Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ________________________________________________'_____________ A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 90. szám Ára: 2,20 Ft 1988. április 16., szombat ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS DEBRECENBEN Politika és nyilvánosság ÁZ ORSZÁGOS PÁR TÉR TEKEZLETRE KÉSZÜL VE Legfontosabb a politikai egység, az elkötelezettség, a gyors végrehajtás Pénteken délelőtt a nieye valamennyi városi, városi jogú nagv községi pártbizottsága ülést tartott, amelyeken megvitatták és véleményezték az MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-len ezetét. A testületi üléseken összegezték a párlalapszer- veZetek taggyűlésén elhangzott tapasztalatokat, véleményeket, javaslatokat, amelyeket kiegészítettek a pártbizottságok tagjainak felszólalásaival, a velük folytatott beszélgetések során szerzett ismeretekkel. Az alábbiakban a kiskunfélegyházi és a kecskeméti pártbizottságok üléséről tudósítunk. Politika és nyilvánosság címmel országos tanácskozást rendezett Debrecenben az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, a Magyar Politikatudományi Társaság „tájékoztatási szakosztálya, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság. A kétnapos konferencián. amely pénteken plenáris üléssel kezdődött meg a megyei tanács székházának Árpád termében, politikusok, kutatók, a sajtóirányítás dolgozói, a tömegkommunikációs eszközök vezető munkatársai és a lapterjesztés szakemberei vesznek részt. Postás Sándornak, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkárának köszöntő szavai után Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője nyitotta meg a vitaülést. A megnyitót követően Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tartott vitaindítót. Előadásában a politika hatékonysága szempontjából vizsgálta a nyilvánosság problémakörét, választ keresve arra, hogy a nyilvánosság miért nem adomány vagy megengedés kérdése, miért inkább egy reális hatékonyságra törekvő politika lényegi eleme. A mai hazai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy a politikai nyilvánosságot nem lehet a társadalmi folyamatokból kiragadva vizsgálni, önmagában fejleszteni: a nyilvánosság a gazdaság megújulásának és a politikai intézményrendszer fejlesztésének alapvető feltétele. A plenáris ülést követően a tanácskozás három szekcióban folytatta munkáját. Az eszmecsere résztvevői — a konferencián rendelkezésükre bocsátott „A társadalmi, a politikai nyilvánosságról” című vitaanyaghoz, illetve a vitaindítóhoz kapcsolódva — kifejtették, hogy az utóbbi években mind erőteljesebbé válik a nyilvánosság bővítésének igénye. Ez összefügg a társadalomban végbemenő demokratizálási folyamatokkal, a hatalom össznépi jellegének erősödésével. A hazai tömegtájékoztatás struktúráját, irányítási és felelősségi rendszerét azonban kevéssé érintették az elmúlt évtizedek reformjai: sem a tájékoztatási rendszer felépítésében, sem belső működési mechanizmusában nem történtek érdemi változások. Mindez a tömegkommunikációs nyilvánosság megújítását sürgeti. A tanácskozás ma folytatódik, majd Berecz Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vitazáró előadásával fejeződik be Debrecenben. (MTI) Kiskunfélegyházán a városi pártbizottság kibővített ülésén vitatták meg az MSZMP országos értekezletének állásfoglalástervezetét. Az ülésen megjelent és felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a város országgyűlési képviselője. Ormándi János, a városi pártbizottság titkára elmondta, hogy az állásfoglalás tervezetét a 104 pártalapszerve- zet április 7—14. között taggyűlésen megvitatta, amelyen a háromezres párttagság mintegy 80 százaléka vett részt, s a jelenlévők több mint egyharmada mondott véleményt. Ezekből és a pártbizottság tagjainak javaslataiból készült összegzést terjesztette a testületi ülés elé. A párttagság általános véleményének tekinthető, hogy az állásfoglalás-tervezetet elfogadják, a következő kiegészítésekkel: A társadalmi vita lehetőségét jónak értékelték, de hangsúlyozták, hógy a tervezet túl általános, nem eléggé közérthető, nem konkrét. Egyetértés van a párttagság körében abban, hogy a párt a politikai irányítás eszközeivel ér-» vényesítse akaratát. Sok javaslat hangzott el a párton belüli választási rendszer korszerűsítésével kapcsolatban. Mélyreható változásokat tartanak indokoltnak, hogy meghonosodjon a közvetlen választás, a választóktól való függés. A párttagság egy része nem ért egyet a kétciklusos választással, mondván: aki alkalmas, miért ne tölthetné be akár három ciklusban is, aki nem alkalmas, annál a két ciklust sem szabad megvárni. A kommunisták várják a statisztikai szemlélet megszüntetését a küldöttek és a testületi tagok megválasztásánál. Feltétlenül szükségesnek látják a párttagok bevonásukat a döntés- hozatalba. Egybehangzó volt az a vélemény is, hogy a párt ne csak a határozatok meghozatalára törekedjen, hanem szerepe erőteljesen érvényesüljön a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A kiskunfélegyházi kommunisták egyetértenek abban, hogy a káderpolitikai határozatot minden szinten valósítsák meg, s javasolják, hogy a vezetők megítélésének fő mércéje munkájuk eredményessége legyen, s a vezető szakmai ismeretei mellett legyen korrekt, nyílt, példamutató, őszinte. Véleményük szerint az ideológiai megújulás sürgető tennivaló. Helyesnek tartják az országos és helyi népszavazás tervezett bevezetését, ugyanakkor kifogásolják, hogy a népfrontról túl kevés szerepel a tervezetben. A KISZ munkájával kapcsolatban kimaradt a leglényegesebb: az ifjúság politikai nevelése. A gazdaságpolitikai fejezetben megfogalmazottakkal a párttagság egyetért, azzal a kiegészítéssel, hogy a feladatok meghatározása itt is lehetett volna konkrétabb, a megvalósítás feltételei ma még hiányoznak. Javasolták: szükséges lenne bővebben tárgyalni a tulajdonviszonyokat, milyen szerepet szánnak az állami, szövetkezeti tulajdonformák mellett a magántulajdonnak, a vegyesgazdaságnak. Lényeges: egyszerűbb, áttekinthetőbb szabályozórendszerre van szükség. A bérreform megvalósítására feltétlenül szükség van, amelyhez szorosan kapcsolódik az értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének mértéke. A párttagság fontosnak tartja a tervezetnek azt a megállapítását, hogy a munkaerőpiacon várhatóan nagyobb mozgással, feszültségnövekedéssel kell számolni. Megállapították: a mai árrendszer és a szociálpolitika ellentétes a népesedéspolitika távlati céljaival, ezért a család és a gyermeknevelés gondjain sürgősen könnyíteni kellene. A párttagság indokoltnak tartja az arányosabb területfejlesztést, a kistelepülések népesség- megtartó képességének növelését. Ugyanakkor általánosnak tartják a kultúrával kapcsolatos megfogalmazást. Véleményük szerint sok a negatív hatás, nagyobb figyelmet kell fordítani a művelődési és -tömegtájékoztatási intézmények kulturális kínálatának javítására. A tervezet harmadik fejezetének azt a passzusát: „A szocialista világ fejlődésének új szakaszába lépett”, a párttagság ellentmondásosnak tartja. A KGST tevékenységét gyengének ítélik, s feltették a kérdést: felnőttünk-e már a közös piaci kapcsolatokhoz? A kommunisták hiányolták az állásfoglalás-tervezetből a lakóterületi pártmunka továbbfejlesztésének elképzeléseit, az élcsapat meghatározását. A tervezet nem foglalkozott a pártépítéssel, a szociálpolitika is szűkkörűen került kifejtésre, amelynek keretében a nyugdíjakról sem esett szó. A tervezet nem foglalkozott a sporttal, az egészségvédelemmel, a műszaki értelmiséggel, ’a nők társadalmi szerepével. Összességében az a vélemény alakult ki, hogy a tervezet jó alap a véleménynyilvánításhoz, de a pártértekezleten szükséges egy konkrétabb helyzetelemzés és egy reálisabb feladatmeghatározás. A szóbeli kiegészítést élénk vita követte, amelynek során hét pártbizottsági tag szólalt fel, megerősítve, kiegészítve az előterjesztésben foglaltakat. Dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja felszólalásában hangsúlyozta: „Személyes tapasztalatom szerint nagy a várakozás a pártértekezlet iránt, ami érthető és indokolt. Jogos a kritika az állásfoglalással kapcsolatosan. Úgy vélem, nem lesz könnyű helyzetben a Központi Bizottság, amikor összegzi a vitát. Véleményem szerint olyan dokumentumot kell előterjeszteni a pártértekezleten, amely mögé fel tud sorakozni az egész párttagság, valamennyi becsületes magyar. Sok minden vár még megfogalmazásra, gondolok itt a párt vezető szerepére, az alkotmány módosítására. A pártértekezlet előtti központi bizottsági ülés — ez új a ' párt történetében —jelölőbizottságot küld ki a személyi ügyek megoldásának előkészítésére. A pártbizottsági ülésen felelősségteljes, konstruktív vita volt, amelyből kicsengett társadalmunk jelenének és jövőjének féltése.” A kiskunfélegyházi városi pártbizottsági ülés úgy határozott, hogy az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatos összegzést és javaslatokat eljuttatja a megyei pártbizottsághoz, illetve a Központi Bizottsághoz. (Folytatás a 2. oldalon) A TÉLI HÓNAPOK UTÁN — ISMÉT A MEGSZOKOTT NYITVATARTÁSI RENDBEN Múzeumok, gyűjtemények • A kalocsai Viski Károly Múzeumban. A hideg téli hónapokban csökken az idegenforgalom. Rövidülnek a nappalok, a családi ünnepek és az otthon melege pedig keveseket indít arra, hogy múzeumok, köz- gyűjtemények tárlói mellett töltsék szabadidejüket. S mert ezeknek az intézményeknek a fenntartása nem olcsó mulatság, az illetékesek úgy döntöttek Bács-Kiskun megyében is, hogy ezen a télen — kimondottan takarékossági megfontolásból — bezárnak, illetve csak részleges nyitva tartással működtetnek több múzeumot, helytörténeti gyűjteményt. A tél elmúlt, s a különböző korok tárgyi emlékeit, dokumentumait, művészi alkotásait bemutató intézmények ismét a megszokott nyitva tartas szerint várják az érdeklődőket. A kecskeméti Katona József Múzeumban új ^reprezentatív tárlat nyílt nemrég, Ősemberek, fejedelmek, jobbágyok címmel. Á XIX. és XX. századi magyar festészet, Tóth Menyhért életműve és a Nemzetkö- (Folytatás a 2. oldalon) Túlfeszített órarend. Módosításra váró egyetemi-főiskolai felvételi rendszer. A kor színvonalához igazodó tankönyvek. Színvonalas oktatás. Tanár—diák kapcsolat. — Ezek csak tőmondatok, kiragadott példák a múlt héten Kecskeméten megtartott megyei diákparlamenten elhangzott hozzászólalásokból, de jelzik, mik izgatják a fiatalokat, az iskolák padjait koptató diákokat. Annál is inkább szükséges megteremteni számukra azokat a fórumo kát, ahol hangot adhatnak nézeteik nek, véleményüknek, mert manapság egyre élesebben vetődnek fel az oktatásügyet érintő kérdések. Szimpatikus, hogy diákok és tanárok, valamint az állami és politikai szervek együttesen a jobbat akarják, a kedvező helyzetet kívánják megteremteni. Azt hiszem, másként nem is lehet, csak így, együtt. Nem kis munka vár a hét végén arra a kétszáz diákra, aki Kecskemétre érkezett, az országos diákparlamentre. Ma délelőtt plenáris ülé- értékelik az ifjúságról szóló törvényt, valamint a Művelődési Minisztériumnak a középfokú oktatási intézmények ifjúságpolitikai feladatai megvalósítására készült intézkedési tervét, illetve annak végrehajtását. Ez nem kevesebb, mint öt esztendőt ölel át, fél évtized alatt pedig számos dolog történt. Ugyancsak most kell határozniuk a diákoknak az ifjúságról szóló törvény következő időszakot érintő végrehajtásáról, továbbá az ifjúságpolitikai célokra elveiről. A szekcióüléseken négy csoportban .(gimnazisták, szakközépiskolások, szakmunkásképzősök és szakiskolai tanulók) vitatják majd meg a felvetődő problémákat, kérdéseket, hogy utána javaslatokat tehessenek a plenáris ülésnek a végleges állásfoglalás kialakításához. Nem tudni, mi minden kerül felszínre ma és holnap az Erdei Ferenc Művelődési Központban zajló országos diákparlamenten. Az viszont bizonyos, éjszakába nyúló beszélgetés, vita előzi majd meg a döntést. Talán a fiatalok is érzik, nemcsak az ö érdekeiket, jelenlegi helyzetüket kell szem előtt tartaniuk, hanem az utánuk jövőkét is. A jobbítás, a változtatás szándékával. B. T. Fiatal bőrgyógyászok országos találkozója Az utóbbi időben több rangos orvostalálkozónak adott helyet a megyeszékhely. Már hagyomány, hogy itt rendezik meg minden évben a fiatal bőrgyógyászok országos fórumát is. Ez a rendezvény alkalmat nyújt arra, hogy az ország különböző részéről érkező fiatal orvosok szakmai tapasztalataikról, a bőrgyógyászat legaktuálisabb gondjairól, a gyógyítás újabb lehetőségeiről számoljanak be. A találkozó iránti érdeklődés évről évre nagyobb, bizonyítja ezt az is, hogy a tegnap tartott idei fórumon csaknem kétszázan jelentek meg. A tudományos program első előadását a szakma egyik rangos képviselője, Marghescu Sándor professzor, a hannoveri bőrklinika igazgatója tartotta. Már a fórumot megelőzően írásos anyagban üdvözölte a fiatal orvosgenerációt, s felhívta a figyelmüket a bőrgyógyászatban történő változásokra. Ezután a fiatal orvosok léptek színre, s a nap folyamán harmincnyolcán számoltak be a gyógyításban szerzett tapasztalataikról, kutatási eredményeikről. Több előadás hangzott el azokról a betegségekről, amelyek az utóbbi években a bőrgyógyászat felé fordították a figyelmet. Szó esett az AIDS-rizikócsopor- tok követésének lehetőségeiről, az egyre gyakrabban előforduló bőrrákok kezeléséről, s azokról az allergiás betegségekről, amelyeket az élelmiszerek, üdítők, gyógyszerek és vegyszerek okoznak. Nagy érdeklődést váltott ki egy — a szokásostól eltérő — előadás. A budapesti Balogh György doktor nem a szakma egy tudományos jellegű problémáját tárta föl, hanem a fiatal bőrgyógyászok aggodalmait és szakmai, egzisztenciális lehetőségeit. A beszámolók után kiegészítések, észrevételek, kérdések hangzottak el, melyekre az előadók azonnal válaszoltak. Marghescu professzor megjegyezte, hogy ezek a kis értekezések Európa bármelyik tudományos fórumán elhangozhatnának. A tapasztalatcserét az előadások értékelése követte. A szakmai zsűri döntése és a hallgatóság szavazata alapján a legjobb munkákat díjazták, hogy ezzel is további alkotásra ösztönözzék a fiatal bőrgyógyászo® ^ fiatalok előadásait a szakma idősebb képviselői is figyclcipmcl kísérik.
