Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-29 / 101. szám
1988. április 29. • PETŐFI NÉPE • 3 FELÉBREDT CSIPKERÓZSIKA-ÁLMÁBÓL A BÁCSTERV Hogy a szélesebb közvélemény mennyit tudott arról, hogy a Bács- Kiskun Megyei Tervező Vállalat éveken át — finoman fogalmazva — „nehéz helyzetben” tevékenykedik, azt ma már kideríteni nemigen lehet, s főleg nem is érdemes. Az azonban biztos, hogy az ott dolgozók, a szakma és a vállalattal foglalkozó felügyeleti szervek ismerték a tényeket, s már-már nem is nehéz helyzetről beszéltek, hanem a cég megszüntetése vagy másik vállalatba történő beolvadása volt napirenden. Mindennek tüneteként zajlott egy hosszadalmas, sokmenetes, idegőrlő igazgatóválasztási hercehurca, amelynek végére 1986 decemberében került pont. Ekkor választotta meg a vállalati közgyűlés igazgatónak Farkas Gábort. Aki, bár Ybl-díjas. tervezőként tízegynéhány esztendeje dolgozott a Bácstervnél, a hierarchiában a szakági főmérnökségig vitte, vagyis nem volt tagja a korábbi szűkebb vezetőségnek. Élvezte viszont munkatársai bizalmát. Egy év alatt hátulról az élre Végre van igazgató, de ő egyedül kevés • Az egyik szép munka, a széchenyivárosi gimnázium.- Jött 1986 végén a váltás, megválasztottak igazgatónak — fog bele a történetbe Farkas Gábor. — Az az állapot majdnem a vállalat működésképtelenségét jelentette. — Miért? — A régi vezetői garnitúrából senki sem maradt. De a hosszú csatározásban elmentek tőlünk a változtatni akarók, s aki itt maradt, az nem biztos, hogy mind alkalmas volt arra, hogy lendítője legyen a megújulásnak. — És mi történt? — Új, ambiciózus emberek jöttek a vállalathoz, másrészt azok a régi kollégák, akik azelőtt nem jutottak, juthattak fontos szerephez, ők más, magasabb beosztásba kerültek. És bizonyítani is tudták, hogy korábban sem a képességük, hanem a lehetőség hiányzott számukra. — Amikor kinevezték, mit tartott a legfontosabb feladatnak? — Megteremteni a működőképességet, ehhez pedig meg kellett találni az új szakági vezetőket. Sikerült. Én mindig is Csipkerózsika-álomnak gondoltam a régi állapotot, amelyet a verseny- szellem hiánya, az új gondolkodásra való átállás elmaradása idézett elő. Nem mondom, hogy minden gondunk a múlté, mert a problémamegoldó megközelítés még mindig nem az igazi. Az az építész, aki magántervezőként már üzletember, a cégnél még ma is esetenként úgy gondolkodik: ezt majd megoldja a vezetés. Mindenesetre új módszert vezettünk be: a felelős döntéseket alacsonyabb szintre vittük, s kialakítottunk önelszámoló egységeket, ahol jobban, objektívebben mérhető a munkavégzés. Kemény munka és miniszteri dicséret — Volt egyáltalán munkájuk? — Az egyéves huzavona miatt sok régi megbízónk is elpártolt, s közben persze újakat is elszalasztottunk. Erőteljes piackutatással kellett visszaszerezni a pozíciókat. 1987 januárjában még az első negyedévi kapacitásunk sem volt lekötve, de a második negyedévtől már nem volt hiány munkában. De ehhez megkerestük a megbízókat, a beruházási partnereket, s velük, például a Bácsberrel, a Dutéppel, a Kunéppel kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési megállapodásokat kötöttünk. — A szakma tehát újra kezdte elfogadni önöket. A piackutatás mellett változott-e másban is a stratégia? — Közismert a kifejezés: több lábon . állás. A műszaki tervezés mellett mi is elvégeztünk kisebb beruházásokat fővállalkozásban. Ezzel persze nem a nagy cégeknek akarunk konkurenciát teremteni, de így jobban tudjuk figyelni a nálunk készült tervek megvalósítását, munkatársaink is közelebb kerülnek a megbízóhoz — s persze az árbevételünket is növeltük. Továbbfejlesztve e gyakorlatot sokkal rugalmasabbá válik a vállalkozási tevékenységünk. — Mit mutatnak tavalyról a számok? — 1987-ben az év végére 9 százalékkal kisebb létszámmal, három százalékkal nagyobb árbevételt értünk el. Az egy termelőműszakira számított teljesítményérték 20 százalékkal lett több. Az érdekeltségi alap az előző esztendeinek a negyvenszeresére nőtt, s 6,5 százalék volt a béremelés. A folyamatos termelés mellett — mert munkát nem utasítottunk vissza, elvállaltuk a háromezer forintosat is, ami ugyan számunkra veszteséges, de későbbi ügyfelet nyerünk általa — nívós épületeket is terveztünk. — Például? — Korábbi munkáink közül tavaly készült el a Tó Hotel, a színházi rekonstrukció, a gabonaforgalmi vállalat irodaháza, a széchenyivárosi gimnázium vagy a pénzügyőrszékház a Batthyány utcában. Ugyanitt rövidesen elkészül a szálloda, s idén átadott munkánk a Szabadság téri kávéház is. Mindez számomra azt mutatja, hogy van jövőnk. — Csak Kecskemétre dolgoznak? — Megkeresnek megbízással, versenyfelhívással Békéscsabáról, a Tiszántúlról, Budapestről is. Mi azonban az itteni szellemi potenciált Bács- Kiskun megye és Kecskemét érdekében akarjuk elsősorban hasznosítani. Azzal, hogy az építészek itt élnek, s kialakul egyfajta érzelmi kötődésük, forinttal meg nem fizethető többletet adhatnak minden épülethez. Nem véletlen, hogy egy-egy munkatársunkat egy város vagy község már személy szerint kéri tőlünk; úgy tekintenek rájuk, mintha az ő saját tervezőik.lennének. S ez kicsit igaz is. A megyéhez való kötődés miatt tudjuk soron kívül vagy társadalmi munkában elvállalni egy tornaterem vagy hídfelújítás tervét, szakvélemény elkészítését — hogy csak a legutóbbiakat említsem. Presztízs és közélet — Végül is ennek is köszönhető, hogy a két év előtti válság után az 1987-es eredményeivel a Bácsterv ott van a szakmában az elsők között—hátulról váratlanul az élmezőnybe tört —, s kiérdemelte a minisztériumtól az elismerő oklevelet, amelyet a szerdai vállalati ünnepségen vehettek át. De az is nyilvánvaló: maradt még megoldandó feladat bőven. — Sajátos gondjaink is vannak. A műszaki állományt öt fiatal építészszel erősítettük meg, s van két újább jelöltünk is, de a statikus és a gépész szakágban is keresnünk kell szakembereket. Számítógépre vittük a termelés- szervezést, méretezési programokat vásárolunk, olyan munkaösszetételre törekszünk, amely megfelel a műszaki gárda képzettségének. Ehhez, persze, jobb érdekeltségi rendszer szükséges. Az nem javít, hogy idén egyszerűen visszaindexelték 79,4 százalékra a tavalyi tervezési díjakat — mindezt központilag —, s ezzel leértékelték a műszaki munkát. így nagyon lecsökken a szakma presztízse, ami kiválthatja a kontraszelekciót. A fiatalok pedig megélhetési okok miatt egyre erőteljesebben rá lesznek utalva a pluszmunkára. Ezáltal nem jut idejük a szakmai, közéleti tevékenységre, pedig néhány év múltán nagyon megérezhetik majd ennek hiányát. — A vállalatról sok szó esett. Az igazgatóról azonban még nem beszéltünk. Tervez-e most is, vagy csak szervez, menedzsel? — Ez idő tájt elsősorban ez utóbbi a feladatom, s ha a változó gazdasági valósághoz igazodva tartani tudjuk az 1987 második félévében elért színvonalat, akkor ez a kollektíva a jövőben is boldogulni fog. Én ezt az öt évet egyfajta szolgálatnak is tekintem, hiszen szakmai sikereimet ebben a közösségben értem el. De ha kevesebbet is, ha főként odahaza, éjszakánként is — magam is tervezek. Mert, ha öt esztendő múlva úgy alakul, hogy a kollektíva döntése után, vagy a saját elhatározásomból visszaülök a tervezőasztalhoz — ahhoz „edzésben” kell maradnom. Váczi Tamás Magyar—szovjet együttműködés az állatgyógyászati kereskedelemben Újabb eszközökkel gyarapszik az állatgyógyászati kereskedelem. Az Anivet Állattenyésztési és Állatgyógyászati Kereskedelmi Gazdasági Társaság a szovjet Vetribor kereskedelmi vállalattól csaknem 30 különféle felszerelés, műszer mintapéldányát hozta be, és vizsgáltatta meg hazai alkalmazhatóságukat. Az Állatorvostudományi Egyetemen végzett vizsgálatok szerint a készülékek többsége kielégíti a magyar állat-egészségügyi szolgálat és a nagyüzemi tenyésztők igényeit. A gazdasági társaság, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, az év második felében vásárol a nagyüzemi és az állatkórházi állatorvosok számára nélkülözhetetlen eszközökből; így abból az anatómiai és kórbonctani műszertáskából is, amely több mint 20 állatvizsgáló és -gyógyító szerszámot tartalmaz. A magyar szaküzletekben gyakori hiány az állatok oltására szolgáló fecskendő, mert a gyártó rendre késedelmesen szállít. A szovjet partner — az előzetes megállapodás szerint — négy különböző méretű fecskendőből évente összesen legalább 20 ezret tud szállítani, ezzel a hazai ellátás biztonságossá tehető. Ugyancsak készek több más, például állatkórházi, szülészeti és juhtenyésztési eszköz szállítására is. A szovjet árukért cserébe a Vetribor magyar állatgyógyászati eszközöket szándékozik vásárolni. Elsősorban a szarvasmarhák tőgygyulladásának okait feltáró műszer és az ultrahanggal működő, vemhesség megállapítására alkalmas berendezés iránt érdeklődnek; a közelmúltban egyszer használatos állatorvosi kesztyűket is rendeltek. A kölcsönös áruszállítás értéke — a kereskedelmi hatóságok engedélye alapján — már az idén elérheti az egymillió rubelt. Űj szolgálati szabályzat a Magyar Néphadseregben Interjú dr. Szabó Egon vezérőrnaggyal Ez év márciusában lépett életbe a Magyar Néphadseregben az új szolgálati szabályzat, amely összhangban a társadalmi elvárásokkal, az Alkotmánnyal és az élet követelményeivel bővítette a katonák jogait és pontosan meghatározta kötelességeit. A régi szabályzatnak mintegy 40 százaléka módosult. Dr. Szabó Egon vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg agitációs és propaganda csoportfőnöke nyilatkozott lapunknak a fegyveres erők új szolgálati szabályzatáról. — Milyen tényezők indokolták az új szolgálati szabályzat bevezetését? — A régi szolgálati szabályzat bevezetése óta 14 év telt el. A társadalomban kibontakozó demokratizálódási folyamatok nem hagyhatják érintetlenül a hadsereget sem. Az utóbbi időben számos olyan jogszabály jelent meg, amely közvetlenül érintette a Magyar Néphadsereg alapszabályzatát. A megváltozott élet- és munkakörülmények, a színvonalasabb és hatékonyabb felkészülés, a korszerűbb szolgálati élet megteremtése tette szükségessé a változtatást. — Milyen új demokratikus vonásai vannak a megváltozott szolgálati szabályzatnak? — Bővültek a katonák és a hadseregben működő társadalmi szervezetek; párt, KISZ, szakszervezet véleménynyilvánításra alkalmas fórumai, demokratikusabb feltételeket teremtettünk az alakulatok működésében. A hadseregben a fegyelmet, az engedelmességet, a katonai szükségletek diktálta szigorú szolgálati rendet érintetlenül hagyó demokratizmusról lehet csak szó. Továbbra sem jelentheti ez a követelmények lazítását, a parancsok vitatását. A katonák jogai pontosabb, bővebb megfogalmazást kaptak, ebből eredően kevesebb lehet az egyéni értelmezés. A katonának joga van az emberséges bánásmódra, ez azt jelenti, hogy a kemény, katonás kiképzés és-az emberséges bánásmód nem egymással szembenálló, hanem összhangban levő fogalom. Az új szabályzat legfőbb jellemzője, hogy a társadalomban és a hadseregben végbement változásokat igyekszik tükrözni. Erősíti a fokozottabb gondoskodást és jogok érvényesülését. A szolgálati érdekek elsődlegességének megtartása mellett egyértelmű a törekvés a hivatásos és továbbszolgáló állomány érdekképviseletének növekedésére is. Nagyobb hangsúlyt kapott a balesetmegelőzés és a környezetvédelem. — Milyen konkrét változtatások találhatók az új szolgálati szabályzatban? — A korábbi szabályzathoz képest kiegészültek a katonák jogai. Joga van a katonának, sorkatonák esetében, a látogatók fogadásához és meghatározott időközönként az eltávozáshoz. A katonák járandóságait megvonni és csökkenteni nem szabad, kiadására még rendkívüli viszonyok között is törekedni kell. A sorkatonák részére alap- és pótszabadság jár, kiképzési időszakonként 5 nap alap, és beosztástól függően 2 nap pótszabadság. A szabályzat külön is foglalkozik a bevonult újoncok fokozott védelmével. Megfogalmazódik, hogy a rendfokozat nélküli, sorállományú katona nem elöljárója és nem feljebbvalója a nálánál fiatalabb időszakos honvédnek. Alapvető változás az is, hogy szabadságon a sor- állományúak is viselhetnek polgári ruhát. A kialakult társadalmi szokások és a kísérletek tapasztalatai alapján a honvédek és tisztesek részére a szabályzat — kisebb korlátozásokkal — megengedi, hogy autóstoppal utazzanak, illetve a helyőrségben saját gépjárművet tartsanak. A korábbi gyakorlathoz képest egyértelművé teszi a szabályzat azt, hogy az alegység parancsnoka nem tarthatja vissza a katonákat az egészségügyi ellátáson való megjelenéstől. A hivatásos állomány számára új lehetőségeket teremt a tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi képviseleti testületek megalakítása. E testületek a hivatásos állomány érdekeit képviselik, de nemcsak fegyelmi ügyekkel foglalkoznak, hanem javaslatokat, tanácsokat adhatnak a parancsnokoknak az alakulatnál uralkodó esetleges kedvezőtlen folyamatok megváltoztatására, a helyes döntések meghozatalára és mozgósítanak a végrehajtásra — mondta befejezésül dr. Szabó Egon. Reálisan a hét eleji fagyról Fagyhullám söpört végig az országban április 25-én hajnalban. A lehűlés fésűszerüen, pásztákban érte a mezőgazdasági területeket és okozott károkat. S hogy ez valójában milyen mértékű volt Bács- Kiskunban, erről beszélgettünk a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Farkas Zoltán és Mérész János főelőadókkal, valamint Csongovai Tamásné csoportvezetővel. Egyetlen biztosat lehet ma még felelősséggel kijelenteni: a kajszibarack 50-80 százalékát elvitte a fagy, valamint a tőke- fejművelésű szőlőkben — de csak a koraiakban, a barkából kifakadtakban — jelentős a hajtáselfagyás. A kár a többi ültetvényeknél és szántóföldi növényeknél jóval szerényebb. Ugyanis a talajtól kétméteres magasságban mínusz 3 foknál (Baja térségében) egész körzetre kiterjedően nem mértek alacsonyabb hőmérsékletet, a talaj szintjén pedig csak néhol volt mínusz 5 fok (Kecskemét, Baja, Kalocsa). A hét eleji fagynak van kártétele a mezőgazdasági üzemekben, de hogy mekkora és milyen hatású, erről ma még nem lehet pontos adatokat mondani. A Kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz- ből azt közölték a megyei tanács mezőgazdasági osztályával, hogy a. kajszinak 60-70. százaléka elfagyott. A cseresznye-, meggy-, szilvaültetvényekben a károsodás nem befolyásolja a termés mennyiségét. A csonthéjas ültetvények döntő többségénél ez a valódi tény, ugyanis a cseresznye, meggy, körte, alma, szilva stb. gyümölcsöknél mintegy 20-30 százalékos a természetes ritkulás. A virágzás, a terméskötődés után úgynevezett öntisztulás következik be, s csak ennek elmúltával lehet megbecsülni egy-egy fa termésmennyiségét. Másrészt egyetlen fán (nem beszélve többhektáros ültetvényről) sem egyszerre nyílik minden virág. A zárt kehelyben lévő bibe a mínusz 1—2 fokot (mint korábban írtuk: a két méter és efölötti magasságban csak elvétve volt alacsonyabb a hőmérséklet) elviseli, teljes értékű termés lesz belőle. A Magyar —Szovjetből még ezt jelentették: a szőlőben 20 százalékos a fagykár. A kajszitermésben 60-80 százalékos a fagy miatti kiesés, például a Helvéciái Állami Gazdaságban és a Petőfi Tsz- ben, Valartiint a Lakítéleki Szikra Tsz-ben. A Kecskemét —Szikrai Állami Gazdaság azt közölte, hogy az őszibarackban 10-50, a szilvában és meggyben 20 százalékos, a korai fakadású szőlőben 10-25 százalékos a kár, a kései fajtáknál viszont nincs. A szántóföldi növényeket is „megcsípte” a fagy. A talajban csíra állapotban lévő cukorrépa károsodott, valamint a csemegekukorica és az új telepítésű lucerna 10-20 százalékos mértékben. Ez a pillanatnyi helyzet, amihez még hozzátesszük, egyes szőlőfajták regenerálódnak még, vagyis a hónaljrügyek kifakadnak. Valószínűleg több millió forint kára van a megye mezőgazdaságának a hét eleji lehűlés miatt. ÉRTÉKELIK A POLITIKAI KÖNYVTERJESZTŐK MUNKÁJÁT Sikeres kiadványok, eredményes esztendő A Kossuth Könyvkiadó Bács- Kiskun megyei kirendeltsége eredményes esztendőt tudhat maga mögött. Jelentősen növelték a forgalmat: 12,6 százalékkal. Míg 1986-ban 9 millió 20 ezer forint volt a bevételük, tavaly pedig 10 millió 157 ezer — tudtuk meg Székely Imréné kirendeltségvezetőtől, aki nemrég kapott Szocialista Kultúráért kitüntetést. Mintegy ezer propagandista segíti munkájukat a megyében. Nemcsak pártalapszer- vezetekben tevékenykednek, hanem üzemekben, vállalatoknál, sőt ma már az utcán is. A megyében kilenc helyen található elárusító- hely, ahol Kossuth-kiadvánvokat vásárolhatnak az érdeklődők. Nem volt rossz ötlet az sem, hogy a kecskeméti piacon is árusítsanak,' ahol 1 millió 227 ezer forintot forgalmaztak. Mi tagadás, nincsenek könnyű helyzetben manapság a könyvet kínálók, eladók, forgalmazók, főképpen akkor, ha politikai kiadványokról van szó. Nos, az eredményes munka érdekében sokat kell tenni. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek a propagálásra. Áz elmúlt időszakban tizenhét helyen rendeztek kiállítást, s a témához kapcsolódóan könyveket is kínáltak a látogatóknak. Ilyen alkalom volt például a KISZ megalakulásának harmincadik évfordulója, vagy a bajai politikai nyári szabadegyetem időszaka, de ott voltak a legutóbbi szociológiai kongresszuson is. A politikai témájú könyvek közül pillanatok alatt elkapkodták Grósz Károly Szocializmus és korszerűség, Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás című művét. Kádár János, Balogh Edgár könyve ugyancsak a sikerlistán szerepel. A „könnyű műfaj” kedvelőinek szintén ajánl a Kossuth Könyvkiadó olvasnivalót: az utóbbi hónapokban sokan megvették a Színésznek született, a Vicckosár, a Világ fővárosai című kötetet. A folyóiratok közül a Társadalmi Szemle, a Pártélet, a Nemzetközi Szemle, a Béke és Szocializmus, valamint az Univerzum, a Nők Magazinja, a Propagandista, a Világesemények dióhéjban jelenik meg a Kossuth égisze alatt. Ezek terjesztésében ismét lehet számítani a propagandistákra. Országos viszonylatban sem kell szégyenkeznünk, hiszen a könyvterjesztést illetően a második helyen áll Bács- Kiskun megye. Mit tervez a' megyei kirendeltség a jövőben? Bővíteni kívánják az elárusítóhelyek számát, például nyáron az üdülőhelyekre szeretnének eljutni a könyveikkel. Remélik, hamar megkedvelik az olvasók a közelmúltban felállított pavilonjukat, amely Kecskeméten a Bács- hús-bolt előtt található. Továbbra is ott lesznek a megyei rendezvényeken, jelentősebb eseményeken. A közelgő ünnepi könyvhéten szintén találkozhatunk majd a Kossuth Könyvkiadó sátrával, melyet az SZMT-székház teraszán „ütnek fel”, több könyvkiadóval együtt. Nem mulasztják el a közkedvelt dedikálásokat sem. Arra ugyancsak van lehetőség, hogy a kevésbé kelendő, már-már raktáron maradó könyveket olcsóbban — 5, 10, 20 forintért — árusítsák. Ezt már kipróbálták, óriási sikert arattak. A jövőben ismét lesz ilyen akciójuk. Folytatják a kiállításokat is, a bevételt illetően pedig az idén elért szintet szeretnék tartani. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének elmúlt évi mérlegéről, a politikai irodalom terjesztéséről ma délelőtt bővebben is szó esik Baján, a városi pártbizottság székházában a kibővített osztályértekezleten. Itt adják át a jutalmakat, az elismeréseket a legkiválóbb terjesztőknek, propagandistáknak. B. T.
