Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 17. Bajai Évkönyv A víz — az egykor korlátlannak vélt, szabad javaknak tartott legfontosabb természeti kincsek egyike — egyre komplexebb megközelítést, felelősségteljesebb gazdálkodást érdemel és igényel. A tények megdöbbentő módon bizonyít­ják az újra nem termelhető természeti erőforrások egy részé­nek kimerülését, a környezeti elemek végességét. A megnö­vekedett és állandóan növekvő jogos igény tette szükségessé, hogy a vízkészletekben (is) szegény Magyarországon képez­zenek a víz mozgástörvényeit, a felhasználási és kezelési lehetőségeket, az építési és üzemeltetési módozatokat jól ismerő vezető munkára alkalmas üzemmérnököket. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére ezért jött létre 1962-ben bajai székhellyel egy új felsőfokú vízgazdálkodási szakoktatási intézmény. Az azóta eltelt tör­ténelmileg rövid, de a főiskola és a személyes sors szempont­jából oly fontos negyedszázad főbb mozzanatait adja közre a Huszonöt éves a vízgazdálkodási üzemmérnökképzés című kötet. (Szerkesztette: dr. Faludi Gábor). A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási In­tézetének évkönyve (1962—1987) — teljességre törekvés nél­kül — áttekinti az új felsőoktatási intézmény kialakítására és meggyökereztetésére irányuló erőfeszítéseket, az eredmé­nyekkel, olykor feszültségekkel átszőtt első két és fél évtized történetét. A 130 oldal terjedelmű, kulturált, ízléses kivitelű — a Vízügyi Dokumentációs Leányvállalat kiadásával megjelent — hagyományostól eltérő évkönyv áttekintő összefoglaló történeti tanulmányt, majd jellemző adatokat és névsorokat közöl. A vízgazdálkodási intézet és két jogelődje a 25 év alatt összesen 2620 diplomát adott ki (24-et külföldi állampolgár­nak). A főiskolán képzett üzemmérnökök döntő többsége ered­ményesen dolgozik különböző vezető beosztásokban a víz­ügyi szolgálatban, a nagyobb volumenű vizet használó ipari, mezőgazdasági üzemekben, a különböző létesítményeknél, az építőiparban, az államigazgatásban, tervező- és kutató- intézetekben. Egyedi, oktatási-kutatási erőssége az intézet­nek a víztechnológiai telep és a szélesedő szaküzemmémök- képzés. A kiadvány külön fejezetben közel kétszáz tételben közöl válogatást az oktatók publikációiból, majd az általuk f, A ;t HUSZONÖT ÉVES A VÍZGAZDÁLKODÁSI ÜZEMMÉRNÖKKÉPZÉS írt tankönyveket, jegyzeteket, műfordításokat sorolja fel. Ezek, de a kidolgozott diplomamunkák, kutatási témák is tükrözik, hogy a vízgazdálkodási főiskola — az ország egyetlen ilyen szakoktatási felsőfokú intézménye — szoros kapcsolatban, együtt él környezetével, Bács-Kiskun megyé­vel. A könyvet részben archív fotóanyag színezi, gazdagítja. JÚNIUS 18-ÁN DÉLELŐTT Kalocsára érkezik a Szent Jobb Az ünnepségekről dr. Dankó László érsek-püspök Mint azt az I. István halálának 950. évfordulójára hirdetett rendezvények naptárából megtudhatjuk: június 18-án Kalocsára érkezik a Szent Jobb, államala­pító királyunk kézrelikviája. Kalocsa gazdag ünnepségsorozattal tiszteleg a város- alapító király emléke előtt. Az előkészületekről, a programról dr. Dankó László kalocsai érsek-püspököt, a szervezőbizottság vezetőjét kérdeztük. — Századunkban is alakulnak ha­gyományok — kezdte dr. Dankó Lász­ló. — A hányatott sorsú, többször a csodával határos módon megmenekült Szent István-ereklye országjárása is a XX. században kezdődött. Fél évszá­zaddal ezelőtt — a Budapesti Eucha­risztikus Kongreszus idején — vitték először a becses urnát az ország nagy városaiba, az egyházmegyék székhe­lyeire. Az akkori nehéz időkben is az volt a célja a devóciónak, hogy a nem­zet átélje, megérezze: létkérdésünk az összefogás, az egység; múltunk ismere­te, tisztelete. Ez a mostani országos körmenet sem csak a vallásosak me- mentója. Legfőbb célja: a hívőket erő­sítse meg hitükben és minden magyart magyarságában. — Pontosan melyik útvonalon és mi­kor érkezik Bács-Kiskunba, illetve Ka­locsára az ereklye? — Mindig Budapestről, a Baziliká­ból indul útra az első királyunk szemé­lyiségét képviselő Szent Jobb. A Ma­gyar Nemzeti Bank páncélautója hozza majd az 51-es úton, 18-án szombaton kora délelőtt. A kormányőrség kísére­tében 9 órakor érkezik a jármű Tassnál a megyehatárra. Tisztelgő harangszó ünnepli majd, amerre elhalad. Egyház­megyénkben Hartánál köszöntjük leg­előbb . .. — Feltehető tehát, hogy fél 11-re ér­kezik a konvoj Kalocsára, abba a város­ba, ahol egykor a király mint alapító és kegyosztó volt jelen. Ön pedig, érsek úr, annak az Asztrik apátnak az utódja, aki első királyunk kortársa, munkatársa volt... — Valóban. A főszékesegyház előtti téren fél 11 órakor úgy üdvözlöm Szent István jobbját, mint a magyar koronát Rómából hazánkba hozó első kalocsai érsek, Asztrik kilencvenedik utóda. Ez­után Nyirádi Jánosné, a HNF városi bizottságának titkára mond köszöntőt, majd dr. Rónaszegi Aladár kiskőrösi körzeti orvos szól a hívő családok ne­vében. A fogadás után kezdődik a más­fél napos ünneplés a főszékesegyház­ban. A hagyományok szerint eljönnek az egyházközségek delegációi, de ven­dégeket várunk messzebbről is. — Ügy hiszem, számos nem hívő is elzarándokol a jeles napokra Kalocsá­ra ... — Természetesen számítunk erre, lesz mód, hogy bárki leróhassa kegye­letét országalapító királyunk előtt. El­sősorban a szabadtéri fogadás, majd a vasárnapi 10 órai búcsúztatás lesz a találkozás igazi fóruma. Az ünnepség végleges programjáról a napokban tár­gyaltam dr. Szalóky Istvánnal, Kalo­csa város tanácselnökével. Most is minden segítséget megkapunk, hogy az előreláthatólag több mint tízezres tö­meget rendben fogadni tudjuk. Minden múzeum nyitva lesz, a városkerti sza­badtéri színpadon folklórműsor gazda­gítja az eseménysort. A városba érke­zőket térképes bulletin tájékoztatja majd a parkolóhelyekről, az egészség- ügyi ellátásról és az étkezési lehetősé­gekről. — Ez lesz a legnagyobb rendezvény, amit a város és az egyházmegye közösen szervez? — Ez lesz a legnagyobb, de nem a legelső. Sok segítséget kaptunk püs­pökké szentelésemkor is, de úgy gon­dolom, folyamatos együttmunkálko- dás a miénk. A Szent Jobb-ünnepsé­gekkel nem zárul le ugyanis az emlék­év. Augusztus 19-én a főszékesegyház előtti téren Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára avatja majd fel a városalapító király szobrát. Ezután nyitjuk meg Szalóky úrral a főegyházmegyei kincstárat. A múzeum kialakítását is a város vál­lalta. — Hol lesz ez az áj bemutató? — A főszékesegyház emeleti termei­ben találtunk megfelelő kiállítóhelyet. Ez a közös munka újabb bizonysága annak a párbeszédnek, ami ma az ál­lam és egyház kapcsolatát jellemzi... Farkas P. József MONGÓLIA Múzeum a sivatagban Mongóliában, a Góbi-sivatag déli részén fekvő Dalangadzad vá­rosban egyedülálló múzeumot te­kinthetnek meg a látogatók: a kiál­lítás egyetlen, ám annál bősége­sebb témája a teve. Az a teve, amely mái több mint 3 ezer éve honos a mongol sivatagokban s tájakon. A sivatag hajójának neve­zett mintegy kétmilliónyi Bectrina fajtájú teve zöme ma is Mongóliá­ban található. Ezek az állatok tökéletesen akk- limatizálódtak a zord éghajlati vi­szonyokhoz, amelyek Dél-Mongó- liát jellemzik. Szerepük még napja­inkban sem hanyagolható el — például a sivatagi teherszállításnak mintegy harminc százaléka hárul rájuk. Emellett a mongol textilipar számára is kiemelkedő fontosságú alapanyagot szolgáltat a teveszőr — egy-egy állatról 15 kilogrammot nyírhatnak le évente. Ebből készí­tik azután a világ számos országá­ban jól ismert teveszőr takarókat, pulóvereket és más textilterméke­ket. S ezzel még mindig nem merí­tettük ki a felhasználás lehetősége­it, hiszen egy teve évente 600 liter­nyi tejet ad, amit azután feldolgoz­nak — főképpen kumisznak, a mongolok nemzeti italának. (Jel­lemző momentum az is, hogy szá­rított formában még a tevetrágyát is hasznosítják a helyi lakosok: ez legfőbb fűtőanyaguk.) A múzeum látogatói igen sok érdekességet megtudhatnak e de­rék négylábúakról. Egyebek közt azt is, hogy ezeknek a tevéknek elég hetente egyszer körülbelül 80 liter vizet meginniuk, s azután újabb folyadékfelvétel nélkül ké­pesek 300 kilogrammnyi terhet 250 kilométeres távolságra elcipelni. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a savanyított tevetej több mint há­rom hónapig megőrzi kiváló ízét és tápértékeit. A múzeum kiállítási anyagai között szerepel egy óriási vadteve mása. Eredeti példányaik a Nagy Góbi Rezervátumban ta­lálhatók, súlyuk 800-850 kilo­gramm között mozog, futva órán­ként 40 kilométert is megtesznek. Az alaposabb múzeumi tájékozta­tást különböző filmanyagok is se­gítik, valamint egy magnófelvétel a vadteve félelmetes bőgéséről. (MTI-Press) PAPP ZOLTÁN Bástyák és kalandok V ]/ J A folytatás csak tovább ' * ’ paprikázza a hangulatot. Második napirendi pontként: teríté­ken a kultúrmunka. A referátum fél órán át ostorozza a tagságot. A bölcsé­szek, akiknek éten kék járni a kultúra­habzsolásban, leghátul kullognak. A mozi iránti érdeklődés még csak- csak . . . Már persze, ha olyan film megy. Ha ellenben amolyan... Pedig, ugye, tulajdonképpen az amolyan filmek prezentálják a fósodort. . . Egy színházi produkcióra ötven embert se lehet ösz- szetrombitálni... És akkor még nem beszéltünk a hangversenyekről. . . Pe­dig a bölcsészek és a zene . . . Hát valahogy így. Döglődik az énekkar is. Ezt a referá­tum nyomatékkai hangsúlyozta. Pedig a kari énekkart annak idején fantasztikus nehézségek és áldozatok árán hozták létre. Zeneszeretet, kemény meggyőző munka, továbbá az ilyenkor már óhatat­lanul előbukkanó szelíd presszió voltak kovászai — sőt kovácsai — létrejötté­nek. Aztán mi történt? Amint teltek­múltak a hetek, a létszám egyre apadt. A basszus szólamot például egy hónap elteltével már képtelenek voltak üzemel­tetni. Pedig basszus szólam nélkül, ugye, egy valamirevaló kórus legföljebb ha fél­szemű óriás lehet a zenebirodalom­ban ... A lírai számoknál még csak hagyján. Azt eldudorásszák a lányok. (Ha kell, még illegnek is egy kicsit hoz­zá.) Hanem amikor valami keményet, harcosat, belevalót kell(ene) elzengeni, amitől ökölbe szorul a tagság keze; ami­től a legöntudatosabbak már indulnának is (Munkára, Harcra Kész!), hogy ki­verjék a szivart annak a munkásnyúzó, részeges Csörcsilnek a szájából... Nos, ez basszus szólam nélkül olyan ... De tényleg olyan, mint. . . Mint a . . . A döglődő kórus ügye készteti felszó­lalásra Deutsch Jamest is. Jamesről tudni kell, hogy annakelőtte gépszerelő volt a Bakay-gyárban. Egé­szen a segédművezetöségig vitte. Mindig is értelmes, igyekvő gyerek volt, akiben csak úgy buzog a szervezövágy és a tett- rekészség. Amikor tanulás-ügyben — még ezerkilencszáznegyvenkilencben — megfújták a harsonákat („Be a nép fiaival az egyetemekre!"), Deutsch Ja­mest elzavarták — ez a pontos kifejezés, mert egyáltalán nem akart menni — egy szakérettségis tanfolyamra. És 1950 őszén már ott ült ő is Binyecz közvet­len tőszomszédságában — a bölcsészka­ri ünnepélyes tanévnyitón. Nos, James azóta is mindenben „ben­ne van". (Irodalmi ambícióiról már ko­rábban esett szó.) S az csak természe­tes, hogy kedden—csütörtökön ott ordi- bál ő is az énekkari próbákon, a tenor kettő szólam egyik oszlopaként. S miközben most — idegességében — egyik lábáról a másikra állva bele­kezd mondókájába, Binyecz gyanakod­va néz föl rá. Csak nehogy valami mar­haságot csinálj — mondaná legszíveseb­ben neki. Binyecz ugyanis időközben új­raértékelte a történteket. Marhaság volt Árpás Joli ellen szavazni. Úgyis megvá­lasztották, elsöprő többséggel. Ráadásul „kihúzta ezzel a gyufát". Hisz a vak is láthatja, hogy — miközben a résztvevők a második napirendi pontot szántják- vetik-boronálják-ekekapázzák — az el­nökség tagjai változatlan hévvel küldöz­getik felé a vackorpillantásokat. Ezek nem fogják egykönnyen lenyelni ezt a békát. De nem ám! Idejekorán (és ke­ményen) visszaütnek. Hát szükséged volt neked erre? Pont most, az állam­vizsgák előtt? — morfondírozik magá­ban Binyecz. Teljesen meg vagy te őrül­ve? Nem látod, hogy sunyit szinte min­denki körülötted? Ezek egyből meglép­nek, mihelyst megérzik rajtad a hurok­szagot ... — Közben gyanakodva bá­mul Deutschra. Sehogy se tetszik neki, hogy James pofacsontja idegesen vibrál a bőr alatt, s idegrángósan ugrik egyet, mihelyst James összeszorítja a fogát.. . Még majd baj lesz ebből... S a két baj a végén szükségszerűen összegezödik. — Már rég el akartam ezt mondani, de valami mindig közbejött. Meg mindig másról volt szó. Nem az énekkarról. James hangja idegesen remeg. Aztán azt kezdi fejtegetni, hogy ő mindig pipa lesz, amikor a „Sződd a selymet, elvtárs” kezdetű dalt adják elő. 6 ugyanis gyerekkorától textilgyárban dolgozott, és tanúsíthatja, hogy — szö­vőként — még egyetlen férfit sem látott soha a gép(sor) mellett. Ott csak szövő­nők vannak. Szö-vő-nők!... — De ha akadna is köztük egy-két férfi, az se lenne tipikus, elvtársak — mondja. Majd tovább boncolgatja, hogy épp emiatt ének közben ő nem tud az eszmei mondanivalóra koncentrálni, igazából még a dallamra se, mert minduntalan eszébe jut ez az igaztalan szöveg . . . Majd, mint aki teljesítette a kitűzött célt, elégedettnek tűnő arccal vissza- zöttyen a padba Binyecz mellé. — Hülye — súgja neki Binyecz. — Mi az istennek kevergeted a fekált? — Te beszélsz? kérdi James. — Pont te? A Nagy Ellenszavazó . . .? Kisvártatva végeznek a második napi­rendi ponttal is. (Folytatjuk) KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart. szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnisz- tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki út 5. C pavilon, földszinti ambulan- cia,(T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin tér 3. T.: 71-338); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, Széchenyi krt. 48. T.: 42-105); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokomy u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskuti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják' a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és szentkirályi bete­geket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak­már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék, URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig, A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsoit, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dus­nok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Du­napataj, Ordasi u. 10. T.: 46); Hajós: dr. Mohácsi J. (Hajós, Rákóczi u. 22.): KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógy­szertárak tartanak ügyele­tét: ' Kecskemét: Szabadság tér I.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/ A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kis­kőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyhá­za: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Ne­mesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth ,u. 58. T.: 14); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hu­nyadi u. 1/A. T.: 2); Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüs­ke F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, foktő, BAFAMI: dr. Dobos E. (Kalo­csa, Magyar u. 3. T.: 800); Tass, Szalk- széntmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. pi. 17/A); Solt, Újsoit, Dunaegyháza, Ál­lampusztai Célgazdaság Solti kerülete: dr. Hajnáczky K. (Solt, Kossuth u. 43.); Harta, Dunatetétlen, Állampusz­ta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Ko- hány S. (Harta, Dunasor 6.); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 34. T.: 11); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Koch J. (Hajós, Te­mető u. 2. T.: 11). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecske­mét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325); Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725); Jakabszállás. Or­govány: dr. Bartal J. (Orgovány, Haj­ma A. u. 22. T.: 42); Szentkirály, Nyár- lőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012); Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117); Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41- 095); Kerekegyháza, Kunbaracs, La­dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7): KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmik­lós, Petőfi-ltp. B. ép. T.: 202); Szabad- szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Ro­honczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskun­félegyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62- 645); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586); Tiszaal­pár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaal­pár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111); Kis­kunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköz­társaság u. 130. T.: 31-388); Jászszent- lászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Áipád u. 28. T.: 31-942); Bugac, Kun­szállás. dr. Bogdán A. (Bugac, Felső­monostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Széche­nyi u. 12.11/12.); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz, T.: 22-377); Jánoshalma: dr. Csépány N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223); Borota, Rém: dr. Fekete I. (Boro­ta, Deák F. u. 48. T.: 471); Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Le­nin tér 54. T.: 28); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94); Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4); Tataháza, Bács­almás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bács­almás, Petőfi u. 48.).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents