Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 29. MEGNYÍLT AZ SZKP ÉRTEKEZLETE A leszerelés kérdésköre A Külügyminisztérium szóvivőinek sajtókonferenciája Mindenekelőtt a leszereléssel kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe a Külügyminisztérium két szóvivőjének kedden megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. Tóth Tibor, a leszerelési ügyekben illetékes szóvivő az ENSZ Közgyűlés június 26-án zárult 3. rendkívüli leszerelési ülésszakát értékelve emlékeztetett arra. hogy a nemzetközi fórum — bár kedvező politikai körülmények között ült össze — nem tudott közmegegyezésen alapuló záródokumentumot megszövegezni. Ennek okaként a szóvivő elsősorban azt jelölte meg, hogy az egyes országcsoportok eltérő fontossági sorrend alapján közelítik meg a nagyon bonyolult kérdéskört, s emiatt a záródokumentum-tervezetben sem sikerült az eltérő megközelítések kiegyensúlyozott tükröztetése. Mindazonáltal a magyar megítélés szerint a tanácskozás a leszerelési folyamat újabb állomása volt. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy a nemzetközi életben megerősödött a leszerelési kérdések több oldalú kezelésének szükségessége. Általános egyetértés mutatkozott abban is, hogy a jövőben az ENSZ kapjon nagyobb szerepet a leszereléssel ösz- szefüggő problémák megoldásában. A tájékoztató második napirendi pontjaként Tóth Tibor ismertette a Külügyminisztérium nyilatkozatát a módosított Jaruzels- ki-tervről. Tóth Tibortól Komoróczki István vette át a szót, s bejelentette: a jövőben a külföldi televíziósok forgatási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. Ezzel megszűnik az a korábbi gyakorlat, amely a külföldi tévéstábok munkáját a Külügyminisztérium előzetes engedélyéhez kötötte. Minderre a helsinki záróokmány szellemében kerül sor — hangsúlyozta - -, s hazánk reméli, hogy e lépéssel is hozzájárul a kedvező folyamatok továbbfejlesztéséhez. Több tudósitó érdeklődött a hétfőn Budapesten, több ezer résztvevővel megtartott békés tüntetésről, s azt tudakolták, a Külügyminisztérium értesülései szerint Romániában terveznek-e hasonló válaszakciót. Komoróczki István emlékeztetett arra, hogy a hétfő esti megmozdulás hivatalosan nem támogatott, békés tüntetés volt, amelyet a magyar törvények szabta keretek között, rendzavarás nélkül tartottak meg. Az illetékes magyar szervek az 1961. évi — a diplomáciai kapcsolatokról szóló — bécsi szerződés előírásának eleget téve szavatolták a román külképviselet biztonságát, az ott dolgozók szabad mozgását. Elmondta azt is,' hogy a Külügyminisztérium diplomáciai úton előzetesen tájékoztatta a román felet a tiltakozó akcióról. Ennek megfelelően ha a magyar képviseleteket is érintő hasonlójellegű demonstráció készülne Bukarestben, arról a román fél minden bizonnyal tájékoztatná magyar . partnerét. Ilyen jelzés eddig nem érkezett a Külügyminisztériumhoz. A további magyar lépésekről kérdező újságírókat a szóvivő emlékeztette arra, hogy a közelmúltban az RKP és az MSZMP Központi Bizottságai között levélváltásra került sor. Magyar részről állást foglaltak a vitás kérdések tárgyalásos úton való rendezése mellett, s azt javasolták, hogy egy esetleges magas szintű látogatást előkészítendő tartsák meg a két párt külügyi titkárainak találkozóját. Hazánk nem kíván külső döntőbírókhoz fordulni; abból indul ki, hogy a vitás kérdéseket a két országnak egymás között kell rendeznie. Dr. Paskai László bíborossá avatása Hétfőn Bukarestben ülést tartott a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsa. Ugyancsak ülést tartott hétfőn a Német Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsa —jelentették a román sajtószervek. A Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának ülésén részt vett Emil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a KB titkára. A tanácskozáson Gere Mihály az RKP KB PVB póttagja, a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának elnöke terjesztett elő jelentést. A jelentés szerint a Ceausescu- korszak egyik legnagyobb vívmánya az, hogy. következetesen biztosították a teljes honfiúi egyenlőséget, megvalósították a dolgozók egységét. A jelentés így folytatódott: „A Magyar Nemzetiségű ' Román Dolgozók Tanácsa felháborodással utasítja vissza a Magyar Nép- köztársaság bizonyos köreinek sovi- niszta, irredenta, revansista megnyilvá- .. nulásait, amelyek szándékosan eltorzítják Románia valóságát és ellenségesen szemlélik a román nép által az új, szocialista társadalmi rendszer útján eléft nagy eredményeket, meghamisítják nemcsak a jelent, hanem a történelmi múltat is. Aggodalomra ad okot az a tény, hogy egyes szomszédos országok támogatják e törekvéseket. A Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának plénuma ezért kinyilvánítja felháborodását e reakciós tételek miatt, azokat határozottan visszautasítja”. szervei is válasszanak képviselőket. Ezek és a jelenlegi parlament képviselői együttesen alkotnák a népképviselők kongresszusát. A szovjet parlament két kamarájának munkája kapcsán javasolta, hogy a nemzetiségi tanács elsősorban a nemzetiségekkel kapcsolatos kérdésekre összpontosítsa figyelmét. A KB nevében célszerűnek tartotta a Legfelsőbb Tanács elnöki tisztjének létrehozását. Javasolta, hogy a legfelsőbb hatalmi szerv állandó bizottságainak előzetes vitája nélkül ne születhessen döntés nagyjelentőségű kül- és belpolitikai vagy személyi kérdésekben. Az utóbbi évek meggyőzően bizonyították a jelentősebb országos döntéseket megelőző össznépi viták hatékonyságát. Gorbacsov utalt arra, hogy a szocialista önigazgatás számtalan kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Rámutatott ugyanakkor, hogy a munkahelyi demokratizálásnak csak akkor lesz meg a gyümölcse, ha kiegészül a központi gazdaságirányítás demokratizálásával. A főtitkár kívánatosnak tartotta az országos hatáskörű hivatalok apparátusának negyven százalékos, a köztársasági szintűek ötven százalékos és a helyi szintűek hatvan százalékos csökkentését. Helyre kell állítani a lenini normákat! A nemzetiségi viszonyokra áttérve a szónok nyomatékosan hangoztatta: e téren is csak a lenini elvék következetes érvényesítése biztosíthatja a töretlen fejlődést. Rámutatott arra, hogy a reformokkal összhangba kell hozni a köztársaságok jogait. Emlékeztetett rá, hogy az anyanyelv, a nemzeti kultúra és a történelmi műemlékek megőrzése nem mindig kapta meg a szükséges figyelmet. Mihail Gorbacsov leszögezte: aki a nemzetiségek szembeállítására törekszik, az árt a demokratizálásnak és az átalakításnak. A szovjet jogrendszer kapcsán Mihail Gorbacsov megállapította, hogy az konzervatív jellegű, számos rendelkezése kifejezetten fékezi a társadalmi haladást. Szigorúan be kell- tartanunk azt az elvet, hogy mindent szabad, amit nem tilt a törvény — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a bírói szervek munkájában is helyre kell állítani a lenini normákat. Az ügyészségek.'és a rendőrség munkájáról hangsúlyozta e szervek megújulásának a fontosságát. Egyetértett azzal, hogy az ügyvédi kar önállóan és tevékenyebben munkálkodjon a büntető- és a polgári jogi ügyek vizsgálatában. A társadalmi szervezetek átalakítása kapcsán utalt arra, hogy napirenden van a szakszervezetek, az ifjúság, a társaságok és az egyesületek jogairól szóló törvények kidolgozása. Kiemelte a szakszervezeti tevékenység megújításának fontosságát és az ifjúság bevonásának jelentőségét az átalakítási folyamatba. A politikai párbeszéd és a vitakultúra fejlesztése kapcsán Gorbacsov utalt az országszerte kibontakozó hazafias mozgalomban rejlő lehetőségekre. Ebben kommunisták és hívők, veteránok és fiatalok tömörülnek. A KB főtitkára ezt követően részletesen foglalkozott az SZKP vezető szerveinek megújulásával, rámutatva arra, hogy nem minden pártszervezet tevékenysége felel meg a mai követelményeknek. Felhívta a figyelmet arra. hogy az elvtársiasságra épülő kapcsolatokat felváltották az utasításokon alapuló alá- és fölérendeltségi viszonyok. A demokratikus centralizmus elvét egy időben a bürokratikus centralizmus váltotta fel. Kifejezte reményét, hogy a párt öntisztulása, a szervezeti szabályzattal összhangban álló minősítések elősegítik a párt megújulását. Megengedhetetlen, hogy a minősítés megtorlássá, leszámolássá váljon — hangsúlyozta. A párt választott szerveiről kifejtette: gyökeres változásokra van szükség, növelni kell e testületek tekintélyét, nyíltságát és el kell kerülni, hogy az apparátus beavatkozzon munkájukba. Ez vonatkozik a Központi Bizottságra is. A főtitkár célszerűnek tartotta a KB- tagok részvételének erősítését a Politikai Bizottság munkájában, hozzátéve, hogy a PB rendszeresen számoljon be tevékenységéről a Központi Bizottságnak. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy egységesen öt évben állapítsák meg minden párbizottság megbízatásának idejét, valamint, hogy két egymást követő időszakra korlátozzák a választott párttisztségek betöltésének idejét. A párt és az állam funkcióinak szétválasztását a legfelsőbb szinten kell elkezdeni — mondotta Gorbacsov. Meg kell akadályozni, hogy a pártbizottságok közvetlenül az állami, gazdasági és társadalmi szervezeteket utasító határozatokat hozzanak. A városi és kerületi pártszervekről szólva kiemelte, hogy a pártalapszerve- zetekre kell támaszkodniuk tevékenységükben. Ehhez azonban gyökeresen meg kell változtatni munkastílusukat és munkamódszereiket. A demokratikus centralizmus elvének érvényesítésével, a kollektivitással és a nyíltsággal lehet csapást mérni a pártot is megfertőző bürokratizmusra - hangoztatta a főtitkár. Utalt rá: a konferencia előkészítése során támogatást kapott az a javaslat, hogy a pártfegyelem, a szervezeti szabályzat előírásai betartását a kongresszus által választott ellenőrző-revíziós szervezet lássa el. A nyíltság kérdéseit elemezve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy maga az átalakítás helyezte előtérbe ezt a fogalmat. Most azonban tovább kell lépni, a pártsajtónak új minőségre kell szert tennie politikai, felvilágosítói és szervező tevékenységében. A sajtónak a folyamatok mélyére kell hatolnia, elemeznie kell az új társadalom születésének dialektikáját, ellentmon-, dásait — mulatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyesek a szocialista ideológiát és gyakorlatot torzító dogmák felszámolása kapcsán a szocializmus elveinek és alapjainak állítólagos fellazításáról, történelmének befeketítéséről beszélnek. Mihail Gorbacsov leszögezte: a dogmatiz- mus és a konzervativizmus, az előítéletek nem állhatják a peresztrojka útját. Befejezésül a főtitkár kifejtette: az előkészítő vita során tett javaslatok és elképzelések a párt, az egész nép együttes gondolkodásának eredményei, amelyek célja a nagyobb demokrácia, több szocializmus, a dolgozó ember jobb élete, a haza nagysága és java. Délután megkezdődött a vita az előadói beszédről. Összesen heten kaptak szót, pártbizottsági titkárok az ország különböző térségeiből, a mezőgazdasági termelés dolgozói és az értelmiség képviselői. Az értekezlet ma folytatja munkáját. V* . ,-r .ÍN ■ II. János Pál pápa kedden a Vatikánban ünnepélyes konzisztórium keretében hivatalosan bíborossá avatta dr. Paskai László esztergomi érseket, Magyarország prímását, együtt huszonhárom másik egyházi személy- lyel. A szertartás két részletben zajlott. Először a pápa zárt ajtók mögötti konzisztóriumon mondott beszédet az újonnan kinevezett és a már tisztségben levő bíborosok előtt. Ezután következett a ceremónia második, nyilvános része, amelyen Agostino Casaroli bíborosállamtitkár bemutatta az ünnepség résztvevőinek a bíborosi cím új tulajdonosait, majd a pápa a meghívottak jelenlétében helyezte fel a bíborosi sapkát a felavatottak fejére, s átadta mindegyiküknek a kinevezésről szóló dokumentumot. Az ünnepségen a magyar kormányt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Misur György, hazánk római nagykövete képviselte. A pápa az avatási szertartás után fogadta őket, a többi állam küldöttségeinek tagjaival együtt. Az egyházban történelmi hagyomány, hogy az esztergomi érsek megkapja a bíborosi címet, így dr. Paskai László elődjét, az elhunyt Lékai Lászlót 1976-ban nevezték ki erre az egyházi méltóságra. Magyar—amerikai megbeszélés a dunai vízlépcsőről A hazánkban tartózkodó tördeli Hull, a nemzetközi tekintélyű amerikai Bechtel cég elnöke kedden kereskedelmi, tudományos és képzési együttműködésről tárgyalt Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel. A tárgyaláson többek között szó volt egy olyan pártatlan amerikai tervtanulmány elkészítéséről, amely megvizsgálná a Bős—Nagymarosi Vízlépcső hatásainak mérésére szolgáló hazai tervezésű ellenőrző rendszert, s szükség esetén másfajta szabályozási technológiát javasolna. (MTI) „MARADJ KÖZTÜNK” Támogatások az alapítványból A kábítószer-fogyasztók gyógyítását, kezelését segítő pályázatokról döntött kedden a „Maradj köztünk” elnevezésű kábítószerellenes alapítvány társadalmi kuratóriuma. A Magyar Ifjúság szerkesztősége által életre hívott alapítvány kuratóriuma februárban hirdetett pályázatot az alapítványra eddig beérkezett csaknem hárommillió forint megfelelő felhasználására. Olyan társadalmi csoportok kezdeményezéseit, illetve már működő intézmények munkáját kívánták támogatni, amelyek a kábítószeresek gyógyítását szolgálják, és segítik beilleszkedésüket a társadalomba. A felhívásra húsz pályázat érkezett, s ebből a kuratórium öt javaslat támogatását határozta el. A legnagyobb összeget, 1 millió forintot egy Baranya megyében létrehozandó, a lengyel Monar-féle módszeren alapuló rehabilitációsotthon megszervezésére adományozták. Csongrád megyében. Szeged környékén egy reszocializációs intézet kialakítását 500 ezer forinttal támogatják; a Dunaharasztiban a fiatal kábítószer-fogyasztó lányok kezelésére már két éve működő rehabilitációs otthonnak pedig — az épület fűtési rendszerének felújítására — 300 ezer forintot ítéltek oda. A narko- rnánia jogi kontrolljával és a kábítószeresek bűnözésével kapcsolatos kriminalisztikai kutatásokra 30 ezer forintot juttattak. Harmincezer forintot adtak Kecskeméten egy olyan iroda alakítására, ahol kábítószerfüggő, illetve a már elvonóterápián részt vett fiataloknak orvosok és pszichológusok adnak tanácsot. A kuratórium az ülésen úgy döntött, hogy szeptemberben ismét összeül, s a fennmaradó összegből újabb pályázatokat is támogat. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Közlemény a kolozsvári főkonzulátus megszüntetéséről Ioan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere június 28-án bekérette Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte vele a román párt- és állami vezetőség döntését arról, hogy a Magyar Népköztársaság kolozsvári főkonzulátusának működését azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti, és követeli, hogy a főkonzulátus személyzete 48 órán belül hagyja el Románia területét. A döntést a romániai településrendezési tervek elleni magyar tiltakozó megmozdulásokkal indokolta. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között hatályban lévő konzuli szerződés megszegéséért a felelősség a Román Szocialista Köztársaság kormányát terheli. A Magyar Népköztársaság kormányát ez a súlyos román intézkedés sem téríti el eddig követett elvi politikájától, amely a magyar és a román nép barátságának elmélyítésére, az országaikban élő nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére, a magyar—román együttműködés sokoldalú fejlesztésére irányul. Az oly sokat emlegetett és változatlanul érvényben lévő 1977. évi debreceni—nagyváradi legfelsőbb szintű találkozón a két fél kézjegyével hitelesítette azt a jegyzőkönyvet, amely az 1973-ban Bukarestben aláírt konzuli szerződés alapján meghatározza, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Kolozsvár, illetve Debrecen székhellyel főkonzulátust létesít. A megállapodást követően a magyar főkonzul 1980-ban, a román 1981-ben kezdte meg működését, újabb lehetőséget teremtve a magyar—román kapcsolatok sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlesztésére. 1985 végén Románia — gazdasági helyzetére hivatkozva — felszámolta debreceni főkonzuiátusát. (MTI) , (Folytatás az 1. oldalról) sát. Megengedhetetlennek nevezte például, hogy az állami megrendelésekkel olyasminek a termelésére kényszerítsék a vállalatokat, amire nincs fogyasztói kereslet. Hangsúlyozta, hogy a tervező szerveknek is a tervvel való ösztökélés helyett a gazdasági ösztönzőkre kell támaszkodniuk. — A reform nem hozza meg a remélt eredményt, ha nem érinti minden dolgozó személyes érdekeit, ha nem válik mindenki számára élet és halál kérdésévé — szögezte le beszédében Mihail Gorbacsov. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Központi Bizottság a szövetkezeti mozgalom felemelkedésében nagy lehetőséget lát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető apparátusban tapasztalható erős konzervativizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását. Törekedni kell az apparátus létszámának korlátozására, munkája hatékonyságának növelésére. Óvott attól, hogy az így felszabaduló munkaerő más irodákba telepedjen át. A főtitkári beszámoló ezután kitért arra, hogy az árreform nélkül nem teremthetők meg a normális gazdasági viszonyok. Az árképzés reformjának hiánya sok nehézséget okoz. Az irreális árak nem ösztönzik a termelékenység növekedését, hátráltatják a tudományos-műszaki haladást. Az árreformmal egyidejűleg rendet kell teremteni a pénzügyi hitelek rendszerében is. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a reform nem hagyhatja érintetlenül a kiskereskedelmi árakat sem, mert ezek nem tükrözik a valódi ráfordításokat, illetve a felvásárlási árakat. Az árreformot úgy kell végrehajtani, hogy ne csökkenjen a lakosság életszínvonala. A reform részeként felülvizsgálták a külgazdasági politikát is. E téren elsőbbséget élveznek a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok. Kifejtette, hogy a perspektívát a szabadon átváltható rubel bevezetésében, az egységes szocialista piac kialakításában látják. A Szovjetunió a kölcsönös előnyök alapján kívánja fejleszteni gazdasági kapcsolatait a tőkés és fejlődő országokkal is — tette hozzá Gorbacsov. Az átalakítási politika és a tudomány összefüggéseit taglalva rámutatott: radikálisan meg kell változnia a tudományhoz való viszonynak. A társadalom ' szocialista megújulásában nagy szerep vár a kultúrára, amelynek adminisztratív irányítása mindinkább a múlté. A publicisztikában, a művészeti és tudományos kiadványokban sohasem látott méretű nyílt párbeszéd folyik a szocializmus megújításának lehetőségeiről, a történelemről, a jelenkorról. Gorbacsov rámutatott, hogy ez a terület sem mentes a társadalomban is jelenlevő ellentmondásoktól, konzervativizmustól. A választás szabadsága A.főtitkár részletesen foglalkozott a szovjet külpolitika változásaival is. — Hagytuk, hogy belekényszerítsenek bennünket a fegyverkezési hajszába, amely már kritikus ponthoz érkezett. E folyamat logikájának megtörése nélkül a világ a katonai összecsapás szélére sodródott volna, ezért vált szükségessé a külpolitika határozott megújítása. Jelentős eredményként értékelte, hogy a nemzetközi viszonyokban a párbeszéd, a leszerelés terén az átfogó kölcsönös ellenőrzésre való készség vált meghatározóvá. A szocialista országok viszonylatában az érintkezések tárgyszerűvé és operatív jellegűvé váltak, tökéletesedett a szocialista közösség külpolitikájának összehangolása. Az új gondolkodásmód kapcsán Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a szabad választás elvének jelentőségét. —Aki elutasítja a választás szabadságát, lényegében a történelem folyamatát próbálja megállítani — mutatott rá. A főtitkár szerint az elmúlt három évben csökkent a háborús fenyegetés veszélye. Javultak a szovjet—amerikai kapcsolatok, megélénkült az összeurópai folyamat. Jelentős állomásnak nevezte az afganisztáni megállapodást. Megítélése szerint ez új szakaszt nyit a regionális konfliktusok politikai rendezésének útján. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról szólva utalt arra, hogy a szovjet kommunisták a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján részt vesznek a közös útkeresésben. Hangsúlyozta, hogy az SZKP a kommunista világmozgalom szerves részének tekinti magát. Mihail Gorbacsov ezután részletesen kitért a szovjet politikai rendszer fejlődésére a forradalomtól egészen napjainkig. Kiemelte, hogy a sztálini parancsuralmi, adminisztratív irányítási rendszer károsan hatott az ország fejlődésére, és ez a mára kedvezőtlen hatással van. Megállapította, hogy a XX. pártkongresszus után az ország nem használta ki a lehetőséget a párt- és az állami élet lenini normáinak helyreállítására. A kialakult politikai rendszer gátolta a gazdasági és társadalmi fejlődést, kudarcra ítélte a megkezdett reformokat. így az emberek közömbössé váltak, csökkent a társadalmi aktivitás, a dolgozók elidegenedtek a köztulajdontól. Gorbacsv kitért az emberi jogok és a peresztrojka viszonyára. Mint mondta, az utóbbi időben voltak olyan kísérletek, amikor a demokratikus jogokat antidemokratikus célokra akartak felhasználni. — Egyesek úgy vélik, hogy ezen az úton bármilyen problémát meg lehet oldani, a határok újrarajzolásától az ellenzéki pártok alapításáig. Az SZKP Központi Bizottsága a nép érdekeivel ellentétesnek tekinti ezeket a próbálkozásokat — szögezte le a főtitkár. Mihail Gorbacsov megítélése szerint a demokratizálódás folyamata túl lassú, márpedig az átalakítás céljai csak az egész politikai rendszer átalakításával érhetők el. Elvi jelentőségűnek minősítette a párt és az állam jogköreinek szétválasztását, valamint a tanácsok szerepének jelentős mérvű növelését. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: meg kell újítani a képviseleti szervek munkáját, el kell érni, hogy a kérdések mind nagyobb hányadát a képviseleti testületek ülésein döntsék el. Nyomatékosan hozzátette, hogy a tanácsok egész munkájának nyilvánosan, a választókerületben kell folynia. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a tanácsi funkcionáriusok ne legyenek a választott testület tagjai. Támogatta azt az elképzelést is, hogy a tanácselnöki posztra az adott pártbizottság első titkárát javasolják. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb államhatalmi szervekben is erősíteni kell a dolgozók képviseletét. Célszerűnek tartotta, hog^ a társadalmi szervezetek központi A Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának jelentése A budapesti demonstráció külföldi visszhangja A külföldi hírközlő szervek is foglalkoztak az állampolgárok különböző csoportjainak hétfőn este lezajlott budapesti demonstrációjával, amely —: mint a CBS amerikai televíziós állomás riportere megfogalmazta— „a romániai magyar nemzetiség emberi jogait kény- szertelepitéssel és a kultúrája megsemmisítésével sértő politika ellen tiltakozott”. A Reuter angol és a DPA nyugatnémet hírszolgálati iroda arra utalt, hogy a romániai falvak felszámolása nem csak Románia és Magyarország, hanem az egész emberiség számára pótolhatatlan veszteség. Az osztrák televízió hétfőn este olyan szöveggel kísérte budapesti riportfilmjét, amely a Magyar Nemzet napilap publicisztikájából merítve kiemelte: Magyarországon nem területi revízióról ábrándoznak, hanem az emberi jogok és a demokrácia érvényesítését kérik számon. A Reuter helyszíni beszámolója megemlíti, hogy a tömegben az „Éljen a magyar—román barátság” feliratú transzparens is feltűnt. A Tanjug részletesen ismerteti a román nagy- követségnek szánt petíciót, és utal arra, hogy a tiltakozók nem csak a romániai magyar, hanem az ott élő szász, ukrán és más nemzetiségért is szót emeltek. Valamennyi beszámoló tudomást vett a rendkívüli karhatalmi készültségről, de arról is, hogy a rendőrségnek az eseményekbe nem kellett beleavatkoznia, mivel a felvonulás békés volt. Amit tilos — s amit nem szabad A határzónában való tartózkodás szabályairól, az érvényes rendelkezésekről közöl ismertetést a Nagyváradon megjelenő Fáklya. A cikk szerzője, Gheorghe Ardelean őrnagy. A rendelkezések értelmében a határzóna bármelyik helységébe érkező személy köteles jelentkezni a helyi milícia szerveinél és bejelenteni ott-tartózkodásának célját és időtartamát. A dolgozók csak személyazonossági bizonyítvánnyal és fényképes szolgálati igazolvánnyal tartózkodhatnak munkahelyükön. Azok, akik mezőgazdasági vagy más munkákban vesznek részt, személyazonossági igazolványukkal kötelesek igazolni, hogy a határzónában laknak vagy ott van a munkahelyük. Éjszaka a határtól mintegy 2 kilométeren belül csak a közutakon engedélyezett a közlekedés, a helységek külterületein csak a határőrparancsnokok engedélyével lehet tartózkodni. Magasabb növényeket csak a határvonaltól 50 méterre fekvő területre lehet ültetni. Tilos »határvonal mentén 500 méteren belül szénát, szalmát vagy más terményeket tárlókban tartani. A sporthorgászat a határzóna vizeiben csalt nappal engedélyezett, azzal a feltétellel, hogy a horgászok a személyazonosságin kívül rendelkeznek határzónabeli tartózkodási engedéllyel. A rendelet tiltja a határzónában tartózkodó személyek számára egyebek között azt is, hogy szóba álljanak a határon túli személyekkel.
