Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-26 / 177. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 26. Grósz Károly tegnap bankemberekkel tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról.)--------------------------------i:-------­C SEHSZLOVÁKIA: A magyar is használható hivatalos nyelvként Sidó Zoltán nyilatkozata A csehszlovák alkotmány szavatolja az itt élő magyar nemzetiség sokoldalú fejlődését —- ezt emelte ki a Rudé Právó- nak, a CSKP KB lapjának adott interjú- •jában Sidó Zoltánba Csehszlovákiai Ma? ■ gyár Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. A CSEMADOK vezetőjének nyilatko­zata a lap hétfői számában jelent meg. Sidó kijelentette, hogy a csehszlová­kiai magyaroknak joguk van az anya­nyelven történő oktatásra, és az általuk lakott területeken a magyar is használ­ható hivatalos nyelvként. Hozzáfűzte: a Nemzeti Front minden szervében van képviselete a nemzetiségnek. Emellett éppen nemrégiben született együttműkö­dési megállapodás a Szlovákiai Szocia­lista Ifjúsági Szövetséggel, s a magyarok szorosabb kapcsolatra törekszenek a szakszervezetekkel, illetve más szervek­kel is. — Ez azQnban természetesen nem je­lenti azt, hogy ne lennének megoldásra váró problémáink — szögezte le a CSE­MADOK vezetője. Megemlitette'a ma­gyar újságok behozatalának drágulását, s részletesen is foglalkozott a magyaror­szági utazások kapcsán felmerült gon­dokkal. Ez utóbbival kapcsolatban em­lékeztetett rá, hogy a magyarországi egyéni utazások számát évi kettőre kor­látozták, s a helyzetet tovább nehezíti a valutaellátás problémája. Ezeket a gon­dokat kétoldalú megállapodások alap­ján rendezni kell — mutatott rá végeze­tül a CSEMADOK Központi Bizottsá­gának vezetője. NSZK—DÁN KÜLÜGYMINISZTERI FELHÍVÁS A hagyományos fegyveres erők csökkentéséért • . „ !» • Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Uffe Ellemann-Jensen dán külügymi­niszter egyaránt úgy látja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak július 16-ai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatok több fontos kérdésben megfe­lelnek a nyugati álláspontnak. A két külügyminiszter tegnap tartott eszmecserét Bischofsgrünben. Genscher és Ellemann-Jensen egyetértett abban, hogy a hagyományos erők csökkentését szolgáló leszerelési tárgyalások mielőbbi megkezdése fontos hozzájá­rulás lenne az európai biztonság kulcskérdésének megoldásához, nevezetesen a hagyományos erők stabilitásának alacsonyabb szinten történő megteremtéséhez. Ezért a két külügyminiszter szorgalmazza, hogy az európai biztonsági és együtt­működési konferencia bécsi utótalálkozója sürgősen adjon megbízást az európai hagyományos leszerelési tárgyalások megkezdésére. Az NSZK és Dánia azzal a felhívással fordul a bécsi találkozó valamennyi résztvevőjéhez, hogy tegyen meg minden erőfeszítést a találkozó mielőbbi, ki­egyensúlyozott és tartalmas záróokmány elfogadásával történő befejezése érdeké­ben. Ennek a záróokmánynak az alapjául szolgálhat — valamennyi részt vevő fél jószándékának megléte esetén — ä semleges és el nem kötelezett államok által kidolgozott javaslatcsomag. Szovjet—NDK hadgyakorlat Szovjet—NDK közös hadgya­korlat kezdődött vasárnap az NDK-ban. Az ország keleti felének középső részén, Brandenburg, Eisenhütten­stadt, Peitz, Jessen körzetében egy héten át zajló hadgyakorlaton a né­metországi szovjet hadseregcso­portnak és az NDK nemzeti nép­hadseregének 17 800 katonája vesz ' részt. A stockholmi megállapodásnak megfelelően az európai biztonsági folyamatban részt vevő országokat előzetesen tájékoztatták a hadgya­korlatról. Kedden húsz országból negyven megfigyelő érkezik az NDK-ba, hogy megtekintse a had­gyakorlatot. A ROMÁNIAI ELNYOMÁS ELLEN Cikk a szerbhorvát kisebbségről A romániai szerbhorvát kisebb­ség elnyomásáról közölt éles hangú cikket vasárnap az egyik tekintélyes belgrádi lap, szorgalmazva azt, hogy a jugoszláviai hatóságok lépjenek fel a románosítás ellen. A Vecsemje* Novoszti című újság rámutat: Ro­mánia hivatalos politikájává tette a szerb nemzetiség nemzeti érzelmei- . nek elfojtását, s egyúttal elvágja a nemzetiség jugoszláv állampolgá­rokhoz fűződő kapcsolatait. Románia bevezette, hogy mind­azokat a falvakat és városokat, ahol a szerbhorvát kisebbség él, kötelező­en román néven kell nevezni. A helyi szervezetek, sportklubok nevét már januárban románosították, s a nem­zetiségi vidékeken eltávolították az épületekről a kétnyelvű feliratokat. A közelmúltban — fűzi hozzá a belgrádi újság—a szerbhorvát kép­viselők kikerültek a Nagy Nemzet- gyűlésből, s már csak nagyon kevés nemzetiségi tisztségviselő dolgozhat a szerbhorvát falvakban. A lap sé­relmezi azt is, hogy mindeddig nem hatálytalanították a szerbhorvát nemzetiség ellen a Kominform ju- goszlávellenes határozata idején, 1948-ban hozott romániai intézke­déseket: nem rehabilitálták a kira­katperek elítéltjeit, nem adták vissza az elkobzott javakat. Jugoszlávia sajtóorgánumainak zöme mindeddig tartózkodott a ro­mániai szerb nemzetiség elnyomásá-. val kapcsolatos nyilvános állásfog­lalástól. A Vecsemje Novoszti az egyik legolvasottabb belgrádi lap. Véres összecsapás Dél-Afrikában Véres összecsapás volt vasárnap dél-afrikai feketék kicsiny felfegyverzett cso­portja és rendőrök között. A rövid fegyveres harc az ország északi részén, a Lichtenburg és Mafeking városokat összekötő közúton történt, amikor egy rendő­ri ellenőrző pontnál a hatósági személyek le akartak állítani egy személygépkocsit. A jármű fekete bőrű utasai — három férfi és egy nő — kézigránátokat dobtak a rendőrök által emelt úttorlaszra, majd továbbhajtftttak volna. A rendőrök tüzet nyitottak rájuk, és mind a négyüket megölték. Az összecsapásban 12 rendőr sérült meg. A dél-afrikai állami rádió a feketék jogaiért fegyverrel is küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszust tette felelőssé a történtekért. MEGSZÁLLT TERÜLETEK Két palesztin halott Szabó István látogatása Izraelben Szabó Ishán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT és a Nád­udvari VörösGsillag Termelőszövetke­zet elnöke július 17—24. között tárgya­lásokat folytatott Izraelben. A vendéglátók kezdeményezésére Szabó Istvánt fogadta Jichak Samir miniszterelnök, és találkozott Simon Peresz külügyminiszterrel. A megbe­széléseken Szabó István hangsúlyozta, hogy magyar részről elégedetlenek a két ország közötti áruforgalom jelenle­gi szintjével. Felvetette, hogy az izraeli kormány által Magyarország tekinteté- • 'ben alkalmazott magas vámok és az importengedélyek korlátozása gátolják a kapcsolatok fejlesztésének lehetősé­gét. Hangsúlyozta, hogy hazánk érde­kelt technológiák vásárlásában, har­madik piaci együttműködésben és a tu­rizmus fejlesztésében. Javasolta, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások a gazdasági együttműködést akadályozó rendelkezések felülvizsgálatára. A látogatás során Szabó István talál­kozott Meir Vilnerrel, az Izraeli Kom­munista Párt főtitkárával is. Tárgyalt Arjeh Nehemkin mezőgazdasági mi­niszterrel, Danny Giilermann-nal, a Ke­reskedelmi Kamara elnökével, vala­mint Jiszrael Ceasarrai, az Izraeli Álta­lános Munkásszövetség főtitkárával is. Iskolatörténeti gyűjtemény nyílik (Folytatás az I. oldalról.) RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓÚJSÁG T erjedelemcsökkenés Közlemény a benzin és a gázolaj fogyasztási adójának emeléséről kínál játékos gyermekprogramok szer­vezéséhez. Az új gyűjteményt felügyelő megyei múzeum szakembereinek több figyelmet érdemlő ötletük is van a jövő­re nézve. Egyebek mellett azt tervezik, hogy évek múltán itt rendeznek olyan állandó kiállítást, mely egész Bács- Kiskun iskolatörténetét bemutatja. A városszéli gyűjtemény avató ün­nepségét augusztus 18-án tartják. K. E. az RTV újságot is. Az intézkedés felveti az árkérdést is. A kiadó — mondotta a vezérigazgató — árcsökkenést terve­zett, de a végrehajtástól egyelőre kény­telen volt elállni, mert a kiesett import- papír-mennyiség mintegy egyharmadát tőkés piacon kívánja beszerezni, ez vi­szont csak az eredeti ár több mint há­romszorosáért lehetséges. Márpedig e papírmennyiség szükséges ahhoz, hogy az RTV újság ugyan csökkentett terje­delemben, de változatlan példány­számban eljusson az olvasókhoz. Siklósi Norbert hangsúlyozta: a ki­adó kéri az olvasók megértését, és bízik abban, hogy néhány héten belül válto­zik a helyzet, s a lapok előállításához szükséges papírt fokozatosan ismét az igényeknek megfelelő mennyiségben biztosíthatják. (MTI) rábbán is jelen voltak, de nem lehetett a felszínen látni és érezni azokat. „Sza­badabb, nyitottabb a légkör, mint bár­mikor volt, az embereket érdekli hazá­juk sorsa, mindennapi életünk gondja, problémája.”—mondotta. A magyar kormányfő bevezetője után valósággal záporoztak a kérdé­sek, a felszólalások. Bár a felszólalók mindegyike arra is igyekezett felhasz­nálni az alkalmat, hogy saját álláspont­ját, politikai koncepcióját fejtse ki és igazolja, kivétel nélkül mindegyikük értékelte a rendkívüli találkozó jelentő­ségét. Püski Sándor, az ismert könyvki­adó például éles szavakkal szólt a ko­rábbi helyzetről, de kijelentette, a maga erejével részt akar venni az új szellemi közéletben, a kultúra, s mindenekelőtt a külföldön élő magyar kultúra kincse­inek megismertetésében — ezért kiadó- vállalatot indít hazánkban. A kérde­zők, álláspontjukat kifejték között szót kapott például Hámos László, a New Yorkban működő „Magyar emberi jo­gok bizottságának” titkára, Bertalan Imre református püspök. Haraszti Sán­dor lelkész, Vardy Béla történész, Bod­nár Károly, az Amerikai Magyar Cser­kész Szövetség vezetője, Kentler Ottó orvosprofesszor, az Amerikai Magyar Orvosok Semmelweis Egyesületének elnöke. Apatini Gyula, egy magyar nyelvű rádióadás vezetője — és sokan csupán azért nem jutottak szóhoz, mert a felszólalók hosszabban beszéltek. A kérdések számos témára terjedtek ki — attól kezdve, hogy lehet-e jövője a cserkészetnek Magyarországon vagy visszakerülhet-e egyházi kezelésbe a hí­res és sok évszázados történelmi múltra visszatekintő sárospataki református kollégium, egészen Nagy Imre szerepé­nek megítéléséig és az erdélyi magyar­ság helyzetéig. A miniszterelnök vala­mennyi kérdésre részletes, átfogó vá­laszt igyekezett adni, nem térve ki a vita elől. A romániái helyzetről, az erdélyi magyarság kérdéséről szólva egyebek között kijelentette: kormányunk nem kifejezetten nemzetiségi kérdésnek te­kinti a falvak tervezett felszámolását, mert az a román nemzetiségű lakossá­got éppúgy érinti, mint a magyar, a szász, a sváb nemzetiségeket. „Vélemé­nyünket ezzel kapcsolatban világosan megfogalmaztuk. Nemcsak az erdélyi magyarság kulturális értékeinek védel­mében emeltük fel szavunkat, hanem minden kulturális érték, benne a ro­mán, a német nemzetiségűek értékei-, nek vedeunében is — mondotta.” Rá­mutatott, hogy a magyar kormány igyekszik lehetőséget teremteni a vita­tott kérdések rendezésére, a kétoldalú kapcsolatok lehetőségein belül adott módok kihasználására. „Felajánlot­tam, hogy a kérdés tisztázása érdeké­ben bármikor hajlandó vagyok Romá­niába utazni. Erre a javaslatunkra ed­dig választ nem kaptunk” — hangoz­tatta. Az egyházakra vonatkozó kérdések­ről szólva Grósz Károly leszögezte: igen jók a kapcsolatok a magyar egy­házakkal. A kormányzat úgy véli, lehet szerepük, szolgálatuk a szociális prob­lémáknak, az ifjúsági problémáknak a megoldására irányuló erőfeszítésekben és mindkét részről messzemenő, készség van erre. Az egyházaknak lehet szere­pük a fiatalok soraiban jelentkező problémák megoldását célzó erőfeszí­tésekben. Nincs akadálya az egyházi iskolák száma megnövelésének, ehhez azonban egyelőre az egyházaknak nin­csenek anyagi eszközeik. A sárospataki kollégium történeti értékeinek meg­mentésében, kincseinek bővítésében messzemenő az együttműködés, és megfelelő anyagi erőforrások biztosítá­sával a kollégium visszakerülhet a re­formátus egyház irányítása alá. Grósz Károly nyíltan és határozot­tan szólt az 1956-os események és Nagy Imre szerepének értékeléséről is. Az emigráns sajtó és szervezetek egy részé­nek állásfoglalásait vitatva leszögezte: áldozatok nem csupán az egyik oldalon voltak. „Voltak, akiket megtévesztet­tek, akik életüket vesztették a fegyveres harcokban — sajnáljuk tragédiájukat. De mi vértanúknak tekintjük azokat a katonákat, akiket a Köztársaság téren végeztek ki” — mondotta. Nagy Imré­ről szólva kifejtette: 1956-os magatar­tásáért a magyar kormány nem rehabi­litálja, mert megsértette az alkotmány előírásait, a fennálló törvényeket. Kö­zölte, a kormánynak az az álláspontja, hogy amennyiben a család ezt kéri, Nagy Imre hamvait megfelelő körül­mények között végső nyugalomra he­lyezhetik, — tekintettel arra, hogy har­minc esztendő elteltével a kormány úgy érzi: kötelessége ezt megtenni. Közölte egyébként, hogy a kormányzat felül­vizsgálja azok helyzetét, akik az elle­nük az 1956-os politikai tetteik miatt született bírósági ítélet következtében jelenleg nem kaphatnak, útlevelet, és szándékában áll mentesíteni őket az útlevéltörvény módosításával a hátrá­nyos következmények alól. Grósz _ Károly köszönetét mondott az Egyesült Államokban működő ma­gyar egyesületeknek, egyházaknak, szervezeteknek a magyar .kultúra, a nyelv ápolásában ^betöltött szerepü­kért. * ' Grósz Károly a Külpolitikai Tanács — a Council of Foreign Relations — hétfői ebédjén előadást Tartott Magyarország a reformok útján: új le­hetőségek az együttműködésben cím­mel. — Helyzetünket nehezíti — mon­dotta rövid bevezető után —, hogy az elkerülhetetlen fordulatot, a magyar gazdaság átfogó és átgondolt struktú­raváltását kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi helyzetben kell végrehajta­nunk. Evek, évtizedek alatt felhalmo­zódott gazdasági problémákat kell megoldanunk úgy, hogy közben meg­őrizzük a társadalmi stabilitást. A szerkezetváltás, az állami támoga­tások leépítése, a veszteséges üzemek felszámolása, a munkaerő-átcsoporto­sítás — az időleges munkanélküliség eddig számunkra ismeretlen gondja mellett — például olyan gyakorlati problémát is felvet, hogy miként hidal­juk át a gazdaságtalan termelés meg­szüntetése miatti exportbevétel-kiesést, vagy: honnan teremtsük elő a hazai gyártásból kiesett termék importjához szükséges devizát abban az átmeneti időszakban, amíg a versenyképes ter­melés felfut és többletvételhez juttatja az állami költségvetést is. Célunk az, hogy a magyar gazdaság­ban a vállalkozói szellem és a verseny- szellem, a gazdasági alkalmazkodás és a megújulás készsége váljon uralkodó­vá. Olyan szocialista, tervszerűen ori­entált piacgazdaságot akarunk létre­hozni, ahol a piac a gazdaságot egészé­ben integráló intézménnyé fejlődik; hogy ott legyen csak szükség az állami, nem piaci eszközök érvényesítésére, ahol a piac nem bizonyul társadalmilag hatékony, vagy elfogadható koordiná­ciós mechanizmusnak. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a magyar gazdaság gyorsuló ütemben kapcsolódjon a világgazdasághoz. Az elmúlt években fokozatosan kedvezőb­bé tettük a külföldi tőkebefektetést, a vegyes vállalatok alapításának és mű­ködésének feltételeit. A hamarosan be­vezetésre kerülő társasági törvény lehe­tővé teszi az állami, a szövetkezeti és a hazai magántőke, valamint a külföldi tőke közötti szabad társulást. Lehető­ség nyílik majd arra is, hogy a magyar vállalatok nemzetközi részvénytársa­sággá alakuljanak. Arra számítunk, hogy az elkövetkezendő években a gaz­dasági fejlődés finanszírozásában a ha­zai és a külföldi magántőke részesedése eléri a 25 százalékot. Mit is jelent a politikai reform ma Magyarországon? Azt, hogy megrefor­máljuk, a mai — és a jövőbeni — köve­telményekkel hozzuk összhangba az al­kotmányt. Tovább fejlesztjük a válasz­tási rendszert. Növeljük a parlament befolyását az ország ügyeinek intézésé­ben. A párt és az állam szétválasztásá­val egyértelművé tesszük a kormányzat felelősségét és biztosítjuk cselekvési ön­állóságát. A politika és a gazdaság au­tonómiájának jogi szabályozását a jo­gállamra jellemző normáknak megfele­lően végezzük el — mondta előadásá­ban a párt főtitkára. A magyar—amerikai viszony sajá­tossága — szólt előadása befejező ré­szében —, hogy a hivatalos kapcsola­tok hullámzása közepette mindig tar­tósnak bizonyult az emberi kapcsoló­dás. Erősítették ezt a Magyarországról ide kivándorolt milliók és leszármazot­taik is. Tevékenységükkel, munkájuk­kal gyarapították az amerikai gazdasá­got, a kulturális és a tudományos éle­tet. Talán nem szerénytelen a magyar társadalom azon igénye, hogy az így létrejött anyagi és szellemi tőke is járul­jon hozzá a magyar—amerikai együtt­működés erősítéséhez, segítse a gazda­sági megújulás mielőbbi megvalósítá­sát Magyarországon. Örömmel mondhatom, hogy ilyen irányú lépések már történnek. Gondo­lok a Soros-alapítványra, vagy a közel­jövőben Budapesten megnyíló mene­dzserképző iskolára. Két palesztint lőttek le az izraeli ka­tonák vasárnap ‘a Jordán folyó Izrael által megszállva tartott nyugati part­ján. A katonák tüzet nyitottak követ do­báló tüntető fiatalokra, miután könny­gázzal és gumilövedékekkel nem sike­rült szétoszlatni őket. A lövések követ­keztében egy 25 éves fiatalember meg­halt, másik három pedig megsebesült. Betlehem közelében az izraeli kato­nák lelőttek egy másik palesztint is, aki egy csoport tagjaként megpróbálta le­zárni a Betlehem és Hebron közötti utat. Az Izrael által 1967 óta megszállva tartott Gáza övezetben és a Jordán fo­lyó bal partján az elmúlt hét hónapban több mint 240 palesztin és négy izraeli személy vesztette életét a decemberben kirobbant és azóta is tartó zavargások­ban. köri foglalkozások, rendhagyó történe­lem órák stb. színhelyéül — használják majd, s itt kapnak helyet a különböző időszaki kiállítások anyagai. Legelő- ször’Lakatos Vince fotóit mutatják be, amelyek az 1930-as években készültek, iskola, gyermekélet témakörökről. Az iskolatörténeti gyűjteményhez tá­gas udvar tartozik, ami jó lehetőséget Augusztus 1-jétől átmenetileg 8 ol­dallal csökkenti a Rádió- és Televízió Újság terjedelmét a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat. A csökkenés okáról Siklósi Norbert vezérigazgatót kérdezte az MTI munkatársa. A vállalat, amely több napi-, heti és időszaki lapot ad ki rotációs újságnyo­mó papíron, az importkorlátozás miatt többirányú intézkedésre kényszerül, hogy továbbra is kielégíthesse az olva­sók igényeit — mondotta. A napilapok példányszámának szinten tartása mel­lett más lapoknál vissza kell tartania a példányszám emelkedését, sőt, ahol az importpapír nem helyettesíthető hazai­val, csökkentenie kell az oldalterjedel­met vagy a példányszámot, illetve a megjelenés gyakoriságát. Ez a terjedelemcsökkenés érinti most A Pénzügyminisztérium és az Orszá­gos Árhivatal tájékoztatja a vásárlókat arról, hogy a Minisztertanács döntése alapján a költségvetés megnövekedett kiadásainak fedezetéhez szükséges for­rások előteremtése érdekében 1988. jú­lius 26-ától emelkedik a motorbenzin és a gázolaj fogyasztási adótétele. Az intézkedés a motorbenzin fogyasztói árát literenként 2 forinttal, a gázolaj árát 1,30 forinttal növeli. A motorben­zinek és a gázolaj fogyasztói árának változása kiterjed a viszonteladói árak­ra és a különböző szállítási feltételű kereskedelmi eladási árakra is. Az egyes motorbenzinek és a gázolaj kereskedelmi eladási árainak változá­sáról a forgalmazó szervek tájékoztat­ják a vásárlókat, az Országos Árhivatal — hivatalos lapjában, az Árszabályo­zásban — az árjegyzéket közzéteszi. * Miért drágul a benzin és a gázolaj? Az Országgyűlés által jóváhagyott 1988. évi költségvetési hiány túllépéséT nek elkerülése 10-12 milliárd forint ez évi kihatású, a költségvetés helyzetét javító intézkedést tesz szükségessé. A Minisztertanács döntése szerint ezt részben a támogatások csökkentésével kell elérni, de nem kerülhetők el egyéb, A Gabonatröszt igazgatótanácsának határozata alapján — tekintettel a ga­bona világpiaci árának a tervezettnél kedvezőbb alakulására, s figyelembe véve az üzemanyagárak emelkedését is — a gabonaipari vállalatok a búzater­melők részére, a tőlük 1988. december 31-éig átvett 1988. évi termésű, .27 szá­a bevételeket növelő intézkedések sem. Az intézkedések szükségességét a poli­tikai testületek is indokoltnak látták. A motorbenzin és a gázolaj fogyasz­tási adójának emelése a költségvetés bevételeit ez évben 3,7 milliárd forinttal növeli, és ezzel egyező mértékben drá­gulnak az üzemanyagok. A felhaszná­lóknál jelentkező többletkiadásból 2,6 milliárd forint a gazdálkodókat, vala­mint a közintézményeket terheli, 1,1 milliárd pedig a lakosságot. Az üzem­anyag-áremelkedés az 1988. évi fo­gyasztói árszintet 0,2 százalékkal növe­li. Az üzemanyagok fogyasztásiadó- és áremelése mellett szólt az is, hogy a fo­rintnak a konvertibilis valutákkal szem­ben ez év július 19-én végrehajtott 6 szá­zalékos leértékelése a külföldiek (turis­ták, külföldi szállítmányozási vállala­tok) számára olcsóbbá tette volna a ma­gyarországi üzemanyag-vásárlást, amit Magyarország konvertibilis keménysé­gű árukért szerez be. A nyugat-európai országokban az üzemanyagárak még így is magasabbak, mint nálunk. Az üzemanyagok drágulását a kor­mány a mentőknél, a tűzoltóságnál és a rendőrségnél ellensúlyozza annak ér­dekében, hogy feladataikat zavartala­nul láthassák el. (MTI) zaléknál nagyobb sikértartalmú, leg­alább B—2 sütőipari értékű étkezési búzáért mázsánként 20 forint időszaki felárat fizetnek. Az elszámolás az eddig felvásárolt mennyiségekre visszamenő­leg is folyamatosan történik. A gabo­naipar tájékoztatja a lakosságot, hogy a liszt termelői és fogyasztói ára nem változik. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • ELJÁRÁS A „BREZSNYEV-KLÁN” ELLEN Szeptember elején kezdődnek a bírósági meghallgatások Csurbanov volt bel­ügyminiszter-helyettes és társai vesztegetési üg> ében - így döntött hétfői ülésén a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma. Mint az Izvesztyija című napilap beszámolt róla, a Katonai Kollégium szerint az ügyben összegyűlt anyag elegendő alapot képez a bírósági eljárás megkezdésére Leonyid Brezsnyev néhai pártfőtitkár veje, Csurbanov, és annak nyolc társa ellen, akiket kenőpénzek elfogadásával és mások megvesztegetésével vádolnak. Az ügy­ben, amelynek dokumentumai 110 dossziét tesznek ki, A. Szbojev, a Szovjetunió főügyészének helyettese adott szakvéleményt. Mint emlékezetes, a „Brezsnyev-klán” által elkövetett törvénytelenségek nagy felháborodást váltottak ki a szovjet közvéleményből. Felsőbb döntés értelmében Leonyid Brezsnyev Galina nevű lányától, Jakov nevű testvérétől, Jurij fiától és vejének apjától, Mihail Csurbanovtól megvonták a kiemelt nyugdíjat és minden más, nem megérdemelt előjogot. Időszaki felár az étkezési búzára

Next

/
Thumbnails
Contents