Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-23 / 149. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 23. SKANDINÁVIÁTÓL A BALKÁNIG Atomfegyvermentes folyosó Szűrös Mátyás nyilatkozata a berlini találkozóról • • Ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi és kulturális bizottsága Jelentősnek és nagyon érdekesnek minősítette az atomfegyvermentes öve­zetekről Berlinben rendezett széles kö­rű nemzetközi találkozót Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára, aki a tanácskozáson részt vett magyar kül­döttséget vezette. A berlini magyar tudósítóknak szer­dán adott nyilatkozatában az MSZMP KB titkára kiemelte, hogy a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó után ez volt a legátfogóbb, témáját tekintve leggazdagabb találkozó, amely jól idő­zítetten ráirányította a közvélemény fi­gyelmét a nukleáris leszerelés fontossá­gára, az atomfegyvermentes övezetek értelmére. Európa különleges helyzeté­re és szerepére. A konferencia iránt nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg: a világ 113 országából, több mint ezer személyiség vett rajta részt, s ez is jelezte a téma fontosságát, egyben tük­rözte a szervező NDK nemzetközi te­kintélyét — állapította meg. A tanácskozás témáiról szólva Szű­rös Mátyás kifejtette, hogy a mai világ­ban nem állja meg a helyét a nukleáris elrettentéshez való ragaszkodás. — Eu­rópa tele van atomerőművekkel, és a hagyományos fegyverek pusztítóereje a II. világháborút követően a tízszeresé­re, egyik-másik esetben a tizennyolc- szorosára növekedett. Emiatt nagyon fontos: hogyan közelítjük meg a ha­gyományos fegyverek és a nukleáris eszközök egymáshoz való viszonyát. Támogatjuk egy Skandináviától a Bal­A tőkés csúcsnak otthont adó Kanada miniszterelnöke, Brian Mulroney kedden bejelentette, hogy egy héttel ezelőtt kiutasítot­tak az országból tizenhét szovjet diplomatát és kereskedelmi képvi­selőt. Elfogadhatatlan magatartás­sal vádolta az Ottawában és Mont­realban szolgáló küldötteket. Mul­roney a csúcsot záró sajtóértekez­leten egy újságírónak arra a kér­désére válaszolt, vajon igazak-e a hírek, hogy ipari kémkedésért ki­utasítások történtek a közelmúlt­ban. Szerdán Moszkvában Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügymi­kánig húzódó, Magyarországot is ma­gában foglaló atomfegyvermentes fo­lyosó kialakítását, de ebben az övezet­ben a hagyományos eszközök számát is jelentősen csökkenteni kellene, tehát egyfajta támadóképtelenséget kialakí­tani. így a folyosó, amellett, hogy a bizalomerősítést szolgálná, katonai je­lentőségre is szert tenne. — A tanácskozás résztvevői kedve­zően fogadták Pjotr Gyemicsevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnöke első helyettesének fel­szólalását. Különösen nagy figyelmet keltett a Szovjetuniónak az a bátor ja­vaslata, hogy 2000-ig vonjanak vissza valamennyi külföldön állomásozó fegyveres erőt. Mi természetesen üdvö­zöljük ezt a kezdeményezést — emelte ki az MSZMP KB titkára. Rámutatott: amint azt a berlini fórumon mondott beszédében is kifejtette, Magyarország érdekelt abban, hogy azon országok közé tartozzék, amelyek az elsők kö­zött kezdhetik meg a fegyveres erők csökkentését területükön, a saját és szövetséges erőket egyaránt beleértve. A kölcsönösség és a viszonosság termé­szetesen alapvető, de a folyamat egé­szébe beillesztve elképzelhetőek egyol­dalú lépések is. Magyarország alkal­masnak látszik ilyen, a politikai akara­tot egyértelművé tevő, hazánk vagy mások biztonságát nem fenyegető egy­oldalú, szövetségi gesztusok megtételé­re — állapította meg Szűrös Mátyás. nisztérium szóvivője sajtótájékoz­tatóján írásos nyilatkozatot olva­sott fel. Ebben beszámolt arról, hogy a kanadai hatóságok ottawai és montréali szovjet intézmények munkatársai közül többeket nem- kívánatos személynek minősítet­tek. A szóvivő az intézkedést kiter­velt provokációnak nevezte, amelynek semmi köze sincs az érintett szovjet állampolgárok te­vékenységéhez. . — Kiagyaltak azok az állítások, amelyek velük kapcsolatban elfogadhatatlan te­vékenységről szólnak. A kanadai szervek provokációja megfelelő választ kap majd. BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓ Mock bírálja a román álláspontot Alois Mock osztrák alkancel- lár és külügyminiszter bírálta Romániának a helsinki folya­mat bécsi utótalálkozóján kép­viselt álláspontját azon a meg­beszélésen, amelyet szerdán Bécsben folytatott Aurel Duma román miniszter-államtitkárral. Az osztrák politikus rámuta­tott, hogy a találkozó záródo­kumentumának kilenc semleges és el nem kötelezett ország — közöttük Ausztria — által ki­dolgozott tervezete kompro­misszumos jellegű, s most az utótalálkozó mind a harmincöt résztvevő államának kellő kompromisszumkészséget kell tanúsítania. Románia állás­pontja azonban gondokat okoz — mondta Mock, utalva arra, hogy a román küldöttség a ter­vezetnek a humanitárius kérdé­sekről szóló részét elfogadhatat­lannak nyilvánította, az emberi jogok érvényesítésének ebben előirányzott ellenőrzési rendsze­rét pedig az államok belügyeibe való beavatkozással azonosítot­ta. A tervezetet kidolgozó álla­mok ezt a véleményt alaptalan­nak tartják és elutasítják. Alois Mock kijelentette ro­mán vendégének, hogy bizonyá­ra van lehetőség egyes román javaslatoknak a záródokumen­tumba történő beépítésére, de a közös bécsi dokumentum csak úgy jöhet létre, ha a találkozó valamennyi résztvevője a helsin­ki záróokmány három „kosa­rát”: a katonai biztonság, a gaz­dasági-műszaki fejlődés és az emberi jogok terén való együtt­működés területeit egyenrangú­aknak tekinti. A találkozón az alkancellár közölte, hogy Ausztriában nagy az érdeklődés a romániai német és magyar nemzetiségekkel kap­csolatos kérdések iránt, kérte továbbá, hogy Romániában ke­zeljék gyorsan és zökkenőmen­tesen az osztrákok rokonoknak és barátoknak szánt ajándék­küldeményeit. Mock végül ki­fejtette: Ausztria fontosnak tartja, hogy — miként a Duna- térség más államaival — Romá­niával is jó és gyakorlatias kap­csolatokat alakítson ki. A szovjet sajtó a magyar—román viszonyról Az MSZMP és a Román KP közötti levélváltásról szóló TASZSZ-jelentés- ből ismertetett részleteket szerdán este a szovjet televízió Vremja című híradója. Az MTI jelentése alapján készült szovjet beszámoló az első, amely a legszélesebb nyilvánossághoz szóló szovjet tömegtá­jékoztatási eszközökben elhangzott a magyar—román kapcsolatok problé­máiról. A szovjet hírügynökség anyaga a levélváltást ismertetve utal arra, hogy a magyar fél milyen fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítését. A levélváltáson túlmenően a hírügynökségi jelentés az MTI-re hivatkozva ismerteti Grósz Ká- rolynak az építőművészek szövetségé­ben elhangzott szavait arról, hogy kész ellátogatni Romániába. Ezt megelőző­en a magyar —román viszonyról, az Er­délyből áttelepültekről, valamint a ro­mán „településrendezési” tervekről csak a kétszázezer példányban megjelenő Eho Planyeti című hetilap írt kétszer, to­vábbá a Lityeraturnaja Gazeta vette át a The Sunday Times című brit lap ez utób­bi témáról szóló rövid hírét. EGYIPTOM Tömegkatasztrófa az egyházi ünnepségen Súlyos tömegkatasztrófát okozó robbanás, majd tűzvész volt a fel­ső-egyiptomi Al-Moharrak kopt monostornál, ahol az egyházi ün­nepségek miatt sok ezer ember tar­tózkodott. Félszáz ember, többsé­gükben kisgyermek halt meg, de nem lehetetlen, hogy az áldozatok száma ennél is magasabb. Az első vizsgálati adatok szerint a felállított hatalmas sátrak között egy gázpalack robbant fel, s a to­vaterjedő tűz hatalmas pánikot, keltett. Az áldozatok többségét a menekülők taposták halálra. A Parlamentben szerdán ülést tar­tott az Országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága. Nyers Rezső elnökletével a testület megvitatta az árhivatal előter­jesztését a fogyasztói árpolitikáról és a kereskedelemben kialakuló ártendenci­ákról, valamint tájékoztatót hallgatott meg a Kereskedelmi Minisztérium szervezetéről, a kereskedelmi ágazat múlt évi költségvetésének végrehajtá­sáról. Szikszay Béla államtitkár, az Orszá­gos Árhivatal elnöke elmondotta, hogy az adóreform következtében január 1 - jétől a termelői áraknak több mint két­harmada megváltozott. Ezt a nagymér­tékű árrendezést az irányítás a terve­zettnek megfelelően, minimális eltérés­sel tudta végrehajtani. A gazdaságban az idén igen erős az inflációs nyomás. A vállalatok jövedelmeik csökkenését többnyire áremelésekkel kívánják el­lensúlyozni. Ennek ellenére az árbeje­lentési kötelezettség április 1-jén tör­tént feloldása óta nem következett be robbanásszerű áremelkedés. Ez többek között azzal magyarázható, hogy sike­rült a vállalatokat az árak tekintetében önmérsékletre szorítani. Csupán né­hány területen haladja meg a tervezet­tet az áremelkedések mértéke; ilyen a ruházati szakma, ahol jelentősen nö­velték a fogyasztói árakat, s ezért a ruházati termékek forgalma visszaeső­ben van. Számos importanyag ára a vártnál nagyobb mértékben emelkedett az első félévben, így például lényegesen drágábban tudnak beszerezni a terme­lők gyapjút, színesfémeket, műanyag­alapanyagokat. Növekvő költségeiket természetesen a belföldi árakban is ér­zékeltetik. Mindent összevetve 1988- ban az áremelkedés mértéke várhatóan a tervet alig haladja meg, 16 százalék körül fog alakulni, ha nem következik be további jelentős világpiaci áremel­kedés, illetve nem kényszerül központi árintézkedésre a kormány. Szikszay Béla a képviselők kérdései­re válaszolva elmondta, hogy a kor­mány a költségvetés tervezettnél na­gyobb hiánya miatt jelenleg nem tervez központi áremelést. Más területen kí­vánják a hiányzó forrásokat pótolni. A jelenlegi helyzetben tehát van esély arra, hogy a tervezett keretek között tártsák a fogyasztói árak emelkedését. Amennyiben az áremelkedések éves mértéke a 15 százalékot jelentősen, te­hát 2-3 százalékkal meghaladja, a kor­mányzatnak intézkednié kell, figyelem­be véve a bérek, személyi jövedelmek alakulását. A továbbiakban Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter számolt be az idén alakult minisztérium programjáról. Elmon­dotta, hogy a minisztérium rendkívül szerteágazó feladatokat lát el, így szer­vezete jelenleg igen tagolt. Harminchat főosztály működik — átmenetileg —, amelyek számát a későbbiekben jelen­tősen csökkenteni kívánják. A fejlődő országok fizetési nehézségei miatt eb­ben a térségben csökkenőben van a magyar külkereskedelem, így elsősor­ban a fizetőképes délkelet-ázsiai orszá­gokban kívánjuk erősíteni pozícióin­kat. Az idegenforgalomban az első fé­lévben 20 százalékkal nőttek a konver­tibilis valutabevételek, ám a világútle­vél bevezetése óta a kiadások ennél jó­val nagyobb mértékben emelkednek. Ez veszélyezteti az ágazatban koráb­ban megszokott aktívum megteremté­sét. Marjai József úgy vélekedett, hogy nem a magyar turisták utazásának kor­látozásában kell keresni a megoldást, hanem az idegenforgalmi bevételek to­vábbi növelésében. A kérdésekre Marjai József, vala­mint Andrikó Miklós államtitkár és Dunai Imre miniszterhelyettes vála­szolt. Ezt követően Nyers Rezső fogal­mazta meg a bizottság véleményét. A kereskedelmi bizottság úgy foglalt állást, hogy szükség van a Magyaror­szág és a Közös Piac közötti egyez­mény mielőbbi megkötésére, a komp­romisszumkeresés időszaka lezárult, mielőbb eredményesen be kpll fejezni a tárgyalásokat. Felhívják a kormány fi­gyelmét arra, hogy a lakossági szolgál­tatások színvonala nem kielégítő, sőt bizonyos területen romlás tapasztalha­tó. Ezért szükséges, hogy a kormány megfelelő intézkedéseket hozzon. Ugyancsak fontos teendő a gazdasá­gokban felhalmozódott borfelesleg ér­tékesítése is. A bizottság szorgalmazza, hogy a kormány vizsgálja meg, milyen körülmények között exportálható a korábbinál több bor, mert nem valószí­nű, hogy a hazai piac az árcsökkenés hatására felszívná a felesleget. * * * Az oktatási, kulturális, művészeti te­rületek tavalyi költségvetésének végre­hajtását tárgyalta meg szerdai ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága — Tóth Jánosnak, a bizottság titkárának elnökletével — a Parlamentben. A képviselők elé terjesztett írásos be­számolóhoz— a Művelődési Miniszté­rium, az MTA, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jelentéséhez — Stark Antal művelődési minisztériumi állam­titkár fűzött szóbeli kiegészítést. El­mondta: az oktatási-művelődési terület legneuralgikusabb pontjai között emlí­tette a pedagógusbér-rendezés beígért második ütemének elhalasztását — s az ezzel kapcsolatos feszültségeket —, va­lamint azt, hogy a középfokú oktatási hálózat bővítési lehetőségei nem érik el a nagy létszámú korosztályok fogadá­sához szükséges mennyiségi igényeket. A közművelődési intézmények és közgyűjtemények helyzetét áttekintve kiemelte: ezek az intézmények — a do­logi kiadások emelkedése és az évek óta elmaradó bérrendezések miatt jelen­leg utolsó tartalékaikat élik fel. Műkö­désük szintentartása veszélyben van, s az itt dolgozó szakemberek közül egyre többen hagyják el e pályát. A változó gazdasági körülményekhez viszonylag gyorsan alkalmazkodó színházi és film- gyártási terület mellett a művészeti szféra legsúlyosabb gondjait a képző­művészet éli meg: azontúl, hogy az al­kotások értékesítési és megrendelési le­hetőségei szűkültek, a képzőművésze­ket különösen hátrányosan érintette a forgalmiadó-kötelezettség — mondot­ta Stark Antal. Szóbeli tájékoztatójában Bereczky Gyula, az MTV elnöke a televízió mű­sorszerkezetének, gazdálkodásának és műszaki helyzetének néhány jellemző­jét ismertette. Bejelentette: az MTV- Plusz kísérleti adásának jó tapasztala­tait hasznosítva a jövő év januárjától élesen elválik majd a két program szer­kezete, gazdálkodása. A második mű­sor naponta 17-től 23 óráig a kísérleti programhoz hasonló kereskedelmi adást sugároz majd. Reklámok ezt kö­vetően csak a 2-es programon lesznek, s a várhatóan a két-két és fél éven belül önfenntartóvá váló 2-es csatorna fel­szabaduló anyagi eszközeit az 1-es mű­sor színvonalának emelésére fordítják. A vitában felszólalt többek között Sztrapák Ferenc, Bács-Kiskun megyei képviselő is. Az egyházközi békebizottság ülése Tegnap ülést tartott Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei elnökségé­nek egyházközi békebizottsága. A je­lenlévők meghallgatták dr. Frenkl Ró­bert orvos-professzornak, az Országos Egészségnevelési Tanács tagjának elő­adását arról, hogy mit tehetnek az egy­házak a társadalmi egészségmegőrzési program sikeres megvalósításáért. Dr. Frenkl Róbert kiemelten szólt az alko­holizmus, a kábítószer-élvezet és a bű­nözés csökkentése érdekében szükséges hosszú távú feladatokról. Az ülésen Seremet László, a megyei népfront munkatársa tájékoztatást adott a májusi békehónap eseményei­ből. A népfront megyei elnökségének egyházközi békebizottsága tiltakozását fejezte ki a román hivatalos szervek által bejelentett, a romániai nemzetisé­geket is sújtó agrár-ipari központosítá­si szándék ellen, s tiltakozását továbbí­totta az Országos Béketanács egyház­közi békebizottságához. Gyomosodnak a szójaföldek (Folytatás az 1. oldalról) vagyis a gyom még ellepheti a szójatáb- lát és a növény terméshozama felére is csökkenhet. De hát ez már a mezőgaz­dasági üzemek gondja-baja . . . Szó sincs viszont arról, hogy a székesfővá­rosban bárki tehetne a vegyszerínség­ről. Nem elég, hogy meghirdették a fehérjeprogramot? S hogy a kézi kapá­láshoz tetemes munkabérköltségre is szükség van, s hogy a bérszabályozás olyan sziklakemény, amibe beletörhet egy-egy üzem vezetőjének a bicskája? Ez már megint csak saját gondjuk- bajuk. A lényeg: fönt minden rendben és semmiről sem tehetnek. Tényleg minden rendben? Az erőtel­jes importkorlátozás valóban célt ér­het? „Véletlenül” nem kerül így többe a leves, mint a hús? Mert nem csak ez az egyetlen vegyszer, gép, alkatrész hi­ányzik (például a fűszerpaprikában al­kalmazható gyomirtó is, s az agroke- rek, valamint a mezőgazdasági üzemek szakemberei oldalszám mutatják a hi­ánylistát), ami gátolja a termelést, és az egységnyi termék előállításának költsé­geit növeli. Csabai István Tiltakozások, állásfoglalások a romániai „intézkedések” ellen A Romániában élő magyarság és más nemzetiségek településeit veszélyeztető intézkedések ellen újabb állásfoglalásokat, nyilatkozatokat juttattak el különböző szervezetek a Magyar Távirati Irodához. Az Országos Béketanács elnöksége szerdai ülésén úgy határozott, hogy nyílt levelet intéz Románia békeszerető lakosságához: „A magyarországi békemozgalom aggodalommal ügyeli a szomszédos szocialista Romániában történő nyugtalanító eseményeket. Az utóbbi hónapok széles körű visszhangot és tiltakozást kiváltó intézkedései, „a területrendezési” tervek, a válsá­gosra fordult helyzet arra késztetnek, hogy az emberi méltóság, az egymásra utalt­ság eszméje jegyében a közös akarattal megőrzendő béke érdekében levéllel fordul­junk Románia békeszerető lakosságához, nemzetiségre való tekintet nélkül. Népeink hosszú évszázadok óta együtt élnek és csak uszító parancs, hatalmi gőg kiszolgálta­tottjaiként kerültek egymással szembe. Valamennyiünk súlyos történelmi öröksége a megannyi fájdalmas emlék. Népeink természetes és minden körülmények között jogos vágya a megbékélés, a békés egymással élés. Az ország azoké, akik földjét művelték, akik szülőhelyükön otthont teremtettek, érte véreztek. Minden ember alapvető joga ragaszkodni a szülőföldjéhez, a szülőházához. Népeink testvérien gondolkodó üai ezt az igazságot már régen fölismerték és régóta hirdetik. Sajnálatos és aggasztó, hogy viszályt szító rendelkezések újra a békétlenség, a gyűlölség magvait hintik megegyezést és kölcsönös bizalmat óhajtó népeink közé. Meggyőződéssel valljuk, hogy az ilyen politika mindenkinek, nem csak a kisebbsé­geknek árt. Hisszük, hogy nincs és nem is lehet külön román, szász, szerb vagy magyar béke ezen a tájon—csak közös béke lehet, mindannyiunké! E béke megőrzé­se közös ügyünk, mert a békének nincsenek kijelölt határai. Józan belátásra, türe­lemre és bizalomra van szükség. Az egyetértés reményében, változatlan barátsággal számítunk támogatásukra és együttműködésükre közös emberi értékeink megőrzésében” — rögzíti az OBT elnökségének nyílt levele. Az Európai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bizottsága a szervezet brüsszeli székhelyű nemzet­közi bizottságához intézett levelet, amelyben az államok és az emberek közötti kapcsolatok örömteli szélese­désével, Helsinki Záróokmány betűjé­vel és szellemével ellentétesnek ítéli a romániai fejleményeket. A Szent István és kora című, Budapesten zajló tudo­mányos tanácskozás szervezői, a Ma­gyar Történelmi Társulat, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Nyelvtu­dományi Társaság, a Nemzetközi Ma­gyar Filológiai Társaság és résztvevői is nyilatkozatot tettek közzé, amelyben - egyebek között — hangoztatják: a Kárpát-medence népeinek sorsa törté­nelmünk folyamán olyannyira összefo­nódott, hogy elkülöníthetetlenül közös anyagi, szellemi örökségünket csakis együttesen ápolhatják, hasznosíthatják és menthetik át a jövőnek. így aztán különösen fájdalmas, hogy a Román Szocialista Köztársaság — az általa deklarált alapelvek és ratifikált szerződések ellenére — huzamosabb ideje következetesen akadályozza a szel­lemi termékek szabad áramlását, elzárja a magyar kutatókat az élő és holt forrás­anyagtól, tudományos eszmecserék he­lyett pedig a közös múlt kisajítására tö­rekszik. Mindezen törekvései szoros összefüggésbenjelentkeznek a romániai kisebbségek emberi és polgári jogainak radikális korlátozásával, amelynek be­vallott, bevallatlan célja ezeket megfosz­tani etnikai mivoltuktól. (MTI) USA-KATONAI KÖLTSÉGVETÉS Háromszázmilliárd dollár Az amerikai képviselőház kedden elfogadta az október elsejével kezdődő pénz­ügyi évre vonatkozó katonai költségvetés tervezetét. A képviselők 299,6 milliárd dollárt hagytak jóvá erre a célra. A 360—53 arányú szavazás azt jelenti, hogy immár a negyedik egymást követő évben a képviselők a katonai költségvetés emelése ellen foglalnak állást. A katonai költségvetés képviselőházi tervezete 3,5 milliárd dollárt ajánl meg az űrfegyverkezési program számára, ami 400 millióval kevesebb az idei összegnél és 1,3 milliárddal a Reagan elnök által kértnél. A Pen­tagon mintegy 80 milliárd dollárt fordíthat majd új fegyverek és berendezések beszerzésére. A háztáji gazdálkodás kérdései Tegnap Budapesten Szabó István­nak, a TOT elnökének vezetésével ülé­sezett a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége. A testület ajánlást fogadott el a termelőszövetke­zetek belső szabályzatainak korszerűsí­téséről, áttekintette a titkos szavazás rendjét szabályozó útmutatót és megvi­tatta a háztáji gazdálkodás időszerű kérdéseit. v Hazánkban a háztáji gazdaságok a mezőgazdasági termelés bruttó értéké­nek 17 százalékát állítják elő, és a szö­vetkezetek tevékenységének kezdettől fogva szerves részei — állapította meg a testület elé terjesztett írásos anyag. Bebizonyosodott, hogy a közös és ház­táji gazdálkodás szervezett együttmű­ködése az egész szövetkezeti gazdálko­dást is eredményesebbé teheti. Éppen ezért célszerű növelni e téren a közös gazdaságok kezdeményezőkészségét. A TOT termeléspolitikai főosztálya előterjesztéséből—amelyet előzetesen a TOT elnöksége mellett működő ágazati szakbizottságok is megvitattak — ki­tűnt, hogy a háztáji gazdálkodás műsza­ki színvonala általában nem kielégítő. A háztáji munka termelékenysége ezért •alacsonyabb színvonalú, és a tagok az indokoltnál több időt töltenek el a ter­meléssel. A háztáji gazdaságok a gép­gyártó vállalatok által készített és for­galmazott művelőeszközöket, gépeket drágának, és sokszor nem is megfelelő­nek tartják, így kényszerűségből hasz­nált gépekből összeállított, műszakilag bizonytalan eszközökkel dolgoznak. Az ipari és a mezőgazdasági anyagellátás nem éri el a kívánatos szintet. Az elnökség ülésén többen szóltak arról, hogy súlyos gondok jelentkeznek évről évre a kertészeti termékek értéke­sítésénél. Még mindig nem sikerült ki­alakítani egy korszerű, országos nagy­bani termelői piacot, amely ezen a hely­zeten javíthatna. A TOT elnöksége tá­mogatja a nagybani piac megteremté­sét és létrehozását. A testület értékelte a háztáji gazda­ságok érdekképviseletének helyzetét és megállapította, hogy annak javítása ér­dekében mind a területi szövetségek­nél, mind a TOT-ban szervezettebbé kell tenni az ezzel összefüggő informá­ciós rendszert. Az érdekvédelemnek — a fokozódó munkamegosztás köve­telményeit figyelembe véve — többet kell tennie a közös és háztáji gazdasá­gok együttes érdekeinek védelméért. A helyi érdekvédelem a szövetkezetek önkormányzati szerveiben lehet a leg­megfelelőbb, hiszen a tagok a döntést hozó önkormányzati testületek mun­kájában maguk is részt vesznek. A ki­segítő gazdaságok és szakcsoportok esetében a velük szerződött integráló nagyüzem láthatja el az érdekvédelmet. Németh Miklós nyilatkozata egyesült államokbeli látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) ma ennek az elgondolásnak, hogy óva­tos, megfontolt közeledés és elkötele­zettség a béke, a leszerelés, a gazdasági együttműködés irányában. Nagyon fontos, hogy a gazdasági kapcsolatok elmélyüljenek, mert ha a gazdaságban szorosabb az összeköttetés, akkor en­nek hosszú távon mindenképpen hatá­sa lesz a katonai, a katonapolitikai lég­körre is. A tanácskozáson és egyéb megbeszé­léseim során is nagy érdeklődést váltott ki a magyar pártértekezlet, ennek vissz­hangja engem is meglepett. Többen fo­galmaztak úgy, hogy Magyarország is­mét a reformfolyamat élére állt a szoci­alista országok között, segíti azt a fo­lyamatot, amelyet az Egyesült Álla­mokban a gorbacsovi politika néven emlegetnek, vagyis a peresztrojka és a glasznoszty politikájának megvalósítá­sát. A konferencia mellett az amerikai képviselőházban Tom Lantos képviselő szervezett számomra találkozót a kül­ügyi bizottság és a gazdasági-kereske­delmi kérdésekkel foglalkozó albizott­ságok tagjaival. Találkoztam a Világ­bank és a Nemzetközi Valutaalap elnö­kével, illetve vezérigazgatójával. Természetesen nem azzal a céllal jöt­tem az Egyesült Államokba, hogy elő­készítsem Grósz Károly látogatását, hiszen egy korábbi meghívásnak téttem eleget, de a különböző helyeken folyta­tott találkozókon óhatatlanul felme­rült ez a kérdés. Azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy érdeklődéssel várják Grósz elvtárs látogatását, mindent megtesznek azért, hogy a program jól sikerüljön és jól szolgálja a magyar— amerikai kapcsolatok fejlődését, a ma­gyar politikai irányvonal megismerte­tését és mindazt, ami a kelet—nyugati kapcsolatok megerősítéséhez, a párbe­széd fenntartásához szükséges. Kiutasítás Kanadából

Next

/
Thumbnails
Contents