Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

1988. június 16. • PETŐFI NÉPE • 3 HELVÉCIÁI HÁZÉPÍTŐK Kalaplevéve (3) Kilenc évtizede járt először miniszter Helvécián,‘a kecskeméti kötődésű, ellentmondásos, ám am­biciózus Darányi Ignác. Megnézte a bürgejárásból kialakított parcel­lákat, a gondosan művelt szőlőket, a semmiből fölhúzott telepes-háza­kat és nagy tisztelettel megemelte a kalapját. Mivel akkoriban a mi­niszterek ritkábban utaztak és rit­kábban nyilatkoztak, nagy jelen­tősége volt egy ilyen kalapemelés­nek. Miniszter se vagyok, kalapot sem hordok, más idők járnak, de azért arra kérem tisztelt olvasói­mat, hogy tekintsék jelképes ka­lapemelésnek ezt az írást. A kö­szöntött Baranyi József 27 éves szakmunkás és családja. A Szabó Sándor-lakótelepen, a Szőlő és a dr. Ábrahám Béla utca sarkán figyeltem meg, hogy milyen ügyesen bánik a legkülönbözőbb szerszámokkal. Bizalmába fogadott. • Tovább épül a Szabó Sándor-telep. (Fent) • Az első na­pozás a félig- kész erkélyen: Baranyiné és Anita. • A vízszin­tezéshez is ért Baranyi Jó­zsef. (Straszer András felvé­telei) Ló és motor Megtudtam: a vasúton túl, a kö­zelben született, szerette az állato­kat, a tankönyveket kevésbé, de azért tisztességgel elvégezte a nyolc általánost, szívesen gondol volt ta­náraira. Á négylábúaknái is job­ban érdekelték a szerkezetek, első spórolt pénzéből motort vett, most autóval jár. Dolgozott egyebek kö­zött a Fémmunkás Vállalatnál. Bár eredeti szakmája szerint he­gesztő, benevezték az ifjú lakato­sok szakmai versenyére. Felesége apai ágon helvéciai, anyai ágon Vas megyei, a gyermekgondozási segély előtt targoncás volt az álla­mi gazdaság palackozójában. Megkértem Baranyi Józsefet, hogy mesélje el majdnem kész házának történetét. Szívesen válaszolt, mert éppen az előző napon költözött rekord­gyorsasággal épült házába. — Bizony megkönnyeztük az el­válást. Csaknem 27 évig éltem ott­hon. Szüleim nagyon megkedvel­ték a kis unokát, ő volt a szemük fénye, mindent megtettek, hogy minél kényelmesebben éljünk, de mégiscsak kicsi volt a régi ház, na­gyobbat akartam, sajátot, mert azért gürizik az ember, hogy jobb legyen az övéinek, többet adjon családjának, mint amennyit ka­pott. Végül is örültek, hogy saját hajlékhoz jutunk, de titokban ma­guk sem gondolták talán: ilyen gyorsan birtokba vehetjük ottho­nunkat. Versenyfutás az árakkal Kedves szomszédainktól, Szűcs Ferenctől és feleségétől vettük ezt a telket, viszonylag olcsón. Ki ne hagyja a nevüket, mert nagyon megkedveltük őket. Mintha neve- lőszüleink lennének, úgy segítettek bennünket. Míg épitkeztünk, min­dennap hozták a kávét, amikor fi­zetni akartam, majd megharagud­tak, hogy képzelem?! Csak tüzelő­beszerzéssel viszonozhattam eddig szívességüket. Tudja, milyen, segí­tőkészek itt az emberek? Sokáig szemből hordtuk a vizet, kaptunk áramot, amíg a hiányzó két oszlo­pot nem rakták le. (Közben betop­pant a kedves arcú idős hölgy és érdeklődött, hogy ki járt náluk. Autónyomokat látott az udvar­ban.) Egy percig sem csüggedtünk, pedig a romló gazdasági helyzet újabb és újabb terhekkel nehezítet­te terveink valóra váltását. Mivel kezdtünk? Nincs titkos aranybá­nyánk, örökségünk, 320 ezer forin­tot kaptunk hitelbe, két gyermeket vállaltunk, ezért 105 ezer forinttal gyarapodtunk. Kicsit többet vár­tunk az állami gazdaságtól, hiszen mindketten ott dolgozunk, de vé­gül mégis elégedettek lehetünk a közvetett segítséggel. Vásárolhat­tunk hitelbe, havi ezerforintos, ha jól emlékszem kamatmentes, tör­lesztésre az itt gyártott építőanyag­ból 70 ezer forint értékűt. Nincs pénze a gazdaságnak, így hiába mondtam: sógoromék majd két­szer annyit kaptak, mint mi. Más­nak talán ennyi se jutott. El ne feledkezzem a kedvezményes fu­varról! Anyagbeszerzés, 1988 Még az a szerencse, hogy amit lehetett, előre megvásároltam, mert most megnézhetném maga­mat. Egy ilyen házépítést benevez­hetnének az „Ismerd meg hazá­dat” mozgalomba. Sokat autóz­tam, de igy is megérte, mert az ember folyton számol az építkezés­nél, mit hol kaphat olcsóbban. Mennyit furikáztam betongeren­dákért! Az autóm talán magától odatalált volna az izsáki, tisza- kécskei, kerekegyházi, kunszent- miklósi, félegyházi, kecskeméti, dunaújvárosi Tüzép-telepre. Végül Orgoványon kaptam 20 darab 36- os gerendát. Egy ismerős tüzépes segítségével ki tudtunk szorítani annyi födémpanelt, amivel a hi­ányzó mennyiséget pótolhattuk. Kálváriát jártam 3/4 colos csőért. Amíg nem volt gázcső, nem me­szelhettünk. Nagyon elégedett va­gyok a kerekegyházi gazdabolttal. A világért se szeretném untatni be­számolómmal, de némely anyag beszerzéséről regényt lehetne írni. Nézem múltkoriban, milyen kupac kerítést kínálnak a Matkói úti boltban. Annak idején keserves utánajárással szereztem meg a szükséges mennyiséget. Kétszázöt­ven forintot fizettem egy mezőért. Most már 540—560 az ára. Sok tízezer forinttal többe kerülne a ház, ha most kellene megvásárol­nom a faanyagot. Nem győzöm dicsérni magunkat, hogy belevág­tunk. Persze munkadíjra alig-alig maradt valami, pedig igencsak megfogtunk minden fillért. Tudja hányszor voltam a .Fehér Akác­ban? Tízszer talán kávéért vagy üdítőért, pedig jó ismerősöm a presszó gazdája. Az építkezés mel­lett disznókat hizlaltam, besegítet­tem szüleim háztáji gazdaságába, dolgoztam egy vállalati gazdasági munkaközösségben. Hónapokig nem aludtam napi öt-hat óránál többet. Olykor annyit se. Szeren­cse, hogy túl vagyunk a nehezén, mert be kellett gipszeltetni az egyik kezemet: ínhüvelygyulladást kap­tam a megerőltetéstől. t Ezermester? Kaláka is kell! Hiába dolgoztam volna annyit, ha nincs huztfijnam a különböző szakipari munkákhoz. Olcsó, más célra használt radiátorokból ma­gam bütykölöm a szén- és földgáz- tüzelésre egyaránt alkalmas köz­ponti fűtést. Állandó meleg víz lesz a konyhában, a fürdőszobában. Van már jól felszerelt kis műhe­lyem az alagsorban, lakatos-, víz­vezetékszerelő, burkolómunka nem hoz zavarba. Konyítok az asztalossághoz is. De mire mentem volna tudományaimmal; ha nin­csenek csodálatos testvéreim, ro­konaim!? Sógorom kiváló kőmű­ves, jöttek a rokonok, az ismerő­sök. Anyám meszelte ki az egész lakást. Mindent magunk csinál­tunk. Jószerént csak a villanyszere­lő munkákért fizettünk. Szép lesz ez a ház. A típustervekből válogat­tunk, azt hiszem ideillőt találtunk. Tartunk hamarosan egy csendes házavatót. Őszre, amire jön a má­sodik gyerek, elkészül a kerítés, formálódik a kert. Csak a kör­nyékbeliek meg a rokonok tudják, hogy mi mindenről kellett lemon­dani ezért a csaknem száz négyzet- méteres házért. Sebaj, csak egész­ség legyen mindnyájunknak! * * * Engedtessék meg, hogy a cikk­író megmaradjon a kalapemelés­nél, Baranyiék házépítésének or­szágos szérűkre kívánkozó tanul­ságait e sorozat következő, befeje­ző részében mondja el, Heltai Nándor A HIVATAL ELLENŐRIZ, A TERMELŐ PERMETEZ Komámasszony, hol a vegyszer? • Mennyi lesz a szermaradvány? Vizsgálat a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás kecskeméti laboratóriumában. (Gaál Béla felvétele) Mennyire vagyunk kiszolgálta tottak? A közhiedelem szerint egészségesen táplálkozik az, aki sok primőr zöldsé­get fogyaszt. Bizonyára így van, hisz a téli vitaminhiány gyors pótlásával a ta­vaszi fáradtság is megelőzhető. Ha te­hetem, magam is szívesen vásárolok két óvodás korú lányomnak primőr árut. Különösen az uborkát szeretik. S ha nem keserű, alapos mosás után nem vágom le a héját sem, hisz abban van a legtöbb vitamin. . Alapos okom van azonban rá, hogy ezután óvatosabb legyek. A közelmúlt­ban a rádió adta hírül, hogy az ország egyes részein az ellenőrzések során a zöldségfélékben a megengedettnél jóval több vegyszermaradványt találtak. Ami azért aggasztó, mert a szakembe­rek szerint az általános közegészség- ügyi helyzet romlásában a kemikáliák kiterjedt alkalmazásának is szerepe van. Érdeklődésre tarthat számot a kérdés: mi a helyzet Bács-Kiskunban? A Növényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás kecskeméti központjá­nak irodájában Balogh Béla igazgató fogad. Készségesen magyarázza el, hogy intézetüknek milyen szerepe és jogköre van — a többi között — ab­ban, hogy megakadályozható legyen lebomlatlan, nagy mennyiségű vegyi hatóanyagot tartalmazó növényi élel­miszerek forgalmazása és fogyasztása. Felügyelőik járják a megyét, mintá­kat vesznek nagyüzemben, kisterme­lőknél, piacokon, valamint határállo­másokon, s a szükséges vizsgálatokat laboratóriumokban elvégzik. Tapasz­talataik szerint főleg a „nagy fóliások” termékeiben fordul elő pozitív vizsgá­lati eredmény, de tartottak már vissza import déligyümölcsöt is. A nagyüze­mek általában betartják a szabályokat, amelyek megsértése egyébként a kister­melőkre sem jellemző. Döntő többsé­gük becsületes gazda, aki megfelelő dó­zisban adagolja a permetezőszert, ki­várja az elbomlási időt, s csak azután szedi le a termést. Akinek az árujában viszont a megengedettnél több szerma­radványt találnak, azt a lakóhelye sze­rint illetékes szabálysértési hatóságnál feljelentik. Hol a napló? Ubrizsy László növényegészségügyi felügyelővel és Kun Istvánnal, a vá­sárigazgatóság vezetőjével járjuk a kecskeméti piacot. — Van-e permetezési naplója?— kér­dezzük Orbán Istvánnét, aki Helvéciá­ról hozott 50 kiló cseresznyét. — Nem is hallottam még róla, hogy mi az — válaszol, s hasonlóképpen já­runk Kasza Benjáminnéval, aki (/pusz­taszerről hozott 800 karalábét, vala­mint Kovács Istvánnal, aki Jakabszál- lásról jött 100 kiló szamócával. Kun István vásárigazgató csodálko­zik a dolgon, hisz a hangosbemondó szinte óránként közli az árusokkal, hogy adott esetben ezt kötelező felmu­tatni. Nem mindenki ilyen tájékozatlan. Nincs ugyan permetezési naplója az úr­réti Zsíros Istvánnénak sem, pedig ő tíz éve árusít a piacon, állandó asztala van, de a kecskeméti Markó István, Némedi József né, Altorjai Tibor, s a pusztaszeri Gyurász Gábor pontosan vezetett permetezési naplót mutat a fel­ügyelőnek kérésére. Egyikük-másikuk jó ismerőse Ubrizsy Lászlónak, aki már többször mintát is vett a portéká­jukból, s megbízik.bennük. A mintavétel egyébként annyiból áll, hogy egy fóliaszatyorban elhelyeznek a vizsgálni kívánt termékből egy kilo­grammnyit s ráírják a mintavételi jegy­zőkönyv sorszámát. A jegyzőkönyvet a termelő (vagy kereskedő) is aláírja, s ez tartalmazza, hogy az adott cseresznyét, paprikát, salátát mikor s milyen szerrel permetezték. Az adatok alapja a per­metezési napló, ennek hiányában a ter­melő vagy kereskedő bemondása. Vizsgálati eredmények A vásárigazgatóság irodájában be­szélgetve Ubrizsy László elmondja, hogy március elseje óta körülbelül hat­van mintát vett, s azok közül két eset­ben mutatott a vizsgálat a megenge­dettnél nagyobb eredményt. Kun Ist­ván azonban hiányolja, hogy a pozitív esetekről a vásárigazgatóság nem kap hivatalos értesítést, pedig az eredmé­nyek ismeretében jobban odafigyelné­nek a szabálysértő termelőkre. Sikerül megtudni, hogy Bács-Kiskun megyében — ahol az idén eddig csak­nem ezer mintát vizsgáltak meg — kik voltak azok a termelők, akiknek a por­tékája a megengedettnél több szerma­radványt tartalmazott. • A kecskeméti piacon vettek mintát Zsikla Sándor Lajosmiz.se, Alsólajos 3. szám alatti lakos uborkájából és kara­lábéjából. A ZINEB permetezőszer ha­tóanyaga a dithiocarbonát, amelyből kilogrammonként 2 milligramm ma­radhat a zöldségben. Zsikla Sándor uborkájában 4,6 milligramm, karalá­béjában pedig 28,2 (!) milligramm dithiocarbonátot mutatott ki a labora­tóriumi vizsgálat. Utóbbi maradvány tehát több mint tizennégyszerese a megengedettnek! Az esetet követő héten Zsikla, amint meglátta a növény-egészségügyi fel­ügyelőt, villámgyorsan összepakolta az áruját, s piros Toyotáján sürgősen tá­vozott a piacról. O egyébként — a Kecskemét felőli benzinkút mellett vannak a fóliasátrai az. eperfáját nem permetezi, pedig az kötelező len­ne. A Lajosmizsei Községi Tanács a szabálysértés miatt ezer forint pénzbír­sággal sújtotta. Hely hiányában most nem írjuk ide az összes nevet. Említhetnénk foktői lakost, akitől a kalocsai piacon, vagy kiskunfélegyházi termelőt, akinek áru­jából a Bosnyák téren vettek mintát. A kecskeméti Zöldért-raktáráruház- ban is találtak olyan salátamintát, amelyik a megengedettnél több szer­maradványt tartalmazott. Karalábéjá­val egy Tömörkényből jött árus is „le­bukott” a kecskeméti piacon, de a most felsoroltak vétsége meg sem közelíti a szegedi Dobó Ferencét. Dobó — a Növényegészségügyi és Talajvizsgáló Állomástól kapott tájé­koztatás szerint .Bajára vitte a salá­táját április 16-án. A mintául vett mennyiségben 34,1 milligramm volt a dithiocarbonát, ami a megengedett mennyiségnek több mint tizenhétszere­se! Az árut el is adta, mert a mintavétel­kor még nem volt gyanús, csak a labo­ratóriumban derült fény az esetre. Még kézhez sem kapta a vizsgálat eredmé­nyét, amikor — április 21-én — szintén salátát vitt a bajai piacra, s azt Borsodi Zsuzsa kereskedőnek adta el. Ebből is mintát vettek, s a vizsgálat hétszeres szermaradványt mutatott! S ez a saláta szintén vevőre (s fogyasztóra!) talált, az előzőhöz hasonlóan! Ki mit tehet? — Halló, Zöldért-raktár? Igen, itt Hasur József, az áruház vezetője. —- Tudnak-e róla, hogy a közelmúlt­ban egy Önöktől vett salátamintában a megengedettnél több volt a szermarad­vány? — Nem. Tudjuk, hogy a felügyelők mintákat szoktak venni, de az ered­ményről még sohasem kaptunk értesí­tést. Ebből úgy gondoljuk, hogy eddig minden rendben volt: — S mit tennének, ha tudomásukra jutna az eset? — Nem vásárolnánk többet az illető termelőtől. * * *-— Halló, bajai piackezelőség? — Igen, itt Ács Pálné piacvezető­helyettes. — Tudják-e, hogy Dobó Ferenc sze­gedi termelő még áprilisban kétszer is vegyszeres salátát árusított az Önök pi­acán? — Most hallom először. Nem szok­tunk a vizsgálati eredményekről értesí­tést kapni, pedig jó lenne, mert jobban odafigyelhetnénk azokra, akik nem tartják be a játékszabályokat. * * * — Szeged? Városi tanács? — Itt dr. Vadas Zsuzsa szabálysérté­si csoportvezető beszél. — Milyen intézkedéseket hoztak Do­bó Ferenc ellen? •— Egy feljelentés érkezett ellene, de nem ismeri el, hogy a Borsodi Zsuzsa kereskedőnél vett salátaminta az ő ter­méke. A bajai szabálysértési hatóságot kértem fel, hogy vizsgálja tovább az ügyet. Itt, Szegeden az a tapasztala­tunk, hogy az utóbbi időben növekszik a- hasonló, felderített szabálysértések száma, de nehéz lezárni az ügyeket. Lyukas a háló ... Lejcell szögezni, hogy a vizsgált min­táknak csak elenyésző hányada tartal­maz a megengedettnél több vegyszer­maradványt. A termelők túlnyomó többsége ismeri a permetezési szabá­lyokat, s terjed a permetezési napló pontos vezetésének gyakorlata is. (Vannak már piacok, ahol ez a helyfog­lalás feltétele.) Ám néhány felelőtlen ember megen­gedi magának, hogy drága pénzért „mérgezett” zöldséget áruljon. S ez ak­kor igazán aggasztó, ha belegondo­lunk, hogy a kiszűrésükre szőtt védő­háló több helyen is lyukas. Bálái F. István. Letezik-e hivatásos bűnöző réteg? Ügyészségi vizsgálatok Az elmúlt napokban összeállították az ügyészségek második félévi vizsgálati terveit. Arról, hogy a kormányprogram megvalósí­tását segítő fontosabb jogpolitikai célok elé­résére, azaz a gazdálkodás rendjének megszi­lárdítására, az állampolgárok jogi biztonság- érzetének fokozására milyen intézkedéseket tervez az ügyészi szervezet, dr. Borsi Zoltán főosztályvezető ügyész, a Legfőbb Ügyész­ség titkárságának vezetője tájékoztatta az MTI-t. — Állandó feladataink mellett most elké­szült programunknak megfelelően az elkö­vetkező hónapok során fokozott figyelmet szentelünk az új jogszabályok gyakorlati ér­vényesülésére. Több vizsgálattal és elemzés­sel kívánjuk elősegíteni az eltérő jogértelme­zésből adódó gondok mielőbbi felszámolá­sát, az új joggyakorlat zökkenőmentes kiala­kítását. Meggyőződésünk ugyanis, hogy pél­dául az új büntetőjogszabályok, a gazdaság- irányítás átalakításával összefüggő adó- es más pénzügyi jogszabályok következetes be­tartása hozzájárul a gazdálkodást sértő ká­ros jelenségek visszaszorításához. A Legfőbb Ügyészség titkárságának veze­a második félévben tője elmondotta: az ország valamennyi fő­ügyészségének bevonásával vizsgálják majd ez év második felében a szervezetten elköve­tett bűncselekmények miatti eljárásokat. A cél annak felderítése, hogy létezik-e ha­zánkban „hivatásos” bűnöző réteg, illetve a szervezett bűnözés mely elemei mutathatók ki. Ugyancsak országos elemzést készítenek egy a közvéleményt erősen foglalkoztató té­máról, a betöréses lopásokról. A közbizton­ságra is fokozottan veszélyes bűnözési forma terjedése indokolja, hogy megvizsgálják a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlatát, va­lamint keressék a választ: az ügyészi indítvá­nyok és fellebbezések kellően segitik-e a jog- politikai elvek hatékony érvényesülését, a megfelelő felelősségrevonást. A Belügymi­nisztériummal közös felmérést készítenek majd az örökbefogadással kapcsolatos gyámhatósági eljárásról. E körben különös gonddal vizsgálják meg az örökbe fogadni kívánó személy és a gyermek érdekeit szem előtt tartó jogszabályi rendelkezések érvé­nyesülését és a családjogi törvény új előírása­inak gyakorlatát. A soron következő leendők közül dr. Bor­si Zoltán kiemelt két különösen fontos té­mát. Az egyik az ügyészi általános felügyeleti tevékenység körébe vág: a tanácsi építésügyi hatóságok építésrendészeti tevékenységét ve­szi nagyító alá. Ezzel kapcsolatban azt vizs­gálják majd, hogy az építésügyi hatóságok miként tárják fel a szabálytalan építkezése­ket, szükség esetén megteszik-e a jogszabály­ban előírt intézkedéseket, gondoskodnak-e határozataik végrehájtásáról. A másik mun­ka a polgári jogi ügyészi tevékenység terüle­téről való: a lakásügyi perekben folytatott ítélkezési gyakorlat törvényességét elemzik majd. Feltárják, hogy a módosított lakás­ügyi jogszabályok — a bírósági és ügyészségi gyakorlat révén — az elképzeléseknek meg­felelően szolgálják-e a lakáspolitikai célokat. — A bűnügyek száma megítélésünk sze­rint a következő időszakban sem csökken, így ezek törvényes és gyors kivizsgálása az ügyészi szervezet erejének nagy részét leköti. Mégis vállalkozunk ezeknek a nagyléptékű felméréseknek az elkészítésére, mert a ta­pasztalatokból levont következtetések a tör­vényesség további szilárdítását szolgálják — mondotta végezetül dr. Borsi Éoltán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents