Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-29 / 101. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 29. VSZ-javaslat Bécsben DEM ILIT A RIZÁL T ÖVF7FT AFGANISZTÁN ÉS PAKISZTÁN KÖZÖTT Megérkeztek a kék sisakosok Adbul Vakil afgán külügyminiszter Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárhoz intézett üzenetében megerősítette, hogy Afganisztán kész de- militarizált övezetet létesíteni az afgán—pakisztáni határon az afgán menekültek hazatérésének elősegítésére, ha Pakisztán is létrehoz ilyen övezetet saját területén. Ez a lépés fokozná a kölcsönös bizalmat, és megteremtené az afgán menekültek hazatérésének békés feltételeit, s egyúttal elősegítené a genfi megállapodások teljesítését. A terv megvalósításának fontos feltétele, hogy Afganisztán és Pakisztán megakadályozza az afgán ellenzék fegyveres akcióit a demilitari- zált övezetekben. E követelmény tiszteletben tartását ENSZ-megfi- gyelők biztosítanák. Adbul Vakil üzenetében felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy az afgán javaslatot továbbítsa a pakisztáni kormánynak. * A pakisztáni kormány „minden tőle telhető”' támogatást megígért a genfi egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére hivatott ENSZ- csoportnak. Csütörtöki jelentések szerint Zain Nurani külügyi államminiszter — aki pakisztáni részről aláirta az afgán rendezés külső elemeiről intézkedő megállapodást — Iszlámábádban fogadta az ENSZ-kontingens parancsnokát, Ráüli Helminen vezérőrnagyot. BÉCS ' Javaslattervezetet terjesztettek elő Bécsben a Varsói Szerződés tagállamai a földközi-tengeri térség országai biztonságának es együttműködésének megerősítésére az európai biztonsági és együttműködési utótalálkozó csütörtöki ülésén. A szocialista országok a térségben kialakult problémák sokoldalú rendezését indítványozták: így javasolják a magasfokú katonai szembenállás csökkentését, a bizalom, a biztonság és a stabilitás növelését a Földközi-tenger térségében, a gazdasági, tudományos, kulturális és környezetvédelmi együttműködés elmélyítését a térségbeli országok között. A szocialista államok képviselői felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy Mihail Gorbacsov Belgrádban körvonalazott javaslatainak megvalósítása nagymértékben segítené elő a béke és a gyümölcsöző együttműködés megszilárdítását a Földközi-tenger övezetében. GENSCHER-INTERJÜ A DIE WELTBEN A szovjet politika sikere érdeke az NSZK-nak is Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet aikanccllár és külügyminiszter megállapítása szerint a Gorbacsov főtitkár által fém jelzett szovjet politika sikere érdeke az NSZK-nak is. ezért Bonn-nak segítenie kell. építő jellegű magatartást kell tanúsítania. A miniszter a Die Welt című napilap csütörtöki számában nyilatkozott erről. Emlékeztetett, hogy az SZKP KB főtitkára szavait már eddig is számos területen tettek követték, s ez, mindannyiszor megfelelt a nyugatnémet érdekeknek is. Ezzel összefüggésben említette meg Moszkva kompromisszumos készségét, illetőleg engedményeit a leszerelési megállapodások helyszíni ellenőrzése, a közép-hatótávolságú rakéták világméretű felszámolása, az aszimmetrikus leszerelés és Afganisztán tárgyában, és szükségesnek mondotta mindenfajta szemellenző és ellenségkép eltávolítását a jövőbe mutató együttműködés érdekében. A Szabaddemokrata (FDP) párti Genscher határozottan elutasította a koalíciós partner részéről, a Kereszténydemokrata l'nio némely képviselője által azt a címére intézett bírálatot, amely szerint a külügyminiszter nem kellő mértékben fáradozik a nyugatnémet érdekek érvényesítésén a Szovjetunióval szentben. Vz NSZK és a Szovjetunió kapcsolataiban nincs helye semmiféle kétértelműségnek. mivel ezek a kapcsolatok nemcsak az NSZK. hanem általában a kelet—nyugati viszony egésze szempontjából is központi jelentőségűek. Senki sem kelthet olyan benyomást, mintha csorbíthatná a nyugatnémet érdekeket Gorbacsov külső és belső nyitási politikájának sikere. Genscher megítélése szerint minden arra vall. hogy az SZKP országos értekezletén is sikerre viszik Gorbacsov főtitkár elképzeléseit, az új szellemű szovjet politikát, amely immáron önmaga dinamikája szerint fejlődik. Belpolitikai kérdésekről szólva Genscher hitet tett a jelenlegi koalíció folytatása mellett és cáfolta a közte és a kancellár közötti szívélyes kapcsolatok állítólagos megromlásáról nyugatnémet lapokban megjelent jelentéseket. i> A képviselőház korlátozza a kormányzat katonai elképzeléseit A washingtoni képviselőház szerdán nagy szavazat- többséggel megtiltotta azokat — a „csillagháborús” előkészületek keretébe tartozó — katonai kísérleteket, melyekkel túllépnék a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról szóló szerződés úgynevezett szőkébb értelmezését. Ezt az —ismert angol rövidítéssel ABM-nek nevezett — szerződést 1972-ben írták alá a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői. A kongresszus alsóháza megkezdte az 1989-es pénzügyi évre vonatkozó, 299,5 milliárd dolláros hadügyi költségvetés tervezetének vitáját, és a képviselők ennek keretében adták le szavazatukat. A Reagan-kormányzat az ABM-szerződés „tágabb” értelmezését vallja, mert az megengedné a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) elnevezésű űrfegyverkezési programhoz tartozó „agresszívabb” fegyverkísérleteket. A képviselőház tagjai egy másik szavazás során is korlátozták a kormányzat katonai elképzeléseit: szintén nagy többséggel az 1979-es SALT-2 szerződésben meghatározott mennyiségeknek megfelelőek szabták meg a hadászati támadórakéták és a rakétahordozó hadászati bombázók számát — feltéve, hogy a szovjet fél sem lépi át a szerződés által meghatározott szinteket. (A Szovjetunió ismételten megerősítette, hogy ez nem áll szándékában.) A SALT-2 szerződést amerikai részről nem ratifikálták. Mind az ABM-szerződés szűkebb értelmezéséről, mind a hadászati támadófegyverekről tartott szavazáson ugyanaz az eredmény született (252—159, illetve 240— 174), mint egy évvel ezelőtt, az 1988-as pénzügyi év meg- ajánlási vitájában. Célszerű munkamegosztás kell az élelmiszer- gazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) helyettes vezetője Bács-Kiskun tavalyi mezőgazdasági tevékenységéről adott teljesebb tájékoztatást. A megye szövetkezeteinek termelési értéke 23,3 milliárd forint, a nyereségük 2 milliárd forint volt. Az előző évihez viszonyított növekedés azonban egyértelműen nem az alaptevékenység fejlődésének köszönhető. Egyik legfőbb gondkent említette az osztályvezető-helyettes, hogy ma hosszú távra senki nem tud előre jelezni olyan tevékenységet, amely biztos, jó jövedelmet hozna. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, dr. Eleki János szólt az agrárpolitika feladatairól. Elmondta, hogy megyénkben a tradíciókat figyelembe véve, nem a szerkezetváltás az elsődleges, hanem a célszerű munka- megosztás és legfőképp az egy érdekeltségi rendszerű élelmiszer-gazdaság kialakítása. Ezért a leendő társasági törvény lehetőségeire is fel kell készülni, azokat mihamarabb megragadni. A főtitkár szólt arról is, hogy az 1988-as első negyédév pénzügyi gyakorlatában változtatni kell, hiszen ha a működő tőke rovására sokáig a betéti tőke növekszik, az a gazdasági leépülés okává válhat. A gazdaságok figyelmet felhívta arra is, hogy a szövetkezeteken belüli „több lábon állás” megvalósíthatóságának elérkezett a huszonnegyedik órája. A küldöttgyűlésen emléklapot nyújtottak át Tóth Sándornak, a Tabdi Szőlőskert Tsz elnökének, aki negyedszázada tölti be ezt a tisztséget. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát a. TOT főtitkára adta át Huszka Jánosnak, a Kiskunsági Teszöv ^ főmunkatársának, nyugdíjba vonulása alkalmából. Az NDK-beli meisseni járás két szövetkezeti elnöke, Wolfram Lehnhardt és Werner JJoltz a TOT Kiváló Szövetkezeti Munkáért ki- tüntetést vehettek át. Sor került a munka- és a főágazati versenyek díjainak átadására is. G. E. Vita a képviselőcsoport ülésén az állásfoglalás-tervezetről (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatrendszerét. A társadalmi és tömegszervezeteknek legyen önálló arcuk, az illetékességükbe tartozó területen saját politikájuk, mert enélkül a tagság otthagyja e szervezeteket. Tóth Istvánná is egyetértett a párt és a parlament szerepének pontosításával. Birálta a zárt ülések gyakorlatát és az országgyűlési szavazatszámlálás technikai színvonalát. Csipkó Sándor egyértelműen megfogalmazta', hogy a pártértekezleten világosan ki kell mondani, hogy hol tartunk és miért vagyunk ott. Nem lehet megkerülni a felelősség kérdését sem. Jobban kell tisztelni nemzeti történelmünket. Tudni kell kezelni a kisebbségi véleményeket, mert, miként a megyei állásfoglalás is tartalmazza, csak a szavazáskor derül ki, hogy az eltérő vélemények közül melyik lesz végül kisebbségi. A gazdaságban hibának tekinti, hogy elszemélytelenedett a tulajdon, s ezért nem tudjuk hatékonyan működtetni. Kiss István javasolta, hogy a nagyon konkrét megyei állás- foglalást a küldöttek képviseljék az országos értekezleten is. S a most kialakult pezsgő vitaszellemet továbbra is életben kell tartani. Dr. Korom Mihály véleménye is az, hogy a megyei állásfoglalás mögé fölsorakozhatnak mindazok, akik hajlandók az együttes gondolkodásra, a közös cselekvésre. A párt és az állam viszonyát valóban át kell tekinteni, de hozzátette, hogy az állam oldaláról is. Fontos feladat egy új alkotmány kidolgozása, a választási törvény, a kormányzati struktúra korszerűsítése. Mint mondta, bizalmi válság alakult ki vezetők és vezetettek között. Ezért természetes, hogy személyi változások is lesznek. A KB kiküld egy jelölést előkészítő bizottságot. Dr. Horváth László elmondta, hogy állatorvosként járva a községeket, tanyákat, sok emberrel, főként pártonkívüliekkel beszélt. Meglepően jól tájékozottak, sok a gondjuk és a gondolatük, s ezeket el is akarják mondani. Hiányolták viszont, hogy az ő véleményüket nem kérték ki. A végleges állásfoglalástól a konkrét feladatok, tennivalók megfogalmazását várják. A tanácskozás végén dr. Szabó Miklós, aki végig szorgalmasan jegyzetelt, összefoglalójában leszögezte: az elhangzottakat felhasználva a megyei küldöttek azt az elvet képviselik, hogy minden párttagnak éreznie kell — a döntések érte születtek, de nem nélküle. V. T. Megérdemelt elismerés • Grézló Imre ezredes, a Magyar Néphadsereg hadtáp-törzsfőnöke adta át az oklevelet dr. Remes Péter orvos ezredesnek, a MN repülő főszakorvosának, az intézet parancsnokának. A Magyar Néphadsereg Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézete az idén immár hatodszor nyerte el a Szocialista Munka Intézete kitüntető címet. A tegnap tartott bensőséges ünnepségen részt vett dr. Hideg János vezérőrnagy, az egészségügyi szolgálat főnöke. Az itt dolgozók e szép elismerést a szocialista versenymozgalomban 1987-ben elért kimagasló eredményeikért kapták. Magas szinten teljesítették a pilóták, s a műszaki állomány egészségügyi ellátását, a népgazdaság érdekeit figyelembe véve takarékoskodtak, négymillió forint értéket képviselnek újításaik. Több új, korszerű vizsgálati eljárást vezettek be a mindennapos gyakorlatba. . Tudományos munkájukat dicsérik a publikációk és előadások. Számos külföldi és hazai intézettel állnak kapcsolatban. Tevékenyen részt vesznek az Interkozmosz programban, melynek keretében egyebek között vizsgálják a súlytalanság hatását a gyomor-bélrendszerre és a vázizmokra, a gázcserét és oxigenizációt, az információfeldolgozó képességet és a keringési rendszer terhelhetőségét. A VSZ repülőorvosi szekciójában egyebek között foglalkoznak a személyi tényező szerepével a repülőesemények okaiban, orvosi szempontból a pilóták munkahelyének korszerűsítésével. Az ünnepségen kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a szolgálatban élenjáróknak. VÁLLALKOZÓI ANKÉT SZEGEDEN Megyei csoportok alakulhatnak Közélet A napokban tartotta tisztújító ülését a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottsága. A testület elnöksége elnökének Mi- lovan Sogorov-ot választotta meg, aki 1941-ben született, szerb nemzetiségű, 1960 óta tagja a JKSZ-nek, 1978 óta tölt be fontos párttisztségeket. Megválasztása előtt az elnökség titkára volt. Milovan Sogorovot, — aki 1984- ben delegáció élén járt már Bács- Kiskun megyében — megválasztása alkalmából köszöntötte dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Tanácsülés Baján — Nagy erőpróbát jelentett a városi tanácsnak az alkalmazkodás a megváltozott gazdasági körülményekhez — mondta dr. Kincses Ferenc tanácselnök tegnap, a Bajai Városi Tanács ülésén, miután köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét. — Körültekintő pénzügyi munkával mégis sikerült a nehézségeket áthidalni. A tanácstagok megtárgyalták és elfogadták Butterer Péter pénz-, terv- és munkaügyi osztályvezető beszámolóját a tavalyi terv és költségvetés végrehajtásáról. Ronkovics József tanácstagnak válaszolva az osztályvezető elmondta, hogy a tanács igyekszik a pénzét minél jobban befektetni, lehetőleg minél magasabb haszonnal. Ilyen jól jövedelmező lehetőség a Dominvest Közös Vállalat vagy a Kábeltelevíziós Egyesület. Tóhai László felszólalásában magyarázatot adott a hitelfelvétel indokoltságára. Baja városa azért vett fel kölcsönt, hogy a halaszthatatlan középiskolai fejlesztéseket, a lakásépítést és a kórház rekonstrukcióját megoldja. Barna György tanácselnök-helyettes megerősítette, hogy a befektetések nagyon fontosak a tanácsi gazdálkodásban, szakembereiket is állandóan erre ösztönzik. Jó példa a városkapu-építkezés üzleteinek eladása. Ezt követően dr. Fehér Sándor körzeti orvos, az egészségügyi szakbizottság elnöke beszámolt az egészségvédelem terén tett hatékony intézkedésekről. A szünet után megérkezett a kecskeméti Petőfi Nyomdából a Bajai Városi Tanács és a Városkörnyéki Bizottság közös lapjának, a Bácskai Naplónak az első száma. Az új lap havonta jelenik meg, tizenhat oldalon, tízezer példányban. Ára: 9 forint 60 fillér, a Magyar Posta fogja terjeszteni. G. Z. A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) társas és egyéni kisvállalkozók számára tegnap Szegeden, a Technika Házában szervezett an- kétot, lehetőséget biztosítva a vállalkozásokkal kapcsolatos aktuális kérdések megvitatására is. Az an- kéton Simsa Péter, a VOSZ elnöke a vállalkozások jelenlegi helyzetéről és a szövetség szerepéről tartott tájékoztatást, a Pénzügyminisztérium két főelőadója, Csobánczi Péter és Csáki Ferenc pedig az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdésekről, illetve a vállalkozói adóról tájékoztatta a mintegy nyolcvan résztvevőt. Simsa Péter előadásában elmondotta, hogy a VOSZ a gazdasági kamara kisvállalkozói ágazatából fejlődött ki, több éves útkeresés után. Az idén február 20-án megalakult országos szövetség célja a magán kisvállalkozók tömörítése és érdekképviselete. Méghozzá úgy, hogy alulról építkező szövetségként, valódi érdekképviseleti szervezetként elfogadtassa magát a politikai vezetéssel és a kormányzattal, részese lehessen a politikaikormányzati előkészítésnek. ' Amint kifejtette, szerinte erre nagy szükség van, mivel a politikai szemléletben, elvekben a vállalkozások ügye ugyan már tisztes elismerésben részesül, de a gyakorlatban sok a megkülönböztetés, vagy a kisvállalkozások sajátosságaival nem számoló intézkedés, s ezek nehezítik a kibontakozást, veszélyeztetik a vállalkozói szektor jövőjét. A VOSZ tehát az alapítói szándék és alapszabálya szerint részben a vállalkozások méreteivel összhangban lévő működési feltételrendszer kialakítását, hátrányos helyzetének fölszámolását tűzi ki célul. Szó esett az ankéton a VOSZ helyi, megyei csoportjainak megalakítási feltételeiről. Már tizenöt önálló jogi személyiségű vállalkozó helyi csoportot alakíthat, helyi tagdíjfizetéssel, önálló pénzkezeléssel. Az elképzelések szerint a tagdíj fele a helyi csoportnál maradna, amely ezen kívül teljes egészében rendelkezhetne egyéb tevékenységeiből szerzett jövedelmeivel. Az esetlegesen megalakuló megyei csoportok kamarai nyilvántartásba kerülve, önálló munkaterv és szabályzat szerint, együttműködési megállapodás alapján csatlakozhatnak a Vállalkozók Országos Szövetségéhez. Az ankéton elhangzott rengeteg kérdés arról tanúskodott, hogy sok a bizonytalanság a vállalkozókban, nem látnak mindent tisztán a tevékenységüket szabályozó intézkedések dzsungelében. „ . A termelési rendszerek tennivalói Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága csütörtökön Szekszárdon, a KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat központjában tartotta ülését. A tanácskozáson, amelyet Cselőtei László akadémikus, a bizottság elnöke vezetett, a képviselők, valamint a meghívott szakemberek megvitatták a hazánkban tevékenykedő mezőgazdasági termelési rendszerek helyzetét és tennivalóik fő irányát. A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott írásos előterjesztésben Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, valamint Fekete Ferenc, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára főként a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer (IKR) tapasztalatai alapján adott tájékoztatást a termelési rendszerek fejlődéséről, az agrár- politikában betöltött szerepéről. Fekete Ferenc, valamint Lakatos Csaba, a KSZE termelési rendszer igazgatója szóbeli kiegészítést fűzött az előterjesztéshez. Fekete Ferenc egyebek között elmondta, hogy a növénytermelési rendszerek jól bevált koordináló és fejlesztő tevékenységét, illetve e munka tapasztalatait jobban ki kellene terjeszteni a kertészetre, valamint az állattenyésztésre is. Lakatos Csaba kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság túljutott a látványos fejlődés időszakán, most a közgazdasági munka erősitésére és a különböző vállalatok együttműködésére van a legnagyobb szükség. A vitában számos felszólaló fejtette ki véleményét. Pálfi Dénes Zala megyei képviselő a mezőgazdaság fejlesztésének fő irányát abban jelölte meg, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egységes rendszerbe kerüljön, és így az érdekek közeledjenek egymáshoz. Solymosi József Tolna megyei képviselő sürgette, hogy a tudományos kutatás eredményeit az eddiginél jobban, késedelem nélkül hasznosíthassák a mezőgazdasági üzemek. Sziráki András Szolnok megyei képviselő egyebek között arra hivta fel a figyelmet, hogy az export és az import összekapcsolásával esetenként lényegesen növelhető mindkét tevékenység, és szorgalmazta, hogy ezt a lehetőséget az eddiginél sokkal jobban használják ki. Izsák Gyula, a Bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke szóvá tette, hogy rendkívül rossz a mező- gazdasági gépalkatrész-ellátás. Újabban egyre több hazai gyártású alkatrész kerül forgalomba, és a gazdaságok rákényszerülnek arra, hogy megvásárolják őket, pedig drágák, s ugyanakkor felháborítóan sok közöttük a gyenge minőségű. Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes felszólalásában tájékoztatta a képviselőket a termelési rendszerek számszerű eredményeiről. Eszerint jelenleg 62 , termelési rendszer működik Magyarországon, közülük 20 szántóföldi növénytermesztést, 18 kertészeti munkát, 24 pedig állattenyésztő tevékenységet szervez és támogat jól bevált technológiák és korszerű eszközök átadásával. Mindössze 33 tsz nem tartozik a termelési rendszerek integrációjába. A minisztériumban összesített tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszerekben kidolgozott technológiákat alkalmazó üzemekben 5-10 százalékkal magasabbak a terméseredmények, mint más gazdaságokban, beleértve a legjobb kisgazdaságokat is. A vitában felszólalt még Ábrahám Kálmán környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár, Balogh Csaba, a KITE termelési rendszer igazgatója, Dimény Imre egyetemi tanár, Fábián Károly Győr-Sopron megyei és Hankó Mihály Békés megyei képviselő. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT LOTTÓNYERŐSZÁMOK A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 17. heti lottósorsolás nyerőszámai a következők: 36, 51, 61, 65, 73. Az április havi jutalomsorsoláson —melyet május 3-án rendeznek meg — a 15. játékhét szelvényei vesznek részt. (MTI) Megalakult a Takarmányipari és Kereskedelmi Vállalatok Egyesülése Takarmánygyártók és -értékesítők szervezete alakult meg csütörtökön a MÉM-ben. A Takarmányipari és Kereskedelmi Vállalatok Egyesülésének 17 tagja van, tevékenysége pedig fölöleli egyebek között az érdekegyeztetést, az önszabályozást és az érdekképviseletet, továbbá szolgáltatással is foglalkozik. Az alakuló ülésen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rámutatott: hazánkban évente 80 milliárd forint értékű takarmány kerül forgalomba, másfél millió kistermelő ellátására és 1500 nagyüzem kiszolgálására. Az ellátást föltétlenül javítani kell, mivel jelenleg egyes területeken hiányok mutatkoznak. Ez azért is szembetűnő, mert összességében van elegendő takarmány, és semmivel sem hoztak be kevesebb fehérjét külföldről, mint az elmúlt évben. Mindezek ellenére a piaci árak egyes termékeknél irreálisan magasak, ami sérti a fölhasználok érdekeit. A miniszter szerint mindent el kell követni azért, hogy megteremthessék a kínálati piac feltételeit. Az új szervezet jó szolgálatot tehet e feladat megvalósításáért; egyebek között azzal, hogy már a szükséges intézkedések előkészítésénél javaslatokat dolgoz ki és a későbbiekben magas fokon koordinálja a takarmánygyártók és -forgalmazók munkáját. Az egyesülésnek nyitottnak kell lennie; a gazdaságok egy része máris sérelmezi, hogy nem jutott be az alapító tagok közé. A továbbiakban azonban, az egyesülés tevékenységének kibontakozása után, módot kell találni arra, hogy a munkából és a szervezet működésének eredményeiből egyaránt részt vállalni kívánók csatlakozhassanak a szervezethez.
