Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NtPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA----------------------------------------------------------------------------------j-------------------X LIII. cvf. 175. szám Ára: 2,20 Ft 1988. július 23., szombat Külpolitikánk nemzeti érdekeinket szolgálja GRÓSZ KÁROLY ELŐADÁSA SAN FRANCISCÓBAN Új munkaprogram Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának résztvevői pénteken új, egyhetes munkaprogramot fogadtak el. Ennek értelmében a 35 állam küldöttségei az eddigi hetenként kétszeri plenáris ülés helyett a jövő péntekig minden munkanapon tartanak tanácskozást. Közben folytatják tevékenységüket az utótalálkozó záródokumentumának részletkérdéseivel foglalkozó szakértői csoportok is. A pénteki plenáris ülésen Peter Steg- lich nagykövet, az NDK küldöttségének vezetője — a Varsói Szerződés többi tagállamának küldöttségei nevében is — sürgette, hogy az utótalálkozót politikailag jelentős dokumentum elfogadásával a lehető leghamarabb fejezzék be. Felhívta a figyelmet arra. hogy a hátralévő megbeszéléseken kiemelkedő fontosságuknak megfelelően kell kezelni a katonai biztonsággal — a bizalomerősítő intézkedésekkel, a fegyverzetkorlátozással és a leszereléssel — összefüggő kérdéseket is. BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓ SAN FRANCISCO Érdeklődéssel fogadott beszédben foglalkozott a magyar kormány terveivel, elképzeléseivel, politikájával a San Francisco-i World Affairs Council és a Commonwealth Club közönsége előtt helyi idő szerint csütörtökön este Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Grósz Károly amerikai hivatalos látogatásának második szakaszában Kalifornia állam fontos városait kérési fel. Elsőnek rövid látogatást tett az állam fővárosában, Sacramentóban, ahol George Deukmejian kormányzóval folytatott tanácskozást, majd San Franciscóba utazott. Itt a fontos amerikai ipari csoport, a Magyarországgal is kapcsolatban álló Bechtel Corporation vezetőivel találkozott egy, a San Francisco-i öbölben tett sétahajózáson, majd rövid városnéző körutat tett, égyebek között ellátogatott a Csendesóceán partjára, a Golden Gate parkba és a város híres kínai negyedébe is. Este mintegy 400 főnyi meghívott közönség hallgatta meg a két befolyásos intézmény által rendezett előadást. Előadásában Grósz Károly aláhúzta, hogy magyar miniszterelnök 42 év óta nem tett látogatást az Egyesült Államokban. Bár kapcsolataink ebben az időszakban sem szüneteltek, azokra a gyanakvás, a bizalmatlanság nyomta rá bélyegét. Ez a több mint négy évtized nagy változásokat hozott Magyar- országon is, sok örömet, de,sok gondot is, mindezt az Egyesült Államokban kevéssé ismerik. A mára megváltozott világban azonban egyre gyakrabban fognak kezet azok, akik korábban gyanakvással méregették egymást — hangoztatta. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az egyszerű emberek „népi diplomáciájukkal” arra bátorították a politikusokat, hogy bátrabban és következetesebben folytassák a közeledést. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a magyar küldöttség látogatása része ennek a folyamatnak. A cél az, hogy az út elősegítse a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok elmélyítését, megszilárdítását, s egyúttal azt is, hogy kis országunk is részt vállalhasson a népek közötti közeledésben, a kapcsolatok építésében, a párbeszéd kiszélesítésében. Grósz Károly szólt Magyarország mai helyzetéről, utalva arra, hogy az ország gondokkal teli időszakot él át. Most olyan gazdaságot akarunk kialakítani, amely mindenkit nagyobb teljesítményre serkent — szögezte le, majd ismertette az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. Utalt arra, hogy országunknak céljai eléréséhez jobban kell nyitnia a világ (Folytatás a 2. oldalon) KISKUNHALAS Kiskunhalason a Dél-Bács-Kiskun ff F • I AT «»äsä Bővítik a szennyvíztelepet tisztító telepenek teljesitmenyet. Jovo ^ év végére szeretnék befejezni a munkát, és akkor a napi kapacitás eléri a nyolcezer köbmétert. Ez újabb utcák csatornázását teszi lehetővé. A megtisztított víz részben a dongérba jut, de a Kiskunhalasi Állami Gazdaság is megkezdte a mezőgazdasági hasznosítását. Képünkön a 32 méter átmérőjű óriás ülepítőművet építik a vállalat dolgozói. (P. Z.) KÜLÜGYI SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Hazánk részt kíván venni a leszerelési folyamatban Újra kapós a kecskeméti kád 4. oldal Közei százezer kád fél év alatt; nyereséggel teljesítette első hat hónapi tervét a kecskeméti kád- gyár. A második félévben jelentős export mellett több új termék bevezetését tervezik. Képünkön: a kézi zománcozóban folyamatosan készülnek a fürdőkádak. KÉP és HANG 7—8. oldal a rádió és a tv jövő heti műsora A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének közelmúltbeli varsói üléséről, valamint az iraki—iráni konfliktus fejleményeiről nyilatkozott a Külügyminisztérium szóvivője tegnap a minisztérium Bem rakparti épületében, szokásos, nemzetközi tájékoztatóján. Komoróczki István a VSZ PTT-ülésen megvitatott kérdések kapcsán hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma támogatja azt a szovjet javaslatot, hogy amennyiben a NÁTO eltekint a hetvenkét F- 16-os vadászbombázói Olaszországba telepítésétől, úgy a Szovjetunió kész hasonló harci repülőgépei számának csökkentésére a Varsói Szerződés kelet-európai államaiban. A javaslat reális, korrekt, jó tárgyalási alap. Hazánk támogatja az európai veszélycsökkentő központ felállításának gondolatát is — szögezte le a külügyi szóvivő. E központ létrehozása az első lépés lenne egy, a nyugattal közös biztonsági és bizalmi struktúra kialakításához, amely a meglepetésszerű támadás kizárására összpontosítana kontinensünkön. A szóvivő hangoztatta: a magyar külpolitika számára a leszerelésben a legidőszerűbb kérdés az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése, az erről folytatandó tárgyalások mielőbbi megkezdése. Ezzel összefüggésben a Magyar Népköztársaság sürgető feladatnak tartja a jövőbeni hagyományos leszerelési tárgyalások mandátumának mielőbbi véglegesítését Bécsben a 23-ak konzultációin, ami még ez év őszén lehetővé tenné a tárgyalások megkezdését. Komoróczki István emlékeztetett arra, hogy Varsóban hazánk javaslatot tett a VSZ emberi jogi és humanitárius együttműködési különbizottságának létrehozására. Elképzeléseink szerint a különbizottság keretében tapasztalatokat cserélnénk az emberi jogok állásáról, a humanitárius együttműködésről. A bizottság feladata lenne ajánlások kidolgozása emberi jogi és humanitárius kérdésekben a VSZ felső szervei számára. E javaslatok érdemi vizsgálatával a PTT a külügyminiszteri bizottságot bízta meg, amelynek következő ülése ősszel Budapesten lesz. Az iraki—iráni konfliktus fejleményeiről szólva a külügyi szóvivő kiemelte: hazánk közvéleménye nagy érdeklődéssel és megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy az iráni vezetés kész feltétel nélkül elfogadni az ENSZ biztonsági tanácsának 1987. július 20-ai, 598. számú határozatát, amely tűzszünetre, a csapatoknak az 1980-as határokra történő visszavonására és béketárgyalások megkezdésére szólítja fel a harcban álló feleket. Hazánk őszintén reméli, hogy a béke helyreállításával Magyarország és a két ország kapcsolatai zavartalanul fejlődnek, kölcsönösen előnyös együttműködésünk tovább bővül. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva Komoróczki István szólt arról, hogy hazánk a leszerelési folyamatban részt kíván venni; mi az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedések keretében — arra számítunk, hogy a VSZ és a NATO országai párhuzamosan kezdik meg a fegyverzetcsökkentést. Ezt hangsúlyozta Grósz Károly miniszterelnök is amerikai útján, amikor cáfolta, hogy Magyarországon egyoldalú leszerelésre kerülne sor. A szóvivő egy kérdésre válaszolva ismételten megerősítette, hogy hazánk kész lenne egy újabb szovjet amerikai csúcstalálkozónak otthont adni, eddig azonban egyik fél sem keresett meg minket. Magyarország örömmel vállalkozna erre, megtiszteltetésnek venné, ha Budapesten lenne az ötödik csúcstalálkozó, ám a szóvivő tudomása szerint jelenleg nem aktuális ez a kérdés. Több újságíró érintte a magyar—román viszony alakulását, azt firtatva: lát-e a magyar vezetés lehetőséget arra, hogy a Varsói Szerződésen belül rendeződjék a kapcsolat? A szóvivő emlékeztetett: többször hangsúlyoztuk, hogy kétoldalú párbeszédekkel próbálunk megoldást találni, úgy véljük, hogy-a VSZ erre nem alkalmas fórum. Hazánk nem kíván külső közvetítő félhez fordulni a problémák rendezése érdekében. SAJTÓTAJEKOZTATO A MEM-BEN Program a szőlő-bor ágazatnak Csökkenteni kell az ültetvényterületet • Gyümölcstelepítéshez megkülönböztetett támogatás • Tiltó rendelkezések • Tisztességtelen gazdasági tevékenység • Árkiegyenlítő lefölözés • Lesz hitel szüretkor A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tegnap sajtótájékoztatót tartott dr. Raisz Gusztáv miniszterhelyettes, amelyen ismertette a szőlő-bor vertikumnak a MÉM által kidolgozott, a Tervgazdasági Bizottság által elfogadott intézkedési programját és határozatait. A szőlő-bor ágazat a mezőgazdaság egészében továbbra is fontos terület, mivel összes termelési értéke az utóbbi években 10-12 milliárd forint volt. A hazai borfogyasztás csökkent, a külpiac is beszűkült, s mindezek ellenére a borexport elérte a 25 millió dollárt és 160-180 millió rubelt. Az idén súlyosabbá vált a helyzet, a bel- és külpiaci értékesítési nehézségek növekedtek. A MÉM kidolgozott programjában a reális piaci helyzetből indult ki. A lehetőségeket és igényeket figyelembe véve kitűnt, hogy a jelenlegi termőfelületről mintegy százezer tonnával több szőlő kerülne a feldolgozókba, s e túltermelést gyors döntésekkel meg kell előzni. Egyetlen lehetséges utat tart járhatónak a MÉM: fokozatosan csökkenjen a szőlőterület s az ágazat a piacnak megfelelő termékeket állítson elő. A MÉM megállapítása szerint mintegy 120 ezer hektár szőlőültetvényre van szükség az országban. Felül kell vizsgálni a megkülönböztetett termőhelyeket, a borvidékeket és ennek figyelembevételével szükséges elvégezni a szerkezetmódosítást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elkövetkezendő 4-5 évben a jelenlegi termőterületet mintegy 20-25 ezer hektárral csökkenteni kell. Elsősorban az alacsony hatékonyságú, gyenge termésbiztonságú, kevésbé piacképes termékeket adó ültetvények kivágásáról van szó, valamint azokról a területekről, amelyekről a fagykárok miatt már csaknem kipusztultak a tőkék. Az eddigiekhez képest mérsékeltebb ütemű szőlőtelepítésre kerülhet sor, évente kétezer hektárhoz nyújtanak állami támogatást. Ezt is csak a termőhe- lyileg indokolt vidékekre, és minőségi bort adó fajták telepítésére. Az állami támogatás elnyerése egyébként kötődhet a gyenge termőképességű ültetvény kivágásához is. A felszabaduló területek hasznosítására a nagyüzemeknek és a kistermelőknek a MÉM —nem kötelező jellegű — ajánlást tett. Erről dr. Raisz Gusztáv a következőket mondta: — Az ökológiai szempontokat mérlegelve, elsősorban gyümölcsöst létesítsenek. Főként egyes csonthéjasok és bogyósok telepítését javasoljuk, ezek(Folytatás a 2. oldalon) Csemegekukorica, borsó, bab Bajáról A Mirelité Külkereskedelmi Közös Vállalat az év első felében 16 ezer tonna árut értékesített külföldön, hatezer tonnával többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A vállalatnál elmondották: az év elején átszervezett hűtőipar önállósult vállalatai és a közös vállalat munkájába bekapcsolódott termelőszövetkezeti hűtőházak nagyobb mennyiségű exportárut kínáltak fel eladásra, például a külpiacon igen keresett gyorsfagyasztott hagymából és sárgarépából, továbbá csemegekukoricából, fagyasztott paradicsomkockából és mirelit tésztákból. Az export növelését a mirelit termékek belföldi fogyasztásának csaknem tízszázalékos visszaesése is magával hozta. Mivel a hazai üzletekbe szánt áruk többnyire elérik az exportminőséget, értékesítésük nem okozott különösebb gondot. A vállalat szolgáltatásai is a jobb minőségű áruk termeléséhez járultak hozzá. Az év első felében 15 millió forint értékű gépet és alkatrészt importáltak. így jutott hagymafeldolgozó berendezéshez a békéscsabai hűtőház, míg a győri és a dunakeszi üzem ribiszkebetakarító gépeket szerzett be. A Mirelité a második félévben exportálandó áruinak több mint 80 százalékára megkötötte a szerződést partnereivel, így a termékek döntő többségének biztos piacot teremtett. A sikeres exportot azonban nehezíti, hogy növekszik a nyersanyagok, a mezőgazda- sági termények ára. Ugyanakkor egyre nehezebb a külpiacon a korábbinál magasabb árat elérni. Ebben a helyzetben a kereskedelem is igyekszik több információhoz jutni, és újabb piackutatások folytat az elhelyezési lehetőségek kiszélesítésére. A prognózisokhoz segítséget adnak a termelőknek a jövő évi munkák megalapozásához. Emellett kedvező hitellel is segítik azokat a gazdákat, akik elkötelezik magukat a speciális, mélyfagyasztásra alkalmas növények termelésére. A Bajai Hűtőipari Vállalat szintén tagja a Mirelite-nek, segítségükkel az idén tőkés exportra — az NSZK-ba és Hollandiába — 1758 tonna csemege- kukoricát, borsót, zöldbabot exportáltak. A kivitel jelentősen emelkedett, míg a belföldi kereslet a gyár vásárlói körében is csökkent. A hazai fogyasztókhoz eddig mintegy 2100 tonna gyorsfagyasztott paraj, zöldborsó, csemegekukorica, paradicsompaprika, szamóca, meggy, barack, illetve szilvásgombóc és gyümölcsleves került. A bajaiak a jobb minőségű termékek előállítása érdekében gépi fejlesztést hajtanak végre, várhatóan még az idén megérkezik Svájcból az egyebek között paprika, zeller, karalábé kockázására alkalmas gép, és szintén tőkés importként öt targonca és két automata mérleg. NÖVEKVŐ mirelitexport A KNEB NAPIRENDJÉN A bérlakásgazdálkodás Üzletelők és rászorulók Több országos vizsgálat tapasztalataival is foglalkozott tegnapi ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatták a tanácsi szociálpolitika gyakorlatáról, a közérzetjavító intézkedésekről, az importkiváltásról, valamint a bérlakás-gazdálkodásról készített vizsgálati jelentéseket, s úgy döntöttek, hogy megállapításaikat a Minisztertanács elé terjesztik. Ezután határoztak a tanácsi úthálózat fejlesztését, fenntartását ellenőrző programról, illetve a második félévre tervezett vizsgálatokról. A bérlakás-gazdálkodás helyzetét elsősorban a közérdekű bejelentések alapján vizsgálta a KNEB. A népi ellenőrzéshez 1985-től napjainkig mintegy ezer, a bérlakásokkal foglalkozó bejelentés érkezett, s további 1000—1500 olyan jelzés, amely más ügyekhez kapcsolódva érintette ezeket a gondokat. A jelzések 90 százaléka az ingatlankezeléssel foglalkozik. A beadványok 5 —7 százaléka az elosztással, a lakásgazdálkodással, a lakáscserével, tetőtér-beépítéssel, értékesítéssel kapcsolatos. A bérlakás- és szükséglakás-igénylők kilátástalan helyzetét is sokan tették szóvá. Nagy számban bírálták a bejelentők a jelenlegi szabályozás lazaságát, a kivételezéseket, az üzletelést az állami lakásokkal, illetve a lakások más célú használatát. A bejelentők konkrét helyzetükből kiindulva általában nem érzékelik a lakásállomány négymilliósra növekedését, a komfortosság javulását, az alapterületek változását. Évente ugyanis mintegy 4—6 ezerrel nő a nyilvántartott lakásigénylések száma, s ezen belül emelkedik a lakással nem rendelkezők} aránya. A városi településeken mintegy 200 ezer családnak nincs lakása. Az utóbbi időben egyre többen kérnek kis alapterületű, olcsóbb lákásokat, ez azonban nem a valós lakásigényt, hanem a megélhetési gondokat tükrözi. A lakással nem rendelkezők 5-10 százaléka helyzetét any- nyira reménytelennek látja, hogy be sem adja lakásigénylését. A megváltozott lakástámogatási rendszerben az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok jelentős része az állami lakásépítések csökkenő száma miatt kimarad a közvetlen állami támogatásból. A közvetett támogatások jelentős részétől pedig azért esnek el ezek a csoportok, mert a piaci lakásépítés, lakásvásárlás még e segítség ellenére is megfizethetetlen számukra. Változtatást igényel a jogosultság elbírálása is. A szociális bérlakásra jogosultság, a tényleges jövedelmi, vagyoni helyzet mérlegeléséhez hosszabb távú jövedelmi átlag megfigyelésére, közvetlenebb családismeretre lenne szükség. A népi ellenőrzés célvizsgálatai, valamint a közérdekű bejelentések azt is jelzik, hogy az alacsony bérű lakásokat bérlőik gyakran jelentős haszonnal adják ki részlegesen vagy teljesen műhelynek, irodának vagy idegenforgalmi célra. Mindez jelzi az ellenőrzés, az adminisztratív eszközök korlátáit. Erre utal az is, hogy az állampolgárok akár „naponta” cserélhetik bérlakásaikat másik bérlakásra, tulajdonra, a tulajdonos is cserélhet tulajdonának fenntartása mellett bérlakásra. Az ilyen szerződéseket egy-két kirívó esettől eltekintve jóváhagyják. E cserék során a bérlők nemritkán jelentős összegekhez jutnak. Cserénél a személyi tulajdonú lakások négyzetméterárainak mintegy 50 százaléka az induló összeg. A jelenlegi szabályozás, illetve a szabályok gyakorlati alkalmazása nem zárja ki üzletelés, nyerészkedés lehetőségét.
