Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 22.

A rossz olvasat

Nemrég levelet továbbított nekem egy vidéki napilap, olvasói levelet, pontosabban kettőt, ugyanattól a személytől. Az egyik tiltakozás a szerkesztőségnek, a másik nekem szólt. A lap szerkesztője megkért, válaszoljak az olvasónak. Ezt meg is tettem, egyúttal megköszönvén neki azt is, hogy új, fontos témához juttatott. A rossz olvasat témájához.

Maga a tiltakozás „potomság” miatt történt, egy megbélyegző jelzőt alkalmaztam egy emberre, akit nem neveztem néven, s aki munkáját nem végzi rendesen. Az esetet példának szántam, kedves olvasóm azonban nem vette észre az általánosítást, és tollat ragadott az ismeretlen, azonosíthatatlan dolgozó jogaiért. Ez önmagában dicséretes, bár őszintén szólva meghökkentő az a buzgalom, mely levelezésre ingerel ezreket hasonló jelentéktelen ügyekben. Ez így volt Magyarországon a „glásznoszty” előtt is, egy rádió- vagy tévébemondói baki százakat indít azonnali megtorló akcióra, s általában mindenki mindenbe bele akar szólni, amihez — úgy érzi — sokkal jobban ért, mint aki éppen csinálja. Minél kisebb az ügy, annál több a telefon és a levél. Ez részben érthető is: a komoly, országos ügyekben megnyilvánulni még ma sem egészen kockázat nélkül való, de ezek az országos dolgok gyakran kívül is esnek a krónikus telefonálók, levelezők, panaszosok és feljelentgetők szemhatárán. Hogy ebből a jelenségből milyen nagy rész magyarázható a demokrácia hiányával, a pótcselekvés kényszerével, az nyilvánvaló.

Engem inkább a jelenség másik összetevője izgat: a tudálékosság, mely félműveltségből ered. A csak tömegkommunikáción nevelkedett milliók problémája ez, akik nem tudnak igazán olvasni, nem értik igazán, amit olvasnak, vagy csak azt értik, ami (esetleg) rájuk vonatkozik. Évtizedekig gyermekként kezelt állampolgárok ők, akik csak azt tanulták meg, hogy mostanság egyre több joguk van. Joguk van beleszólni a dolgokba, és bele is akarnak szólni. De hát csak abban tudnak állást foglalni, amit megértenek. Innen származhat ez a kényszeres pótcselekvés, innen az évtizedek óta lefojtott indulat, mely persze csip-csup ügyekre pazarlódik.

A rossz olvasat bűnébe persze nem csak műveletlen emberek esnek. Sajtóvitáink többsége tragikomikus félreértéseken alapul, szándékos torzításokon, mert a vitatkozók mániákusan vitatkozni akarnak, önmagukat felmutatni, érvényesíteni, és napnál világosabb, hogy maga a téma csupán ürügy minderre. Ez a krakéler vitaszellem látszólag a reformmozgalom hajtása, de ne tévesszük össze a reformmal! A higgadt, bölcs, a másik igazát is elismerő, a közös ügyet szolgáló vita ilyen, de a félművelt, veszekedő, saját igazához bulldog módjára ragaszkodó és kákán is csomót kereső ember igazából nem vitatkozik, csak kötözködik. A kö- tözködés pedig kerékkötésnek minősül, hát még egy amúgy is lassan mozduló szekér esetében!

A rossz írók veszélyesek. De a rossz olvasók is.

Szentmihályi Szabó Péter

A SZÁMÍTÓGÉP ALKALMAZÁSA A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN

Kihívások és lehetőségek

Történelem és számítógép? Hagyományos humán tudomány és modern technika egymásmellettisége? Néhány esztendővel ezelőtt még eretnek gondolatnak számított volna, ha e két fogalmat bármiképp is összekapcsolják. Ma már természetesnek vesszük, amikor arról hallunk, hogy a történelem oktatásába bevonul a számítógép.

Dr. Horányi István történelemtanár, az Országos Pedagógiai Intézet tudományos munkatársa elméletben és gyakorlatban egyaránt foglalkozik azzal, miképpen segítheti a számítógép a történelemoktatást. Tőle kéideztük: milyen az iskolák, a történelemtanárok fogadókészsége, mi késztetheti a hagyományos iskolarendszert a „formabontásra”?

— Az elmúlt évtizedekben számtalan oktatási, metodikai változásnak lehettünk tanúi. A jobbító szándék ellenére felmérések bizonyítják — mariapság egy átlagos iskolát végzett fiatal korántsem olyan képzett, mint háromnégy évtizeddel ezelőtt: A hibákért a szülő, az iskola, a társadalom egymásra mutogat. Ugyanakkor a közvélemény bizalma is hanyatlik az oktatás hagyományos kereteivel, tartalmával szemben. Nem hiszem, hogy sokat segíthetünk, ha állandóan az iskolákat szidjuk. Véleményem szerint a megoldás az lenne, ha korszerűsítenénk a tananyagokat, felemelnénk a normákat, s nem utolsósorban kialakulnának a tanítás új módszerei.

— Ezek szerint a számítógép a helyét követeli, méghozzá nagyon sürgősen. Lehet, hogy már lépéshátrányban is vagyunk? Mi az újdonság az iskolákat ért kihívásokban?

— Valóban, kicsit késésben vagyunk, ám még minden pótolható. Érdekes, hogy nem csupán a technikai hiányosságok hátráltatták a számítógéppel segített oktatást, a humán tárgyak oktatói sem ismerték fel jelentőségét. Négy esztendővel ezelőtti felmérés tanúsága szerint a történelemtanárok fiégy százaléka tartotta hazánkban alkalmasnak a számítógépet tárgya oktatásában. Zárójelben megjegyzem: ez az az esztendő, amikor az iparilag fejlett országokban a gép berobbant az élet minden területére. A történelemtanítást segítő programok is tükrözték az ellenállást. Abban az időben nálunk huszonegy program készült, egyet elfogadtak belőle, azt is csak kísérleti iskolákban használták.

— A kezdeti idegenkedés majdhogynem természetes. Ám bizonyára még mindig akad történelemtanár, aki — ha az eszközök rendelkezésére állnának — sem alkalmazná.

— Most még igen. De az ezrefordu- lóra általános lesz. A legfontosabb érv a számítógép ellen az volt, hogy legalább a humán tudományok maradjanak meg az ember védelmében, legalább ide ne tegye be a lábát az érzésektől elidegenítő gép. Ezen az aggodalmon már túljárt az idő. Ugyanis a számítógép csupán eszköz olyan jelenség bemutatására, amely másképp sokkal bonyolultabb. Félreértés ne essék: ez nem oktatógép, nem pótolhatja a tanárt. Csupán másfajta szemléletmódot igényel. Az igaz, hogy alkalmazása megkívánja a zárt tananyag feloldását, más oktatási stratégiát igényel, másfajta tanári magatartást kíván. Ma a pedagógusok fele már nem ellenzi, s biztos vagyok benne, hogy a század végére el sem tudják majd képzelni az oktatást

számítógép nélkül. Mert hiszen akkorra felnő egy új generáció, amelyik már gyerekkorától élvezhette a gép segítőkészségét.

— A technikák tehát óhatatlanul bevonulnak az iskolák falai közé is. Vajon képes-e a nevelés a funkcióváltásra?

— A társadalmi prognózis alapján világosan megfogalmazódik a jövő tanult emberével szembeni elvárás: az egyén legyen dinamikus, gyorsan változó, sokféle problémahelyzetben, választási és döntési szituációkban mozgó. Az egyén fejlődésének kritériumait a jövőben a társadalmi viszonyok demokratikus fejlődésének követelménye határozza meg.

— A konvertibilis tudás megszerzéséhez a számítógép forradalmasíthatja az oktatási rendszert?

— Mindenképpen megmozgatja az

iskolákat. A számítógéppel kapcsolatos magatartás ugyanis nem csupán technikai kérdés, vagy nem csupán a technika és az elektronika eszközeinek működését értők s az azt rutinszerűen alkalmazók szembekerülésének veszélyéről van szó. Másként viszonyul a géphez például az, aki készíti a programokat, mint aki alkalmazza. Szerencsére, nálunk már a kezdettől fontosnak tartják például a programokat készítők, hogy — jelen példánkban — történelemtanárokat is bevonjanak e műveletbe. v

— Eddigi, gyakorlati tapasztalatai alapján: miként segítheti a számítógép a történelemoktatást? Milyen tudást közvetíthet, milyen készségeket alakíthat ki?

— A legfontosabb, hogy megbontja az eddigi oktatási módszert, amely a törzsanyag felmondására, elsajátítására koncentrál. Adatbázis segítségével elegendő információhoz juttatja a tanulókat. S ezek birtokában ki-ki egyénileg értékelhet akár egy történelmi folyamatot, akár egy-egy eseményt. Tehát gondolkodásra késztet, ugyanakkor feltételezi a sokirányú látásmódot, kialakítja a szelektáló-, döntőképességet. A szituációs programok például a képernyőre vetíthetik egy csata képét, lépésről lépésre követve azt eseményeket. Majd a gyereknek lehetősége van eljátszani másképpen a történteket. Mi lett volna ha ... kérdéssel játékosan tanulhatja a történelmet. Biztos vagyok benne, hogy a számítógép sokkal nagyobb jelentőségű, mint gondolnánk. Ugyanakkor a mai gyerekek szinte vele nőnek fel. A humán tárgyak oktatásánál a funkcionális felhasználás elősegíti az összefüggések láttatását. Mert nem az fontos, hogy dátumokat magoljunk be!

— Milyen az érdeklődés ma a történelmet oktatók között? Milyenek a lehetőségek?

— Most körülbelül harminckazettás

sorozat áll az általános és a középiskolák részére. Ezek közé tartozik az Évez- redek-sorozat, amely az eseményeket kronologikus sorrendben bemutatja, s egy-egy kort komplexen felrajzol. Nagy lépés lenne, ha minél több szimulációs program készülne. Az érdeklődésre egy jellemző példa: az országos tanulmányi versenyre két tanuló a pályamunka elkészítésénél számítógépet használt. Két várost térképeztek fel összehasonlító statisztikával. Szeptembertől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen speciális kollégium indul a számítógép alkalmazása a történelemoktatásban témakörben. Éppen alakulóban egy kutatócsoport, amely működéséhez megpályázta a KISZ KB támogatását. Az ősszel nemzetközi konferencia lesz Budapesten e tárgykörben. E. K.

Zimbabwei szobrok szabadtéri bemutatója

A Harrare közelében fekvő város művészei egyszerű eszközöket használva 2-3 nap alatt készítenek el egy-egy szobrot, amelyet azután a műhely melletti szabadtéri bemutatón árulnak vagy a fővárosi népművészeti boltokba szállítanak eladásra.

KÖNYVESPOLC

Erdély délkeleti részén, a Székelyföldön élő néprajzi csoport származása évszázadok óta vitatott; kutatják történészek, néprajzosok, a különböző tudományágak jeles képviselői és pillanatnyi ideológiák misztifikáló alakjai. Az elmúlt években különleges értékű könyvek kerültek a hazai olvasók kezébe Erdélyről, a székelyekről. Ezt a sort folytatja most a Panoráma Kiadó is; 18 szerkő (tudós, jogász, orvos, lelkész, tanár) munkájaként 15 tanulmányt gyűjtöttek össze abban a reményben, hogy a székelyekhez kapcsolódó kuriózumokon túl, igazi kultúrájukat mutathassák be. A kutatás legfrissebb állása szerint szólnak a szerzők a székely szervezetekről, falvaik törvény- alkotásáról, a székelység megtelepülésekor kialakult életközösségekről, népművészetükről (külön is a székelykapukról), oktatásügyükről, irodalmi emlékeikről, alkotóikról, népzenéjükről, képző- és színművészetükről, egészségvédelmükről; tehát ősi múltukról, jelenükben is élő szokásaikról, hagyományaikban, felszerelési tárgyaikban, mindennapjaikban eddig megőrzött évezredes kultúrájukról.

Kivételes összeállítást, különleges székelyföldi kötetet szerkesztett Balás Gábor. Az évszázadok viharait túlélt népcsoport viszonylag sokak előtt ismert. Népi építészete, népviselete, szokásai, szellemi és tárgyi néprajzuk ezernyi kincse a felületes érdeklődőt is csalta a székelyföldi búvárkodásra. Ki nem csodálkozott rá kétterű vagy festett, fakazettás templomaikra, faragott, kopjafás temetőikre, egysejtű házaikra, ámbitusos épületeikre, csúcsíves haranglábaikra, dalaikra, meséikre?

A székely művelődés évezredei című könyv szerzőinek többsége székely származású vagy erős szálakkal kötődik a ma kétmillió főre becsült erdélyi etnikumhoz. Bizonyára sok olvasónak fog örömet, elmélyedt pillanatokat szerezni ez a tudományos igénnyel írt és illusztrált, változatos témájú, olvasmányos kötet, mely eddigi ismereteink bővítéséhez forrásműként szolgál.

A Panoráma Kiadó könyve az Utazások a múltban és jelenben című sorozatban jelent meg. Tavaly augusztusban zárták le szerkesztését. A könyv összeállítása óta, sajnos, dermesztőén aktuálissá váltak a kötet tanulmányai, kérdőjelessé a sorozatcím.

K. M.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Éelsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi

rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015);

Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Fekete Ferenc (Tiszaalpár, Mátyás kir. u. 2.

, T.: 44-050).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti > 28-222-es telefonszámon naponta 18 ‘ órától másnap 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Po- korny u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: á rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék).

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Semmelweis t. 1. T.: 33); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospáios, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss

S. (Tompa, Attila u. 79. T.: T7).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér

1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskörös:

Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszent miklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ:

dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út

34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szerelnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás, u. 6.); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 3.); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/A).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, Bafami: dr. Simon E. (Kalocsa,

Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. ,u. 17/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Ál- lampysztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Hajnáczky K.( (Solt, Kossuth u. 43.); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8); Miske. Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869); Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajosmizse: dr. Abonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117); Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunba- racs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene. Piactér u. 12. T.: 7).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr.

Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u.

16. T.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.); Kunszentmiklós, Kun- peszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5.); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fü- löpszállás, Kossuth L. u. 12.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130); Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8. T.: 21-980).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62- 292); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospáios: dr. Szüts

M. (Csólyospáios, Széchenyi u. 2. T.: 3); Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5.

T.: 31-036); Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469); Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehér- tó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377); Jánoshalma: dr. Iva- nics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283); Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168); Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.); Bácsalmás, Csikéria, Bácssző- lős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).

I

A SZÉKELY MŰVELŐDÉS ÉVSZÁZADAI