Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

1988. május 25. • PETŐFI NÉPE • 3 JÚLIUS 1-JÉTŐL: ÚJABB LÉPÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT UTJÁN BETARTJÁK A HATÁRIDŐT Jól haladnak a bajai építkezések A kétszintű közigazgatás alakulása Bács-Kiskun megyében Miután a járások mint közigazgatási egységek megszűntek, közigazgatá­sunk jelentős változásokon ment ke­resztül. E folyamatnak azonban még csupán a kezdetén vagyunk. Az új rendszer zavartalan működéséhez a fel­tételeket meg kell teremteni. Az önállóság feltételei A kétszintű közigazgatás azt jelenti, hogy a községi, nagyközségi tanácsok tevékenységének törvényességi felügye­letét, a szakigazgatási tevékenység irá­nyítását, a helyi végrehajtó bizottságok útján, a megyei tanács szervei közvetle­nül látják el. A helyi testületek törvényességi fel­ügyelete fontos része az irányításnak. A jól szervezett felügyelet garanciát nyújt arra, hogy a szocialista törvé­nyesség maradéktalanul érvényesüljön a testületek munkájában. Ez pedig nem egyszerű dolog: a tanácsi szervekre je­lenleg mintegy kétezer hatáskört és fel­adatot megállapító jogszabály van ér­vényben. A feltételek alapja a községi, nagy­községi tanácsok önállóságának, fele­lősségének az erősítése. Bár közös tör­vényszerűségek érvényesülnek az or­szágban, minden megyének megvan­nak a maga gazdasági, társadalmi, földrajzi sajátosságai, amelyek eltérő módon befolyásolják a megvalósítás ütemét, a szervezési intézkedéseket és a szervezeti formákat. A fokozatosság érvényesülése foly­tán a magyar közigazgatás ma megle­hetősen tarka képet mutat. Bács- Kiskun megye jól tükrözi a közigazga­tás helyzetét. Milyen szerep jut a városoknak? A járások megszűnésével a városok és a városi jogú nagyközségek jutottak szerephez a községek megyei irányítá­sában. A városok közreműködése terü­letenként és ágazatonként eltérő mó­don érvényesül. Az indulásnál, a megyei t.anács úgy döntött, hogy három nagyközséget: Dunavecsét, Izsákot és Lajosmizsét közvetlen megyei irányítás alá von, s a későbbiekben Jánoshalma is közvetlen megyei irányítás alá kerüljön. így tisztán érvényesül a kétszintű irá­nyítás, jelenleg nyolc város, két városi jogú nagyközség és négy nagyközség esetében. A többi községnél ugyancsak közvetlen megyei feladat, kezdettől fogva, a személyzeti és a káderügyek intézése. A megyei sajátosságok figyelembe- vételéyel, a vezetésnek az az álláspont­ja. hogy a községek megyei irányításá­ba a városokat csak a legszükségesebb mértékben vonja be, elsősorban azért, hogy feleslegesen ne alakuljanak ki közbeeső irányítási szintek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ennek megfelelően szabályozta a megye— község kapcsolatrendszerét. E folyamatban igen jelentős állomás a tanácsi gazdálkodás kétszintűvé téte­le, amelynek kialakításában a fő szere­pet a megyei tanács vb pénzügyi osztá­lya és a tervosztály játszotta. Ez azt jelenti, hogy a tervet és költségvetést közvetlenül a községi tanácsokkal tár­gyalták meg a megyei szakigazgatási szervek. A helyi tanácsok a VII. ötéves tervjavaslataikat — a megyei tanács által meghatározott kiinduló feltételek alapján — önállóan dolgozták ki. Eb­ben a rendszerben tovább növekedett a pénzügyi ellenőrzés szerepe, amelynek elsődleges feladata a községek pénz­ügyi tevékenységének segítése, a pénz­ügyi fegyelem erősítése. Ma már elmondható, hogy ebben a nem is egyszerű rendszerben a megyei szakigazgatási apparátus kellő időben feltalálta magát és megfelelő kapcsola­tot épített ki a községekkel. Az is tény, hogy a községek bizalommal fogadták a megyei kapcsolatot. Közelebb a helyi feladatokhoz A megyei tanács szakigazgatási ap­parátusa közelebb került a helyi felada­tokhoz, ezáltal közvetlenebbül érzi a helyi politikai és°közéleti problémákat. Egységesebbé vált a központi és a me­gyei célkitűzések helyi megvalósítása, a helyi törekvések támogatása. A jól fel­készült apparátus operatív segítséget tud adni a helyi hatáskörök gyakorlá­sához. A megyei apparátusnak meg kell tanulnia a helyi tanácsok differen­ciált szakmai segítését és ellenőrzését. A helyi tanácsok munkája eltérő színvonalú, ebből a szempontból tehát minősíteni kell őket. A minősítést bo­nyolítja, hogy sok esetben bizonyos te­rületek igénylik csupán a fokozott se­gítséget. A megyei apparátus az utóbbi évek­ben e szempontból is figyelemre méltó tapasztalatokat szerzett. Ezek rendsze­rezése és az egyes osztályok közötti cse­réje azonban még előttük álló feladat. Kívánatos a megyei osztályok között a koordináció és az információcsere javí­tása. A megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga, a közigazgatási változásoknak megfelelően, időről időre megállapítja a felügyeleti vizsgálatok rendjét. A két­szintű igazgatási rendszer e téren is új, a jelenleginél rugalmasabb megoldáso­kat kíván. Hasonló módon változnia kell a he­lyi végrehajtó bizottságoknak a megyei végrehajtó bizottság előtti beszámolási rendszerének. Az együttműködés űj formái Hangsúlyozottan kerül előtérbe, hogy a hatósági jogkörök változásával megváltozik az ügyintézés útja. A két­szintű közigazgatásban a községek és a nagyközségek hatósági ügyekben a vá­rosokkal azonos hatáskört gyakorol­nak. A jogorvoslati fórum, tehát ahol a fellebbezési panaszt érdemben elbí­rálják, a megye megfelelő szakigazga­tási szerve. A kétszintű közigazgatásban termé­szetszerűleg megváltozik a városok és a községek kapcsolata mind tartalmi­lag, mind formailag. A városok és a községek között magasabb szintű, azo­nosjogálláson alapuló partneri együtt­működési rendszer alakul ki. Ennek jogi keretei biztosítottak. Bács-Kiskun megyében biztató eredménnyel mű­ködnek a város környéki bizottságok és a különböző társulások. A követendő példák mellett azonban szóvá kell tenni a lemaradásokat is, amelyeket a települések együttműkö­désében tapasztalni lehet. Az egyes városkörnyékek együttmű­ködése szükségtelenül eltérő színvona­lú. Van, ahol szinte formális alakulat­ról beszélhetünk. Ennek okát abban a szemléletben találjuk meg, amely még mindig nem hajlandó felismerni a vál­toztatás szükségszerűségét. * * * Bács-Kiskun megye további tizenöt nagyközsége és kilenc községe ez év július 1-jétől közvetlen megyei irányí­tás alatt funkcionál. A megyei tanács legutóbbi ülésén úgy ítélte meg, hogy érettek az önálló­ság, az önkormányzat továbbfejleszté­sére. Dr. Árvay Árpád a megyei tanács vb-titkára VENDÉGÜNK VOLT Hors Kittan kombinátigazgató Hors Kittan a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett egy hivatalos közlekedési delegáció vezetőjeként Kecskemétre. A cottbusi Wilhelm Pieck Közlekedési Kombinát igazgató­ja, akinek rendkívül szerteágazó a tevé­kenysége, hiszen nem kevesebb, mint nyolcezer ember munkáját kell irányí­tania. Felelőssége nemcsak ezért nagy, hanem azért is, mert az NDK-nak eb­ben a megyéjében van az ország „gáz­csapja, kazánja, villanykapcsolója”, s ha csupán egyetlen porszem kerül a fogaskerekek közé, súlyos árat fizetne a népgazdaság. — Milyen feladatokat lát el a Wil­helm Pieck Közlekedési Kombinát Cott­bus megyében? — Kombinátunk hasonlóan a ma­gyar közlekedési vállalatokhoz, a Vo­lánhoz, több profilú gazdasági egység. A kombinát oldja meg a megye sze­mély- és áruszállítási feladatait, részt vesz a nemzetközi forgalomban, szer­vezi a város villamosközlekedtetését, emellett akadnak más megyei, sőt or­szágos feladataink is. Nálunk a megyé­ben a szállítás valóban politikai mun­ka. Az ország városigáz-szükségleté- nek, villamos energiájának és barna­szénbrikettjének 60—90 százalékát a megyében lévő bányák és erőművek állítják elő. Ezek az üzemek meglehető­sen távol vannak egymástól, s termé­szetesen a lakott helyektől is, ezért na­ponta több tízezer embert kell a mun­kahelyekre, s onnan hazaszállítani. Ez az elsődleges feladatunk, s ennél zavar nem lehet, szerencsére, a jó szervezés­nek köszönhetően, eddig nem is volt. — Miképpen épül fel a vállalat és hány járművel oldják meg a személyfu­varozást? — A kombinátnak hat üzemegysége van, négy közvetlenül a személy- és te­herszállítással foglalkozik, egy a javí­tással, egy pedig a lakossági szolgálta­tással, s ide tartozik a gépjárművezető­képzéstől a városi közlekedésig sokfaj­ta tevékenység. A Szovjetunióban is volt üzemegységünk, ahol a földgáz­csővezetéket építettük, ugyanis az or­szágban egyedüli jogosultságunk van a csővezetékes szállítás építésére, meg­szervezésére, végrehajtására. A sze­mélyszállítást 1200 Ikarus autóbusszal és megfelelő számú villamossal bonyo­lítjuk le. Emellett 400 személygépkocsi segíti a gépkocsivezető-képzést és bo­nyolítja a taxifuvarozást. Sajnos, autó­buszaink elöregedtek, s egyre nagyobb gondot jelent a zökkenőmentes sze­mélyszállítás. Ez össztevékenységünk- nek mintegy 40 százalékát jelenti. — A teherfuvarozásban feltehetően a legnagyobb arányt a megyén belüli szál­lítás jelenti. — Valóban így van, de jelentős a nemzetközi fuvarozás is. Összesen 1400 tehergépkocsink van, amelyből 200 ha­tárainkon túlra szállít, 350 gépkocsive­zetővel. Akárcsak önöknél, nálunk is kevés a gépkocsivezető. Ezért a kombi­nátnál alkalmazott sofőrök a törvényes munkaidőn túl még havonta száz órát dolgozhatnak, túlórázhatnak, amely igen megerőltető. A túlóráért az alap­bér 25 százalékával megemelt óradíjat tudjuk kifizetni. Az erőművekben, a bányákban természetesen jobb a fize­tés, s ennek szívóhatását mi is érezzük. Ami az elszállított áru mennyiségét ille­ti, igen jelentős, olykor változó, de nin­csenek fuvarpiaci gondjaink. A teher­szállításban gondjaink hasonlók az önökével: kevés az alkatrész, s nálunk is elöregedtek a tehergépkocsik. — Milyen tapasztalatokat szereztek a Kunság Volánnál, s otthon milyen ter­veket dédelgetnek? — A Kunság Volánnal sok éves kapcsolatunk van, s szívesen jövünk Magyarországra, ahol mindig lehet ta­nulni valamit. Tapasztalataink szerint jól szervezik a munkát, a beosztottak, a közvetlen termelésirányítók szakmá­jukban valóban otthon vannak. Szá­munkra teljesen új volt a gazdaságirá­nyításban bekövetkezett változás, a ki­élezett fuvarpiaci helyzet, amelyben úgy tűnik, a vállalat sikeresen vette fel a küzdelmet. Sok olyan dologgal talál­koztunk, amelyről nálunk is érdemes gondolkodni, kipróbálni. Ami tervein­ket illeti, gondolkodunk a trolibusz- közlekedés megszervezésén, amely még sok tervezgetést kíván. Végezetül sze­retném megköszönni a nyilatkozásiTe- hetőséget, a vendégszeretetet, amelyet egész ittlétünk alatt tapasztaltunk. — Köszönjük a beszélgetést. Gémes Gábor — Menjünk ki a helyszínre, s nézzük meg ott, hogyan haladnak a beruházások —javasolta Frid- rich Attila, a Ba­jai Városi Tanács terv-, pénz- és munkaügyi osz­tályának főelőa­dója. Kezdjük ta­lán a tornacsar­nokkal! Örömmel fo­gadtam az ajánla­tot, igy azután Bajaszentistván- ra visz az utunk. A városrésznyi kerület — fél év­százada még ön­álló község — la­kossága erősen hiányolta, hogy az ezer általános iskolásnak nincs tornaterme. Úgy határoztak, hogy fel­építenek egy 14-szer 24 méter alapterü­letű sportcsarnokot az iskola udvarán. Segített a megye, a város, a szülők is felajánlották kétkezi munkájukat, így belefogtak az építkezésbe. — Szerencsére az időjárás nekünk kedvez — mondja elégedetten Vass Jó­zsef művezető, de egy pillanatra sem veszi le a tekintetét a szorgosan mun­kálkodó kőművesekről. — A mi gyere­keinknek építjük, úgy, hogy száz év múlva is büszkén mondhassák az ük­unokáink: azért olyan szép ez a torna­terem, mert az elődeink, az Augusztus 20. Tsz dolgozói építették. S valóban: a jó hőszigetelés végett háromrétegű fal szinte fénylik a kora reggeli napsugárban. Nem csoda, hi­szen a klinkertéglákat egyenként meg­mosták sósavas vízben, mielőtt a falba illesztették volna. Látszik, hogy szaka­vatott kezek rakták egymásra, egymás mellé őket. Talán egy milliméterrel sem térnek el a függőón zsinórjától vagy a vízmértéktől. Az év végére, a kitűzött határidőre biztosan készen lesz a csar­nok — mondják mindannyian —, sőt, a nyáron átalakítják az iskola fűtését is, mert tavaly még olajjal tüzeltek. Be­szélgetés közben megérkezik az újabb téglaszállítmány, ideje elköszönni. A brigádtagok komolyan veszik a munkát, nem érnek rá lazítani. Második állomásunk az Április 4-e tér, melyet leginkább a Jelky-szoborról neveznek meg a bajaiak. Bontják a bíró­ság régi épületét, készítik elő a terepet a Hungária Biztosító és a Bajai Kukorica­termesztési Rendszer székházának. A földszinten lesznek az irodák, az eme­leten pedig 31 lakást alakítanak majd ki. Néhány lépésnyire, a tér másik olda­lán az új postaépület vázszerkezete emelkedik. Nagyon váija mindenki az 1990-re tervezett átadást, mert ezzel megoldódnának az telefonhiány okoz­ta nyomasztó gondok. — Nézzük meg most a Városkapu építkezését — ajánlja kísérőm és a mo­noton egykedvűséggel mozgó cölöpve­rő gépre mutat. — Laza itt a talaj, gerendarács alapot kell alkalmazni. A keleti oldalon a földszinti üzletek fölé 86 lakás készül, a nyugatin pedig a szeptemberi átadásra vár a haminc nyugdíjasgarzon. Áll már a szerkezet, a kőművesmunkáknak is a végefelé jár­nak. A nyugdíjasház mellett megkez­dődött a tereprendezés, újabb 46 lakás és néhány üzlet számára. Mai sétánk végcélja a városi kórház. A főbejárattal szemben, a Beloiannisz utca másik oldalán, hatalmas geszte­nyefák alatt pihenőt alakítanak ki. Rö­• A szülészeti pavilon. • Falazzák a tornacsarnokot. videsen kellemes látványt nyújt az Üveghuta című térplasztika, egy szö- kőkúttal kombinált képzőművészeti al­kotás. Látogatási időben majdnem le­hetetlen itt a gépkocsik elhelyezése: öt­ven férőhelyes parkoló enyhíti majd a zsúfoltságot néhány nap múlva. Az átadást ugyanis május 30-ára tervez­ték. A parképítők azonban ez után sem pihennek meg, a kórház felőli oldalon folytatják a munkát. Jó néhányszor írtunk már a Petőfi Népében a hetedik ötéves terv legna­gyobb bajai beruházásáról, a kórház rekonstrukciójáról. A szülészet előtt még ott vannak az állványok, de a munkások már elvonultak. Annál in­kább pezseg a munka a leendő kórter­mekben. — A nyár közepére minden kész lesz — mondja egy kék munkaru­hába öltözött idősebb szerelő menet közben. Körülbelül 90 százalékban rendben van a szülészet. A Pokomy utca egyik oldalát lezár­ták: itt alapozzák a majdan háromeme­letes diagnosztikai tömböt, melyben minden vizsgálat elvégezhető lesz. Amint Fridrich Attila elmondja, itt szétválasztották az épület és a techno­lógia kivitelezési munkáit, és mindket­tőre külön versenytárgyalást írtak ki. A kórházban folyó rekonstrukció­nak lényeges része az I. számú belgyó­gyászat bővítése. A 140 négyzetméter alapterületű földszinti-emeleti szárnyat júliusban adják át. A földszinten négy­ágyas coronáriaőrzőt alakítanak ki, melyben a szívbetegek gyógyulását a legkorszerűbb gépi berendezések segí­tik elő. Gál Zoltán • Festik a coronáriaőrző ablakait. I ' A MEGYE LEGJOBB TAKARÉKSZÖVETKEZETE Ünnepség Kiskunfélegyházán • A kiskunfélegyházi takarékszö­vetkezet az elmúlt években ötször egymás után nyerte el a kiváló cí­met. Tavalyi eredményei alapján a Pénzügyminisztérium, a Szövosz és a KPVDSZ elismerő oklevelét kap­ta. Az ország 260 takarékszövetke­zete között a tizedik lett a verseny­ben. Az átadási ünnepséget hétfőn este a Kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezet központjában tar­tották. Az eseményen a tagokon kívül számos közéleti vezető vett részt. Tápai Ernőné ügyvezető igazgató a vezetőség beszámolójában el­mondta, hogy tavaly csaknem 17 millió forint kölcsönt nyújtottak termelési célokra. A betétállomá­nyuk majdnem 26 százalékkal emelkedett, ami több mint kétszere­se a megyei átlagnak. A takarékbe­tét-forgalom 59 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A tagság létszáma megközelíti a nyolcezret. A takarékszövetkezet hatásköre nem­csak a városra terjed ki, hanem Kun­szálláson és Városföldön is van kiren­deltségük. Az alaptevékenységen kívül különfé­le szolgáltatásokat vezettek be, többek között az Állami Biztosítóval és a Hun­gária Biztosítóval kötött megállapodá­sok alapján biztosítással foglalkoztak. A Cooptouristtal együttműködve ide­genforgalomban is tevékenykedtek. A további munkáról szólva rámuta­tott a beszámoló, hogy változatlanul, szorgalmazzák a szövetkezeti összefo­gás banki formáját. Ez megoldhatja a tervszerű és szervezett üzleti alapokon nyugvó és a jövedelmezőséget fokozó tőkeátcsoportosítást. Sokan nem tud­ják hová, milyen formában fektessék be pénzüket. A takarékszövetkezet a betétfajták növelésével, kölcsönök nyújtásával segíti a lakosságot, vál­lal számlavezetési feladatokat, kü- löhféle tranzakciókat, vagyis pénz- és bankügyleteket. Június 1-jétől emelkednek a betétkamatok és a -prémiumok. A takarékszövetkezet a kamatjövedelem után járó adót teljes egészében átvállalja. Az elismerő oklevelet a Pénzügy­minisztérium képviseletében dr. Tóth Tibor főmunkatárs adta át Tá­pai Emőnének. Bedő Tibor, a Mé­szöv titkárhelyettesc pedig arról szólt, hogy az érdekképviselet el­nökségének értékelése alapján a megye legjobb takarékszövetkezete a kiskunfélegyházi, és tavalyi ered­ményei alapján kiérdemelte a kilencvenezer forint pénzjutalmat. Ezt a jutalmazási formát első ízben adták át. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents