Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 10. Győzelem napja A hitleri Németország fölötti győze­lem 43. évfordulóját ünnepelték hétfőn a Szovjetunióban. A reggeli szovjet la­pok ismertették Dmitrij Jazov hadse- regtábomoknak, az SZKP KB PB pót­tagjának, honvédelmi miniszternek ün­nepi napiparancsát, a Pravda, a szovjet párt központi bizottságának a lapja pe­dig közölte a miniszter terjedelmes cik­két, amelyet a győzelem napja alkalmá­ból írt. Jazov cikkében utal arra, hogy a há­borúban 20 millió szovjet ember vesz­tette életét, a náci agresszor 1710 szov­jet várost, illetve települést rombolt le, elpusztított 32 ezer ipari vállalatot, tönkretett 98 ezer kolhozt. A szovjet honvédelmi miniszter írá­sában aláhúzza, hogy azóta a Szovjet­unió népei békében élnek. Ez a nukleá­ris háború megakadályozására irányu­ló szovjet külpolitikai irányvonalnak köszönhető. Jazov megállapítja: az új politikai gondolkodásmód a háborúról és a bé­kéről alkotott hagyományos nézetek teljes felszámolására irányul. A Szovjetunió abból indul ki, hogy az atomháború nem lehet semmiféle poli­tikai, gazdasági és ideológiai cél eléré­sének az eszköze. A nukleáris háború értelmetlen, mert annak sem győztese, sem vesztese nem lehet, csakis a földi élet megsemmisüléséhez vezetne. A szovjet hadsereg és haditengerészet személyi állománya teljes mértékben támogatja a párt és a kormány külpoli­tikai irányvonalát, amely a kölcsönös biztonság alapján a fegyverzet és a ka­tonai szembenállás szintjének csökken­tésére irányul — húzza alá cikkében a szovjet honvédelmi miniszter. Dmitrij Jazov hétfői ünnepi napipa­rancsában utal arra, hogy 43 évvel ezelőtt a szovjet fegyveres erők a párt vezetésével zúzták szét a fasizmust. A napiparancs egyebek mellett leszöge­zi: a Szovjetunióban jelenleg zajló áta­lakítási folyamatok a fegyveres erőket is érintik, a hadsereg és a haditengeré­szet életében erősödnek a demokratizá­lási folyamatok, a formalizmussal és a pangás időszakának jelenségeivel foly­tatott küzdelem. A fegyveres erők éber­ségének, harckészültségének, szerve­zettségének és fegyelmének fokozásá­hoz új lendületet ad az SZKP XIX. országos pártértekezletére történő fel­készülés. A szovjet honvédelmi minisz­ter napiparancsában, üdvözölve a szovjet fegyveres erők tagjait és vete­ránjait, a nagy honvédő háború részt­vevőit, elrendelte: hétfő este Moszkvá­ban, a szövetséges köztársaságok fővá­rosaiban, a Szovjetunió hős városaiban ünnepi tűzijátékkal tegyék emlékeze­tessé a győzelem napját. Mitterrand újra elnök • Francois Mitterrand elhagyja a városi tanács épületét ünneplő hívei között. Az újraválasztott Mitterrand elnök első nyilatkozatában a „nemzeti szoli­daritásra” és a fiatal nemzedék jobb képzésére helyezte a hangsúlyt. Kije­lentette, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi jegyében fogja ellátni új megbízatását és valamennyi francia elnöke lesz. „Túl sok szorongás, túl sok nehéz­ség, bizonytalanság halmozódott fel társadalmunkban túl sokak számára ahhoz, hogy figyelmeztessen rá: első kötelességünk a nemzeti szolidaritás. Mindenkinek tehetsége szerint hozzá kell járulnia a közjóhoz.” Hitet tett a fejlődő világ támogatása, a leszerelés és a béke ügye mellett. Hozzátette, hogy újonnan kinevezendő kormánya hala­déktalanul lépéseket tesz a belső fe­szültségek cs viszályok lecsillapítására, főleg a tengerentúli területeken. A Barre mögött álló centrista pártok vezetői sorra jelezték készségüket a szocialista elnökkel való együttműkö­désre. Elsőként Simone Veil asszony, Giscard volt minisztere mondotta, hogy a centristáknak semmi elvi ellen­vetésük nincs a szocialistákkal való együttműködéssel szemben. Pierre Mé- haignerie, a Szociális Demokraták Centruma elnöke már sorolta is, mi­lyen irányban hajlandó együttműködni pártja a leendő kormánytöbbséggel. Si­mone Veil utalt az NSZK példájára, ahol a szociáldemokraták hosszú éve­ken át gyümölcsözően együtt kormá­nyoztak a liberálisokkal. Jean-Marie Le Pcn, a Nemzeti Front elnöke kijelentette, hogy az RPR— UDF kormánypártok öngyilkosságot követtek el, amikor vállalták az együtt kormányzást Mitterrand elnökkel két évig, és amikor nem szövetkeztek vele az elnökválasztáson. Megismételte, hogy saját vezetése alatt kísérli meg újraegyesíteni a francia jobboldalt. A francia elnökválasztás estéjén te­hát megkezdődött az eddig kormányzó jobboldali koalíció felbomlása és az új balközép. formula építgetése, ami a kormányalakítással folytatódik. Mit­terrand elnöki többsége ugyanakkor olyan arányú, ami módot nyújt az újra­választott elnöknek a nemzetgyűlés gyors feloszlatására és választásokkal többsége megerősítésére. Fogadás Csehszlovákia nemzeti ünnepe - alkalmából Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn foga­dást adott rezidenciáján. A fo­gadáson részt vett Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter. Berecz Frigyes ipari miniszter, Horváth István belügyminiszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Rátkai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes, valamint Őszi István külügyminiszter-helyet­tes. Az eseményen megjelent a társadalmi, a gazdasági, a kul­turális életünk számos más kép­viselője, a budapesti diplomá­ciai képviseletek több vezetője és tagja. GDANSK Nincs megállapodás Hétfőn reggel a gdanski Lenin Hajó­gyárat megszállva tartók visszautasí­tották a gyár vezetésének és a vajdasági főügyészségnek az akció önkéntes és békés befejezésére vonatkozó javasla­tát, amely egyben kilátásba helyezte a büntető, illetve a fegyelmi eljárásokról való lemondást is, bár a sztrájk kezdet­től fogva törvénytelen volt. A gyár igazgatójának hétfő déli köz­leménye ezzel együtt „szomorúan tu­datja a hajógyár dolgozóival, hogy a lengyel nemzeti bank és a pénzügymi­nisztérium tekintettel a gyár jelenlegi gazdaságfpénzügyi helyzetére a továb­bi hitelek és állami támogatás folyósí­tását lehetetlennek tartja.” A Lenin Hajógyár vezetésének ezek után nem „ „matad, más, választása, mint az alapító szervhez, az ipari rniríiíztériumhoz for­dulni a gyár további sorsára vonatkozó döntésért. A lengyel rádió gdanski tudósítója szerint tovább csökken a hajógyár be­járatait megszállva tartók száma: a hét végi mintegy 800 főről hétfőre körülbe­lül 400-500-ra apadt. Új kormány Belgiumban Véget ért vasárnap Belgium eddigi történetének leghosz- szabb, tavaly december óta tar­tó kormányválsága. Az új kor­mányt alkotó koalíció öt pártja — miután csütörtökön meg­egyezett a kormányprogramról — vasárnap megosztozott a mi­niszteri tárcákon is. A keresz­ténydemokrata Wilfried Mar­tens, kijelölt kormányfő vasár­napjóváhagyás végett I. Baldvin király elé terjesztette a kabinet névsorát. A királyi palota va­sárnap esti közleménye szerint az uralkodó elfogadta az új kor­mányt. A HUSZONHÁRMAK ÜLÉSE Folytatódik a mandátum kidolgozása A Varsói Szerződés hét és a NATO tizenhat tagállamának képviselői az európai haderőcsökkentésről tartandó tárgya­lások mandátumának kidolgozását szolgáló konzultációk során hétfőn Bécsben újabb ülést tartottak. A konzultációk a bécsi utótalálkozóval párhuzamosan folynak, s az eddigi megbeszéléseken már sikerült kidolgozni a mandátum beve­zető részét és két fejezetét. A hétfői ülésen a résztvevők folytatták a leendő tárgyalá­sok eljárási szabályairól szóló fejezet vitáját. Megállapítot­ták, hogy e fejezet szövegezése során több kérdésben nézet- azonosságot értek el. Egyetértésre jutottak abban, hogy a tárgyalásokon 1989-ben négy ülésszakot fognak tartani, s kialakultak a munkarendre, a tárgyalásokon való elnöklésre, a konszenzusra és néhány más kérdésre vonatkozó szövegré­szek. Az ülésen megállapodás jött létre arról, hogy ezeket a szövegrészeket egyeztetetteknek tekintik, s a továbbiakban a még megoldatlan eljárási részletek kimunkálására fordít­ják figyelmüket. Ezek közé tartoznak mindenekelőtt azok a kérdések, amelyek a jövőbeni európai leszerelési tárgyaláso­kon részt vevő huszonhárom VSZ- és NATO-tagállam, vala­mint a helsinki folyamatban részt vevő többi ország közötti információs kapcsolatokkal és véleménycserével függnek össze­Simon Peresz látogatása Simon Peresz izraeli külügyminiszter, az Izraeli Munkapárt elnöke — útban a Szocialista Internationale madridi ta­nácskozására — május 8—9-én saját kezdeményezésére látogatást tett Buda­pesten és nem hivatalos megbeszéléseket folytatott magyar vezetőkkel, majd teg­nap elutazott hazánkból. MIT TALÁLHATTAK ABU DZSIHAD GYILKOSAI? A PFSZ cáfolja az okmányok eltűnését A PFSZ kategorikusan cáfolta az egyik amerikai magazinban megjelent, széles körben hitelt érdemlőnek tekintett információt, miszerint Abu Dzsihad meggyilkolásakor a gyilkos­ságot végrehajtó kommandó igen fontos dokumentumokat vitt magával. A tuniszi központban vasárnap este közzétett nyiltakozat leszögezte: a palesztin vezető gyilkosainak nem volt lehetőségük arra, hogy valóban fontos okmányokat raboljanak el Abu Dzsihad otthonából — egyszerűen azért, mert ilyeneket nem tartott lakásán. A PFSZ szerint a katonai irányítással kapcsolatos minden bizalmas irat a bagdadi palesztin központban van, mivel Abu Dzsihad Ammanból való kiutasítása (1986 júliusa) után oda szállította azokat. Az amerikai U.S. News and World Report legfrissebb számában az izraeli hírszerzés forrásaira hivatkozva azt jelentette, hogy „a megszerzett dokumentumok gyakorlatilag ugyanolyan fontosak, mint maga a gyilkosság, a PFSZ 2. számú vezetőjének megölése”. A hírmagazin tudni vélte, hogy az Abu Dzsihad otthonából elrabolt papírok a PFSZ anyagi támogatóinak listáját, fegyverbeszerzési forrásait, valamint a felszabaditási szervezet Izrael­ben dolgozó ügynökeinek névsorát is tartalmazta. Megkezdődött az MTA közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) tervben szereplő mutatókhoz viszo­nyítva nem mérsékelik. Az a cél, hogy a támogatások nagyobb része irányul­jon a kutatásokra es kisebb hányada az intézmények működésének segítésére. A kormányzat világosan látja, hogy a korlátozó intézkedések nincsenek össz­hangban hosszú távú érdekeinkkel. Azt is látni kell azonban: ez szigorú kény­szer, mert a kormány nem térhet ki az elől, hogy valamennyi terület, a terme­lés, a műszaki fejlesztés, a szociális bér­politika szempontjait is mérlegelje. Ami a kutatás-fejlesztés egészét Illeti, ennek elvi jelentőségű eleme, hogy a tudomány támogatása terén megállít­ják az általános megszorítást. Ugyan­akkor a tudományos kutatásban és műszaki fejlesztésben a korábbiaknál erőteljesebben érvényesítik a szelek­ciót. Minimális célként 1989-re gondos­kodnak a kutatás-fejlesztés állami tá­mogatásának szintentartásáról, az ilyen célú források reálértékének meg­őrzéséről, s ha lehet, a nemzeti jövede­lem növekményének függvényében emelik azt. Összességében el kívánják érni, hogy a kibontakozás feltételeinek megteremtésével együtt a VIII. ötéves terv időszakában sor kerülhessen a ku­tatásra és fejlesztésre fordítható erőfor­rások, köztük az állami támogatás érezhető.növelésére. A gazdasági reformmal kapcsolat­ban Grósz Károly rámutatott: miután rögzítettük, hogy szocialista gazdasá­gunk piaci viszonyokra épülő, áruter­melő gazdaság, eljutottunk termelési módunk lényegéhez, a tulajdonviszo­nyok, -fonnák kérdéséhez. Nem keve­sebbet kell tennünk, mint igazolnunk, hogy a közösségi tulajdonviszonyok a piacgazdaság talaján magasabb gazda­sági racionalitást, nagyobb hatékony­ságot eredményeznek a magántőkén alapuló gazdaságokhoz viszonyítva. A reform mostani szakaszában egy­szerre kell konkrét .gyakorlati lépéseket tenni a gazdaság működőképességének fokozása érdekében és egyszerre van szükség hosszú távú, sokoldalú elméle­ti. tudományos feltáró tevékenységre a tulajdon témakörével kapcsolatban. A megalapozott döntésekért A továbbiakban a Minisztertanács elnöke a politikai rendszer szervezetei­nek, mechanizmusának megújításával összefüggő kérdésekről szólt. Mint mindotta: olyan politikai intézmény- rendszerre van szükségünk, amely a társadalmi nyilvánosságsegí tségévcl, a társadalom, az állampolgárok intézmé­nyesen biztosított ellenőrzésével műkö­dik. Ez adhat garanciát a politikának és a kormánynak arra, hogy megalapo­zott döntéseket hozzon, a tévesnek bi­zonyult elhatározásokat időben fölis­merje, és nagyobb társadalmi megráz­kódtatás nélkül korrigálja. Ennek meg­valósítása csak a szocialista demokrá­cia lehető legszélesebb érvényesítése, a társadalmi önkormányzati és önigaz­gatási rendszerek széles körű kiépítése útján mehet végbe. A folyamat kitelje­sedése feltételezi annak maradéktalan érvényesítését, hogy az állampolgári önszerveződés, öntevékenység megíté­lésének egyedüli és kizárólagos mércéje az alkotmánynak, a törvénynek való megfelelés legyen. A kormány a társadalmi szerveze­tekkel kialakított kapcsolatait is meg kívánja újítani. Nemcsak kikéri véle­ményüket, hanem igényli kezdeménye­zéseiket. önálló, alternatív javaslatai­kat. Megkülönböztetett figyelmet szen­tel döntéseinek tudományos megalapo­zására. Hozzáfogtak a tudományos ta­nácsadó testületi rendszer kiépítéséhez. Ennek egyik első lépéseként a közel­múltban létrehozták a Magyar Tudo­mányos Akadémia szellemi bázisán a Minisztertanács tanácsadó testületét. A Minisztertanács elnöke kérte, hogy a tudósok segítsék javaslataikkal, kez­deményezéseikkel a testület munkáját, mert a kormánynak nagy szüksége van olyan véleményekre, amelyek megfo­galmazói nem intézmények érdekeit tartják szem előtt, hanem döntően sa­ját tudományos meggyőződésüket kép­viselik. Valóságos értékként kezelni a szellemi munkát Előadása további részében Grósz Károly kitért arra: stabilizációnk, a megújulás és nem utolsósorban a szoci­alizmus történelmi sorsa múlik azon, hogy mennyiben vagyunk képesek a szellemi munkát valóságos értékként kezelni. E téren vannak adósságaink — mondotta. Hazánkban az elmúlt év­tizedekben a magasan kvalifikált szelle­mi munka leértékelődött, társadalmi megbecsülése elégtelen volt, nem mű­ködött a kellő szelekció, az értékkivá­lasztás megfelelő mechanizmusa. Soká­ig nem vagy inkább csak szavakban ismertük fel az értelmiség növekvő tár­sadalmi szerepét, holott a szellemi élet­ben tevékenykedőknek megkülönböz­tetett szerepük van a tudás közvetítésé­ben és alkotó alkalmazásában. Ezért a lehetőségekhez mérten segíteni kell az értelmiségi funkciók működtetését, a felhalmozott tudás bővített újraterme­lését. Nagyon fontos a rendelkezésünk­re álló szellemi tartalékok mozgósítása is, különösen a felsőoktatás, a tudomá­nyos kutatás szervezeteiben. Elengedhetetlen az is, hogy sokkal szorosabb kapcsolat, együttműködés jöjjön létre a tudomány es az oktatás között. Ahhoz, hogy merész és egyben reális céljaink lehessenek, mindenek­előtt az oktatást a közoktatást és a felsőoktatást kell színvonlában is, a beiskolázottak és végzettek arányait te- kintvels stratégiái megközelítésben fej­leszteni. Az elmúlt 40 évben ugyanis hazánkban a felsőoktatási beiskolázá­sok növekedési üteme mindig az euró­pai átlag alatt volt, ma már ennek a felét is alig haladja meg. Sajnálatos, hogy e téren célunk egyelőre nem lehet több, mint az európai középmezőny­höz való felzárkózás. A politikai vezetés, a kormányzat is tisztában van a tudomány, a kutatás- fejlesztés stratégiai szerepével. De tu­domásul kell vennünk azt is, hogy olyan világban élünk, amelyben a leg­több dolog legyen az egy közönséges áru vagy a tudomány, illetve a kultúra élenjáró terméke elsősorban a pia­con, azaz pontosabban a fogyasztók. felhasználók értékítéletén méretik meg - hangsúlyozta a Minisztertanács el­nöke. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nálunk is a piacnak kell vezérelnie- a tudományos és szellemi folyamato­kat. de a piaci megmérettetést, az em­berek értékítéletét nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni. Új tar­talmijegyekkel rendelkező kormányza­ti felfogásra, magatartásra, cselekvésre van tehát szükség a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás területén is. Az ez irányú elgondolások formálódóban vannak. A folyamat felgyorsításához a minisz­terelnök kérte a kutatók, a vállalati szakemberek hozzájárulását. Fokozni kell a teljesítményeket Sem hagyományaink, sem a nemzet­közi kihívás nem engedheti, hogy bele­nyugodjunk: az aktív keresők között a kutatók aránya lényegesen és tartósan elmarad az európai átlagtól. De a kö­vetkező években sem tudunk számotte­vő létszámnövelésre vállalkozni. A tel­jesítményeket kell fokozni ezen a terü­leten is. Ehhez összefogásra, együttmű­ködésre van szükség az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalati kutatóhe­lyek, a közgyűjtemények között. A kormány nem kíván e cél érdekében szervezeti intézkedéseket hozni, mert ez rontja az alkotó kedvet, elvonja a fi­gyelmet a tudományos munkától. Azonban elvárja, hogy a kutatóhelyek egymásra találjanak, s közös erőfeszí­téssel oldják meg az előttük álló nehéz feladatokat. A kutatásirányítási rendszer megújí­tásáról szólva Grósz Károly kifejtette: az eddigi, elsődlegesen szervezeti struk­túraformálási gyakorlatról a tartalmi szerkezetátalakításra kell áttérni, ez egyben kialakult értékeink megőrzését, megóvását is segítheti. A kormányzat olyan intézménymüködési formákat, mechanizmusokat kíván kialakítani, amelyek a központi, közösségi, vállala­ti feladatokhoz kapcsolódó támogatá­sok, megbízások, feladatmegrendelé­sek révén képesek orientálni a kutató­helyeket. Végezetül a tudomány és a szocializ­mus egymásrautaltságáról és szövetsé­géről beszélt a Minisztertanács elnöke. Hangsúlyozta: a szövetségnek az el­múlt évtizedekben számos eredménye született. Ma egyre jobban láthatjuk, hogy a szövetség megerősítése mellett az egymásrautaltság hangsúlyozása mennyire indokolt volt. Társadalmunk most fejlődésének bonyolult, nehéz szakaszát éli. Ahhoz, hogy a változá­sok szükségességét ne csupán észleljük, konfliktusait ne csak etSzcnv’e'djük, Ha­nem mindezeken úrrá is legyünk, fejlő­désünk új útjait kell felkutatni. Ebben nagy felelősség hárul a tudomány mű­velőire és a kormányzatra egyaránt mondotta befejezésül. Az ülés további részében a tudo­mány képviselői meghallgatták az Eu­rópai műveltség — nemzeti műveltség című előadást, amelyet Németh G. Bé­la, az MTA levelező tagja terjesztett elő. A sok problémát érintő, számtalan további gondolatra inspiráló kuitúrfi- lozófiai előadást élénk vita követte. A közgyűlés ezt követően zárt ülésen tiszteleti tagokat választott. Az MTA közgyűlése ma folytatódik. (MTI) Békegyűlés a Kecskeméti Konzervgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) rosimai atomtámadást, amely után or­vosként tevékenykedett a helyszínen. A szovjet küldött köszöntötte a ma­gyar békemozgalmat és sok sikert kí­vánt hazánk gazdasági és politikai éle­tének megújulásához. Ezt követően Fodor István — az Or­szágos Béketanács által adományozott — kitüntetéseket adott át, majd a Szó­zat hangjaival ért véget a békehónap megnyitója. A gyűlést megelőzően, tegnap dél­előtt békefórum volt a Hazafias Nép­front megyei bizottságánál, délután pe­dig a Bányai Júlia Gimnáziumban. Az utóbbit a gimnázium MSZBT-tagcso- portja és Kállai Éva KISZ-szervezete rendezte. Iván Kornélnak, az Országos Béketanács ifjúsági bizottsága titkárá­nak és F. Tóth Pálnak, a népfront me­gyei béke- és barátsági bizottsága elnö­kének részvételével. R. M. Élelmiszereink tisztasága (Folytatás az I. oldalról.) nek, de maga az eljárás is költséges. Egyetlen anyag teljes toxikológiai vizs­gálata elérheti akár a 20 millió forintot is. A jövőben kedvezőbb helyzetbe ke­rülhetünk a műszercentrumok kialakí­tásával és szemléletbeli változást hoz­hat az új élelmiszertörvény — mondot­ta dr. Sohár Pálné. A vegyészek tanácskozása a délelőtti előadást követően délután szekcióülé­seken folytatódott, ahol a résztvevők megvitatták a kémiaoktatás és a kör­nyezetvédelem kapcsolatát, valamint beszámoltak az élelmiszer-analitiká­ban alkalmazott új műszerekről és módszerekről. K. Á. Magyar-japán gazdasági tárgyalások A magyar—japán és a japán -magyar gazdasági klubok szerdán Budapesten tartották meg 15. együttes ülésüket. Kazuo Iwatát, a japán—ma­gyar gazdasági klub elnökét fo­gadta Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke. Ugyancsak hétfőn fogadta a japán vendé­get Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, kereske­delmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter és Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Erdélyi magyarok — bonni sajtóértekezlet A nyugatnémet fővárosban vasárnap délután megtartott tüntetés szervezői hétfőn a bonni sajtóklubban tájékoztatták a nyugatnémet és külföldi újságírókat az Erdélyben élő nemzetiségek, elsősorban a magyarok helyzete kapcsán tervezett további akcióikról. A Tübingenben bejegyzett Erdélyi Ifjúsági Szervezetnek és az Erdélyi Világszö­vetség NSZK-beli tagozatának képviselői közölték, hogy fel akarják hivni a nyu­gat-európai közvélemény figyelmét a hivatalos román nemzetiségi politikára, a kisebbségekkel szemben alkalmazott megkülönböztetésre. Szorgalmazzák emel­lett, hogy nemzetközi szervezetek, közöttük az Európa Tanács, foglalkozzanak a románaiai magyar kisebbség ügyével és emlékeztessék a bukaresti kormányt a kisebbségekkel kapcsolatban nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeire. A vasárnapi bonni megmozdulásról hétfőn beszámolt az NSZK hírközlése. A Bonnban megjelenő General Anzeiger című lap tudósítása szerint nemcsak az NSZK-ból, hanem Hollandiából, Svájcból. Ausztriából és Belgiumból is érkeztek résztvevők. • Tűzharc az amritszári Arany templomnál Heves tűzpárbaj robbant ki az indiai biztonsági erők és a szikh terroristák között az amritszári Aranytemplomnál hétfőn. A UNI hírügynökség értesülése szerint az összecsapásban már öten életüket veszítették és öten megsebesültek. Amritszárban kijárási tilalmat rendeltek el. A lövöldözést a szentélyben rejtőzködő terroristák kezdték, miután egy rendőr­járőr felfedezte, hogy bunkert akarnak építeni az Aranytemplom nyugati részénél. Amikor a rendőrök a munkálatok beszüntetésére szólították fel a szikheket, a hatalmas kiterjedésű templomegyüttes falairól és épületeiből a terroristák tüzet nyitottak rájuk. A biztonsági erők az Aranytemplom körüli állásaikból viszonoz­ták a tüzet. Hírügynökségi jelentések szerint a lövöldözés még hétfőn késő este is tartott. A szikhek legfőbb kegyhelyeként nyilvántartott szentélyt az indiai hadsereg négy évvel ezelőtt megostromolta, mert a terrorcsoportok főhadiszállásul használ­ták. A hatóságok nyolcvanra-százra teszik a bentlevő fegyveresek számát. A biz­tonsági alakulatok mozgásterét jelentősen korlátozza, hogy nem hívők fegyveres behatolása az Aranytemplomba a szikhek szemében szentségtörésnek számít.

Next

/
Thumbnails
Contents