Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

1988. május 24. • PETŐFI NÉPE • 3

Százéves a MÁV Szegedi Igazgatósága

A szegedi MÁV-üzletvezetőség 1888. május elsején kezdte meg működését, elsősorban Szeged szabad királyi város elöljáróinak szívós és elszánt kezdemenyezése eredményeként. A félegyháza—szegedi vonal 1854. március 4-ei ünnepélyes megnyitásával Szeged város már bekapcsolódott az ország vasúti forgalmába, majd később az alföld —fiumei vasút 1868 és 1884 közötti megépítésével — amely a Nagyvárad—Békéscsaba—Szeged—Szabadka—Baja irányt jelentette —, már - jelentős csomóponttá fejlődött.

Az 1879-es nagy tiszai árvíz után a város katasztrófájának enyhítésére az állami szervek is minden segítséget megadtak. Új hivatalokat és intézményeket állítottak fel vagy helyeztek Szegedre. Természetesnek látszott, hogy e fontos vasúti csomópont legyen az alföldi üzletvezetőség egyik székhelye, de nem így történt, mert 1882-ben a buda- pest—zimonyi vasútvonal megnyitásakor a vasúti üzletvezetőséget Szabadkára helyezték. A város vezetői a döntésbe nem nyugodtak bele, s Baross Gábor miniszter támogatásával törekvésüket végül is siker koronázta. Baross Gábor 1887. október 17-én értesítette a polgármestert, hogy a szabadkai üzletvezetőséget Szegedre helyezi át. A város vezetői és a vasút képviselői megállapodtak abban, hogy a működéshez szükséges helyiségeket a Zsótér házban bérlik, a bérleti díj egy részét a város magára vállalta. Az áttelepülés 1888. április 24. és május 1. között történt meg.

Az üzletvezetőség (a mai igazgatóság) székházát 1894-ben adták át rendeltetésének. Az üzletvezetőség vonalhálózata akkor 1027 kilométer volt, 1911-ben pedig már megközelítette a háromezer kilométert. Később a vonalhálózat sokszor változott, a jelenlegi 1950-ben alakult ki és Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye teljes területére, valamint Szolnok, Hajdú-Bihar, Pest és Tolna megye egy-egy részére terjed ki, s 1952-től az üzletvezetőség nevet a vasútigazgatóság váltotta fel.

Az eltelt száz év alatt jelentős fejlődésen ment át nemcsak a vonalhálózat, hanem a járműpark és az egyéb kiszolgáló létesítmények is. Egymás után épültek át a vasútvonalak, korszerű távközlő- és biztosítóberendezéseket szereltek fel, a gőzvontatást pedig fokozatosan felváltotta a motoros, majd napjainkban a villamos vontatás. És még egy jellemző adat: az üzletvezetőség létrehozásának idején a Magyar Királyi Államvasutak egész évi teljesítménye sem volt annyi, mint ma a szegedi igazgatóságé.

A MÁV-igazgatóság szeptember elejéig gazdag programsorozattal emlékezik meg az évfordulóról. Emléktáblákat avattak, az elkövetkező hetekben pedig előadások, képzőművészeti és fotókiállítás, területi fúvószenekari találkozó, vas- úttörténeti és vasútmodell-kiállítás, vers- és prózamondóverseny szerepel a programban, nosztalgiavonatokat közlekedtetnek és történeti kiadványukkal az elmúlt száz év munkájának, történetének állítanak emléket.

A KTE Bács-Kiskun Megyei Szervezete rendezésében május 25- én Kiskunhalason, a „vasutas művelődési házban tartanak előadásokat a vasút múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Gellert József

ÉLELMISZER-FEJLESZTÉSI

ELKÉPZELÉSEK

A szaktudás és termékváltás jegyében, a 23. műszaki hónap rendezvénysorozatának keretében rendeztek a napokban élelmiszer-fejlesztési ankétot Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában.

A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat ágazatvezető főmérnöke, Csuport Gyöngyi, az úgynevezett továbbfeldolgozott — darabolt, pácolt, füstölt, töltelék, elősütött, gyorsfagyasztott, illetve a konzerv — termékek előállításának technológiájáról és a szakmai feltételrendszer kialakításáról beszélt. Előadását alátámasztotta Magyar Katalin, a vállalat laboratóriumának vezetője, aki a legkorszerűbb vizsgálati módszereikről adott számot.

A Bácskai Húsipari Közös Vállalat osztályvezetője, Vida János arról szólt, milyen minőségbeli változásokat várnak a — másfél hónapos késéssel érkező — vákuum- és főzőkuttertől. Kollégája, Nagy Tibor meovezető kiemelte, mennyire fontossá vált a vállalatnál kialakított érdekeltségi rendszer a termékek minőségjavításában.

A malomipari gyártmányfejlesztésekről szóló előadását Monda Sándor, a Malom- és Sütőipari Kutató Intézet osztályvezetője néhány meglepő adattal vezette be, melyekből az is kiderült, hogy az egészséges táplálkozás kívánalmaitól mennyire elmaradunk, a rost-, vitamin- és ásványi anyagban szegény, de hófehér lisztünkkel. A közeljövő gabonaipari fejlesztései — például a lajosmizsei zabmalom — ezeken a gondokon igyekszik segíteni.

A Kecskeméti Konzervgyár technológiai osztályának vezetője, Daragó Dénes, a ma legdinamikusabban fejlődő technológiai eljárásról, az aszeptikus feldolgozásról szólt.

G. E.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

1353

*

EGVÉTELRE

>> ' ajánlja az alábbi ingatlanokat

Kiskunmajsa, Sallai u. 1—3. szám alatti új lakások:

I—IV. em. 2 szoba, loggiá 54 m2 850—950 000,— Ft III. em. 2 szoba, loggia + hall 54 m2 920 000,— Ft

I. em. 2 szoba 47 m2 860 000,— Ft

A lakások vevőinek gépkocsitároló vásárlására lehetőségük van.

Szabadszállás, Vörös Hadsereg u. 49. szám alatti családi ház:

kétszintes lakás

4 szoba, loggia kb. 97 m2 1 266 900,— Ft gépkocsitároló kb. 29 m2 87 500,— Ft

Baja, Marján tér 1. fsz. 4. sz. alatti használt társas- házlakás:

2,5 szoba 77 m2 1 297 800,— Ft gépkocsitároló 33 m2 154 500,— Ft A GÉPKOCSITÁROLÓK ÁRA 25% ÁFA-T IS TARTALMAZ.

VÉTELI AJÁNLATOKAT

AZ OTP BANK HELYI FIÓKJAINÁL LEHET TENNI.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

JÁTSZÓTERET ÉPÍTENEK A KISDIÁKOK

Szalkszentmárton szépül, gazdagodik

A szalkszentmártoniak évek óta nagy igyekezettel fáradoznak azért, hogy lakóhelyüket szebbé tegyék. Itt alakult meg megyénk első falusi községszépítő és környezetvédő közössége. Nem véletlen ez! Náluk különösen is fontos az utcák, közterek rendbentartása, hiszen a számos Petőfi-emléket őrző múzeumban évente húsz-huszonötezer vendég is megfordul. Nem mindegy, hogy a falusi séta során mit látnak a messziről oda zarándokló irodalombarátok . . .

Számos jele van már az igyekezetnek. Jelentős megyei tanácsi támogatással — jeles építészek tervei szerint .— rendbehozták, helyreállították a falucska régi központját, melyben hazánk szinte egyedülállóan teljes épületegyüttese maradt meg: templom, papiak, községháza, mészárszék, ivó. E téren épült az új, modern művelődési ház, mely már a faluszéli nagy réttel és a széles, lecsapoló csatornával is határos. Ä körbeárkolt szigeten építették meg a falubeliek a Béke-parkot. Öt éve ültették a facsemetéket. Ezeknek többsége az idei tavaszon már enyhet adó lombot hajtott. Elkészült a szigetet az iskolaudvarral összekötő fahíd is. Rövidesen következnek majd a pihenőhely faépítményei.

A dús növényzetű park szomszédságában játszóteret épit — a helyi termelőszövetkezet, az erdőgazdaság és az állattenyésztő vállalat támogatásával — az általános iskola környezetbarát szakköre. (Képünkön.) Mint azt a szakkörvezető pedagógustól, Babucsikné Bozóki Edittől megtudtuk, a faragott játékokat — mászóka, rönkvár, mérleghinta stb. — a szomszédos településen dolgozó Horváth Attila művésztanár irányításával munkálkodó fafaragó-klubtól kapják a kisdiákok. A szalkszentmártoni úttörők ültették el és gondozzák az új játszótér fáit, cserjéit. Ügyelnek a tisztaságra, a felszerelés megóvására is.

F. P. J.

KÉPERNYŐ

A tévé jelen volt

Az élet kényszerít ismétlésekre: a politika fontos tényezőjévé vált a televízió, tapasztalhatták az eddig talán ebben kételkedők az elmúlt héten. A pártértekezletről beszámoló helyszíni közvetítések felgyorsították az információáramlást, módosították az elhangzottak hatásmechanizmusát, erőteljesen befolyásolták a közhangulatot, érzékeltették a történések történelmi jelentőségét. A távolból úgy gondolom, hogy híven, sokoldalúan tájékoztattak a televizió munkatársai az elhangzottakról. Ezen nemcsak azt értem, hogy a legjellemzőbb mondatokat, megnyilvánulásokat sugározták az összefoglalókban, tényszerű hitelességre törekedtek, hanem a kommentárok tárgyszerűségét is méltatom.

Aligha várta volna valaki is, hogy oly sok nézője lesz vasárnap este a különben kitűnő ismeretterjesztő filmnek, a hangversenynek: izgatottan — igen, izgatottan — várta a választás eredményét az ország népe. Tudtommal soha nem fordult elő hazánkban, hogy az ország első embere új tisztségében először a televízió és a rádió közvetítésével szólt a lakossághoz, jelezte szándékait. Aczél Endre kérdései alkalmat adtak a párt új főtitkárának, miniszterelnökünknek az új helyzetben felvetődő fontos kérdések tisztázására. Tiszteletkörök helyett az együttgondolkodást könnyítő, a várható fejleményekre utaló interjú profi munka volt. Olyan, amilyent — a beszélgetésből is nyilvánvalóan — mindenkitől elvárnak a körülmények.

* * *

Aligha jelentkezett tudatosan az MTV plusz a pártértekezlet hetében, de az egybeesés a kezdeményezőkészség, a vállalkozó szellem térhódítását jelzi.

Mivel viszonylag kevés időt tölthettem a képernyő előtt az elmúlt héten, meg sem kísérlem annak eldöntését, hogy valóban több lett-e a tévé a kereskedelmi főigazgatóságának vállalkozásával. Gyaníthatóan növelte az intézmény bevételeit, jól járhattak a sokat dolgozó szerkesztők, rendezők, operatőrök a mellékessel, a kisgyerekek gyorsan megszerették Pumuklit, a nyugdíjasok nosztalgiázhattak a Kenyér, szerelem, fantázia bűbájos szerelmi cselszövényein, mediterrán derűjén, megdobogtatta szívüket Vadmacska (Gina Lol- lobrigida) varázsos szépsége. Volt néhány ilyen-olyan szenzáció. Horvát János és Kondor Katalin, meg az alkalom elgondolkoztató válaszokat hívott elő az aranycsapat még élő tagjaiból.

Ötletes reklámoknak tapsoltunk volna legszívesebben, ha az ember egyedül vagy családja körében így fejezné ki tetszését.

A bugyutaságokról se hallgassunk. Bosszantott a bárgyú torpedójáték. Mikor veszik már észre, hogy dühíti az embereket, ha érdemleges tudás, szellemi vagy fizikai teljesítmény, kockázatvállalás (a „leégés” lehetősége is kockázati tényező), igazi verseny nélkül kap valaki nagyobb összeget, értékes ajándéktárgyat. És miért kiabál állandóan Dévényi Tibor?

A hirdető vállalatok bizonyára megvizsgálják, hogy megtérültek-e a reklámköltségek, számukra is plusz volt-e a televíziós kísérlet. /

A világért se szeretném, ha úgy mellétrafálnék előrejelzésemmel, mint az elmúlt hét végén a várható időjárás szakemberei, mégis megkockáztatom: folytatása következik.

Heltai Nándor

A TÁRGYALÓTEREMBŐL

Megszúrta a kalauzt

Igazolatlan távolletek, hiányos nyilvántartások

A munkaügyi ellenőrzések .tapasztalatai

Alkalmi munkából élt Eger- szegi József, Dabas, Fehérakác utca 39. szám alatti lakos. A 26 esztendős fiatalember — aki két gyermek után fizet tartásdíjat — rendszerint magánkőművesek mellett dolgozott segédmunkásként. így volt ez az idén március 1 -jén is, amikor Ócsán segédkezett egy építkezésen. A munka mellett azonban egész nap folyamatosan bort is fogyasztott, s a hazainduló vonatot lekéste. Este negyed tízig kellett várakoznia, s az időt a kocsmában töltötte, ahol újabb öt, kisüveg sört ivott. A súlyos fokú ittasság állapotába került, így szállt fel a következő vonatra. Menetjegye nem volt, mivel Ócsán a pénztár délután ötkor bezár, s a felszálló utasok szabály szerint a kalauztól vásárolnak jegyet.

Egerszegi József, mivel elaludt, nem tudott leszállni Da- bason. Felsőlajos közelében ébresztették fel Gál Tibor és Ká- konyi Ferenc jegyvizsgálók. Egerszegi vitába keveredett velük a jegyváltás és a kilátásba helyezett bírságolás miatt. Az ügy vizsgálata során nem derült ki, hogy miért akarták megbírságolni. Mert nem váltott jegyet? Mert egyáltalán nem is takart váltani, esetleg csak Da- basig, s nem Felsőlajosig? A későbbi cselekmény megítélése szempontjából tulajdonképpen mindegy, de Egerszegi József csak részben érezte magát bűnösnek, mert sérelmezte, hogy meg akarták bírságolni. A vita azonban az egybehangzó vallomások szerint csendben zajlott, nem nyúltak egymáshoz, sértő kifejezések sem hangzottak el.

Végül Egerszegi megtagadta a jegyváltást és a bírság kifizetését, mire a jegyvizsgálók kizárták az utazásból. (A dolog itt békésen véget érhetett volna, hisz Dabast már elhagyták.) Egerszegi Felsőlajoson leszállt a vonatról. Hátrafordult s meglátta, hogy közvetlenül mögötte Gál Tibor ott áll a vonat lépcsőjén. Elővette a zsebkését, kinyitotta, s közepes erővel hasba szúrta a kalauzt, akinek sérülése közvetlen életveszéllyel járt, de 23 nap alatt testi fogyatékosság visszahagyása nélkül gyógyult. A jegyvizsgálót a következő állomásról kórházba szállították, Egerszegi pedig gyalog elindult Dabasra. Hajnalban ott igazoltatták, majd őrizetbe vették.

Tettére nem tudott magyarázatot adni. Mint előadta, valószínűleg az fordult meg a fejében, hogy a jegyvizsgáló meg akarja verni. E védekezésének — mint a bíróság dr. Árvay Ár- pádné vezette tanácsa megállapította — semmi ténybeli alapja nincs, mert korábban sem agresszivitásra, de még csak hangos szóváltásra sem került sor. Az ítélet szerint Egerszegi József életveszélyt okozó testi sértésben, valamint közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében bűnös. Az életveszélyes állapot kialakulását ugyan nem kívánta, de abba belenyugodva cselekedett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelték beismerő vallomását, valamint, hogy két kiskorú gyermek eltartásához járul hozzá. Korábbi — könnyű testi sértésből és garázdaságból adódó — elítélését nem vették figyelembe, mert vétségét egy megtámadott nő védelmére követte el. Végül három év börtönbüntetést kapott, s ugyanennyi időre tiltották el a közügyek gyakorlásától.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakemberei összegezték első munkaügyi ellenőrzéseik tapasztalatait. A korábban csak munkavédelmi ellenőrzésekkel foglalkozó hatóság feladatai tavaly egészültek ki a munkaügyi szabályok betartásának vizsgálatával. Hat hónap alatt kétezer munkáltatót kerestek fel, s vizsgálódásaik körülbelül másfél-kétmillió dolgozó munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekre terjedtek ki; 140 vállalatnál nézték meg, hogy miként tartják be a munkarendre vonatkozó előírásokat. A vizsgált szervezetek 86 százaléka papíron megfelelően szabályozta munkarendjét, ám az esetek jó részében még ezek a vállalatok sem rendelkeztek olyan nyilvántartással, amiből megállapítható lett volna, hogy hányán vannak jelen, kik és milyen okból hiányoznak, s ebből adódóan a munkaidőelszámolás körül is pontatlanságokat tapasztaltak.

Csaknem 300 munkahelyen külön ellenőrizték a törvényes távollétre vonatkozó munkaügyi szabályok alkalmazását, azokat az eseteket, amikor a dolgozót állampolgári kötelezettségének teljesítése vagy más egyéb okból a munkáltatónak el kell engednie a munkából. A vizsgálatok többsége itt is számottevő hiányosságokat mutatott ki. A legtöbb esetben nem volt nyoma annak, hogy a dolgozó milyen jogcímen van távol, s így az sem derült ki a nyilvántartásból, hogy arra az időre megil- leti-e őt a fizetése vagy sem. Az előírások szerint ugyanis aki állampolgári kötelezettségének tesz eleget — például tanúskodás vagy katonai sorozáson, illetve kötelező orvosi vizsgálaton való részvétel miatt —, annak arra az időre is jár munkabér, ellentétben azzal, aki magánügyeinek intézése miatt távozik el a munkahelyéről. A felügyelők a hiányos nyilvántartások ellenére is igen tetemes időkiesést számoltak össze. Öt hónap alatt a vizsgált vállalatok dolgozói összesen több mint 513 ezer órát voltak távol hivatalos vagy magánügyeik intézése miatt.

A felügyelők tapasztalatai szerint a munkáltatók igencsak «ltérően értelmezték a felmondási idővel kapcsolatos előírásokat. A jogszabály vígy rendelkezik, hogy a dolgozót — ha a vállalata mond fe! neki — a felmondási idejére csak rendkívüli esetben lehet 30 napnál tovább felmenteni a munkavégzés alól. Erre egyetlen példát hoz fel

jogszabály, azt az esetet, amikor a dolgozónak létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt mond fel a vállalata, s újraelhelyezkedése nehézségekbe ütközik.

A munkáltatók azonban más esetekben is több hónapra felmentést adtak a munkavégzés alól. A felmondási idővel kapcsolatos jogszabályok betartását 231 munkáltatónál ellenőrizték, ahol tíznél már eleve hibásan fogalmazták meg a kollektív szerződés ide vonatkozó részét. Az ellenőrzések során 5167 konkrét felmondást is megvizsgáltak, amiből 1326 járt együtt a dolgozó felmentésével. Ezek közül 187 volt ellentétes a jogszabályokkal.

E vizsgálat tapasztalatai alapján megkeresték az ÁBMH-t, s kérték, hogy egyértelműen foglaljon állást a kérdésben. Azóta már tisztázták a félreértéseket, s a vállalatok gyakorlata ebben a kérdésben egységes lett.

Az állásidőre — amikor a vállalat saját hibájából nem tud munkát adni a dolgozónak — vonatkozó belső szabályozást általában rendben találták a felügyelők. A vizsgált vállalatok csaknem 40 százalékánál azonban nem volt nyomon követhető, hogy mikor és milyen okból állt a termelés, s maradtak rövidebb-hosszabb időre munka nélkül az emberek. A meglévő nyilvántartások is tetemes, 80 vállalatnál összesen 319 ezer munkaóra elvesztegetéséről tanúskodtak. Ezt az időt általában tétlenül töltötték a dolgozók. A vizsgált 123 vállalat közül mindössze háromnál találkoztak olyan gyakorlattal, hogy a kényszerű leállások idején más területekre irányították át a dolgozóikat.

Nyolcvanöt vállalatnál több mint 18 ezer munkaszerződést néztek át a felügyelők abból a szempontból, hogy az újonnan felvett dolgozók próbaidejét az előírásoknak megfelelően határozták-e meg a munkáltatók. A tapasztalatok szerint ebben jogszerűen járnak el a vállalatok. Mindössze négy esetben találkoztak olyan jogsértéssel, hogy a jogszabályban engedélyezett 3 hónapnál hosszabb időt kötött ki próbaként a munkáltató. A próbaidőről egy dolgozó kivételével mindenkit az előírásoknak megfelelően, írásban értesítettek. Néhány esetben előfordult, hogy olyan dolgozó számára határoztak meg próbaidőt, aki áthelyezéssel került a vállalathoz, holott erre nem ad lehetőséget a jogszabály.

Bálái F, István