Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-23 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 23-ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a feladattervet az MSZMP orszá­gos értekezlete állásfoglalásának végre­hajtásáról, a párt vezető szervei mun­kájának nyilvánosságáról, valamint a választási törvény alkalmazásának ta­pasztalatairól és módosításának főbb irányairól szóló előterjesztést. (MTI) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 149. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 23., csütörtök GYOMOSODNAK A SZÓJAFÖLDEK Grósz Károly fogadta Fi*án Viktor KlllikoVOt stabilizálódik Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Parla­mentben fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Var­sói Szerződés Tagállamai Egye­sített Fegyveres Erői főparancsno­kát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Anatolij Gribkor hadse­regtábornok, az egyesített fegyve­res erők törzsfő­nöke és Fedőt Krivda hadsereg­tábornok, az egyesített fegyve­res erők főpa­rancsnokának magyarországi képviselője, valamint Fejti György, az MSZMP KB titkára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. V iktor Kulikov tegnap elutazott hazánkból. MEGYÉNKBEN TIZENNYOLCADSZOR Értékelték a tej- és hústermelési verseny eredményeit Hét évvel megelőzve az ország többi megyéjét, Bács-Kiskunban 1970- ben hirdették meg először a mezőgazdasági üzemek és kistermelők tejter­melési versenyét. A tavalyi tej- és hústermelési verseny eredményének értékelésére, valamint a díjátadásra tegnap került sor, ezúttal Kecskemé­ten, a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat üzemében. Az ünnepséget Marton Elek, az üzem igazgatóhelyettese nyitotta meg. Szűkszavúan, mintegy ezzel is utalva arra, hogy - bár a jelenlevők ebben értek el figyelemre méltó eredményeket — hazánk mezőgazdaságában a szarvasmarha-ágazat az egyik legtöbb gonddal, problémával terhelt. Minderről dr. Gát Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszélt részletesebben. — Több kedvezőtlen belső és külső körülmény hatására alakultak ki a feszültségek az állattenyésztési ágazatokban, amelyek következtében csök­kent az állomány, így a termelés is — mondta az osztályvezető. — A gon­dokat súlyosbítja, hogy az állati termék előállítási költségei—főleg az ipari anyagok ára — emelkedtek. Az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége csökkent — ennek mértéke változó —, amit a termelés általános növekedé­si ütemének lassulása, az állatfajok közötti arányeltolódás és a termelés hullámzása követett. Hol és hogyan helyezkedik el megyénk állattenyésztési ágazatában a szarvasmarha? Jelenleg a bruttó termelési érték 15 százalékát adja. Az állomány túlnyomó része, közel 78 százaléka (ezen belül a tehénállomány 65,3 százaléka) a nagyüzemekben található. Itt a tejelő szarvasmarha zöme Holstein-fríz vérségü, a háztájiban levők többsége magyartarka. A fajlagos termelés évek óta emelkedik, megyénkben tavaly elérte — átlagosan — a 4524 litert. Bács-Kiskunban a nagyüzemek 1988. évi terveik alapján a húshasznú tehénállományt közel 8, a tejelőt 1,3 százalékkal akarják csökkenteni, a tejtermelést viszont 3,3 százalékkal növelni. A gazdasági szabályozók elő­reláthatóan a közeljövőben sem lesznek a szarvasmarha-hizlalásra, -te­nyésztésre kedvezőbbek. Ilyen körülmények között a tevékenységben meg­hirdetett verseny, ha nem is pótolja a hiányzó ösztönzést, kimagasló ered­ményei azonban a példamutatás erejével is hatnak. Az országos tejtermelési versenyben a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát — tavalyi eredményei alapján — ismét harmadik díjat nyert. Ugyancsak az országos versenyen Banász Péter mátételki kistermelő a második lett. (Ők a megyei versenyben nem vettek részt.) A megyei eredmények a következőképpen alakultak: az értékesített tej mennyiségével (az 500-as létszámúnál nagyobb állománnyal rendelkezők kö­zül) l. a Bácsalmási Állami Gazdaság, 2. a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, 3. az Állampusztai Célgazdaság. Az 500-as létszámúnál kisebb állománnyal rendelkezők közül 1. a Kiskunmajsai Petőfi Tsz, 2. a Kecskeméti Kossuth Tsz, 3. a Kalocsai Állami Gazdaság. Tejzsírtermelésben 500 feletti állomány­nyal 1. a Városföldi Állami Gazdaság, 2. a Bácsbokodi Aranykalász Tsz, 500 alatti állománnyal 1. a Jánoshalmi Haladás, 2. a Solti Szikra, 3. a Dávodi Au­gusztus 20. Tsz. Hústermelésben 1. a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Farmer leányvállalata. A legtöbb tejet értékesítő kistermelők helyezési sorrendje: Né­meth Zoltán, Balotaszállás, Szabó Imre, Kecskemét, Szabó János, Lajosmi- zse. Egy tehén után a legtöbb tejet értékesítő kistermelők: Id. Sebők András, Balotaszállás (7581 liter), E. Kovács Sándor, Szabadszállás (6800 liter), Nagy Imre, Kiskunhalas (6549 liter). * A.M. „Kapálni egészséges” mondta a MÉM illetékese Fehcrjeprogramot indított tavaly a MÉM, amelyet az országban mindenütt egyetértéssel és örömmel fogadtak. En­nek megvalósítását megfelelő anyagi ösztönzéssel is elősegítették, a szója (mint a legfontosabb fehérjeadó növény) felvásárlási árát megemelték, ugyanak­kor a saját termclésfeldolgozást még újabb forintokkal tették vonzóvá. A program abból a filozófiából táplálko­zott, hogy itthoni termeléssel (még ha drágábban is, mint a világpiaci átlagár) importot lehet megtakarítani, tehát ke­vesebb konvertibilis valuta szükségelte­tik az állatállomány fehérjetakarmá­nyának beszerzéséhez. A gazdaságok nekiláttak a program megvalósításának, annál is inkább, mert üzemi, jövedelmi - érdekeikkel összhangban áll. Az országban 1987- ben 35 ezer hektáron, az idén ennek több mint kétszeresén (pontos adatot még a minisztériumból sem sikerült be­szerezni) termelnek szóját. (Egyébként az országos vetésterv 51 ezer 160 hek­tár volt.) A múlt év decemberében és most januárban is ennél többet tervez­tek az üzemek — száz-kétszázezer hek­tárról is beszéltek — csak a jószándékú (és helyeselhető) lebeszélések hatására fogták vissza magukat, mivel e növény termelésbiztonsága az országban csak kevés helyen mondható megfelelőnek. Végül is több mint 70 ezer hektáron terem az országban szója. Bács- Kiskunban 1987-ben 5210, az idén 10 ezer hektár a szójaterület, ami arányai­ban az országossal egyezik, vagyis két­szerese az 1987. évinek. A fehérjeprogramtól természetesen azt is várták az üzemek, hogy ennek keretében a termelés feltételei biztosí­tottak lesznek. Napjainkban „kide­rült”, hogy a termelés is importigényes. Egyebek között azt a vegyszeralap­anyagot, amelyből a gyomirtó szer ké­szül, csak tőkés országokból — első­sorban az NSZK-ból — konvertibilis valutáért lehet megvásárolni. A Basag- rán gyártója a Budapesti Vegyiművek. Hetényi Imre termelési osztályvezetőtől telefonon kértünk információt.- Tavaly 60, az idén 90 tonna Ba- sagránt gyártottunk. Ennek megfelelő import alapanyagot kaptunk. A gyár­tás befejeződött, az idén ebből több nem lesz — mondotta. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban dr. Hargitai Ferenc főosztályvezető-helyettest ugyancsak telefonon kerestük meg a vegyszerté­mában. aki az illetékes munkatársá­nak, dr. Kádár Aurélnak adta át a kagy­lót: — A vegyszerhez szükséges alap­anyagból az idén nem tudunk többet rendelni, mert nincs rá konvertibilis va­luta — válaszolta arra a kérdésre, hogy pótlólagos megrendelésre lehet-e szá­mítani. Majd így folytatta: — A MÉM 45-50 ezer hektár keze­lésére elegendő import vegyszert ren­delt. Nem tudtuk meg időben, hogy mennyi lesz a szója vetésterülete az or­szágban. A tervezettnél sajnos jóval na­gyobb területen termelik ezt a fehérjét adó növényt a mezőgazdasági üzemek. — Most mit csináljanak, kapálják ki a gyomot? — A kapálás egészséges, edzetté te­szi az embereket. — Vagyis kézzel kapálják meg a ta­taházi és a többi téeszekben a 300-300 hektár szóját? Komolyan gondolja, hogy lehetséges így fehérjeprogramot végre­hajtani? — Egyrészt a meglévő vegyszer sor- közpermetezéssel nagyobb terület gyomirtására lett volna elegendő. Hiá­ba tanácsoltuk ezt a módszert, nem alkalmazták a mezőgazdasági üzemek. Másrészt traktorvontatású sorközmű­velővel is irthatják a gyomot. A vegy­szer elfogyott, a meglévő egyéb lehető­ségeket kell alkalmazni — válaszolta. A sorközökben még lehet ekekapá­val irtani a gyomot, de keresztbe nem, (Folytatás a 2. oldalon) A közigazgatás átszervezésének tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács- Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen — a testület tagjain kívül — részt vett és felszólalt Sza- kolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. A testület első napirendi pontként jelentést fogadott el a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról, majd tudomásul vette azt a tájékoztatót, amely a megyei tanács tisztségviselőinek a két vb-ülés közötti, testületi feladatokat érintő tevékenységéről készült. Ezután került a végrehajtó bizottság elé — második napirendi pontként — az a jelentés, amely a közigazgatás átszervezésének tapasztalatairól szólt, különös tekintet­tel a megyei irányítás és a helyi tanácsok önállóságának fejlesztésére. A témát dr. Árvay Árpád vb-titkár terjesz­tette a testület elé. A jelentés megállapítja többek között, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága 109/1986. számú határoza­tában részletezte a korszerűsitési feladatokat. E feladat tok végrehajtása időarányosan megtörtént. A járások megszűnése után a testület az új helyzetnek megfelelően módosította a megyei és helyi tanácsszervek kapcsolat- rendszerét. Mindenekelőtt a helyi testületek működésé­nek törvényességi felügyeletét, valamint az ellenőrzés rendjét szabályozta. Ez a szabályozás az indulásnál meg­felelt a követelményeknek. A tapasztalatok azonban idő­vel arra figyelmeztettek, hogy szükséges a módosítás. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága a kétszintű közigazgatás irányába változtatta meg határozatát. Úgy rendelkezett, hogy a helyi tanácsok szakigazgatási szervei közvetlenül az ágazatilag illetékes megyei szakigazgatási szervhez küldjék meg jelentéseiket. Ezzel nemcsak a he­lyi, de a megyei szakigazgatási szervek önállósága és az ágazat működéséért való felelőssége is növekedett. A községi testületek működésének törvényességi fel­ügyelete, s ebben a városok közreműködése is részletesen szabályozott, s ez a mai napig jól funkcionál annak ellenére, hogy a városi tanácsi apparátusoknál ez teljesen új feladatként jelentkezett. Ugyancsak részletesen szabá­lyozásra került a községi tanácsok rendeletalkotásával összefüggő városi közreműködői munka, amely szintén új feladatot jelentett, de amelyet sikeresen oldottak meg. A jó és részletes szabályozás ellenére — hangsúlyozza a jelentés — kezdettől fogva bizonytalanság volt tapasz­talható a városok közreműködő szerepét illetően a köz­ségi tanácsok felügyeleti vizsgálatainak A bizonytalan­kodás jelei láttán a megyei tanács elnöke utasításban részletezte a további tennivalókat. Ennek lényege, hogy a megyei szakigazgatási szerv vezetője már a vizsgálati tervben köteles meghatározni, hogy melyik városi szak- igazgatási szerv milyen mértékben vesz részt a felügyeleti vizsgálatban. A megyei tanács szakigazgatási apparátusa felelősség­gel nyújtott és nyújt segítséget a helyi tanácsoknak önál­lóságuk erősítésében — hangsúlyozza az előterjesztés, amely a továbbiakban a megyei tanács különböző szak- igazgatási szervei és a helyi tanácsok kapcsolatának konkrét rendszerét vázolja. Kiemeli, hogy az új feladatok közül figyelmet érdemel az elöljáróságok működésének segítése. Bács-Kiskun megyében tíz elöljáróság működik, és három állandó igazgatási kirendeltség. Helyzetüket áttekintve a tapasztalatok biztatóak. A közigazgatás átszervezésének eddigi megyei tapasz­talatait figyelembe véve megállapítható, hogy a kezdeti tartózkodás, működési zavarok után a politikai és szak­mai irányítás következményeként végbement az appará­tus szemléletváltozása, amely jó hatással van a munka menetére. Mindez nem jelenti azt, hogy nincs még javíta­ni való például a testületi munkában, és a területi felada­tok egyeztetésében a különböző szakigazgatási szervek között. Mégis eredményként lehet elkönyvelni, hogy a megyei irányítás számos területen közvetlen kapcsolatba került a helyi tanácsokkal, s ezáltal az ottani lakossággal, fel­adatokkal. Közvetlenebbül érzik a helyi közélet problé­máit, egységesebbé vált a központi és megyéi célkitűzések megvalósítása, a helyi törekvések támogatása. Tapaszta­lat az is, hogy a kialakult rendszer működése lehetővé teszi a továbblépést — az egészséges fokozatosság meg­tartása mellett — a megyei irányítás és a helyi tanácsok önállóságának továbbfejlesztésében. A napirend vitájában a testületi tagokon kívül elmond­ta véleményét dr. Uttó György, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese is. A vitát dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke foglalta össze. A testület végül elfogadta a jelentést, és határozatot hozott a helyi taná­csok közvetlen megyei irányításba vonásával összefüggő intézkedések megtételére. Ugyanakkor ezzel összefüggés­ben munkaprogramot határozott meg. Harmadik napirendi pontként tárgyalta a végrehajtó bizottság — Kőtörő Miklós osztályvezető előterjesztésé­ben a megyei tanács vb pénzügyi osztálya tevékenységé­ről készült beszámolót. A téma vitájában részt vatt és felszólalt Szántó Gergely, a Pénzügyminisztérium tanácsi főosztályának helyettes vezetője is. A testület elfogadta az osztály munkájáról készült beszámolót, ugyanakkor elismeréssel nyugtázta azt a szerteágazó és szakmailag, politikailag egyaránt felelősségteljes munkát, amelyet az osztály dolgozói, az osztályvezető irányításával az egyál­talán nem könnyű gazdasági körülmények között végez­tek. . A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülé­se egyéb, a hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalásával feje­ződött be. G. S. Epítőtáborozók • A napi munka végeztével visszatér­nek a mátcházi táborba a szombathelyi Kanizsai Durottva Gimnázium tanulói. Június 19-éről július 3-áig összesén 213- an dolgoznak. Bács-Kiskun több településén ezen a nyá­ron is szerveztek ifjúsági építőtáborokat. Mint a KISZ megyei bizottságán megtudtuk, az ország más részeiből mintegy ötezer fiatal érkezik a megyébe, főként mezőgazdasági munkára, s innen pedig 750-en mennek ha­zánk más tájaira építőtáborozni. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát terüle­tén már el is kezdődött a munka. Ide július végéig — kéthetes váltásokkal — összesen 1800 diákot várnak. Á kombinát jelenleg három tábor lakóinak ad munkát: 230-an fattyazzák a hibridkukoricát Vaskúton, ugyanennyien Mátéházán, Csátalján pedig 100 lengyel vendég szedi és válogatja a cse­resznyét. A héten nyílt meg a Kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Tsz gerői részlegében a Georgiu Dimitrov nemzetközi építőtábor, amelynek lakói — most a budapesti III. Ke­rületi Árpád Gimnázium 200 tanulója — ribizlit szednek. Itt egyébként négy turnus­ban dolgoznak majd az idei nyáron magyar fiatalok, de július 3-án 240-en Bulgáriából is jönnek egy hónapra. A megyébe érkezőknek ezenkívül a Kalo­csai Agráripari Egyesülés, a Kecskeméti Konzervgyár és a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság ad munkalehetőséget, a kunszentmik- lósi tanács pedig egészségügyi-szociális épí­tőtábort hoz létre júliusban. A fiatalok itt főként a nyugdíjasok házimunkáinak elvég­zésében segítenek, akárcsak a KISZ Baja Városi Bizottsága által szervezendő tábor lakói. Kunfehértón és Tasson júliusban összesen 280 Bács-Kiskun megyei diák tevékenykedik majd környezetünk védelmében, akik pedig e tájegységen túlra utaznak, azok többek között Mezőhegyesen, Zalaegerszegen, Nagykőrösön, Balatonfüreden, Balatonföld- váron, Hort-Fayban, valamint az NDK-beli Cottbusban és Drezdában töltik el haszno­san vakációjuk egy részét. Ők szintén zöm­mel mezőgazdasági munkákat végeznek — burgonyát szednek és tisztítanak, szőlőkben, gyümölcsösökben dolgoznak —, de a Bala­tonnál boltokban és vendéglátó-ipari egysé­gekben is segítenek, az NDK-ban pedig kül­színi tereprendezésben vesznek részt. • Budapesti diákok szedik a ribizlit a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. (Tóth Sándor felvételei) Németh Miklós nyilatkozata egyesült államokbeli látogatásáról Befejezte látogatását az Egyesült Ál­lamokban és hazautazott New Yorkból Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Az Egyesült Államok tájé­koztatási hivatalának meghívására Washingtonban részt vett azon a nem­zetközi tanácskozáson, amely a kelet— nyugati kapcsolatokkal, a gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalko­zott, Washingtonban és New Yorkban találkozott a törvényhozás, a kormány­zat képviselőivel, a nemzetközi pénz­ügyi intézmények vezetőivel és az ameri­kai üzleti körök számos képviselőjével. Németh Miklós útjáról nyilatkoza­tot adott a Magyar Rádió és az MTI munkatársának. A washingtoni tanácskozáson először vettek részt szocialista orszá­gok képviselői: jugoszlávok és magya­rok. A tanácskozás mindkét fél számá­ra fontos és hasznos volt, jó párbeszéd alakult ki mindazokról a kérdésekről, problémákról, amelyek a világgazdasá­got jellemzik, a világ közvéleményét foglalkoztatják: a műszaki haladás, az adósságprobléma, a fegyverkezés és a gazdaság összefüggése — lehetne még sorolni a témákat. Nagyon érdekes volt számomra az a következtetés, amelyet többen elmond­tak, de talán a legjobban Shultz kül­ügyminiszter előadásából hallottunk meg: a leglényegesebb az, hogy folyta­tódjék a párbeszéd. Nem szabad egy­mást olyan helyzetbe hozni, hogy a most elindult kedvező folyamatok eset­leg kedvezőtlen irányba forduljanak, újból hideg szelek fujdogáljának. Meg­ragadott az is, ahogyan ezt a folyama­tot minősítették. Ezt egy szóval le sem lehet fordítani: valami olyasmi a tartal­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents