Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
1988. július 4. • PETŐFI NÉPE • 5 Gyertya Kőszárhegyről A Holdex Szervező és Szolgáltató Kisszövetkezet a Fejér megyei Kőszárhegyen létesített gyertyaüzeme főleg nyugati megrendelők részére készít díszgyertyákat és díszfáklyákat. Az üzemben évente mintegy 14 millió gyertyát, illetve díszfáklyát terveznek gyártani. (MTI- fotó) CIKKÜNK NYOMÁN __________________________ M ennyi az, amennyiből senkinek sem jut elegendő? Avagy: miért nincs fa, ha van „Többet termelnének, ha lenne alapanyag.” Ez volt a címe és az egyik megállapítása annak a cikkünknek, amelyben a Kiskunfélegyházi Asztalosipari Kisszövetkezetről írtunk. Az ebben foglaltakkal kapcsolatban küldött levelet szerkesztőségünkbe Bazsó Csaba, a Lingimpex Fa-, Papír- és Tüzelőanyag Külkereskedelmi Vállalat vezér- igazgatót-helyettese. •»v.-wi.iu» „ ... Bondor László szövetkezeti elnök két megállapítása nem fedi a tényeket — írja a külkereskedelmi vállalat vezetője. — Az egyik megállapítás szerint: ha a Magyarországon kitermelt fa nagy részét és legjavát nem exportálnánk, a hazai felhasználóknak több és jobb minőségű jutna.” A vezérigazgató-helyettes ezt így cáfolja: „Magyarországon az elmúlt években a belföldi termeléshez ... képest a kivitel csupán minimális. Lombos rönkből a hazai termelésnek alig több mint három százaléka kerül exportra. Fűrészárunál ez az arány nyolc százalék alatt marad, fenyőféleségeknél az arány még alacsonyabb. Természetesen vállalatunk — amely a legnagyobb faexportőr — csak azt az árut adja el külpiacon, amit belföldi partnereink felajánlanak. Csupán a papírfa és rostfa esetében jelentős (mintegy 50 százalékos) a tőkés piacok részesedése a magyar erdők által adott fából...” Á vezérigazgató-helyettes által kifogásolt másik megállapítás így kezdődött: „a farostlemezt is importálni kell...” Nos, valójában faforgácslapról van szó, arra gondolt Bondor László, amikor arról a különös tapasztalatról-beszélt; az-Ausztriából importált . cikknek csak a Számlái készültek a szomszéd' tőkés országban, a termék ‘ eredete egyébként szocialista országbeli. Hogyan fordulhat ez elő? A Lignim- pex válasza: „ ... KGST-partnereink a kontingensben rögzített mennyiségeken túlmenően nem szállítanak rubelért faforgácslapot, sőt dollárért sem hajlandók a lengyel és román exportőrök az árut közvetlenül nekünk átadni. A tőkés — a szóban forgó esetben: osztrák — kézen keresztül vett szocialista terméket a hasonló minőségű nyugati termékekkel szemben mintegy 25—30 százalékkal olcsóbban vásároljuk.” A szerkesztőség megjegyzése: örülünk, hogy Bondor László szövetkezeti elnök arra vonatkozó kérdése, hogy miért adunk devizát azért az áruért, amit a szocialista országokban is meg vehetnénk — nem maradt költői. Köszönettel vettük azokat az adatokat is, amelyek azt bizonyítják: a Magyarországon kitermelt fának csak kis része kerül exportra. Most már csak azt nem értjük: hol van, hová lesz a fa alapanyag? Mennyi az, hogy abból elegendő senkinek sem jut? A faipari termékeket — bútort, faházat, parkettát, ajtó- és ablakkeretet stb. —gyártó vállalatok; szövetkezetek egyöntetűen állítják: egyre nagyobb gond Magyarországon a fa alapanyag beszerzése. Különösen nehéz hozzájutni a fenyőhöz, illetve általában a jó minőségűhöz. A tartós hiány a vállalatok, szövetkezetek termelését gátolja, exportkötelezettségeik teljesítését veszélyezteti, holott ez utóbbihoz központi alapból kedvezményes hitelt, anyagi támogatást is kaptak! A Bács- Kiskun megyei ipari szövetkezetek szövetsége (Kiszöv) felmérést készít a fe- nyőalapanyag-hiánnyal küszködő szövetkezetekben: kutatva egyebek között a hiány következményeit. A vizsgálat eredményeiről az ipari szövetkezetek országos szövetségét, az OKISZ-t is tájékoztatják, segítséget kérve a gondok megoldásában. Almási Márta Sisakok — csak Kiskőrösről • Szögecse- lik a szíjaza- tot. • Évente 60 millió forint értékű, amit készítenek. • A bélés elhelyezése. Magyarországon a kiskőrösi ipari szövetkezet gyártja az összes motoros- és védősisakot. Évente mintegy_70 ezer darabra van megrendelésük, de ennél lényegesen többet is tudnának gyártani, éppen ezért több külföldi céggel is folytatnak eredménnyel kecsegtető tárgyalásokat. A hatféle közismert motorossisakon kívül készítenek egészen különleges igényeket kielégítő védősisakokat is. A bányászok részére lámpával fölszerelt, az erdészetnek fülvédővel és védőráccsal készül a sisak, de gyártanak a tűzoltóknak, csinálnak beépített rádióval, telefonnal felszerelt sisakokat a sárkányrepülőknek és a rendőrmotorosoknak. Elkészült a BMX-kerékpárosok részére alkalmas könnyű védősisak—és remélhetőleg hamarosan kapható is lesz. Sisakjaik közül hét kapta meg a Kiváló Aruk Fóruma elismerő jelvényét. p.z. • Készülnek a sisakok bélései. LÁ TOGA TÁS A KLINIKÁN Hogy vannak Csernobil sérültjei? Francia újságírók látogatást tettek a 6-os számú moszkvai klinikán, ahol a csernobili baleset sérültjeit kezelték. Az újságírókat Zaharov főorvos és Guszkova doktornő osztályvezető orvos tájékoztatta. — A kórházban 115 személy esett át két-három hónapos gyógykezelésen. Égési sérülések esetében a kezelés időtartama elérte az egy évet —közölték az orvosok. — Mintegy 400 személyt hívtunk be kivizsgálásra, egy-egy kivizsgálás általában 8 napig tartott. Kérdésre válaszolva a moszkvai kórház orvosai elmondták, az atomerőműben történt tragédia halálos áldozatainak száma: harminc. Elmondták, hogy két évvel a baleset után egyetlen sugárbeteget sem találtak a helyi lakosok között. Volt olyan eset, hogy életben maradt olyan valaki, aki nagy adag sugárzást kapott, 900 rád mennyiségűt (mintegy 450 rád sugárdózis esetén súlyos, harmadfokú sugárbetegség alakul ki). Ez a beteg most szanatóriumban van. Csontvelő-átültetést hajtottak végre rajta, a szervezete azonban nem fogadta be az új velőt, hanem helyreállította a saját csontvelejét. Két és fél hónap elteltével megindult a beteg saját vérkeringése. A kórházban összesen 13 csontvelő-átültetést végeztek olyan betegeken, akik 600 és 1200 rád közötti mennyiségű sugárzást szenvedtek cl, és 6 olyan műtétet hajtottak végre, amikor embrionális májsejteket ültettek át. A francia újságírók beszéltek két olyan volt pácienssel, akik annak idején 450, illetve 370 rádos sugárfertőzéssel kerültek kórházba. Elmondták, hogy mostanra minden vonatkozásban visszatértek a normális életvitelükhöz. (APN—MTI-Press) ŰREXPEDÍCIÓ A VÖRÖS BOLYGÓRA Ugrások a Phoboson A júliusban induló Phobos-program rendkívül fontos szerepet kap az 1988. évi nemzetközi űrpremierek sorában. A két új típusú szovjet űrhajó útbaindítása a „vörös bolygó” felé egyben a kutatások nemzetköziségét is jelzi — hiszen a KGST-országok és több nyugati ország tudósai, szakemberei is részt vesznek a szinte fantasztikusnak tűnő kísérletben. A Mars és egyik titokzatos bolygójának, a Phobosnak a kutatása új fejezetet nyit az égitestek tudományában és a .világűr meghódítása során a nemzetközi együttműködésben is. Intelligens robot A Phoboson úgynevezett intelligens robotszonda működik majd, amely a bolygó felszínétől mintegy két kilométeres magasságában alkalmas lesz a kísérlet minden döntő szakaszában önálló, optimális döntéshozatalra. Ehhez kizárólag saját rádiós és televíziós rendszereinek információi, illetve saját „agya” áll rendelkezésre. A készülék a kísérleti program későbbi szakaszában a Phobos felszíne felett mintegy ötven méteres magasságban egy helyben „lebeg” majd, és hosszú ideig kisérve a holdat, folyamatosan továbbítja a központba a megfigyelés eredményeit. A repülés során a felszíntől mintegy tízméteres magasságban leválik két leszálló egység. Az egyik szonda egy ember nélküli tudományos laboratórium, amely körülbelül egy évig üzemel majd a Phobos felszínén és adatokat továbbít a Moszkva melletti, a krími és usszurjszki földi állomásoknak. Magyar műszerek A másik szonda sajátos, a tájékozódást elősegítő „csápjaival” rövid „kirándulásra” indul a hold felszínén. Különleges rugórendszere segítségével összesen tíz, egyenként 20 méteres „ugrást” végezhet a Mars holdján. A bonyolult mozgást irányító fedélzeti mikroprocesszor szovjet és magyar szakemberek közös fejlesztése. A Mars-expedíciójában szereplő 21 tudományos kísérlet többségében közvetlenül is résztvesznek a szocialista országok kutatói. Az egyik ilyen kísérlet célja: megállapítani miből is épül fel tulajdonképpen a Phobos? A választ valószínűleg a felszín 150-szeres lézeres besugárzásának eredményei adják meg. Már itt, az űrberendezés felületén, a felszíntől 50 méteres magasságban sor kerül a talaj elemi és izotóp-összetételének elsődleges elemzésére, amelynek eredményeit azonnal továbbítja a rendszer a Földre. Ezt a lézersugárágyút bátran elláthatják a „Készült a KGST-ben” márkajelzéssel. Bolgár vállalatok szállították a reflektrotront, csehszlovák szakemberek a lézer fókuszáló egységét, a régi hagyományokkal rendelkező NDK-beli partnerek pedig a kiváló minőségű optikai elemeket. A szocialista országok tudományos központjai között kialakult gyümölcsöző együttműködés hasonló példáit sorolhatnánk más tervezett kísérletek kapcsán is. Ide tartozik a Mars holdjának filmezése és fény- képfelvételek készítése, a talaj feltérképezése, spektrogramok készítése érdekében. A felvételek értékelését a repülés során bolgár, NDK-beli szakemberek végzik. Lengyel, szovjet és csehszlovák műszerek segítségével hajtják végre a plazmahullámok kutatását. A magyar berendezések egy része szerepet kap a nagy- és alacsonyenergiájú kozmikus sugarakat vizsgáló fedélzeti mérőrendszerekben is. Jurij Spakov (APN — MTI-Press) Számítógépes hitelkártya Az aktív memóriakártya francia találmány. E kártyát — a magnószalagos memóriakártyával ellentétben — azért nevezik aktívnak, mert nem csupán megőrzi, hanem fel is dolgozza az adatokat. A névjegy méretű, kartonlap vastagságú, hajlékony lapocskán ugyanis több ezer adat befogadására alkalmas adattároló (memória) és egy parányi számítógép (mikroprocesszor) van. Maga az alaplemez csupán 0,125 milliméter vastag. Erre szerelik rá a körülbelül 4x4 négyzetmilliméter felületű és 0,3 milliméter vastag áramkört, majd az egészet védőburokba helyezik. Az áramköri résznek nyolc kivezetése van; ezeken keresztül jön létre a kapcsolat a kártya és az író- és olvasóberendezés (például a pénztári terminál) között. A kártya ellenáll a szélsőséges hőmérsékleteknek, a radioaktív és a röntgensugárzásnak, még az erős mágneses terek hatásának is. Ma a régebbi típusú mágnescsíkos kártya 50-70 dollárcentbe, az aktív memóriakártya pedig 6-8 dollárba kerül. Ez az ár azonban folyamatosan és gyorsan csökken. Az aktív memóriakártyával számos pénzügyi műveletet végrehajthatunk anélkül, hogy a központi számítógéppel közvetlen kapcsolatba lépnénk. Az ilyen kártyába különböző típusú félvezetős tárolólemezeket és általában egy mikroprocesszort is beépítenek. A félvezetős memóriában tárolják egyebek között a kártya tulajdonosának titkos kódját. A memóriából adatot kiolvasó vagy új adatot beírni csak azután lehet, hogy a kártya tulajdonosa ezt a kódszámot bebillentyűzte az olvasó-író készülékbe. A bebillentyűzött számokhoz csak a mikroprocesszor fér hozzá, s ezt összehasonlítja a memóriában tárolt azonosítószámmal. A kódszám nem található ki, a mikroprocesszor három próbálkozás után zárolja a kártyát, s ez csak a kártyát kibocsátó intézménynél oldható fel. De a kártya tulajdonosa sem változtathatja meg a kibocsátáskor beleírt adatokat, például a számláján levő pénz összegét. A memóriakártyákat többnyire hitelkártyaként használják. Alkalmazásuknak azonban korántsem ez az egyetlen területe. A rugalmas munkakezdésű vállalatok sok helyütt mágnescsíkos kártyát használnak a munkában töltött idő följegyzésére. Sok fejlett ipari ország utcáin már megszokott, hétköznapi dolog e memóriakártyás telefon. Ezeket nem érdemes feltörni, hiszen nincs bennük pénz. A kártyát — ugyancsak a biztonság okán — szívesen használják az önműködő országúti benzinkutaknál is. De a memóriakártya nemcsak emberhez tartozhat, hanem géphez, szerszámhoz, műszerhez és munkadarabhoz is. Az aktív memóriakártyához nagy reményeket fűz az egészségügy: a kártyán tárolható az elszenvedett betegségnek kortörténete, az orvosi beavatkozások és vizsgálatok eredménye. A távolabbi jövőben pedig egyetlen aktív memóriakártya helyettesítheti valamennyi igazolványunkat: a személyit, a vállalatit, a vezetői jogosítványt, a könyvtári belépőt, a villamosbérletet, a beteglapot, és persze a csekkfüzetet, pénzt is. ÓRA ÁLLJ! A június 24-én felhúzott és széfbe zárt órát ígéretünk szerint július 1-jén, a Hungária Biztosító születésnapján közjegyző jelenlétében elővettük. A mutatói a megállás pillanatában 7 óra 40 percet MUTATTAK. Játékunk nyerteseinek névsora a július 13—14-ei napilapok közlemény rovataiban olvasható. De mi már most gratulálunk nekik. GONDOSKODUNK, ftf TEHÁT VAGYUNK. FSBIZTC '
