Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

1988. július 4. • PETŐFI NÉPE • 3 KEDDEN ÚJABB FÓRUM — A FOGHÍJAK Mi épül Kecskemét városközpontjában? A Batthyány utcából a Május 1. tér felé sétálgatva gondolatban búcsúztat­tam a Naiv Múzeum udvarából a járó­kelőket messziről köszöntő látványt, öreg fák. lombkoranáit. Úgy sejtettem,, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank ter­vezett épületének 14 x 14 méteres to-' ronyszerű főtömbje eltakarja a környe­zetet tavasztól őszig színező zöld levél­tengert. Azon is töprengtem, hogy a bank felépülése után a játékmúzeum piros cserepei hívogathatják-e az új fő­térrel ismerkedőket?... A Magyar Építőművész Szövetség, az Építéstudományi Egyesület megyei szervezete és a Kecskeméti Városszépí­tő Egyesület tavaszi ankétjén a városi tanács építészeti ügyekben illetékes ve­zetői megnyugtatták az aggodalmasko­dókat: a két múzeumot nem tünteti el a városközponti látványból az új köz­épület, csak a rálátási sávot kisebbíti. Mányi István (KÖZTI) díjnyertes ter­vének első kivitelezési változatát éppen a pénzintézet túlhangsúlyozása miatt vetette el a zsűri. Kérte a Petőfi Sándor utcai földszinti rész zártságának fölol­dását, az épület „hátrább” helyezését, a szintszám csökkentését. A tervező el­fogadta a módosítási javaslatokat, így a város főépítésze szerint is színvona­lasnak mondhatóan zárja le majd az új épület a szalagház végfalát, fordítja át a tekintetet a homokdomb felé, vagyis az adott — e sorok írójának véleménye szerint az épület funkciójához viszo­nyítva szűk területen — körülmények között sikerült elfogadható megoldást találnia. ' A megbeszélésen szinte mindenkinek tetszett a helyi autóbusz-pályaudvar északi oldalát szegélyező új, kétszintes épület terve. Farkas Gábor munkája tudatosan rímel a vele párhuzamos, fa­szerkezetes fedett várakozóra. A leg­újabb (a klasszikus hagyományokhoz visszatérő) törekvéseknek megfelelően hangsúlyozódnak a sarkok. A Szabad­ság tér és a Móricz Zsigmond utca sar­kán nemrég elkészült épülethez hason­lóan fordítja át a Csányi, illetve a Lu­gosi utca felé a dekoratív épületet az Ybl-díjas tervező. A középső, kiugró (rizalitos) részében elhelyezett nagyobb teret a majdani fenntartó szükség sze­rint alakíthatja.......................... A Középülettervező Intézetben dol­gozó Pál István tervezte az új adóhiva­talt. Egyik szemünk örül (nagyvárosia- sabb lesz a Rákóczi út) a másik sír (nagyon sokba kerül e nem értékképző hivatali szervezet) a hatalmas épület tervrajzait tanulmányozva. Elsősorban nagyobb méretű lakáso­kat alakítanak ki a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Trombita utca sarkán már készülő 3 emeletes házban. Tervezője Báhner József (Bácsterv). A közeli Les­tár téri foghíj eltüntetését is megkezd­ték, a szintén kecskeméti Palkó Péter tervei alapján. Alakul a városközpont déli kapuja. Jól halad a megyei és városi rendőrka­pitányság építése, lassan-lassan befeje­zéséhez közeledik az átellenes sarokház is. A Dobó körút és a Batthyány utca sarkára tervezett 95 lakásos garzonház tervét több szakzsüri elfogadta, ismer­tették a csomópontra vonatkozó el­gondolásokat szélesebb körben is, mégis kérdésessé vált kivitelezése. Töb­ben úgy vélik, hogy reprezentatívabb, ideillőbb funkciójú épületet követel az értékes terület. Máris jelentkezett egy külföldi érdeklődő: szállodának sze­melte ki a most üres telket. Megkez­dődtek a puhatolódzó tárgyalások. A KlOSZ-székház a Homyik János utcában épül, a butiksorral átellenben. Üzletek is lesznek a Vas Tibor tervei szerint készülő 3 szintes épületben. Alakul, formálódik a megyeszékhely városközpontja. Elképzelhető, hogy magastetőt kap az Alföld Aruház. Javí­taná városképi megjelenését és 1200 négyzetméter új eladótérhez jutna a szövetkezeti áruház. Döntés augusz­tusban várható. Foglalkoztatja az illetékeseket a je­lenlegi városi rendőrkapitányság épü­letének további sorsa. Többen azt java­solják, hogy állítsák vissza eredeti, két­emeletes formájában, neo-reneszánsz stílusban. Mások maradnának a két szintnél. Jövendőbeli használóit illető­en 'is megoszlanak a vélemények. (Amennyiben Kecskemét kapna egy zeneművészeti főiskolai tagozatot, itt működhetne a Kodály intézettel szoros kapcsolatban.) Bábszínház lesz a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával a Bánk bán utcái volt ortodox zsinagógából, rendezik a Ka­tona József-szülőház környékét. Eltűnnek a kapkodó városrendezés sebhelyéi. A közügyekben véleményét egyre tu­datosabban kifejtő lakosság figyelem­mel kíséri a döntéseket, elvárja a rend­szeres tájékoztatást, véleményének mérlegelését. A Kecskeméti Városszépítő Egyesü­let és a városi tanács teremt új fórumot az érdeklődők számára. Július 5-én, kedden délután 5 órai kezdettel, a ta­nácsház dísztermében ankétot rendez, elsősorban az új banképület, az adóhi­vatal, a Széchenyi tér északi térfala ter­veinek, a szalagház mögötti területtel kapcsolatos intézkedések ismertetésé­re. A megjelenteket tájékoztatják a Ka­tona-szülőház környékének rendezésé­ről is. Természetesen mód nyílik más vá­rosrendezési kérdés felvetésére, javaslat elmondására a keddi nyilvános tájé­koztatón. Heltai Nándor Együtt: könnyebb Utópista filozófusok már száz évvel ezelőtt „álmodoztak” róla. Bár elképzeléseik nem illettek bele a valóságba — mondhatni: nem volt egészen egyértelmű, hogy mit akarnak. Owen az ipari termelésre közösségi telepeket szervezett: eb­ben a termelőeszközök a munkások tulajdonában voltak. Ezt a tevé­kenységi formát később ki akarta terjeszteni a mezőgazdaságra. Furi­er a társadalom alapegységeiként képzelte el a közösségeket, szándé­ka'Szerint ennek törvényei szerint osztották volna el a közösen meg­termelt javakat. Kísérleteik nem jártak ugyan si­kerrel, de ők fogalmazták meg elő­ször, ők akarták a gyakorlatba át­ültetni az összefogás, a szövetkezés eszméjét. Szándékuk abból az ősré­gi, egyszerű felismerésből fakadt, hogy együtt: könnyebb. Mintha a génjeinkben hordanánk ehhez az ösztönzést, a felismerésre a hajlam mintha velünk születne. Lépten- nyomon felmutat az élet erre bizo­nyítékokat, még ha nem is mindig vesszük észre, hiszen oly természe­tes, magától értetődő, legtöbbször apró dolgok ezek. No és az önzés, a birtoklás, a kiemelkedés vágya? Kár lenne ta­gadni, okosabb a bennünk levő szervezésvágyat tudomásul venni — és jó cél szolgálatába állítani. Hasznosítani. Közös hajó vitorlájá­ba fogni például. A szerzésvágy energia: ha összeadjuk, hatványo- zódik. Sőt. Minden közösség meg­alkotja a maga belső szabályait, törvényeit, tagjaitól megköveteli az alkalmazkodást: együttmaradni másként nem lehet. A szövetkezés eredménye tehát nemcsak mennyi­ségi növekedés, hanem minőségi változás is. Mindazok, akik 1945 után szü­lettek, a szövetkezeteket társadal­munk szerves részének tekintik. Ám, ha ezek számukra csak egyfaj­ta gazdasági formát, vagy csupán munkahelyet jelentenek (és nem többet), akkor az arra figyelmeztet: a gyakorlatban eltávolodtunk az eredeti elgondolástól. Nem mintha lassanként feledésbe merülne, nem mintha az idő túlhaladta volna azt. Sőt, ellenkezőleg. Ez az az eszme, amihez — függetlenül attól, hogy a világnak mely táján, milyen társa­dalmi rendszerben él —, újra és újra visszatér, az ember. A szövetkezés alapeszméje volt száz évvel ezelőtt, mint ma. Csak a forma, a szervezet más és más a társadalmi, politikai, gazdasági környezet. Július első va­sárnapján minden évben a nemzet­közi szövetkezeti napon szerte a vi­lágon felidézik, emlékeztetnek erre. De az igazán szép az lenne, ha min­dennap eszünkbe jutna és mindig , ehhez tartanánk magunkat: együtt — könnyebb. Almási Márta NAGYOBB KAMATA TAKARÉKOS DIÁKOKNAK Kis forintok—nagy örömök Az OTP-fiókok és a postahivatalok mind több ifjú ügyfelet fogadnak. Bár, mint az Országos Takarékpénztár kecskeméti 1. számú körzeti fiókjánál megtudtuk, a dömping már lefutott: június elejétől egy ideig kampányszerűen vitték a diákok a gyűjtőlapjaikat beváltani. —- Mennyire spórolósak a mai gyerekek? — kérdeztem Buzogány Lajosné főelőadó­tól. — Az alsó tagozatosok ragasztgatják hűségesebben a bélyegeket. Van, akinek csak egy, de olyan is akad, akinek tizenöt lapja telt meg. Általában száz, legfeljebb néhány száz forint spórolás a jellemző, s ritka, akinek ezer vagy ennél több összejön. — Mik a beváltás feltételei? — Azokat is elfogadjuk, amelyek még nincsenek tele, csak az iskola pecsétje és az aláírás rajta legyen. Egyébként az OTP nemcsak a tárgyévben és a nyári szünetben váltja pénzre a bélyegeket, hanem egész évben. Sőt, ezek a betétek sem évülnek el soha. Csak megszokás — és ez érthető is —, ha vége a tanévnek, szinte megrohamoz­nak bennünket a gyerekek. Tudni kell azt is, hogy az idén június 1-jétől a korábbi egy százalék kamat helyett már ötöt számíthatunk a takarékos diákoknak, akik nagyon kedves ügyfeleink. Látni kellene, mennyire örülnek, amikor a kezükbe adott hívószámot hallják a hangszórón, s megkapják a pénzt. A napokban volt itt két testvér, s azt kérték, külőn-külön számoljuk ki nekik a forintokat: az egyiknek 87, a másiknak 88 járt. Egy kislány azzal sürgetett bennünket, hogy elfogy a szoknya, amit kinézett valamelyik üzletben. Copfos hajú, bájos arcú, mosolygós szemű kicsi lány is a sorára vár. — Hogyan jött össze a pénzed, s mit veszel érte? — Már pici koromban lemehettem egy-két dolgot vásárolni a boltba, mert nem kell úttesten átmenni, s amiért ügyes voltam, a filléreket ideadta anyu. A mama is adni szokott pénzt. Most elsős voltam a zeneiben és ott vettem a bélyegeket. Kinéztem magamnak szép könyveket a boltban, azokat veszem meg. Nagyon szeretek olvasni. — Biztosan a szüleid is megvennék ... — Hát, igen, de ez az enyém, az én pénzem — mondta örömmel Balázs Klaudia. Egy nagyobbacska fiú az E 003682-es hívószámot szorongatta. — Megdolgoztál a pénzért? — Hát... ? Anyutól kaptam, ha ötöst vittem haza, meg az üres üvegek ára is az enyém lehetett, a locsolkodási pénzen is bélyeget vettem. Van betétkönyvem, abba teszem ezt is. Biciklit, BMX-et szeretnék. A régit jövőre már kinövöm. Addigra biztosan lesz annyi pénzem, hogy kifutja. A nagymami is szokott adni, így már több mint háromezrem van — magyarázta Turóczi László. fgy változnak át a kis forintok nagy örömökké, miközben a nebulók megtanulhat­ják a pénz értékének a becsületét, s tudatosulhat bennük: a pénzért — még ha kicsi is — meg kell dolgozni... — pulai — Mozgássérült kézművesek találkozója MINDEN GYANÚ FÖLÖTT ÁLLT A mankós betörő esete Országos kézműves-találkozót szer­vez a mozgássérültek Zala megyei egyesülete. A július 28-ától augusztus 1-jéig Zalaegerszegen sorra kerülő ren­dezvényen minden olyan mozgássérült részt vehet, aki a népművészet vagy a kézművesség valamelyik ágát amatőr­ként műveli. A találkozó célja a szemé­lyi kapcsolatok kialakítása, valamint a szakmai tapasztalatok cseréje. Emellett a városi művelődési központban a résztvevők kiállításon mutathatják be legsikerültebb munkáikat. Az érdeklődők július 15-éig jelent­kezhetnek a mozgássérültek Zala me­gyei egyesületénél (8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5., telefon: 92-14-276). Ugyanott bővebb felvilágosítást is ad­nak. Moldova György könyvéből éppúgy kitetszik, mint a legfőbb ügyész szoká­sos tájékoztatójából: terjed a bűnözés. Magyarországon évente most már 190 000 eset jut a hatóságok tudomásá­ra — a legtöbb a vagyon elleni bűncse­lekmény: lopás, rablás, betörés. Egyre jellemzőbb, hogy ugyanaz az ember több bűncselekményt is elkövet — kö­zéjük tartozik a 47 éves Csapó Sándor is, aki Kecskeméten volt a tettese egy nem mindennapi sorozatnak. Még mielőtt az esetekről szólnánk, is- merkedjjink meg Csapóval, akit más­különben nagyon sokan ismernek is: so­káig a Petőfi Nyomdában korrektorko- dott (még a Kéttemplom közi időkben), ami egy következtetés levonására máris alkalmas: nem lehet buta ember. A tör­vénnyel először tizenegy éve, 1977-ben gyűlt meg a baja — és azóta mindig is. Lopás miatt először csak pénzbüntetés­re, utóbb négy hónap szabadságvesztés­re, aztán újból 1 év 3 hónapra ítélték. Pár évi kihagyás után 1984-től újra- kezdte: pénzbüntetés, majd 2 év 4 hóna­pos ítélet következett — ebből szaba­dult tavaly október 20-án. Pesten maszek kőműves segítségé­nek állt, de csak december közepéig bírta, akkor Kecskemétre költözött. — Lakást vett? Csapó ügyeinek legjobb ismerője, egy nyomozó főhadnagy csak derül a naiv kérdésen. — Lépcsőházakban húzta meg ma­gát, kerékpártárolókban. Alkalman­ként egy-egy éjszakára panzióban vett ki szobát, hogy megtisztálkodhasson, egyébként pedig az uszodába járt. Mindenesetre a hónap végére pénz nélkül maradt. Ekkor kezdődött az a sorozat, melynek kis üzletek, óvodák a kárvallottjai — az elkövetés módszere mindannyiszor azonos: a késő éjszakai, hajnali órákban Csapó betörte az abla­kot, a magával vitt ládabontó vassal kinyitott szekrényeket, miegymást, ahol értéket sejtett, majd — ahogy jött — távozott. Az első állomás — december 28-ára virradóan — a Széchenyi sétányi fodrá­szat volt (a zsákmány egy „kis, piros rá­dió” és egy gázpalack-nyomáscsökken­tő), a második január 6-ára virradóan a Ruvesz gyorstisztítója (8000 forint készpénzt vitt el). De nem is, mert ez már a harmadik esete volt, tudniillik egy családi házban is „látogatást tett” janu­ár 5-én délelőtt (férfiinget, szeszes italt hurcolt magával) — ám ez Csapótól, aki a börtönben segédtanítóként műkö­dött, csak megingás volt: ezentúl kizáró­lag közintézményeket „keresett fel”. Mindjárt január 8-án a Béke Téri Általános Iskolát (130 forintnyi tele­fonpénzt zsákmányolt). Talán érdemes megemlíteni: Csapó aggályosán precíz ember létére egy bizonyos hajnali idő­pont előtt nem hagyta el a helyszínt,- ezért — s mert nem volt karórája — az iskolából fölhívta a pontos időt. Január 9. A betörések szempontjá­ból e napon semmi sem történt — azaz­hogy mégis. A Kisbugaci csárdába siet­vén, a Hoífmann János utcában betö­rőnk elcsúszott — csak hajnalban ke­rült nagy nehezen kórházba, ahol combnyaktörését meg is műtik. Hiva­talosan február 12-éig ápolták, s mikor kiengedték, Csapó két mankóval tu­dott csak járni. Közönséges földi ha­landó számára tehát minden gyanú fö­lött állt — ki az, aki egy szerencsétlen, mankós betegre akár csak gyanakodna is? Pedig a java még csak ezután követ­kezett. Betörőnk — még kórházi ápoltként — február 8-ára virradóan az Arany- szarvas étterembe tört be, fölfeszítette két játékautomata perselyét — 2830 forintot vitt el, ötforintosokban, plusz 30 doboz Marlborót. Február 22-én csaknem rajtavesztett. A helyszín a Magyar Ilona Általános Iskola (a zsák­mány 1350 Ft), ám, az igazgatói iroda feszegetésekor megszólalt a riasztó (kü­lönös? bár a hangja betölti a fél város- központot, a rendőrség egyetlen jelzést sem kap ...). Két nap múlva a Ruvesz gyorstisztítóját kereste föl — ez tőle ismétlés. Minden a megszokottak sze­rint történik, a vaskazetta ugyanott, ahol azelőtt — csak éppen a pénz keve­sebb. (Nyilván már az olvasóban is moco­rog a kisördög: ez az ember, a betörő, nem különösebben óvatos, nem hasz­nál kesztyűt — és mégis ismeretlen ma­rad. No igen: a vaskazettát egy közepes méretű csavarhúzóval fel lehet „nyit­ni”, ám a felülete rücskös — ujjlenyo­mat nem marad rajta. Ez mind a bűnö­zőnek kedvez.) Március 10-e hajnalán a városköz­ponti régi SZTK-épület a cél — a gyógyszertárból (miután fölfeszítette a rácsot) 1520 forintot, a büféből 300-at visz el és 4 doboz cigarettát. Tulajdon­képpen itt hagy először „kockás” láb­nyomot (új a cipője), ami aztán még sokszor okoz fejtörést a nyomozóknak. Talán nincs is sok értelme részletesen ecsetelni Csapó összes további látoga­tását közintézményekben — módszere mindenütt kísértetiesen ugyanaz. A mankó külön segítsége: létraként használva még könnyebben mászik át kerítéseken, mint azelőtt. A betörések állomásai: a Hunyadi téri gyógyszertár (43 56 Ft-ot visz el), majd Dombóvárott két óvoda és egy gyorstisztító (összesen 6000 forintot hoz el) — és visszajön Kecskemétre. Feltöri a Fantázia Kis- áruházat, felöltözik (elhozza annak a cipőnek a pontos mását is, amit éppen visel, ez is „kockás” nyomot hagy), be­tör a Tóth László sétányi bölcsődébe. A lebukás még mindig várat magára. A banánhéj — héjacska — az Agro- ber irodaházának április 9-ei feltörése volt. A hátsó fronton, a mellékhelyiség ablakát verte be, fölhúzódzkodott, és — fejjel előre — be akart ereszkedni. Ez azonban nem sikerült, bezuhant, összetört egy mosdót, melynek cserepei fölvágták a fejbőrét: patakzott belőle a vér, rosszul is lett. Ledőlt pár percre, aztán távozott — ám a hűvös hajnali levegő rendbe hozta, így ismét vissza­ment. A mackókkal ugyan nem bírt, de talált egy bélyegzőt, amivel lepecsételt egy munkabér fölvételére jogosító nyomtatványt (aki ezt a bankban föl­mutatja, és megfelelően igazolja magát, viheti a vállalati összes bért), üldögélt bő negyedórácskát az igazgatói karos- székben, aztán elment. Sebevei délelőtt a kórházba volt kényteleú menni: há­rom napig kezelték. i A helyszínen talált rengeteg vér lát­tán a nyomozók — természetesen — már csak rutinból is bejárták az összes rendelőt, a kórházat. Csapó neve ott szerepel az ellátottak listáján, ám ma­guk az egészségügyiek is azt mondják: ez a szegény ember minden gyanú fö­lött áll, elesett a mankójával, úgy verte be a fejét. Huszonhármán kerültek rá ekkor a listára — Csapó a huszonhar- madikként... A Magyar Ilona Általános Iskola, a Batthyány utcai gyógyszertár (a két mankó helyett már csak egy bot kellene neki, de hiánycikk: nappal szemrevéte­lezi a terepet, éjjel betör ugyanoda), az új SZTK — a zsákmány készpénz és műszaki cikk, amit Pestre visz eladni. A Széchenyi sétányi óvoda következik, majd — május 6-an a leninvárosi. Áznap este, Pesten bukott meg: a XII. kerületi, Rácz Aladár utcai gyógy­szertárban, ahová az üvegeket betörve mászott be. A csörömpölést hallva a környékbeliek kihívták a rendőröket, akik aztán végre tetten érték Csapó Sándort. A betörő kecskemétinek mondja magát — és ez az a perc, ami­kor már a kecskeméti nyomozók is tud­ják, hogy éppen Csapót keresik. — Rajta volt a kórházi ellátottak listáján, cipőjének nyoma megegyezett a betöréseknél találtakkal, nemkülön­ben az ujjlenyomata — magyarázza a főhadnagy. — Tulajdonképpen milyen ember ez a Csapó? .— Hm. Rendszeresen írt cikket a börtönújságba, mondhatnám nyugod­tan, hogy müveit valaki. Ha például vallomását rögzítve a gépírónó netán „helységet” írt „helyiség” helyett, föl­emelt ujjal figyelmeztette a tévedésre: „Pardon, asszonyom, helyiség” — mondotta- halkan, de magabiztosan —, „egy korrektornak elhiheti”. Az ügyben hamarosan befejeződik a rendőrségi eljárás. A többi a bíróság dolga lesz. B. J. • Az autóbusz-pályaudvar térfalzáró épülete. • Ilyen lesz az új adóhivatal. • Bontják a játszóteret.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents