Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 4. BŐVÍTIK A KALOCSAI MÚZEUMOT Nicolas Schöffer újra itthon Nemrégen —• három év után — kedves vendéget köszönthettek a kalocsai művészetbarátok: ismét szülővárosába látogatott a világhírű szobrász, esztéta, Nicolas Schöffer. 1982 óta tagja a francia Szépművészeti Tudományos Akadémiának is. Megérkezése után a városi kórház egyik vendégszobájában kerestem föl az idős mestert, hogy kalocsai programjáról, terveiről, munkásságáról kérdezzem. — Mi indokolta, hogy — orvosa javaslata ellenére — betegen is vállalkozzon az utazásra? — kérdeztem Schöf- fertől.-— Nagyon hazavágytam. Hiszen ez az én igazi otthonom. Itt születtem, itt jártam iskolába, rokonaim, barátaim élnek itt. Volt időszak, amikor minden nyáron itt lakhattam. Pihentem, feltöltődtem. Sajnos, három év óta nehezebben élek, ágyhoz, tolókocsihoz vagyok kötve. De amint tudtam — még ha orvosaimmal vitáztam is ezért — igyekeztem ismét ide: szinte a gyógyulás reményével... — Ön nem csak az ifjúkori emlékek okán tudhatja magáénak az ezeréves várost. A híres Cronos—8 fényszoborral, a múzeumának „ajándékozott gazdag gyűjteménnyel Ön is formálta Kalocsa képét, szellemiségét ... — Nem tagadom: öröm számomra, hogy visszafogadott szülőhelyem. A Cronos—8-at szeretik itt. Remek helyet kapott, alkotásaimat a gyűjteményben értő közösség vigyázza. Az, hogy Dargay Lajos szobrászművész itt dolgozik, s évenként megrendezik a nemzetközi szimpóziumot, megnyugtat: nem csak formális tisztelgés a város vezetése részéről szobraim fogadása. Kalocsán tovább gazdagodik, érlelődik az a gondolat, az a kísérlet, amit munkatársaimmal a modern művésze• Strasszer András felvételei tért tettünk. A napokban pedig arról tárgyaltunk Kalocsa és Bács-Kiskun kulturális életének irányítóival, hogy egy 50 négyzetméteres szárnnyal kibő- vitjük a múzeumot. A megyei tanács finanszírozza az építkezést, én pedig ismét életművet reprezentáló munkákat ajándékozom szülőhelyemnek. Láttam az építkezés terveit, mondhatom: a korábbi áldozatvállaláshoz méltó a beruházás. — Betegsége, ugye, nem akadályozza meg abban, hogy folytassa kísérleteit? — Folyamatosan dolgozom. Igaz, most minden tettért, minden gondolatért jóval többet fizetek, mint korábban. A modem művészetben — részben az én munkásságomnak is köszönhetően — otthonra lelt a technika: a villanymotor, a számítógép, a szintetizátor. Bebizonyosodott: a jelen és a jövő valósága a művészettel is kikéri az új megközelítéseket, a korszerű anyagokat és eszközöket. De hogy egy művet éltessünk, lehetőséget kínálva a jövőnek, hogy tovább vigye az örökséget, fontos, hogy a sokasodó alkotások mellett szülessenek elméleti munkák is. írni nem tudok már, így diktálom újabb teóriáimat. Az egyik például a felületek problémáját elemzi. Az ittlét és a távoliét esztétikai vetületeit tárgyalom egy másik terjedelmes dolgozatban. De, hogy mikor lesz kötet ezekből, nem tudnám megmondani. Nem könnyű kiadót találni: ezek nem szerelmi regények ... — Az Ön fém-fény-hang mobiljai sem realista, figurális munkák, mégsem csak az esztétikák körében aratnak sikert . .. — Ennek azért örülök, bár vallom, nem szabad, hogy egy művészt érdekeljen a siker. Egyedül a tehetség számít. Ha valaki ide-oda kacsingat, s valamiként a jó vagy a jobb megélhetés köré szervezi életét, végül veszt. Számtalan példát hozhatnék igazolásul... A ma es a holnap nagy kísértés az alkotók számára. A géniusznak viszont csak a holnapután lehet érdekes ... „ — Dali, Vasarely milliomosok, és Ön sem panaszkodhat... — Ritkán jön össze úgy, hogy valaki nagy mester és pénze is van. Persze vannak szerencsés kivételek, tagadhatatlan, amelyek erősítik a szabályt. Ezért azt mondom: majd a jövő dönt. — Az esztétika elméletei és munkái mellett új mobilokat is konstruál? — Az alkotás lételemem, s mivel én nem kalapáccsal vagy vésővel dolgozom, hanem komputerekkel, szerencsére lehetőségem van, hogy újabb alkotásokat konstruáljak. Elég sok rangos megbízást is kapok ... Nemrég állították fel Lyonban a genfi sztráda egyik nagy — lepke formájú — csomópontján egyik harminc méter magas fényhang szobromat. Októberre készül el — szintén Lyon város megrendelésére — világhíres metrójuk egyik központi állomására egy neon-chróm struktúrám. Az is harminc méter magas, különlegessége: alapja lent lesz a metróállomáson, a föld alatt, s a teteje kiér a felszínre. — Kalocsán most fontos munka kezdődik. Reméljük, el tud jönni majd a megfiatalított, kibővített múzeum átadására is ... — Szeretnék ismét eljönni. Bár amikor Párizsban dolgozom, akkor is tudok mindenről, ami Magyarországon történik. Legfőképpen persze az érdekel, ami a kalocsai műhelyemben folyik. Úgy látom, ügyemnek jó sáfárai dolgoznak itt. A város szeret... Farkas P. József AZ ARBAT GYERMEKEI A SZOVJET IRODALOMBAN Először magyarul A Szovjet Irodalom július—augusztusi összevont száma teljes terjedelmét az utóbbi idők egyik legnagyobb érdeklődését kiváltó regényének szenteli, és közreadja Anatolij Ribakov: Az Arbat gyermekei című művét. A könyv, amely csak két évtizeddel a megírása után láthatott napvilágot, témájával, tényanyagával váltott ki megkülönböztetett érdeklődést, hatalmas vitát a Szovjetunióban. Sokan megerősítik az író szavahihetőségét, hivatkozással arra, hogy maguk is átéltek hasonlókat. Mások felháborodásuknak adnak hangot, s történelemhamisításnak tartják a leírtakat. A regény a sztálini „fordulat” idején, 1934-ben játszódik, s cselekménye a Kirov-gyilkossággal ér véget. Ebben az időszakban kezdődtek a koncepciós perek. A rendszer saját híveit kezdte letartóztatni, perbe fogni, lágerekbe küldeni, meggyilkolni. A regény ezt, a vihar előtti pillanatot ábrázolja szereplői sorsának bemutatásával. Sokatmondóak a színhelyek, és a közeg is érdekes. A moszkvai elit szórakozóhelyei, nyaralói, a társbérleti lakások nyomorúsága, az isten háta mögötti falvak, a száműzetés színhelyei, Sztálin dolgozószobája és szocsi villája, az NKVD irodái, a népbiztosságok, a nagy építkezések színhelyei. A főhősök — köztük Szasa Pankratov, akit koholt vádak alapján elitéinek és száműznek — az Arbaton laknak. Együtt jártak iskolába, innen veti a sprs a legkülönbözőbb helyekre és pozíciókba őket. Sorsuk a szovjet történelem mindmáig alig ismert, napjainkban nyilvánosságra kerülő tragikus korszakába enged bepillantást. Az Arbat gyermekei című alkotásnak ez lesz az első magyar nyelvű megjelenése. PAPP ZOLTÁN Bástyák és kalandok V V J Y Most minden tényleg oly W W 1 zA . gyjjnyörfi Ahogy mennek a Dóm tér, a Fogadalmi templom felé, még az Oskola utca is. Jobbról klasszicista-eklektikus párkányok messzefutó szalagja. Balról árvíz előtti házak tetején végigcsorgó holdfény. Pilkauf karjában hatalmas csokor orgona. A szálakat Binyecz tördelte-tépte a Stefániái bokrokról jóelébb. — Nem lesz ebből baj? — idegeskedett Pilkauf. — Ha például erre jön majd egy . . . — Ugyan már — nevetett Binyecz. — Egy ilyen május estén a közegek is egészen mással, vannak elfoglalva. S azt gondolja közben: fütyülnek az orgonatolvajokra. Rukkolnak ők is, illatos bokrok álcamélyére rejtezetten. Lesve, mikor úszik el előttük a kishajó ... Az utolsó szót, önkéntelenül, ki is mondja. — Miket beszélsz? — vág közbe Pilkauf. — Miféle kishajó? — O, semmi, semmi — nevet Binyecz. S hogy egészen elterelje magáról a figyelmet, mókázó kedvvel pukedlizik előtte. — Te bolondos. Te, te .. . — Pilkauf belékarol. Mennek tovább. — Nézd csak! — Binyecz felmutat a magasba. A Fogadalmi tornyai szinte belefúródnak az éjsötétbe. A lenti fény szétterül, elhalványodik. A felfelé haladó tekintet homályba vesző merőlegeseket követ. Az enyhén keskenyedő, erkélyekkel, cirádákkal tagolt téglafalak elébb sziluetté oldódnak, majd felszívódnak a láthatatlanságban. Akár egy szürrealista regény felvilla- nó-eltűnö epizódképe. De hát ki merészel manapság a szürrealizmusra akár még csak gondolni is? Binyecz még annakelőtte férkőzött hozzá némi ismeretanyaghoz, mielőtt az egyetemi szocreál-fölfogás fósodorjába ágyazódott volna. Tudáskvantumát így átszövi némi — édes — bűntudat. — Nézd csak! — újra felmutat a magasba. Az elébbi felhők tovaúsztak. A telihold épp a két torony közt, félmagasságban. — Gyönyörű — mondja Pilkauf, és még szorosabban simul hozzá. A térről Binyecznek mindig a velencei Szent Márk tér jut eszébe. (Habár még csak fényképen látta.) Aztán meg Abbázia — ugyancsak fotókról. (Szép, színes századfordulói képeslapokról. Cirá- dás betűk, lila tintaírás, a bélyegeken még I. Ferenc József, pofaszakállasan.) Monarchia kori regényekben a nászutasok mindig Velencébe mernek. Majd férj-feleségként az első nyarat többnyire Abbáziában töltötték. — Egyszer majd elviszlek Abbáziába — mondja. Binyecz nem járt még külföldön. (A hidegháborús országhatárok épp szögesdróttal körülvéve.) Pilkauf se. így a mondat körülbelül olyan hatású, mint csillámló neonfelirat egy álompalota homlokzatán. — Abbázia ... — Binyecz a teret nézi közben. — Gyönyörű lesz. Csodálatos — súgja Pilkauf. — Minden reggel megfürdünk majd a tengerben. Azzal kezdjük a napot, hogy legyalogolunk a partra és belevetjük magunkat a hullámokba. Pilkauf hallgat kis ideig. Aztán: — Van ott... sekély víz is? Binyecz szembefordul vele. — Nem tudsz úszni? — kérdi gyanakodva. Ott állnak, háttal a Dóm főbejáratának. Előttük a tér, a négyszöget körbefutó árkádsor. Atellenben — a távolság oldott léptékű Jjélmagasában — a zenélőóra színes bábfigurái. Binyecz mintha töprengeni látszanék. — Menjünk — mondja aztán. — Hová? — néz rá Magdaléna. — Benézünk a Négylépcsősbe ... — A Béke-tanszékre?... — Megszomjaztam. Pilkauf megfogja a karját. — Már azt hittem, egészen más következik . . . r— Hogyhogy . . .?! — Hát. . . Előbb behunyt szemmel keresztülvágni a téren. Aki elér a zenélőóráig, nyert. Rövidesen megtalálja a boldogságát. Aki ellenben nekiütközik az oldqljárda szegélyének, az ... — És a másik? — Röpke látogatás a Pantheonban. A „hány szobor megszemélyesítőjéről tudsz nekem valamit mondani, te drága” SJUTOPOSTA Legyen szigorúbb a fogyasztói érdekvédelem! Egy hete jelent meg e hasábokon a borotai Grízük Mihály esete: az idei január legelején vitte vissza a bajai, Béke téri ruházati szaküzletbe a pár nappal korábban újonnan vásárolt, s még nem használt öltönyt, melynek zakója hátán sok kicsi lyuk éktelenkedett, ám a reklamációja azóta nem nyert elintézést, mert a minőségellenőrök szerint fizikai behatás érte az anyagot. A felkérésünkre végzett megyei kereskedelmi felügyelőségi vizsgálat nyomán döntött végül is úgy az ügyben érintett Bácska Kereskedelmi Vállalat, hogy visszatéríti a 3200 forintos termék árát. Soraink olvasása után szokatlanul sokan keresték telefonon és személyesen szerkesztőségünket, kifejezve egybehangzó véleményüket: be sem bizonyított „bűnéért” — tudniillik a Kermi elmulasztotta kikutatni, hogy a hiba a gyártónak, a szállítónak, a kereskedelemnek vagy a vevőnek róható-e fel — valójában a fogyasztó lakolt meg, hiszen a reklamációját csaknem fél évig egyszerűen félretették az illetékesek. A kalocsai Noskóné így summázta a történteket: „A kereskedelem minden alap nélkül gyanúsította a vevőt, aki iránt a méltányosságra hajlamos nagylelkűsége csak a sajtó és a felügyelőség közbenjárására ébredt fel. Furcsa az ilyen érdekvédelem ...” Nagy János kecskeméti lakos álláspontja: „Ha a lyukak miatt a Kermi nem kizárólagosan a vevőt tette felelőssé, részére a több mint háromezer forintot már nyomban ki kellett volna fizetnie, s a pénze több hónapos visszatartásáért követelhetne kamatot a kereskedőktől .. Legyen szigorúbb a fogyasztói érdek- védelem — összegezték mások a lyukas zakó történetét, arra utalva, hogy az eljáró hatóság a jövőben bátran, következetesen éljen a szabálysértési kódexben szereplő felhatalmazással, miszerint: aki a vásárlónak az áru minőségére vonatkozó kifogását nem az erre megszabott módon vagy időbén intézi el, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez utóbbi szankció hiányát érezzük a lajosmizsei Faragó Teréz panasza ismeretében is: Olvasónk tavaly december 10-én vásárolt egy pár női csizmát Csicsó Hedvig helyi kereskedőtől, ám részére pár hét múlva visszavitte a 2320 forintos lábbelit, mely egyszeri viselet után használhatatlanná vált. A boltos június elejéig hitegette a vevőt a reklamáció orvoslásával, melyre végül is a Kisosz megyei vezetőjének fellépése után szánta el magát. A huzavonáért ő sem részesült felelősségre vonásban .. . Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611- változat, „minden szobor után egy forró csók"-motivációkkal... Pontosak a másoktól kapott információim?... — De mielőtt Binyecz válaszolna, hangját megkedvesitve, folytatja. — Már attól féltem az elébb, nekem is át kell esnem a rutinelemeken. De nem ... Úgy látszik, javulsz. Ezért jutalmat érdemelsz .. . A csók heves. Sőt már-már tüzesnek mondható. Binyecz meg azt gondolja közben: már csak egy másodperc választott el attól az elébb, hogy nekiindítsalak, te drága, a térátszelésnek . .. A Vértanúk tere kihalt. — Mit szólnál hozzá — kérdi váratlanul Binyecz —, ha most hirtelen felpattannék Rákóczi mester lovának nyergébe? ... — Kuncog. — Igaz, ö már ott van. De majd csak megférnénk kis ideig együtt. S mire Pilkauf felocsúdnék a csodálkozásból, már mászik is — macskaügyességgel —felfelé. — Na, mit szólsz hozzá? Milyen vagyok? — kiáltja le a fémnyeregből — Ketten az egész világ ellen. Utánam ... azaz hogy — utánunk, harcosok!.. . — Még a karját is megemeli, mintha éles szablyát szorongatna jobbjában. Hirtelen fénykör vetődik rá. Aztán a lámpapászma felkutatja Pilkaufot is. — Maguk mit csinálnak itt?! Pont ekkor fékez megállójában a villamos. Válaszuk elvész a fékcsikorgásban. — Mi az istent csinál maga ott fönt?! Na, ki vele! Nem hallja?! Az alacsony vaskerítésnél csukaszürke egyenruhás közeg. Tányérsapkában, pisztolytáskával. Oldalán — füsttől elfeketedett fél pár csípős gyulaiként — gumibot. Hangja — bár nem rosszindulattal, de — akár a smirgli. (Folytatjuk) Mit mond a munkajog? A megye egyik városi jogú nagyközségéből kapta szerkesztőségünk a 313-as ragszámú ajánlott levelet. Feladója, akinek nevét saját kérésére hallgatjuk el, aggodalommal szól arról, hogy az ugyanazon munkahelyen való többévi foglalkoztatása végéhez közeledik, mert elbocsátását helyezték kilátásba. Indok egyelőre nincs, de számít rá, hogy azt rövidesen megtalálják az illetékesek. Az idősebb korosztályhoz tartozó olvasónk most kiszolgáltatott helyzetben érzi magát, ezért is szeretné tudni: mit mond a jog a munkavállaló és a munkaadó közötti kapcsolatról? Mivel az utóbbi időben megnőtt postaforgalmunk azt sejteti, hogy sokan élnek bizonytalanságban a hasonló munkahelyi körülmények miatt, ezért részletezzük a fontos tudnivalókat, persze a teljesség igénye nélkül: A leglényegesebbel kezdjük, nevezetesen, hogy munkaviszony esetében a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezései az irányadók, s e jogszabályok megtalálhatók és fellapozhatok a könyvtárakban. A megannyi paragrafus sorában már az elején ott az alapvető kitétel, miszerint a dolgozó és a munkáltató között szerződés alapján jön létre a munkaviszony, amely határozott, vagy határozatlan idejű. Az előbbi lehet próbaidős, ami legfeljebb három hónapig terjedhet és tilos meghosszabbítani. E tartam alatt mindkét fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkamegállapodást. Fontos megjegyezni, hogy a 30 napnál hosszabb tartamú, határozott idejű munkaviszony automatikusan átalakul határozatlan időre szólóvá, ha a dolgozó a meghatározott időtartam eltelte után egy munkanapot meghaladóan tovább végzi munkáját az irányításával megbízott személy tudtával. Ugyanilyen munkaviszonyjön létre akkor is — mint azt a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK. 6. számú állásfoglalása tartalmazza —, ha a határozott idejű munka- szerződés másodszori, esetleg további meghosszabbítása a munkahely részéről kellő érdek nélkül történik, s ezáltal a dolgozó elesik valamilyen jogától, így a felmondási időtől, terhes nő az őt megillető védelemtől stb. Ami a határozatlan idejű munkaszerződést illeti, azt mindkét fél felmondással bármikor megszüntetheti. A munkhvállaló ebbéli nyilatkozatát megteheti szóban és írásban, indok nélkül is. Nem ilyen egyszerű azonban a dolga ezzel kapcsolatosan az alkalmazónak. A törvény kimondja, hogy a munkaadónak a felmondást írásban kell közölnie, mégpedig az ok egyértelmű feltüntetésével. Ez utóbbi csak valós és alapos lehet, tehát olyan, ami bizonyítható is. Felmondási alapul szolgálhat a munkahelyi átszervezés, a létszámcsökkentés, a munkaköri összevonás, vagy a fegyelmezetlen magatartás és a hanyag munkavégzés. Megemlítjük, hogy a cég csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a nála hosszú ideje alkalmazásban levő, s az átlagosnál kimagaslóbb eredménnyel dolgozó munkavállalójának. Végezetül elmondjuk, hogy a dolgozó a munkaadói intézkedés ellen a helyi munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat kérelemmel, annak határozatát pedig megfellebbezheti e megyei munkaügyi bíróság előtt. VÁLASZ CIKKÜNKRE Konkrét bejelentések szükségesek — de miért? Június 20-án megjelent Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a kecskeméti Varga Lászlóné panaszát:.a Mérleg és a Róna, utcában,- valamint a térség más részében levő háziállatok több helyütt afféle tákolmányokban vannak elhelyezve, ahonnan szüntelenül árad a bűz, csakúgy, mint a fedetlen trágyatárolókból. Az orrfacsaró szagra ráadásként rengeteg rovar is zavarja a környékbeliek életét, akik évek óta hiába próbálnak érvényt szerezni a köztisztaság elemi követelményeinek. Cikkünkre az alábbiak szerint reagált a Kecskeméti Városi Tanács V. B. ellátásfelügyeleti osztályának vezetője, dr. Agud Károly: A közöltek ismeretesek előttünk, hiszen hasonló tartalmú levelet már korábban is kaptunk az érintett lakóktól. Ezzel kapcsolatosan azonban gondunk van, nevezetesen, hogy a bejelentésekből hiányoznak azok nevei és címei, akik kifogásolható módon foglalkoznak állattartással. Pedig az ilyen konkrétumok szükségesek ahhoz, hogy az ellenőrzéseinket elvégezhessük, s a köz- és állategészségügy, illetve a környez zetvédelem előírásainak betartását szigorúan megkövetelhessük. □ □ □ Az utcabeliek szemszögéből talán érthető, hogy a békés szomszédság megőrzése végett nem szívesen tesznek feljelentést egymás ellen. Szerintünk az ilyesfélére fölösleges is bárkit kérni-biztatni a jelen esetben. Miért? Mert a bűz és a rovar, tehát az állattartás tarthatatlan körülménye tetten érhető a helyszíneken járva. Nem beszélve arról, hogy a kerületi tanácstag feltehetően ismeri választópolgárainak zömét, név és lakcím szerint is, így ő döntően segítheti ez ügyben az eljáró szakhatóság munkáját. Köszönet a kézbesítésért Gyakran hallok-olvasok a posta késedelmességéről, pontatlanságáról, melynek éppen ellenkezőjét tapasztaltam a minap. Abban a reményben teszem közzé a részleteket, hogy az ilyen segítő emberi magatartással nem csak elvétve lehet majd találkozni e szolgáltatás területén. Úgy kezdődött a dolog, hogy az egyik postahivatalban fontos hivatali küldeményt adtak fel részemre. Múltak a napok, de nem érkezett meg. Már-már aggódtam, hogy ismét baj lehet a fekete holló emblémájú intézménnyel, amikor ifjú kézbesítőnő kopogott be hozzám, s megkérdezte: várok-e ajánlott levelet innen és innen? Igent mondtam, mire közölte, náluk van, de nem hozta magával, mert a pontatlan, rossz címzés miatt először fel kellett derítenie a címemet. A fiatalasszony visszabiciklizett a postára, ám kisvártatva újra otthonomban volt, kezében a levéllel. Ekkor derült ki, hogy a borítékra tévedésből a távolabbi városrészben lévő Hunyadi u. 4. szám volt ráírva, mely nem az én lakcímem. Hogy mégis eljutott hozzám a néjkülözhetetlen okiratot tartalmazó küldemény, az a lelkiismeretes kézbesítőn, Árkossy Ottónén múlott, akinek példás munkáját ezúton köszönöm meg! Dr. Sápi Sándorné Kecskemét, Budai u. 4. ÜZENJÜK Bálái Józsefnénak, Helvéciára: Birtoksértési ügyében a helyi tanács vb szakigazgatási szerve jogosult vizsgálatot végezni, illetve a szükséges intézkedést megtenni, mégpedig a kérelem hivatali beérkezésétől számított 30 napon belül. Amennyiben e kötelezettségüknek nem tesznek eleget a községi illetékesek, a felügyeleti hatósághoz, a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához tegyen bejelentést. Ha viszont az első fokú határozatot nem tartja elfogadhatónak, keresettel fordulhat a Kecskeméti Városi Bírósághoz. Másik kérdésére válaszolva közöljük, hogy a veszélyes fenyegetés ténye szabálysértési cselekménynek minősül, amelyben eljárni a rendőrség hatáskörébe tartozó feladat. Balogh Gergelynek,' Tiszakécskére: Ha úgy véli, hogy a szomszédságában lévő likőripari üzemegység légzőszervi panaszokat okozó gázzal szennyezi a levegőt, az esetet haladéktalanul jelezze a városi tanács műszaki szakembereinek, akik az ellenőrzésük nyomán megtehetik a szükséges hatósági intézkedést. Indokolt esetben azonban lehetősége van arra, hogy közvetlenül az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Dél-alföldi Felügyelőségét hívja segítségül, melynek címe: Szeged, Föltámadás u. 29. 6701. Pf. 35. Fűz Jánosnénak, Bócsára: A szerkesztőségünkhöz érkezett levelében foglaltakat felkérésünkre ellenőrizte a megyei társadalombiztosítási igazgatóság, melynek megállapítása: az Ön járulékfizetési kötelezettségét, illetve szülési segélyét helyes összegben állapította meg munkáltatója, a községi Szőlöskert Szakszövetkezet, amely ugyanakkor tévesen számolta ki a gyermekgondozási díját. Az igazgatóság visszamenőleges intézkedésének következményeként 1987. november 24-étöl már nem az alacsony jövedelmet jelentő gyedet, hanem a kedvezőbb ellátást, a havi 1730 forintot kitevő gyest kapja. Kast Lászlónénak, Úszódra: A termelőszövetkezeti tag fizetett szabadságát a megelőző évben teljesített munkaidejével arányos módon kell megállapítani. Ha ezzel összefüggésben önnek sérelme van, amit kérésére sem orvosolt az illetékes munkahelyi vezető, forduljon kérelemmel a szövetkezeti döntőbizottsághoz. A betegségisegély-ügyét illetően pedig arról tájékoztatjuk, hogy az ilyen ellátás annyi napra jár, ahány napig a tag a keresőképtelenségét megelőző tizenkét hónapban munkát végzett. Amennyiben emiatt is oka van a panaszra, kérje a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyszíni vizsgálatát.
