Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

1988. március 14. • PETŐFI NÉPE • 3

BÍZNAK ÖNMAGUKBAN — BÍZNAK A JÖVŐBEN

Falugyűlés Madarason

• Az új orvoslakás.

„MÁS A SÜLYA, HA CSAK KISKŐRÖS, S MÁS, HA A VÁROS ÉS TIZENHÁROM KÖZSÉG LÉP FEL”

Ha meglátom Madaras község határának jelzőtábláját — gyakran és szívesen jövök ide —, mindig három dolog ötlik az eszembe. A nyílegyenes, széles utcák, a messze földön híres úttörőzenekar és a világ legnagyobb szarmata kori temetője, melyet itt ásott ki a bajai múzeum tudós igazgatója. Kőhegyi Mihály. A falugyűlésre igyekezve kíváncsi várakozást éreztem, vajon mi szépet, újat teremtettek a madarasi emberek, kiheverte-e a falu a szomorú iskolatűz okozta csapást.

Takarékosan, meggondoltan

Krizsák Károly tanácselnök az 1986- os és 87-es esztendőkről összefoglalva tett jelentést. Amint elmondta, a pénzeszközök szűkössége, megérkezésük bizonytalansága visszafogott, óvatos gazdálkodásra késztette a tanácsot, s ennek következményeként jelentős pénzmaradvány keletkezett. Miután ez a helyzet takarékosságot, a fejlesztési feladatokban pedig gondos rangsorolást eredményezett, az 1987-es esztendőt már jó alapokról indíthatták. Sőt, előbbre jutottak az útépítésben, a Kossuth és a Nagyváradi utcában több mint egy kilométernyi készült el. Az újfalusi autóbuszvárónál megépült a forduló, társadalmi összefogásnak köszönhető a 200 négyzetméternyi járda. (A társadalmi munka értéke több mint 4 millió forintra rúgott.)

Orvoslakás,

arzénmentesítő,

iskola

Vigyázni kell a lakosság egészségére, s aki ezt teszi, azt meg kell becsülni — határoztak a madarasiak, és orvosuknak nagyon szép házat építettek, nem sajnálva sem a fáradságot, sem a majd másfél millió forintos költséget. Felnőtt és gyermek egészségének egyaránt feltétele a tiszta, jó ivóvíz. Ezt szolgálja a hidroglóbusz tövébe telepített arzénmentesítő. A tanács egyébként a gyertnekintezményeket és a szociális ellátást részesítette előnyben. Míg a művelődési ház elektromos hálózatát felújították, a tanácsháza épületének hasonló rekonstrukciójára már nem futotta. Csakúgy a Kolozsvári és a Mátyás király utca burkolatának befejezésére, bár a munka négyötödében elkészült.

Az egész ország közvéleményét megrázta a község általános iskolájának pusztulása. Azóta áll már az új épület, 2 milliós költségét az Állami Biztosító jórészt megtérítette. Most a központi fűtés bevezetését tervezik. Nem állnak el Madarason a településfejlesztési tanácsrendeletükben elhatározott útépítéstől sem, az idén a Zrínyi és a Táncsics utca következik. Fejlesztési hitelt vesznek fel e célra, és számítanak az utca lakóinak támogatására is.

Előrehaladott tárgyalások folynak egy szakáruház létesítéséről. Az ügy érdekében a bácsalmási áfész összefogott a madarasi tanáccsal, és a helyi Béke Tsz 6 millió forintot ad az építkezéshez. Ha elkészül, a lakosság minden élelmiszert, ruházati és iparcikket megvásárolhat helyben, jó körülmények között.

Vigyázzunk a környezetre!

Dr. Szendrei József gyógyszerész mindig szót emel a jó ügy érdekében. Most a környezet védelmével kapcsolatos tennivalókra figyelmeztetett. Mint mondta, a tiszta, gondozott település meghatározza a lakosság testi és lelki jó közérzetét. Sok fát és sok virágot javasolt, és üdvözölte a rövidesen megvalósuló szemétlerakó hely tervét. Amint elmondta, a kutak tűréshatáron felüli mennyiségben tartalmaznak arzént,

Gál Zoltán

Helyén a parabolaantenna, műsor jön az égi csatornán

• Parabolaantenna — a város fölött. (Tóth Sándor képriportja)

CSikeres volt az akció, szombaton gyorsan k^a helyére került a 3,2 méter átmérőjű parabolaantenna — szükség volt a nagyobb méretre, mivel Kecskemét a műhold vételkörzetének határán fekszik —, s délutántól kísérleti jelleggel már a megyeszékhely 6850 lakásában nézhették a Skychannel (szó szerinti fordításban égi csatorna) műsorát, amely a megyei tanács épületének tetejéről kábelen jut el a hálózatba már bekötött otthonokba.

Ezt az adót a kevésbé nézett Pozsony helyén lehet fogni. Akinek teletextes a tévéje, az az egyéb információk mellett a részletes programot is olvashatja — természetesen angolul.

Márton Lajost, az IKTVigazgatóját telefonon hívtuk fel, s ő elmondta: még márciusban nézhető lesz a szintén műholdon keresztül közvetített Superchannel, és bemutató jelleggel a francia nyelvű TV 5 is eljut a kábeltévé-tulajdonosokhoz.

Az idén további kétezer lakást kötnek be a hálózatba, s felkészülnek technikailag a közvetlen műsorszóró műholdak (DBS) programjainak vételére is. A későbbiekben mód lesz arra, hogy a most elhagyott programokat — amelyek helyére az új csatornákat sorolják — is visszaállítsák.

• Soós Péter százados indulásra kosz.

• Szerelés a megyei tanács épületének tetején.

• Leszállt Kecskeméten a helikopter, fölkötii/ik az óriás lavórt.

Hogyan dolgozik a városkörnyéki bizottság?

mely ugyan nem jeleni közvetlen veszélyt, de hosszabb idő alatt károsodást eredményezhet az emberi szervezetben. A víztisztító hamarosan elhárítja a veszélyt, a megyei és a községi tanács összefogásával egészséges ivóvízhez jut a lakosság.

Rapcsák István csatlakozott az elhangzott véleményhez, hangsúlyozva, hogy mindenki érezze a kötelességének a rend és tisztaság megterémtését és megóvását. Vavra Sándor MÁV-nyug- díjas a központi autóbusz-megálló elégtelen vízelvezetése miatt emelt szót, jogos panaszára az elnök azonnali intézkedést ígért.

A Hazafias Népfront titkára, Fazekas Gyula, aki a falugyűlést levezette, családi okok miatt elköltözik Madarasról — jelentette be Mamuzsits Sándor, a községi pártvezetőség titkára. Megköszönte Fazekas Gyulának a falu érdekében sok évig végzett áldozatos munkát, majd a falugyűlés Bogácsi Károlyt választotta meg a HNF titkárává.

A falugyűlés után azon gondolkodtam, hogyan lehetne röviden összefoglalni a benyomásaimat. Panaszt hallottam, — panaszkodást nem. Alapos, átgondolt beszámolót igen, — hebehurgya okvetetlenkedést nem. Előremutató terveket igen, — kishitűséget nem. A madarasiak bíznak önmagukban, tehát — bíznak a jövőben.

A Kiskőrös vonzáskörzetében lévő tizenhárom település — együtt a várossal — 1984 áprilisában megalakította a városkörnyéki bizottságot, amelynek tagja mind a tizennégy tanácselnök. A bizottság elnökévé a Kiskőröst képviselő dr. Oláh Pált választották. Igaz, nem valami ki nem mondott, kötelező tekintélyelv alapján, s a bizottság sem azért jött létre, hogy helyettesítse a megszűnt járási hivatalt.

— Ezt annál inkább sem tehetnénk meg — mondja dr. Oláh Pál —, mert a városkörnyéki bizottságba való belépés — ellentétben a járásokkal, ahová eleve tartozott egy-egy település — minden község részéről önkéntes, s lehetőség van a kilépésre is. Itt a tagok egyenjogúak, egyenrangúak, minden szavazat ugyanannyit ér, függetlenül a település lélekszámútól.

Pénz nélkül és pénzzel

Az azonban más kérdés, hogy jelentős együttműködés alakult ki már a korábbi esztendőkben is a város és a környező községek között a kereskedelemben, ipari szolgáltatásokban, oktatási és közművelődési területen. Ez volt az alap, erre épült fel a tartalmában más jellegű kapcsolat.

Bár a kiskőrösi tanácselnök állítja, hogy a kisebb dolgokat pénz nélkül is meg lehet oldani, s ezt bizonyítja is néhány példával, egyebek közt a menetrend összehangolásával, azért a bizottság már 1985-ben megszavazta a városkörnyéki pénzügyi alap létesítését. Ez azt jelenti, hogy a tanácsok lakosonként 25 forintot fizettek be a közösbe, s így 1 millió 447 ezer forint jött össze. Egy esztendőben. De az eredetileg három évre szóló megállapodást az alapképzésről időközben megtoldották még kettővel. A bizottság tagjait nem is kellett nagyon kapacitálni, mert az eltelt időszak hamar bizonyította a köl- csönalap hasznát, szükségességét.

Most 4,7 millió forint van a településeknél, amelyet azok folyamatosan,-a megállapodás.nak megfelelő ütemben fizetnek vissza. Forog tehát a pénz. Csengőd 1,4 milliót kapott telekkialakításra, Soltvadkert 1 milliót a tó vízminőségének javítására. Akasztó az iskolaépítés hiteleit törlesztette a kétmillió forintból, míg Fülöpszálláson útépítésre költötték az 1,3 milliót. Az alapszabály lehetőséget ad vissza nem térítendő támogatás odaítélésére is. így kapott 350 ezer forintot a térségi feladatokat is ellátó MHSZ-szervezet, s jutott százezer forint a kiskőrösi könyvtár hangos anyagának kialakítáTöbbségi

szavazással

A döntés többségi szavazással történik. Ez demokratikus is, viszont kérdés, hogy sikerül-e teljesíteni minden település kérését?

— Eddig még sikerült, jóllehet senki nem jelentkezett irreális igénnyel — nyugtázza dr. Oláh Pál. — A tanácselnökök ismerik egymás gondjait, így a segítő szándék mellett van egyfajta kontroll is. 1990-ig még további hétmillió forintot tudunk adni a tervek szerint. A községek — mert döntően ők profitálnak az alapból — már bejelentkeztek fejlesztési elképzeléseikkel.

Császártöltés még az idén kap 2 millió forintot két részletben a földgázbekötésre, Kaskantyú is júniusban 1 milliót kövesút építésére. Ezek lényegében kamatmentes kölcsönt jelentenek, s a viszonylag nagy összeggel előbbre hozható egy-egy beruházás. Jövőre Imre- hegy 2 millió forintot fordíthat az iskolaépítésre, és újra kért Soltvadkert is 2 milliót a művelődési ház létesítésére, de erről még nincs döntés. Tervezzük egy újabb pénzügyi alap összehozását az önálló, Kiskőrös és vidéke újság kiadására. Ezt a kérdést következő ülésünkön vizsgáljuk meg.

A bizottság mellett társulások

A bizottság megbeszélésein — a pénzelosztáson kívül — számos fontos, a körzet egészét érintő téma napirendre kerül. Rendszeresen visszatér a helyi és a helyközi közlekedés, a kereskedelem, s ezen belül a 3 áfész tevékenysége, az ipari szolgáltatás helyzete, a munkaerő és a foglalkoztatás kérdése, a szakmunkásképzés, az egészségügyi, ellátás, anya- és gyermekvédelem, a családsegítő központ munkája, a Vadkerti-tó fejlesztése, a postai szolgáltatások, hogy csak néhányat említsünk.

Ez utóbbinál érdemes egy pillanatra megállni. A távhívásos telefonközpont volt az első igazán nagy közös munka, egy megkezdett fejlesztés, amely a városkörnyéki bizottsági együttműködésben teljesedett ki. Öt-öt millió forintot tett le ugyanis a város és a községek, s ehhez jött még a kötvényjegyzés. Az akció sikeres volt, következett a folytatás. Ugyanis nem csak telefonügyben érezhető, hogy más a súlya a problémának, ha az csak Kiskőröst vagy a körzet egy-egy települését érinti, és megint más, ha a város és a tizenhárom község (60 ezer lakos) együtt lép fel.

De mivel minden ügyben nem kell minden településnek részt venni, így kisebb társulások is létrejöttek — állandó feladatok megoldására. Nyolc

község belépett a útfenntartó társulásba. Az ipari árellenőrzés központja Kiskőrös. Innen, valamint Kecelről, Soltvadkertről és Csengődről látják el a térségben az építési hatósági munkát. Akasztóhoz és Soltvadkerthez .társult hat, illetve öt község a pénzügyi belső ellenőrzésre. E módszerrel megvalósult a hatékony szakmai munka és még pénzt is megspóroltak. így aztán újabb társulások megalakításával foglalkoznak, például szabálysértési ügyekben, gyámügyben, s szerveződik a Kiskőrös —Soltvadkert—Kecel idegenforgalmi vállalkozás is.

Miért jó Csengődnek?

És hogyan látja a városkörnyéki bizottság eddigi működését egy községi tanácselnök? Mondjuk, Csengődről Égető Árpád.

— Kezdettől örültem ennek a testületnek — szögezi le a tanácselnök. — Úgy gondoltam, lesz egy fórumunk, ahol megtárgyalhatjuk a térségi közös dolgainkat, több információhoz jutunk. Mert a járás nem akadályozott bennünket, sőt sokszor tevőleges segítséget is adott, de a község és a megye közé ékelődött, s ráadásul elválasztotta egymástól,az egyes településeket is.

Égető Árpádot kritikus embernek tartják, hihető tehát, amit mond: a város nenj telepszik rá a bizottságra. Sőt, az együttműködés elsősorban a kisebb községek alapvető érdekét fejezi ki. Amelyeket inkább a saját múltjuk, az én házam, az én váram szemlélet zavar a továbblépésben.

— De mindez oldódik állapítja meg a csengődi tanácselnök —, hisz a működő társulások bizonyítanak. Az itteni családsegítő központhoz tartozik Páhi, Kaskantyú és Tabdi is. Az építési előadó pedig kijár Akaszfóra, Fülöp- szállásra, Soltszentimrére és Tabdira. Látszik tehát, hogy más feladatra eltérő módon szerveződnek a községe^.

S ebben kimutathatók a gazdasági előnyök is. No meg a kölcsönalapból juttatott pénzek felhasználásánál is. Áruikor mi megkaptuk az 1,4 milliós támogatást 2,3 millió forint volt az, összes fejlesztési pénzünk. Kialakítottuk az építési telkeket, s ezeknek gyümölcse igazából most érik be. Mellesleg a ka- , matmentes hitellel mintegy 220 ezer forintot megspóroltunk.

Érdemes lenne a tanácsok év közben jelentkező fizetési nehézségeinek áthidalására — amelyek a bevételek nem ütemes beérkezéséből adódnak — is gondolni, akár egy külön alap létrehozásával is. Ezt már fölvetettem a bizottsági ülésen. Ez is egy módja ugyanis az együttműködés további szélesítésének.

V. T.

Kardoska jó helyre került

Tekintélyes, fehér kuvasz acsarkodik rám Kecskemét határában, a Szarkás-tanyán, Csertő Gábor portájának kapujában. Ide bizony csak az mehet be, akit a háziak is látni akarnak. A testes, jókötésű gazda elém siet, s lecsendesíti a bizalmatlan ebet.

Mondom, azért jöttem, hogy megismerjem azt a kistermelőt, aki mangalicát kapott a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől. Történt ugyanis, hogy amikor a közelmúltban az Alföld Szakszövetkezetben járt Váncsa Jenő, ellátogatott Csertő Gáborék kisgazdaságába is. Az itt látottak, s a kistermelő sokéves eredményei annyira megtetszettek neki, hogy hamarosan egy törzskönyvezett, őshonos mangalica tenyészkant küldött ajándékba.

— Nem örülölcánnak, hogy írni akar rólunk. Anélkül is van épp elég irigye az embernek—mondja Csertő Gábor, de azért körbevezet a takaros portán. Sok paraszttanyán jártam már, de még ilyen szép rendet, tisztaságot sehol nem láttam. Pedig a gazda és a felesége nem fiatal már. Mindketten nyugdíjasok. Mégis többnyire maguk végzik el a tennivalók javát. A kampánymunkák idején a rokonság is besegít.

— Nem nagyon van idő itt unatkozni — mutat körbe a gazda

— százhúsz birkát, tíz anyadisznót, 40 hízót, 150 gyöngy tyúkot, 300 magyar kendermagos tojót gondozunk. Emellett a 9,5 hold szőlő, a gyümölcsös és a szakszövetkezettől bérelt szántó munkálatait is el kell végeznünk. Sokszor feltettük már a feleségemmel egymásnak a kérdést: miért csináljuk még? Hiszen már pihenhetnénk. Mindig ugyanazt válaszoltuk rá: azért, mert ebben nőttünk fel, ezt szoktuk meg. Én most, 65 évesen is mindennap reggel ötkor kelek, de Ilonka, a feleségem megelőz: igyekszik a piacra. Aztán ellátjuk a baromfit, a nagyobb jószágokat. Utána jöhetnek a kerti tennivalók. Majd, ha ránk esteledik, behúzódok a darálóba tápot készíteni.

' Télvíz idején persze kicsit könnyebb, de a jószágokat ilyenkor is gondozni kell. Aztán ott a szőlő és a gyümölcsfák. Az idén például már január 10-ére megmetszette Csertő Gábor mind a négyszáz almafát.

— Folyamatosan dolgozni kell — magyarázza —, így állandóan minden rendben van, és nem torlódnak össze a tennivalók.

Egy nagyobb épülethez érkezünk. A gazda kitárja az ajtót. Szebbnél szebb birkák bámulnak ránk egykedvűen. Mindenütt patikai 1 rend, tisztaság uralkodik. Csertő Gábor hirtelen lehajol és felkap egy koromfekete kisbárányt: Ebből lesz majd az igazi kos!

Nem messze ettől az épülettől néhány ól sorakozik egymás mellett. Itt, az egyik boxban kapott helyet az új szerzemény, a tíz hónapos mangalica. Kérem vendéglátómat, menjen be hozzá, mert fényképet szeretnék róluk együtt készíteni. Be is lép az ólba, ám a fiatal állat fel-alá rohangál. Uj itt neki még minden. És a gyöngytyúkok rikácsolása is biztosan ingerli. — „Kardoska" — szólítja meleg hangon, de határozottan Csertő Gábor. A malac megáll, figyel. Elkészült a felvétel. A gazda kijön.

— Megtörtént hpt a névadás is — mondja mosolyogva. Elsétálunk a szőlő felé. Ezt az ötvenes évek elején telepítette. Akkoriban a tejiparnál sofőrként dolgozott. Tíz éven keresztül éjszakai műszakot vállalt, hogy nappal művelhesse a háztájit. A gyenge homokföld most szépen terem. Sokéves, kemény munka eredménye ez.

— Egy méter mélyen megforgattuk a talajt — idézi a történteket

— a férgeket kézzel gyűjtöttük össze. Háromévenként, holdanként 5-600 mázsa trágyát juttatunk a földbe. Emellett minden évben megadjuk a vegyes műtrágyát is. Éttől lett jól termő ez a sovány homok.

Bár az utóbbi néhány évben a kemény fagyok miatt a szőlő kevés fürtöt hozott, azért a többi növénynél a termés többnyire biztató. Az állatok is szépen gyarapodnak. Meghálálják a gondoskodást. De most, az adózással hogyan éri meg folytatniuk a gazdálkodást?

— Csökkentettük a disznó- és a hízóállományt is — válaszol rövid töprengés után—, mert az az igazság, hogy az adózással kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Nem akarunk rosszul járni. Sajnos, mi nem ismerjük ki magunkat a rendeletek erdejében, és nincs, aki el tudná magyarázni nekünk, mire számíthatunk a jövőben.

Nézzük a szép kertet, a gyümölcsfákat. Most még hűvös a szél, de bizonyára hamarosan beköszönt az igazi tavasz. Csertő Gábor összehúzza a kabátját és ezt mondja:

— Harminckét éve a semmiről indultunk. Aztán keményen dolgoztunk. Meg is lett az eredménye. Nekünk már a munka és ez a kis gazdaság az élet, a boldogság.

Gaál Béla