Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-09 / 58. szám
1988. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 ELKERÜLI GYÜRÜFÜ SORSÁT Bácsszentgyörgyi látogatás Ha Bácsszentgyörgyről akar írni, legjobb, ha Zengő Pista bácsihoz for- r dúlok — kaptam a felvilágosítást a ga- t rai községi tanácson. — Ó mindent tud t a falujáról, amit csak tudni lehet. Így utam egyenesen a bácsszentgyörgyi Petőfi Sándor utca 31. szám alá vezetett, j (Az olvasónak azonban tartozom egy magyarázattal azzal kapcsolatban, hogy miért Garán érdeklődtem. Nos, azért, mert tíz évvel ezelőtt a két község ! „házasságot” kötött. De talán a testvéri kötelék kifejezés jobban illik kapcsolatukra. Bácsszentgyörgynek, azaz a kistestvérnek ugyanis kereken 300 lakója van, Garának, a nagyobb, de nem idősebb testvérnek pedig éppen tízszer annyi.) — E parányi község hat évszázados létének az a titka, hogy a Duna és a Kígyós árterületének rejtekében, de ugyanakkor országos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. Tudomásom szerint Mező-Szentgyörgy neve 1391-ben szerepel először — egy birtokvita kapcsán — a Zichy okmánytárban. Nevének előtagja többször változott az évszázadok folyamán, de Szent Györgynek ajánlott temploma nyomán az utótag a mai napig megmaradt. Amikor pedig a felszabadulás után, 1947-ben községgé alakult, megkülönböztetésül a Bács előnevet kapta — tudtam meg Zengő Istvántól, aki itt született 82 esztendővel ezelőtt, és mint mondja, nem is szándékozik elköltözni innen, sem a nagyközségbe, Garára, sem a városba, Bajára. Egyébként szükség van itt őrá. Honnan vennének a helyébe könyvtárost? És ugyan ki gondozná, és mutatná meg a látogatóknak a helytörténeti gyűjtemény kincseit, melyeket egyébként éppen az ő lelkes kutatómunkájának köszönhetünk. — Bizonyos, hogy vannak néhányan, akik úgy vélik, jobb lenne a régi önállóság —'kapcsolódott be a beszélgetésbe Hajzer Jenő, a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet ágazatvezetője, elöljárósági tag.—Az viszont bizonyos, hogy aligha lenne Bácsszentgyörgynek tiszta ivóvize, ha a garaiak nem segítenek. A 7 milliós költséget ugyanis a helybeliek nem tudták volna előteremteni. A jó ügy érdekében mindenki összefogott, társadalmi munkával, munkagéppel, anyagiakkal. A bajai OTP munkatársai nemcsak a hiteleket intézték el, de még ki is jöttek a községbe, hogy ne kelljen a lakosságnak Bajára fáradnia. Kilencven- száz körül van a porták száma a községben . Az öregeknek elengedték a díj felét. Nagy vivmány — nem sok kistelepülés dicsekedhet vele —, hogy a szemetet összegyűjtik és elszállítják. Eleinte talán még idegenkedtek tőle az emberek. — Ugyan, ki látott már olyat, hogy a faluban is összegyűjtik a hulladékot? Van itt hely bőven, ahova le lehet rakni, vagy el lehet ásni—de a jót könnyű megszokni. Ma már mindenki természetesnek tartja, hogy jön a garai költségvetési üzem gépkocsija, és még a salakot is összeszedi.- Törődnek most az idősek sorsával is — tette hozzá a házigazda. — Tizenhatan vannak, akiknek mindennap autó hozza az ebédet. Rövidesen elintéződik, hogy az ügyeletes orvos kijön Bajáról a betegekhez. Ha az életkörülményeket sikerül javítani, jobban ragaszkodnak majd az emberek a szülőfalujukhoz. Most mintha megállt volna az elvándorlás, tavaly például két új ház épült. — Nemcsak az infrastruktúra kiépítése lényeges, fontos a munkaalkalmak megteremtése is. A termelőszövetkezetnek eddig is volt itt vágóhídja, az idén a juhtenyésztés és a bőrfeldolgozás kibővítésén fáradozunk. Nagyon jó hímzőszakkörünk van, 10-12 ügyes kezű asz- szony szerepelt már szép sikerrel országos és megyei kiállításokon. Mi lenne, ha ők díszítenék a kikészített juhbőrö- ket, irhabundákat? Ilyen és hasonló módon szeretnénk legalább 20-30 embernek még helyben munkát adni—mondja határozottan az elöljáró. — A lányom a tanítónő, és bizony itt nem kell a nagy létszám okozta nevelési gondokkal küzdeni. Az alsó négy osztály van csak itt, a felsősök Garára járnak. Mi mégis azt mondjuk: — Ha ösz- szefogunk, Bácsszentgyörgy nem fog Gyűrűfű sorsára jutni. Hat évszázados történelme alatt mindig öt-hatszáz lakos találta meg itt a boldogulását. Hisz- szük, hogy eljön az idő, amikor az emberek új ra felfedezik a tiszta levegő, a tágas tér, a csend és nyugalom jóságát-szépsé- gét. Ez pedig nálunk együtt megtalálható. Gál Zoltán Áruház kabinettel NEM SZERETIK A TÜDÖSZÜRÉST? Hívás nélkül is lehet menni Újabb kereskedelmi létesítmény, a Bükk Áruház nyílik Miskolcon. A több mint ötezer négyzetméter alapterületű üzletben a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat, a Borsodi Ruházati Kereskedelmi Vállalat, valamint a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kínálja áruit. Az áruházban oktató- kabinetet is létesítettek az ipari tanulók oktatására. A múlt évben Kecskeméten a 70 ezer értesített lakos közül mindössze 40 ezren jelentek meg tüdőszűrésen. Az idén a január 1. és 10. között beidézetteknek csak 10 százaléka vette igénybe a szűrési lehetőséget. Vajon miért nem veszik komolyan az emberek a tűdőszűrést? A többi között erről beszélgettünk dr. Szelei Piroskával, a kecskeméti tüdőszűrő állomás főorvosával. — Amíg az ember egészséges, addig nem megy orvoshoz. Bizonyára a szűrésről is megfeledkezik, ha nem küldenek értesítőt. Előfordult már ilyen? — Igen, de ez nem gyakori. A karto- nozókban minden 14 éves és annál idősebb lakost számon tartunk a tanácsi lakásjelzés alapján. Minden héten tájékozódunk az ügyfélszolgálati irodán, hogy kik költöztek Kecskemétre, vagy kik hagyták el a várost. A nyolcadik osztályosok pedig szervezetten jönnek az iskolából a szűrésre, őket értesíteni sem kell. Egyébként minden hívás nélkül el lehet jönni, reggel 8-tól este fél 6-ig az emberek rendelkezésére áll a tüdőszűrő állomás. — A kisebb településeken szinte eseményszámba megy a tüdőszűrés. Ott szinte mindenki megjelenik. Itt mi történik azokkal, akik a hívás ellenére sem jönnek el? — A tüdőszűrést miniszteri rendelet írja elő. Ha azonban valaki nem veszi igénybe, nem tudunk vele mit csinálni. Olyan is volt már, hogy a felszólító levelek sorozatát küldtük, és az illető egyszerűen nem vette át. Az embereket nem lehet kényszeríteni arra, hogy eljöjjenek. Szerintem a meggyőzés a legfontosabb. — Talán nem is a hanyagság, hanem inkább a bizalmatlanság tartja távol az embereket. Nem hisznek igazán a szűrésben. A rákot például — a köztudatban így él — nem is mutatja ki időben a röntgen. — Ez nem így van. A kiterjesztett szűréssel olyan betegségeket ismerhetünk fel, amiket időben felfedezve gyógyítani lehet. Valamikor a tbc megállapítása volt a döntő feladatunk, ma már nem csak ez. Sajnos, egyre több a tüdőrák, a halálozási statisztikában meg is előzte az emésztőszervi rákot. Ha panaszmentesen jön ide valaki, és a röntgen elváltozást mutat a tüdejében, akkor van legtöbb esélye a gyógyulásra. — Mire terjed még ki a vizsgálat? — A szűrés során a krónikus légúti betegségekre is fény derülhet. Az ilyenbetegségben szenvedőket már itt, az intézetben ellátjuk. A szíven mutatkozó elváltozásra is felfigyelünk, és azonnal a megfelelő szakemberhez irányítjuk a beteget. A szűrés alkalmat ad arra is, hogy rátekintsünk a bőrre, és felfedezzük elváltozásait. — Gyakran fordul elő rendellenesség? — Évente 25-30 főnél találunk valamilyen bőrbetegséget. Vizsgáljuk még a vizeletet is, amely jelezhet rejtett cukorbetegséget és egyéb vesemegbetegedéseket. A vérnyomásmérés során évente legalább 600 egyénnél állapítottunk meg magas vérnyomást. A kóros elváltozásokról jelzést küldünk a körzeti orvosnak. Ezen kívül a nők emlőszűrést és nőgyógyászati rákszűrést is igénybe vehetnek. Egy év óta minden-' nap van intézetünkben ilyen jellegű szűrés egy jól felszerelt rendelőben. Hétfőn és szerdán tíztől fél 6-ig, kedden, csütörtökön és pénteken 8-tól 16 óráig tart a rendelés. — Nem jár sok tortúrával ez a sok vizsgálat? Ettől nem kell tartani. Ugyanis a szűrés jól megszervezett. Minden egy helyen van. Aki eljött tüdőszűrésre, annak ki sem kell lépnie a folyosóra ahhoz, hogy a többi vizsgálaton is részt vegyen. Már csak azt kellene az embereknek megérteniük, hogy mindez az egészségük érdekében történik. Benke Márta NÉPI ELLENŐRZÉS KILENC MEGYÉBEN Közérzetvizsgálat A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az év első felében 9 megyére kiterjedő vizsgálaton méri fel, miként valósultak meg a gyakorlatban a lakosság élet- körülményeinek, közérzetének javítását szolgáló központi intézkedések, a különböző szintű területi tanácsok, intézmények, vállalatok, illetve szövetkezetek hogyan segítették e döntések va- lóraváltását. A vizsgálat elsősorban a foglalkoztatással, a szociális és az egészségügyi ellátással, a kommunális szolgáltatásokkal, valamint a lakosság és a tanácsok kapcsolatával összefüggő kérdé-. sekre terjed ki. A népi ellenőrök többek között értékelik a munkaerőközvetítő irodák, a munkaügyi információs szolgálatok működési tapasztalatait, a fiatal pályakezdők, munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeit, az átképzésben részt vevő dolgozók támogatásának módjait, a nyugdíjasok, illetve a kistelepüléseken élő nők foglalkoztatásának helyzetét. Összegzik a lakáshoz jutás és a lakásépítés támogatásának helyi módszereit, a tanácsi bérlakások elosztásának rendjét, a rászoruló, szociális támogatást igénylő családok segítésének helyi Tehetőségeit, valamint az egészségmegőrzéssel, az egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok elvégzésének feltételeit. Emellett az egyes országrészeket vizsgálva választ keresnek arra is, kielégítően alakul-e a lakosság ellátása napi fogyasztási cikkekkel, az igényeknek megfelelőek-e a kommunális szolgáltatások, s ezek fejlesztéséhez milyen mértékben sikerült igénybe venni a lakosság közreműködését, anyagi hozzájárulását. Végezetül a tanácsok és a lakosság ka*pcsolatát elemezve nagyító alá veszik' az állampolgári beadványok intézésének módját, az ügyfélszolgálati irodák működésének tapasztalatait, illetve a székhely és a társközségek együttműködését, az elöljáróságok tevékenységét. A vizsgálat előkészítésében elsősorban a lakosság véleményére, jelzéseire támaszkodnak a népi ellenőrök. Ezért számos helyen ankétokat, lakóhelyi, munkahelyi, ifjúsági fórumokat szerveznek, s az így szerzett információk alapján alakítják ki a vizsgálat programját, kérdéseit. Ezzel együtt hasznosítják a témához kapcsolódó, korábbi népi ellenőrzési vizsgálatok megállapításait, illetve a közérdekű bejelentések, javaslatok és az egyéni panaszok intézésének tapasztalatait. A közélet tisztaságáért Sok minden késztetett arra, hogy a közélet tisztaságáról, jelenlegi helyzetéről elmondjam véleményemet. A téma ma különösen két ok miatt fontos és időszerű. Az egyik az, hogy a közélet tisztaságának kérdéseiről az utóbbi időben nagyon kevés szó esik. Ebben bizonyára szerepe van annak, hogy elsősorban gazdasági életünk gondjai, a stabilizáció feladatai foglalkoztatnak mindenkit. Pedig annak jelentősége, hogy a közélet szereplői, tehát mindazok, akik a közügyek intézésében akár „hivatásosként”, akár társadalmi megbízatás keretében részt vesznek, a munkahelyükön és magánéletükben tanúsított magatartásukkal miként jelennek meg a nyilvánosság előtt, mind a társadalmi közérzet, mind pedig a politikai hangulat szempontjából vitathatatlan. Az emberek ugyanis egy szervezet működéséről általában az ott dolgozók, különösen pedig a vezetők magatartásán keresztül alkotnak véleményt. A másik ok, ami a témát aktuálissá teszi: az utóbbi időben munkám során egyre gyakrabban találkozom olyan jelenségekkel, amelyek társadalmi rendszerünktől idegenek, vagy legalábbis azoknak kellene lenniök. Elsősorban nem azokra a — ritkán felderíthető — korrupciós jellegű bűncselekményekre gondolok, amelyek milliókban ki nem fejezhető erkölcsi károkat okozva végül is a bíróságok elé kerülnek. Hanem azokra, amelyek ugyafl -^»jogászi nyelven mondva — nem „tényál- lásszerűek”, azaz, nem minden részletükben bizonyíthatóak, de ha másként nem is, erkölcsileg mindenképpen elítélendők, mert sértik vagy sérthetik a közélet tisztaságát. Furcsa, de ilyen lehetőséget néha maga a jogszabály teremt. Az ügyészségnek például az építési engedélyezési eljárások törvényességét vizsgálva, — amely a magántervezési tevékenységet is érintette —, már 1974-ben felvetették: az ÉVM tiltsa meg azt, hogy az építésügyi hatóságok dolgozói magántervezői tevékenységet végezhessenek, illetve műszaki vezetői feladatot vállalhassanak. Mert bár formálisan az államigazgatási eljárási törvényben rögzített összeférhetetlenségi előírásokat neip szegték meg, nem tartottuk a közélet tisztaságának szempontjából szerencsésnek azt, hogy például az egymással szembeni asztalnál ülő építési előadók egymás terveit bírálják el; hogy az építési hatóság vezetőjének műszaki tervei alapján egyik beosztott adja ki az építési engedélyt, vagy hogy a tanács embere annak az épületnek a műszaki vezetését vállalja el, amelyre ő adta ki az építési engedélyt. Az állampolgárok ugyanis joggal igényelhetik az állami szervektől azt, hogy ügyüket tisztességesen, elfogulatlanul intézzék, ezért az állami szervek dolgozóinak munkájuk során — a jogszabályok betartása mellett — még az olyan helyzeteket is kerülniük kell, amelyek enhek ellenkező látszatát keltenék. * A kétféle szemlélet nagyon hosszú ideig zavarta a törvényesség biztosítása érdekében végzett munkánkat, míg végülis a véleményünk szerinti egészséges felfogás győzött. Először az 1982-ben kiadott miniszteri rendelet korlátozta a tanácsi dolgozók magántervezési tevékenységét azzal, hogy csak ajánlott terv helyszínre alkalmazását (adaptálását) engedélyezte, 1986-ban pedig már a Minisztertanács rendelkezett úgy, hogy az építésügyi hatóságok vezetői és ügyintézői — az illetékességi területükön — semmilyen formában nem folytathatnak építéstervezést. Az ügyészségek azokkal szemben, akik e szabályokat megszegik, a tényállástól függően most már fegyelmi, illetve büntető felelősségre- vonást kezdeményezhetnek. A jogalkotó bezárta az esetleges „kiskaput” is, szabálysértéssé nyilvánította ugyanis azt, ha valaki más által készített tervet a sajátjaként igazol. Tehát, ha például egy tanácsi építési előadó valaki más — magántervezésre jogosult — nevében készít terveket (ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az általa készített tervet később aláíratja egy ismerősével) akkor nemcsak a tervezőt, hanem a „csendestársat” is felelősségre kell vonni. Több olvasó most azonnal megkérdezhetné: ezek szerint a Legfelsőbb Bíróság helytelenül döntött, amikor a jánoshalmi tanács magán- tervezést végző csoportvezetőjével szemben kiszabott elbocsátás fegyelmi büntetést semmisnek nyilvánította? Valójában nem erről van szó. Magát az ítéletet még nem láttam, de enélkül is egyértelmű a bírósági ítélet helyessége. Igaz ugyan, hogy az említett csoportvezető amint azt a bíróság jogerős határozata is megállapítja — a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más nevében készített egyedi terveket és az összeférhetetlenségre vonatkozó törvényi előírásokat megszegte, tehát nagyon súlyos fegyelmi vétséget követett el; mondhatnánk úgy is, vétett a közélet tisztasága ellen. Ám a munkáltatója nem emiatt szabta ki az elbocsátás fegyelmi büntetést, hanem azért, mert ellene vesztegetés miatt büntetőeljárás indult, letartóztatták, mely a közvéleményben nagyfokú felháborodást váltott ki. A büntető ügyben ugyan jogerős felmentő ítélet született (itt is tisztázni kell: a bíróság nem azt vitatta, hogy az illető elkövette-e, amit elkövetett, hanem úgy ítélte meg, hogy amit elkövetett, az nem bűn- cselekmény, hanem szabálysértés), s mivel a tanács végrehajtó bizottsága nem a szabálysértés miatt mondta ki az elbocsátást» ráadásul magát az eljárást is jogszabálysértően folytatták le — ennek konzekvenciáját most már viselnie kell. Ezzel a példával elsősorban azt kívántam érzékeltetni, hogy a közfunkciókat ellátó állami szervek alkalmazottainak kerülniük kell az olyan helyzeteket, amelyek a lakosság találgatásaira, netán bizalmatlanságára adnának lehetőséget. Sajnos,'olyan eset is előfordul, amely még ennél is „érdekesebb”. Nemrég a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tárta föl, hogy tanácsi dolgozók hivatali munkájuk során szerzett információkat felhasználva közérdekből kisajátított ingatlanon — melyet jutányos áron és nem minden segítség nélkül szereztek meg — építettek otthont maguknak, több szabálytalanságot is elkövetve. Említhetnénk példát a szabálytalan lakáscserék hatóságilag történő szentesítésére í» még sok másra. Ezek abban közösek, hogy mindig az állam a károsult; tágabb értelemben a közélet tisztasága. Fő kérdés ezek után: mit lehetne, és mit kellene tenni a visszásságok ellen? Mindenekelőtt talán bátorítani kellene az embereket arra, hogy ne legyenek közömbösek az igazságérzetüket sértő, vagy csupán erkölcsi felfogásukkal ellentétes olyan jelenségekkel szemben, amelyek egyben a közélet tisztaságára is árnyékot vetnek. Számos esetben mi is a közérdekű bejelentésekből szerzünk tudomást visszásságokról. Sajnos, egyre gyakoribb, hogy a bejelentések névtelenül érkeznek. Ebben bizonyára szerepe van annak is, hogy ugyan törvény garantálja a közérdekű bejelentők védelmét, mégis gyakran előfordul, hogy a vezetők mondvacsinált okokra hivatkozva megpróbálnak megszabadulni azoktól, akik a .hibákat szóvá merték tenni. Őszintén szembe kell nézni azzal is, hogy amikor sok üzemben, gyárban létszámleépítés fenyeget, nyilván nem a közérdekű bejelentő lesz az, akihez az igazgató a legjobban ragaszkodik. Igazából annak lenne nagy visszatartó ereje, ha a sajtó még a kis ügyeket is a ■ nyilvánosság elé tárná, de nem akkor, amikor a vezető már esetleg egyéb okból nincs is a hivatalában. A. vezetői példamutatás talán még ennél is fontosabb. A hivatali vagy vállalati beosztással együttjáró hatalom mellett csakis a példa ad erkölcsi tekintélyt a vezető számára azokkal szemben, akik önös érdekeiket a közérdek elé kívánják helyezni, vagy magatartásukkal más módon csorbítják, veszélyeztetik az állami szerv tekintélyét. Dr. Bódog János megyei főügyészhelyettes Új autóklubtelephely Új telephelyen kezdte meg munkáját a Magyar Autóklub zalaegerszegi szervezete. A 24 millió forintos költséggel felépített 200 négyzetméter alapterületű, korszerű mű- x helyben egy időben 8 jármű javítását végezhetik el. Az új létesítményben klubhelyiség és oktatóterem is rendelkezésére áll a mintegy 9 ezer 500 klubtagnak. TÖBB MAGYAR RÉSZVÉNY Világbanki alaptőke-emelés A Világbank igazgató tanácsa a közelmúltban döntött arról, hogy a szervezet alaptőkéjét 74,8 milliárd dollárral, 171 milliárd dollárra emelik. Mint ismeretes, hazánk tagja a nemzetközi pénzügyi szervezetnek. Mit jelent az alaptőke-emelés Magyarország számára? Erről Ipper István, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a következőket mondotta: — Hazánk a tagországok döntő többségével együtt évek óta szorgalmazta a Világbank általános alaptőkeemelését. Ennek révén ugyanis a nemzetközi pénzintézet tovább bővítheti kölcsönnyújtását, amely a jelenlegi évi 14 milliárd dollárral szemben az 1990- es évek elejére már meghaladhatja a 20 milliárd dollárt. Az alaptőke-emelés azért is fontos, mert erősíti a Világbanknak hitelezők bizalmát, s tovább javítja a pénzintézet „legjobb adósi” pozícióját. Ez lényeges abból a szempontból, hogy a Világbank a jövőben is kedvező feltételekkel vehessen fel hiteleket a nemzetközi pénzpiacokon, s igy az általa nyújtott kölcsönök feltételei is kedvezően alakulhassanak. A Világbank ügyvezetőségének döntését követően várhatóan április végén hozza meg a határozatot a szervezet kormányzó tanácsa az alaptőke- emelésről. Ezután kezdődhet meg a részvények jegyzése, amely 1993 szeptemberéig tart. Ha az alaptőke-emelésről megszületik a határozat, ez azt jelenti, hogy hazánk újabb részvényeket fog vásárolni. Magyarország a Világbank alaptőkéjében jelenleg 4518 részvénnyel rendelkezik, amelynek értéke 545 millió dollár. Ebből 45,2 millió dollárnak megfelelő összeget—4,5 milliót dollárban, 40,7 milliót pedig forintban — fizettünk be. A fennmaradó rész az úgynevezett lehívható hányad, amelyet a Világbank rendkivüli esetekben igénybe vehet. Ha a tőkeemelést jóváhagyja a szervezet kormányzó tanácsa, abban az esetben Magyarország további 3532 részvény jegyzésére lesz jogo- sult. Ennek értéke 427 millió dollár. Ebből 12,8 millió dollárt kell majd befizet™. mégpedig úgy, hogy a jegyzéssel egyidejűleg 1,3 milliót, majd az azt követő 3 esztendőn belül további 11,5 milliót. Mint ismeretes, Magyarországon 13 fejlesztési program finanszírozásában vett, illetve vesz részt a Világbank. Ezekre a célokra 1,176 milliárd dollár értékű kölcsönt nyújtott, illetve nyújt. Ezek a hitelek jelentős mértékben hozzájárulnak a gabonatermelés fejlesztéséhez, az energiatermelés és -felhasználás korszerűsítéséhez, a finomvegyipar, a közlekedés fejlesztéséhez, több erőmű rekonstrukciójához, az ipari szerkezetátalakítási, a növénytermesztési és a távközlési program megvalósításához. Használt faoszlop eladó 280—300 cm méretben. Érdeklődni lehet 4r, Kalász Mgtsz, Csikéria Tel.: Csikéria 2. Ügyintéző: Snyehoia Géza ágazatveze
