Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
1988. június 23. • PETŐFI NÉPE • 3 ÖSZTÖNDÍJ — NÉPMŰVELŐKNEK! Segíti az ötletmestereket Határidő: június 30. A Művelődési Minisztérium 1988 tavaszán ismét meghirdette a művelődési dolgozók ösztöndíjpályázatát. Márciusban lapunk is közreadta a fölhívást. Most, hogy közeledik a pályamunkák beküldésének határideje — június 30.! — a pontosabb tájékoztatás szándékával kérdeztük a kiírásról dr. Fodor Pétert, a minisztérium közművelődési koordinációs titkárságának vezetőjét. — Ismert, az állam egyre kisebb részt vállal a közművelődés intézményeinek működtetéséből, fönntartásából. Sokan már a hálózat részleges fölszámolásától tartanak. Szinte meglep a kezdeményezésük ... — Az ösztöndíj ötlete — kezdte dr. Fodor Péter — a KISZ Központi Bizottsága egyik fórumán született. A megvalósítást viszont már többen is segítették. Minisztériumunk mellett az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Közalkalmazottak Szakszervezete, valamint a Múzsák Közművelődési Kiadó is támogatást ajánlott. — Mennyi jött így össze? — Hatszázezer forint az éves keret. Ami nem túl sok, de azért évente húsz, huszonöt kísérletező, új utakat kereső szakember munkáját lehet segíteni. Nem mérhető ez persze a Soros-alapítványéhoz, de nem a verseny volt a célunk. Inkább arra törekedtünk, hogy színesítsük a segítségnyújtás rendszerét. — Konkrétan kik pályázhatnak? — Elsősorban népművelőknek, levéltárosoknak, muzeológusoknak és könyvtárosoknak szánjuk a díjakat, de eredménnyel pályázhatnak a közművelődés területén is hasznosítható ötletekkel a pedagógus kollégák is. — Mit kínál az ösztöndíj? — Kétféle támogatási mód van. Az egyik a hazai tanulmányút finanszírozása. Célunk: a nyertesek vegyenek részt egy országos „tapasztalatcseretúrán”. Lehetőség nyílik így, hogy a kedvezményezett új tevékenységeket, kísérleti programokat ismerjen meg. E szakmai kirándulás két héttől egy hónapig tarthat, de ha hosszabb kutatómunkát igénylő projekttel pályázik valaki, elképzelhető, hogy három éven keresztül finanszírozzuk számára az évi egy-egy hónapot. A pályadíj nyertese utazási ideje alatt az alapbérével megegyező ösztöndíjat — de legalább nyolcezer forintot — kap. Nagyszabású kísérletek esetén ennél nagyobb ösz- szeget is odaítélhet a kuratórium. És van egy másik változat is. Amikor a szakember ahhoz kér pénzt, hogy módszertani tanulmányban foglalhassa össze saját gyakorlatát. így — ha a zsűri elfogadja a tervvázlatát — kétezertől hatezer forintig terjedő egyszeri támogatásban részesülhet a pályázó. Természetesen az így született munkákat összegyűjtjük információs központunkban s az érdeklődők könnyen hozzájuthatnak. Lehet, hogy a legérdekesebb munkákat publikáljuk is. — Közművelődésünk válságos időket él. A pályázat „feltalálói” végül is mit várnak a kezdeményezéstől? . — Nem hoz megváltást, tudjuk; nem is ezzel a szándékkal szerveződött. Úgy láttuk: a kultúra területén dolgozó értelmiségieknek kevés lehetőségük van arra, hogy valamilyen fontos témában, nyugodt körülmények között, anyagi gondoktól viszonylag mentesen, hosz- szabb időn át elmélyedjenek. Kísérletünkkel voltaképpen ezen a helyzeten kívánunk változtatni. Szeretnénk folyamatossá tenni ezt a mecénási munkát, hiszen értelme igazán csak így lehet a segítségnek. Az első fordulóban, tavaly húsz népművelőt — köztük két Bács-Kiskun megyeit — támogathattunk. Szeretném hangsúlyozni: próbálkozásunk arra talán jó, hogy általa szakmai nyilvánosságot kaphatnak közművelődésünk figyelemre méltó újításai, de semmiképpen sem helyettesítheti a népművelők helyzetének általános rendezését, melynek szükségességében hosszú évek óta az irányítás minden pontján egyetértés van, de idáig nem volt lehetőség a megvalósításra. — Mikor lesz az eredményhirdetés? — A zsűri — mely részben a pénzügyi alap megteremtőiből, részben a közművelődés szakmai szervezeteinek megbízottaiból szerveződött — őszre ígérte a döntést. A tervek szerint novemberben hirdetünk eredményt. Reméljük, Bács-Kiskunból is érkeznek majd ismét támogatásra érdemes dolgozatok. Farkas P. József Stúdió a pusztán 0 Kellemes környezetben áll az Origó. fit: ' • A komputer a minőség, szolgálatában áll. 0 Az eddigi hat Origo-felvételt tartalmazó nagylemez. 0 Voga— Turnovszky felvételeit vágják. ■^cm tévedés, valóban áll egy jól felszerelt stúdió a -*■ ^ pusztán, méghozzá Kerekegyháza környékén. Az Origó hangrögzítő géemká tulajdonában lévő alföldi műhely az országban azért is egyedüli, mert itt eleget tesznek hanglemezgyári megbízásoknak is. Csemy Kálmán stúdióvezetőtől tudjuk, hogy eddig hat nagylemez anyagát vették fel náluk, további négy LP pedig megjelenésre vár. Készítettek felvételeket a Thália, illetve a kecskeméti Katona József Színház részére. Az Origóban rögzítette a Kaláka együttes a Ciróka Bábszínháznak szánt zenei betéteit is. Jelenleg ugyancsak szorgos munka zajlik: a Névtelen Nulla és a Voga- - Turnovszky duó videoklipjé- hez vesznek fel muzsikát. Hamarosan hozzálátnak a hódmezővásárhelyi Blaskó Dixieland Band nagylemezének munkálataihoz. Az album szerzői kiadásban lát majd napvilágot, melyet hazánkban és Hollandiában forgalmaznak. A közelgő II. Interpop Fesztiválra négy demo- felvétellel rukkol elő az Origó. A kellemes környezetben álló, pusztai romantikától sem mentes stúdió kitűnő technikai berendezéssel rendelkezik, profi felvételek születhetnek a 16 sávos mester- magnóval, a komputerek, az effektberendezések ugyancsak a minőség szolgálatában állnak. A zenészek, a művészek több napot is eltölthetnek a stúdióban, mivel panzió is várja okét. (borzák) (Fotók: Straszer András) MUNKAALKALMAT TEREMTENEK Nagybaracska megőrzi népességét 0 Szeptemberre átadják az új konfekcióüzemet — ígérik az építők. A 150 éves török uralom végeztével az egykor virágzó bácskai települések pusztasággá változtak. Lakói elpusztultak, vagy más vidékre menekültek. Egy 1699-es összeírás szerint a legerősebbek maradtak a Duna menti községek, mert a felszabadító harcok vonuló csapatai elől a nép a Mohácsiszigetre szökött. Az akkori Baracska a közepesen erős helységek közé tartozott: a lajstromba vett 26 gazda mintegy 180 telket jelenthetett — írta Hajdók Imre és Kőhegyi Mihály Nagybaracskáról szóló közös történeti munkájában. — A viszontagságos évszázadok során a község — talán éppen kedvező fekvése miatt — folyamatosan gyarapodott lakosságának számában. Az utóbbi évtizedekben azonban utolérte a határ menti települések sorsa: népessége lassú fogyásnak indult — mondja Felföldi Lajos tanácselnök. Ennek oka a nem eléggé átgondolt településpolitika lehetett, mellyel együttjárt azután az infrastruktúra fejletlensége, például az úthálózat elmaradottsága. Szinte minden testületi ülésen felvetették a tanácstagok a népességmegtartás fontosságát, a helyzet jobbítására átfogó intézkedési terv készült, melyben elsősorban az életkörülmények javítását és a község eltartóképességének növelését tűztük ki célul. A 2800 lelket számláló településen 1180 aktív kereső foglalkozású lakos él. Közülük 429-en járnak el máshová dolgozni: nagyobb részben Bajára, kisebb részben a környező fafeldolgozóba. A helyben foglalkoztatottak zöme a Haladás Tsz-ben találja meg boldogulását, elsősorban a növénytermesztési főágazatban. A közös gazdaság támogatja a háztáji termelést, megszervezi és intézi a felvásárlást. Nagybaracskán még egy nagyobb szövetkezet ad munkát körülbelül száz embernek, akik bútorokat, illetve cipőfelsőrészt készítenek. Egy csontozóüzem még évi 4-5 millió forint értékű árut dolgoz fel a Bácshúsnak. Itt hatvanan találnak kereseti lehetőséget. Eddig gépkocsin jártuk a községet — az említett gazdasági egységek meglehetősen távol esnek egymástól —, most gyalogosan folytatjuk a faluszemlét. Jólesik egy üdítő a rekkenő hőségben, melyet a termelőszövetkezet halászcsárdájában fogyasztunk el. Ez egyébként vonzó idegenforgalmi nevezetesség, hiszen itt nem kisebb személyiség, mint Magyarország 16- szoros és egyben örökös halfőző bajnoka, Sobri igazítja a tüzet a bogrács alatt, és adagolja a páratlan halászlé kellékeit. De az is igaz, hogy a nemrég bővített konyha 300 embernek ad jóízű ebédet, s vagy két tucatnak elfoglaltságot. A községben élő harminchárom kisiparos munkája nyomán javult ugyan a lakosság életminősége, néhány hiányszakma Nagybaracskán is gondot okoz. Cipész, fodrász, festő-mázoló, kárpitos, autószerelő, asztalos, pék, ács, bognár, kádár biztosan megtalálná itt a számítását. Szép jövedelmet hoz a lakosságnak a sertéstenyésztés is. Évente 6-7 ezer hízót adnak le, s a hozzá való tápokat már a helyi boltokban szerezhetik be. — Reméljük, most valóra válik egy nagy tervünk — mondja Felföldi Lajos, kitalálva a gondolatomat, hogy a fürdőről szeretnék érdeklődni. Jó 10 évvel ezelőtt fúrat- tunk két kutat: az egyik 35, a másik 38 fokos meleg vizet ad, együttesen percenként 1570 litert. Szakértőket kértünk fel egy termálfürdő létesítésével kapcsolatos elképzelés véleményezésére. A hely kijelölésekor — ideálisnak látszik a Ferenc-csatorna és a Holt-Dunaág által határolt terület —, kikérjük a lakosság és a társadalmi szervek javaslatát. Közvetlenül a tanácsház mellett mutatós épület emelkedik, melyben a Bajai Épszer Gmk dolgozói éppen a belső munkálatokat végzik. — Megéri-e a Nett Konfekció- ipari Vállalatnak, hogy Nagybaracskán építsen üzemet? — kérdezem Tetézi Gábor főkönyvelőtől. — Ha arra gondol, hogy csupán emberbaráti célok vezérlik vállalatunkat, erősen téved: ennek az üzemnek a felépítése hasznot hajt a Nettnek is, és a nagybaracskaiaknak is. A helyiek mintegy 80 fő számára jó kereseti lehetőséget nyújtó munkahelyet kapnak, mi pedig kiváló minőségű termékeket, melyeket minden piacon értékesíteni tudunk. A hagyományos bedolgozás nem alkalmas ilyen jellegű gyártásra, mert a házi varrógépek nem képesek a speciális munkaműveletek elvégzésére, de nem teljesítik a szigorú mennyiségiminőségi követelményeket sem. A Nettnek van már e téren — éspedig nagyon kedvező — tapasztalata. A borotai volt az első kísérletünk: az itteni üzem tavaly február óta termel, kinevelődött egy export gyártására alkalmas kollektíva. Nagybaracskán szeptemberben kezdik az új dolgozók a betanulást. Az előzetes felmérés eredményeként máris ötvenen jelentkeztek munkára. Gál Zoltán ÁRUFORGALMI JELENTÉS Kevesebb a hiánycikk A Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem az év elejétől május végéig 255,4 milliárd forint értékű árut értékesített, ez az összeg 25,1 milliárd forinttal, folyó áron 10,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Összehasonlító árakon számolva azonban a forgalom 6,2 százalékkal elmaradt a tavalyitól. A nagykereskedelmi vállalatok az év első öt hónapjában kellő mennyiségű árut juttattak a kiskereskedelmi partnereknek, a hazai beszerzések valamelyest növekedtek, az import a múlt évihez hasonló volt. A fogyasztásicikk-kereske- delem készletei május 31-én több mint 103 milliárd forintot tettek ki, ez az összeg folyó áron 11,2 százalékkal több, mint tavaly május végén volt. Az árukészletek forgási ideje egy év alatt átlagosan hat nappal csökkent, ezen belül az élelmiszereké nem változott, a ruházati termékeké viszont 12 nappal, a vegyes iparcikkeké hét nappal gyorsult. A májusi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy a kiskereskedelem árukínálata alapvetően kiegyensúlyozott volt, s általában elmondható, hogy jelentősen szűkült a hiánycikkek köre. Az élelmiszer-választék korábban hiányzó — s viszonylag olcsó — belsőségekkel, halféleségekkel bővült. A tőkehúsok iránti kereslet változatlanul igen mérsékelt, a vásárlók viszont a korábbiaknál igényesebbek a minőséggel szemben. A tej és tejtermékek kínálata májusban is megfelelőnek bizonyult, s megfelelő választék volt primőr zöldség- és gyümölcsfélékből is. A háztartási vegyiáruk közül számos, az előző hónapokban csak elvétve kapható termékből javult a kínálat, gondot okozott azonban a vásárlóknak, hogy több kozmetikai termékből és vegyiáruból csak a drágább fajtákat lehetett kapni. A tavalyinál változatosabb tavaszi és nyári öltözékeket kínáltak az idén májusban az üzletek, többfélét lehetett kapni férfi- és női ruhákból, alsóneműkből és lábbelikből is. Bár még mindig tapasztalható választékhiány a férfi és gyermek alsóruházati cikkek körében, itt is javuló kínálat tapasztalható. A vegyes iparcikkek közül a korábbiaknál több mosógépet, centrifugát, bojlert, rádiót, magnót, fekete-fehér és színes televíziót kínál a kereskedelem. Hűtő- és fagyasztógép is nagyobb választékban kapható, a legkeresettebb típusok azonban továbbra is hiányoznak a boltokból. A bútorok iránt csökkent a kereslet, a drágább fajtákból több van az üzletekben, mint amennyire szükség lenne. Májusban megélénkült a forgalom a Tüzép-telepeken. A megnövekedett keresletet többnyire ki tudták elégíteni, néhány helyen azonban előfordult, hogy a választék nem volt összhangban az igényekkel. Javult a Tüzép-telepek kínálata többféle építőanyagból, például égetett téglából, valamint több más falazóanyagból. Számos építőanyagból azonban akadozik az áruutánpótlás, s a nagy keresletnek nem tudnak folyamatosan eleget tenni. Csökkent az alkoholfogyasztás A napokban elkészült az Országos Égészségvédelmi Tanács statisztikája, amely a lakosság szeszesital-fogyasztását elemzi. Az egészségmegőrzés társadalmi programjához kapcsolódó vizsgálat eredménye az elmúlt évihez képest valamivel kedvezőbb képet mutat. Hazánk lakossága egy főre számítva 1986-ban 11,4 liter alkoholt fogyasztott, tavaly pedig valamivel kevesebbet, 10,6 litert. Ezzel Magyarország a „világranglista” eddigi 4. helyéről a 6-7. helyre került. Az egészséget leginkább veszélyeztető égetett szeszes italok forgalma 1986- hoz viszonyítva 17 százalékkal ugyan visszaesett, a tapsztala- tok szerint azonban még mindig magas az aránya az összes alkoholfogyasztáson belül. A családok költségvetésében továbbra is jelentős részt képvisel az alkoholra kiadott összeg: az elmúlt esztendőben 92,3 milliárd forintot költöttek italra. A statisztikai adatok szerint az alkoholos befolyásoltságban elkövetett bűncselekmények száma továbbra is magas, bár az összes bűnözésben az alkoholos bűnelkövetők aránya 21 százalékról 19,6 százalékra módosult. A legnagyobb arányú — 26,4 százalékos — Tolna megyében. Nógrádban 25,7, Somogy megyében pedig 25,1 százalékot is eléri az alkoholos hatás következtében elkövetett bűnesetek száma.
