Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 23. karabah-kérdés Még mindig sztrájkolnak Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Jerevánban pénteken reggel már ötödik rendes munkanapjukat kezdték a sztrájkokat követően az örmény vállalatok és hivatalok dolgozói, zavartalan a tömegközlekedés is — közölték az MTI tudósítójával jereváni források. Csütörtök este csaknem 300 ezren gyűltek még össze a jereváni levéltár előtti téren, de a tömeggyűlésen úgy döntöttek, hogy a héten már nem tartanak több megmozdulást. Az Armen- press illetékese sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudta azokat az értesüléseket, hogy magas szintű örmény— azerbajdzsán tárgyalások kezdődnének grúz közvetítéssel, de személyes véleményét hangoztatva üdvözlendőnek tartotta az ilyen kapcsolatfelvételt. Bakui értesülés szerint Azerbajdzsán városaiban is zavartalan, nyugodt az élet, Karabah-hegyvidék kivételével, ahol az üzemek többségében továbbra is tart a sztrájk. A Pravda pénteki jereváni tudósításában beszámol arról, hogy Örményországban sokan elutasítással fogadták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének döntését Karabah ügyében. A Karabah-bizottság aktivistái nem akarják megérteni a hétfői döntés lényegét, mi több a levéltár előtti téren szerdán és csütörtökön már újból sztrájkfelhívások hangzottak el. Az SZKP KB központi napilapjának bakui tudósítója arról írt, hogy az azerbajdzsán fővárosban vállalati aktívákon, gyűléseken vitatták meg és biztosították támogatásukról a Karabah- ról hozott döntést. . Sztyepanakertben viszont tovább tart a munkabeszüntetés — írja a Pravda. — Csak az élelmiszerüzletek tartanak nyitva, néhány üzem működik, így a hús- és a tej kombinát, a kenyérgyár, illetőleg az egészségügyi intézmények. Demokrata alelnökjelölt — Lloyd Bentsen Aligha jelölt még a demokrata párt olyan idős és olyan konzervatív politikust alelnöknek, mint Lloyd Bentsen, Texas állam szenátora. A 67 éves, sokszoros milliomos kiválasztása kettős célt szolgál: egyrészt azt bizonyíthatja a választóknak, hogy a liberálisnak tartott Dukakis jól megfér a konzervatívokkal, hajlandó együtt dolgozni velük, vagyis „kiegyensúlyozott” politikára törekszik megválasztása esetén. Másrészt Bentsen kiválasztásával megszerezheti magának a választási győzelmet Texasban, sőt más déli államokban is. Az elmúlt évtizedekben demokrata jelölt még nem került be a Fehér Házba anélkül, hogy ne győzött volna Texasban. Ráadásul Bentsen ebben a kulcsfontosságú államban jól ellensúlyozhatja a magát texasinak mondó George Bush republikánus elnökjelölt választási hadjáratát: 1970-ben éppen ő ütötte el Busht attól, hogy szenátor legyen. — Mindezt figyelembe véve, kitűnő taktikai húzásnak tűnik a demokraták választása. Az 1921-ben született Bentsen dán bevándorlók unokája. Apja azonban már Texasban élt és ingatlanüzletekkel, más vállalkozásokkal milliókat szerzett. HŐHULLÁM KÍNÁBAN Emberéleteket követelt Carlucci Moszkvába látogat Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter augusztus első napjaiban hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban —jelentette be tegnap Moszkvában Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkarának főcsoportfőnöke. Szavai szerint a látogatás része a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti általános csereprogramnak. Mint ismeretes, Carlucci először márciusban Bernben találkozott szovjet partnerével, Dmitrij Jazov honvédelmi miniszterrel, ezt követően pedig a moszkvai szovjet—amerikai csúcs idején már a második tárgyalási fordulót bonyolították le. A szovjet—amerikai katonai kontaktusok keretében legutóbb, a hónap elején Szergej Ahromejev marsall, szovjet vezérkari főnök, a honvédelmi miniszter első helyettese járt az Egyesült Államokban^ beható tárgyalásokat folytatott William Crowe admirálissal, az amerikai vezérkari főnökök egyesítatt bizottságának elnökével egyebek között a katonai doktrínákról, az incidensek megelőzésének útjairól, s egyeztették a katonai vonalon megvalósuló kapcsolatok programját is. GÖRÖG HAJÓ ELLENI TÁMApÁS Az Abu Nidal-csoport tagadja Az Abu Nidal vezette palesztin gerillacsoport tagadta, hogy köze volna a City of Poros nevű görög hajó ellen július 11-én elkövetett véres merénylethez. A szervezet szerint az az ember, akit a görög rendőrség a merénylők csoportjának vezetésével vádol, három éve halott. A görög közrendészeti miniszter szerdán bejelentette, hogy ujjlenyomatok alapján azonosnak találták a merénylet feltételezett vezetőjét, egy Hedzsab Dzsaballa néven líbiai útlevéllel Görögországba érkezett férfit Khadar Samir Moha- mad palesztin gerillával, aki 10 évvel ezelőtt Cipruson gyilkosságot követett el. Az Abu Nidal vezette szervezet csütörtökön bejelentette, hogy Khadar Samir Mohamad 1985-ben meghalt, és ezt akkor hivatalosan is közölték. A csütörtöki bejelentés nem említi, hogy az illető hol és milyen körülmények között vesztette életét. Az Abu Nidal-féle csoportot vádolják az 1985-ös római és bécsi repülőtéri merénylet elkövetésével is. Lassított legiforgalom A jugoszláv légiforgalmi irányítók munkalassító sztrájkot kezdtek, hogy tiltakozzanak alacsony fizetéseik ellen. A sztrájk mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi légiforgalomban nagy késéseket okoz. Mint a Vecern- je Novosty belgrádi lap pénteken beszámolt róla, a zágrábi repülőtér irányítói kezdték a sztrájkot, s hozzájuk csatlakoztak a belgrádi légikikötő alkalmazottai. A tiltakozó akció a repülés és az utasok biztonságát nem veszélyezteti — nyilatkozott egy légiirányító a sztrájkról. Kína több nagyvárosában aggasztó vízhiányt okoz és eddig 466 emberéletet követelt a július eleje óta tartó hőhullám. Ugyanakkor az ország déli részében szélvihar és trópusi eső pusztít, eddig 17 ember halálát okozva. Az évszázad legnagyobb szárazsága miatt Sanghajban, a legnépesebb kínai városban a víztartalékok annyira lecsökkentek, hogy jelentések szerint már csak öt napra elegendőek. Vuhanban, Hupej tartomány fővárosában eddig 22-en haltak meg. A tájfun 17 ember halálát okozta, 153-an pedig megsebesültek Kuang- tung dél-kínai tartományban. Az Új- Kina hírügynökség jelentése szerint a szélviharral párosuló trópusi esőzések több mint 13 ezer lakóházat elmostak, 370 ezer hektár termőföldet elöntöttek, továbbá utakat tettek járhatatlanná. Afrika-díj Robert Mugabenak Robert Mugabe, Zimbabwe elnöke kapja kiemelkedő politikai munkásságáért 1988-ban az ENSZ Afrika-díját — jelentette be csütörtökön New Yorkban a díjkiosztó bizottság elnöke, Bradford Morse. A 100 ezer dolláros díjat szeptember 15-én adják át az ENSZ székhelyén. Az Afrika-díjat két évvel ezelőtt alapította a Hunger Project elnevezésű, New York-i központú szervezet. A múlt évben Abdoii Diouf szenegáli elnök és Thomas R. Gdhiambo kenyai professzor vehette át az elismerést. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA SZOMBAT: Kölcsönös vádaskodások alapján diplomatákat utasítottak ki az Egyesült Államokból és Nicaraguából. — Nagy károkat okoznak az Örményországban és a Karabah-hegyvidéken a sztrájkok. — A hagyományos fegyverek csökkentésére vonatkozó új javasiátokkal a világban zajló kedvező folyamatok visszafordíthatatlanná tétele mellett foglalt állást a VSZ PTT varsói ülésének záróközleménye. VASÁRNAP: Ahromejev ^marsall, szovjet vezérkari főnök kedvező tapasztalatokkal ért haza az Egyesült Államokból, ahol hivatalos látogatáson járt az amerikai vezérkar vendégeként. — A leszerelést és a kelet—nyugati kapcsolatok javulását segíti a VSZ PTT ülése, vélik nyugati politikai elemzők; a NATO-ban kétkedő és elutasító vélemények is elhangzanak azonban az új javaslatok kapcsán. HÉTFŐ: Michael Dukakis és Jesse Jackson között dől el formailag az elnökjelöltség a demokrata párt jelölőgyűlésén. — Világszerte bírálják a pretoriai rendszert a börtönben sínylődő Nelson Mandela 70. születésnapján. — Irán „igazságosságra és biztonságra” hivatkozva elfogadta az ENSZ BT tűzszünetre felszólító 598. számú határozatát. — „Érzelmektől és sérelmektől mentes elemzést” sürgetett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a karabahi helyzetről folytatott vitájában, és úgy döntött: a terület továbbra is Azerbajdzsánhoz tartozzék. KEDD: A közép-amerikai rendezést veszélyeztető fordulat a kontrák új vezetőjének megválasztása. — A dél-afrikai kormányzat közölte: semmiképpen nem engedik szabadon Mandelát. SZERDA: A magyar reformok és_ kibontakozás bemutatásának szándékával kezdte meg látogatását az Egyesült Államokban Grósz Károly. — A sandinista forradalom kilencedik évfordulóját ünnepelték, még mindig fegyverek zaja mellett, Nicaraguában. — A tűzszüneti határozat elfogadása ellenére változatlanul zajlanak a harci cselekmények az iraki—iráni háborúban. — Személyi változások a bolgár párt élén, reformpártiak és -ellenzők egyaránt akadnak a távozottak között. Afganisztán az ENSZ segítségét kérte a sorozatos pakisztáni provokációk miatt. CSÜTÖRTÖK: Michael Dukakis a demokrata párt elnökjelöltje, a pártprogramjelentős hangsúlyváltozásokat ígér. — Angola, Dél-Afrika, Kuba és az Egyesült Államok nyilvánosságra hozza a namíbiai rendezésre vonatkozó irányelveket: a függetlenség ára a kubai csapatok távozása. — Az ENSZ BT nem ítéli el határozatában az iráni utasszállító gép lelövését, és az Öbölben cirkáló külföldi hadihajók távozását sem sürgeti; a mérsékelt határozat, remények szerint, a tűzszünet életbe lépését egyengeti. PÉNTEK: Lloyd Bentsen az alelnökjelölt a demokratáknál. — Iraki követelések veszélyeztetik az iraki—iráni tűzszünet megvalósítását. A hét két kérdése Megoldható-e a karabahi vita? Immár fél éve naponta érkeznek jelentések a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület hovatartozását érintő szenvedélyes vitákról, sztrájkokról és tüntetésekről. Indulatok, összecsapások, katonai rendcsinálás, gyűlések, pogromok, alkotmányos vita — mindez jelen van a hírekben. A Szovjetunió soknemzetiségű államában a nyíltabb tájékoztatás felszínre hozta azokat a mélyben forrongó feszültségeket, amelyek eddig is megvoltak, és amelyek megoldását halogatni lehet, de elfelejtkezni róluk aligha. A nemzetiségi öntudat ébredésének már két évvel ezelőtt Alma Ata is tanújelét adta, azóta a balti köztársaságok lakói, a krími tatárok, az örmények és azerbajdzsánok problémája is napvilágra került. Megoldásuk nem rejthető ünnepi beszédek mondatai mögé. Az igazságos rendezés ugyanakkor olyan problémákba ütközik, amelyek gyökerei a régmúlt történelmébe nyúlnak. Megoldásuk ezért is nehéz. Az érzelmi hullám követelte elszakadás nem járható; erre világított rá a moszkvai Legfelsőbb Tanács Elnökségének döntése. A többségükben örmények lakta Karabah el kívánt szakadni az őt körülölelő Azerbajdzsáni SZSZK-tól. A követelést elutasították, a karabahi vezetés ezután a teljes önállóságot kérte. Az indulatok mélyén ősi török—örmény ellentétek feszülnek, s ezt csak súlyosbították a nemzeti érzelmekkel nem számoló korábbi politikai hibák. Ám a kérdés megoldása igen bonyolult. A karabahi függetlenség biztosítása a Szovjetunió népeinek közösségét veszélyezteti olyan időszakban, amikor Lesz-e tűzszünet az iraki—iráni Alig két nappal azután, hogy az iráni fél elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598. számú határozatát, és felsejlett az utóbbi évtized legvéresebb és legértelmetlenebb háborújának a vége, Irak válaszával ismét beláthatatlan távolba vetítette a megoldást. Bagdad továbbra is közvetlen tűzszüneti tárgyalásokat szeretne, ám ezt Irán határozottan visszautasítja. Teheránban Javiér Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár diplomáciai lépéseiben, az ENSZ közvetítő tevékenységében bíznak. Ennek keretében valószínű, hogy a két szemben álló fél külügyminiszterét New Yorkba hívják. Irak és Irán között történelmi homályba vesző területi problémák ürügyén 1980 szeptemberében dördültek el a fegyverek. A háttérben azonban nem a néhány négyzetkilométer fölötti vita húzódott meg, hanem az iráni sah elűzése után a térségben kialakult erőviszonyok alakulása. A sah bukásával Irán fenyegetően erős, felségjogait iszlám vonatkozásban önkényesen kiterjesztő állammá vált. Irak a szomszéd katonai túlerejének csökkentésére, jelentős külföldi pénzügyi, katonai és politikai támogatás birtokában intézett ellene támadást. A 40 milliós, jelentős haderővel rendelkező Irán — főként az Egyesült Államokkal fennálló vitái miatt — elsziaz átalakítás összefogással megvalósítandó feladatai állnak az ország előtt. A határok átrendezése lavinát indíthatna el hasonló követelésekkel az ország számos vidékén. Ha az örmények javára dől el a kérdés, ellenőrizhetetlen folyamatok indulhatnak el, amelyek veszélybe sodorhatják az Ázerbajdzsán- hoz tartozó gazdag bakui olajmezők biztonságát, márpedig ilyen gazdasági terhet nehezen viselne el az ország, amelynek most óriási szüksége van minden erőforrására a pangás időszakában történt lemaradás behozása érdekében. Ha viszont nem változnak a dolgok, az örmény sztrájkok gazdasági következményei beláthatatlanok. Mindenkinek az az érdeke, hogy a rend helyreálljon, és senki se érezze vesztesnek magát, hiszen csak így lehet az átalakítás kitűzött céljait megvalósítani — mondják a megoldást keresők mindkét- táborban, Örményországban és Azerbajdzsánban egyaránt. Egyelőre csak remélni lehet, hogy a józán hangok kerekednek végül felül. háborúban? getelődött, katonai ereje megfogyatkozott, belpolitikai feszültségeit pedig egyre kevésbé vezeti le a haza vélt védelme. A feszült helyzetben minden arab ország Irak mellett állt, kivéve talán Szíriát. A Szovjetunió teljesen semleges igyekezett maradni. Moszkva ellenezte, hogy a háborúért egyoldalúan Iránt tegyék felelőssé, s követelte, hogy vonják ki a Perzsa-öbölből a külföldi hajókat. Az Öbölben a hajózást a két hadban álló fél megállapodása biztosíthatja a leghatékonyabban — hangoztatta. Irán számára a múlt héten a 290 főt szállító utasgép lelövése olyan helyzetet teremtett, amelyben együttérzést remélhetett a nemzetközi közvéleményben, s valószínűleg ezért szánta el végre magát a BT-határozat elfogadására. Lépése, különösen ha sikerrel jár, javíthatja az ország nemzetközi tekintélyét. A kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó döntés egyelőre nem több reménynél: a fegyverek még nem hallgattak el. Irak követelései is hosszú tárgyalási folyamatot sejtetnek. Biztató, hogy az iráni vezetők most már úgy látják, a harcok a jövőben diplomáciai terepen folytatódnak. Különösen értékes ez, ha figyelembe vesszük, hogy a nyolc év alatt még szerényebb becslések szerint is egymillióan haltak meg az iraki—iráni frontokon. Kaszab Zsuzsa Külpolitikánk nemzeti érdekeinket szolgálja Grósz Károly előadása San Franciscóban JFolytatás az 1. oldalról) felé. Évtizedek óta hirdetjük, valljuk, hogy a világnak békére van szüksége, s hogy az országok közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. Ezt meg is akaijuk valósítani. Ennek érdekében bővítjük kapcsolatainkat Nyugat-Európa országaival, mert ennek történelmi alapjai, hagyományai vannak. De túl akarunk lépni az európai szárazföld határain, más földrészeken is fejleszteni akarjuk kapcsolatainkat; az amerikai kontinensen mindenekelőtt az Egyesült Államokkal. A két ország együttműködésének felfrissítésére, megújítására törekszünk — mondotta Grósz Károly. Kijelentette: ebben a munkában számítunk azoknak a honfitársainknak a közreműködésére is, akik különböző okokból elhagyták az országot; minden jobbító ajánlatukat, javaslatukat jósziwel fogadjuk. Meg akarjuk őrizni a múltból mindazt, ami érték, de azon, ami elavult, amit az élet meghaladott, nekünk is túl kell lépnünk — hangoztatta beszédében a miniszterelnök. Grósz Károly a közönségtől sok kérdést kapott. Egyebek között megkérdezték tőle, hogy milyen eredményt vár Reagan elnökkel folytatandó tárgyalásaitól. — Reagan elnökkel mindenekelőtt a nemzetközi helyzetről és a két ország közötti kapcsolatokról szeretnénk konzultációt folytatni — mondotta válaszában. — Úgy látjuk, hogy Reagan elnök az utóbbi években olyan politikát bontakoztatott ki, amelyben nemcsak a nagyhatalmaknak, hanem a kisebb országoknak is nagyobb szerep jut. Ahhoz, hogy egy kis ország aktívan vegyen részt a nemzetközi életben, meg kell ismerkednie a nagyhatalmak politikai elképzeléseivel is. A tőlünk keletre eső nagyhatalom politikáját, bízvást mondhatom, jól ismerjük. Most ugyanezt szeretnénk elérni a tőlünk nyugatra eső nagyhatalommal ir — mondotta a kormányfő. A sok kérdés közül több vonatkozott Magyarország külkapcsolataira. Grósz Károly egyebek között elmondotta: fokozatosan rendezni kívánjuk kapcsolatainkat Izraellel. Ennek feltételeiről Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel is tárgyalt. Jelenleg megbeszélések folynak egyebek között izraeli Malév-iroda nyitásáról és a menetrend- szerű légijárat beindításáról. Grósz Károly ismertette a Közös Piaccal nemrég létrejött megállapodást is. Egy kérdésre válaszolva részletesen szólt arról, hogy milyen összefüggést lát a magyar reformok és a Szovjetunió által megvalósított, illetve tervezett reformok között. Leszögezte: nemzeti érdekünknek tekintjük azt, hogy a Mihail Gorbacsov által képviselt reformok megvalósuljanak. De ezek alakulásától függetlenül folytatjuk Magyarországon a tervezett politikai és gazdasági reform megvalósítását. Azt is leszögezte, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása ugyan befolyásolja a magyar—amerikai kapcsolatokat, de nem jelent azokban egyedüli, meghatározó tényezőt. Külpolitikánkat nem tesszük . függővé ettől; annak a magyar nemzeti érdekeket kell szolgálnia — mondotta. Program a szőlő-bor agazatnak (Folytatás az I. oldalról) hez az állami támogatást megkülönböztetett módon kívánjuk biztosítani. (Ezzel kapcsolatban a Petőfi Népe kérdése: számoltak-e gyógy- és fűszer- növény termelésével, illetve erdőtelepítéssel, ezek támogatásával? Válasz: mindez üzemi döntéseken múlik, a MÉM csak ajánlásokat tesz.) A MÉM elhatározta, hogy következetesen fellép a szőlőtermés minőségének javítása érdekében, s fajta- és eredetvédelem éppúgy szerepel az elhatározásokban mint az, hogy páriatkészí- tés csakis borból történhet, nem engedélyezik a hideg eljárásos alkoholos italgyártást (brandy, vodka stb.), valamint a seprüborkészítést sem. (A Petőfi Népe kérdése: borpárlatból sokkal drágább a brandykészítés, tehát emiatt áremelésre számíthatunk? Válasz: igen, ugyanakkor jobb minőségű is lesz az így gyártott termék, mint az úgynevezett hideg eljárással, finomszesz hozzáadásával készült, valamint az ilyen italok exportképesebbek is.) A miniszterhelyettes elmondta, hogy az értékesítésre felkínált borokat eredet és fajtaazonosság szempontjából szigorúan ellenőrzik (például balatonfelvi- déki bor csak ott termett szőlőből, azon a vidéken jellemző fajtákból készülhet), s az ezzel kapcsolatos hatósági tennivalókról is intézkednek. Majd így folytatta: — A szerkezetátalakítást nem kampányszerűen, hanem fokozatosan kell végrehajtani, azonban már az idén őszszel hozzá kell kezdeni. Fontos, hogy térségi, megyei programok készüljenek, a megyei tanácsok, a nagyüzemek, az érdekképviseleti szervek és a kisgazdaságok szakembereinek bevonásával. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk a termelo-feldolgozó-forgalmazó szervek integrációját,^ a vertikum jellegű szemléletet. A MÉM-ben ennek elősegítése érdekében már megfelelő szervezeti változás történt: a termelés és a borászat irányítása egységesen a mező- gazdasági főosztályhoz tartozik. (A Petőfi Népe kérdése: A szerkezetkorszerűsítést külön állami pénzzel segíteni tudják-e? Válasz: Állami támogatás csak a telepítésekhez lesz.) A program sikere attól függ, mondotta a miniszterhelyettes, hogy pénzügyi szempontból is megteremtődnek-e a feltételek. A borforgalmazás gyorsítására törekszik a MÉM, hogy az ágazat, a folyamatos működéséhez szükséges pénzhez így hozzájusson, valamint az import csökkentésére. Ez utóbbi azt jelenti, hogy csakis a szükséges meny- nyiségü illatos- és festőbor behozatala lehetséges, ami az itthon gyártott borok illatának, színének javításához feltétlenül kell. A forgalomélénkítéssel kapcsolatban már júniusban rendeletet hozott a pénzügyminiszter arról, hogy a fogyasztói ár csökkentése érdekében a bor fogyasztási adójából visszatarthatnak nyolc százalékot azok az üzemek, amelyek a termelési árat legalább tíz százalékkal csökkentik. Ha a kereskedelmi szervek a beszerzéssel arányos árrést alkalmazták volna, akkor máris bekövetkezik 16-17 százalékos fogyasztási árcsökkenés. A kereskedelmi szervek azonban ezt nem érvényesítették, ezért a Tervgazdasági Bizottság úgy határozott, hogy a termelési ár- csökkentésnek és a fogyasztási adó mérséklésének meg kell jelennie a fogyasztási árakban. Az ettől eltérő kereskedelmi árképzés tisztességtelen gazdasági tevékenységnek minősül és az arra érvényes előírások szerint szigorúan szankcionálni kell. A bizottság határozata szerint mód lesz arra, hogy a kontingensen felül még 120 ezer hektoliter bort exportáljanak a szocialista országokba a külkereskedelmi szervezetek, amelyért a gyártók az átlagosnál alacsonyabb, legfeljebb 50 százalékos exporttámogatást vehetnek igénybe. Ezt is úgynevezett versenyeztetéssel (vagyis a külföldi partner választ), ami 1989-től általánossá tesznek, sőt az exporttámogatás szektorsemleges lesz, tehát nem tesznek különbséget a vállalatok között. Azért, hogy a szőlő és bor importja ne terhelje feleslegesen a hazai készleteket, a Tervgazdasági Bizottság elhatározta, hogy az ilyen jellegű importtermékekre úgynevezett árkiegyenlítő lefölözést alkalmaz. Az így befolyó pénzből fedezetet nyújtanak a csak szeszipari felhasználásra alkalmassá vált borok felvásárlási árának, a mustsűrítmény gyártásának és meghatározott hitelnemek ka- matkölcsöneinek támogatására. (A Petőfi Népe kérdése: Az így létrehozott alapból részesülhet-e Kiskőrös térsége, ahol néhány ezer hektoliter bor megromlott, valamint ki kezeli, és hogyan működtetik az alapot? Válasz: A kiskőrösiek ebből részesülhetnek. Az alap működtetésének mechanizmusát ezekben a napokban dolgozzák ki a szakemberek.) Az árkiegyenlítő lefölözés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az import és a hazai ár közötti különbséget vonják el. A Tervgazdasági Bizottság fontos határozatot hozott az idei szüretre és felvásárlásra vonatkozóan: a felvásárláshoz szükséges hiteleket biztosítani kell és a minőségi borok készletezését finanszírozó „áttérési hitelek”’kamatainak 50 százalékát a lefölözési pénzből lehet már ebben az évben is megtéríteni. (A Petőfi Népe kérdése: Feloldották- e a borreklám tilalmát? Válasz: Igen, a kulturált borfogyasztás reklámja engedélyezett.) Csabai István EÖTVÖS JÓZSEF TANÍTÓKÉPZŐ Fotográfiai alkotótelep nyílt A szociofotósok nyári alkotótáborát éveken át Nagybaracskán rendezték meg. Ez alkalommal Baján, az Eötvös József Tanítóképző Főiskola kollégiumában gyűltek össze. Tegnap este volt a tábornyitás, s ma már a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökségének tagjai tájékoztatják a résztvevőket az időszerű művészeti kérdésekről. Az alkotó munka mellett, az itt töltött egy hét többi napján is teremtenek alkalmat a táborozó fotósok arra. hogy megvitassák közös dolgaikat, találkozzanak politikai vezetőkkel és más művészetek képviselőivel. Vasárnap Féner Tamás, a Magyar Fotóművészek Szövetségének titkára lesz a tábor vendége. A figyelmet érdemlő programban szerepel még találkozás Kiss István filozófussal, Hodossi Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával, Hatvani Dániellel, a Forrás című folyóirat főszerkesztőjével és Komáromi Attilával, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatójával. Fotóesztéták értékelik a tavalyi közös kiállítás anyagát, s az egy hét elteltével az idei alkotótelepi munkát, különös tekintettel a művészi törekvésekre. A tábor művészeti vezetője Kovács László bajai fotóművész. 41 i
