Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 110. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 10., kedd Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 10-ére összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével összefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kérdésekre, az országos értekezlet állásfoglalás-tervezetére tett javaslatokat, valamint a társasági törvény irányelveit. (MTI) ......../ÍZ EMBERISÉG VÁ LASZÚT ELÉ ERKEZETT' Békegyűlés a Kecskeméti Konzervgyárban U A konzervgyári békegyűlés résztvevői. Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia ez évi — sorrendben a 148. — közgyűlése kezdődött meg hétfőn a várbeli kongresszusi teremben. A megnyitóülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a Minisztertanács több tagja. Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg a tudomány képviselőinek munkatanácskozását. Elmondta, hogy a kutatók a legutóbbi közgyűlés óta — az egyre kedvezőtlenebb kutatási feltételek ellenére — jelentős tudományos eredményeket értek el. Néhány példával bizonyította, hogy az alapkutatások elősegítik az ország szellemi-tudományos potenciáljának szintentartását, valamint lehetővé teszik a nemzetközi kutatási és technikai eredmények befogadását. Ezek az eredmények a gyakorlatban is hasznosíthatók. Hozzávetőleges számítások szerint — mondotta — az akadémiai alapkutatóhelyek finanszírozására fordított évi 1,1 milliárd forint már a szerzői és licencjövedelmek révén megtérül. E befektetés közvetlenül mérhető hasznosulása — új gyógyszerekben, magasabb hozamú vetőmagokban, korszerűbb szerszámgépekben és a gazdaságos exportban — mintegy 15 milliárd forint. Ennek az értéknek a létrehozásához a költségvetés mellett a Műszaki Fejlesztési Alap és vállalati források is hozzájárulnak. Minden, a tudományba fektetett forint tehát évente — a legszolidabb számítás szerint is — 7 forintot eredményez. A tudomány fejlesztése tehát a legkedvezőbb beruházási területek közé tartozik. Tarthatatlan az a helyzet, hogy országunkban kutatás céljaira az állami költségvetésnek csupán 0,7 százalékát juttatják. A fejlett országokban ez az arány 5-8 százalék. Szükséges, hogy a költségvetésből az alapkutatásokra fordítható összeg a 90-es években fokozatosan megkétszereződjék — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Már évekkel ezelőtt kezdeményezték az akadémiai intézetek és az egyetemek kooperációját, keresik a megoldást az intcrdiszciplinaritás intézményes előmozdítására. Néhány intézményük fenntartása valóban nem indokolt, erősíteni kellene a vidéki kutatási kapacitásokat, egyes vidéki egyetemek, különösen társadalomtudományi kutatási bázisait — mondta beszéde befejező részében Berend T. Iván. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémai Díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1988. évi Akadémiai Aranyérmet Pungor Ernőnek, az MTA rendes tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem általános és analitikai kémiai tanszéke vezetőjének ítélte oda. Akadémiai Díjat tizenheten kaptak, köztük dr. Farkas József, a biológiai tudomány kandidátusa, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat tudományos főmunkatársa, a több mint két évtizedes paradicsom- nemesítési tevékenységének elismeréseként. Az Akadémia közgyűlését az M SZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Grósz Károly köszöntötte. GRÓSZ KÁROLY: Fejlődésünk új útjait kell felkutatni Grósz Károly felszólalása bevezetőjében hangsúlyozta: napjainkban hazánkban társadalmi méretű eszmecsere zajlik nemzeti sorskérdéseinkről, szocialista jövőnkről. Ezeknek a vitáknak az őszinteségét, felelősségteljes, alkotó légkörét kiváltképpen azért értékelhetjük nagyra, mert hazánk perspektíváját a vitában részt vevők a szocializmus keretei között tartják természetesnek. Annak lehetőségeit kutatják mindenütt: hogyan lehetne és kellene társadalmi rendszerünk működését hatékonyabbá tenni, gazdaságunkat korszerűsíteni, nemzeti műveltségünket magasabb Színvonalra emelni. A közgondolkodásban nem csupán a társadalom alapvető gondjai és az ezek kialakulásával kapcsolatos felelősség kérdései fogalmazódtak meg, hanem mind erőteljesebben a cselekvésre való készség is. Ez nagy érték a jövő szempontjából. Megőrizni az állami támogatások reálértékét Napjaink egyik fő jellemzője, hogy különböző természetű gondjaink ösz- szctorlódtak. Egyidejűleg kell megoldanunk a stabilizálást és a gazdasági kibontakozás megalapozásának feladatát. Nem a tudomány az egyetlen olyan terület, amelyen a kényszerű restrikció — amely nélkül nem vagyunk képesek külső és belső egyensúlyi helyzetünket helyreállítani — esetenként már-már veszélyezteti a folyamatos működés, az előrelépés feltételeit. Hasonló gondokkal küszködik az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a termelés is. A kormány legsürgetőbb feladata a gazdaság korszerűsítése, a szerkezetátalakítás gyorsítása. Ahhoz, hogy a megújulás a társadalom egészére, benne a szellemi életre, az infrastruktúra fejlesztésére kiterjedjen és eredményes legyen, mindenekelőtt az anyagi feltételek terén kell mozgási lehetőségeinket kiszélesíteni. A kutatás és a fejlesztés ez évre vonatkozó finanszírozásáról szólva a miniszterelnök kifejtette: a fejlesztést szolgáló ráfordításokat a VII. ötéves (Folytatás a 2. oldalon.) Május 9-én negyvenhárom éve minden alkalommal köszöntjük a fasizmus felett aratott győzelem, a béke napját.' Most is béke- és barátsági hónap kezdődött ezen a napon. A Kecskeméti Konzervgyárban tegnap délután megtartott gyűlés volt a nyitánya a béke megőrzésének ügyéért szervezett és heteken át tartó, országos demonstrációsorozatnak. Délután fél 3-kor a Himnusz hangjaival kezdődött a gyűlés. Ezután Nagy Attila érdemes művész, a kecskeméti színház tagja Váci Mihály és Benjámin László verseiből adott elő, majd a Bányai Júlia Gimnázium cs a Kodály iskola tanulói békedalokkal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően az elnöklő Terhe Dezső, a Bács-Kiskun megyei népfrontbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük több alföldi megye békebizottságának képviselőit, a Szovjetunió volgográdi területi békevédelmi bizottságának küldöttségét, Nyikolaj Vlagyimirovics Kosztucsenkót, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóját, dr. Szabó Miklóst, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát. Fodor Istvánt, az Országos Béketanács titkárát, a megye és a város politikai és társadalmi szerveinek több megjelent vezetőjét. A köszöntés és a békehónap jelentőségének méltatása után Fodor István mondott beszédet: Ilyenkor az első szó mindig az emlékezésé, a második a jelen feladataira való felhívásé. A 20. század végére az emberiség válaszút elé érkezett, el kell döntenie, hogy a felhalmozódott hatalmas energiát önmaga elpusztítására vagy a saját boldogulására használja fel. Senki sem lehet közömbös, senki sem bújhat ki a felelősség alól. A továbbiakban Fodor István szólt a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozó, valamint az ENSZ leszerelési közgyűlésének jelentőségéről mint a világ népeinek közös ügyeiről. Végül az MSZMP országos értekezletére való készülődésről beszélt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar békemozgalom a reformok mellett foglal állást és vallja, hogy a reformot csakis a demokrácia teljes kibontakoztatásával lehet megvalósítani. A gyűlésen felszólalt Vlagyimir Gregorjevics Karpenko, a volgográdi békevédelmi bizottság küldöttségének vezetője is. Felidézte a második világháború szörnyűségeit, a hi(Folytatás az I. oldalról) • A Bányai Júlia Gimnáziumban megnyílt plakátkiállítás témája is a béke volt. (Méhesi Éva felvételei) A PÉLDAMUTATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSÉRT: Nemzeti zászló Csátaljának — Jó hagyományai vannak nálunk a társadalmi munkának — mondja Kubatov Antal, a Hazafias Népfront helyi elnöke —, a legjobban két számadattal jellemezhetem: tavaly néhány forint híján 25 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Átlagosan — a csecsemőket és az öregeket is beleértve — 1 emberre majd 13 ezer forint jutott. A komfortosabbá váló életfeltételeknek köszönhető, hogy megállt a népesség csökkenése, s most már növekedik is a lélekszám. Sokévi tervszerű munkával elérték a csátaljaiak, hogy a község minden utcája szilárd burkolatot kapott. Az utolsó 940 méterhez, mely tavaly épült, portánként 6 ezer forinttal járultak hozzá. Vállalták a vízelvezető árkok elkészítését és az utcák mindkét oldalára járdát építettek. Az általános iskolásoknak, a sportkörnek is nagyon hiányzott egy tornacsarnok. Nem vártak a sült galambra: előkészítették a terepet, kiásták, lebetonozták az alapot, majd segítettek felhúzni a falakat. A gépi munkát a termelőszövetkezet végezte, a Ganz Villamossági Művek helyi üzeme pedig elkészítette a fémtokos ablakokat és ajtókat. Egyedül az utóbbival 400 ezer forintot takarított meg a tanács. • A Jókai utcában csupa fiatal épített, sok a gyerek. Összefogással játszóteret is kialakítottak. A szülőknek köszönhető, hogy öt tanteremben higiénikus műanyag váltotta fel a régi olajospadlót. Kicserélték a napközi otthon tetőszerkezetét, befestették az óvodai játékokat. A KISZ-esek felszedték a művelődési ház udvarán a bokatörős kövezetei, szorgalmukat most új betonjárda dicséri. Tavaly az idősek klubja korszerű, szép épületbe költözött: a meszelést, takarítást a vöröskeresztes aktivisták végezték el. Üdítő látvány Csátalján a rengeteg virág, a sok és gondozott park, élőkért. A Hazafias Népfront nemzeti zászlaját tegnap este adta át Ribánszki Róbert, a HNF Országos Tanácsának titkára a művelődési házban tartott bensőséges ünnepségen. A kitüntetésért Mészáros Miklósáé tanácselnök mondott köszönetét, aki elmondta, hogy a megtisztelő elismerés még jobb településfejlesztő munkára kötelezi a község lakóit. G. Z. VEGYÉSZEK TANÁCSKOZÁSA Élelmiszereink tisztasága A vegyszerek veszélyesebbek lehetnek a dohányzásnál Az idén a műszaki hónap keretében tizenhatodik alkalommal tartottak vegyésznapot tegnap Kecskeméten, a technika házában. Az élelmiszerekben előforduló veszélyes adalékanyagok helyettesítése ma már nemcsak indokolt, hanem bizonyos esetekben kikerülhetetlen feladat is. Ki gondolná például, hogy az élelmiszerekkel elfogyasztott mérgező anyagok nagyobb arányban rákkeltő hatásúak, mint a dohányzás? Erre hívta fel a figyelmet a vegyészek tanácskozása, amely az anyagi érdekeknél is inkább előtérbe helyezte az egészség megóvását. Dr. Sohár Pátné, az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet munkatársának bevezető előadásából megtudtuk, hogy a mindennapi életben alkalmazott kemikáliák száma ma már 80 ezerre tehető és évente több száz új vegyszer kerül forgalomba. Ezek az anyagok hulladék formájában megjelennek a vízben, talajban, levegőben és az élelmiszerekben. Évszázadunk a kémia diadalát jelentette — emlékeztetett az előadó —, de hazánkban csak az utóbbi időkben szenteltek nagyobb figyelmet a mérgező vegyszerek használatának csökkentésére, illetve kiküszöbölésére. Megnehezíti a mérgező maradék anyagok vizsgálatát, hogy a szükséges műszerek igen sokba kerül(Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás a győzelem napján Tegnap délelőtt a megyeszékhelyen, a Szabadság téren' álló szovjet hősi emlékműnél koszorúzással emlékeztek meg a fasizmus felett aratott győzelem 43. évfordulójáról. A Hazafias Népfront Kétskemét Városi Bizottsága nevében Fehér Sándor elnök és Bartha Imréné titkár koszorúzott. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok koszorúját Valerij Grigorjevics Abakumov gárdavezérőrnagy. Viktor Matvejevies Csizsikov ezredes, valamint L. G. Zemkov és A. Ny. Kobzev alezredesek helyezték el. Az emlékmű lábánál elhelyezték a megemlékezés koszorúit és virágait a város dolgozói is, köztük a baromfi-feldolgozó vállalat, az Agrikon, valamint a zománc- és kádgyár MSZBT-tagcsoportjának képviselői.
