Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 9. Várkonyi Péter befejezte ausztráliai látogatását Kedden Canberrában, az Ausztrál Államszövetség fővárosában folytatódott és Sidney-ben fejeződött be Várkonyi Péter külügyminiszter négynapos hivatalos látogatása. Várkonyi Péter a szövetségi parlamentben folytatta hétfőn megkezdett hivata­los tárgyalásait, ezúttal Barry Jones-szál, a tudomány és a kisvállalkozási ügyek miniszterével, illetve John Kerin alapanyag- és energiaügyi miniszterrel. Foglal­koztak a magyar—ausztrál gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos kap­csolatok kérdéseivel. Ez alkalommal is szóba került a magyar igény, hogy a ausztrál szövetségi kormány a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok továbbfej­lesztésének megkönnyítésére biztosítsa Magyarország számára is a kedvezményes vámelbánást. Várkonyi Péter ma reggel utazott el ázsiai és csendes-óceáni kőrútjának utolsó állomására, Új-Zélandra. AMERIKAI POLITIKA: Keleten a helyzet változatlan Néhány pontjának elutasításával lényegében elvetette George Shullz egész béketervét az izraeli minisz­terelnök. Egy nemzetközi zsidó ta­nácskozás résztvevői előtt hétfőn este Jeruzsálemben elmondott be­szédében Jichak Samir kijelentette, hogy küszöbön álló washingtoni lá­togatása alkalmával tájékoztatni fogja az amerikai tárgyalófelet az amerikai kezdeményezéssel kapcso­latos izraeli „fenntartásokról és el­lenvetésekről”, ugyanakkor pedig néhány kérdésben további „ponto­sításokat” fog kérni. A szóban for­gó látogatásra a tervek szerint már­cius 15-én kerül sor. A múlt héten előterjesztett Shuitz-terv az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja rész­vételével tárgyalásokat javasol Iz­rael és arab szomszédai között. A Shuitz-terv nem ismeri el a pa­lesztin nép önrendelkezéshez való jogát — állapította meg Ankarában a Turkish Daily News című török lapnak adott nyilatkozatában Fa­ruk Kaddumi, a PFSZ politikai osz­tályának vezetője. Az amerikai terv nem béketerv, mert nem az egyen­lőségre, az igazságosságra és az ENSZ-határozatokra alapozták. Elítélte Washington közel-keleti politikáját Abdel Halim Haddam szíriai alelnök is. Az Asz-Szaura ci- mű szíriai lapnak adott nyilatkoza­tában egyebek mellett megállapí­totta: Washington legutóbbi lépései azt igazolják, hogy közel-keleti po­litikájában semmilyen változás nem történt. SHULTZ— VU HSZÜE-CSIEN- MEGBESZÉLÉSEK Rakétavita Washingtonban George Shultz amerikai külügy­miniszterrel kezdte meg washingto­ni megbeszéléseinek sorozatát Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter. Vut kedden fogadta Reagan ameri­kai elnök. A külügyminiszteri találkozón Shultz elsősorban au Iránnak szóló kínai fegyverszállítások kérdését fe­szegette. Washington kifogásolta, hogy kínai rakéták vannak Irán ke­zében, és a szállítások megtorlása­ként felfüggesztette egyes — magas technológiai szintet jelentő — cik­kek szállítását Pekingnek, annak el­lenére, hogy az amerikai kormány korábban engedélyezte az úgyneve­zett Cocom-listán — a szocialista országokba nem szállítható áruk felsorolásán — szereplő jó néhány cikk eladását. Kína korábban kö­zölte, hogy nem ad el rakétákat Iránnak. A kínai külügyminiszter kifogásolta az amerikai rendelkezé­seket, egyúttal felvetette azt is, hogy a kereskedelmi forgalomban is kor­látozásokat léptettek életbe egyes kínai áruk, főként textilipari termé­kek szállítása terén. A gibraltári merénylet fejleményei Nem volt fegyver a vasárnap Gibral­táron lelőtt három ír terroristánál, és nem találtak robbanóanyagot abban az autóban, amelyet ők állítottak le a brit kormányzó rezidenciája közelében. Ezt hétfőn jelentette be Londonban, a par­lament alsóházában Sir Geojfrey Howe külügyminiszter. Hangsúlyozta ugyan­akkor, hogy a brit biztonsági szolgálat emberei „súlyos merényletet akadá­lyoztak meg”. A brit rendőfők tUdválÖVőleg Gib­raltár főutcáján lőtték le a három sze­mélyt, akiről később maga a törvényen kívül helyezett ír Köztársasági Hadse­reg (IRA) jelentette, hogy a szervezet­hez tartozott. A hatóságok eredeti állítása szerint a terroristák a kormányzói rezidencia mellett parkoló autóba tetemes meny- nyiségű robbanóanyagot rejtettek, hogy merényletet hajtsanak végre egy keddre tervezett katonai parádén. Howe nem tudott magyarázatot ad­ni arra, hogy hétfőn miért adtak ki ilyen jelentést, és arra sem, hogy az első hírek miért szóltak tűzharcról a terro­risták és a rendőrök között. A külügy­miniszter ezzel kapcsolatban csak any- nyit mondott: a terroristák magatartá­sából a rendőrök arra következtettek, hogy fegyver van náluk. Howe a nyomozás eredményeit úgy ismertette, hogy a hatóságok spanyol területen, a gibraltári határ közelében rábukkantak a terroristák egy másik autójára, s ebben három hamis útleve­let, pokolgép összeállításához szüksé­ges eszközöket találtak. NICARAGUÁI TÜZSZÜNETI TÁRGYALÁSOK Az egyházfő a tanú Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára és a nicaraguai egyház­fő elfogadta azt, hogy „tanúként” részt vegyen a nicaraguai kormány és a kontrák közötti tűzszüneti tárgyalások következő fordulóján. Joao Baena Soares és Miguel Obando y Bravo igenlő döntését hétfőn hozta nyilvánosságra a managuai elnöki hivatal — azután, hogy koráb­ban Daniel Ortega nicaraguai államfő mindkettőjüket felkérte a részvé­telre. A managuai kormány ezzel eleget tett a közép-amerikai országot támadó ellenforradalmárok egyik fő követelésének, ami Miguel Obando bíborosnak e tárgyalásokon való közvetlen részvételére vonatkozott. A tűzszüneti tárgyalások következő fordulójára március 9-11. között kerül sor Sapoa-ban, a Costa Rica-i határ mentén fekvő nicaraguai határőrsön. Háromszáz rendőr sérült meg Tibetben PEKING Az Új-Kína Hírügynökség keddi jelentése szerint háromszáznál is több rendőr sérült meg Tibetben, a hét végén kirobbant zavargásokban. Korábban Pekingben közölték, hogy egy ember meghalt, de más források több halálos áldozatról tudnak. Az Új-Kína cáfolta, hogy a rendőrök az összecsapásokban fegyvert használtak volna. Ezen a napon nem hordtak fegyvert a szolgálatot teljesítő rendőrök — hangzik a jelentés. A zavargás a tibeti fővárosban, a Lhaszában lévő kegyhely, a Dzsokang lámais­ta templom körül tört ki szombaton egy vallási ünnep alatt. A rendőröket a tömeg kővel dobálta meg, amire azok könnygázzal válaszoltak, s ellenőrzésük alá vonták a templomot. A rendőrök közül 309-en sérültek meg, 29-en súlyosan. Egy rendőrt megkéseltek, majd kidobták egy épület ablakából. ELJÖTT A GONDOLKODÁS ÉS A JÓZAN DÖNTÉSEK IDEJE Nemzetiségi politika a Szovjetunióban A nemzetiségi politika megvalósításában kiütköztek azok a hibák és fogyatékosságok, amelyek a korábbi időszakra voltak jellemzőek, amikor a tetteket szavak helyettesíthették — hívja fel a figyelmet a Moszkovszkije Novosztyi hasábjain Jegor Jakovlev. A hetilap főszer­kesztője az Alma Ata-i események, a krími tatárok köve­telései, a baltikumi demonstrációk és a Karabah-hegyvi- déki zavargások kapcsán vizsgálja a nemzetiségi politika gyakorlatát. — Szavakban a szovjet népek testvéri családját emle­gették. A gyakorlatban akadályokat hoztak létre a kultu­rális csere útján, nehézségeket támasztottak a gyérmekek anyanyelvi oktatásában. így volt.ez a Karabah-hegyvidé- ken, ahol tönkrették a testvéri Örményországgal kiala­kult sokoldalú és hagyományos kapcsolatokat. Mint a szerző rámutat: Lenin tudta, hogy a Szovjet­unió létrejöttével korántsem oldódott meg a nemzetiségi kérdés. A későbbiekben azonban nem mutatkozott eb­ben a kérdésben olyan mérvű demokratikus és állami fejlődés, amilyet Lenin javasolt. A nemzetiségi kérdésben Sztálin vált az egyetlen törvényhozóvá. Ennek az irány­vonalnak a módosítására nem került sor, az utóbbi évti­zedekben egyetlen jelentős lépés sem történt, amely a szovjet köztársaságok államiságát vagy szövetségüket fejlesztette volna. Jakovlev felhívja a figyelmet arra, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága rendkívüli ülésén foglalkozik májú a nemzetiségi kérdéssel. „E fontos társadalmi szféra kérdé­seinek széles körét kell megvitatni és a lenini nemzetiségi politika legfontosabb vívmányainak bázisán ki kell jelöl­ni a szociális, gazdasági, kulturális és más problémák megoldásának útjait” — idézi Gorbacsov főtitkárt a fő- szerkesztő. A jövendő tanácskozásra várakozni nem je­lenti azt, hogy megoldottuk volna a napi kérdéseket. Jakovlev leszögezi: bűntett csak akkor foglalkozni a nemzetiségi gondokkal, amikor azok már, mint a kőolaj, a felszínre törnek, és a legkisebb szikra is elegendő a robbanáshoz. Jakovlev határozottan ellentmond azok­nak, akik a kibontakozott demokratizálási folyamattal akarják összefüggésbe hozni a történteket, mondván: ha nincs ez a folyamat, nem lettek volna ilyen megmozdulá­sok sem. A demokrácia utcájában kétirányú a forgalom: nemcsak az átalakítás hívei hallatják hangjukat, hanem azok is, akik a leghangosabban kiabálnak a szabadságjo­gokról — és mindent megtesznek azok felszámolásáért. Ilyen körülmények között különösen várt esemény a XIX. országos pártértkezlet, amely a szovjet társadalom politikai rendszerében eszközlendő változtatásokról dönt. Mihail Gorbacsov az örmény és azerbajdzsán nép­hez intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy eljött a gon­dolkodás és a józan döntések ideje. Az örmény lap beszámolt arról, hogy a kafáni járás azer­bajdzsánok lakta falvaiból megkezdődött az elköltözés, miután ismeretessé vált, hogy az örmény KP KB különbi­zottság felállítását kérte az SZKP Központi Bizottságától a karabahi kérdés megvizsgálására. A helyi vezetőknek si­került meggyőzniük az elköltözni szándékozókat. A lap felhívta a figyelmet a rémhírterjesztés igen veszé­lyes voltára. Emlékeztetett arra, hogy bűnöző elemek éppen a rémhírek miatt tudtak összecsapásokat provo­kálni az azerbajdzsáni Szumgajtban, amelyek során 31 ember vesztette életét. Országgyűlési bizottságok tanácskozásai Tegnap a Parlamentben — Stadinger István elnökletével—együttes ülést tar­tott az Országgyűlés építési és közleke­dési, valamint jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága. A képviselők a köz­úti közlekedésről szóló törvényjavasla­tot vitatták meg. Jelen volt az ülésen Markója Imre igazságügyminiszter és Urbán Lajos közlekedési miniszter. Urbán Lajos szóbeli kiegészítést fű­zött az előterjesztéshez, majd megkez­dődött a vita. A két bizottság tagjai és a meghívott képviselők közül tizenné­gyen kértek szót. Czoma László Zala megyei képviselő hangot adott a törvényjavaslatot illető morális kifogásainak, néhány cikkelyt egyenesen állampolgár-ellenesnek mi­nősített. Mivel a jogszabálytervezethez több tucatnyi megfogalmazott, illetőleg spontán felvetődött szövegmódosítási, törlési javaslat hangzott el, az elnök mind a 49 paragrafusról külön-külön kérte ki a két bizottság tagjainak véle­ményét egyenként szavazásra bocsátva az egyes módosító javaslatokat. A két bizottság tagjainak javaslatait, szövegmódosító indítványait szövege­ző bizottság fogalmazza majd meg. Az együttes ülést követően az építési és közlekedési bizottság tájékoztatót hallgatott meg a postai hírlapszolgálta­tási tevékenységről. Kertész Pál, a Ma­gyar Posta elnökhelyettese az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésé­ben elmondta, hogy Magyarországon naponta négymillió sajtótermék jelenik meg, terjesztésükben 36 ezren vesznek rés?t. A posta és a kiadók közötti kap­csolatot egy miniszteri rendelet hatá­rozza meg, ám e felett az úgynevezett lapterjesztési szerződés felett már eljárt azt idő. Koltai Imre (Pest m.) támogatta a postának azt a javaslatát, hogy a külön­böző lapokat eltérő díjazásért terjessze a posta. Bocz József, a Magyar Lapki­adók Egyesületének elnöke javasolta, hogy a készülő új postatörvény szerint a lapterjesztés továbbra is maradjon túl­nyomó részben a posta kezében, ám ese­tenként más szervek, például a kiadók is kapnak jogot a terjesztésre. A szövetkezetről szóló 1971. évi 3. törvény módosítását ugyancsak külön ülésen vitatta meg a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Antaljfy György elnökletével. A vitában felszólalók több módosító indítványt tettek, amelyeknek nagy ré­szét dr. Markója Imre igazságügymi­niszter elfogadta. Pécsett tartják a délszláv kongresszust Ez ér decemberében Pécsett tartják meg a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségnek X. kongresszusát — jelentette be MándiíyiMarin, a szövetség főtitkára teg­nap a dél-hunantúli megyék délszláv nemzeti­ségi vezetőinek Pécsett tartott tanácskozásán. A délszláv kongresszusokat eddig — az első kettő kivételével — a fővárosban rendezték. Baranya székhelye azonban az utóbbi időben a délszláv nemzetiségi élet hazai központjává fejlődött, és mellette szól az a gyakorlati szempont is, hogy a küldöttek többségének közelebb van. mint Budapest. A mecsekaljai város méltóképpen fogadja majd a kongresz- szus résztvevőit. A baranyai példa nyomán a jövőben az ösz- szes érdekelt megyében létrehozzák a délszláv szövetség választmányi tagjainak munkacso­portját. Jelenleg már Baranya, Vas, Bács- Kiskun és Pest megyében működik ilyen testü­let. A tanácskozáson állást foglaltak amellett, hogy Baranya. Somogy és Tolna megyében április—május, illetve szeptember folyamán tartják meg a küldöttválasztó gyűléseket. A három dél-dunántúli megye délszláv lakos­ságát együttvéve mintegy ötven küldött képvi­seli majd a kongresszuson. Látogatás a Kecskeméti Városi Tanácsnál (Folytatás az 1. oldalról) A tanácselnök beszélt a társadalmi szervekkel való kapcsolatról, a meg­élénkült egyesületi életről, s arról, hogy egyre több fórumot (gyűlés, helyi újság, az év végétől talán már adóról is műsort sugárzó városi tévé) kihasználnak a helybéli üzemekkel és a lakossággal va­ló kapcsolattartásra, párbeszédre. A legfontosabb feladatokra rátérve kifejtette: továbbra is központi kérdés Kecskeméten a lakásellátás — ha szer­kezetében el is tér a korábbiaktól. Az is­kolaépítésben a középiskolára tolódott a hangsúly, de már most gondolkodni kell az 1990 után munkába álló generá­ciók hatékony és hasznos foglalkoztatá­sa feltételeinek megteremtéséről. Rövidebb távon is sürgető teendő a közműfejlesztés (víz, csatorna, telefon), erre a tanács kötvényt is kibocsátott, s az autópálya elkészültéhez kellene iga­zodnia a Kecskemétet elkerülő útnak, különben rengeteg gondot okozhat a városra rázúduló járműforgalom. Ez utóbbihoz viszont központi pénzre is szükség van. Dr. Szabó Miklós felvetette, hogy a megyei pártbizottság helyesnek és szükségesnek tartja az éves városi gaz­dálkodási tervek elkészítésekor a kép­viseleti demokrácia (tanácsülés) mellett a közvetlen demokrácia fórumainak igénybevételét. Vagyis a lakosság lehe­tőség szerint már októberben, novem­berben vitassa meg a tanácstagi gyűlé­seken a következő esztendei tervjavas­latot ne pedig a később tartandó beszámolókon a már elfogadott tervet , s a véleményeket, javaslatokat fi­gyelembe véve, azokat az anyagba be­építve készítse el a tanács a testületi ülés elé kerülő változatot, vagy válto­zatokat. A megyei pártbizottság első titkára felvetette a megfontolt hitelfelvételek kérdését is, hiszen gondolni kell azokra az évekre is, amikor eljön a visszafize­tés ideje. Hangsúlyozta, hogy Kecske­métnek, mint megyeszékhelynek a ki­sugárzó hatása — az utóbbi esztendők fejlődésének köszönhetően is — erősö­dött. Ezt a megyei vezetés értékeli, és a várost a szerepköréből adódó súlyának megfelelően kezeli. Ugyanakkor — ter­mészetesen — a városi tanácsnak és a városi pártbizottságnak kell a Kecske­mét életét meghatározó folyamatokat kézben tartani, felelősséggel irányítani, s ezt az elvet a hatáskörök szerinti szer­vezési és vezetési kérdésekben is érvé­nyesíteni kívánják. V. T. Szolgáltatások a mezőgazdasági üzemekben (Folytatás az 1. oldalról) nyék, takarmányok, élelmiszerek bel- tartalmi értékeit vizsgálják, de itt fog­lalkoznak néhány ipari üzem légszeny- nyezés-értékelésével is. Új témakörként a múlt évtől kezdve a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak vízellátá­sát, szennyvízhasznosítását is figyelem­mel követik. A másik laboratóriumban mikrobiológiai és toxikológiai mérése­ket végeznek. Igen fontossá vált a ta­karmányok ilyen jellegű vizsgálata, hi­szen manapság már az állattenyésztők­nek is sok a gondjuk a fertőzések miatt. Tavaly kétezer tömeg- és abraktakar- mány-minta egyharmadát kifogásolták a szakemberek. A laboratóriumok munkájához szo­rosan kapcsolódik a növénytermesztő és állattenyésztő ágazat, ahol minden vizsgálati eredményt értékelnek, és el­készítik a felhasználási javaslatokat. Kiterjedt a kutatómunkájuk, például a múlt évben szabadalmaztatták a hüve­lyesek és a gabonafélék vetőmagjának ragasztásos csávázási módját. Az ipari hulladékanyagok, főleg a kőolajlepár­lásból visszamaradó kénsav meszes és szikes talajokon való hasznositására is végeznek kísérleteket. Az állattenyész­tők a szarvasmarha és a sertés korai vemhességét határozzák meg, illetve az álivarzó állatokat választják ki tej- és vérminta segítségével. A kertészeti ágazat munkatársai a tápanyaggazdálkodás, a telepítési alap­okmányok és a tervek kidolgozásában vannak a mezőgazdasági üzemek segít­ségére. Az ilyen szolgáltatások száma az utóbbi időben megcsappant, a tele­pítési kedv visszaesésével párhuzamo­san. Az állomás feladatának tekinti a télálló szőlőfajták tanulmányozását, ennek érdekében kísérleti telepet is lét­rehoztak. Az önelszámoló egységek között ta­lálható még az úgynevezett agrogeodé- ziai csoport, amely a földügyekkel fog­lalkozik. A technikusok mintavételez­nek, a borászati ágazat pedig az üze­mek ilyen laboratóriumainak munká­ját koordinálja. A nyomda a legtöbb bevételt hozó egysége a szakszolgálati állomásnak, ahol korszerű csomagolóanyagokat és címkéket készítenek. Tavaly állítottak munkába egy olyan gépet, amellyel bronzpor felhasználásával gyártanak címkéket. Az állomást is érintő szervezeti vál­tozások közül talán legjelentősebb, hogy megalakult a Magyar Kereske­delmi Kamarán belül a mezőgazdasági és élelmiszer-analitikai tagozat, mely­nek tagja lett a kecskeméti állomás is. Feladatuk az állami gazdaságok, tsz- ek, magántermelők közti érdekegyezte­tés, sőt a mezőgazdasági termelésbe be­kerülő ipari anyagok (műtrágyák, nö­vényvédő szerek, csomagolóanyagok) minőségvizsgálata is. Ezzel kiegészítve a múlt esztendei tevékenységük finomí­tását tervezik az állomáson. Kedvező döntést is hozott nemrég a szakszolgálati állomás igazgató taná­csa. A mezőgazdasági üzemek pénzü­gyi helyzetét mérlegelve úgy határoz­tak, hogy ebben az esztendőben szol­gáltatási díjaikat nem emelik. j. Belátható közelségben a megállapodás (Folytatás az 1. oldalról.) A japán vendégek tíz napon átjárták az országot, sok üzemet kerestek fel, így az MMG Automatika Műveket, az Autovillt, a PEMÜ-t, a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, az Ikarust, a Csepel Autógyárat és a Kismotor- és Gépgyárat. Ezeken a helyeken feltérké- ezték az összeszerelésben együttmű- ödést vállaló magyar iparvállalatok helyzetét, műszaki fejlesztési lehetősé­geit, felkészültségét, s az ott dolgozók képzettségi színvonalát. Valamennyi meglátogatott gyár vagy tagja a kon­zorciumnak vagy alkatrész- és részegy­ség-beszállítóként működne az össze­szerelésben. A magyar és a japán szak­emberek több lehetséges telephelyet is megtekintettek, ahol az üzemet felépí­tenék. Végleges döntés ugyan még nem született, de egy Budapest környéki és egy Nógrád megyei területet kedvező adottságúnak találtak. Ez utóbbi eseté­ben számításba vették azt is, hogy a körülbelül ezer, jórészt szakképzett dolgozót foglalkoztató autógyár létesí­tése jelentősen enyhítené a környék foglalkoztatási nehézségeit is. — A tárgyalásokon Suzuki gépko­csik összeszerelésére szolgáló vegyes vállalat alapításáról volt szó, olyanról, amelynél alapkövetelmény, hogy rövid távon jövedelmezővé váljon. Egyetér­tés alakult ki abban, hogy a vegyes vállalat 60 százalékban magyar, 40 szá­zalékban külföldi tőkerészesedéssel működjön. A Suzuki és a C. Itoh mel­lett néhány bank is tőketárs lenne, az erre vonatkozó tárgyalások megkez­dődtek. — A jelenlegi elképzelések szerint a magyar összeszerelő üzemben eleinte a Suzuki Alto 800 köbcentiméteres jár­művek készülnének, körülbelül 50 ezer kocsi évente. Később egy középkategó­riájú típust is összeszerelnének hasonló nagyságrendben. A külföldi értékesí­tést a Suzuki saját üzlethálózatán ke­resztül vállalja, mégpedig úgy, hogy a magyar üzemből elégítenék ki a nyu­gat-európai megrendeléseket. Az ér­deklődésre jellemző, hogy egy nyugat­európai autónagykereskedő már jelent­kezett a magyar Suzuki forgalmazásá­ra. A tervek szerint a Magyarországon összeszerelt járművek mintegy fele ke­rülhet exportra. Itthon — a jelenlegi árszínvonal alapján - 300 ezer forint alatt lenne a kocsik ára, erre van fizető­képes kereslet, tehát a tárgyalások is ennek szem előtt tartásával folytak. Mindehhez a vegyes vállalati forma jó feltételeket teremt, hiszen más, kedvez­ményes szabályozás vonatkozik az így működő összeszerelő üzemre, mint egy teljesen magyar tulajdonú vállalatra. — Az összeszerelésnél kezdetben 50 százalék lenne a magyar részvétel, az úgynevezett beszállítások aránya, 3-4 év alatt azonban 70 százalékra, esetleg még ennél is nagyobb mértékűre bővül­ne. Ennek mintegy 15 százaléka az ösz- szeszerelő munka, a többi alkatrész- és részegység-beszállítás, amelyben vagy száz kisebb-nagyobb iparvállalat és szövetkezet vállalhat részt. Kapcsola­tot kívánnak keresni a Borsodban nemrég létrehozott másik, hasonló jel­legű konzorciummal is. Mindez azt is mutatja, hogy az összeszerelés jótéko­nyan hatna az egész ipar fejlődésére, hiszen a bedolgozó üzemek jelentősen korszerűsítenék gyártmányszerkezetü­ket. Termékeik sokkal versenyképeseb­bé válnának, azok a gyártmányok is, amelyek nem közvetlenül kapcsolód­nak a gépkocsigyártáshoz. Az ily mó­don adódó vállalati műszaki fejleszté­sek a szocialista országokkal kialakí­tott járműipari kooperációknál is érez­tetnék kedvező hatásukat, tehát ezek a kapcsolatok jól kiegészítik egymást, növelhetik a gazdaságosságot. — Az előzetes számítások szerint maga az összeszerelő üzem beruházása körülbelül 10 milliárd forintba kerülne, a háttéripart természetesen folyamato­san hozzáfejlesztenék. Mindehhez a ve­gyes vállalat hitelekhez is hozzájuthat, a japánok már jelezték, hogy igen ked­vező feltételek mellett adnának köl­csönt. Végül is a tárgyalások, az egyezteté­sek felgyorsultak, az álláspontok jelen­tősen közeledtek a partnerek között, belátható közelségbe került a megálla­podás. A konzorcium törekvéseit és tárgyalási pozícióit támogatja a kor­mányzat és az iparvezetés is. Néhány részletekbe menő számítás és elképzelés kidolgozása után, áprilisban újra tár­gyalóasztalhoz ülnek a magyar és ja­pán szakemberek, s amennyiben meg­egyeznek, még az idén megalakulhat a vegyes vállalat, két éven belül pedig felépülhet a Suzűki-összeszerelő üzem — mondotta Báger Gusztávné.

Next

/
Thumbnails
Contents