Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

(Folytatás a 2. oldalról.) REIDL JÁNOS (Somogy m., 5. vk.), a Videoton Tabi Gyáregységének meo-csoportveietője emlékeztetett ar­ra: termékszerkezet-váltásunk lassú ütemére utal, hogy az állami ipar érté­kesítésében az új és korszerűsített ter­mékek aránya az utóbbi években nem éri el az 5 százalékot. TÉTÉNYI PÁL, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke hang­súlyozta: A fejlődés döntő' eleme a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatok (elektronika, híradástechnika, iroda­automatizálás) körébe tartozó szakma- kultúrák hazai bővítése és színvonaluk emelése. Ezeknek a technikáknak a széles körű behatolása a magyar gazda­ságba a versenyképesség elengedhetet­len feltétele. Az eddigi viták, a gazdaság szerke­zetváltásának lassú volta miatti bírála­tok nem is a célokat, hanem a megvaló- sitás reális lehetőségeit, eszközeit, for­rásait kérdőjelezték meg. Ez érthető, hiszen az iparnak a mai szorító helyzet­ben lényegében magának kell előterem­tenie a szerkezetváltáshoz szükséges forrásokat, mindenekelőtt a vesztesé­ges, támogatást igénylő tevékenységek át- vagy leépítése, a meglévő kapacitá­sok hatékonyabb működtetése révén. Számottevő még a tartalék az ipar költ­séggazdálkodásában is. Csupán 1 szá­zalékos költségmegtakarítás — ami nem tekinthető túlzott feladatnak — évi csaknem tíz milliárd forint többlet- forrást eredményezne. — A jövőben — mutatott rá Tétényi Pál — a kívánt külpiaci pozíciót ne az import kényszerű korlátozásával, ha­nem a hatékony importra is támaszko­dó teljesítmények dinamikus növelésé­vel érjük el. A felélénkülő importver­seny egyben a legerősebb ösztönzője lehet a termelési szerkezet átalakításá­nak is. A hazai igények kielégítését cél­zó termelés akkor lesz hatékony, ha egyben exportképes is. — A kormány feladatának tekinti, hogy— 1987-hez és 1988-hoz hasonló­an —, újabb lépéseket tegyen a vállalati műszaki fejlesztést ösztönző feltételek megteremtése érdekében. A feltételek azonban önmagukban még nem elégsé­gesek. Az egyén felelősségérzetét, al­kotni vágyását, az új elérésének és meg­valósításának szándékát semmi nem helyettesítheti. A teljesítmény elismeré­se, a látszatmunkát, az alibi-tevékeny­séget elítélő légkör nélkül nem érhetjük el céljainkat. A szerkezet átalakítása és megújítása elsősorban vállalati feladat. Ez azon­ban nem a feladat és nem a felelősség áthárítása: a szerkezetátalakítás nem nélkülözheti a tudatos, összehangolt állami, kormányzati politikát és cselek­vést. A szerep megosztásában különö­sen figyelmet érdemlő elem a szervezet­től és szektortól független versenysem­legesség tartós garantálása jogi és sza­bályozási eszközökkel. A valódi ver­senysemlegesség megvalósulásának fő eszközeként pedig a folyó termeléshez nyújtott támogatás leépítése az iparon belül és azon kívül is. Kellő előrelátás­sal, a korábbiaknál erőteljesebben kell élni a tudatos visszafejlesztés, visszavo­nulás eszközével. A hangsúly a vissza­vonulás tudatos és átgondolt voltán legyen. Ennek kell kifejeződnie a meg­szűnő gyártmányok ésszerű pótlásá­ban, a felszabaduló eszközök értelmes hasznosításában, és mindenekelőtt a munkaerő zömének új, az eddiginél ha­tékonyabb foglalkoztatásában. Min­dez együtt jár egyes szakmák leértéke­lődésével, jelentőségük csökkenésével és újabb szakmák megjelenésével. Sür­gősen szükség van arra, hogy mielőbb valósággá váljék a különböző határo­zatokban megfogalmazott elgondolás: az átfogóbb, konvertálható szakértel­met adó szakmunkásképzés. Tétényi Pál végezetül a következők­ben foglalta össze az ipari szerkezet módosításának általános feltételeit: — a vállalatok nyerségérzékenységének növelése és a tartósan veszteséges tevé­kenység leépítésének kényszere; a ter­melési tényezők, a tőke hatékony hasz­nosításában, a vállalat távlati eredmé­nyességében való érdekeltség megte­remtése; a hazai és nemzetközi termelé­si és tudományos-műszaki munka- megosztásnak a jelenlegit jelentős mér­tékben meghaladó szintje; a műszaki fejlesztés és az ipari szerkezetváltás ösz- szeépülése, az ezt elősegítő eszközök biztosítása; a szerkezetváltás személyi, emberi feltételeinek javítása, a foglal­koztatási gondok csökkentése képzés és továbbképzés, átképzés, új munka­helyek teremtése révén. NOVÁK LAJOS (Szabolcs-Szatmár m., 2. vk.), a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technoló­giai osztályvezetője megyéje helyzeté­vel foglalkozott hozzászólásában. A fejlesztéshez — mondotta —jelentős központi támogatásra van szükségük. LOTZ ERNŐ (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója felhívta a fi­gyelmet égy, a szerkezetátalakítás fo­lyamatát lassító jelenségre. Véleménye szerint a kormánydöntéseket általában nem a végrehajtás fázisa követi, hanem az apparátusok hosszú hónapokig tartó vitája a határozatok értelmezéséről. LÁSZLÓ FERENC (Fejér m., 8. vk.), a Dunai Vasmű üzemfenntartás-, gépészetikarbantartás-vezetője a vas­kohászat gyakran bántó, egyoldalú megítélését tette szóvá, a Dunai Vasmű gazdálkodási eredményeit ismertetve. Állást foglalt az elkülönített bér-, illet­ve keresetszabályozás eltörlése mellett. • A bér — javasolta —, a költségek egyi­ke legyen, mert jelenleg sem az ösztön­zési, sem pedig a kereslet szabályozási funkcióját nem tölti be. BALOGH GÁBOR (Baranya m., 9. vk.), a Mohácsi Farostlemezgyár mű­szaki igazgatóhelyettese felszólalásá­ban egyebek között javasolta, hogy a termelékenység, a termelőeszközök jobb kihasználhatósága érdekében ösz­tönözzék a többműszakos, illetve a fo­lyamatos munkarendben tevékenyke­dőket. A jelenlegi progresszív adókulcs azonban csak kevés, bérpótlékból szár­mazó jövedelmet hagy meg a dolgo­zóknak. Javasolta a kormánynak, illet­ve a Parlament ad hoc bizottságának: vizsgálják meg annak lehetőségét, ho­gyan lehet csökkenteni, vagy teljesen törölni a fizetendő személyi jövedelem- adót a három vagy folyamatos mű­szakban tevékenykedők műszakpótlé­ka után. Esetleg adómentesítést nyújta­ni az érintetteknek. ANTAL FERENC (Veszprém m., 7. vk.), a pápai Elekthermax Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a szerkezetátalakítás komplex feladat, olyan problémákat is felszínre hoz,' amelyek egy-egy vállalat, tárca hatás­körét meghaladják. FIÁK LÁSZLÓ (Hajdú-Bihar m., 5. vk.), a debreceni Magyar Gördülő­csapágy Művek vezérigazgatója szor­galmazta: a változások segítsék elő, hogy feleslegessé váljék a második és további munkaviszony létesítése, növe­kedjék a főmunkaidőben végzett mun­ka hatékonysága, érdekeltsége és ősz- tönzcsc. * MORVAY LÁSZLÓ (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Ter­vező Vállalat létesítményi főmérnöke egyebek mellett elmondotta: az adott körülmények között úgy látszik, hogy már 1990-ig sem biztosítható az évi 7 milliárd köbméter földgáztermelés. A csökkenő források miatt — 50-52 milliárd forintos költségvetési befizetés mellett — az idén megkezdődik a szén­hidrogén-kutatási kapacitások leépíté­se, annak ellenére, hogy a hazai szén­hidrogén-kitermelés népgazdasági szintű ráfordítása a legalacsonyabb va­lamennyi energiahordozó között MAGYAR PÁL (Békés m„ 3. vk.), a Mezőgép mezőberényi gyáregysége művezetője foglalkozott a szerkezet- átalakítás hatásaival, s mint mondta: Békés megye, mint az ország egyik gaz­daságilag elmaradott térsége, többszö­rösen is érdekelt a változásokban. DR. VONA FERENC (Pest m„ 16. vk.) ráckevei körzeti állatorvos. Az ipar versenyképességének növelése ér­dekében a piacépítésben indítványozta: a forint konvertibilissé tétele útján be kell kapcsolódni a világpiacba. A fo­rint konvertibilissé tételéig nyugati va­lutához csak nyilvános árverés útján lehessen jutni. A KGST-n belüli keres­kedelmet — amíg nincs konvertibilis rubel — dollárban kell folytatni. A tulajdonosi érdekeltség megterem­tésére meg kell engedni, hogy — 100 foglalkoztatottig — magánüzemek lé­tesülhessenek. Az állami vállalatokat és a szövetkezeteket népi részvénytár­saságokká kell szervezni; minden dol­gozó és vezető váljon részvényessé. • A részvények adásvételére vissza kell állítani a tőzsdét, az így szerzett jövede­lem a részvényjövedelmek adóztatása révén kordában tartható. A képviselő javasolta, hogy az állam a termelési folyamatban csak a piac szabályainak betartásával, az egységes adóztatással, a hatósági előírások be­tartásával, a legalapvetőbb anyagok és az energia biztosításával foglalkozzék. Állami segítséget csak az új iparágak vagy technológiák kapjanak, kizárólag állami részvérly formájában. KÓCZA IMRE (Heves m„ 3. vk.), az Egri Finomszerelvénygyár vezérigazga­tója elmondta, hogy gondot okoznak az ipari vezetőknek az adósságállomány növekedéséből, a költségvetés helyzeté­ből fakadó intézkedések, szabályozá­sok, amelyek nemcsak az egyes évek kö­zött eredményeztek lényegi változáso­kat, hanem — főleg az utóbbi időszak­ban — már év közben is többször a gaz­dálkodás átértékelésére, módosítására kényszerítették a vállalatokat. TÖLGYES ISTVÁN (Szabolcs- Szatmár m., 10. vk.), a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori fúrógép­gyárának osztályvezetője alapvető problémának tartotta, hogy a szerkezetátalakítás nem a kormány, hanem az Ipari Minisztérium program­ja. Javasolta, hogy az ipar szerkezet- átalakítása a kormány hatás-, döntés- és felelősségi körébe tartozzék. Annál is inkább, mert a szerkezetátalakítás sikere, a hatására feltörő feszültségek levezetése társadalmunk megméretését is jelenti, s ez a feladat jóval túlnő az Ipari Minisztériumon. A felszólaló hozzátette: a társadalmi hatások komplex, mindenre kiterjedő kezelésé­re, az egyensúly, az összhang megte­remtésére csakis a kormány lehet ké­pes. Miután az ipari miniszter beszámo­lójához több hozzászóló nem jelentke­zett, a vitát berekesztették. Az Or­szággyűlés nyári ülésszakának máso­dik munkanapján az elnöki tisztet — egymást váltva — Horváth Lajos, Pé­ter János, Cservenka Ferencné és Sta- dinger István töltötte be. Az Országgyűlés pénteken folytatja munkáját. NÉV SZERINTI BÍRÁLATOK t Élénk vita az SZKP értekezletén Csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatta munkáját az SZKP XIX. országos értekezlete. Pontban 10 órakor a reggeli ülésen elnöklő Nyikolaj Rizskov kormányfő elsőként Viktor Posztyinkovnak, a sztavropoli brojleregyesülés vezérigaz­gatójának adta meg a szót. Posztyinkov röviden elemezte az át­alakítás menetét a mezőgazdaságban, majd kijelentette: a tudomány nem se­gíti eléggé a termelést, s ezért a termelésirányítóknak nemegyszer „sa­ját kútfőből” kell rátalálniuk a legfej­lettebb módszerekre. A küldött-társak érzékelhető egyetértésével találkozó vé­leményt a vezérigazgató azzal is meg­toldotta, hogy a tudományok és a gya­korlati élet közötti indokolatlanul nagy távolsággal magyarázta az átalakítás szociális programjának lassú megvaló­sulását. Hangsúlyozta: ideje felhagyni a felülről és oldalról való beavatkozás káros gyakorlatával, amely hátráltatja az anyagi termelést. Elkeseredetten szólt arról, hogy a bürokraták az álla­mi vállalatokról szóló törvényt annak életbeléptekor azonnal képesek voltak kompromittálni, eltorzítva az állami megrendelés elvét. Végezetül arról be­szélt, hogy meg kell szabadulni az át­alakítás ellenzőitől. Mihail Gorbacsov erre közbeszólt: ha a KB megint csak felülről, adminisztratív módszerekkel fogja le­váltani a bürokratákat, akkor azzal nem viszi előbbre az ügyet. Éppen a gazdasági és politikai reformokon ke­resztül, a tömegtájékoztatási eszközök révén kell mozgósítani az egész társa­dalmat, s akkor a bürokratáknak men­niük kell, forró lesz a talpuk alatt a talaj. Bátor és nyílt volt a szverdlovi terü­letről érkezett Venyiamin Jarin gépke­zelő felszólalása. — A rengeteg határo­zat, a megvalósításukban mutatkozó bizonytalankodás, az, hogy mindent egyszerre akarunk megoldani, a kap­kodás sok hibához vezet, amint ezt az iszákosság elleni harc példáján is ta­pasztalhattuk — mondta. Ki kell jelöl­ni az elsődleges fontosságú feladato­kat, mindegyiknél megjelölni a végre: hajtás határidejét és a személy szerinti felelősöket. Az emberek tudni akarják, hogy például a Politikai Bizottság tag­jai konkrétan, személy szerint miért fe­lelősek. Jarin határozottan síkraszállt az ökológiai problémák mielőbbi bátor megoldásáért, és azt javasolta, hogy állítsák össze az Ökológiailag leghátrá­nyosabb helyzetben levő városok jegy­zékét, s tegyék állami feladattá helyze­tük két éven belüli gyökeres megjavítá­sát. Indítványozta továbbá, hogy a mi­nisztériumok és főhatóságok első szá­mú vezetői rendszeresen vagy a dolgo­zók alkalmankénti kérésére közvetle­nül a dolgozó kollektívákat tájékoztas­sák az általuk vezetett szervezet tevé­kenységéről. Anatolij Logunov, a Moszkvai Álla­mi Egyetem rektora felvetette, hogy a párt Központi Bizottságában földrajzi területi egységek vagy szakterületek szerint hozzanak létre részlegeket a tár­sadalom életében felmerülő kérdések tanulmányozására. A PB jól támasz­kodhatna e részlegek következtetéseire. A professzor megemlítette azt is, hogy egyesek felülről beavatkozva próbálják elnyomni a tudományos másként gon­dolkodást, és valamiféle többségi véle­mény elsődlegességét hangoztatva aka­dályozzák a különböző vélemények párhuzamos létezését vagy adott eset­ben ütközését. Az ország többi felsőfo­kú tanintézménye rektorának nevében javasolta: hozzák létre a szovjet egyete­mek szövetségét, amely részt venne minden fontos felsőoktatási kérdés megoldásában. A hatalom mechanizmusában rejlik a fő oka annak, hogy olyan épületet emeltünk, amelyet most alapjaiban kell átépítenünk — mondta Dzsumber Pati- asvili, a Grúz KP KB első titkára. — Aki elválasztja a sztálinizmus jelensé­gét Sztálin személyétől, az leegyszerűsí­ti a történelmet, a fejlődés törvénysze­rűségeit, és nem veszi figyelembe a Sztálin halála után is erősödő, új kultu­szokat teremtő hatalmi mechanizmust. Az apparátust meg kell fosztani annak lehetőségétől, hogy megvalósíthassa bürokratikus funkcióit, megzavarhassa az önigazgatást — hangoztatta a grúz vezető, Patiasvili állást foglalt az értel­miség szerepének növelése mellett is, hangsúlyozva, hogy jogaikat és lehető­ségeiket éveken át lábbal tiporták. < Vlagyimir Melnyikovja komi területi pártbizottság első titkára először a nemzeti nyelv, kultúra megőrzésének fontosságáról beszélt. A Komi Auto­nóm Köztársaság hosszú ideje az or­szág európai ipari központjainak nyersanyagbázisa, de a szénért, kőola­jért, földgázért és fáért jóformán sem­mit sem kapott cserébe. Mivel ez fékezi az autonóm köztársaság fejlődését, mi­előbb át kell térni az önfinanszírozás és rentabilitás módszereire. Kifejtette azt is, hogy nagyobb nyilvánosság kell a pártmunkások cseréjekor, a szervezet minden szintjén. A KB apparátusában nagyon lassú az átalakítás. A hibás döntések kezdeményezőit — itt a pers­pektíva nélküli falvak listájának össze­állítására, az iszákosság elleni harcra emlékeztetett — nem vonták felelős­ségre. Az, aki korábban tevékenyen végrehajtotta a pangás politikáját, most, az átalakítás időszakában nem vehet részt a központi párt- és állami szervek munkájában. Mindenért felelni kell, mégpedig személy szerint — mondta. Gorbacsov konkrét neveket sürgető közbeszólására Melnyikov a KB Központi Pártellenőrző Bizottsá­gának elnöki tisztét betöltő Szolomcn- cevet, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnökeként dolgozó Gromikót, a Pravda főszerkesztőjét, Viktor Afa- naszjevet és az Amerika-kutató Intézet igazgatóját, Arbatovot említette. Komolytalan úgy beszélni az átala­kításról, hogy nem nevezzük meg azo­kat, akik évtizedeken át zavarták éle­tünket és munkánkat — állapította meg V. Sztarodubcev, a tulai terület egyik agráripari egyesülésének elnöke. Javasolta, hogy vizsgálják meg, milyen erkölcsi-anyagi felelősség terheli a ha­ladás kerékkötőit, s ha bebizonyosodik felelősségük, fosszák meg őket nyugdí­juktól és feleljenek tettükért. Átfogóan elemezte az élelmiszer-ellátás problé­máit, megjegyezve, hogy a gyökerek az erőszakos kollektivizálásnak és az or­szág iparosításának évéig nyúlnak visz- sza, amikor minden teher a paraszt vál­lát nyomta. Ide kell sorolni a honvédő háború éveit, majd a romeltakarítás munkáját is, hiszen ezek terhe is alap­vetően a parasztságra hárult. A pa­rasztoknak gyakorlatilag éhbérért kel­lett dolgozniuk, pihenőnapok, szabad­ság és nyugdíj nélkül. Mindent elvettek tőlük, a nép javára hivatkozva. Ideje már megtéríteni a parasztságnak ezt a kölcsönt — hangsúlyozta Sztarodub­cev. Stabil, gazdaságilag megalapozott árak kellenek, utakat, lakásokat, kul­turális létesítményeket kell építeni, és — bár ez furcsán hangzik — meg kell szervezni az emberek városból falura való telepítését. Már most is sokan sze­retnének falura költözni, különösen a feketeföldi övezetben, ahol rengeteg az elnéptelenedett falu és község — emlé­keztetett Sztarodubcev. A szünet után Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára elnökölt. Először Georgij Razumovszkij, a man­dátumvizsgáló bizottság elnöke szá­molt be a következőkről: a küldöttek megbízásából a mandátumvizsgáló bi­zottság a megfelelő szakértők és tiszt­ségviselők bevonásával rendkívüli ülé­sen megvizsgálta az Ogonyok című he­tilap egyik cikkében foglaltakat (a cikk szerint a konferencia küldöttei között olyanok is vannak, akik megvesztege­tési ügyekbe keveredtek). A Szovjetunió főügyészének tájékoz­tatása szerint az ügyészség egyetlen küldöttel szemben sem indított bűnvá­di eljárást megvesztegetési ügyben. Ugyanakkor — közölte Razumovszkij — az Ogonyok cikkében foglaltakat Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára kétnapos látogatást tett Komárom megyében. Csütörtökön a Központi Bizottság titkára részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülé­sén. Elismeréssel beszélt arról, hogy a Komárom megyei pártbizottság egyike azoknak, amelyek gyorsan reagáltak az országos pártértekezlet állásfoglalá­sára, és annak szellemében már elkészí­tették munkaprogramjukat a testületi munkának, a pártalapszervezetek szer­még ellenőrizni kell. A mandátumvizs­gáló bizottság javasolja, hogy e vizsgá­latot bízzák a Szovjetunió főügyészére és az SZKP KB mellett működő pártel­lenőrzési bizottságra. A vizsgálat ered­ményéről készüljön jelentés. Mindeh­hez időre van szükség, a nyomozásnak kellőképpen mélyrehatónak kell lennie — mondta a bizottság elnöke. A pártkonferencia küldöttei javasol­ták, hogy az elnökség adjon szót az Ogonyok című hetilap küldöttként je­len lévő főszerkesztőjének, Vitalij Ko- roticsnak is. — Nyilvánvalóan sokan olvasták lapunkban a szóban forgó cikket — mondta az újságíró, s megkö­szönte a mandátumvizsgáló bizottság­nak, hogy foglalkozik a kérdéssel. Fel­idézte, hogyan készült a cikk. Az ügy­gyei foglalkozó nyomozók néhány bi­zonyítékot az újságírók tudomására hoztak, de azt is elmondták, hogy az ügynek van olyan szereplője, aki ellen sok bizonyíték halmozódott fel, de nem vonható felelősségre. A nyomozati szer­vek hatáskörébe tartozik arról tájékoz­tatni a pártszerveket, hogy az illetők ellen komoly gyanú merült fel. Addig azonban, amíg a pártszervek nem vizs­gálják meg, hogy pártszerű volt-e a gyanúsított magatartása, rendszerint az ügyet nem adják át a bíróságnak, így — mutatott rá Korotics — bezárul a kör: azokat, akiket nem lehet felelős­ségre vonni, nem lehet elítélni sem, márpedig ítélet nélkül nem lehet meg­vádolni őket a sajtóban. Az Ogonyok főszerkesztője támogatta a mandátum­vizsgáló bizottság javaslatát, hogy az ügy kivizsgálására kérjék fel a Szov­jetunió főügyészét és a KB/mellett mű­ködő pártellenőrzési bizottságot. vezeti életének, politikai irányító mun­kájának megújítására. Mint mondotta, olyan munkaprogramot állítottak ösz- sze, amely jól szolgálja a reformfolya­matok felgyorsítását, a párt vezető sze­repének erősítését, irányító munkájá­nak javítását. Az ülésen á megyei pártbizottság sze­mélyi kérdésekben is döntött. Elfogad­ta több tagjának felmentési kérését és helyükre tizennégy új tagot kooptált so­raiba. A felmentettek jelentős része már több évtizede tagja volt a testületnek. BEKÉRETTÉK ROMÁNIA IDEIGLENES ÜGYVIVŐJÉT A Külügyminisztérium közleménye Őszi István külügyminiszter-helyettes június 30-án. csütörtökön bekéret­te loan Chirát, u Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivőjét, és ismertette vele a Magyar Népköztársaság kormányának a Kolozsvári Magyar Eokonzulátus bezárására vonatkozó román döntésűd kapcsolatos álláspontját. Kifejtette: a magyar kormány sajnálattal vette tudomásul a román dön­tést. és felhívja az RSZK kormányának figyelmét, hogy lépése szöges ellentétben áll országaink érvényben levő szerződéseivel, az európai együtt­működés normáival, a Helsinki Záróokmány és a madridi utótalálkozó megállapodásaival. A szocialista országok gyakorlatában példa nélkül álló intézkedés súlyosan károsítja a magyar—román kapcsolatokat. Rámutatott, hogy a román vezetés által az intézkedéshez ürügyként felhozott budapesti tüntetés törvényes keretek között zajlott le. az azon résztvevők az emberi jogok érvényesítése érdekében, a humanitárius kap­csolatok korlátozása, a romániai nemzeti kisebbségek hátrányos megkü­lönböztetése ellen emelték fel szavukat. Nem irányult tehát a Román Szocialista Köztársaság, annak társadalmi rendje és a szocializmus ellen. A demonstráció kiállt a magyar és a román nép barátsága mellett, mentes volt a nacionalista, soviniszta megnyilvánulásoktól. A hivatalos magyar szervek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségeivel összhang­ban messzemenően gondoskodtak az. RSZK budapesti nagykövetségének biztonságáról, működésének zavartalanságáról. A külügymtms/ler-hclyelleskifejtette, hogy az MNK kormánya tovább­ra sem a kapcsolatok szűkítésében keresi a vitás kérdések megoldását, hanem változatlan türelemmel és kitartással munkálkodik a magyar- - ro­mán kapcsolatok fejlesztésén, a két nép barátságának erősítésén (MII) A tévéhíradó jelentése szerint Romániába nem engedik be a magyar turistákat, a román utazási irodák ..technikai okokra” hivatkozva lemond­ják a magyarok fogadását. , Gorbacsov a tanácsok feladatairól MOSZKVA. A demokratizálás sarkköve a tanácsok életerős, néphatalmi szerv­ként való újjászületése, úgy, hogy e tanácsok az új választási rendszer alapján jönnének' létre, és a lehető legteljesebb mértékben garantálnák a társadalmunkban meglévő sokszínű érdekek kifejeződését — jelentette ki Mihail Gorbacsov, Az SZKP KB főtitkára a párt 19. országos értekezletén az általa vezetett határozat-előkészítő bizottság tagjainak kérésére szólalt fel, hogy tisztázzon bizo­nyos nézeteltérést, amely a küldöttek körében annak a javaslatnak a kapcsán alakult ki, hogy a pártszervek titkárait ajánlják a helyi tanácsok elnöki posztjára. Az átalakítás stratégiai vonalából kell kiindulni — hangsúlyozta. — Nem az apparátus, nem a szovjet politikai rendszer valamilyen láncszeme, hanem a nép az, amelynek meghatározó forradalmi szerepet kell játszania. Gorbacsov emlékez­tetett rá, hogy az országban forradalmi kitartást követelő, hatalmas munka folyik, majd hozzátette, hogy az győz, aki kitartó. Sajnos, egyeseket megrémített az országban kibontakozó demokratizálási folyamat, a társadalmi gondok mozgal­massága pánikba kergeti őket. A tanácsok hatalmának újjászületéséhez elsősorban az irányt kell meghatároz­ni, a politikai vonalat kell kidolgozni. Mint mondta, ma a tanácsok a nép képvise­lőiből álló szervként saját végrehajtó bizottságaik alárendeltjei. Olyan tanácsot kell újrateremteni, amely az embereket képviseli, s meg kell adni nekik azokat a jogokat, amelyek révén a tanácsok hatalma válik minden egyéb hatalom forrásá­vá. Ahhoz, hogy a tanács működése beinduljon, a tanács tekintélyét a pártéval kell megerősíteni. Sem a nép, sem a világ előtt nincs szégyenkeznivalónk — szögezte le Gorbacsov. — Hatalmon levő párt vagyunk, s a világon mindenütt a hatalmon levő párt alakítja meg a kormányt, alakítja ki a végrehajtó hatalmat minden szinten. A hatalmat gyakorló párt szerepéről nem motldunk le. Sőt meg akarjuk erősíte­ni. Érezzük növekvő felelősségünket az átalakítás jelenlegi szakaszában. így most arról van szó, hogy a párt tekintélyével megerősítsük a tanácsok teljhatalmát. A konferencia által rögzítendő új követelmények szerint a párttitkárokat min­den szinten titkosan választják meg két-három vagy még több jelölt közül. Követ­kezésképpen a pártvezető kiállja a demokrácia próbáját, s csak ezután ajánlják a tanácsi vezető tisztére — fejezte be Gorbacsov. * 1 FELMENTÉS, KOOPTÁLÁS Lukács János látogatása Komárom megyében / LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Drágulnak egyes háztartási gépek és készülékek A Hajdúsági Ipaművek, a Fegyver- és Gázkészülék Gyár, valamint a forgalma­zó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése miatt július 1-jétől a háztartási mosógépek, centrifu­gák és az elektromos forróvíztárolók, valamint a gázüzemű vízmelegítők és lakás­fűtő készülékek fogyasztói ára 6—^10 százalékkal emelkedik. • A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI 9, 10, 15, 34, 86.

Next

/
Thumbnails
Contents