialakítsák a szocialista gazdasági integráció minőségileg új modelljét — hangsúlyozta Atanaszov. A bolgár küldött ség vezető méltatta a KGST és az EGK közötti hivatalos kapcsolatok megteremtését. Úgy fogalmazott, hogy ez ked­vező feltételeket teremt az egyes KGST-országok és az EGK közötti kétoldalú megállapodások eléréséhez, a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok szélesítéséhez. A két gazdasági szervezet kapcsolatainak fej­lődése hozzájárul ahhoz, hogy át lehessen térni az enyhülés új szaka­szára. Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német De­mokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője ugyancsak üdvözöl­te a KGST és az EGK közötti megállapodást. Az NDK a leghatáro­zottabban azért száll síkra, hogy minden akadályt leépítsenek a nem­zetközi kereskedelemben — mondotta. A KGST-n belüli együttműködésről szólva elsősorban a kölcsönös áruszállítások jelentőségével, a szerződéses kötelezettségek betartásá­val foglalkozott. Az import biztosításának fontos előfeltétele a hosz- szabb távra egyeztetett és a minőségi követelményeknek megfelelő áruszállítás — mondotta. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly az Egyesült Államokba látogat A washingtoni külügyi szóvivő is megerősítette, hogy a hónap második felében az Egyesült Államokba látogat Grósz Károly miniszterelnök, a párt főtitkára. Mint mond­ta, a magyar vezető mintegy két hetet tölt az USA-ban, és bár programjának részletei még nem ismeretesek, annyit tudni, hogy több várost felkeres, és találkozik Reagan el­nökkel is. IGAZGATÓK KÉPVISELETE KÜLFÖLDITŐKE-BEVONÁS A gazdasági kamara döntései Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke tegnap tájékoztatta az újságírókat a kamara legutóbbi két ügyvezetőségi ülésén hozott határozatokról. Elmondotta, hogy az ügyvezetőség döntött az igazgatók képviseletét ellátó szervezet létrehozásáról. Az még kérdéses, hogy ez a szervezet a kamara keretein belül fog-e működni, vagy önálló egyesületként, szoros kapcsolatban a kamará­val. Az ügyvezetőség ez utóbbi megoldás mellett foglalt állást. Döntésükről tájé­koztatták a SZOT képviselőit. A kamara ügyvezetőségének elképzelése szerint ez a szervezet az' igazgatók egyéni érdekképviseletét látja el, elsősorban munkakörül­ményeik javításával foglalkozik, és kidolgozza az őket érintő etikai normákat. Az ügyvezetőség foglalkozott a működőtőke-bevonás feltételeinek javításával is. A közelmúltban megalakult a kamarában a külföldi beruházásokat előmozdító intézmény, amely hatósági eszközökkel nem rendelkezik, információszolgáltatás­sal segíti a vegyes vállalatok szervezőit. Jelenleg több minisztérium hatáskörébe tartozik a vegyes vállalatok engedélyezésével, működésével kapcsolatos kérdések szabályozása. Az ügy vezetőség véleménye szerint egy új önálló állami szervezetet kellene létrehozni erre a célra. Ennek révén meggyorsulna az engedélyezési eljárás, és csökkenthető lenne a bürokrácia. Még nem született kamarai döntés az úgynevezett magyarországi embléma használatáról. Egy olyan szimbólum bevezetéséről van szó, amelyet a vállalatok külföldi rendezvényeknél, kiállításoknál, s meghatározott exporttermékeken hasz­nálhatnának országjelként. A korábban meghirdetett pályázatokra beérkezett munkák közül a három legjobbat válaszották ki, s a végső döntés előtt még közvéleménykutatásra is sor kerül. A kamara fogja gondozni Kovács Mihály, magyar származású angol üzletember 200 ezer dolláros alapítványát, amelyet fiatal magyar szakemberek külföldi képzésének támogatására tett. Az alapítvány gondozására kuratórium alakul, amelynek elnöki tisztét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, ügyvezetői teendőit Lőrincze Péter, a kamara főtitkára látja el. Az alapítvány éves kamatainak felhasználásával fiatal szakemberek ismerkedhetnek többek között a külföldi tőzsdék működésével, szerezhetnek gazdasági és jogi ismereteket fejlett országokban. Korszerű baromfitelep Kunfehértón A FÉLEGYHÁZI LENIN TSZ-BEN Új gép segíti a borsó betakarítását • Szépen fejlődnek a csirkék a 3, számú telepen. A Kunfehértói Előre Tsz esztendőről esztendőre megyénk legeredményeseb­ben gazdálkodó termelőszövetkezetei közé tartozik. Jellemző a gazdaságra, hogy árbevétele és nyeresége döntő há­nyadát az alaptevékenység adja. Külön figyelmet érdemelnek az állattenyész­tésben — ezen belül is elsősorban a brojlercsirke-nevelésben — elért ered­ményeik. A számok magukért beszél­nek: évente 1,3 millió húscsirkét és 200 ezer pecsenyekacsát nevelnek, amiből az elmúlt esztendőben például csaknem százmillió forintnyi árbevétele szárma­zott a közös gazdaságnak. • Az új gép rendkívül precízen, szinte szemveszteség nélkül gyűjti be a borsót. Borsóból a legnagyobb mennyiséget már esztendők óta a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz-szállítja a Kecskeméti Kon­zervgyárnak. Az idén példáuf 632 hek­táron 11-fajtát vetettek. Palásti Béla növényvédelmi főágazatvezetőtől meg­tudtuk, hogy azért került tavasszal ilyen sok — különböző érésidejű — fajta a földbe, hogy folyamatos, ütemes lehessen a betakarítás. Mostanáig az időjárás is kedvezett, bár az utóbbi napok 30 fok fölötti ká­nikulai hősége miatt a kései fajták ter­mése elmarad a várttól, ám a koraiak bőven pótolják a kiesést. A betakarí­tást éppen egy hónapja kezdték meg, s eddig 500 hektárról 1890 tonnányi bor­sót szállítottak a konzervgyárba. A munkát segíti a közelmúltban be­szerzett nagy teljesítményű, angol gyártmányú SB—8000-es borsókom­bájn. Bár a berendezés 12 millió forint­ba került, a szövetkezet szakemberei úgy ítélik meg, hogy megtérül a ráfor­dítás. Három esztendővel ezelőtt vásárol­tak egy új ugyanilyen kombájnt, amely az eltelt időben a gyakorlatban kitűnő­re vizsgázott. Az új gépet a közös gaz­daság ötéves törlesztéssel, az IKR-en (Iparszerű Kukoricatermelési Rend­szer) keresztül fizeti ki. A Lenin tsz-ben egyébként már csak 130 hektár területről kell betakarítani a borsót. Folyamatos műszakban, éj­jel-nappal mennek a termelékeny kom­bájnok, s várhatóan a hónap közepére befejezik a munkát az utolsó táblán is. G. B. A pecsenyecsirke-nevelés tehát húzó ágazata a tsz-nek. Bizonyára ezért dön­töttek úgy a szakemberek, hogy továb­bi fejlesztéseket hajtanak végre ezen a területen. A múlt évben összesen 22,4 millió forintot fordítottak beruházá­sokra, amelyből a baromfitelepek re­konstrukciójára 17,5 milliót költöttek. Korszerűsítették a létesítmények fűté­sét, légtechnikáját, az itatókat és kiala­kítottak egy diszpécserrendszert, ahon­nan központilag lehet irányítani a gaz­daság öt telepének tíz ólját. 9 Simon Sán­dor a diszpé­cserközpont­ban ellenőrzi a technológiai folyamatokat. (Gaál Béla felvételei) SZÁLLÍTÁSI NYÁRI EGYETEM Nagy érdeklődés, vitakedv Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megrendezett szállítási nyári egyetem második napján az első előadást Ónozó György, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója tartotta, aki a ma­gyar közlekedés Európa forgalmá­ban és idegenforgalmában betöltött szerepéről szólt. A következőkben dr. Cseh Lajos, dr. Gyurkovics Sán­dor, Horváth Árpád, "a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetői, il­letve Kalanovics László ezredes, az OKBT titkára a közúti közlekedési törvényről és annak végrehajtásá­ról tartottak igen széles körű, köz- érdeklődésre számot tartó referátu­mokat. Ehhez kapcsolódott az esti közle­kedési fórum, amelyet Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára vezetett és amelyen a már említette­ken kívül részt vett MolnárGyörgy, a KIOSZ elnökhelyettese is. A kérdé­sek főként a közlekedési törvénnyel voltak kapcsolatosak. Különösen nagy a nyitás a magánfuvarozás ki- terjesztésében. A fórum a meghirde­tett két óra helyett két és fél óráig tar­tott, a résztvevők pontos és kimeri tő tájékoztatást kaptak. Szerdán szinte zsúfolásig megtelt a szinházterem, Horn Miklósnak, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola főigazgatójának előadá­sára sokan voltak kíváncsiak. A szocialista tulajdonviszonyok fej­lődési tendenciáiba kaptak betekin­tést a hallgatók. Az adó- és jövede­lemszabályozás hatásairól dr. Du- sza János tartott előadást, majd Bánhalmi Pál, a KM főosztályveze­tője az európai közúti árufuvarozás várható változásairól szólt, össz­hangban az Európai Gazdasági Közösségben kibontakozó folya­matokkal. Torma Imre, a Hungaro- camion vezérigazgatója ismertette a vállalat tevékenységét, majd dél­után a fuvarozók és fuvaroztatók együttműködése fórum keretében Egri István, a MÁV főosztályveze­tője. Csárádi János, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának vezetője, Tö- mösvári András, az Érdért főosz­tályvezetője és Sallai István, a Ma­lév osztályvezetője tartott rövid korreferátumot. g q A nyári tervekről, elképzelésekről beszélgettem ismerős szülőkkel. Egyikőjük némi iróniával azt mon­dotta, hogy a nyári évszak kétszer öröm a szülőnek: amikor elkezdő­dik, s amikor befejeződik. Az iskolai nyári szünetre gondolhatott, mert később azt fejtegette példákkal is fűszerezve szavait, hogy a szülő szá­mára, ha valóban szívén viseli gyer­meke sorsát, inkább gond a nyári időszak. Mert amíg tart az iskolai év, általában biztos helyen tudja cse­metéjét, de a szünidei hónapok elég sokszor aggodalommal terhesek. Az a néhány hetes — ma már cseppet sem olcsó — tábori tartózkodás — ha egyáltalán van része ilyesmiben — hamar elröpül. Arról folyt a szó, hogy a környe­zet mennyire nem tudja lekötni a fiatalok felgyülemlett energiáját, milyen kevés játékot és sportolási lehetőséget nyújt nekik. Hiányoznak a lakóhelyekhez közeli foglalkozta­tóhelyiségek, ahol magnózhatnának, s az asztalitenisztől a sakkig valami­féle kellemes foglalatosságot űzhet­nének a fiatalok. Ahol a baráti kap­csolatok is hasznos mederbe terelőd­hetnének, szabadon és mégis szem előtt, egy-egy ráérő szülő vagy nagyszülő védnöksége alatt telne ve­lük az idő. Nem valami nagy igényű klubhelyiségre gondolt az illető, csak egy nagyobbacska, úgynevezett lomkamrára, amely minden ház­tömbben található, s amit összefo­gással szívesen berendeznének a la­kók. Kár, hogy ennek ma még hiá­nyoznak a feltételei, a társadalmi keretei. Megoldatlan'O legtöbb helyen a gyermekek rendszeres étkeztetése is. A lakáskulcs ott lóg a nyakukban, ha éhesek, felszaladnak, találnak a hűtőszekrényben valamit, néhol az anyuka fóz másnapra, s a gyermekre bízza az étel megmelegitését. Némi szorongással, de mit is tehetne mást? Szerencsére a mai gyermekek is meglepő önállóságról tesznek tanú­ságot, ez az általános tapasztalat. Ilyen alkalmi megoldásokkal élnek szinte mindenütt, ez derült ki a be­szélgetésből. Csak kevesen vállalják — vállalhatják — azt, hogy valame­lyik közeli étteremben rendelnek na­pi menüt a gyermek (ek) számára. A többgyermekeseknél különösen érthető ez a tartózkodás. A kulturálódás, művelődés alkal­mait így lehetne felsorolni: mozi, te­levízió, könyvtár s még jó, ha élnek ezekkel. Sajnos a nyári programok a művelődési intézményekben is egy­re vékonyabbak, s éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, csökken a számuk. Országjá­rás, kirándulás vagy akár csak vá­rosnézés, a szónak ismeretszerző ér­telmében, alig szerepel a családi ter­vekben. Aki teheti, igénybe veszi a rokonok, nagyszülők segítségét, de még így is — látjuk, tapasztaljuk — mindenütt egész gyermeksereg marad nyáron felügyelet nélkül. Az iskolának se ideje, se ereje, hogy nyáron is megnyissa kapuit azok előtt, akik valamiféle klubszerű el­foglaltságra vágynak. Kellő felügye­let, segítő ellenőrzés nélkül egyéb­ként ez sem képzelhető el, az anyagi kihatásokról pedig beszélni sem ér­demes. Az önszerveződés nálunk ma még ismeretlen fogalom, s a pénzes foglalkoztatók üzleti vállalkozása szinte megfizethetetlen. Ez a nyár bizonyára úgy fog eltel­ni, mint a többi. Jól vagy rosszul, de valahogy megoldódik a gyermekek elhelyezése, foglalkoztatása. S ők, az érdekeltek talán nem is veszik ezt olyan komolyan. Élvezik a viszony­lagos szabadságot, s a jövő hónap vége felé lehet, hogy titokban már az iskola felé sandítanak. Ahol a tartal­mas elfoglaltság mégiscsak megol­dott. S mi, felnőttek mit is tehet­nénk? Legalább legyünk türelmesek önfeledt zsivajukat hallva. F. Tóth Pál

Next

/
Thumbnails
Contents