Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-16 / 115. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 16. GAZDAG PROGRAMKÍNÁLAT Közelgő könyvünnep SAJTÖPOSTA A Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának székházában tartotta ülését a napokban az ünnepi könyvhét megyei előkészítő bizottsága. A június 3-ától 8-áig tartó könyvhét megyei megnyitóját Mélykúton rende­zik az idén. Várhatóan Kecskeméten igazán könyvünnepet tudnak varázsolni a ren­dezők ez alkalommal. A Népszava Könyvkiadó megyei kirendeltsége a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának székháza előtt fogja felépí­teni könyvudvarát. Meghívásukra a Helikon, a Kossuth, a Móra és a Szép- irodalmi Könyvkiadó, illetve a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat állít majd itt saját sátrat. Egy pavilonban megyei kiadványokat (helyi könyveket, kata­lógusokat stb.) fognak kínálni az el­adók. A megyeszékhely főterén, a vá­rosi tanács előtt az MNKV öt könyv­sátra várja a vásárlókat könyvheti új­donságokkal, boltok készletével. Kecs­keméten fog dedikálni Kása Csaba, Farkasházi Tivadar, Rákosi Péter, Sza- lay Károly. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat a kórházakban, az Ag- rokemél és a széchenyivárosi ABC-nél is rendez könyvvásárt, míg a szövetke­zeti könyvesbolt az Univer Áruház előtt állít sátrat. FILMJEGYZET A rózsa neve Általában nem jellemző, hogy egy annyira „nehéz” (súlyra is igen tekinté­lyes) könyv, mint Umberto Eco eddig 25 nyelvre lefordított regénye egyúttal különlegesen nagy közönségsiker is le­gyen. A töméntelen idézetből szelleme­sen konstruált, minden vonatkozásban magával ragadó munka ráadásul nem is egy hivatásos szépíró, hanem egy zsurnalisztái erényekkel is rendelkező, elsősorban szemiotikával foglalkozó, világhírű egyetemi professzor műve. Umberto Eco pontosan tudta, miből mennyit elegyítsen, hogy a közönséget lenyűgözze. Mindez már csak azért sem volt számára nehéz, mert a kommersz hatásmechanizmusával is foglalkozott szakmunkáiban. A középkori misztikusokból, króni­kákból, teológiai, filozófiai, történeti és kultúrantropológiai munkák töredéke­iből „összeollózott'’ regény jelképrend­szereinek komplexitása, szó- és fogalmi játékainak mélysége szinte kilátástala­nul reménytelenné tette, hogy bárki rendezésében is filmmé váljék. Nem válhatott volna igazán azzá Jean Jacques Annaud, A tűz háborúja cím­mel Magyarországon is vetített film rendezőjének kamerája előtt sem, ha az nem mond le önként a mű jelentékeny részéről. Szerencsére Annaud meg sem próbált kísérletet tenni arra, hogy fil­met csináljon az irodalomból, így aztán — mivel ugyancsak igyekezett figyelni a sikerre — az események rendezőelvé­ül a könyv egyik lehetséges olvasatát: egy krimi formáját választotta. Hű maradt viszont a figurák mozga­tórugójához, mert művében csakúgy, mint a könyvben, nem a pénzért, ha­nem a tudás formájában testet öltő ha­talomért folyik a gyilkolás. Könnyen A könyvhét országos rendezvényei­nek egyik színfoltja lesz a Magyar Rá­dió Könyvről könyvért adása, melyet a kecskeméti Móricz Zsigmond utcai könyvesboltból közvetítenek majd jú­nius 3-án délután. Ebben a könyves­boltban rendezik majd A Helikon Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei He­likon-barátok körének megalakulási ünnepségét is, június 6-án. író-olvasó találkozók, dedikálások sorára várják majd az olvasókat a me­gye számos pontján. Május 31-én Tüs­kés Tibort és Pákolitz Istvánt Kiskun- majsára, június 4-én Cseres Tibort Ba­jára, 6-án Rónaszegi Miklóst Kiskőrös­re, 7-én Varga Domokost Kiskunfél­egyházára és Tiszaalpárra, Bata Imrét Kiskunfélegyházára, Rónaszegi Mik­lóst Kecskemétre, 8-án Ratkó Józsefet Bajára, és 9—10-én Kontra Ferenc vaj­dasági írót Kiskunhalasra, Kelebiára és Tompára. Június 6-án Kiskunhala­son tartják Lakatos Vince Kunsági krónika című kötetének bemutatóját, amely a Forrás Könyvek sorozatban jelenik meg. A könyvhetet megelőző napok egyik kiemelkedő rendezvénye lesz Psota Irén dedikálása Kecskeméten, az SZMT-székházban. Május 23-án ajánl­ja majd saját kötetét olvasóinak, ezt követően a baromfi-feldolgozó válla­latnál ad önálló műsort. Június 2-án Bácsalmáson a gyermekeknek rendez­nek irodalmi játékkaszinót. Dunavecsén Czine Mihály és dr. Te­mesvári Péter előadása bizonyára so­kakat fog a könyvtárba csalni, de zenei programmal is színesítik majd a könyv­hetet. Kecskeméten gyermekrajz­verseny lesz. A megyeszékhelyen ren­dezik meg a Népszava Kiadó Híres könyvek megyei vetélkedőjét. Baján író-olvasó találkozó lesz a vajdasági Herczeg Jánossal, Pintér Lajos közre­működésével. A bajai könyvtárban Keszthelyi Györgynek, a tanítóképző docensének előadására, a Magvető Könyvkiadó és a Kincskereső ifjúsági lap bemutatkozására, Vasy Géza iro­dalomtörténész előadására várják majd az érdeklődőket. Ä könyvhétre várhatóan nyolcvan könyv jelenik meg, huszonegy kiadó gondozásában. A rendező könyvter­jesztő vállalatok, könyvtárak mindent megtesznek a könyvhét sikeréért. Saj­nos, a példányszámok, a nyomdai ha­táridőcsúszások, bizonyos könyvek könyvhét előtti forgalmazása komo­lyan veszélyezteti az ünnepi könyvhét ünnepi hangulatát. K. M. elképzelhető lehetne mindez mai díszle­tekkel is, ám Eco és Annaud egy XIV. századi észak-itáliai kolostorba helyez­te a cselekményt. A filmben mindvégig csak azokkal a szereplőkkel akad dol­gunk, akik kulcsfigurák a történetben. Valamennyien papok, többségükben a hit tudósai, akik egy tanácskozásra gyülekeznek. Arról kellene dönteniük, milyen álláspontot foglaljanak el a sze­génység kérdésében. (Az egyik szereplő az egyik kolduló rend képviselője, amely az egyházon belül is harcot foly­tatott.) Annaud arról a „sötét” közép­korról ad érzékeny vázlatot, melyben az egyház által ekkoriban képviselt ide­ológiai elnyomás egyre inkább kezdte elveszíteni hitelét. Dogmái egyre kibé- kíthetetlenebb ellentmondásba kerül­nek a kor és az újra felfedezett ókor gondolkodóinak elképzeléseivel, felfe­dezéseivel. A hivatalos hatalmat csak nagyfokú ellenőrzéssel és elnyomással tudták fenntartani, ehhez járult hozzá a középkori egyház a maga eszközei­vel: például a „titkos” tudást tartalma­zó könyveknek az elzárásával is. Mint kiderül, a kolostorbeli gyilkosságok rejtélye az Európa-szerte híres, labirin­tussá kiképzett könyvtárba vezet. Első­ként — inkább csak személyes érdeklő­déstől indíttatva — Baskerville feren­cesrendi szerzetes számára lesz világos az indíték, vendéglátói viszont nem túl­ságosan örülnek buzgalmának. Külö­nösen akkor lesz nehéz a helyzete, ami­kor a helyszínre érkezik az eretnekekre vadászó főinkvizítor, a szerzetes régi ellensége. Annaud középkori krimijében nem több a vér, mint egy újabban készült, átlag ifjúsági kalandfilmben, „legkemé­nyebb” horrorjelenete alighanem „csak” egy disznóölés, amely azonban jelzésszerű rendeltetése miatt — erő­teljesebben hat, mint egy máglyafény­ben elkövetett kegyetlenkedés. A le­nyűgöző figurákra komponált, okosan szórakoztató mese — középpontjában . a tudás, a megismerés veszélyességével, az információáramlás korlátozásával — időszerűbb, mint valaha. Károlyi Júlia A menetrend írott malaszt? Kalocsától alig 13 kilométerre fekszik Dunaszentbenedek, ahová igen egyszerű elutazni, hiszen hét­köznapokon többször közlekedteti mindkét irányban járatait a Kun­ság Volán. Csak kora délután ne siessen az ember e kisközségből a szomszédos helységbe ... Miért? A menetrend szerint 14 óra 50 perckor kell az egyik autóbusznak visszaindulnia. Nemegyszer tapasz­talható azonban, hogy a városból jóval korábban megérkező kocsi nem várakozik, hanem nyomban megfordul és tovarobog. Ilyenkor aztán toporoghat legalább félórá­nyit az utas, míg befut a következő járat. Sokakban felmerül a kérdés: a menetrend errefelé csupán írott ma­laszt? Szerintem nem, de ezt kizáró­lag a menetrendnek megfelelő busz- közlekedéssel tanúsíthatja meggyő­zően a szolgáltató vállalat. Szabó István Kalocsa A történtekkel kapcsolatosan meg­tudtuk a Volán munkatársaitól, hogy utoljára április 22-én, pénte­ken volt nehéz helyzet a kalocsai buszállomáson, mivel egyszerre több kocsi is hiányzott a forgalom­ból műszaki meghibásodás miatt. Az ügyeletes szolgálattevők ezért határoztak úgy: a Dunaszentbene- dekre délután fél 3 körül befutó járat ne várakozzék a menetrend­nek megfelelő, tehát mintegy 20 perccel későbbi indulásáig, hanem azonnal térjen vissza, hogy később más vonalon szállíthasson utaso­kat. Ez utóbbira sor is került. Kü­lönben azért esett a döntés az emlí­tett buszra, mert akkortájt viszony­lag sűrűn jönnek-mennek a járatok a két település között, ennélfogva nem jelenthetett akkora gondot a visszaszállítás kimaradása, mintha az egy ritkább forgalmú járatnál következett volna be. A balesetveszély ma is fennáll Több mint ót hónapja panaszoltam e rovatban, mennyire gidres-gödrös az a 40-50 méternyi hosszú járda, mely a kecskeméti vasúti nagy aluljárót köti össze a Szolnoki út, illetve a Kuruc körút találkozásánál lévő forgalmas kereszteződéssel. Arra is utaltam, hogy a balesetveszélyre illene táblával figyel­meztetni a járókelőket. Nos, szomorúan közlöm, hogy azóta ez ügyben semmi javulás nem történt. A gazdátlanságot (vagy hanyagságot?) tükrözi továbbra is a közterület, ahol valóban szerencse kell, hogy megússza a dolgot bokatörés nélkül a gyalogos. A napokban megdöbbentő látványnak voltam itt tanúja: a mélyedésbe zökke­néstől eltörött a gyerekkocsi egyik ke­reke, s a megbillent kocsiból csaknem kizuhant a baba. Anyukája lélekjelen­létén múlott, hogy nem történt baj a kicsivel. Mostanában látom, hogy városszer­te javítják az úttestek hibáit. Ez vajon kiterjed-e legrosszabb állapotban lévő járdákra? Boros Jolán Kecskemét INDIÁN MŰVÉSZET Az Ecuadorban élő, magyar származású Olga Fisch indián művészeti gyűjteményéből nyílt kiállítás a közelmúltban a budapesti Néprajzi Múze­umban. (MTI-fotú) FORRÁS májusi számából w Körkép a jugoszláviai magyarság történetéről és irodalmáról: Fehér Ferenc, Tolnai Ottó, Ács Károly, Herceg János, Varga Zoltán, Fenyvesi Ottó, Tari István, Vicéi Károly, Majoros Sándor, Mák Ferenc írásai Végei László írása a hatvannyolcas nemzedék elszalasztott lehetőségeiről Burány Béla szociográfiája a társadalom perifériáján élő emberekről A Forrás előfizetése megrendelhető minden postahivatalban és hírlapkézbesítőnél, vásárolható a hírlapárusoknál. MUNKAÜGYI PANASZ NYOMÁBAN A kisszövetkezetnek önkormányzata van Sükösdön, a helyi kisszövetkezetben keresem kenyerem tavaly nyár óta, al­kalmazottként, mint villanyszerelő. Sokszor dolgozom a hétvégeken is. Va­sárnapra mindig megkapom a 100 szá­zalékos pótlékot, szabad szombati munkámat azonban csak szimpla bér­rel honorálják. Azt hallom gyakran, hogy az alkal­mazott a túlmunkája révén teremti elő nyereségét. A valóságban ez nemigen tapasztalható. Egyáltalán azzal sem vagyok tisztában, hogy nálunk mi sza­bályozza a munkaügyi intézkedése­ket . . Bognár Attila Baja, Varsa u. 5. Olvasónk — feltehetően nem egyedi — ügyében a Bács-Kiskun Megyei Ipari Szövetkezetek elnökéhez, Miklós Zoltánhoz fordultunk felvilágosításért: — A kisszövetkezet a munkavégzésre vonatkozó normájáról maga határoz önkormányzati szabályzatában, amit a közgyűlés vitat meg, hagy jóvá. Sor került minderre a Sükösdi Vegyesipari Kisszövetkezetben is, ahol a közösség a munka­időt évi 2100—3000 óra közötti kerettel emelte jogerőre. A rendelkezés szerint naponta minimum 4, maximum 12 óra a munkaidő. Heti pihenőnap a vasárnap. Fontos tudni, hogy túlmunkának az évi 3000 órán túl íedolgozott idő számít. Aki ez alatt teljesít, az a szabadnapnak minősülő szombati tevékenysége után sem részesülhet túlóradíjban. Ha a feladat megköveteli, előfordulhat, hogy a szövetkezet dolgozója az időará­nyosnál hosszabb idejű munkát végez, ilyenkor a soron következő hónapokban ki kell részére adni a szükséges szabadidőt, ami sohasem eshet egybe a fizetett szabadsággal. Természetesen az önkormányzati szabály még számos, a kisszövetkezeti dolgo­zót érdeklő előírásokat tartalmaz, így célszerű lenne, ha azt írásban is megkaphat­ná — áttanulmányozás céljából — minden kisszövetkezeti dolgozó. VALASZ CIKKEINKRE A tanácsi megbízott jelen volt Május 2-án e hasábokon tettük szóvá — Horváth Emilné állattartó jelzése alapján —, hogy az április 7-ei orgoványi borjúátvételen csak a felvásárló szerv emberei működ­tek közre, s hiányzott a tanácsi megbízott. Cikkünkre a Dél-Alföldi Állatte­nyésztés-Fejlesztő Vállalat Bács- Kiskun Megyei Állomásának igaz­gatója, Komáromy Ernő válaszolt. Levele szerint az állomás munka­társai mindig fokozott figyelmet fordítanak a háztájiból származó állatok pontos, korrekt átvételére. Ami az orgoványi kivételt illeti. a jelzett napon és helyszínen jelen volt a tanácsi képviselő. Bár nem kezelte a mázsát, ám a mérést folya­matosan ellenőrizte, s annak végez­tével ő töltötte ki az állat súlyát tartalmazó cédulát. * * * Az eset szépséghibája, hogy a hi­vatalos személy nem fedte fel kilé­tét. Inkognitója óhatatlanul okot adott a bizalmatlanságra, a félreér­tésre, így az állattartó panaszára is. Mellesleg különös, hogy a mázsá- láshoz kirendelt tanácsi képviselő neve e válaszlevélben sem olvasha­tó ... Kérésre kötelező blokkot adni Két héttel ezelőtt a kunszentmik- lósi Sörös Józsefnének üzentük: szabálysértő az a gyakorlat, ha a környékbeli szerződéses élelmiszer- üzletben vásárlók nem kapnak blokkot. Soraink nyomán vizsgálatot vég­zett a Kunszentmiklós és Vidéke Áfész, melynek megállapításáról és intézkedéséről így számolt be szer­kesztőségünknek Baski Jónás elnök és Ájpli Erzsébet kereskedelmi osz­tályvezető: A szóban forgó, s általában kima­gaslóan eredményes forgalmat lebo­nyolító egyszemélyes üzlet pénztár­gépe csak az összeadó gép szerepét tölti be, ami jogilag megengedett. Ez esetben is kötelező azonban blokkot (kézzel írott fizetési jegyzéket) adni a vevőknek, ha kérik. A rendelkezés maradéktalan alkalmazására felhív­tuk a kereskedő figyelmét. ORSZÁGOS VIZSGÁLAT DERÍTETTE KI: Az út menti fű nem ártalmas! Március 21-ei Sajtóposta rova­tunkban írtunk először arról, hogy a közutak melletti árkok bőséges fűhozamának egy része hasznosí- tatlan marad, mert a legeltetésük- kaszálásuk nincs kellőképpen megszervezve. Nem sokkal később közreadtuk az aggódó olvasói vé­leményt, miszerint az utakon köz­lekedő gépjárművek motorjainak égésterméke méregként szennyezi a környező füvet, amely emiatt al­kalmatlan az állati takarmányként való felhasználásra. Az utóbbival kapcsolatosan megjegyeztük: szívesen helyt ad­nánk az illetékesek hozzászólásai­nak. E lehetőséggel élve, az alábbi­akról tájékoztatott bennünket a Bács-Kiskun Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Ál­lomás igazgató főállatorvosa, dr. Kovács Gyula: — Való igaz, a kipufogó gáz ólomtartalmú, s hogy ezáltal meny­nyire veszélyes, annak kiderítésére országos felmérést végzett 1982— 83-ban az Állattenyésztési és Ta- karmányminösítő Intézet az állat­egészségügyi laboratóriumok bevo­násával. A vizsgálat kiterjedt nem­csak az utak menti fűre, hanem az állatokra is, melyek azt rendszere­sen legelték vagy kaszálás után fo­gyasztották. A laboratóriumi eredmények ér­tékelése után a szakemberek meg­állapították: bár a fu, s a vele táp­lálkozó állat terméke (pl. tej) egy­aránt szennyezett ólommal, ám az oly csekély mértékű, vagyis a meg­engedett határértékhez viszonyítva annyira kis mennyiségű, hogy az egészségre egyáltalán nem ártal­mas. így tehát megnyugtathatom az utak gazdáit és az érdekelt állattar­tókat, hogy óvatosság nélkül adhat­ják bérbe, illetve használhatják fel az árkok füveit, amelynek a takar­mányellátásban jelentős szerepe van. Szerkeszti: Velkei Árpád' Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611

Next

/
Thumbnails
Contents