Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-16 / 115. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 115. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 16., hétfő Ballagási ünnepségek megyeszerte • Száz leendő óvónő és negyven tanítójelölt ballagott szombaton délelőtt a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán. KÖZÉPISKOLÁK, FŐISKOLÁK A szombat — Bács-Kiskun megyében legalábbis — az ünnepélyes hangulatú délelőtti programokkal, az érzelmes oldottságú éjszakai szerenádokkal a ballagások napja volt. A diákok, tanárok, hozzátartozók ezreit érintette meg a búcsú, s persze az egyre közeledő érettségi és szakvizsgák, szigorlatok és államvizsgák gondolata. Ezekben a napokban mindenki elsősorban tanulmányaival és a már hamarosan szétszéledő osztály-, illetve csoporttársaival van elfoglalva. Bács-Kiskun megye harmincegy középiskolájában mintegy kétezerkétszázötven diák ballagott. Legtöbbjük ma írja az írásbelit, mely egész héten alighanem komoly erőpróbát jelent tanároknak és diákoknak egyaránt. A legelső tárgy mindenütt a magyar és a matematika lesz, ezeket követik majd a többi — többségükben szakmai — tárgyak. Szóbeli vizsgáikra várhatóan június 8—12. között kerül majd sor. A bajai Frankel Leó Kéttannyelvű Gimnázium volt kivétel a középiskolák sorában, ahol csütörtökön tartották az ünnepélyes búcsút, s már pénteken meg is kezdték az intézményben az írásbeli érettségi vizsgákat. A megyében mintegy háromezer szakmunkástanuló ballag, ám a legtöbb helyen csak május 27-étől szervezik meg az intézmények a végzősök ballagási ünnepségeit. Szóbeli vizsgáikra az azt követő héten, írásbeli vizsgáikra pedig június 13-tól kerül majd sor. A megye öt főiskoláján eltérő időpontokban szervezik, szervezték meg a diploma előtt állók — mintegy hatszáz hallgató — búcsúztatását. Míg például Kecskeméten a Tanítóképző Főiskola diákjai a középiskolák zöméhez hasonlóan szombaton délelőtt ballagtak, addig a Bajai Tanítóképző Főiskola végzősei számára már egy héttel korábban befejeződött a tanítás. K. J. • A nagymúltú Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban és Egészségügyi Szak- középiskolában százharminchét érettségi előtt álló diák búcsúzott az alma matertől. A ballagásra eljött százötven egykori diák is; közülük húszán félévszázaddal ezelőtt fejezték be tanulmányaikat e gimnázium falai között. Környezetvédelem és geológia Tudományos tanácskozás Kecskeméten A Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Szervezete, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának földtudományi szakbizottsága, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park rendezésében a hétvégén tudományos tanácskozást tartottak Kecskeméten, „A geológia szerepe a természet- és környezetvédelemben” címmel. A geológiának mint tudománynak, s a környezetvédelemnek a kapcsolata általában csak olyan kritikus kérdésekben kerül előtérbe, mint a bős-nagymarosi vízlépcső különféle környezeti hatásainak problémája, vagy mint például az atomhulladék elhelyezése körül kibontakozott vita. A mostani tanácskozás célja az volt, hogy az ilyen kritikus aktualitásoktól függetlenül is javítsák az együttműködést a .geológiai, valamint környezetvédelmi szakemberek között. A tanácskozáson — amelyen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Tardy János, a tárca Barlangtani Intézetének vezetője képviselte — 14 előadás hangzott el. A Bács-Kiskunban is tapasztalható talajvízszint-csökkenés hidrogeológiai összefüggéseivel két előadás is foglalkozott. Molnár Béla, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezetője, s Kuli László, az Állami Földtani Intézet osztályvezetője egyaránt feldolgozták a témát. Érdekes előadást tartott Nemere Péter, a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat főmérnöke. Szerinte a víznek ipari és háztartási célra, valamint ivóvízként való egyre növekvő felhasználása oda vezethet, hogy a rétegvízkivétel jelenlegi mértéke néhány évtized távlatában aligha lesz fenntartható, illetve nagy nehézségekbe ütközik majd. A Duna—Tisza csatorna megépítése azért is szükségessé válhat, hogy a Homokhátság rétegvizei megfelelő utánpótlást kapjanak. Zentay Tibor, a szegedi földtani szolgálat vezetője a szikes homoktalajok javításáról szólt, Zsilák György, a budapesti földtani szolgálat vezetője pedig a laza üledékekben való hulladéktárolás különféle összefüggéseit vizsgálta. B. F. I. PINCÉBŐL GALÉRIA Argentin naiv festmények • A pincegaléria három termében szerény áron kínálják a naiv művészek képeit, szobrait. A kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma, fennállása óta először, olyan kiállítással várja az érdeklődőket, amely egy másik ország naiv festőinek munkáiból mutat be válogatást. Ráadásul egy távoli világ, távoli kultúra elevenedik meg a színes lapokon, amelyek Argentínából érkeztek hazánkba. A tárlat szombati ünnepélyes megnyitásán Arnoldo Manuel Listre, az Argentin Köztársaság magyarországi nagykövete méltatta a két állam közötti kulturális kapcsolatok jelentőségét, megköszönve Kecskemét és a múzeum vezetőinek e bemutatkozási lehetőséget. A kiállítás megnyitóján részt vett dr. Adorján Mihály, a városi tanács elnöke is. Kellemet, sajátos báját, idilli hangulatokat áraszt a közszemlére tárt képek többsége, utcarészleteket, tájakat, állatokat, virágokat, kirándulásokat örökítve meg, gyermekkori emlékeket idézve. A népmesék inspiráló hatása épp úgy megfigyelhető a lapokon, mint a természet- és gyermekszeretet. Á harmincegy argentin naiv művész egy-egy munkáját bemutató kiállítás e hónap végéig tekinthető meg. A dél-amerikai országból érkezett képek kiállításának megnyitóját követően megnyílt a Magyar Naiv Művészek Múzeumának galériája. A régi műemléki épület korábban lomtárolóként szolgáló pincéjét csaknem egymillió forint ráfordítással nagyon szép galériává alakították át, ahol tíz naiv festő és hat fafaragó zsűrizett munkáit mutatják be, s valamennyi megvásárolható. Az ország múzeumait tekintve, jelenleg egyedülálló ez a vállalkozás, amely az exportálás jogát is megkapta — tudtuk meg dr. Bánszky Pál művészettörténésztől, a megyei múzeumhálózat igazgatójától. K. É. A jobb minőségért többet fizetnek Exportfejlesztések a Kőbányai Könnyűfémműben • NSZK-géppel vágja méretre a nemesített alufóliát Gyarmati Józsefné. (Jóth Sándor felvétele) A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységében az elmúlt hónapok az alumínium- fólia-nemesítő gépsor beüzemelésével és az új termék exportlehetőségeinek felkutatásával teltek el. Az eredményekről Dánfy László gyáregységvezető tájékoztatott: — Februárban még a garanciális tesztpróbákat kellett elvégezni olasz szerelők és szakemberek közreműködésével. Az új gépsoron kilencféle papírral, műanyaggal kasírozott alumíniumfóliát állítottunk elő festett vegy festetlen kivitelben. A próbagyártással párhuzamosan — új piaci területek felkutatása érdekében —, az Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalaton keresztül termékmintákat küldtünk a külföldi felhasználóknak. A megkeresések alapján a csomagolástechnikai anyagok exportját Ausztria, NSZK, Dánia és az USA több cége kedvezően fogadta. A teszteket követően beindult az üzemszerű gyártás, eddig közel 70 tonnányi termék hagyta el a gyárat. Egyelőre belföldi felhasználók részére szállítottunk, elsősorban dohánycsomagoló fóliát. A korszerű csomagolástechnikai anyag minél szélesebb körű elterjesztése érdekében a kecskeméti üzem újabb kísérleti gyártásba kezdett. A szegedi konzervgyár részére pástétomok és gyümölcsízek sterilizált csomagolásához fejlesztettek ki rétegelt alumíniumfóliát. Jelenleg az új termék gyártási előkészületeinél tartanak. A könnyűfémmű beruházása az import anyagok helyettesítését is lehetővé teszi: megkezdték az úgynevezett kábelszigetelő műanyaggal kasírozott alumíniumfólia gyártását. Elképzeléseik között szerepel a háztartási fólia gyártási kapacitásának növelése is. Új automata gépegységet vásároltak a szlovákiai Liptószentmiklósról, így július elejétől 4 millió darabbal több terméket tudnak a kereskedelemnek átadni. A kecskeméti gyár idei célkitűzése 850-900 tonna nemesített fóliatermék előállítása. Azonban a hazai bizonytalan minőségű műanyagfilmek és nem megfelelő papírellátás miatt kénytelenek bérmunkát is vállalni, hogy hozzájuthassanak a jobb minőségű külföldi alapanyaghoz. Ajánlatukra eddig 16 tonna megrendelés érkezett, de az idén szeretnének még 200 tonnát teljesíteni. A gyár által előállított színvonalas termékek keresettségére jellemző, hogy míg alumíniumpasztából például tavaly egész évben 1,3 millió dollár értékben exportáltak, az idei első félévben már 1,6 millió dollár fölé emelkedett az amerikai piacon a rendelésállományuk. A magasabb minőségű termék az exportárakban is realizálható — mondotta a gyáregységvezető. Az alumíniumpaszta esetében ez 250 dollár többletet jelent tonnánként. • Új áruházat épít Tiszakécskén a Szigma Kereskedelmi Vállalat. Az ötszáz négyzet- méter alapterületű egységben 300 négyzetméternyi lesz az eladótér, a többit a raktár és egyéb kiszolgálóhelyiségek foglalják el. Az üzletben vas-műszaki cikkeket, járműalkatrészt, kemping- és strandfelszerelést, híradástechnikai, háztartási és napi iparcikkeket árusítanak majd. A 7 millió forintba kerülő beruházás kivitelezője a helyi költségvetési üzem, a műszaki átadás június végén lesz. Két éve még több mint 30 videomozi működött Bács-Kiskunban. Napjainkban legfeljebb 8—10. Számuk csökkenése magyarázható azzal, hogy ma már nem hat igazán az újdonság varázsával a videó. Egyre több háztartásban van lejátszókészülék, s ez a tény valóban lecsökkenti a videó- mozik iránti érdeklődést, növeli viszont a műsoros kazetták keresletét. Nem véletlen tehát, hogy szaporodnak a videotékák. Kecskemét, Baja, Kiskunhalas, Kalocsa és Tiszakécske után a napokban Soltvadkerten nyitott ilyen üzletet a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat. Hamarosan Kiskunfélegyháza, is gazdagodik videotékával, de a jóval kisebb településeken sem mondható elenyészőnek a műsoros kazetták iránti igény. Szépen berendezettjói felszerelt üzlet a kecskeméti videotéka, mely tavaly nyílt meg a Városi Mozi épületében. Kazettaállománya egy év alatt megnégyszereződött, így ma már meghaladja a félezret. Mondhatni: figyelmet érdemlő fejlődés ez. A valóság azonban az, hogy az igények túlhaladják; még több új filmre lenne szükség. És olcsóbb áron! Jelenleg a nyugati filmek kölcsönzési díja egy napra 225forint, s tegyük hozzá: legkeresettebbek ezek a produkciók. A hazánkban, illetve más szocialista országban készült alkotásokért napi 125, a meseösszeállításokért 100forintot kérnek. Aki éves tagsági igazolványt vált kétszázért, annak valamivel kevesebbet kell fizetni. Nemcsak kölcsönzésre, eladásra kínál kazettákat ez a videotéka. Nem kevesebb, mint 2129 forint egyetlen nyugati filmet tartalmazó kazetta, míg a szocialista országok egy produkcióját 1693forintért lehet megvásárolni. Ezzel szemben a feketepiacon 1100—1300 forintért kínálnak háromórás, tehát két filmet rögzítő kazettát. Közöttük olyan alkotásokat, amelyek lehet, hogy csak évek vagy évtizedek múlva jelennek meg a hazai legális videohálózatban, s persze olyanokat is, amelyeket valószínűleg a tékákban kínált kazettákról másoltak le. Mert a tulajdonos, a Mokép, jelzi ugyan minden felvételen, hogy azt lemásolni tilos, ellenőrizni viszont lehetetlen, hogy kik tartják be ezt a tilalmat, s kik nem. A televízió ugyancsak nagy konkurencia, mert ha bemutat egy-egy jobb, népszerű filmet, azt azután senki sem kölcsönzi ki. A műholdas adások — Sky Channel, Super Channel, RTL Plus — több ezer kecskeméti lakásban kínálják a legfrissebb, látványos zenei programokat ma már, így a zenés összeállításokat rögzítő kazetták iránt csak elvétve érdeklődnek mostanában. ■ Az általános forgalmi adó bevezetése miatt, a videotéka árai 25 százalékkal emelkedtek januárban, a feketepiac egyre virágzik, az új filmek egy-két éves késéssel érkeznek, a meseösszeállításokból változatlanul szegényes a kínálat (például Walt Disney népszerű rajzfilmjeinek videón való forgalmazási jogát a mai napig nem sikerült megvásárolni a Moképnek), és így tovább. Az okokat lehetne sorolni, az azonban tény, hogy a videotéka 67 ezer forintot forgalmazott áprilisban, ami csaknem fele annak a bevételnek, amit tavaly ugyanebben a hónapban elkönyveltek. (Az áremeléseket megelőző decemberi hónapban 270 ezer forint gyűlt össze a kasszában!) A megújulás divatos szó lett napjainkban. De ezt kell ismételni, mert más kiút nem látszik a videóhálózatot tekintve sem. A kérdés „csak” ez esetben is az: hogyan? A szakemberek nincsenek elképzelések híján, viszont a bizonytalanságok sem illethetök az elenyésző jelzővel. Koloh Elek-• fm. . Zsaluzáshoz papírcső A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára ossz termelésének csaknem felét a papírcsövek adják. E termékekből évente 8 ezer tonnányit készítenek. A papírcsövek keresettek, hiszen rendkívül sok területen felhasználhatók. Egyebek között jó négy esztendővel ezelőtt az építőiparnak is felajánlotta a halasi üzem betonoszlopok, faláttörések kialakításához. Ekkor Szekszárdon, a Tolna Megyei Építőipari Vállalatnál gyakorlati bemutatót is tartottak. Ennek során a vállalat épülő étkezdéjének födémzsaluzását az ö papírcsöveik alkalmazásával végezték el. A referenciamunka bebizonyította, hogy az eljárással jelentős mennyiségű faanyagot, élő munkaerőt és időt lehet megtakarítani. A próbákat ÉMI- (Építésügyi Minőségellenőrző Intézet) vizsgálat is követte. A szakhatóság az elmúlt évben ugyancsak alkalmasnak tartotta a Halason gyártott, impregnált papírcsöveket építőipari felhasználásra. A termék tehát úgy tűnhet, sikert aratott, ám valójában az építők még mindig idegenkednek tőle. Bár kisebb tételben már alkalmazta a Dutép és a Kunép is, a halasi gyárba a papírcsövekre Szabolcs-Szatmár és Békés megyéből is érkezett nagyobb megrendelés. G. B.
