Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

4 •PETŐFI NÉPE #1988. március 14. ÉRDEMES MEGNÉZNI! Szlovák táj ház Dunaegyházán Dunaegyházán — a kétezer lakosú, szlovák anyanyelvű falucskában — lel­kesen ápolják a nemzetiségi hagyomá­nyokat. Könyvtárukban olvashatók, kölcsönözhetők a Csehszlovákiából ér­kező könyvek, folyóiratok. Az óvodá­ban és az iskolában szlovák nyelven is tartanak foglalkozásokat, tanórákat. A Hajnóczy Józsefről elnevezett műve­lődési ház énekkara pedig több Ipoly és Poprád vidéki népdalt is műsorára tű­zött. A település közművelődésének fontos intézménye az 1984-ben meg­nyílt szlovák tájház is. A falu egyik legöregebb épülete, a Petrik-féle ház megvásárlásáról 1983- ban döntött a tanács. Sürgette az állás- foglalás megszületését, hogy a lelkes lokálpatrióta, Hopka Sándor már évek óta szorgosan gyűjtötte az 1700-as évektől újjáéledt Duna-parti falu egy­kori lakóinak könyveit, használati tár­gyait, bútorait. Olyan terjedelmes anyag volt már a fáradhatatlan gyűjtő birtokában, hogy népes családja — fe­lesége és a hat gyerek — alig tudott mozogni a lakásban. A helyi iskola ta­nulóit — akik időről időre felkeresték a gyűjtőt — csak a ház udvarán tudta fogadni. A több ezer néprajzi tárgyat - szá­mos kuriózumot — bemutató gyűjte­ményt megnyitása óta több ezer látoga­tó kereste fel. A helyi és a környező településekről érkező kisdiákok rend­szeresen tartanak az öreg, nádtetős há­zacskában múzeumi órákat. Az utazási irodák is szívesen invitálnak érdeklő­dőket a hangulatos Duna melléki tele­pülésre. A vendégkönyvben Csehszlo­vákiából, Franciaországból, az Egye­sült Államokból és Ausztráliából érke­zett turisták lelkesült vallomásait'is ol­vashattam. Megéri a fáradságot, ha valaki Apostagnál vagy Soltnál letér a főutak- ról, hogy megismerkedjen a szlovák és magyar néphagyomány tárgyi emlékei­vel. Rendkívül gazdag például az alföl­di gelencsérműhelyek míves termékeit bemutató kiállításrész. Mivel a falu ősi révátkelőhely, sokféle — dunántúli és alföldi — áruból vásárolhatnak a du- naegyháziak. Számtalan tanulsággal szolgál, ha darabról darabra megismer­kedünk a falusi kisiparosok — a meste­rek kiapadhatatlan kreativitását dicsé­rő — szerszámaival, eszközeivel. Igaz, az iskolák és a falusi egyletek történeté­nek kutatói is találnak a tájházban rit­kaságokat. Mivel Hopka Sándor — aki főállás­• Szobabelső • Szabadké- ményes kony­ha. Kellene egy raktár is. bán autóbusz-szerelő az Álba Volán dunaújvárosi üzemében — gyűjtői buz­galma az átadás után sem apadt el, mostanában ismét kísért a régi gond: a zsúfoltság. Különösen népesebb cso­portok kalauzolásánál okoz problémát a sok földre tett cserépedény. A községi tanács — tudtam meg a múzeumveze­tőtől — nem feledkezett el a helyi nép­életet, községtörténetet gazdag anyag­gal bemutató intézményről. Bizonyítja ezt az is., hogy folyamatosan karban­tartják a másfél száz éves, vertfalú pa­rasztházat. Jó lenne azonban egy rak­tár is, hogy ne, legyenek veszélyben az értékes tárgyak. Ha a zsúfoltság meg­szűnne, a kevesebb is többet mondana a háromszáz éve a felvidékről ide tele­pített, összetartó, szorgalmas, szlovák anyanyelvű közösség múltjáról. Farkas P. József' KÖNYVESPOLC 77 erotikus vajdasági népmese „A prűd közönség hatására ha­mar akad, aki elrekkenti a kész gyűjteményt is, s legfönnebb et­nográfiai adattárak őrzik meg ezt a jövendőnek. Pedig az ilyen gyűj­temény egyáltalán nem pornográf. Olyan gazdagon őrzi az élet termé­szetes színeit és ízeit, hogy akár az élet egészét lehetne rekonstruálni belőle. A tennészeti ember, ami­lyen a paraszt is volt, abban is ter­mészeti, hogy természetes. Életé­ben ideje és helye — alkalma — van mindennek, az erotikus törté­neteknek, humoros erotikus anek­dotáknak, novelettnek is. Az eroti­kus mese pillanatra sem esik ki az egész életrend, viselkedésforma kontextusából. Az autark paraszti kultúra természetes rész tud ma­radni” — írja ajánló soraiban a neves irodalomtörténész, Bata Im­re, a vajdasági Burány Béla Piros a tromf című új kötetét méltatva. Egy négy részre tervezett soro­zat második kötete ez, amelyben 77 erotikus vajdasági népmesét ad közre Burány, tiszteletben tartva a mesélők sajátos stílusát. A szerző reméli: „E tervezett négy könyv anyagának feltárása után valószí­nűleg lehetőség nyílik majd az ero­tikus és egyéb obszcén meseanyag elemző kiértékelésére is.” Mit csinált a cigány a paráznál­kodó papokkal? Hogyan keresett szűzlányt feleségnek János? Mi történt a vigyázva nevelt leánnyal? Miért tette nyakába a lábát az öregasszony? Milyen a borzasztó nagy bűn? Mit tett nászéjszakáján az a legény, akinek „leharapta a poca”? — Es így tovább, megannyi kérdésre felelnek ezekkel a mesék­kel az „ízesen” beszélő parasztem­berek. A Piros a tromf című piros könyvecske persze olyan meséket tartalmaz, amelyeket nem a gyere­keknek ajánlunk lefekvés előtti ol­vasmányként. A vajdasági szerző kötete az Antikva Kiadásszervező Iroda gondozásában jelent meg. Az érdeklődők ne a könyvesbol­tokban keressék ezt a könyvet. Az üzemi — Népszava — és ifjúsági könyvterjesztőknél, illetve a Kecs­keméti Sajtóház portáján és a Ma­gyar Média kecskeméti irodájában lehet megvásárolni. Az alábbiakban a kötet címadó — és talán legszemérmesebben el­mondott — meséjét olvashatják. BURÁNY BÉLA: „Piros a tromf!” Hát, ez Földváron tör­tént. Nem is olyan régön. Hetvenkét éves vöt az öreg­asszon! Férhő ment egy be­csei öreghő, az meg ara lakik ahun van a daráló, a kon- centrát keverő, ahogy gyü- vünk Földvár felű. Ara la­kik az öreg. De ais 76 éves má. Úgy javasóták neki. Meg- vót a háztűznéző, teccett is az öregasszonnak a la­kás ... De mondja a tatá­nak, hogy ű nem bir semmit. — Tata, ne legyenek ösz- szerakva az ágyak! — Jó van ... Megvót a lakodalom, et­tek, ittak, elég az hozzá, hogy a nászéccakán eccé csak ódaszól: — Tatám! — Aszongya. — Piros a tromf! — Nem baj, mama, máj tökkel elüssük! Elütték. No, a tata visszament a helyire. Alig mút e még egy kis idő: — Tata! Piros a tromf! — Hát jó van, mama, tök­kel elüssük! Megincsak elütték. Harmaccó megin odaszól a mama, hogy: — Hallod, tata! Piros a tromf! Nem hallja a tata. — Tata! Piros a tromf! Nem hallja a tata. — Tata! Piros a tromf! Nem hallja. Főkel az öregasszon, ki­surran az ágybú, ódámén, hátoszt ahogy odaér, bebú­jik ő is a paplan alá. Odako­tor . .. Aszongya zember: — Nem kártyázok, ma­ma! Belenézté a kártyámba! SAJTOPOSTA IT^<1 Hová tűnt a fényképezőgép? Jóleső meglepetés volt számomra, amikor — nem is olyan régen — aján­dékul kaptam egy fényképezőgépet. Az ötezer forintos készülék kezdetben ki­fogástalannak bizonyult, majd hirtelen csütörtököt mondott. Hozzáértők ja­vasolták, hogy a javításra kijelölt köz­ponti szervizbe juttassam el. A gépet megfelelően becsomagolva, postai úton, ajánlott küldeményként továbbítottam a megadott címre, a Bu­dapest, IX. kér., Üllői út 3. szám alá. A filmszínházak műsorainak 'rend­szeres — yagy gyakori — megtekintése a megyeszékhelyen sem sorolható az olcsó programok közé. Főleg a diákok és nyugdíjasok tapasztalhatják ezt, mármint akik nem rendelkeznek a mér­sékelt árú jegyváltásra jogosító bérlet­tel. Az igazsághoz persze hozzátarto­zik, hogy az ilyen bérletnek is van hát­ránya. Február 8-án e hasábokon tolmá­csoltuk özv. Góbi Istvánná nyugdíjas panaszát ,amiatt, mert az egyik péntek délután hiába mutatta bérletét a Városi mozi pénztárosának, nem kapott tőle jegyet a vasárnapi előadásra. Röviddel utána pedig arról írtunk Sajtóposta ro­vatunkban, hogy Gyarmati Lajosné gyermeke hasonlóan járt pórul a diák­bérletével. A történtek summájaként adtuk közre olvasónk javaslatát: meg­oldást jelentene, ha a műsor összeállítói idejében, például a plakátokra nyom­Mindez körülbelül tavaly ilyenkor tör­tént, s azóta semmi hír a sorsáról. Rek­lamáltam ugyan a postahivatalban, ahol közölték, hogy az illető céggel lép­jek^ közvetlenül kapcsolatba. Én ez utóbbira hajlandó lennék, ám a baj az, hiába írom érdeklődő soraimat, válaszra sem méltatnak. —kesereg tatva jeleznék, hogy erre és erre az elő­adásra nem érvényesek a bérletek! A közérdekű ügyben vizsgálatot folytattak a moziüzemi vállalat illeté­kesei, s a megállapításukról, intézkedé­sükről így tájékoztatott bennünket a kecskeméti Városi filmszínház vezető­je, T. Nagy Károlyné: — Az általunk forgalmazott diák- és nyugdíjasbérletek tulajdonosai körében évekig nem merült fel igény az elővételi jegyekre vonatkozóan. így azután csak a teljes áron eladott belépők esetére kor­látoztuk az elővétel lehetőségét. Idén január óta azonban többször is meggyőződtünk arról, hogy a fiatal és idős bérleteseink egyaránt óhajtják, hogy ne csak aznapra, de későbbre is vásárolhassanak jegyet. A döntés megszületett: február 20- ától a bérletesek is három napra előre megvehetik a jegyeket. Mit ér a használhatatlan ruha? Három gyermek ellátásáról gondos­kodom, így aligha meglepő, amit mon­dok: családomban a fillérekkel is taka­rékosan kell bánni. Persze a szükséges élelmiszerről és ruháról sohasem mon­dunk le. Legutóbb a 16 éves lányom állt elő igényével: szabadidőruhát sze­retne. Jártuk az üzleteket, s kikötöttünk dr. Ruzsáliné helyi butikjában, ahol min­dig tetszetős fazonú ruházati cikkek csalogatják a vevőt. Bár év vége volt, tavaly december 28-a, mégis sokféle áruból választhattuk ki a 1300 forintos ruhát. Lányom örömmel viselte. Majd sor került az első alkalommal való mo­sására ... Bár minden műveletet a leírt utasítás szerint végeztem, a következmény el­szomorító: a ruha felső része megnyúlt, a nadrág egyik szára pedig körülbelül 10 centivel rövidebb lett. Azonnal felkerestem a butikost, aki eléggé közönyösen fogadta panaszo­mat, azután tudtomra adta, hogy nincs módjában kártalanítani. Tisztában vagyok vele; nem a kiske­reskedő gyártotta a terméket - sőt a tisztításának receptjébe sem volt bele­szólása —, de ő adta el nekem, amiért valamiféle felelősséget illik magára vál­lalnia. Vagy fogadjam el a használha­tatlan árut, a ráfizetést, arra gondolva, hogy nem volt kötelező vásárolnom? Hordós Tiborné Csengőd, Dankó u. 29. Megjegyezzük: Ruházati cikkeknél a vételtől számí­tott hat hónap az úgynevezett kötelező alkalmassági idő, feltéve, hogy a ható­sági előírás, a szabvány, illetve a minő­ségi tanúsítvány nem tartalmaz ettől eltérő határidőt. E hat hónapon belül a vásárló érvényesítheti a szavatossági igényét, ami azt jelenti, ha az áru javí­tás révén sem válhat rendeltetésszerűen használhatóvá, az érintett eladónak — esetünkben a butikosnak ki kell cserélnie, vagy a vételárat visszatéríte­nie. Mivel olvasónk reklamációjával hiába fordult a kereskedőhöz, javasol­juk, hogy kérjen vizsgálatot a megyei kereskedelmi felügyelőségtől! ORGOVÁNYI PANASZOK NYOMÁBAN Megszüntetik a zsákutcát Az orgoványi Nyár utcában igen régóta ismétlődik a furcsa jelenet: az áthaladási szándékkal bekanyarodó te­hergépkocsi váratlanul egy zárt kapu­val találja magát szemben. A sofőr jobb híján rádöbben, hogy zsákutcába tévedt — közúti tábla mindezt nem jelzi előre —, ahonnan kénytelen visz- szatolatni, ám ha nincs utánfutója, vagy kisebb méretű a jármű, akkor nagynehezen meg is fordulhat, s úgy hagyhatja el a területet. „Ezért a tarthatatlan körülményért a helybeli szakigazgatási szerv a felelős, amely ígéretének valóra váltását egyre csak halogatja. Ugyanis a közcélra szükséges magánterület kisajátítása már korábbban megtörtént, amit máig sem követett gyakorlati lépés. Vajon meddig kell erre várni? .. .” E sorokat a napokban hozzánk érke­zett levélből idéztük. Ezzel kapcsolato­san az Orgoványi Községi Tanács elnö­kétől, Kristóf Lajostól kaptuk az alábbi felvilágosítást: — Való igaz, már a 80-as évek elején elhatároztuk, hogy a Nyár utcát teljes hosszában alkalmassá tesszük a közle­kedésre. Akkortájt sor is került a hi­ányzó négyzetméterek kisajátítására, amit az érintett idős tulajdonos zokon vett. Részint emiatt nem folytattuk e munkát, másrészt azért, mert a kör­nyék beépítettsége sem indokolta. Azó­ta persze épültek új házak az utcában, meg talán nőtt az átmenő forgalom iránti igény is, amire eddig nem figyel­tünk fel kellőképpen. Ez a mi hibánk, amit igyekszünk mihamar korrigálni. A jelenleg akadályt jelentő kaput eltá­volítjuk, az úttesti szakaszt megfelelő­en kialakítjuk, s utána megindulhat a közlekedés. Ezen intézkedésünkig a la­kosság megértő türelmére számítunk. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 ÜZENJÜK Györki Istvánnak, Szakmárra: La­punk február 18-ai számában írtunk arról, hogy a Ganz Villamossági Mű­vek Tüzeléstechnikai Leányvállalatá­nak szakemberei új cserépkályha-gázé- gőt kísérleteztek ki, amely nemcsak ve­gyes tüzelésű, hanem fafűtésü kályhá­hoz is használható, s egyik előnye: kí­méli a kéményt. Az immáron több évti­zede ismert Héra tipusú gázégőt felvál­tó korszerűbb égő értékesítésére rövi­desen megkezdődik. Gyulai Józsefnénak, Tiszakécskére: Ha a gyeden lévő anyuka hosszabb kórházi ápolásra szorul, arra az időre lemondhat a gondozási ellátásról, s igé­nyelheti a táppénzes állományba vételt. Ugyanakkor az apuka vállalkozhat a 2 éven aluli kisgyermek gondozására, s ez okból fizetés nélküli szabadságot kérhet munkahelyén, sőt — mert a gyermekét egyedül nevelő szülőnek mi­nősül—; a gyedre is jogosult. Az e tár­gyú levelében foglaltak alapján java­soljuk Önnek és házastársának, hogy a munkáltatójuktól utólag kérjék az em­lített jogszabályok alkalmazását. Ha ezzel kapcsolatosan nehézségük tá­madna, igényeljék a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság segítségét. Horváth Ferenenének, Apostagra: Önt helyesen tájékoztatta a munkaa­dója, hiszen a hatályos rendelet egyér­telműen leszögezi, hogy a 19. életévét betöltött gyermek után akkor is meg­szűnik a családi pótlékra való jogosult­ság, ha még nem fejezte be tanulmá­nyait a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán. Ha ez esetben anya­gi gondok lesznek a családban, célszerű szociális segélyért fordulni a munkahe­lyi szakszervezeti bizottsághoz, s a he­lyi tanács-vb szakigazgatási szervéhez. Id. Kardos Lajosnénak, Fülöpszállás- ra: Ma már köztudomású, hogy 70 éven felüli nyugdíjas házaspárok akkor is mentesülnek a televízó előfizetési dí­jának kötelezettsége alól, ha két ellá­tásból élnek. Más az elbírálás azonban, ha az egyik házastárs még nem töltötte be az említett életkort, s rendszeres jö­vedelemmel is rendelkezik, mert ilyen­kor nem jogosult a kedvezményre a nyugállományban lévő házaspár. „Nagyon régi előfizető” jeligére: Amennyiben a nyugdíjas egész éven át munkaviszonyban áll, őt is megilleti a 12 ezer forint alkalmazotti kedvez­mény. Ezt alapul véve, valójában nem is évi 96, hanem 108 ezer forint összes jövedelemig élvez adómentességet a nyugellátásban részesülő állampolgár. Papdi Zoltánnénak, Kelebiára: Ha gyes idején újból szül a nő, utána vá­laszthat — az előírt társadalombiztosí­tási feltételek meglétekor —, hogy ter­hességi-gyermekágyi, vagy gyermek- gondozási segélyt igényel-e. Aki nem jogosult terhességi-gyermekágyi se­gélyre, az a szülés napjától gyermek- gondozási díjat vagy gyest kaphat. A gyesre jogosító több gyermek esetén az anya mindegyik gyermeke után kü- lön-külön részesül a gondozási segély­ben. „Sürgős jeligére: A legalább 3 hóna­pos munkaviszonnyal s ugyanennyi idejű szakszervezeti tagsággal rendel­kező személy évente egyszer utazhat 50 százalékos kedvezménnyel *— oda- vissza — a MÁV vonalain. Ha ezzel kapcsolatosan nehézségei vannak a munkahelyén, kérje a szakszervezeti titkár, esetleg a szakszervezetek megyei tanácsa közbenjárását. Szabó Istvánnak, Kalocsára: A ta­valy megállapított s azóta folyamatos táppénz alapjául szolgáló 1986. évi ke­resetét a személyi jövedelemadóra, az egységes (10 százalékos) nyugdíjjáru­lékra, valamint a havi 310 forint jöve­delempótlék alapbéresítésére figyelem­mel kell bruttósítani. Másik kérdésére válaszolva elmondjuk, hogy 1985. ja­nuár l-jétől érvényes az a rendelet, mely szerint a megszakítás nélküli kere­sőképtelenség harmincegyedik napjá­tól 5, a kilencvenegyedik napjától pe­dig további 5 százalékkal emelkedik a biztosított táppénzének mértéke. Ha Ön tavaly nyár óta van táppénzes állo­mányban, s e járandóságát nem így számfejtette a munkaadó, kérjen korri­gálást a helyszínen, ám ha ez ered­ménytelen, akkor a bajai társadalom- biztosítási kirendeltségtől. Szatmári Józsefnénak, Gátérra: A 14 éven aluli beteg gyermek utazásához a kísérő orvosi javaslat nélkül is szüksé­gesnek tekintendő. Ha ilyenkor a szülő saját gépjárművét veszi igénybe, az uta­zás költségeit ugyanúgy kell részére megtéríteni, mintha tömegközlekedési eszközt használt volna. E térítés — kel­lő okmányok beküldésével — a lakó­hely szerinti társadalombiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől) igé­nyelhető személyesen vagy levélben. „Vérnyomásmérő” jeligére Kecske­métre: Az egészségügyi kormányzat tervezi, hogy a Szovjetunióból beszerez olyan vérnyomásmérő műszereket, amelyeket hazánkban gyógyászati se­gédeszközként kaphatnak meg a bete­gek. Az erre vonatkozó konkrét intéz­kedésekről idejében tájékoztatnak az illetékes szervek. Vona Lajosnak, Lajosmizsére: Érte­sülésünk szerint már nem gyártják Ma­gyarországon a vászon alapanyagú gépkocsiponyvát. Helyette műanyag­ból készült ilyen terméket vehet meg a járműtulajdonos, s ha azt vázzal együtt használja, jól szellőzik a kocsi. Mivel ez az áru jelenleg nem kapható a megye- székhelyen, s a környékbeli nagyobb helységekben, javasoljuk, hogy a meg­vásárlása végett keresse fel a fővárosi szaküzleteket. Zubor Mihálynak, Lakitelekre: A Polgári Törvénykönyv leszögezi, hogy az úgynevezett előszerződés köte­lez a szerződés későbbi megkötésére. Ez alól persze van kivétel, például ak­kor, ha bármelyik fél bizonyítja, hogy az előszerződést követően létrejött kö­rülmény kizárja a szerződésben foglal­tak teljesítését. Ami a munkábaállásá- val kapcsolatos hasonló gondját illeti, az jogsértést sejtet, hiszen az Önnek felajánlott portási munkakör más sze­méllyel történő betöltése ellentmond a birtokában lévő előszerződés tartalmá­nak. Ilyen vitás ügyben bíróságnak van hatásköre dönteni, elhelyezkedéséhez azonban csakis a tanács nyújthat érde­mi segítséget. Sereg János Sükösd Hunyadi u. 41. KECSKEMÉTI BÉRLETTULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Elővételben is kaphatók mozijegyek j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents