Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 25.

Zenetudományi

pályázat

A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Bács-Kiskun Megyei Tanács tudományos koordinációs szakbizottsága pályázatot hirdet zenetörténeti, zenetudományi dolgozat írására.

A pályázatnak másfél-két szerzői ív (30-40 gépelt szabványoldal) terjedelemben olyan témát kell feldolgoznia, amely kapcsolódik Bács- Kiskun megyéhez. Pályázni még meg nem jelent, vagy más pályázaton nem díjazott tanulmánnyal lehet, az alábbi témakörökből választva:

— születésük vagy működésük miatt Bács-Kiskunhoz kötődő zeneszerzők — elsősorban Kodály Zoltán — életművének, vagy egyes alkotásainak történeti, stilisztikai vagy esztétikai feldolgozása;

— a régebbi, vagy a közelmúlt zenetörténeti emlékeinek, dokumentumainak feltárása (ezen belül: egyes zeneoktatási intézmények, együttesek működése, a megye vagy annak valamely városának zenei művelődési mozgalmainak története, értékelése);

• a tájegységhez kötődő, vagy itt született előadóművészek vagy kiemelkedő zenepedagógusok munkássága;

— a megye vagy kisebb tájegységének magyar vagy nemzetiségi népzenei hagyományának feltárása és értékelése.

A pályázat korhatár nélküli, jeligés, egy pályázó több tanulmányt is beküldhet. A jelige névfeloldását tartalmazó borítékban a pályázónak nevén kívül személyi számát és postacímét is közölnie kell.

A pályázatok értékelése együttesen történik, a témáktól függetlenül; a díjak összege 40 ezer forint, mely összeget a zsűri legalább két, legfeljebb négy személy között oszthatja meg, egyenlő arányban vagy eltérően. Ezenfelül 5 ezer forintos kü- löndíjjal jutalmazzák a legeredményesebben szereplő 30 évnél fiatalabb pályázót, függetlenül attól, hogy dolgozata egyébként kapott-e díjat vagy sem. A legjobb pályaművek megjelentetéséhez a pályázat meghirdetői segítséget fognak nyújtani.

A pályamunkákat három gépelt példányban, kottapéldányokkal, ábrákkal kiegészítve 1988. december 30-áig kell megküldeni a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézet címére (Kecskemét, Kéttemplom köz 1., Pf. 188 6001). A borítékon fel kell tüntetni: a küldemény tartalma „pályázati dolgozat".

Az eredményhirdetésre és a dijak átadására 1989 márciusában a Kecskeméti Tavaszi Napok keretében kerül sor.

HAZAI TÁJAKON

Török sírkápolnák

SAJT0POSTA

Itt is fatönk, meg ott is?

A másfél évszázados török megszállás után a hódítók kevés építészeti emléket hagytak maguk után. Nem folytattak Magyarország hódoltsági területén az iszlám országokban megcsodálható építkezéseket. Általában felhasználták a meglévő várakat, palotákat, templomokat és házakat, s pusztán átalakították azokat. Főleg a mohamedán vallási kultusz gyakorlására nélkülözhetetlen építményeket alkottak, esetleg megerősítettek néhány várat. Ha a meglévő létesítmények már nem tudták kielégíteni valamely település felduzzadt mohamedán lakosságának kultikus igényeit, csak akkor húztak fel új templomot — dzsámit, mecsetet — a hozzá való minarettel (toronnyal), építettek fürdőket, kutakat, temetkezési helyeket stb.

Amikor azután 300 évvel ezelőtt a keresztény seregek felszabadították az országot, sok török építmény vált a harcok martalékává. Ami pedig ezek után még megmaradt, annak nagy részét a XVIII. századi barokk újjáépítés rombolta le.

Néhány török építmény azonban mégis áll még, hirdetve, hogy hazánkban volt az iszlám terjeszkedés legészakibb és legnyugatibb határa. Ma ezek az emlékek idegenforgalmi látványosságok, s a hadiszerencse forgandóságá- ról is regélnek.

Ilyen, a törökök által ránk hagyott épület az a két türbe, azaz sírkápolna, tehát a keresztény mauzóleum megfelelője, amelyet valamilyen kiváló férfiú földi maradványainak befogadására emeltek. Az egyik Budapesten, a budai oldalon, a Rózsadombon áll, s Gül baba tetemét őrzi. A másik Pécsett, a Ró- kus-dombon, s Idrisz baba porladó csontjait rejti magában.

Gül baba türbéje faragott kőből rakott, félgömbkupolás, zsindellyel fedett, nyolcszögletű sírkápolna, amelyet 1543 és 1548 között az akkori budai pasa, Jahja Zádé Mahomet emeltetett. Gül baba a mohamedánoknál szentként tisztelt, egykori bektasi táncoló dervis volt, aki Szulejmán szultán seregeivel érkezett 1541-ben Buda alá. Neve Kel baba, azaz Kopasz atya volt. A Gül, azaz „rózsa” nevet úgy kapta, hogy a derviskolostor házfőnökeként rózsa alakú jelvényt viselt a turbánján.

Az ingatlankezelőhöz tartozó lakóházunk udvarán lévő hatalmas nyárfa sorsa tavaly májusban teljesedett be, fakitermelők által, akik az utolsó darabig elszállították az ágakat, a nyesedé- keket, csak a tönköt hagyták meg. Mivel egy része kiáll a földből, balesetveszélyt jelent.

Nemrégen újabb fakivágásra került sor szűkebb környezetünkben. A tönk megint érintetlen maradt. Pedig a helye

kellene gépkocsi parkolására, vagy más hasznos célra.

Amennyiben az illetékeseknek nem éri meg — fáradságot, költséget tekintve — a tönköt eltávolítani, kereshetnének egyéni vállalkozót e munkára. Régi gyakorlat, hogy tuskóért cserébe szívesen nyúl ásóhoz, lapáthoz, fejszéhez az alkalmi favágó ...

Kehi Pál

Kecskemét, Hunyadi tér 5.

• Idrisz baba türbéje Pécsett, az 1961. évi helyreállítás után.

Buda 1541. évi birtokbavételekor, „ . . . azon a napon, mikor az első pénteki imádságot végezte a dzsámiban — írja róla Evlia Cselebi török világutazó —, végrendeletet tevén, kiadta lelkét; a kétszázezer katonából álló tömeg azonnal imádságot végezett fölötte, s koporsóját Szulejmán szultán személyesen vitte . . . Ebu Szuud effendi azonnal elvégezte fölötte az imádságot, és Buda földjébe eltemették őt. . . Első ízben Gül baba adta itt ki lelkét . . . Jelenleg fényes nyugvóhelyén pihen”.

A türbét Buda visszavivása után, 1689-ben keresztény kápolnává alakították, de később a mohamedánok visszakapták szent helyüket, ahova még napjainkban is elzarándokolnak, búcsújáró helynek tekintve Gül baba sírkápolnáját. (A Gül baba operett cselekménye tehát nem hiteles történet, bár a „Rózsák atyja” valóban létező személy volt.)

A pécsi Idrisz baba türbéje is nyolcszögű, de ez tört kőből készült. Kupolája a budaihoz hasonló. Oldalait három kis ablak töri át, amelyek fölött téglából falazott szamárhátív van. Belsejének egyetlen díszítése a falsíkból kiugró csúcsív. Falai eredetileg vakolva voltak. A török kiűzése után ez is kápolna, később katonai lőporraktár, majd a gyermekkórház raktára lett. Az 1961. évi helyreállítás után a türbében kis kiállítást rendeztek be, amely a mohamedán halotti kultuszt mutatja be.

Idrisz baba orvos vagy jövendőmondó volt, aki valószínűleg az első törökökkel érkezett Pécsre. Sírjához a pécsiek és a környékbeliek rendszeresen elzarándokoltak. A hazánkban megforduló muzulmánok még mostanában is felkeresik. Pecsevi Ibrahim így ír róla: „ . . . A gyönyörű Pécsett ekkor (XVI. század második fele) egy Idrisz baba nevű jövendőmondó volt, kinek néhány csodatétele nyilvánosságra jutott és szentnek tartották. Jelenleg a sírja fölé magas kupolát építettek, és a zarándokok ott jótéteményben részesülnek . . .”

Magyar s török között rég elcsitultak az ellenséges indulatok, s most békességet sugalmazó pompás virágok nyílnak a két jámbor férfiú sírkertjében.

Dr. Csonkaréti Károly

CIKKÜNK NYOMÁN

Felelősségre vonják a magánkereskedőt

Március 14-ei Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a csengődi Hordós Tiborné panaszát: a kiskorú lánya részére pár hónapja vásárolt szabadidőruha már az első otthoni tisztításkor használhatatlanná vált, ám az emiatti reklamáláskor hallani sem akart kártérítésről az eladó, dr. Ruzsáliné butikos.

írásunk nyomán vizsgálatot végzett a megyei kereskedelmi felügyelőség, amelynek vezetője, dr. Jobbágy Lajos így informált bennünket megállapításukról, intézkedésükről:

Az újságcikk hatására végül is visszafizette (március 24-én) az 1300 forint vételárat dr. Ruzsáli Pálné, akinek tevékenységét részletesebben is ellenőrizték szakembereink. Ennek során bebizonyosodott, hogy a jogos minőségi kifogást nem a szabályoknak megfelelő módon és időben intézte a magánkereskedő. Jogsértéséért hatósági eljárás keretében vonjuk felelősségre.

„Ügy élünk, mint egy nagy család...”

A bácsborsódi szociális otthonból hozott levelet a posta.

A szobák és a közös helyiségek tiszták, hangulatosan berendezettek, az intézmény gyönyörű virágoskertjében felüdülést jelent a séta.

Szinte mindegyik napra jut valamilyen kedves esemény, amit az otthon szíwel-lélekkel dolgozó munkatársai szerveznek. A név- és születésnapok közös megünneplésére mindig sor kerül. Legutóbb a nők, illetve az anyák köszöntése volt emlékezetes.

A kellemes kikapcsolódást, a szórakozást nyújtó programok igen változatosak: az otthon lakói gyakran mennek moziba, színházba. Kedveltek a kirándulással egybekötött vendégeskedések. Nemrégen a madarasi nyugdíjasok klubjába látogattak a bácsborsódi öregek, s most készülnek a kecskemétiek hasonló klubjába.

Persze vannak a nénik és bácsik között gyengélkedők, sőt, betegek is, őket a nővérek ápolják szakavatottan, tiszteletteljesen, óvó gondossággal.

„Úgy élünk, mint egv nagy család.. :•

Harmat Lajosné

Öröm és üröm

Tapasztalatom szerint nagyon keresett termék városunkban a féltartós tej és a Fauna nevű joghurtturmix. Rendszeres fogyasztásuk azért örvendetes, mert az egészséges táplálkozás legalapvetőbb élelmiszereiről van szó. Kár, hogy velük kapcsolatosan üröm vegyül az örömbe ...

Hétvégeken, illetve a kettős ünnepek előtt visszatérő gond, hogy hamar elfogy az említett tej, sőt, mindegyik üzletbe el se jut. Érthetetlen, miért nem gondoskodnak az illetékesek — gyártók, szállítók — ilyenkor is a hétközihez hasonló mennyiségű áruról, tehát az igények maradéktalan kielégítéséről.

A Faunával pedig az a baj, hogy formás kis pohara könnyen felborul, s mivel a nyílását fedő fólia nincs jól leragasztva, óhatatlanul kifolyik a réseken a joghurt. Lehetne jobbítani e ragasztási technológián?

dr. Sólymos Ede Baja

ÜZENJÜK

SZÜLETŐ NÉPSZOKÁSAINK

Ismert tény, hogy dédanyáink, ükapáink mindennapi életének szokásait elfedte az idő, már csak könyvtárak mélyén őrzött népszokásgyűjtemények vallanak a régmúlt idők érdekességeiről. Pedig nem ártana felelevenítem a régi hagyományokat. Hogyan? Hát így!

TUSKÓ HÚZÁS. — Ha a faluban abban az évben nincs lakodalom, no meg a Pestről kitelepített üzem nem fizet nyereségrészesedést, húshagyó- kedden a pártában maradt lányokkal és a veszteséges üzem vezetőivel tüsköt házat a népfrontba tömörült lakosság. A legalacsonyabb bérfekvésű legények tüsköt kötöznek az üzemvezető meg a termelési felelős oldalára, rossz, lyukas edényekkel csörömpölve, ostort pattogtatva, bérlistát lobogtatva végigvezetik őket a falun. A tanácsháza előtt megállnak, tréfás rigmusok kíséretében szociális segélyt kunyerálnak. Csőd, szanálás esetén a felelősöket gyászhuszárjelmezbe öltöztetik és megtáncoltatják, miközben a pártában maradt lányokat a népfrontelnök, aki egyben a helyi plébános, megtanítja batikolni.

CSATRANGOLÁS. — Ha valamelyik helyi vezető — legyen az tanácstitkár, iskolaigazgató, avagy léeszel nők — cselekedeteivel eltér a kialakult értékítélettől, megsérti a szocialista erkölcsöt, a környék lakói hamvazószerdán, tavaszi sátoros ünnepen, esetleg virágvasárnap a vétkes háza elé vonulnak kereplőkkel és gunyoros kiabálásokkal nyilvánosan kigúnyolják az illetőt. Miközben az általános iskolások kórusa Húzzon össze a vizes görcs kezdetű csúfolól énekli, az ajtóban megjelent ünnepeltet vízzel lelocsolják, pokrócba csavarva kicipelik a csordakúthoz, és az ököritatóban megmártják. Ha nagy disznóság van a pasas füle mögött, akkor a csatrango- lók közül a legerősebbek a községi szippantókocsi tartalmát gúnyos dalok, bökversek kíséretében a közös vagyon dézsmálásából épült villa, emeletes ház falára fröcskölik.

BORBALAAG. — A piac iránt érzéketlen termékgyártó gazdasági szakemberek decemberben, Borbálanapkor mezítláb, ingben, gatyában kimennek a kertbe és kilencféle gyümölcsfáról egy-egy ágat törnek. Cédulákra felírják a gyártásra szánt új termékek legfőbb adatait, majd a cédulákat az ágakra aggatják. Azt a terméket kell gyártani, amelynek neve alatt a vízbe rakott ág karácsonyig kizöldül. Ha a termék ennek ellenére

nem kel el a piacon, a vezetőt érdemei elismerése mellett áthelyezik a gyümölcsöskertbe. Éjjeliőrnek.

GERGELYJÁRÁS. — Gergely napján a a középkorból ismert szokás folytatásaként az iskolásgyerekek adománygyűjtő körútra indulnak a településen. Házról házra járva természetbeni adományokat gyűjtenek az iskolamesterek, a tanítók számára. Nőgyógyászok, butikosok, vásározó kereskedők, panziósok, szóval a település újgazdagjai előtt a gyerekek tréfás jelenetekkel, a Bibliából vett könyörgésekkel tarkított műsort rögtönöznek, majd lencsét, babot, tojást kapnak ajándékul tanítóik részére. Néprajzos szakemberek jelzései szerint a közeljövőben egyes vidékeken a gyerekek más, ugyancsak „alacsony bérfekvésű’’ értelmiségi rétegek részére is elkezdik a kunyorálást.

REGÖLÉS. — Tél közepén, karácsonykor, újév táján serdülő fiúk, legények és felnőtt férfiak láncos bottal, köcsögdudával, furulyával, gitárral felszerelve szövetkezetről szövetkezetre, intézményről intézményre járva termelésserkentő, termékváltást varázsló köszöntőket adnak elő. A vendéglátó vezetőnek és egész házanépé- nek hathatós munkaerő-gazdálkodást kívánva múltunk nevezetes eseményeit varázslatos történetekben adják elő. Legismertebb hőstetteinket az Évszázad mérkőzése, az Évszázad képlopása, az Évszázad leghosszabb áremelési sorozata, az Évszázad legnépszerűbb bruttósítása címmel elevenítik fel. Gazdag jutalom esetén jósolnak is: szanálásra ítélt szövetkezetek, vállalatok neveit, leváltásra érett vezetők névsorát, a várható áremelések mértékét is beledalolják mondókájuk refrénanyagába.

ÁLARCOS ALAKOSKODÁS. — Ha a tanácshoz, vállalathoz, szövetkezethez külföldi vendégek érkeznek, programjuk színesítésére a település lakói látványos alakoskodást rendeznek. Megadott jelre betyárnak, cigányasszonynak , kéményseprőnek,

koldusnak öltözött munkavállalók és munkanélküliek lepik el a tárgyalótermet és körülugrándozzák a vendégeket. Nyugati országból jött látogatóknak alkalmilag összetákolt panaszfal- nál adakozásra buzdító kolduséneket, kéregetőnótát, adósságátütemező rigmust adnak elő, a rubelelszámolású testvérországok küldöttei előtt pedig rongyrázó, dicsekvő szövegeket kán- tálnak. Gazdasági körülményeinkről, lehetőségeinkről gyárlátogatás, falubejárás helyett „Bruttó bérért nettó robot, / Mindenki lop, én is lopok!" —, kezdetű rigmussal adnak tájékoztatást a kíváncsi idegennek. Hadd szédüljön, hadd forogjon!

Kiss György Mihály

Agárdiaknak, Kiskunfélegyházára:

E hónaptól kezdődően új rendelkezés van hatályban a mezőgazdasági termeléshez szükséges növényvédő szerek vásárlásával és felhasználásával kapcsolatosan. A szabályozás lényege: a kizárólag nagyüzemi célra rendeltetett, illetve a szabadon értékesített vegyszerek mellett megjelentek az úgynevezett feltételes forgalmazásúak is. Utóbbiak eljuthatnak a kisgazdaságokba, de csak akkor, ha a felhasználó rendelkezik legalább középfokú növényvédelmi szakképesítéssel, vagy eredményesen elvégezte az ilyen jellegű szaktanfolyamot. A szigorú intézkedéstől azt várják az illetékesek, hogy számottevően csökken a kellő hozzáértés nélkül vegy- szerező termelők száma. Végezetül annyit: a növényvédő szert árusító kereskedők szaktanácsadói feladatot is ellátnak.

H. P.-nének, Jakabszállásra: Tíz

éven belül vásárolt ingatlan értékesítésekor a korábbi és a mostani ár különbözeiére terjed ki az adófizetési kötelezettség. Ennek összege csökkenthető a vétel és eladás költségeivel, valamint a létesítménnyel kapcsolatos értéknövelő beruházásra fordított kiadással. További felvilágosítást az adóhatóságtól kérjen.

Kovács Lajosnak, Kecskemétre: Ha a

betegállományba került személynek sem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben, sem pedig a betegsége bekövetkezésének esztendejében nincs összesen 20 munkanapi keresete, napi átlagkeresetként — vagyis a táppénz alapjául — azt az összeget kell figyelembe venni, amit a keresőképtelensége hónapjában, munkavégzése során egy nap alatt elért volna.

Lakatosnénak, Kiskunmajsára:

A dolgozó legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe, az általa megjelölt időpontban, ha saját részére épít lakást. E szabadság részletekben is kiadható, erről azonban előzetesen kell megállapodni a munkáltatóval, amely a munkából távollétet munkaviszonyban töltött időként köteles nyilvántartani.

M. L.-nek, Jászszentlászlóra: Tavaly október óta van hatályban a közlekedési miniszter 10/1987. (IX. 24.) KM számú rendelete, amelynek értelmében a szakhatóság, illetve a rendőri szerv ellenőrizheti a gépjármű által kibocsátott légszennyezés mértékét. Ha ez túllépi a jogszabályban meghatározott határértéket, az üzembentartóval szemben légszennyezési bírság szabható ki, s ennek összege 1500-tól 5000 Ft-ig terjedhet. Ilyenkor a tulajdonost arra is kötelezik, hogy e túllépést legkésőbb 30 napon belül szüntesse meg.

Nánásinénak, Bajára: Ha a bérlő olyan tanácsi bérlakást vásárol meg, amely az elmúlt 15 éven belül nem volt teljesen felújítva, megállapodhat a volt kezelővel, hogy a munkát meghatározott időn belül elvégzi, s a költsége felét visszafizetik részére. A tanácsi házkezelő szerv csak azon felújítási munkákra köthet megállapodást, melyek a helyi tanács vb által jóváhagyott középtávú felújítási programban szerepelnek.

Szabó Bclánénak, Mátételkére:

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 40/1977. (XI. 29.) számú rendelete tartalmazza az úgynevezett haszonnövények telepítési távolságára vonatkozó tudnivalókat. E szabály szerint belterületen az ingatlan határától legalább fél méterre szőlő, két méterre pedig már olyan gyümölcsfa is ültethető, amelynek magassága meghaladja a 3 métert. Ha e feltételek szerint földbe került növények gyökerei átkúsznak a szomszédos telekre, amiből kár származik, annak megtérítésére az érintett tulajdonos kötelezhető. Erről, s a kár- megelőzés módjáról a helyi tanács szabálysértési hatósága határozhat. Ugyanezen szerv feladata kivizsgálni bármelyik lakos által végzett olyan ipari tevékenységet, amely zavarja a környékbeliek nyugalmát. Amennyiben az ezzel kapcsolatos községi intézkedést nem tartja kielégítőnek, segítségért fordulhat a megyei tanács vb igazgatási osztályához.

„Szülőgondozás” jeligére, Tiszakécs- kére: Ha az örökös tudja bizonyítani számlával, nyugtával, egyéb irattal, hogy a birtokába került ingatlan korszerűsítéséhez, bővítéséhez hozzájárult, ezzel az összeggel csökkentendő az örökölt vagyon illetékének alapja. További részletekről készséggel ad felvilágosítást a megyei illetékhivatal.

„Városföldi lakosok” jeligére: Önök azt közölték szerkesztőségünkkel, hogy szűkebb lakóhelyükön túlságosan gyakori a háziállatok megbetegedése, elhullása, ami mérgezést sejtet. E bejelentésükkel keressék fel a körzeti állatorvost, aki vizsgálatával fényt deríthet a baj okára, s egyidejűleg megteszi a szükséges intézkedést. Különben a haszonállat szándékos mérgezése bűncselekménynek minősül. A tettes a felelősségre vonást nem kerülheti el, ehhez azonban bizonyítékok szükségesek.

„Zsanai vagyok” jeligére: A Legfelsőbb Bíróság álláspontja értelmében az alkoholszonda-ellenőrzés eredményeként megállapított 0,2 ezrelék véralko- hol-koncentráció elenyésző érték, s nem elégséges az ittas állapot igazolásához. Ha ilyesfajta helyzetben Önt mégis súlyosan elmarasztalta a munkaadója, nyújtson be kérelmet a helyi munkaügyi döntőbizottsághoz.

Zs. K.-nak, Vaskútra: Tanya értékesítésekor elővásárlási joga van annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, melynek területén fekszik. Ha a gazdaság nem él e lehetőségével, döntéséről köteles tájékoztatni az érdekelt tulajdonost, aki utána szabad forgalom keretében adhatja el az ingatlanát.

Zsigainénak, Kalocsára: Úgy értesültünk. hogy az „Elektronika I AD 1” típusú, szovjet gyártmányú vérnyomásmérő készüléket még ebben a félévben forgalomba hozza az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat, például a szegedi, szolnoki és budapesti üzleteiben. Az egyszerűen kezelhető, félautomata szerkezet — ára feltételezhetően 1500—2000 forint között lesz — tapa- dós mandzsettával erősíthető a karra és a vérnyomás alsó, illetve felső értékénél hang- és fényjelzést ad.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611