Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

1988. április 20. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE Konstruktív vita Kunszentmiklóson Kunszentmiklós, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass, Kunadacs és Kunpeszér. Hat település a Felső- Kiskunságban, ahol a mezőgazdasági- termelés adottságai korántsem a leg­jobbak, ahol az ipart általában buda­pesti székhelyű vállalatok korlátozott önállósággal rendelkező üzemei képvi­selik, ahol mintegy 25 ezer ember jelene és jövője, boldogulása a tét. Nemcsak az előadói beszédből, hanem a hozzá­szólások tartalmából és stílusából is kiérződött ez a felelősség a kunszent- miklósi városi jogú nagyközségi pártbi­zottságnak azon az ülésén, ahol az or­szágos pártértekezlet állásfoglalás­tervezetét vitatták meg. • A hat község pártalapszervezeteiben lezajlott viták tapasztalatait dr. Bene János első titkár összegezte. Értékelte a taggyűléseken elhangzottakat, né­hány hozzászólást szó szerint is idézett, majd megállapította, hogy — noha romlott a közhangulat — a taggyűlé­sek nyugodt légkörben zajlottak le, s mindenütt fellelhető volt a jobbító szándék, a közös cselekvés igénye. Ezt követően 12 felszólaló — az ész­revételek hangulati skálája a túlfűtöt­ten indulatostól a diplomatikusan mér­téktartóig terjedt — igyekezett állás­pontját elfogadtatni a többiekkel. Ga­lambos Sándor kunszentmiklósi tanár például kiemelte a pártdokumentum azon megállapítását, miszerint az értel­miség szerepe növekszik. A felszólaló úgy véli, itt az ideje, hogy az eddiginél sokkal nagyobb megbecsülést kapjon a tudás, a közéletiség, a jó értelemben vett megszállottság. Mint a népfront községi elnökségének tagja hozzátette: sürgősen fel kell számolni a mozgalom tevékenységében a formális elemeket, a Hazafias Népfrontnak igazi szervező erővé, a társadalmi közmegegyezés le­téteményesévé kell válnia. Békési Győző, a Temaforg Vállalat pártalapszervezetének titkára bizonyos hiányérzetének adott hangot. Szerinte a dokumentum túl általánosan fogal­maz; a mit, hogyan és mikorra kérdé­sekre nem ad határozott választ. Ami pedig a gazdálkodás feltételeit illeti, sokkal stabilabb és következetesebb szabályozásra és szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség. Utóbbi észrevételhez K. Tóth Ferenc nyugdíjas tsz-elnök- helyettes is csatlakozott. Ha nincs szá­monkérés, elsikkad a személyes felelős­ség, tág teret kap a kiskapukeresés. Változást sürget az is, hogy a pártalap- szervezetek energiájuk nagy részét ed­dig a központilag előírt témák feldol­gozására fordították és a saját gondja­ikkal, előrehaladásuk lehetőségeivel foglalkoztak talán a legkevesebbet. Mizsei Ferenc, a Tassi Dózsa Terme­lőszövetkezet párttitkára szerint hasz­nos lenne a tanácstagi és képviselővá­lasztásokhoz hasonlóan a párton belül is bevezetni a kötelező kettős jelölést. Szűcs Sándor, a Szabadszállási Lenin Tsz elnöke viszont a kedvezőtlen adott­ságú gazdaságok sajátos gondjainak felvállalását szorgalmazta. Véleménye szerint megfelelő programra, ennek megvalósításához pedig pénzre lenne szükség. A gazdaságpolitikáról általá­nosságban szólva úgy fogalmazott, majd az élet igazolja, melyik elképzelés az igazán jó. De ami egyszer már be­vált, azon szükségtelen változtatni. A politika és a gazdaság kapcsolat­rendszerével, a demokratizmus kérdé­seivel több felszólaló is foglalkozott. Bérezés 1.ászióné népfronttitkár elég szélesnek tartja a mozgalmi munka al­kotmányos és politikai kereteit, a gon­dot inkább abban látja, hogy ezzel a szabadsággal nem mindig sikerül meg­felelő módon élni. Kóta György, a Te­maforg kunszentmiklósi gyárának igazgatója ellenben a demokratikus centralizmusból leginkább csak az utóbbi érvényesülését tapasztalta — legalábbis eddig. László Tibor, az üzem főmérnöke főnökénél is „sarkosab- ban” fogalmazott: szerinte most már tényleg cselekedni kell, mert a meg nem valósított állásfoglalásokkal és határo­zatokkal „tele van a padlás”. Mózes Ernő,. Kunszentmiklós tanácselnöke és Szűcs Pál, a nagyköz­ségi KISZ-bizottság titkára az ifjúság közéletiségének fokozásáról, illetve a fiatalokban fölmerülő kérdések őszinte és hitelt érdemlő módon való megvála­szolásának fontosságáról beszélt. Könnyű Vilmosné, a szakszervezetek kunszentmiklósi bizottságának titkára pedig az érdekvédelem hatékonyságá­nak fokozása mellett szólt. Nagy tetszést aratott Bege Márton általános iskolai tanár hozzászólása, mjndőn egyik tanítványa édesapját idézte. „Te pedagógus vagy, de ugyan mire vitted?!” - érvelt a jómódú szülő s kijelentette: nem látja értelmét, hogy gyermekét tovább taníttassa. Vissza kell szerezni a tudás tekintélyét, mert minden késedelem nagy károkat okoz! mondotta a felszólaló. Az ülésen felszólalt Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. El­mondta, hogy a párt konstruktív és alkotó vitára számít. A vita célja a helyzet értékelése és a tennivalók meg­fogalmazása. Körülbelül oly módon, ahogyan azt a kunszentmiklósi körzet pártalapszervezetei és pártbizottsága tették. Sitkéi Béla VÁLASZ CIKKÜNKRE Nem működhet tovább a szeleifalui kocsmaklub Március 10-én Szélmalomharc? címmel szemelvé­nyeket ismertettünk azokból a riportjainkból és tudó­sításainkból, amelyekben a kecskeméti Kőszeg utcai Kurucz Józsefnél megismétlődött, engedély nélküli szeszesital-árusítással foglalkoztunk. Az említett sze­mély, egy nyugdíjasklub cégére alatt, mintegy két esztendeig zavartalanul folytathatta — leszámítva az alkalmanként kiszabott bírságokat — jogellenesen a sör-, bor- és rövidital-értékesitést a Szeleifaluban. Utóbb azzal köszönt el munkatársunktól, hogy remé­li, megint ír róla egy szép cikket! A pénzügyőrség gyakoribb ellenőrzései és lapunk róla szóló riportjai végül is eredményre vezettek, amiről dr. Agud Ká­roly, a Kecskeméti Városi Taijpcs ellátásfelügyeleti osztály vezetője a következő tájékoztatást küldte: „Az ellátásfelügyeleti osztály intézkedésére a ta­nács művelődési, ifjúsági és sportosztálya márciusban felfüggesztette a II. Rákóczi Ferenc Nyugdíjasklub működését. A klub (?) kiemelten rossz lakossági köz­hangulatot teremtett, megszüntetése szükséges és in­dokolt volt. Ebből Kurucz József— úgy gondolom — egyszer és mindenkorra levonja a tanulságot. Meg­jegyzem, hogy az engedély megvonása előtt az ellátás­felügyeleti osztály újabb szabálysértési eljárást kezde­ményezett ellene tiltott italforgalmazásért.’' Reméljük, .most már az utolsót! K —I Mindentudó minitraktor v Megkezdték a kerti kistraktorok sorozatgyártását a kutai- szi traktorgyárban (Grúzia). Rendeltetése, hogy segítse a föld megművelését a nagyüzemi gazdaságokban, a parasztporták­hoz tartozó kertekben, veteményesekben, a zöldség- és gyü­mölcstermelő társulások parcelláin. A minitraktor többféle mezőgazdasági munka elvégzésére alkalmas: szántásra, vetés­re, kaszálásra, bozótirtásra, talajvédő műveletek végzésére, a gyökértermés kikapálására. A kisfogyasztású minitraktor te­herbíró képessége 0,2 tonna. APN—KS ÚTLEVÉLLEL ÉS ANÉLKÜL Hogyan alakul az Erdélyből érkezők sorsa? A magyar politika , amint ezt több hivatalos ny ilat­kozat és állásfoglalás leszögezte feladatának tartja a határokon kívül élő magyarok helyzetének figyelemmel kísérését, érdekeinek szükség és lehetőség szerinti vedel mét. Ezzel összefüggésben, a közvélemény élétik érdeklő­déssel követi mind az Erdélyből érkezők megannyi embe­ri drámáját, mind a helyzetük rendezésére tett lépéseket. Hányán vannak, hogyan és kik foglalkoznak velük, miképpen alakul a jogi helyzetük, milyen segítségét kap­nák, mi módon jutnak munkához; egyáltalán: miképpen igyekszik jobbra fordítani sorsukat az az ország, amely­től életük megváltozását remélik. Egyebek között e kér­désekre kért választ az MTl-Press munkatársa a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottságtól. Mintegy 4 ezerre tehető a hivatalos román engedéllyel hazánkban tartózkodó, döntő többségében magyar nem­zetiségű román állampolgárok száma. A másik, ugyan­csak nagy csoportot az érvényes útlevéllel vagy a kisha- tárforgalomra való okmányokkal, valamint a tiltott ha­tárátlépéssel érkezők alkotják. Az első évnegyed végéig mintegy 130 ezer beutazást regisztráltak, s minthogy ugyanebben az időben 2 ezer ideiglenes tartózkodási en­gedélyt adtak ki a magyar hatóságok, kitűnik, hogy a többség visszatért. Kisebb és pontosan nem is határozha­tó meg azoknak a száma, akik még halogatják a döntést. A magyar politika nem ösztönzi az.áttelepülési, kinyil­vánított elve szerint összekötő hídnak tekinti a nemzeti­séget, ennélfogva azt tartja, hogy az érintettek emberi, kisebbségi jogait a szülőföldjükön kell biztosítani. Mind­azonáltal a hazájukat nyomós indokból elhagyók beil­leszkedését a lehetőségekhez mérten állami eszközökkel is segíti. A magyar állampolgárokkal azonos módon Megtudtuk, hogy a hazánban tartózkodó magyar nemzetiségű román állampolgárokat kérésük megvizsgá­lása után, az illetékes hatóság munkavállalásra jogosító, ideiglenes tartózkodási engedéllyel látja cl. .F,z jelenleg 30 napra érvényes és meghosszabbítható. Az engedély birto­kában a tanácsok segítik a munkahelyhez, szálláshoz jutást. A megyei, illetve a fővárosi munkaügyi szakigaz­gatási szerv munkavállalási engedélyt ad ki. a munka­könyvét pedig okmányok bemutatása nélkül is kiállíthat­ják. _ Az Állami Tárcaközi Bizottság felhívta a tanácsok figyelmét arra is, hogy a munkára jelentkezőket a magyar állampolgárokkal azonos módon kell elbírálni. Mi AJ a cél az, hogy a külföldi állampolgárok lehetőleg szakképe­sítésüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek, ezért ne csak elfoglaltságot ajánljanak fel, hanem lehetőleg a szakterületükön helyezzék cl őket. Az érvényes jogszabá­lyok módot adnak arra. hogy a munkáltatók a román állampolgárságú dolgozók szántára is igénybe vegyék az átképzési támogatási szögezi le az. ÁTB. A korrekt bánásmód kiterjed a gondok ismerte’ésére is, amelyekkel számolniok kell a külföldi állampolgárok nak. Megtudtuk, hogy a tanácsok arról is tájékoztatják őket, hogy akik csak Magyarországra érvényes útlevéllel rendelkeznek, nem kaphatnak engedélyt a továbbutazó­ra. És azt is tudniok kell. hogy a Romániában maradt családtagok áttelepítésére, a családegyesítésre jelenleg nincs esély. Továbbá: az elhelyezkedést nehezíti, hogy a szakképzettséget kívánó, szigorú alkalmazási feltételek­hez kötött munkakörökben például orvos, gyógysze­rész, mérnök csak a végzettséget igazoló okmány birtokában kaphatnak munkát Átmeneti szálláshelyek öt Tárosban Arra a kérdésre, hogy hány munkahelyet ajánlottak fel eddig a különböző vállalatok, intézmények, azt a választ kaptuk, hogy az országos adat pontosan nem határozha­tó meg. hiszen a tartózkodási engedély birtokában nincs különbség magyar vagy román állampolgárságú munka­vállaló között. Figyelemre méltó tény azonban, hogy Budapesten' 8058 munkahelyet ajánlott fel 650 vállalat a Magyar Vöröskereszt és a Hazafias Népfront közös iro­dájának. Ami a megyéket illeti, ott a megyei tanács koor­dinálja az intézkedésben érintett szerveket. A beilleszke­dést szolgálja, hogy az. Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal a Tárcaközi Bizottság tagjaként megbizta a Munkaügyi Információs Központot, hogy tájékoztassa a tanácsokat . munüavaiíalási es szálláslehetőségekről. Jelenleg őt városban- Budapesten. Debrecenben, Szege­den. Nyíregyházán és Békéscsabán létesítettek átmeneti szálláshelyeket. Az Állami Tárcaközi Bizottság egyébként azt javasol­ta, hogy a tanácsok a lehetőségeikhez mérten, a magyar állampolgárok érdekeit nem sértve, segítsék hozzá tarlós ’ szálláshoz a külföldi állampolgárokat. Arra is lehetőscg'van. hogy a tanács rövid időre magá­ra vállalja a lakbér kifizetését. Azoknak a külföldieknek, "akik aprófalvakban telepednek le, a tanacso^megterem­tik a beköltözés lehetőségét. Erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor. ha a kőzetben megfelelő munkaal­kalom is kínálkozik. Orvosi ellátás, iskola Mi történik a betegekkel s egyáltalán azokkal, akik szociális támogatást igényelnének? Megtudtuk, hogy el­sősegélyben és adott esetben sürgős orvosi ellátásban részesülhetnek. A tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieket megilleti a térítésmentes orvosi kezelés, ugyanúgy, mint a magyar állampolgárokat. Ami a szoci­ális támogatást illeti, rendkívüli gyorssegélyt azonnal kaphatnak, a rendszeres támogatás előfeltétele a tartóz­kodási engedély. A döntés az elsőfokú tanácsi szakigaz­gatási szervre tartozik: az ellátás, a támogatás módja, illetve összege a magyar állampolgárokra érvényes jog­szabály szerint alakul. Valamennyi társadalmi juttatásra való jogosultság (betegségi, anyasági, nyugdíj) — bár előzetes munkavi­szonyhoz kötődik tartamába beszámítható a megfele­lően igazolt romániai munkaviszony is. Azok a külföl­diek, akik már dolgoznak, családi pótlékot kaphatnak, keresőképtelenség eseten pedig táppénzre jogosullak. Megilleti őket a terhességi, gyermekágyi segély, a gyer­mekgondozási díj. Mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik most már magyar iskolában akarnak tanulni? Ezzel kapcsolatban elmond­ták, hogy a tartózkodási engedély birtokában nincs meg­különböztető elbánás. Beiratkozhatnak az-iskola megfe­lel övosz tál yá ha, a hiányzó okmányokat az igazgató előtt lett Írásos szülői nyilatkozat pótolhatja. Az egyetlen ki­vétel: megfelelő előzmény hiányában érettségihez jt középiskola teljes utolsó évfolyamát Magyarországon kell elvégezniök. Az ÁTB javasolja, hogy a magyarul nem tudó gyerekeket nemzetiségi iskolába vegyék fel. A társadalom segítő közreműködésével Az engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárod; beilleszkedésének, megfelelőéletkörülmé1 nyelnek megteremtése elsősorban állami, tanácsi feladat. Ugyanakkor szükség van .a társadalom segítő közremű­ködésére. Ez a segítőkészségi sokoldalúan nyilvánul meg a különböző vállalatok, szövetkezetek, intézmények,- egyesületek, baráti társaságok, alkalmi csoportosulások és magánszemélyek részéről. A társadalmi összefogás szervezésére, az állami, taná­csi tevékenységgel való összehangolására az ÁTB a Ma­gyar Vöröskeresztet kérte fel. A Vöröskereszt központi OTP-csekkszámlát nyitott, fogadja és elosztja a ruha-, bútorsegélyeket. A Vörös kereszt által szervezett társa­dalmi összefogás mellett már eddig is elismerésre mcltó segítő munkát végeztek a különböző egyházak emel­ték ki az MTl-Press számára adott tájékoztalak során az Állami Tárcaközi Bizottság illetékesei. A GYÓGYÍTÁS KEZDETE: AMIKOR A BETEG ELINDUL OTTHONRÓL Salamander-márkabolt Egy kezdő orvos, aki változtatásokra vágyik MIM'" 1 ■ A világszerte ismert NSZK-beii Salamander cég termékeit árusító bolt nyílt Budapesten a Váci utcában. Az üzletben kiváló minőségű női cipőket, táskákat és bőr ruházati termékeket árusítanak borsos áron. A múlt héten Kecskeméten tartották a fia­tal bőrgyógyászok országos fórumát. Az elő­adások között feltűnt egy, amely a bőrgyó­gyászatnak nem tudományos jellegű problé­májával foglalkozott, hanem a fiatal orvosok közérzetéről számolt he. A húszévesnek látszó budapesti előadót, Balogh György doktort a rendezvény ebédszünetében kértem meg egy kis beszélgetésre. — Azt mondják, ez a fórum lehetőséget ad a szakmai megmérettetésre. Itt — aki tehet­séges — bemutatkozhat, nevet szerezhet. Ön lemondott a díjazás lehetőségéről; témája ér­dekes volt, de szakmailag nem értékelhető. Mi adta az ötletet, hogy ezen a tudományos találkozón a fiatal bőrgyógyászok aggodal­mairól szóljon? — Évek óta részt veszek ezen a fórumon, de a bőrgyógyászok közérzetével foglalkozó előadást még nem hallottam. Pedig éppen ez az a rendezvény, ahol beszélni kell a gondja­inkról, hisz azok ülnek itt, akik ezeket átélik, s azok, akik ezeken változtathi tudnának. Gondolatébresztőnek, kapcsolatfelvételnek szántam. Talán ezután elkezdődhet egy pár­beszéd a szakmai vezetéssel. — Egyelőre csak az ön előadása hangzott el. Mikor kap majd válaszokat? — Bizonyos értelemben már kaptam. Vagy nem válasznak tekinthető az. hogy minden előadó szólhatott a vitában, egyedül rám nem jutott idő? Fontosabb volt az ebéd­szünet. — Pedig olyan dolgokról beszélt, amiket valóban szakmán belül lehet megoldani. Az előadás kezdetén azt hittem, ön is a fizetések­ről fog panaszkodni. — Ezt szándékosan kerültem. Nem is pa­naszkodni akartam. Pusztán s'/akmaszocio- lógiai tényeket ismertettem, s olyan szerve- zési, oktatási problémákat szerettem volna föltárni, amelyek befolyásolják a fiatal bőr­gyógyászok közérzetét. — Mitől rossz vagy jó a közérzetük? Már az is meghatározó lehet, hogy ki miért választotta ezt a pályát. — Ön miért lett bőrgyógyász? .— Ez tetszett meg az egyetemen. Az vá­lasztja ezt a szakmát, aki az orvostudomány több területe iránt érdeklődik. Ugyanis a bőr sok mindent megmutat: azt is, mi törté­nik a szervezeten belül. Régen kis szakmá­nak tartották a bőrgyógyászatot. Ma már más a megítélése. . — Mégis, az előadásban arról számolt be, hogy a fiatal bőrgyógyászok nagy százaléka szeretne mást is tanulni, s nem a szakmán belül akarja továbbképezni magát. Miért? — Mert nincsenek alternatívák, nincse­nek lehetőségek felmutatva. Ezért akar a többség másba is belekanalazni, kevésnek érzi, amit kap. Ha többet szeretnének meg­látni ebből aszjtkinából, akkor már a gyakor­latot is több munkahelyen kellene tölteniük. — A tanulás befejezése után nincs alkalom a kitekintésre? — Nem nagyon. A végzősök általában a szakrendelőkbe kerülnek, ahová egyébként sókat tapasztalt, jó szakemberek kellenének. Olyanok, akik kórházban vagy klinikán dol­goztak. Aki azonban már az induláskor fék vőosztályra kerül, az nem jön ki az ambulan­ciára. Nincs mozgás, nincs kellő aktivitás a munkahely-változtatásban. Aki a gondozó­ban kezd. igencsak ott is marad. — Bizonyára nincs is olyan presztízse egy szakrendelői orvosnak, mint egy klinikainak. Ezért a végzősök szívesebben helyezkednek el kórházban vagy klinikán . . . — A megkérdezett fiatalok nagy részének nincsenek előítéietei. Ha kell, ambulancián is szívesen vállalnak munkát. — Ön is? — Én is szakrendelőben dolgozom, s van­nak napok, amikor legalább száz ernbért kell ellátni igen rossz munkakörülmények kö­zött. Csak maximális szervezéssel tudjuk el­végezni a munkánkat. — Az előadásában is szólt a szervezésről. Azt mondta, hogy a "megkérdezett fiatalok szerint a vezetőorvosok elsősorban a tudo­mányi tartják fontosnak, másodsorban az ok­tatást és utolsó helyen áll a munkaszervezés. Önök ezt megfordítanák Miért? A betegellátás hatékonyságát növel­hetnénk ezzel. A beteg gyógyítást!* ugyanis már akkor elkezdődik, amikor elindul ott­honról. Nem mindegy, hogyan jön be a gon­dozóba. I iogyan hívják be a rendelőbe, hová küldözgetik, hová nem, hogyan fék lelik be a kórházba. A bőrbetegségben szenvedőnek egyébként is nehezebb, mert kívül hordozza a betegségét. Elsősorban a jó szervezés segí­tené a munkánkat'. — S a tanulás? A szakmai fejlődés? Az is., A folyamatos képzésre mind­annyiunknak szüksége, van, s erre több lehe­tőség is kínálkozik. — Szeretik a vezetőorvosok, ha egy kez­dőnek tudományos ambíciói vannak? Változó. Van. aki szereti, sőt segíti a fiatalokat, s van, aki nem. Ezért is indulnak a. kezdők, esélyegyenlőtlenséggel. Meghatá­rozó a pályánkon, hogy a főnökünk mennyi­re vállalja a menedzselést: Sajnos a vezetői minősítésben nincsenek benne a beosztottak produkciói. — Önt menedzselik? — Szerencsés vagyok, igen. — Az előadásának ezt a címet adta: Fiatal bőrgyógyászok aggodalmai és lehetőségei. Önt mi aggasztja a legjobban? t — Az, hogy lesz-e lehetőség a változta­tásra . Benke Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents