Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 6. \ Az SZKP konferenciájának határozatai A pártkongresszus döntéseinek végrehajtásáról A Szovjetunió életének valamennyi fontosabb területét érinti az SZKP konferenciájának az a határozata, amely elemzi a XXVII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában elért eredményeket, feltálja a megvalósítás során jelentkező fékező mechanizmusokat, s meghatározza a következő időszak feladatait. A dokumentum leszögezi, hogy folytatódik annak a stratégiai irányvonalnak a megvalósítása, melyet a KB 1985. áprilisi plénuma és a pártkongresszus dolgozott ki a szovjet társadalom forradalmi megújítására és társadalmi, gazdasági fejlődésének meggyorsítására. Ennek eredményeként sikerült megállítani az országnak a gazdasági és társadalmi-politikai válság felé sodródását. Az emberek elkezdtek hinni az átalakításban, s annak elmélyítését kívánják, hogy a forradalmi változások visszafordíthatatlanná váljanak. A fejlődési folyamatok eredményeivel reálisan számot vetve a dokumentum azt is megállapítja, hogy az átalakítás ellentmondásosan, nehézségek árán, a régi és az új párharcában tör utat magának. Az eredmények között említi a határozat azt a tényt, hogy a demokratizálás és a nyíltság légköre gyökeresen megváltoztatta az eszmei-politikai és társadalmi légkört. Elkezdődött a gazdasági élet egészségesebbé tétele. A gazdasági, szociális és kulturális fejlődésben még nem sikerült gyökeres fordulatot elérni. A fékező mechanizmusok nem szűntek meg, a gazdaság jórészt még mindig exten- zív módszerekkel fejlődik. Lassan bontakozik ki a tudományos-műszaki haladás és mindeddig nem sikerült teljesíteni a nemzeti jövedelem növelésére, a forrásmegtakarításra vonatkozó terveket. Nincs érzékelhető javulás a termékek minőségében és továbbra is bonyolult a Szovjetunió pénzügyi helyzete. Fennakadások vannak az élelmiszer- és iparcikkellátásban, nem kielégítő a szolgáltatások színvonala. A gazdásági nehézségek okait elemezve a határozat felhívja a figyelmet arra, hogy a központi irányítószervek nem hajtják végre megfelelőképpen a párt és a kormány határozatait, s ezzel fékezik az új gazdasági mechanizmus bevezetését. A gazdaság intenzív fejlődését számottevően hátráltatja a tovább élő egyenlősdi és az a szemlélet, amely minden anyagi forrást a központi elosztástól vár. Részletesen szól a dokumentum az új gazdasági mechanizmus kialakításával kapcsolatos feladatokról. Alapelvként szögezi le, hogy jelentősen növelni kell a dolgozók érdekeltségét munkájuk végeredményében. Végleg fel kell számolni az egyenlősdit, s el kell érni, hogy a bérek mindenhol az elvégzett munka mennyiségének és különösen minőségének függvényében alakuljanak. A még ebben az ötéves tervben végrehajtandó feladatok között említi a határozat a termelési eszközök nagykereskedelmére történő áttérést, a költségvetés, a pénzügyi és hitel- rendszer átalakítását. Országos vita után végre kell hajtani az árképzés átfogó, a nagy- és kiskereskedelmi, valamint a felvásárlási árakat egyaránt érintő reformját. A határozat részletesen elemzi a tudomány közvetlen termelő erővé tételével, a felnövekvő nemzedékek oktatásának magasabb szintre emelésével kapcsolatos feladatokat, majd áttér a politikai rendszer átalakítása során végrehajtandó változásokra. A dokumentum kulcsfontosságúnak tekinti a párt- és állami szervek feladatainak szétválasztását, s a tanácsok hatalmának újjáélesztését a legalsóbb szintektől egészen a legfelsőbbekig. E változások célja egy olyan szocialista jogállam megteremtése, amelyben mindenki egyformán feltétlen engedelmességgel tartozik a törvényeknek. A pártkonferencia a politikai rendszer hatékony működésének elengedhetetlen feltételeként jelölte meg az államhatalom felső szintjeinek átalakítását. Ennek érdekében létre kell hozni a Népképviselők Kongresszusát, rendszeressé kell tenni a kétkamarás Legfelsőbb Tanács működését, létre kell hozni a Legfelsőbb Tanács elnökének tisztségét és alkotmányjogi módszerekkel kell szabályozni az összes felsőbb hatalmi szerv, köztük a Minisztertanács működését. A párt- és állami szervek szétválasztása során a jelenkor követelményeinek figyelembevételével a maga teljességében fel kell támasztani Leninnek a pártra mint a társadalom élcsapatára vonatkozó koncepcióját. A párt a marxista— leninista elméletre alapozva biztosítsa az ország fejlődésével összefüggő kérdések elméleti kidolgozását, s a tömegek körében végzett szervezőmunkáján keresztül a társadalom szocialista fejlődését. Leszögezi a dokumentum azt is, hogy az SZKP soha többé nem engedi meg a személyi kultusszal és a pangás időszakával összefüggő jelenségeknek a megismétlődését. Ezek mélyreható torzulásokat idéztek elő a szocialista társadalomban, hosszú évtizedekre lefékezték fejlődését, hatalmas emberi áldozatokat és felmérhetetlen erkölcsi és eszmei veszteségeket okoztak. A dokumentum tanúsága szerint a pártértekezlet jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának az új politikai gondolkodásmódon alapuló nemzetközi tevékenységét, a szovjet béketörekvések nemzetközi szinten való érvényesítése érdekében alkalmazott új módszereket. A tanácskozás megerősítette, hogy a Szovjetunió csak akkor töltheti be történelmi szerepét, ha politikai módszerekkel közelít a nemzetközi élet alakulása során jelentkező ellentmondásokhoz és a válsághelyzetek megoldásához. Éppen ezért helyes a szovjet vezetésnek az a törekvése, hogy nyílt, konstruktív párbeszéd és leszerelés révén érje el a háborús veszély megszüntetését. Maradéktalanul helyesnek ítélte a pártértekezlet a szovjet csapatok Afganisztánból történő kivonásáról született döntést is. A szovjet külpolitikának a továbbiakban az a feladata, hogy egyre több eszközt szabadítson fel a békés építőmunka számára. A védelmi erőfeszítéseknek, miközben szavatolniuk kell a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát, a minőségi mutatókat kell előtérbe állítaniuk mind a haditechnika, mind a hadtudomány, mind a fegyveres erők fejlesztése terén. A pártkonferenciának a kongresszusi határozatok végrehajtását elemző dokumentuma végül a Központi Bizottság feladatává teszi, hogy vizsgálja meg az értekezlet küldötteitől származó valamennyi javaslatot, tekintse át a pártkonferencia téziseinek vitája során elhangzott kollektív és egyéni véleményeket, s e tevékenysége eredményeiről a tömegkommunikációs eszközökön keresztül tájékoztassa az ország lakosságát. A politikai reformról, demokratizálásról A szovjet társadalom további demokratizálásának, a politikai reformnak a feladatait tartalmazza az SZKP értekezletének a keddi szovjet lapokban megjelent hatodik határozata. A dokumentum szerint a legfontosabb a szovjet össznépi állam megteremtése, vagyis annak elérése, hogy az ország életének minden kérdésében a nép és annak teljes jogkörű képviselői döntsenek. Ehhez szabad teret kell nyitni a társadalmi önigazgatás, az egyéni és kollektív kezdeményezések számára. Meg kell teremteni minden osztály, társadalmi csoport akarata és érdekei megnyilatkozásának és érvényesülésének demokratikus mechanizmusát. Biztosítani kell minden nemzet és nemzetiség szabad fejlődésének feltételeit. Szükség van a szocialista törvényesség megszilárdítására. Elejét kell venni a hatalom bitorlásának, a hatalommal való visszaélésnek, s gondoskodni kell az alkotmányos jogok és állampolgári szabadságok érvényesüléséről. Egyértelműen el kell különíteni a párt- és állami funkciókat, s olyan mechanizmust kell létrehozni, amely biztosítja a politikai rendszernek a változó körülményekhez való igazodását, időben történő megújulását. A határozat a politikai reform kulcsfontosságú feladatának nevezi a szocialista államiság és az önigazgatás alapját képező tanácsok teljes körű hatalmának biztosítását. A pártértekezlet állásfoglalása szerint erősíteni kell a tanácsok törvényhozó, irányító és ellenőrző szerepét, mert így érhető el, hogy a párt politikája elsősorban a népképviseleti szervek révén valósuljon meg. Újjá kell szervezni a tanácsok munkáját, szélesíteni a tanácsi jogkörbe tartozó kérdések körét, biztosítani a képviselők rendszeres cseréjét. A képviselőválasztások során általánossá kell tenni a többes jelölést. A tanácsok munkájának nyilvánosnak, ellenőrizhetőnek kell lennie. A határozat szerint a tanácsi képviselőket titkos szavazással kell megválasztani. A dokumentum javasolja azt is, hogy a képviseleti szervek szerepének növelése érdekében a tanácsok elnöki tisztét a megfelelő pártbizottságok első titkárai töltsék be. A döntéshozó és végrehajtó hatalom szétválasztása érdekében a helyi tanácsok végrehajtó bizottsági tagjai, a tanácsi osztályvezetők, a bíróságok, állami felügyeleti szervek és ügyészségek alkalmazottai nem lehetnek egyben az illető tanácsok képviselői. Ezt az elvet a kormányra, a szövetségi, köztársasági és autonóm területi irányító szervek tagjaira is ki kell terjeszteni. A konferencia állásfoglalása szerint korlátozni kell a választás, kinevezés és tanácsi megerősítés útján elnyerhető tisztségek számát, a hivatali időt pedig két periódusban kell megállapítani. A tanácsok tekintélyének és hatásának növelése érdekében szükség van a választási rendszer megújítására. Biztosítani kell a korlátlan számú jelölést, szigorúan ellenőrizni kell a választások demokratikus lefolyását, a képviselőket rendszeresen be kell számoltatni munkájukról és ki kell dolgozni visszahívásuk rendszerét. A pártértekezlet egy képviselői megbízatás hosszát öt évben jelölte meg. A küldöttek szükségesnek tartották a legfelsőbb állami szervek átalakítását és az ország legfelsőbb hatalmi szerveként a Népképviselők Kongresszusát jelölték meg, amelybe a területi és nemzetiségi alapon szervezett választókörzetek szavazóin kívül a párt, a szakszervezetek, a komszomol, más tömegszervezetek, a szövetkezetek, az alkotó és tudományos szervezetek is delegálhatnak küldötteket. Az évente ülésező testület áttekintheti a legfontosabb alkotmányjogi, politikai és társadalmi-gazdaságLproblémá- kat. A Népképviselők Kongresszusa -hozza létre a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, a viszonylag kis létszámú, folyamatosan ülésező kétkamarás parlamentet. A Legfelsőbb Tanácsnak alárendelt Minisztertanácsnak mint a legfőbb végrehajtó és irányító szervnek különösen nagy’szerep jut a gazdasági, politikai rendszer átépítésében. A pártértekezlet állásfoglalása érdekében a társadalmi szervezeteket, a szakszervezeteket, a komszomolt, a szövetkezeteket, a nő-, a veterán- és egyéb szervezeteket úgy kell átalakítani, hogy kifejezzék a szovjet társadalom különböző rétegeinek óhaját és érdekeit. A határozat rámutat, hogy mivel a Szovjetunióban egy- pártrendszer alakult ki, szükséges a felszabadult széles körű dialógus, a kritikus és önkritikus szellem, az önellenőrzés és az önértékelés folyamatos fenntartása. A párt kész a munkások társadalmi jogainak fokozott érvényesítésében közreműködni. A politikai és egyéni szabadságjogok kiszélesítéséhez szükséges: meg kell határozni az alkotmányos szabadságjogokat garantáló rendszer törvényes kereteit. Különösen fontos annak biztosítása, hogy az emberek részt vehessenek az ország irányításában, szabadon kifejthessék véleményüket, érvényesüljön a lelkiismereti szabadság. A törvénynek védelmeznie kell az állampolgárok személyi méltóságát, lakóhelyének sérthetetlenségét, levelezésük és telefonbeszélgetéseik titkosságát. A dokumentum felhívja rá a figyelmet, hogy a reform sikere a párt munkájától függ. Az SZKP tevékenységének nem csak tartalmában, hanem módszereiben is meg kell felelnie a párt vezető szerepéről alkotott lenini elveknek. A pártkonferencia a jelenlegi legnagyobb feladatként azt jelöli meg, hogy a párszervezetek mondjanak le a parancs- uralmi-utasításos munkastílusról és ehelyett szigorúan tartsák be a Szovjetunió alaptörvényében, valamint.más törvényekben megfogalmazott demokratikus elveket. Az átalakítás és a megújulás folyamatában az SZKP vezető szerepe nem valósulhat meg a párt belső életének demokratikus átalakítása, a demokratikus centralizmus lenini elveinek teljes helyreállítása nélkül. A kérdések megvitatásánál biztosítani kell a szabad vitát, de a többség határozatának végrehajtásában már elengedhetetlen az egység. Fontos a pártalapszervezetek munkájának demokratikus átalakítása, önállóságuk növelése. A. demokratizálásnak olyan fontos kérdésben is meg kell mutatkoznia, mint a párttagfelvétel. Fő szempont a jelölt politikai meggyőződése, az átalakításban való részvétele, a munkához való viszonya, erkölcsi tulajdonságai. A párt demokratizálásának kulcskérdése, hogy maradéktalanul érvényesüljön a kollektív vita és véleményalkotás lenini elve. Helytelen, amikor a párszervezet felváltja a választott szerveket, a kommunisták szerepe pedig a párttaggyűléseken való részvételre korlátozódik. A pártkonferencia támogatta azt az elképzelést, hogy minden pártszervezetnek és azok vezető szerveinek munkáját a lehető legnagyobb nyitottság jellemezze. A demokratizálás közepette komolyan meg kell újítani a párt káderpolitikáját. Túlhaladott az eddigi párttagkiválasztási gyakorlat és párttagok megoszlására vonatkozó kvóták megállapítása. A párt választási rendszerének demokratikus átalakítása során a pártbizottságok tagjait és titkárait — beleértve a SZKP KB tagjait is —jelölések útján, titkos szavazással kell megválasztani. A jelölőlistára lehetőleg a mandátumok számánál több jelöltet kell felvenni. A konferencia támogatta azt a javaslatot is, hogy az SZKP KB-tól egészen a kerületi pártszervekig egységesen 5 évre korlátozzák a választott tisztségek betöltésének időtartamát. Célszerű lenne 2-3 évente pártkonferenciát tartani és ezen a pártbizottságok tagjait 20 százalékban megújítani. Érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a pártbizottságok és titkárságok tagjai - beleértve az SZKP KB tagjait és az SZKP KB PB főtitkárát is — legfeljebb két'választási időszakon át maradhassanak posztjukon. A párt ellenőrző bizottságának munkájából ki kell zárni a szubjektivizmust, az önkényeskedést, az egyéni érdekek és véletlen körülmények érvényesülését. Ennek érdekében a pártértekezleteken és pártkonferenciákon új ellenőrző szerveket kell megválasztani, és azokat rendszeresen be kell számoltatni munkájukról. A statisztika és a mai valóság Interjú a KSH elnökével — A statisztikáról sokan mondják, hogy éppen a lényeget takarja el. Az Ön véleménye szerint statisztikáink mennyire tükrözik a valóságot? — kérdeztük. — Általában pontosan — kezdte a választ Nyitrai Ferencné dr. — Természetesen ez függ attól, hogy milyen témakört vizsgálunk, milyen részletességgel és milyen módszerekkel. Az inflációs ráta számításánál sem mindegy, hogy mihez viszonyítunk és mely termékeket vonjuk be a vizsgálati körbe. — És melyikeket? — Azt mondhatom, hogy mi talán túlzott részletességgel vizsgáljuk e kérdést, és a fogyasztói árindex meghatározásakor inkább több, mint kevesebb terméket nézünk. Ezért is mondható, hogy a magyar adatok nemzetközi ösz- szehasonlításban is megbízhatóak. De ismétlem, tudni kell, hogy mire készült a statisztika. Ha országos, akkor abból nem lehet a megyei viszonyokra következtetni. Bár arra törekszünk, hogy a megyei reprezentációra is jók legyenek az adataink. Amelyeket egyébként, lévén, hogy a magyar statisztika 30 éve nyitott, kontrollálhat is a társadalom. — Igénybe is veszik a sok adatot? — Sajnos, nem teljes mértékben. S előfordul az is — például az egyik országgyűlési bizottságnál —, hogy olyasmit hiányolnak, nevezetesen a fogyasztói árszint termékcsoportonkénti bontását, amit mi folyamatosan vizsgálunk, sőt, az árindexeket havonta nyilvánosságra is hozzuk. De figyelni kell a kiadványokat. Ebben sokat segít nekünk a sajtó is. — Hogyan értékeli a Bács- Kiskunban zajló két akciót? — Az egészségügyi program keretében, az ENSZ támogatásával vizsgáljuk két megyében — az e téren legjobbnak ítélt Győr-Sopronban és a leghátrányosabb Bács-Kiskunban - a nagyon eltérő halálozási mutatók okait. És már megfigyelhetők különbségek, például az életmódban. A számítás- technika államigazgatási alkalmazása összeköti a Stadat vezetői információs rendszert a tanácsival. Ebben Bács- Kiskun a bemutató megyénk. Az eljárás sokoldalúan hasznosítható, megkönnyíti, egyszerűsíti például majd az 1990-es népszámlálást is. — Változik a KSH feladatköre? — Az országos pártértekezlet után úgy látjuk, hogy többet kell foglalkoznunk a társadalmi kérdésekkel, s ez érvényes a megyei igazgatóságokra is. A hagyományos, részletes gazdasági elemzések mellett jobban szemügyre kell venni a társadalmi rétegek szerepét, helyzetét s a megyei sajátosságokat is. Bács-Kiskunban például a tsz-jára- dékosok életszínvonalának, életmódjának, ellátásának alakulását. (váczi) Megnyílt a KGST 44. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán egységes törekvésként fogalmazódott meg, hogy érezhetően javítani kell az együttműködés hatékonyságát. Magyar részről régóta hangoztatjuk, hogy az együttműködésben tapasztalható stagnálás egyik alapvető oka valu- tárispénzügyirendszerünkfejletlensége. Ezen a helyzeten megítélésünk szerint csak akkor lehet változtatni, ha megteremtjük a tagállamok érdekeltségét a külkereskedelmi exporttöbblet elérésében, amire véleményünk szerint az egyetlen lehetőség a transzferábilis rubel konvertibilis valutákra.történő, előbb részleges, majd a későbbiekben teljes átválthatóságának a bevezetése. Véleményünk szerint a KGST- közösség hosszabb távon nem nélkü- lözhetegy olyan megbízható nemzetközi mércerendszert, amely lehetővé teszi az egyes KGST-tagországok számára gazdasági fejlődési színvonalának mind a világpiaccal, mind pedig egymás között történő megbízható összehasonlítását. Egy ilyen mércerendszer kialakításához mindenek előtt tudnunk kell válaszolni arra, hogy az adott termék előállítása a belföldi piacon ténylegesen mennyibe kerül. Ehhez olyan belföldi termelői árakat kell ki-' alakítani, amelyek a tényleges belföldi ráfordításokon alapulnak és lehetővé teszik a jelenleg még sok helyen alkalmazott és különböző központi forrásokból származó ártámogatások rendszerének megszüntetését. Nagy horderejű célkitűzésnek tartjuk a KGST-tagországok egyesített piacának létrehozását. Ehhez viszont mind az érdekelt tagországokban, mind pedig a közösség szintjén meg kell teremteni a szükséges közgazdasági előfeltételeket. A szabadkereskedelmi övezetek létrehozásához a kontingens nélküli kereskedelem bevezetése, a belföldi árrendszereknek a világpiaci árakkal történő ösz- szekapcsolása és a valuta-konvertibilitásnak a megvalósítása szükséges. Ami az együttműködési mechanizmus átalakítása terén eddig végzett munkát illeti, egyik oldalon olyan jelenségekkel találkozunk, hogy kész, kialakult, kidolgozott és gyorsan megvalósítható javaslatok elfogadására és megvalósítására nincs meg a tagországok részéről a készség. Ez további időveszteséget okoz, és nem segíti elő a kibontakozást. A szocialista gazdasági együttműködési mechanizmus átalakítása.,_az árupénzviszonyok szerepének növelése kapcsolatainkban, fokozatosságot, de ugyanakkor határozott intézkedéseket igényel. Úgy látjuk, hogy ha rövid időn belül nem következik be radikális változás e téren, akkor a KGST és a KGST-ben megvalósuló gazdasági együttműködés nem előmozdítója, hanem komoly hátráltatója lesz az egyes szocialista országokban megindult és elkerülhetetlen átalakítási folyamatoknak. Ebből kiindulva az együttműködési mechanizmus átalakítására vonatkozóan előterjesztett dokumentumot nem tekinthetjük lezártnak. Meggyőződésünk, hogy a KGST és az EGK közötti megállapodás, valamint az egyes KGST-tagországok és az EGK közötti kapcsolatok normalizálása új lehetőségeket nyit a KGST szintjén ugyanúgy, mint a kétoldalú kapcsolatokban, s ezek ésszerű és hatékony kihasználásán a jövőben tovább kell munkálkodnunk. Magyar részről a KGST együttműködési rendszerében olyan közgazda- sági feltételek kimunkálására gondolunk, amelyek a közös érdekeknek megfelelően érdemlegesen elősegítik, hogy a kedvező természeti adottságokkal rendelkező exportőr országok továbbra is jelentősen hozzájárulhassanak az. importőr, országok lakossága élelmiszer-szükségleteinek a kielégítéséhez— hangsúlyozta a magyar küldöttség vezetője. Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai (Folytatás az I. oldalról) Délután négy órakor Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémiára érkezett a Bartók Béla hamvait kísérő menet. A zeneszerző földi maradványait őrző koporsót az MTA székházának feldíszített oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A délutáni órákban itt rótták le kegyeletüket a zenetudós emléke előtt tisztelegve a magyar politikai, kulturális élet vezetői, művészek, tudósok, Bartók Béla tisztelői. A nagy magyar zeneköltő ravatalánál Ivá- nyi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet: — Amiképp Rákóczinak, Kossuthnak, Károlyinak porait fogadtuk egykor, akként tisztelgünk ma Bartók hamvai előtt. Hányatott történelmi sorsunk, hibáink, nemzetvesztő politikusaink, egykori — remélhetően örökre eltűnt — önsorsrontó hajlandóságaink, történelmi léptékű tévedéseink csupa olyan dolog, ami miatt sokszor csak késve tudtunk tisztelegni nagyjaink előtt. Nemzetünk többé ezt nem engedheti meg magának E hazának olyan feltételeket kell teremtenie, hogy az önkéntes száműzetés a történelem lomtárába kerüljön. —Alkotásaiban eddig is velünk élt Bartók Béla. Immár hamvai is megérkeztek, amelyeket tisztelettel, szeretettel, meghajtott fővel fogadok a főváros lakossága nevében — mondta végezetül Iványi Pál. A főváros lakossága szerdán 10 és 18 óra között róhatja le kegyeletét Bárók Béla ravatalánál. a Magyar Tudományos Akadémia székházában. (MTI) Elfogták a benzinkútkezelő támadóját Július 3-án, vasárnap a délutáni órákban ismeretlen férfi megtámadta a Budapest VIII. kerületi Kerepesi út 5—7. alatt lévő benzinkút kezelőjét, aki egyedül teljesített szolgálatot. Az ismeretlen férfi térképpel a kezében egy utca után érdeklődött, majd a segítőkész benzinkútkezelőre támadt, többször megütötte őt, és 6-7 ezer forintot elrabolva elmenekült. A benzinkútkezelő, aki könnyű sérülést szenvedett, azonnal értesítette a rendőrséget és személyleírást adott az ismeretlen támadóról. Az elrendelt körözés adatai alapján a BM Forradalmi Rendőri Ezred járőre július 4-én este felismerte és igazoltatta Plachi László 27 éves bányász, büntetlen előéletű, borsodnádasdi lakost, aki a részletes kikérdezés során beismerte a bűn- cselekmény elkövetését. Plachi elmondta, hogy egy családi viszályt követően utazott Budapestre, ahol különböző szórakozóhelyeken fordult meg, és pénzzavarba került. A bűncselekményt ezért követte el. Plachi Lászlót a rendőrség őrizetbe vette, és ügyében folytatja a vizsgálatot. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT GRÓSZ KÁROLY HAZAÉRKEZETT A SZOVJETUNIÓBÓL Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 4—5-én munkalátogatást tett a Szovjetunióban, kedden az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB Külügyi Osztályának vezetője. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) PERZSA (ARAB)-ÖBÖL-INCIDENS Újabb, egymásnak ellentmondó jelentések kerültek napvilágra az iráni utasszállító repülőgép lelövésével kapcsolatban Washingtonban. A The New York Times keddi jelentése szerint az iráni repülőgép automatikusan jelzéseket adott le az azonosításra vonatkozó felszólításra, ezeket azonban a Vincennes cirkáló berendezései valamilyen oknál fogva „ellentmondónak” minősítették, A Pentagon által létrehozott haditengerészeti vizsgálóbizottság a helyszínen próbálja majd meg tanúvallomások és a hajó számítógépeiben tárolt adatok elemzésével megállapítani, hogy valóban történt-e vétkes gondatlanság a Vincennes személyzete részéről. A hivatalos amerikai álláspont jelenleg az, hogy csupán „végzetes tévedés” történt és a hajó kapitánya a „jogos önvédelem” elve alapján adott ki tűzparancsot. A vita jelenleg elsősorban arról folyik, hogy miért nem tudtak különbséget tenni egy utasszállító gép és egy harci repülőgép között. A megszólaltatott szakértők közül Stanfield Turner tengernagy, aki korábban az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA vezetője volt, azt hangoztatta, hogy az automatikus célfelderítő berendezések egyszerűen nem alkalmasak ilyen különbségtételre. Azt azonban a szakértők elismerik, hogy a Vincennes parancsnokságának rendelkezésére álltak a menetrendszerű légijáratok adatai. Állítólag a parancsnokság utasítást is adott azok átvizsgálására, de „az idő rövidsége” miatt erre már nem került sor. Az amerikai közvéleményben továbbra is heves vita folyik az esetről. Bár a politikusok többsége általában nem ítéli el a gép lelövését és csupán sajnálkozását fejezi ki a 290 áldozatot követelő incidens miatt, arról már megoszlanak a vélemények, hogy mi a további teendő. Az USA Today című lap például arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Államoknak nem kell ugyan kivonnia hajóit az Öböl vizeiről és további intézkedésekig ilyen módon kell „biztosítani a hajózás szabadságát”, de módosítani kell a harci cselekményekre vonatkozó parancsokat és haladéktalanul nyilvánosan bocsánatot kell kérni Irántól a tragikus tévedésért, kártérítést kell felajánlani az áldozatok családtagjainak és részletes, nyilvános vizsgálatot kell folytatni annak megállapítására, hogy mi is történi valójában. Henry Kissinger volt külügyminiszter az NBC televízió kedd reggeli híradójában azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak nem kell alapvető változást végrehajtania a Perzsa (Arab)-öböl térségével kapcsolatos politikáján, de az ügygyei kapcsolatban közvetlen tárgyalást kell kezdenie Iránnal és ezt fel kell használnia arra, hogy megkísérelje valamilyen formában normalizálni kapcsolatait Teheránnal, egyben előmozdítani a fegyverszünet létrejöttét az Irán és Irak között dúló háborúban. SZOVJET RAKÉTA-ELLENŐRZÉS AZ NSZK-BAN ÉS AZ USA-BAN Kedden megkezdték tevékenységüket az NSZK-ban azok a szovjet szakértők, akik az első helyszíni ellenőrzést végzik az ottani amerikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítésével kapcsolatban. Egy másik szovjet szakértői csoport pedig éppen befejezte a hasonló helyszíni ellenőrzést az Egyesült Államokban. Az amerikai eszközök megsemmisítését az 500—5500 kilométeres hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról 1987 decemberében kötött szovjet-amerikai szerződés írja elő. Ugyanez a dokumentum rendelkezik arról is, hogy a felek a helyszínen ellenőrizhetik a végrehajtást.
