Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 7. ÉRDEMES MEGNÉZNI: Altdorfer-grafikák Kölnből Szakmatanulási és képzési lehetőségek érettségizett fiataloknak A Szépművészeti Múzeum őriz egy Kálvária- és egy Madonna-képet, egy freskótöredéket és több rajzot a német reneszánsz jeles egyéniségétől, az úgy­nevezett Dunai iskola fő képviselőjétől, Albercht Altdorfertől. Attól a művész­től, aki Dürer kortársa és a korszak kiemelkedő festője, építésze és grafiku­sa volt. Mégis ritkán juthat a hazai látogató olyan élményhez, mint amilyet most, az április 24-éig -nyitva tartó Altdorfer grafikái című kiállítás kínál. A tárlat anyagát Regensburg (a festő szülővá­rosa) városi múzeumának gyűjtemé­nyéből hozták Magyarországra a Né­met Szövetségi Köztársaság Kulturális Hete alkalmából a Szépművészeti Mú­zeumba. Arról, hogy Altdorfer mikor és hol született, nincsenek pontos adataink. De több körülmény utal arra, hogy 1480 körül Regensburgban látta meg a napvilágot, Ulrich Altdorfer fiaként. Halálának dátuma 1538. február 12. —: megbízható feljegyzésekből ismert. Az éppen 450 évvel ezelőtt elhunyt Alt­dorfer hagyatéki leltára egy jómódú, tiszteletben álló polgár életviteléről ad tájékoztatást. És ami a két évszám, 1480 és 1538. között volt? Arról meglehetősen sokat tudunk Altdorfer gazdag művészi ha­gyatékából. Alig volt harmincéves, amikor a városi kamara komoly össze­get, 10 aranyforintot fizetett ki egy fest­ményéért. Ugyanazon évben — 1509- ben már külföldi megbízást is kapott, a felső-ausztriai St. Flóriánban a‘z Agoston-rendi apátság egyik oltárké­pének megfestésére. Számos festmé­nyét őrzik München, Berlin, Nürberg, Melnik, Bécs, Firenze, London múzeu­mai. Altdorfer grafikai munkássága szin­te azonos értékű festészetével. A fenn­maradt 125 fametszet, 77 rézkarc és 36 karcolat arról tanúskodik, hogy meste­rük a német grafika legnagyobbjai közé tartozik. Nem vonhatta ki magát a nagy kortárs, Dürer, vagy az olasz mű­vészet hatása alól, mégis minden meg­nyilvánulásában eredetit és egyénit al­kotott. Az ő nevéhez fűződik az euró­pai grafikában a tájképnek mint önálló képtémának a bevezetése. I. Miksa (Maximilian) császár 1512- ben AltdoH'ert is bevonta abba a nagy vállalkozásba, amelyet saját hírnevé­nek megörökítésére tervezett. Altdor­fer Dürerrel együtt könyveket illuszt­rált, fametszetsorozatokat készített a császárnak. Akik a nyolc általános elvégzése után általános gimnáziumba kívánják folytatni tanulmányaikat,, azoknak már jónéhány éve számolniuk kell az­zal, hogy — sikertelen főiskolai vagy egyetemi felvételi esetén — e négy év csak elodázza a pályaválasztás- idejét. Ki ne tudná, hogy manapság egy álta­lános érettségi csak alapot jelenthet egy-egy szakmához, melyek egyre na­gyobb becsben állnak. A Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási csoportja kiad­ványban -foglalta össze azokat a me­gyénkben és Budapesten választható szakképzési és szakmatanulási lehető­ségeket, amelyeket a gimnáziumi tanul­mányaikat befejezett jelentkezők vá­laszthatnak. A dolgozók két évfolya­mos szakközépiskolája az érettségizett fiataloknak nyújt szakképzést, mely­nek befejezéseként a tanuló képesítő vizsgát tehet. A szakközépiskola a ké­pesítő vizsga és az érettségi bizonyít­vány alapján szakközépiskolai érettsé­gi képesítő bizonyítványt ad. Szakmát a szakmunkásképző isko­lák nappali tanfolyamain — kétéves kiegészítő képzés formájában — azok a fiatalok tanulhatnak, akik érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, a szak- . ma előírt egészségügyi követelményei­nek megfelelnek, s az adott naptári év­ben még nem töltötték be huszonhato­dik életévüket. Az oktatás ideje alatt a tanulók elsajátíthatják a szakmai tár­gyak elméleti és gyakorlati tudnivalóit. A képzés szakmunkásvizsgával zárul. Felsőfokú intézménybe és szakmun­kásképző intézetbe párhuzamosan is lehet jelentkezni. A kétéves nappali képzés mellett a tanulás más formái is lehetségesek. Egyéni felkészülök eseté­ben legalább két évig kell az adott szak­mában dolgozni, -ezek után lehet csak egyéni szakmunkásvizsgára jelentkezni a kijelölt vizsgaidőszak előtt a szak­munkásképző intézetben. A'beszámol­tató rendszerű oktatásban — havonta egy konzultációval — egyéni tanulás útján lehet szakmunkásvizsgát tenni. Azoknak a fiataloknak, akik kisipáros- nál kívánják a gyakorlati időt letölteni, a kisiparos nyilatkozatát is csatolniuk kell a jelentkezési laphoz. Kecskeméten a Berkes Ferenc Ke­reskedelmi Szakközépiskola (Kálvin tér 1.) idegen nyelvi levelező esti tago­zatot indít angol és német nyelven. A Kada Elek Közgazdasági Szak- középiskola (Katona József tér 4.) munkahelyi gyakorlattal rendelkezők részére számviteli-gazdálkodási és alapfokú gyors- és gépíró szakot indít. A 607. Számú Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola (Hunyadi János tér 2.) nyomdai mon- tőröket, retusőröket, kemigráfus mara- tókat, fényképészeket és síknyomó gépmestert képez. A Kecskeméti Egészségügyi Szakközép- és Szakisko­lában (Nyíri út 73.) általános ápolókat, asszisztenseket és gyermekápolónőket kívánnak képezni. A Kocsis Pál Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet­ben (Hegedűs köz 2.) dísznövényker­tész, szőlő- és gyümölcstermesztő, zöldségtermesztő szakra, a 623. Számú Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző In­tézetben (Bethlenváros 6.) elektromű­szerész, rtv-műszerész és fogműves szakra várják a jelentkezőket. Baján a Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola (Lenin • Szcrelmespár az erdőben nyomatait a városi polgárság is szíve­sen vásárolta — Regensburg városa elhalmozta közéleti tisztségekkel is. Belső tanácsos, majd a város építőmes­tere lett, akinek feladatai közé tarto­zott a középületek építtetése és a török veszély miatt az erődítmények megerő­sítése. Még polgármesternek is megvá­lasztották, amit híres műve, a Vilmos bajor herceg megbízására készülő Nagy Sándor csatája című festménye miatt utasított vissza. Sokoldalúságát jelzi, hogy tervezett pénzt, festett ereklye-függönyt, zászlót, oltárképet, világi jelenetet, csataképet, készített miniatúrát, illusztrált könyve­ket, tervezett épületet. Sokféle húron játszott, de —: s ez jelzi nagyságát — valamennyi műfajban egységes egyéni­sége bontakozott ki. K. M. • Krisztus feltámadása VIRÁG, SZÍNHÁZ, KÖNYV Állítólag a hetvenes évek elején, amikor az olajválság miatt a gaz­dag nyugati országokban is szoro­sabbra kellett húzni a nadrágszíjat, Svájcban közvéleménykutatást ren­deztek: ki miről mond le, ha kiadá­sait csökkenteni kell. Svájcban a sorrend, ez volt: virág, színház, könyv. Nem tudom, nálunk többen vesznek-e már most három szál he­lyett egy szálat, mint tavaly ilyen­kör, de azt tudom, hogy a színhá­zak nézőszáma már évek óta csök­ken, a könyvesboltok forgalma pe­dig január eleje óta, pedig az idei lehetséges áremelésnek még előtte ' vagyunk. A színházigazgatók min­denesetre nem akarnak emelni, még gondolkodnak. Akárcsak a mú­zeumigazgatók. A múzeumlátogatás Magyaror­szágon hagyományosan olcsó. Büszkék is vagyunk rá. De a büsz­keségből - tudjuk - nem lehet megélni. Az illetékes hivatal a mú­zeumi belépőt szabadárassá tette, a Művelődési Minisztérium pedig fel­szólította az intézményeket, hogy „határozzák meg újólag” a díjakat. S jó példával Járt elöl: az általa kia­dott ingyenes belépőket megszünte­ti. Jöttek a hírek a buzgó múzeu­mok felől a belépők árának radiká- lis,emeléséről. Aztán jött az ajánlás a szombati ingyenes belépés áthe­lyezéséről másik napra: szombaton jön a legtöbb külföldi fizessenek. Azért a szombati ingyenes belépés­ről nekem nemcsak a külföldiek jutnak eszembe (mellesleg nemcsak a magyar turista spórolja meg a schönbrunni belépőt, ha lehet: né­mely közeli országból olyan kevés forinttal jöhet hozzánk a vendég, hogy ebédre is alig jut neki, nem­hogy múzeumra) — szóval nekem eszembe jut az is, hogy a szombat sok családban a közös program napja, amikor apa, anya kézen fog­ja a gyerekeket, és nekiindulnak a városnak. Eddig egy négytagú csa­lád szombaton a múzeumban megspórolt 40 forintot, ezután — mert a gyerek is fizetni fog 40 —50-et kiad. A különbség elvisel­hető, de nem elhanyagolható. Mert lesz gyerek, aki talán éppen emiatt nem ismerkedik meg őseink csont­jaival, fegyvereivel, lakóhelyének múltjával, s főleg szegényebb lesz egy-két családi program élményé­vel. A veszteség azért nagyobb 40 forintnál, mert egy gesztus értéke, tekintélye tűnik el a szombati in­gyenes nappal, a sok kis- és öreg­diák díjtalan belépőjével. Mert ugye se diákoknak, se katonáknak nem lesz ugyanannyi idejük és ked­vük, mondjuk, kedden múzeumba járni, mint volt szombaton. Persze, ha itt is „a fogyasztás visszafogása” a cél, akkor érthető az intézkedés. Kérem a múzeumigazgatókat (s ott fenn: a művelődésügyet és a pénzügyet), gondolkodjanak még egy kicsit, valóban ennyire szegé­nyek vagyunk-e. G. T. tér 1.) képesített könyvelő, tervező, sta­tisztikus, gépíró, telexkezelő, számító­gépkezelő szakot indít. A Bányai Júlia Kereskedelmi Szakközépiskola. Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézet kereskedelmi árufor­galmi, gazdálkodási ügyintézői, keres­kedelmi és vendéglátóipari szakmun­kásképző tanfolyamokra várja a hallga­tókat. A Sugovica-parti városban az 509. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet (Petőfi u. 1.) rtv-műszerész, fény­képész, fogműves, autószerelő, szer­számkészítő szakokat indít. Kiskunfélegyházán a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola (Fisch Emil u. 1.) könyvelő, vállalati tervező és statisztikus tanulókat fogad. Kiskőrösön a 621. Számú Ipari Szak­munkásképzőintézetben (Árpád u. 20.) szerszámkészítők, autószerelők, autó­villamossági szerelők, épületvillamos­sági szerelők, elektronikai műszerészek, rtv-műszerészek, fényképésztanulók je­lentkezését várják. Tiszakécskén a 651. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben (Kos­suth u. 65.) esztergályos, szerszámkészí­tő, vas- és fémszerkezetlakatos szak in­dul. Kunszentmiklóson a Damjanich Já­nos Gimnázium egy közgazdasági szak­középiskolai osztály beindítását tervezi, jelentkezni Mózesné Ince Margitnál le­het. A Budapesten tanulható szakmák közül érettségizett fiataloknak ajánlott a Kirakatrendező és Dekoratőr Szak­munkásképző Iskola (VII. Damjanich J. u. 4.) kirakatrendező és dekoratőr szakja, a Vendéglátóipari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Intézet (IX. kér. Ecscri út 5—9.) szállodai portáso­kat és szobafőnököt képez. A Szász Im­re Iparcikk-kereskedelmi Szakmunkás- képző Iskola (VIII., Szörény u. 4.) lát- szerészeket és optikai eladókat iskoláz be. A további szakmákhoz nem szüksé­ges az érettségi bizonyítvány, de érettsé­gi esetén két év alatt elsajátíthatók. Az 52. Számú Simon Ferenc Cipő- és Bőripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet (IV. kér. Baross u. 39.) bőrdíszműveseket, szűcsöket és tímáro­kat, az 51. Sz. Mező Imre Ruhaipari Szakmunkásképző Intézet (VIII. kér. Rezső tér 10.) bőrruhakészítőket képez. A 18. Sz. KaesZ Gyula Faipari Szak­munkásképző Intézet (XIV. kér. Egres- sy u. 36.) cimbalomkészítő és javító fa- és rézfúvós hangszerkészítő és javító, vopps- és pengetés hangszerkészítő és javító, zongorakészítő és javító, intar­ziakészítő, faszobrász, harmonikaké­szítő és javító tanulókat fogad. A Thén Károly Vegyipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet (II. kér. La­jos u. 1 .) festő és kikészítő,tanulókat vár. A 35. Számú Makszim Gorkij Ipari Szakmunkásképző Intézet (IX. kér. Il­latos u. 2—4.) gipszminta-készítő, kerá­miaformázó, porcelánfestő szakokat indít. A 22. Sz. Puskás Tivadar Ipari Szakmunkásképző Intézetben (IV. kér. Komjáth A. u.,40.) gyógyászati segéd­eszköz-készítő és orvosi műszerész ta­nulók jelentkezését várják. A 15. Számú Vámos Ilona Ipari Szakmunkásképző Intézet (VII. Wesselényi u. 52.) kalapo­sokat és sapkaké'Szítőket képez. K. J. AZ ELSŐ SZÓ VJET KÉPZŐMŰVÉSZETI ISKOLA JUBILEUMA Angol, amerikai, japán, francia kiállításokat megjárt festményekből tartottak bemutatót a legrégibb szovjet művészeti iskola, a Leningrádi Képzőművészeti Szakiskola növendékei. Az intézmény fennállásának 70: évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen több nemzedék az iskola egykori diákjai — találkozott. Az iskolát Anatolij Lunacsarszkij kulturális népbiztos kezdeményezésére alapí­tották a szovjethatalom negyedik hónapjában — munkások és vörösgárdisták számára. Lunacsarszkij meggyőződéssel hitte, hogy ezek a rajz- és festő-tanfolya­mok (ahogy akkor nevezték)* jelentik majd a nagy október egyik fő eszméjének, a nép esztétikai nevelésének alapját. Az iskola növendéke volt többek között Oreszt Verejszkij, a Szovjetunió Művé­szeti Akadémiájának levelező tagja, aki olyan irodalmi müvek illusztrálásával vált híressé, mint, Solohov Csendes Don című regénytrilógiája, Tvardovszjcij Vaszilij Tyorkin című elbeszélő költeménye, Hemingway Búcsú a fegyverektől című regé­nye ... Itt tanult az egyik legnevesebb szovjet színházi díszletkészítő, a jelenleg a Georgij Tovsztogonov Színházban dolgozó Eduard Kocsergin. Csak a második világháborút követően az iskola több mint ezer növendéke tanult tovább valami­lyen képzőművészeti főiskolán. Iskolánkba nem csodagyerekek járnak. Mindenkit felveszünk, aki szeretné megérezni a világ harmóniáját. Mindannyiukból természetesennem lesz hivatásos festőművész, de valamennyien művészekké válnak a — lelkűkben mondja az iskola igazgatója, Georgij Ar.tonov festőművész, aki már negyven éve oktatja a növendékeket. PETŐFI NÉPE AJANLATA KÖNYV KARL JASPERS: VAN GOGH Divatos téma: élet és mű, betegség és alkotás összefüggéseit vizsgálja a nagy német gondolkodó esszéjében, mely a húszas évek elején jelent meg először. Idéz a festő leveleiből is, elsősorban a betegség elhatalmasodásának idősza­kát, az utolsó éveket mutatja be. A pszichológiai meditáció, a sokat em­legetett skizofrénia és a művészi alko­tómunka összefüggésrendszerének fel­tárása lehetőséget ad Jaspersnek a leg­általánosabb kérdések boncolgatására is. A festő személyes esetét párhuzam­ba állítja más, közismert, hasonló be­tegségben szenvedő művészek Höl­derlin, Strindberg — pályájával. Jaspers Van Gogh-tanulmánya pszi­chiátriai korszakának végén keletke­zett, ennek köszönhető, hogy elsősor­ban ebből a szempontból vizsgálja ma­gukat az alkotásokat is. „Igen érdekes, hogy noha ebben az időszakban a freu­dizmus népszerűsége már szinte csúcs­pontján volt, Jaspers a freudizmustól független patográfiát nyújt, mégpedig az egzisztencializmus alapján.” Jaspers úgy, mint korábban Van Gogh megpróbál nagyarázatot ke­resni arra a feszültségre, mely a mű létrehozását lehetővé teszi. Bőven idézi a festő öccséhez írott leveleit: „Egész sereg ötletem van, hogy milyen új képe­ket fessek, most, hogy munkához, lá­tok.” E sajátos festői univerzum meg­ítélését szubjektív benyomásaival zárja: „Ez a világ rettenetesen felkavaró, de nem a sajátunk, kételkedést szül, saját egzisztenciánkhoz intéz kihívást, amelynek akkor jótékony a hatása, ha átalakít. FILM VILÁGAUTÓ S/ines. magyarul beszélő, NS/.K- film, rendezte: Michael Verhoevcn. Fő­szereplők: Jürgen Prochnow, Senta Berger, Agnes Sorai. Az új nyugatnémet produkció azok közé a tudományos-fantasztikus alko­tások közé tartozik, melyek a lehetősé­gek szerint akár a jelenben is játszód­hatnának. A film középpontjában egy olyan szenzációsan új hajtóerővel mű­ködő autó áll, amely nem csupán mű­szaki tárgy, hanem már-már mobilis és gépesített társadalmunk kifejezője. A filmbeli prototípus elektrokémiai üzemanyaga pótolja a benzint. Függet­len a hagyományos nyersanyagtól, az olajtól, és egyben megoldja a kipufogó­gáz problémáját is. Mégsem érdekel minden beavatottat a kívánt mérték­ben, komoly konfliktusokba sodorja tervezőjét, a Porscheján száguldozó negyvenes mérnököt, Ralph Kordát is. Mint sejteni lehet, a kísérleti akku­mulátor felkelti a szakma figyelmét. A vetélytársak a hagyományos autó kiszorulása miatt szeretnék megszerez­ni és megsemmisíteni a terveket, a hadi­ipar képviselői viszont saját céljaikra szeretnék felhasználni a zseniális talál­mányt. Mindannyian Kordát ostro­molják ajánlataikkal, akit azonban nem érdekel a pénz, a munkáján kívül legfeljebb a nők a gyengéi. Álmai meg­testesülése az autó, ezen kívül környe­zetében nem figyel semmire. Csupán akkor kap észbe, amikor már majdnem késő; ügynökök járnak a nyomában, minden lépését figyelve, elbocsátják a gyárból, elrabolják kocsiját. Barátnője elárulja, szövetségesnek ajánlkozik azonban egy újabb. A dinamikus és látványos produkció főszereplője — a technika megszállott­jaként az emberek iránt közömbös mérnök — fő vonalaiban ismerős. De hiába az őszülő halánték, a jólfésült- ség, igen csekély egyéni vonzerővel ren­delkezik, ami pedig az ilyen típusú fil­mek hőseinél elengedhetetlen lenne, így aztán nem válik sokkal szimpatiku- sabbá akkor sem, amikor pedig — a sokféle probléma hatására — kilép ál­maiból. és emberibbé próbál válni. A filmben — igen vázlatosan, odavetett társadalomkritikaként - szerepet kap­nak olyan, periférián élő fiatalok is, akik kidolgozottabb részletekkel - ellenpontként szolgálhattak volna Korda már-már abszurd karriertörté­netéhez. LEMEZ KINEK KELL HALLGATNI? Szilveszterkor a televízióban láthat- túk-hallhattuk énekelni Básti Julit és Cserhalmi Györgyöt. Ekkor fanyar megjegyzést tettünk: hogy-hogy nincs még~nagylemezük? Három hónap telt el azóta, és tessék, immáron bárki le­mezjátszója korongjára teheti a két fő­városi művész Hallgass kicsit című LP­Holigass kicsit ».A - > í tj -¥■« V> V'AAY'A jét. Nem véletlenül hangsúlyoztuk az imént a fővárosi jelzőt. A dalokat hall­gatva az az érzésünk támad, hogy le­gyen vidéken Básti Julinál sokkal szeb­ben éneklő színésznő, legyen Cserhalmi Györgynél ékesebben szóló vidéki szí­nész, ők sohasem kapnának lemezké­szítési lehetőséget. A fővárostól távo­labb élő nincs tűzközelben . . . Kapás­ból sorolhatnánk vidéki aktorokat, akik a legfrissebb Dés—Bereményi nagylemez anyagát előadhatnák. Erről ennyit. A Hallgass kicsit cimű lemez dalai csak azért értékesek, mert Bereményi Géza illette szöveggel, Dés László pe­dig a tőle megszokott magas színvona­lán zenével. A kísérőzenészek sem akárkik, Solti János, Horváth Kornél, Felkai Miklós, Sípos Endre. Gőz Lász­ló, ifj. Rátonyi Róbert stb. De hát ez már csak így dukál egy színészlemez esetében; legalább a segítők legyenek profik! Akkor mégis mi a baj? Az, hogy a két színész nem tud igazán jól énekel­ni. Szerencsésebb lett volna, ha ezt a produkciót más kapja meg. Mondjuk Cseh Tamás, vagy színészeknél marad­va az énekesként meglepően jól szerep­lő Udvaros Dorottya. De hát ez eset­ben Básti és Cserhalmi következett a sorban — nekik eddig még nem volt nagylemezük .. . (Hungaroton).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents