Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 30. TERMÉSZETES RÖGESZMÉK Lengővitorlás szélkerék és hegedű „Szeretetten élünk...” Él egy ember Csikérián, aki — állítása szerint feltalálta a lengővitorlás szélkereket. A fenntartás oka csupán annyi, hogy a Találmányi Hivatalnak időre van szüksége, míg eldöntheti: valóban eredeti ötlet-e Szabó Sándoré? Ha kiderül, hogy igen, akkor Szabó Sándor visszamenőleges hatállyal feltaláló lesz, ami persze nem jelenti azt is, hogy automatikusan gazdag ember, hisz a találmány hasznos, vagy haszontalan volta külön kérdés. S ha — a maga erejéből, vagy mások segítségével - sikerül azt is bebizonyítania, hogy hasznos a szerkezet (ami szerinte nyilvánvaló), akkor is alighanem külön csatát kell majd vívni azért, hogy a minél nagyobb mértékű hasznosítás is megtörténjen. Is, is, is. Ha ez is, akkor az is lehet. Éppen e sok feltétel, a sok — talán feleslegesen sok — leküzdendő akadály indította Szabó Sándort arra, hogy levelet írjon szerkesztőségünkbe. Hisz ő arra számított, hogy a Találmányi Hivatal tárt karokkal fogadja, ehelyett bürokratikus procedúrára utalták. (Amit azóta szerencsésen végigjárt.) * * * A dokumentáció tehát beadva, a vizsgálat eredményére várni kell. Ez azonban nem akadálya annak, hogy Szabó Sándor hozzálásson a szóban forgó szélkerék hasznosításához, akár szélmotorok, vagy szélerőművek egész sorát hozva létre. Legfeljebb az elért anyagi haszon egy részét pereli majd el tőle valaki, ha kiderül, hogy korábban már más is feltalálta a longővitorlás szélkereket. De hol van még az anyagi haszon? Szabó Sándor tehát nyugodtan dolgozhat, gyártásra ajánlhatja a szélkereket bárkinek. Mindezt az ő megnyugtatására írtuk le. S hogy itt az írás mégsem ér véget, annak oka Szabó Sándor személye. A 40 éves férfi ugyanis — foglalkozását tekintve — vendéglátóipari zenész. Ez annál is inkább meglepő, mivel e sorok írója például kőműves munka közben találta. Bámulatos szakszerűséggel falazta a házának melléképületét, műhelye pedig elárulja, hogy — nem is akármilyen — ezermesterrel állunk szemben. Hogy csodálkozásom nagyobb legyen, elővette saját készítésű hegedűjét, s arra a kérésemre, hogy játsszon is valamit, fiának zongorakíséretével a Monti-csárdást adta elő. Azután így telt az este. Beszélgettünk, s ők időnként muzsikáltak egyet-egyet. Szintén saját készítésű tamburák és gitárok is előkerültek, s miként az profi vendéglátós zenészektől elvárható, azt játszották, amit a vendég kért. Délszláv kólót ugyanúgy, mint Shadows-gitárszólókat. S a beszélgetés témáinak zenével átszőtt, műszaki, politikai és közgazdasági vitákkal tarkított forgatagából egyre markánsabban rajzolódott ki egy tehetséges autodidakta ember nyolc általános iskolai végzettséghez képest szokatlanul mély intellektust tükröző portréja. • A modell szépen pörög. Az ellenszélbe kerülő vitorla kifordul, s nem akadályozza a forgást. • Készül a következő hegedű. Szabó Sándor zenei tehetségét lakodalmakban muzsikáló édesapjától, műszaki rátermettségét kádár nagyapjától örökölte. Nagy volt a család, középiskolába nem járhatott. 16 évesen már Mohácson, egy kubikos brigád tagjaként S 100-as lánctalpas traktort kezelt, az árvízvédelemben volt szükség ügyességére. Később a Mélykúti Alkotmány Tsz-ben dolgozott, többféle munkakört is ellátva. Egy időben lovászfiú volt, majd traktoros. Már felnőtt korában járt néhány évig zeneiskolába Kiskőrösön, s letette a vendéglátós zenészek számára kötelező minősítő vizsgát. Másfél évtizedig füstös kocsmákban, zsúfolt presszókban töltötte az estéket, s a tüdejét megviselte a friss levegő hiánya. Ma sehol sincs állásban, hétvégeken lakodalmakban muzsikál. Építi a házát, s néha megvesznek tőle egy-egy hangszert. Szeretettel simogatja egy félig kész hegedű hátlapját: — Nincs hozzáférhető szakirodalma annak, hogy tulajdonképpen hogyan is kell elkészíteni egy hegedűt. Az ember persze sok mindennek utánajár, s maga is rájön fontos dolgokra. A lényeg az, hogy a hátlap a megfelelő szelvényekben megfelelő vastagságú legyen. Vési, faragja az ember a teknőszerű formát, és a közben kopogtatja a fát. Kifinomult hallás kell hozzá — mondja, — Egyszer hallottam a tévében, hogy a Zeneakadémiának nincs elég mesterhegedűje. Arról is beszéltek, hogy nincs elég hangszerkészítő. Vettem a bátorságot, s felajánlottam ez általam készített hegedűket. Az Akadémián az derült ki, hogy voltaképpen nem igaz, hogy nincs elég hangszer, vagy engem nem vettek komolyan. Lényeg az, hogy nem hallgatták meg egyik hegedűmet sem. Ez bántott, s attól tartottam, hogy ajengővitorlás szélkereket is így kezeli a Találmányi Hivatal. Szabó Sándor magabiztos ember. Tulajdonképpen érthető és természetes rögeszméje, hogy az általa készített hangszerek kiválóak, miként hasznos találmány a szélkerék is. Hegedűi mindenesetre a „hangjukon szólnak", a szélkerék modellje pedig forog. A modell, amely ránézésre roppant egyszerű, mint minden nagyszerű dolog, a szélmalom vitorlájától alapvetően abban különbözik, hogy nem a „propeller” elvén működik. A tengelye függőleges, s kétoldalt szimmetrikusan két négyzet alakú vitorla van rá kifeszítve. Ha a szél mindkét vitorlára forga- tónyomatékot gyakorolna, akkor az egyik erre, a másik arra akarná fordítani a tengelyt, vagyis az egész nem lenne jó semmire. A találmány lényege szerint azonban az egyik vitorla éppen a szél hatására mindig kifordul (kileng), vagyis nem akadályozza a másik forgatónyomatékát. Szabó Sándor szerint ez a konstrukció sokkal jobb hatásfokú, mint a hagyományos szélkerekek, nem okoz légörvényt, valamint sokkal kisebb szélerő hatására működésbe lép. Gazdaságossá teheti tehát a szélenergia felhasználását olyan területen is, ahol eddig ebben nem volt fantázia. A modell mindenesetre látványosan pörög, csak kérdés, hogy u^anígy viselkedne-e ipari méretekben is. — Be fogom bizonyítani, hogy igen — mondja a megszállottak határozottságával Szabó Sándor. A megszállottságot a család megértőén fogadja, sőt a gyerekek, a 16 éves Tünde és a 14 esztendős Sándor láthatóan büszkék az apjukra. — Szcretetben élünk — mondja búcsúzóul a családfő, de még mielőtt végleg elmennék, eljátsszák a Kondorkeselyűt. Bálái F. István Egymilliárdos beruházás A debreceni Biogal Gyógyszergyár Erithromicin-rendsze- rén július végéig tart a próbaüzem. Az augusztus elején induló folyamatos termeléssel Magyarországon is megkezdődik a fontos antibiotikum gyártása, amelyet eddig importáltunk. Az egymilliárdos beruházásból 300 millió forintot a Világbank hitelezett, ebből korszerű berendezéseket vásárolt a debreceni gyár. (MTI-fotó). / / REMÉNY A DUNA-TÁJON Jó vizet adnak a Gudman-foki kutak Aszályos a nyár. A megszokottnál jóval több víz fogy a háztartásokban, az intézményekben és a köztereken. Feltéve persze, ha a vízforrások kapacitása lehetővé teszi ezt. Megyénkben például, ahol majd minden faluban van vezetékes vízhálózat, különösen fontos kérdés ez kánikula idején. A Duna melléki községekben — Kunszentmiklóson, Tasson, Szalkszentmártonban, Dunave- csén és Apostagon — a mostani nyáron is vízkorlátozást kellett életbe léptetni. A vízkivételi művek kapacitása felét adja csak az igényelt mennyiségnek. Július végén olyan ez a vidék, mint egy nagy tábor, ahol házirend írja elő, mikor lehet mosni, tusolni, locsolni; meginni egy pohár vizet. És nem csak a mennyiséggel van gond. Kunszentmiklóson és Szalkszentmártonban „gázos” a víz. Dunavecsén a vastalanító berendezés nem bírja a terhelést, vöröses „színű a csapokból nyert víz. Az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat az utóbbi fél évtizedben fokozottabban jelentkező vízellátási problémák megoldása érdekében, tanácsi támogatással, milliókat költött a felszíni rétegekbe fúrt kutak rekonstrukciójára, tisztítóművek megépítésére. De ezek nem jelentettek megoldást ... Öt éve, hidrológusok és geológusok egy közös tanulmánytervben kifejtették; javítgatások helyett jobb megoldás lenne, ha az érintett települések Szalkszent- márton határában, a Gudman- foknál, egy regionális vízkivételi művet építenének. Optimális hely ez — vélték a szakemberek —, hogy onnét parti szűrésű kutak fúrásával hosszabb távra megoldják a Duna mellék és a Felső- Kiskunság vízgondjait. Elképzelés tehát mér régóta létezett a probléma rendezésére, de a vastag kavicsréteggel borított partszakaszon mé^ sokáig nem indulhatott az építkezés. Miért nem? — kérdeztük Mózes Ernőtől, a kunszentmiklósi tanács elnökétől, a nagyberuházás szervezésére alakult gazdasági társulás vezetőjétől. — Kezdetben pénz nem volt — mondta Mózes Ernő —, amikor aztán a megyei tanács —: 1986 decemberében — 80 milliós támogatást ígért a 210 milliós beruházáshoz, forinthiányra sem lehetett tovább hivatkozni. — Indokolt lett volna, hogy már tavaly tavasszal meginduljanak a próbafúrások ... — Sajnos az előkészítést sok apró gond nehezítette. Sokáig váratott magára a terület pontos kijelölése. Sok vitás kérdést kellett rendezni a környezetvédelmi és egészségügyi feladatokkal kapcsolatosan is. Elhúzódtak a kisajátítással kapcsolatos tárgyalások. Nem messze a kitelepítésre kijelölt területtől van egy szarvasmarha-nevelő telep. Amíg pontos eredményeket nem kaptak a biológusok arról, hogy ennek milyen hatása lehet a vízminőségre, nem lehetett a tervezéshez kezdeni. Később — amikor a kormány intézkedett a megyei költségvetési keretek szűkítéséről — megint attól kellett tartani, hogy a finanszírozással lesz gondunk. Pedig igen költséges minden csúszás; az árak emelkednek, s ha nem sietünk, akár meg is duplázódhatnak az építkezés költségei. Fényképezni szerettem volna a Gudmon-foki kutakat. De már az úton elmondta Kúrdi János, az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat kunszentmiklósi üzemmérnökségének vezetője, hogy ne váljak „fotogén” üzemet. Valóban, csak 10 vastag csővég meredt ki a földből a bekerített partmenti tisztáson, közvetlenül a nyúlgát tövében ... — Elégedettek az új kutak vizével? — Már megjöttek a vizsgálati eredmények, s örömmel summázhatom: remek víz jön a 15 méteres furatokból. Annyira jó, hogy vastalanító berendezést nem is kell építenünk. Tisztítás nélkül kerülhet majd a Gudman-foki szűrt víz a hálózatokba ... — Itt már nem lesz újabb fúrás? — Egyelőre nem. A következő feladat a csővezetékek, áramoltatóművek megépítése lesz. Feltehetően 1989-re készülnek el ezzel az építők. — Gyakran van csőtörés Kunszentmiklóson és Dunavecsén. Mi lesz, ha jóval nagyobb nyomás terheli majd az elöregedett hálózatokat? — Közvetve kerülhet majd a kutak hozama a községi vezetékekbe. Mindenütt épül majd tározó. Így nem fog problémát okozni a nagyobb nyomás . . . — Van-e garancia arra, hogy később is a mostanihoz hasonló marad a vízminőség? — Igényes vizsgálati módszereket alkalmazunk. Naponta veszünk majd vízmintát. És a különböző távolságokra fúrt öt pró- bakút vizét is naponta ellenőrizzük. Szigorúak a Köjál-előírások. Már kész a tervajánlás, hogy sávos eloszlásban mely területen mit lehet termelni, milyen kemikáliákat lehet alkalmazni. — Végül is ez a tíz kút elég vizet ad majd itt a tájon ilyen aszályos nyáron is? — Most, a meglevő kutak maximális vízhozama 6729 köbméter naponta. A vízmű első ütemének — tehát a 10 kútnak — a teljes kapacitása napi 5800 köbméter. Nyáron majd egyszerre üzemelhetnek a régi es az uj források, így naponta 8550 köbméter vizet tudunk a hálózatba engedni, ami bőven fedezni tudja a megnövekedett igényeket. Tehát ha elkészülnek a csatlakozó egységek, megoldódik öt település vizgond- ja, hosszabb időre. Fontos tudni, hogy a Gudman-foknál további fejlesztésre is lehetőség lesz. Farkas P. József ROBOTRON-ÓRIAS Számítógépek világszínvonalon Az NDK-beli Robotron a világ azon kevés elektronikai cége közé tartozik, amely saját 32 Bit-es számítógépet gyárt. A világon jelenleg csak kisszámú — szovjet és amerikai — vállalat rendelkezik a 32 Bit-es technikával, amelynek jellemzője a másodpercenkénti minimálisan egymillió művelet elvégzése. Az új berendezés a 16 Bit-es számítógéppel szemben a lehetőségek megduplázását sejteti. Azonban ez nem így van. Műveleti sebessége tízszerese, tárolókapacitása pedig 64-szerese elődjének. Ha összehasonlítanánk a két generációt, olyan minőségi ugrás adódik, mint például ami a repülés és az autózás között van. Az ilyen számítógépeket elsősorban a mikroelektronikában kívánják felhasználni. Ezek nélkül a nagy integráltságú áramkörök — mint az 1 és a 4 Megabit-es tárolóchipek — fejlesztése és gyártása elképzelhetetlen volna. A vezetéklapok tervezésében és a gépipari fejlesztőmunkában a termelékenység ezen komputerek alkalmazásával 500 százalékig növelhető. A fejlesztőmunkák minősége is javul, hiszen a 32 Bit-es technika háromdimenziós ábrázolást tesz lehetővé. így különösen alkalmas a bonyolult CAD- CAM feladatok megoldására. Ezen kívül e gépek csökkentik a fejlesztésre, illetve a termékeknek a munkafolyamatokba való beépítésére fordított időt. A 32 Bit-es számítógépekkel teljes berendezéseket és automatizált gyártósorokat is vezérelhetnek. Az új generációnál lehetséges több felhasználó részére a párhuzamos üzemmód. Jelenleg tizenhat munkahelyet lehet a gépre párhuzamosan rákapcsolni. A 8 és a 16 Bit-es technikánál a mérnökök csak egymás után léphetnek kapcsolatba a komputerrel. Ha valaki nagyobb programmal dolgozott, akkor a többieknek hosszabb ideig várniuk kellett. Az új berendezéssel tehát a munkaidő is jobban kihasználható. A Robotron kombinát terven felül 1986-ban tízezer 8 Bit-es, tavaly pedig tízezer 16 Bit-es személyi számítógépet állított elő. Ha ezeket a gépeket több műszakban használják a vállalatok, akkor húsz-harminezer magasan kvalifikált szakember a képességeit hatékonyabban és eredményesebben tudja kibontakoztatni. A ráfordítások pedig a felhasználási céltól függően í-2 év alatt megtérülnek. Ezek után készítették el a 32 Bit-es számítógépet, amely a nép- gazdasági hatékonyság növelésének újabb útját jelentheti. A magyar partnerekkel való együttműködésükre csupán két példa. Az idei Lipcsei Tavaszi Vásáron a Datacoop Kisszövetkezet bemutatta korszerű elektronikus pénztárgépét, amely központi számítógépcgységgel is összekapcsolható. A magyar fejlesztők kidolgozták, hogyan működtethetők ezek a gépek a Robotron számítógépeivel, hogyan lehet egyebek között nyilvántar- ( tást készíteni áruházi osztályonként, cikkcsoportonként, raktáranként. Az NDK-beli bemutatón a Videoton pedig olyan rendszert állított ki, amelyben 4 személyi számítógépet kapcsoltak össze az R—11-es nagygéppel. Ebben a — szaknyelven szólva „szétosztott adatbázissal üzemelő” rendszerben 2 Robotron-gép is volt. Sz. B. Kinek jut eszébe nyáron a csizma? A megyében elsősorban a Kiskunfélegyházi Cipészipari Kisszövetkezet 104 tagú szorgalmas kollektívája foglalkozik ilyenkor, a kánikula idején a télen használatos lábbelikkel. Az első félév végén befejezték a női szandálok és papucsok készítését, s július első napjaitól száz-, illetve ezerszámra kerülnek le a szalagról a divatos női csizmák. — Még nincs vége a második félév első hónapjának, de már 4 ezer pár csizmát adtunk át a megrendelőinknek- mondta Vidéki Károly elnök, amikor az első félév eredményeiről, illetve további terveikről érdeklődtünk. —- A múlt évünk jól sikerült, tervünket 2 millió forinttal túlteljesítettük. 135 ezer pár női szandált és papucsot, valamint 36 ezer pár női csizmát adtunk át a megrendelőinknek. Az idén gyártott termékek száma a tavalyihoz lesz hasonló, de a várható forintok számát még nehéz lenne meghatározni. — Meglehetősen nehéz volt az első félévünk, jelentős anyagellátási gondok akadályozták a normális termelést. Mindent elkövettünk az anyagok beszerzéséért, s hogy sikerült, azt az is bizonyítja, hogy június végéig 44 millió forint volt a termelésünk értéke. Dunántúli piacainkat sikerült bővíteni, az idén már hozzájuthatnak termékeinkhez a győri, kaposvári, veszprémi és más városok vásárlói is. — Örömmel vesszük tudomásul, hogy a városban levő saját cipőboltunk forgalma is növekszik. Tavaly alig 7,5 millió forintos volt itt a forgalom, az idén pedig június végéig több mint 4 millió forint értékű különböző cipő és csizma talált gazdára. A bolt melletti gyorsjavító szalonunk hűen tükrözi a gazdasági viszonyokat. A korábbi években viszonylag kevés volt a javítás, ha valakinek „elromlott” a cipője, többnyire eldobta és vett újat. Ez a szemlélet változóban van, tavaly alig 1 millió forint volt az árbevételünk, az idén pedig már az első félévben meghaladta a 600 ezer forintot. — Ami a jövőt illeti, bizakodunk abban, hogy sikerül úrrá lenni az anyagellátási nehézségeken és a jövőben is minden megrendelést a megfelelő határidőre teljesíteni tudunk. Az idei csizmaszezonunk november elején fejeződik be, s ekkor látunk majd hozzá a jövő évre tervezett női szandálok és papucsok készítéséhez. Az idén bővítjük a választékot, és december elején megkezdjük a női cipők gyártását is. Először hat saját tervezésű modellel jelentkezünk a piacon, s reméljük, hogy ezek sikert aratnak. Előzetes piackutatással mértük fel a női cipők iránti igényt, a prototípusokat augusztus végén bemutatjuk a fővárosi, pécsi és debreceni börzéken, s bízunk abban, hogy elegendő megrendelést kapunk majd ezekre az új termékekre. _ , , Opauszky László • Buknic/. Istvánná kéregformá/ú egy műszak alatt 400—420 pár női csizmát ad tovább a szalagra további megmunkálásra. # Lukács Ferencnek, a szövetkezet egykori — ma nyugdíjas — elnökének a fia felsőfokú cipőipari végzettséget szerezve műszaki vezetőként dolgozik, s keze alól egymás után kerülnek ki a szebbnél szebb új modellek tervei. Lukács Tibor tervezi azokat a női cipőket is, amelyek gyártását decemberben megkezdve megváltoztatják a termékösszetételt.
