Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

Shultz nyilatkozata a hadászatifegyver-korlátozásról 2 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 16. AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE Nyílt vita, hasznosítandó javaslatokkal (Folytatás az 1. oldalról) Shultz amerikai külügyminiszter sze­rint változatlanul igen komoly nehézsé­gek állnak a hadászati fegyverek ötven­százalékos korlátozásáról szóló szovjet —amerikai megegyezés útjában. A miniszter szovjet kollégájával. Eduard Sevardnadzéval folytatott rövid csütörtöki megbeszélése után Genfből hazatérőben mondotta ezt a kíséreté­ben lévő újságíróknak. Shultz szerint a legnehezebben megoldható kérdés a tengeri indítású robotrepülőgépek kér­dése, de emellett több más nehéz kérdés is megoldásra vár még. A miniszter a jövő héten Moszkvában újabb, a május végén esedékes csúcstalálkozó előkészí­tését célzó tanácskozást tart szovjet kollégájával. Nyilatkozata, illetve a kíséretében lé­vő szakértők magyarázata szerint a megoldatlan kérdések közé sorolják amerikai részről a változtatható indító­állású ballisztikus rakéták ellenőrzésé­nek kérdését. Ugyancsak nincs megol­dás arra, hogyan ellenőrizzék a bombá­zógépekről indított manőverező robot­repülőgépeket. Vitát okoz annak a ko­rábban közösen elfogadott — a köze­A szenátus vitájának közeledté­vel az amerikai jobboldal megnö­velte támadásait a közepes hatótá­volságú és a hadműveleti-harcá­szati nukleáris eszközök (KHR— HHR) felszámolásáról megkötött szovjet—amerikai szerződés ellen. Mint ismeretes, a külügyi bizott­ság elfogadásra ajánlotta a szerző­dést, a szélsőjobboldal a szenátus teljes ülésének vitájában újra elő akarja terjeszteni azokat a módosi- tó javaslatokat, amelyek gyökere­sen megváltoztatnák a szerződést, lehetetlenné tennék a ratilikálást. Egyúttal a szerződés ellenfelei is­mét igyekeznek kétségeket támasz­tani az abban foglalt rendelkezé­sekkel szemben. A The Washington Times című jobboldali lap azt jelentette, hogy Caspar Weinberger volt hadügymi­niszter és Kenneth Adelman, az Egyesült Államok fegyverzet- ellenőrzési és leszerelési hivatalá­nak volt vezetője egyaránt levélben jelentette ki, hogy a szerződés Csaknem 100 millió dollár összegű kártérítést követel egy volt amerikai igazságügyi miniszter azoktól az ameri­kai személyiségektől, akik szerinte fele­lősek a két évvel ezelőtti Líbia elleni jogellenes amerikai bombatámadásért. Ramsey Clark egykori igazságügyi miniszter a támadás áldozatai és csa­ládtagjaik nevében nyújtotta be csütör­tökön a keresetet egy washingtoni bíró­pes hatótávolságú eszközök megsem­misítéséről megkötött szerződéshez kapcsolódó — megállapításnak értel­mezésé, amely az úgynevett hadászati védelmi rendszerek, az űrfegyverek korlátozott kipróbálását lehetségesnek tartja. A tengeri indítású manőverező robo­tok ellenőrzésének' problémáját az okozza, hogy egyrészt az ilyen eszkö­zök egyaránt felszerelhetők mind ha­gyományos, mind nukleáris robbanó­töltetekkel, másrészt nem lehet köny- nyen megkülönböztetni azokat a ten­geralattjárókon elhelyezett ballisztikus rakétáktól- Mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok rövidesen rend­szerbe állíthat olyan tengeri indítású robotokat is, amelyek víz alól indítha­tók. A Szovjetunió korábban javasol­ta, hogy közös kísérletet hajtsanak vég­re annak megállapítására, hogy a szov­jet fél birtokában lévő felderítő eszkö­zök milyen mértékben alkalmasak a nukleáris töltettel felszerelt rakéták és robotok felderítésére, azonosítására, il­letve ellenőrzésére, ezt azonban ameri­kai részről elutasították. „nem gátolja meg futurisztikus fegyverek kifejlesztését” a Szovjet­unió számára. Maynard Glitman nagykövet, aki amerikai részről a tárgyaló kül­döttség vezetője volt, most ismét találkozott a katonai bizottság tagjaival és leszögezte: a szerződés rendelkezései egyértelműen eltilt­ják mindenfajta közepes hatótá­volságú nukleáris eszköz jövőbeli fejlesztését. Ernest Fritz Hollings szenátor, aki ugyancsak ellenzi a ratifikálást, sajtókonferencián jelentette be, hogy új javaslatot kíván a vita so­rán előterjeszteni s ebben követeli, hogy az Egyesült Államok jelentős számú, nem nukleáris töltettel fel­szerelt közepes hatótávolságú ra­kétát és robotrepülőgépet telepít­sen Nyugat-Európába, „a NATO védelmének megerősítésére”. A szerződés az ilyen fegyvereket is eltiltja, Hollings ennek ellenére sürgeti a rakéták telepítését. ságon. Az alperesek: Ronald Reagan amerikai elnök, Margaret Thatcher brit kormányfő, Caspar Weinberger volt amerikai hadügyminiszter, valamint a néhai William Casey, a CIA egykori főnöke. Clark azzal vádolja őket, vala­mint a bombázásban közvetlenül részt vevő katonákat, hogy megsértették a nemzetközi jogot és az Egyesült Álla­mok törvényeit. KÖZÉLET Lázár György, az MSZMP főtitkár- helyettese pénteken a KB székházában fogadta a Norvég Munkáspárt kül­döttségét, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szerda óta tartózkodik hazánkban Einar Fördé- nek, a párt alelnökének vezetésével. A szívélyes, baráti légkörű találko­zón — amelyen részt vett Thorbjörn Jagland, a Norvég Munkáspárt főtit­kára, Lars Fűre, a párt parlamenti cso­portjának titkára, valamint Gecse Atti­lám KB külügyi osztályának helyettes vezetője — tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékeny­ségéről és legfontosabb feladatairól. Az MSZMP és a Norvég Munkáspárt jól fejlődő együttműködéséről szólva meg­elégedéssel állapították meg, hogy az kedvezően járul hozzá a két ország kö­zötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésé­hez, a kölcsönös bizalom elmélyítésé­hez. * Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke pénteken a Parlamentben fogadta a KGST Könnyűipari Együttműködési Állandó Bizottsága 50., jubileumi ülé­sén részt vevő küldöttségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár. Folytatódik az alku Egy volt túsz beszámolója Újabb tárgyalás volt péntek délben az eltérített kuvaiti gép fedélzetén a légikalózok és egy algériai megbízott ' között. A tárgyalások tartalmáról és ki­meneteléről az esti órákig nem adtak ki tájékoztatást. Az A1 Kabasz kuvaiti lap pénteki számában viszont olyan értesülést közölt, hogy a gépel- ' térítők túszaik elengedéséért ál­lítólag már megelégednének két, Kuvaitban fogva tartott li­banoni terrorista szabadon bo­csátásával is. A lap szerint egyi­küket, a 27 éves Musztafa Ju- szef Badreddint halálra ítélték, míg másikuk, a 32 éves Juszef al-Miszavi életfogytig szóló börtönbüntetést kapott. A lap hozzáfűzi, hogy a kuvaiti kor­mány ezt a követelést is elutasít­ja­A csütörtökön szabadon bo­csátott túsz, az 55 éves Dzsabal Abdallah al-Satih újságíróknak elmondta, hogy fogvatartói többször is ütlegelték, s az elté­rített gép fedélzetén a túszok embertelen körülmények között várják sorsukat. Szavai szerint a gép középső ajtajára a légika­lózok robbanószereket erősítet­tek, s kíméletlenül ütlegelik fog­lyaikat. ha azok megszegik pa­rancsaikat, köztük azt, hogy pisszenni se merjenek, maradja­nak abszolút csendben. \ Amnesztia a megtérő ellenzéknek KAMBODZSA A kambodzsai kormány a tavalyihoz hasonlóan újabb rendeletet hozott az el­lenzékiek hazatérésének’ ösztönzésére. A hagyományos khmer újév alkal­mából meghirdetett rendelet egy hóna­pig érvényes. Eszerint azok az ellenzéki fegyveresek, akik május közepéig élnek a népi kormány amnesztiájával és ha­zatérnek, megtarthatják vagyon- és ér­téktárgyaikat, azok mennyiségétől és eredetétől függetlenül. A beszolgálta­tott fegyvereket az állam a szabadpiaci ár kétszereséért megveszi. Mindazok, akik segítenek megtalál­ni az ellenforradalmi kommandók utánpótlási bázisait, az ott talált érté­keket megtarthatják, a fegyvereket pe­dig szintén dupla áron megveszi az ál­lam. A tavalyi hasonló akció eredmé­nyeként csaknem tízezer ilyen „után­pótlási gödröt” számoltak fel. A rendelet megismétli: továbbra is meghatározatlan ideig érvényes maga az amnesztia, miszerint minden hazaté­rő, múltjától függetlenül, büntetlensé­get élvez, s segítséget kap élete újrakez­déséhez. 1983, az amnesztia meghirde­tése óta csaknem negyvenezer volt el­lenzéki tért így haza. Kecskeméten az alapszervezeti ta­nácskozások után tegnap a városi párt- bizottság is megvitatta az MSZMP or­szágos értekezletének állásfoglalás- tervezetét . Az ülésen részt vett Nyers Re­zső, a Központi Bizottság tagja, Kecske­mét országgyűlési képviselője is. A tanácskozásra írásos anyag is ké­szült, amelyben a városi pártbizottság és a munkabizottságok tagjaival folytatott csoportos megbeszélések summázatát rögzítették, míg az alapszervezetekben lezajlott viták tapasztalatait a beérke­zettjegyzőkönyvek, emlékeztetők alap­ján Bodóczky László, a városi pártbi­zottság első titkára szóban összegezte. Mindkét körből az a döntő többség véleménye, hogy a közzétett dokumen­tum vitára alkalmas, s noha az idő rövid a pártértekezletig, nincs mód további halogatásra. A pártnak világosan ki kell fejtenie álláspontját. A vitában az alap­kérdésekben viszonylag egységes volt a vélemény, míg a részletekben a sokféle­ség dominált. Megfogalmazódott, hogy Magyarországon csak a szocializmus építésének vannak reális lehetőségei, de ehhez a párt politikájának, vezetésének, munkamódszerének változtatására, a politikai intézményrendszer, a gazdaság lényegi és korszerű átalakítására van szükség. A párttagok részt kémek a feladatok meghatározásából, s részt akarnak vál­lalni a végrehajtásban is. Ugyanakkor megfelelő garanciák beépítését is elen­gedhetetlennek tartják, például a fele­lősség megfogalmazásával, a nyílt poli­tizálással. Mert a hibákat is részben ezek hiányának tulajdonítják, valamint an­nak, hogy az ország és a párt vezetése nem tekintette felnőttnek a lakosságot és a tagságot. Elelyesnek tartják a párt-, az állami és a társadalmi szervek funkcióinak szét­választását, és igénylik a vezető szerep konkrétabb megfogalmazását. A de­mokratikus centralizmus elvének alkal­mazásakor erősíteni szükséges a demok­ratikus vonásokat. Az új választási módszert akár már a pártértekezleten is alkalmazni lehetne, s nyíltabbá kell ten­ni a Központi Bizottság üléseit, általá­ban is erősíteni szükséges a társadalmi nyilvánosságot. Tisztázni kell a kisebb­ségi vélemény és a frakciózás jelentéstar­talmát, nehogy a túlzott egységre törek­vés akadályozza a nyílt vélemény- alkotást. Ellenőrizni szükséges a legfelsőbb szintű határozatok végrehajtását is. A kádermunka változtatásának elveivel egyetért a tagság, s a nagy többség a két ciklus bevezetésével is. Sőt, kiterjeszte­nék azt a testületi tagokra, s javasolják, hogy visszamenőleg már a XIII. kong­resszustól számítsák az időszakokat. Alapvető követelmény az ideológia megújítása, mert a meglévő ellentmon­dások zavarólag és fékezőleg hatnak a gazdasági-társadalmi reformtörek vé- sekre. A gazdasági kérdésekről szóló részt többen elnagyoltnak érezték, má­sok úgy foglaltak állást, hogy adott a társadalmi-gazdasági kibontakozási programunk, azt kell végrehajtani. Jó néhányan megfogalmazták, hogy az ál­lásfoglalás-tervezetben felsorolt felada­tok között rangsoroljanak, a gazdasági szabályozórendszerre lehessen vállalati stratégiát építeni. Konkrétabban kell szólnia gazdasági reformról, kiegészítve az eddigi intézkedéseket bérreformmal és átfogó szociálpolitikával. Az hogy a létminimum felvetése egy ilyen doku­mentumban egyáltalán szükségessé vált, sokakban kedvezőtlen visszhangot váltott ki. Az oktatás és a kultúra fejlesz­téséhez nem látják biztosítottnak a felté­teleket. A külpolitikáról az volt a vélemény, hogy a jelenlegi időszakban annyiban kell vele foglalkozni, amennyiben a bel­politikához kötődik, feltétlenül szólni szükséges azonban a KGST-ről. A vitaindítót követően—az esetleges kérdéseket megelőzendő — ismertették a legfrissebb titkári tájékoztató füzet­ben megjelent bővebb közleményt a kö­zelmúltban bejelentett pártból történő kizárásokról, majd a felszólalók követ­keztek. Végh György szerint helyes volt, hogy a KB megkérdezte a tagságot. Á vita életszerű összegzése az ő nézeteit is tük­rözi. Kérdése: mi lesz a pártértekezlet jo­gosítványa? Az alapszervezeteknek a tervezetben foglaltnál nagyobb hatás­kört kell adni, mert csak rajtuk keresz­tül, a tagság megnyerésével lehet mozgó­sítani. A gazdasági szerkezetváltást ne fölülről mondják ki, a piac kényszerítse ki azt a vállalatokból.' Rigó István véleménye: a helyzetérté­kelés fájdalmasan igaz. A felelősség kér­dését személyre szólóan kell felvetni. Át­fogó, összegző értékelés kellene az 1968- as reformról. Helyes az ideológiai mun­ka megújításának követelménye, a gaz­daságirányításban a állandóság és az ál­talános érvényűség legyen jellemző. A műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülése ma sem kielégítő. Bartha Imréné a HNF-nél rendezett vitában elhangzott szenvedélyes, a re­form továbbvitele mellett érvelő vélemé­nyekről adott számot. Észrevételezték, mondta, hogy az általános megfogalma­zásban a kritikai elemek elmosódnak. Teljesebb helyett teljes nyilvánosságot, konkrétabb helyett konkrét feladatmeg­határozást javasolnak. A népfrontról keveset mond az állásfoglalás-tervezet, holott a HNF nagyobb teret kér a dön­tésben és a végrehajtásban is. Hiányol­ták, hogy a Hazafias Népfrontnak nincs képviselője a Politikai Bizottságban. Dr. Bitó István szerint nincs olyan az állásfoglalás-tervezetben, amivel ne ér­tene egyet, s mégis elégedetlen, miként a párttagság jó része is. Ezt mutatja, hogy a dokumentum megjelenése után —jól­lehet, előtte igen nagy volt a várakozás leromlott a közhangulat. A jó hely­zetelemzésben feltárt problémákra ugyanis nem ad választ a tervezet, s nem ad garanciát a hibák elkövetésének meg­akadályozására. Indítványozta, hogy a pártértekezlet komplex módon tekintse át a helyzetet. Dudás Ferenc a KISZ-esek, a fiatalok álláspontját ismertette. Mint mondta, a legfontosabb tennivalókat kellene egyértelműen meghatározni. De a szö­vegezés ehhez túl általános, és hiányzik az okok feltárása is. Nem érzik az okta­tás kiemelt szerepét. (Folytatás az 1. oldalról) zi Zománcművészeti Alkotótelep alko­tásai iránt érdeklődőknek sok látniva­lót kínál a Kecskeméti Galéria. A Ma­gyar Naiv Művészek Múzeumában, A képzőművészet vadvirágai című ál­landó kiállítás mellett, Szluka Jánosé festő és Újfalvi Antal szoborfaragó munkái tekinthetők meg. Két évszázad Újvári Ferenc a munkásőrök vélemé­nyére támaszkodva szóvátette, hogy a korábban tanult alapvető ideológiai kérdésekre ma más válaszokat adunk. Ez pedig zavaró. E kérdéseket tisztázni kellene, miként a kongresszus, a Köz­ponti Bizottság és a Politikai Bizottság hatáskörét is. Donáth Tibor ez utóbbiról, valamint a Politikai Bizottság tagjainak választá­sáról és a politikai intézményrendszer reformjáról kérdezett, s hangsúlyozta: szükséges a személyes felelősség megál­lapítása. A tanácskozás végén felszólalt Nyers Rezső is. — A Központi Bizottság véleménye — hangsúlyozta —, hogy a pártértekez­leten két alapvető témát kell megtár­gyalni: a párt vezető szerepe, a politikai intézményrendszer reformja, valamint aktuális belpolitikai kérdések. Ezért lesz pártértekezlet és nem kongresszus. A tervezet vitájában, a napi politiká­ban kétirányú kritika fogalmazódott meg. Egyik: a dokumentumban leírtnál lényegesen tovább kell menni a politika megújításában, reformokban, demok­ratizálásban; a másik: problémáink visszavezethetők a pártegység hiányára. Reformmal vagy anélkül teremtsünk egységet, s hajtsuk végre a már kitűzött programokat. A tapasztalatok azt igazolják, hogy változtatni kell, mert a politikai élet in­tézményrendszere nem alkalmas a két­irányú kommunikációra. A vezetést a párt végrehajtó szervei vették át a testü­letektől, az alapszervezetek pedig perifé­riára szorultak. Most a párttagok a párt stratégiájába akarnak beleszólni, s ezt a módszert nemcsak szorult helyzetben, hanem intézményesített formában kell alkalmazni. Ezért elengedhetetlen a megújulás a pártban, de a társadalom­ban és a politikai intézményrendszerben is. A pártértekezlet akkor tölti be felada­tát, ha a viták tapasztalatainak haszno­sításával javítani tudunk az állásfogla­lás-tervezeten, 5-6 alapvető témát pedig megjelölünk további vizsgálat, elemzés céljából. Foglalkoznunk kell a gazda­sággal is, mert egyszerűen nem is tudjuk ezt kikerülni. A pártbizottság ülése Bodóczky Lász­ló zárszavával fejeződött be. orvos- és gyógyszertörténeti emlékeit tárja közszemlére a megyeszékhely Or­vos- és Gyógyszertörténeti Múzeuma, míg az Újkori Történeti Múzeumban a Város a homokon című válogatás lát­ható. A Magyar Népi Iparművészek Múzeuma, a Dunamelléki Református Egyházkerület Egyházművészeti Mú­zeuma, a MTA Földrengésvizsgáló Múzeuma és a Leskowsky-hangszer- gyűjtemény állandó kiállítása megany- nyi érdekességet kínál Kecskeméten. A bajai Türr István Múzeum Elet a Dunán című kiállítása és a Nagy István Képtár ugyancsak külön figyelmet ér­demel. Kalocsán, a Viski Károly Múzeum­ban értnek és ásványok sokasága, a régi életformát, a hagyományokat fele­levenítő tárgyi emlékek sorakoznak a termekben. Kiskunfélegyházán Holló László festményei és a magyar büntetőjog em­lékei tekinthetők meg állandó kiállítá­son, míg Darvas József Orosházán és Kiskunfélegyházán töltött diákéveit időszaki tárlat mutatja be. A Kiskun Múzeum mellett a Móra Ferenc- emlékház is megtekinthető. Kiskunhalason a Thorma János Mú­zeum és a Gyűjtemények Háza, Kiskő­rösön, Dunavecsén és Szalkszentmár- tonban a Petőfi-emlékmúzeum, Kis- kunmajsán a Helytörténeti Gyűjte­mény, Lajosmizsén a Tanyamúzeum várja az érdeklődőket, ismét a megszo­kott nyitvatartási időben. K.E. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Kosárlabda NB I. férfimérkőzés. 7—14. helyért. KSC—Szeged SC 112 —88 (59-41). • Röplabda NB I-es női mérkőzés a 9—16. helyért. Dutép SC—Debreceni MVSC 1:3 (—13, 14, —5, —6). HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA SZOMBAT: — Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára Moszkvában fogadta Jasszer Arafatot, a PFSZ elnökét. VASÁRNAP: — Egy teherautón keletkezett tűz miatt felrobbant a pakisztáni „ikerfőváros” — Iszlámábád és Ravalpindi — határában egy lőszerraktár, ahol az afgán ellen forradalmároknak szánt amerikai fegy­vereket tárolták. A két városra hulló robbanószer és repeszek több száz embert megöltek, mintegy ötezret megsebesítettek. HÉTFŐ: — A kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséről tárgyalt Moszkvában Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterel­nök William Verity amerikai kereskedelmi miniszterrel. — Hollywood­ban átadták az idei Oscar-dijakat: Bernardo Bertolucci olasz rendező filmje, „Az utolsó császár” kilenc kategóriában nyerte el a szobrocskát. KEDD: — A „Béke és Szocializmus” című nemzetközi kommunista elméleti folyóirat tartalmi és formai megújításáról kezdődött Prágában tanácskozás 90 kommunista és munkáspárt részvételével. SZERDA: - - Megalakult az új olasz kormány, élén Ciriaco de Mita kereszténydemokrata pártfő titkárral. Ez a kormány is a keresztényde­mokraták és a szocialisták együttműködésén alapul, a kis középpártok támogatásával. CSÜTÖRTÖK: A genfi Nemzetek Palotájának tanácstermében aláírták az Afganisztánról szóló megállapodásokat. PÉNTEK: — Managuában folytatták tárgyalásaikat a sandinista kor­mány és a kontrák képviselői az ideiglenes tűzszünet végrehajtásáról és a végleges fegyvernyugvás feltételeinek megteremtéséről. Megbeszélés a népfrontban a letelepedni szándékozó román állampolgárok helyzetéről A Hazafias Népfront Országos Titkársága megbeszélést ren­dezett pénteken a magyarországi egyházak személyiségeinek, a hazánkba letelepedni szándékozó román állampolgárok helyzeté­ről. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, a tárcaközi kormánybizott­ság elnöke tájékoztatójában elmondta: a jelenlegi helyzet szándéka­ink és akaratunk ellenére jött létre. A hazánkban letelepedési enge­délyért folyamodó román állampolgárok ügyét az emberi jogok és a humanitás elvei alapján ítéljük meg. Változatlanul valljuk: minden népnek, így a magyarságnak is elemi joga, hogy nemzetiségét, anya­nyelvét, kultúráját szülőföldjén őrizze meg. E jogok gyakorlásától megfosztott emberek — más lehetőség híján — védelemért termé­szetszerűen az anyanemzethez fordulnak. A magyar állam'és társa­dalom ezért nyújt segítséget a nálunk letelepedni szándékozóknak. Az egyházak képviselői arról szóltak, hogy egyházaik szeretet­szolgálataikkal segítenek a náluk jelentkező rászorultakon. A ma­gyar egyházak is úgy ítélik meg, hogy — nehézségeiket elismerve — sem a népcsoportok, sem az egyes emberek számára nem megol­dás szülőföldjük elhagyása. Felhívják híveik figyelmét a népek és nemzetek közötti közeledés, a megértés erősítésének fontosságára. A lelki gondozás nem papi privilégium; fontos, hogy mindenki türe­lemmel intézze a nehéz helyzetben levő emberek ügyeit. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy az egyházak továbbra is az állami hivatalokkal, a társadalmi szervezetekkel együttműködve végzik segítő tevékenységüket. (MTI) Jobboldali támadások a szovjet—amerikai szerződés ellen AZ EGYKORI IGAZSÁGÜGYI MINISZTER KÁRTÉRÍTÉST KÖVETEL Az alperesek: Reagan, Thatcher és Weinberger Három kérdés Nyers Rezsőhöz — Mire készült előzetesen a vita kapcsán? — Azt tudtam, hogy meditáló és kritikai lesz a hangvétel, csak abban nem voltam biztos, mennyire lesz nyílt, őszinte, a problémákra rákérdező. — Mit tapasztalt? , — A nyíltság jött be. Ez jellemezte a pártbizottság anyagát és a vitát is. Úgy beszéltek a felszólalók, ahogyan a nem hivatalos fórumokon is szok­tak. Kecskeméten élő a pártmozgalom, így nem kell félteni magunkat, hogy elmaradunk az élet tényei mögött. — Véleménye az eszmecseréről? — Az itteni állásfoglalás alapján az a benyomáson, hogy a tagság gondolatilag túlmegy azon a tervezeten, elképzelésen, amit a Központi Bizottság fogalmazott meg. Részben kritikusabb, s a politikai élet problé­máit is szélesebben veti fel. Ezt én valósághűnek érzem, hozzásegítheti a központi vezetést ahhoz, hogy bátrabb és következetesebb legyen. Gémes Gábor—Váczi Tamás Múzeumok, gyűjtemények

Next

/
Thumbnails
Contents