Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
é Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka Hévízi tógondok Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója azt kérdezte a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől: van-e remény a Hévizi-tó megmentésére, elégséges-e a bányászati vízkivétel most elhatározott csökkentése, marad- e víz 1993-ig, a bányászat tervezett megszüntetéséig a tóban? Maróthy László válaszában elmondta: két minisztertársával, Csehák Judittal és Berecz Frigyessel folyamatosan vizsgálják a helyzetet, és kezdeményezik az intézkedések életbeléptetését. A három minisztérium szakértői a közelmúltban egyeztették álláspontjukat, s a Magyar Tudományos Akadémiától is segítséget kértek a mérési eredmények minősítéséhez. A Hévízi-tó megmentése érdekében több korrekt műszaki intézkedést tettek az illetékesek, további elképzelések kidolgozása előkészítés alatt van. Visszatérve a Hévízi-tó problémájához, Maróthy László elmondta, hogy a vizsgálatok szerint a jelenlegi vízkivételi mennyiséggel a tó vizének állapota csekély mértékben romlani fog. Ezért a szakhatóság a közelmúltban elrendelte a vízkiemelés azonnali csökkentését. Az elképzelések szerint 1993 után nem engedélyeznek majd sehol sem olyan bányászkodást, amely a kiemelt vizet nem táplálja vissza a karsztba. Végezetül — elismerve, hogy a bauxitbánya mérőrendszerei jól működnek -— nem tartotta megnyugtatónak, hogy érdekelt fél kezében vannak a mérőműszerek, ezért szükségesnek ítélte, hogy az egész folyamat figyelemmel követését egy pártatlan szervezet vegye át. Ennek költségeit talán a vízdíjak emeléséből lehetne finanszírozni — mondotta végezetül. Ügyrend — gyorsítani! Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítésére tavaly decemberben alakított munkabizottság tevékenységéről kérdezett, s javasolta: gyorsítsák meg munkájukat, és áz ügyrend korszerűsítésének témakörét tűzzék a következő — várhatóan szeptemberi — ülésszak napirendjére. Indítványozta, hogy a bizottság a képviselőkhöz augusztus közepéig juttassa el javaslatát, hogy azt a képviselőcsoportok megvitathassák. Hellner Károlynak Korom Mihály, az ügyrend korszerűsítésével megbízott bizottság vezetője válaszolt. Egyetértett azzal az észrevétellel, hogy meg kell gyorsítani az ügyrend korszerűsítésének munkáit. Beszámolt arról, hogy szakértők közreműködésével már ösz- szeállították a vita alapjául szolgáló anyagot. A munkabizottság tagjai ezt a tervezetet már kézhez kapták. Júliusban tartják következő ülésüket, s az itt kialakított állásfoglalást követően igyekeznek gyorsítani a munkán. Ennek ellenére azonban ígéretet nem tudott tenni arra, hogy szeptemberre az Országgyűlés elé kerüljön a javaslat. Kifejtette véleményét, hogy a mostani ügyrend alapján is tud a Parlament dolgozni. Az elnöklő Stadinger István is úgy vélte, nem szabad siettetni a bizottságot, inkább alaposan, jól elő kell készí- teni az ügyrend korszerűsítését. Ezt követően Stadinger István bejelentette, hogy Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének meo-csoportvezetője kérdést intézett a pénzügyminiszterhez az 1951-ben megállapított napidíj tárgyában. A pénzügyminiszter azonban expozéjában már kitért erre, ezért külön választ nem adott. „Demokráciacsomagterv” Az Országgyűlés határozatot hozott a számos új törvény megalkotását kezdeményező, korábban nyilvánosságra hozott úgynevezett „demokrácia- csomagtervvel” kapcsolatban is. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának júniusi ülése elé terjesztett tervezetről akkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testület most — kis módosítással — egyhangúlag határozati erőre emelt. Ennek megfelelően az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékoztatást a parlamentnek a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, azok irányáról, a megalkotandó jogszabályok sorrendjéről, megalkotásuk határidejéről. Az Országgyűlés ezután egy rendkí- vüli jelentőséggel bíró közjogi feladattal foglalkozott: Alkotmány-előkészítő Bizottságot választott. A munkacsoport tagjaira és tisztségviselőire vonatkozó — előzetesen kidolgozott — javaslatot a képviselők egy tartózkodással elfogadták. A munkacsoport elnöke Kállai Gyula (országos lista), titkára pedig Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.) lett. A határozatot kiegészítő indítványok között a képviselők két új tagot is a bizottságba választottak. Ugyancsak módosító indítványként hangzott el, hogy az előkészítő bizottságban minden megyéből legalább egy képviselő kapjon helyet. Kisebb vita keletkezett a bizottság feladatának értelmezése körül: új Alkotmány kimunkálása-e a cél, avagy a már meglévő alaptörvény módosítása; hiszen a személyi feltételeket ennek megfelelően kellene kialakítani. Az Országgyűlés elnöke a felvetésre válaszolva leszögezte: új Alkotmány kidolgozásáról van szó; nem egyszerűen módosításról, hanem alapos átdolgozásról. A megyékre vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban Stadinger István azt javasolta, hogy ez ügyben a legközelebbi ülésszakon hozzanak határozatot, s a bizottságba minden megyéből vonjanak be képviselőt. Az Országgyűlés a javaslattal egyetértett. Nem ad hoc — reformbizottság Az ülés bezárása előtt soron kívül szót kért Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Gyermekklinikájának tanársegéde. Szükségesnek tartotta, hogy a Parlament áttekintést nyerjen az adó-, az ár-, bér- és költségvetési reform kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos munkáról. Ezért javasolta, hogy a Parlament erre a célra hozzon létre egy reformbizottságot, vagy szélesítse a már meglévő ad hoc bizottság jogkörét. Stadinger István azt válaszolta: felveszi a kapcsolatot az ad hoc bizottság vezetőivel, s megvitatják a testület jogkörének kiszélesítésével kapcsolatos indítványt. Nincs akadálya annak sem — mondta, hogy a kérdésre a legközelebbi ülésszakon visszatérjenek. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Átkelési nehézségek a magyar—román határon Csütörtökön valamennyi határállomásról nagy számban küldték vissza az akár vasúton, akár autóval Romániába tartó magyar állampolgárokat. Az intézkedés sok turistát érint. A magyar—román határon kialakult helyzetről a BM határforgalmi osztályán kért tájékoztatást az MTI munkatársa. Czukor József határőr ezredes, az osztály vezetője elmondta, hogy a román szervektől semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak, a helyzet bizonytalan. Ami biztos: a hét határátkelőhely közül egy sincs lezárva a magyar utazók elől. Tény viszont, hogy a magyar állampolgárokat szigorúan ellenőrzik, s a legkisebb probléma, csomagolási szabálytalanság esetén visszafordítják őket. Csütörtökön 0 órától pénteken hajnali 5 óráig 2800-an kíséreltek meg átkelni vonaton és autón, közülük 179 magyar utazónak kellett megváltoztatni úticélját mindenfajta indoklás nélkül. Biharkeresztesnél például 900- an szerették volna átlépni a határt, 132-en kénytelenek voltak visszafordulni. Nagylakon a több mint 300 kiutazóból 33, Lökösházán a 230 utazóból 23, Gyulán 90-ből 4 személyt nem engedtek át. A határőr ezredes elmondta, hogy Romániából Magyarországra akadálytalanul léphetnek be a magyar állampolgárok. A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint a nem tranzit céllal utazó magyarok egy részét nem engedték belépni az országba a lökösházi és a kötegyáni vasúti határállomáson. Az intézkedésről a MÁV sem kapott hivatalos értesítést. Akik Romániába szeretnének utazni, azoknak tanácsolják: amíg nem tisztázódik a helyzet, lehetőleg ne induljanak útnak. A MÁV-nak egyébként nem áll szándékában visszatartani egyetlen vonatot sem. A Közlekedési Minisztérium Nemzetközi Főosztályától kapott tájékoztatás szerint csütörtökön a légi közlekedés zavartalan volt. Információk szerint több utazási iroda is úgy járt, mint az Ibusz, amelynek vasárnap, illetve hétfőn indult volna útnak három csoportja. Az Ibusz román partnerszerve telexen jelezte, hogy a szervezett csoportokat technikai okokból nem tudja fogadni. (MTI) Tiltakoznak a katolikusok is Dr. Paskai László nyilatkozata Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Püspöki Konferencia elnöke bíborosi beiktatásakor nyilatkozatot adott az Új Ember című katolikus hetilapnak. Nyilatkozatában többek között szól a Szent István király halálának 950. évfordulóján rendezett ünnepségekről, a maradandó megemlékezésekről, majd így folytatja: — Annál nagyobb szomorúság viszont számomra, hogy bíborosi beiktatásomat követő első megnyilatkozásomban tiltakozó szavamat kell felemelnem a nemzeti kultúra érdekében. Megdöbbenéssel értesült az egész világ arról a döntésről, hogy a romániai kormányzat az ország falvainak nagyobb részét teljesen meg akarja szüntetni. A falvak nemcsak kisebb létszámú települések, hanem egy ország egészének szerves részét is alkotják, sajátos nemzeti értékek és a népi kultúra otthonai. Az épületek, köztük a templomok le! rombolása pedig a történelmi és kulturális értékek elpusztítása függetlenül attól, hogy az ott élő állampolgárok milyen nemzetiségűek. Számunkra különösen fájdalmas, hogy ez a terv Romániában nemcsak a román és a német, hanem a magyar nemzetiségű falvak elpusztítását is jelentené. Teljesen érthetetlen, hogy Európában a huszadik század második felében ilyen elhatározás hogyan születhetett meg. És számunkra ez annál inkább szomorú, mert mindez olyan országban történne, amellyel baráti kapcsolatban akarunk élni, és amelynek lakóihoz annyi rokoni, baráti kapcsolat fűz. Egyházunk tagjai mint magyar állampolgárok a tiltakozók sorába állnak. Ezt igazolja a hozzám érkezett számtalan levél, kérés, aláírásgyűjtés, püspöktestvéreim és paptestvéreim megnyilatkozásai. Mindezek alapján a magyar katolikus egyház hívei nevében is kérem a hazai és nemzetközi állami és társadalmi szerveket: tegyenek meg mindent, hogy ez a kultúrát és történelmet, ezzel együtt az embert és nemzeti önazonosságát pusztító szándék ne nyerhessen végrehajtást. Mindezt nem azzal a szándékkal tesszük, hogy egy ország belső ügyeibe beavatkozzunk, hanem hogy védjük mindenütt az alapvető emberi jogok érvényesülését. Bízok abban, hogy a nemzetközi közvélemény hatása meg tudja értetni a romániai kormányzattal, hogy elhatározásának a végrehajtása mennyire káros, sőt tragikus lenne nemcsak az ott élő nemzetiségek, hanem az egész nép és társadalom számára is. Nyilatkozatának végén dr. Paskai László bíboros hangsúlyozza: —- Az esztergomi érsekek a magyarság nemzeti és kulturális értékeinek a védelmét szolgálták mindig. Ezt a célt akarom szolgálni mint esztergomi érsek, amikor most a bíborosi kinevezést elnyertem. (MTI) ÚJ SZAKASZ A SZOVJET PÁRT ÉLETÉBEN Befejeződött a pártértekezlet Nyílt, minden eddiginél kritikusabb hangnem jellemezte a Szovjetunió Kommunista Pártja 19. országos értekezletének pénteki munkanapját. Késő este a küldöttek elfogadták a hat részből álló határozati csomagot — miután több alkalommal százak is ellene szavaztak. Ez, amilyen szokatlan volt eddig, annyira természetes lett a konferencia végére, új szakasz kezdődött a párt életében. A tegnapi napon fölszólalók küzül a moszkvai területi pártbizottság első titkára támogatta a Gorbacsov főtitkár által beterjesztett javaslatot, hogy a párttitkárokat mindenütt válasszák meg tanácselnöknek is. Szót kapott az Állami Környezetvédelmi Bizottság elnöke is, aki megdöbbentő képet festett a Szovjetunió egyes vidékeinek környezetszennyezéséről. Mint mondotta, iparvárosok százaiban súlyosan károsító a levegő, és például az Aral-tó ka- tasztrófa-sújtotta övezetnek számít, minthogy fenol-szennyezettsége tízszerese a megengedettnek. Mindenkit, aki ezért felelős, nevén kell nevezni és felelősségre kell vonni — mondotta. A fölszólalók sorában volt Borisz Jelcin korábbi moszkvai első titkár is. Ő politikai rehabilitációját kérte a küldöttektől. Mint előadta, a korábbi hibákért nem egyedül Brezsnyevet terheli a felelősség, ám róluk nem sok szó esik. Javasolta a pártélet nyitottságának növelését, így például a párt anyagi forrásainak megnevezését, mert — így ő — erről még a KB tagjai sem tudnak. A Gorbacsov-javaslattal kapcsolatbah fölvetett: nyissanak róla össznépi vitát, majd pedig népszavazáson döntsenek. Részben neki, részben pedig egy még csötörtökön fölszólalt küldöttnek válaszolt késő délután Ligacsov, akit a szovjet párt második emberének tartanak. A KB titkára kifejtette; annak idején éppen Gromikó, Szolomencev voltak azok, akik a választás során Gorbacsovot támogatták. Ligacsov tagadta, hogy bármiféle frontok, nézeteltérések léteznének a legfelsőbb vezetésen belül. Mindenki egyformán harcol a peresztrojkáért, melynek ő is teljes mértékben híve — mondotta. Az értekezlet a lapzártakor befejezte munkáját. Kormányszóvivői tájékoztató A szóvivő a Magyar Hírlap munkatársának kérdésére elmondotta, hogy a Minisztertanács miért módositotta a tanácsi szervek munkarendjét és ügy- félfogadását. Megemlítette, hogy az ezzel összefüggő, 1986-ban hozott rendeletet — amely tartalmazta a meghosz- szabbított ügyfélfogadási időt, s a heti egyszeri általános ügyfélfogadási napot, illetve az ügyfélszolgálati irodák létrehozását és a rövid határidejű ügyintézés bevezetését — a lakosság elégedetten fogadta. Az új szabályozás nem kívánja szűkíteni a tanácsok ügy- félfogadási idejét, inkább még nagyobb lehetőséget ad arra, hogy a helyi igények és sajátosságok figyelembevételével ne merev központi előírás, hanem a tanács testületé döntsön mindenütt: milyen munkarend, ügyfélfogadás felel meg leginkább a lakosság igényének. A Magyar Rádió munkatársa a kormányszóvivő véleményére volt kíváncsi: a kormány álláspontját tolmácsolta-e az egyik pénzügyminiszter-helyettes a minap, amikor nyilvánosan arról nyilatkozott, hogy nem 15, hanem 17- 18 százalékos lesz az idei infláció. Bányász Rezső kijelentette: a kormány egyértelműen célul tűzte ki, hogy ebben az évben az inflációt 15 százalékos kereten belül tartja. Ennek lehetséges elérése érdekében kérte fel a vállalatokat, a lakosságot is. De korai lenne még az első néhány hónap s a félév még nem is teljes adatai alapján végleges következtetésekre jutni, bár vannak szakemberek, akik jóslatokba bocsátkoznak. —- Remélem, hogy mind a közvélemény, mind a kormány pozitív eredményeket várhat és kap a ma létrehozott Magyar Közvéleménykutató Intézet működésétől — mondta Bányász Rezső a Magyar Nemzet kérdésére felelve. Az új intézmény a Tömegkommunikációs Kutatóközpont helyébe lép. E döntést alapvetően az a meggondolás vezette, hogy a megnövekedett társadalmi és kormányzati igényeknek megfelelően fejlesszék a közvéleménykutatás céltudatosságát, és megteremtsék eredményeinek jobb hasznosítását. A közvéleménykutatás egyrészt a kormány döntéseinek előkészítésében fog majd jelentősebb szerepet játszani, másrészt a döntések meghozatala után a kormány messzemenően figyelembe kívánja venni az állampolgárok véleményét az intézkedések fogadtatásáról. A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső a kormányüléshez kapcsolódó kérdésekre válaszolva elsőként beszámolt arról (a Magyar Hírlap érdeklődésére), hogy az új összetételű kormány első ülését jó munkalégkörben tartották. A miniszterelnök üdvözölte az új államminisztert és a két új minisztert, eredményes munkát kivánt nekik, türelmet és kitartást kérve a várhatóan sok és fáradságos munkához. Az ülés 13. napirendi pontján kívül a kormány tagjai véleményt cseréltek a most befejeződött országgyűlési ülésszak fő tapasztalatairól. Áz ülésen szóba került a következő időszak néhány várható politikai diplomáciai eseménye, a következő hetekben esedékes utazások, igy például a párt főtitkárának, miniszterelnökünknek a találkozója Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával: a KGST következő ülésszaka, ahová Marjai József miniszterelnökhelyettes vezeti a magyar delegációt; a Varsói Szerződés felső szintű találkozója, és természetesen szóba került Grósz Károly e hónapban esedékes amerikai utazása is. Bányász Rezső ezután az MTI kérdésére válaszolva tájékoztatást adott a magyar—japán kapcsolatok értékeléséről. Mint elmondta, e kérdéskör napirendre tűzése a Minisztertanácsnak azt az elhatározott szándékát tükrözi, hogy rendszeresen áttekintse legfontosabb kapcsolataink helyzetét, megjelölje a kormányzati szinten jelentkező feladatokat, és ezen belül a tárcák teendőit. Ami konkrétan a magyar- japán kontaktusokat illeti, a kormány az együttműködés valamennyi fő területén a fejlesztés igényét fogalmazta meg. Szorgalmazta a magas szintű politikai kontaktusok folyamatosságának biztosítását, s megállapítota: ehhez jó feltételeket teremt a hagyományos, kölcsönös rokonszenv és megbecsülés, valamint az az érdeklődés, ami a japán társadalom és sajtó részéről gazdasági és politikai reformjainkat kíséri. A kormány pozitívan értékelte, hogy az elmúlt években számottevően kibővültek a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataink, a japán kormány a vezető tőkés országok közül elsőként és mindmáig egyedüliként biztosította a magyar árukra a kedvezményes vámeljárást. További teendőként rögzítette azt is, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési együttműködés feltételeinek javítására és a japán működő tőke fokozottabb bevonására. Kölcsön hazánknak a Világbanktól A Világbank és Magyarország képviselői július 1-jén Washingtonban két kölcsön felvételére vonatkozó megállapodásokat írtak alá. Ezek értelmében a Világbank 200 millió USA dollár kölcsönt nyújt a Magyar Népköztársaságnak az ipari ágazati szerkezetkiigazítási programra, míg a technológiafejlesztési programra a Magyar Nemzeti Bankkal 50 millió dollár összegű köl- csönmegállapodást kötött. Mindkét kölcsön lejárata 15 év. 1994-ben kell megkezdeni és 2003-ban befejezni a kölcsönök törlesztését. A kamat félévenként változó, a Világbank hitelfelvételi költségeihez igazodik, ami jelenleg 7,72 százalék. Az ipari ágazati szerkezetkiigazítási kölcsön a stabilizációs program céljainak elérését, a tervezett reformintézkedések megvalósítását támogatja. A gyorsan igénybevehető kölcsön konvertibilis import finanszírozására szolgál. A technológiafejlesztési programra nyújtandó világbanki kölcsön a vállalatok műszaki fejlesztési, technológiakorszerűsítési beruházásainak finanszírozásához nyújt segítséget, és ehhez kapcsolódóan lehetővé teszi mérésügyi és minőségellenőrzési fejlesztések megvalósítását is. A programban való részvétel feltételeiről a Figyelő 1987. december 17-ei számában megjelent felhívás ad tájékoztatást. A közeljövőben a finanszírozásban érdekelt bankok részletes pályázati felhívást tesznek közzé. * * * A világbanki kölcsönök hátteréről kérdezte az MTI munkatársa Ipper Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetőjét. Elmondta, hogy a most aláírtakkal együtt eddig 16 kölcsönmegállapodást kötöttünk a Világbankkal, körülbelül másfél milliárd dollár értékben. Kölcsönöket vettünk fel az ipar, az élelmiszergazdaság, az energetika, a közlekedés és a távközlés fejlesztésére. Megállapodásaink jelentős része hitelkeret jellegű. Ez azt jelenti, hogy a Világbankkal megállapodott feltételrendszer alapján a magyar finanszírozó bankok ítélik oda a hiteleket a hitelképességi, megtérülési és egyéb követelményeket teljesítő vállalatoknak. Mind az ipar, mind az élelmiszergazdaság területén vannak olyan korábbi Világbankkölcsönök, amelyekre a vállalatok még pályázhatnak. Az ipari ágazati szerkezetkiigazgatá- si kölcsönnel egy új kölcsöntípus jelent meg a Világbank magyarországi kölcsönnyújtásában. Bár nem teljesen új dologról van szó, hiszen sok hasonlóságot mutat az első és második ipari szerkezetátalakítási programhoz nyújtott kölcsönnel. A korábbi programok és az új kölcsön alapvető céljai azonosak, nevezetesen a hatékony és önálló vállalati gazdálkodás megfelelő köz- gazdasági környezetének kialakítása, a halaszthatatlan struktúraváltás elősegítése. A különbség a finanszírozás módjában van. Amíg az említett korábbi programokhoz nyújtott világbanki kölcsönök jelentős mértékben a vállalati szerkezetátalakítási programok, illetve az ezekkel járó fejlesztések finanszírozásában nyújtanak segítséget, az új kölcsön a strukturális kiigazítás népgazdasági szinten felmerülő költségeinek egy részét finanszírozza. Ennek megfelelően a többi világbanki kölcsönnél gyorsabban vehető igénybe, hiszen ez a kölcsön az általános import finanszírozásához, nem pedig konkrét beruházások megvalósításához kötődik. Magyarország esetében e kölcsönnyújtás alapját a kormány stabilizációs programja, valamint a már megvalósított, illetve tervezett reformintézkedések képezik. A Világbank-kölcsönök — a hosszú lejáratú beruházási célú külföldi források biztosításán túl — abban tudnak jelentős szerepet játszani, hogy elősegítik egy olyan közgazdasági környezet kialakítását, amely a vállalatok piaci alkalmazkodását kikényszeríti, és olyan struktúra megalapozását, amely megteremti egy dinamikusabb, de kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltételeit. A Világbank együttműködése és az általa nyújtott kölcsönök csak lehetőséget jelentenek, amellyel okosan kell élnünk, hogy ne növeljük, hanem lehetőleg csökkentsük elmaradásunkat a világ fejlődésétől. A vállalati szerkezetátalakítás elengedhetetlen feltétele a megfelelő műszaki fejlesztési tevékenység, a korszerű, piacképes termékek előállítására alkalmas modem technológia alkalmazása. Ezt a célt szolgálja egyebek mellett a múlt hónapban aláírt, az agrár- ipar korszerűsítését célzó program finanszírozását segítő 70 millió dollár összegű világbanki kölcsön és a másik most aláírt, a technológiafejlesztési programra nyújtott 50 miihó dollár összegű világbanki kölcsön is. A programok célkitűzéseinek megvalósítása érdekében igen szigorú kritériumrendszert dolgoztak ki. A RENDŐRSÉG KÖZLEMÉNYE * Az Alfa Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Nándorfejérvári út 40. szám alatti telepén június 26-án, vasárnap keletkezett tűz vizsgálatának eddigi megállapításai szerint a helyszínen talált ismeretlen holttest Szőke János, 32 éves büntetett előéletű foglalkozásnélküli lakossal azonos. Szőke János 1980-ban az ottani vegyianyagraktárban segédmunkásként dolgozott; s hosszabb ideje szipós- ként ismerték. Munkaviszonyának megszűnése óta kétszer is behatolt a raktárba és megkísérelt szipózásra alkalmas anyagot eltulajdonítani. Nagy a valószínűsége annak, hogy június 26-án is ilyen célból ment be a raktárba, ahol bódult állapotba került. Feltehetően cigarettára gyújtott, s az eldobott gyufa okozta a tüzet. (MTI) Nyereménybetétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár július 4-én, hétfőn Szegeden a SZOT Forrás Gyógyüdülőben rendezi meg a nyereménybetétkönyvek 1988. második negyedévi (148.) sorsolását. A sorsoláson minden, 1988. június 29-éig váltott és a sorsolás napján még forgalomban levő nyercménybetétkönyv részt vesz. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP-fiók, postahivatal vagy takarékszövetkezet július 20-ától fizeti ki. (MTI)
