Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
I «A f -V » A T) A C Előrejelzés az ország területére ma estig: talto/óan felhős U\J J /\ |\/\O lesz »Z ég, több-kevesebb napsütés mindenütt várható. Az északnyugati szél több alkalommal megélénkül, átmenetileg egy-egy erős széllökés is előfordulhat. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 21—2* fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 148. szám Ara! 1,80 Ft 1988. június 22., szerda Reformprogramunk lényege a szocialista piacgazdaság kifejlesztése Grósz Károly beszéde a Financial Times konferenciáján A Financial Times rendezésében kétnapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A konferencián amelyen Nyugat- és Kclet- Európából érkezett szakemberek tartanak előadásokat az üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a szocialista országok gazdasági reformtörekvéseiről több mint 100 üzletember vesz részt, vállalatok, bankok, különböző intézmények magas beosztású képviselői. A tanácskozást Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a konferenciát Magyarországon rendezik. Abban az országban, amely mélységesen érdekelt a helsinki folyamat elmélyítésében és kiterjesztésében, s ennek kezdettől fogva aktív részese. — Meggyőződésem, hogy tanácskozásuk fontos hozzájárulás lesz annak a közismert ellentmondásnak a feloldásához, ami röviden úgy jellemezhető, hogy miközben az első és harmadik „helsinki kosár” terén az utóbbi években jelentős előrelépés tapasztalható, a másodikról ezt nem mondhatjuk el, mert a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésben jóval a kölcsönös lehetőségek határai alatt maradtunk. Itt az ideje, hogy e tekintetben is a közös érdekek alapján cselekedjünk. Mi abból indulunk ki, hogy a világ- gazdaságban kibontakozott folyamat nem egyszerűen konjunkturális válság, hanem mélyreható strukturális változások kezdete, amelyben növekszik a kölcsönös egymásra utaltság, s ami mindenkitől gyökeresen új szemléletet és gyakorlatot követel. A versenyképesség helyreállítása nélkül a fejlődés fő áramlataitól vkló végzetes elszakadás fenyeget. Saját gyakorlatunk kritikus felülvizsgálata is erre a következtetésre vezetett bennünket. A magyar gazdaság teljesítménye hosszabb ideje stagnál, nemzetközi versenyképessége romlik. Technikai lemaradásunk növekedett. A külső eladósodás folyamatát csak átmenetileg, a nyolcvanas évek elején sikerült megállítani, de akkor is elsősorban a belföldi felhasználás korlátozása révén. A beruházási ráta nemzetközi mércével mérve is kirívóan, körülbelül 15 százalékkal csökkent. E forrás megszűntével utóbb az élet- színvonal csökkenése is elkerülhetetlenné vált. Újra kellett, újra kell tehát értékelni l gazdaságpolitikánkat. A nyolcvanas évtized fejleményei szcrtefoszlatták azt az illúziót, hogy a szükséges változtatások túlzottan óvatos adagolásával, a politikai intézményrendszer érintetlenül hagyásával, népszerűtlen intézkedések nélkül tartós eredmények érhetők el. A megújulás halaszthatatlanná vált. Építeni tudunk eddigi tapasztalatainkra és nem lebecsülendő eredményeinkre ezen a téren. Már húsz éve, az 1968-as reform bevezetésekor megfogalmazódott: egy kis ország számára az elszigetelődés megengedhetetlen, a versenyben maradás egyetlen lehetősége a világgazdasági nyitás, az alkalmazkodás. Felismertük azt is, hogy a világ- gazdaságba való intenzív bekapcsolódás túlmutat az egyszerű kereskedelmi kapcsolatokon. Magában foglalja a műszaki együttműködést, kooperációt, vegyes vállalatok alakítását, a működő tőke bevonását is. Felzárkózni a világ legfejlettebb államaihoz csak akkor lehetséges, ha kialakítjuk azokat a hazai politikai és gazdasági feltételeket, amelyek erre késszé és képessé tesznek bennünket, s ha fokozatosan lebontjuk azokat a mesterséges falakat, amelyek vállalatainkat a világgazdaságtól elválasztják. Grósz Károly a továbbiakban részletezte azokat a lépéseket, amelyekkel a kormányzat igyekezett és igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, a külföldi tőke bevonását. — A makroökonómiai szabályozásnak különösen három formáját tartjuk lényegesnek — folytatta. — Szükség van egyfelől a pénzkínálat és a jövedelmek általános színvonalának alakítására: a monetáris szabályozásra, az (Folytatás a 2. oldalon) Nyár a megyei mozikban A moziplakátokból, műsorfüzetekből is könnyen kiderül, hogy itt a nyár. Első pillantásra is látható, hogy a korábbiaknál is jobban érvényesül a nagyközönség ízlése: a következő hetekben, hónapokban a filmszínházak még több szórakoztató produkciót kínálnak. Számos mese- és ifjúsági film várja a fiatalokat. Nagy érdeklődésre számíthat például a Búd Spencer főszereplésével készített, Aladdin című olasz produkció s az Asterix-sorozat újabb epizódja: Asterix Britanniában címmel. Nemcsak a fiataloknak, hanem a tudományos-fantasztikus irodalmat és filmet kedvelő felnőtteknek is izgalmas perceket ígér a Hamson Ford főszereplésével mozikba kerülő, látványvilágával is lenyűgöző, A szárnyas fejvadász című amerikai film. Az elektronika forradalma mellett persze a fantasztikum más területei is hóditanak: misztika és feketemágia szövi például az eseményeket John Carpenter akciódús kalandfilmjében Nagy zűr Kis-Kínában címmel. A szökevény vonat című, ugyancsak amerikai produkcióban katasztrófát sejtető történetet ötvözött a fogolyszök- tetés romantikájával a jelenleg Hollywoodban rendező Andrej Koncsalovszkij. Feltehetően sok néző lesz kíváncsi az új, többszörös Oscar-díjas Woody Allen- vígjátékra: a sikerlistákat hosszú hónapokig vezető Hannah és nővérei című alkotásra. Két új magyar film kerül az érdeklődők elé a nyáron: Bacsó Péter: Dublőrök éjszakája, és Gábor Pál legutolsó munkája: A menyasszony gyönyörű volt címmel. A következő hónapokban nemcsak a kikapcsolódásra csábító filmek, hanem a vetítőhelyek száma is jelentős mértékben gyarapodik. Az állandó kínálat mellett új kertmozik várják az érdeklődőket Baján, Kiskunhalason és Dunapatajon, Szelidi-tónál. Ugyanitt videomagnót és -kazettát is kölcsönözhetnek a nyaralók, üdülők. A megye videotékái is igyekeznek minden korosztály igényeire figyelni speciális, nyári kínálatukkal. A forgalmazók idén is felkészültek a napközis táborok rendkívüli filmellátására, mozgó szolgálattal várják a megrendeléseket. Június 25-én nyílik autós mozi Kecelen, a tapasztalatok alapján tervezi a megyei moziüzemi vállalat újabbak létrehozását. K , Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnoka Anatolij Gribkov hadseregtábornok- nak, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnökének kíséretében kedden munkalátogatásra Budapestre érkezett. A küldöttséget Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának több tagja fogadta a Ferihegyi repülőtéren. (MTI) A fegyveres erők csökkentéséért Szűrös Mátyás felszólalása a berlini tanácskozáson Magyarország objektív adottságai-: nál és politikai alapelveinél fogva egy- j aránt mélységesen érdekelt egy új, sta-: bil, kooperatív európai biztonság kialakításában, és lehetőségeinek megfe- i lelően kész ebben aktívan közreműködni — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára az atomfegyvermentes övezetekről folyó berlini nemzetközi tanácskozáson kedden mondott beszédében. A nagyszabású, széles körű konferenciának az atomfegyvermentes övezetek és a hagyományos leszerelés ösz- szefüggéseivel foglalkozó munkabizottságában az MSZMP KB titkára rámutatott, hogy bár hazánk közvetlenül nem határos a NATO országaival, a magyar néphadsereg qem rendelkezik nukleáris és vegyi fegyverekkel, s hazánk területén nincsenek is ilyenek. Magyarország — a más hasonló nagyságrendű országokkal együtt — mégis érdemi szerepet vállalhat a katonai szembenállás mérséklésében, elsősorban az európai hagyományos leszerelési folyamatban. Magyarország alkalmasnak látszik megfelelő ellentételezés esetén — olyan egyoldalú és szövetségi szintű gesztusok megtételére, amelyek egyértelművé teszik a politikai akaratot, de nem fenyegetik hazánk vagy mások biztonsági érdekeit. Ezen túlmenően őszintén érdekeltek vagyunk abban, hogy azon országok közé kerüljünk, amelyek majd a tárgyalások eredményeként az elsők között kezdhetik meg a fegyveres erők csökkentését területükön, saját erőit és a szövetséges erőket egyaránt beleértve — jelentette ki Szűrös Mátyás. Az MSZMP KB titkára állást foglalt az anakronisztikus beidegződések megszüntetése, a biztonságpolitikai szemlélet megújítása mellett, amely, mint mondta, átfogó politikai döntésen és akaraton alapuló, mindkét oldalon jelentős egyoldalú és kölcsönös engedményeket is magában foglaló, valamennyi tartalmi összetevőre kiterjedő intézkedéssorozatban kell, hogy megjelenjék. DR. NAGY SÁNDORT VÁLASZTOTTÁK A SZOT FŐTITKÁRÁVÁ A bérreform és az üdültetés az országos tanács ülésének napirendjén Az MSZMP főtitkárának hozzászólása • Dr. Nagy Sándor beszéde a SZÓ I plénumán. Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A tanácsülés első napirendi pontként személyi kérdésekben döntött. Az országos tanács kérésükre, nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerésével, eddigi munkájukat méltatva és megköszönve felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából; Baranyai Tibort a SZOT főtitkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából. Az országos tanács dr. Nagy Sándort, a SZOT titkárát megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárává. A SZOT, nyugállományba vonulásuk miatt felmentette elnökségi tagságukból Dajka Ferencet, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Istvánt, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát. Somogyi Gyulát, az építők szakszervezetének főtitkárát és Paszternák Lászlót, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát kooptálta a SZOT tagjainak sorába. Főcze Lajost, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Paszternák Lászlót és Somogyi Gyulát megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. A Szakszervezetek Országos Tanácsa dr. Nyikos Lászlót kinevezte a SZOT közgazdasági és életszínvonalpolitikai osztálya vezetőjének, Tolnai Ildikót pedig a szociálpolitikai, munka- és egészségvédelmi osztály vezetőjének. A tanácsülés a továbbiakban megvitatta a bérpolitikai reform szakszervezeti koncepciójáról, valamint a szak- szervezeti üdültetés időszerű feladatairól szóló előterjesztéseket. A két írásos j előterjesztéshez Nagy Sándor főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott, hogy a szakszervezetekre jelentős szerep hárul a társadalmi-: gazdasági megújulási folyamatban. Egyfelől erős, határozott gazdasági vezetésre, a munkában világos és szigorú követelményekre, másfelől erős, határozott, felelősen politizáló szakszervezetre van szükség - mondotta. Nem az a szakszervezet nehezíti a dolgokat, amelyik felelősen vitatkozik, követel vagy elutasít, hanem az, amelyik nem hallatja szavát, amelyik sem jelző szerepét, sem érdekvédelmi funkcióját nem képes megvalósítani. A szakszervezeti mozgalomnak is kiemelt figyelmet kell fordítania azoknak a rétegeknek a helyzetére, amelyeknek a keresete jelentősen alatta marad az átlagosnak. Fontos tényként említette, hogy a KSH — nagy számú tudományos, állami és társadalmi szerv bevonásával — létminimum- és társadalmi- minimum-számításokat kezdett el, ami a szakszervezetek törekvéseinek és igényeinek is megfelel. E számítások alkalmas kiindulópontot nyújthatnak a legrászorultabb, legnehezebb körülmények között élő személyek, családok helyzetének megítéléséhez, a szükséges tennivalók körvonalazásához. A KSH számításai szerint jelenleg az aktív keresőket magukban foglaló- családok esetében az egy főre számított társadalmi minimum (a társadalom mai helyzetéhez igazodó létfenntartási összeg) 4010 forint, a létminimum (az emberek létfenntartásához szükséges összeg) 3290 forint. A nyugdíjas háztartások esetében 3610, illetve 3020 forint a két összeg. Szükséges, hogy a szakszervezeti mozgalom alapos elemzőmunka, a tagság széles rétegei véleményének megismerése után alakítsa ki magatartásának fő irányait, és nézzen szembe azokkal a kihívásokkal, amelyek mind a gazdaságban, mind a szakszervezeti mozgalomban felgyülemlett problémák formájában nap mint nap érik. A SZOT elnöksége még nem alakított ki végleges álláspontot arra nézve, hogy milyen formában, milyen menetrend alapján javasolja összehívni azt a tanácskozást, amely megfelelő előkészítő munka után hivatott a válaszok megfogalmazására. Abban azonban egyetértés van, hogy ez év őszén kell összehívni a tanácskozást, és mihamarabb megfelelő vitadokumentumot kell közreadni, amely összefoglalja a legfontosabb problémaköröket. Ezzel párhuzamosan a tagság körében vitára bocsátják a szakszervezetek bérreformelképzeléseit és a hosszabb távú üdülési koncepciót is. Ezután arról szólt, hogy a bérreformmal kapcsolatos munkálatok hosszabb folyamatot igényelnek, a bérreformot nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. A szakszervezetek abból indulnak ki, hogy az elmúlt évtizedben a főmunkaidőből származó keresetek leértékelődtek, tíz év alatt a reálbérek több mint 17 százalékkal csökkentek, a szándékolt szigorúbb teljesítménykövetelményeket azonban a gazdasági gyakorlat nem igazolta vissza, az egyensúlyi zavarok állandósultak. A szakszervezetek évek óta az érdek- egyeztetésen alapuló bérmegállapodás rendszerének kialakítását sürgetik. Ez nem azt jelenti, hogy alapvetően nem a teljesítmények, nem a gazdaság jövedelemtermelő képességének alakulása határozná meg a béreket. De jelenti azt, hogy közvetlenebb viszony alakulhat ki a megtermelt jövedelem, a végzett munka és a munkabérek között. Mindezekre a kérdésekre a személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése még in- (Folytatás a 2. oldaton) 'Az exportbővítő pályázatok tapasztalatai Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban A hosszú távra szóló exportbővítö pályázatok eddigi eredményeiről és a pályázati rendszer tapasztalatairól kedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Elmondták, hogy a kormányzat két és fél évvel ezelőtt hirdette meg a pályázatot, s eddig több mint 300 gazdálkodó nyújtotta be pályamunkáját. Időközben a feltételeket korszerűsítették, módositották, egy részük ez év elején lépett életbe. A pályamunkák közül a tárcaközi bizottság eddig 244-et fogadott el, s ennek alapján létrejöttek a megállapodások. A legtöbb pályázó a gépipari, az elektronikai és a vegyipari ágazatból került ki. A megállapodások összesen mintegy 150 milliárd forintnyi exporttöbbletet tartalmaznak, amelyet általában öt év alatt kívánnak teljesíteni. Mindehhez jelentős felhalmozási adó, illetve ÁFA-kedvezményt biztosítanak, a bankhitelekhez kamatkedvezményt nyújtanak, lehetővé teszik a kedvezményes, pontosabban vámmentes technológiai lízinget, sőt állami alapjuttatáshoz is hozzáférhetnek a vállalkozók. Az iparvállalatok jó része már tavaly megkezdte vállalásainak teljesítését. 228 pályázó közül 152 teljesítette, illetve túlteljesítette, 76 vállalat azonban nem érte el a beütemezett exporttöbbletet, sőt jelentősen elmaradt attól. Ezektől a vállalatoktól a kedvezményeket megvonták, sőt visszafizettették az előre biztosított juttatásokat is. Mindezek ellenére az export- többletet adó iparvállalatok összességében több mint 46 milliárd forinttal bővítették kivitelüket az eredeti elképzeléseken felül. Azok az üzemek, amelyek ily módon sikert könyveltek el, 900 millió forintos adó- kedvezményt vettek igénybe, fejlesztési forrásaikat csaknem 3 milliárd forintnyi kedvezményes hitellel, és 600 milliós állami alapjuttatással egészítették ki. 102 vállalat vette igénybe az előnyös lízingelést, összesen 1,6 milliárd forintért jutottak ily módon korszerű gépekhez. Az ez évre megkötött megállapodások alapján a tavalyi 400 millió dolláros exporttöbbleten túl további 150 millió dollár árbevétellel számolnak. A pályázati rendszer ösztönző hatásának segítése érdekében a minisztérium fontosnak tartja a kedvezmények reálértékének megőrzését. Szükséges az is, hogy megszűnjön a körülményes, hosszadalmas ügyintézés a hitelekhez jutásnál. (MTI) Bővül a Kiskun Cipőgyár alpári üzeme Lassan két éve már, hogy beindította 2. számú üzemét a Kiskun Cipőgyár Tiszaalpáron. Először a félegyházi gyár két gyakorlott szakembere tanította két hónapon keresztül a cipőfelsőrészkészítés különböző fogásaira az első harminckét jelentkezőt. A betanulást követően azonnal hozzákezdtek az amerikai Dressport cég megrendelésére készülő lábbelik felsőrészeinek gyártásához. A minőségi követelmények rendkívül magasak voltak. Emiatt néhányan el is hagyták az üzemet, ám helyettük újak jelentkeztek. Időközben javultak a munkakörülmények; bővült a csarnok. A velük egy épületben lévő helybéli költségvetési üzem ugyanis átadott két szobát, s így meghosszabbíthatták a tűzödei szalagot. A kezdeti nehézségek után napjainkra egyre jobban belejött a munkába a harmincnégy tiszaal- pári és környékbeli asz- szony. A korábbi béléstü- zési minőségi problémák # Év clcjcn meghosszabbították a tűzödei szalagot. megszűntek, ám a tűzés egyéb területein még mindig akad javítani való. Az alpári üzemben most naponta 260 pár cipőhöz készítenek felsőrészt. A Kiskun Cipőgyár bővülő exportja miatt azonban még többre van szükség. Ezért az ősszel újabb két helyiséget vesznek át a szomszédos cégtől, és 50-60 főre megnövelt létszámmal jövőre a jelenlegi termelésük megduplázását tervezik. G. B.
