Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

* 1988. március 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) szellemi folklór és más hagyományok gyűjtését, feldolgozását segítik a hely- történeti gyűjtemények és tájházak. Az anyanyelvi kultúra ápolását jól szolgálják a nemzetiség lakta települé­sek könyvtárai, a rádió és a televízió regionális adásai. A párt nemzetiségi politikájának he­lyi megvalósítását néhány körülmény nehezíti, így például a nemzetiségi szö­vetségek választmányi tagjai és a politi­ka helyi képviselői közötti partneri vi­szony csak a települések egy részén ala­kult ki. Ennek javítására a délszláv és a német szövetség 1986-ban megyei munkacsoportot hozott létre. A települések többségében alkalom- szerű a nemzetiségek sajátos szükségle­teinek számbavétele. Nem ritka, hogy nemzetiségi származású vezetők a me­gyepolitikai és állami szerveitől vagy a szövetségektől igényelnek intézkedést olyan kérdésekben is, amelyek megol­dására ők maguk hivatottak. A nemze­tiségi származású értelmiségieknek csak egy része (elsősorban a pedagógu­sok) vesz részt a szervezeti életben. A napirend vitájában elsőként Siba- lin Istvánná, az SZMT titkára kért szót. Elmondta, hogy a téma tárgyalása vé­leménye szerint rendkívül időszerű, és politikailag nagyon fontos. Bizonyta­lanság van a tekintetben, hogy a me­gyében milyen arányban élnek nemze­tiségek. Felvetődik a kérdés, hogy mi­ért hagyják el a nyelvet. A továbbiak­ban azokat a jogokat és lehetőségeket elemezte, amelyek a nemzetiségek ren­delkezésére állnak. Zegnál Márk, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségé­nek alelnöke, nyugdíjas tanácselnök el­mondta, hogy mindaz a pozitív és ne­gatív tapasztalat, amely a jelentésben is helyet kapott, az életben is megvan. Örvendetes viszont, hogy az embereket a falvakban nem az elkülönülés, hanem az együttélés igénye jellemzi. Szüksé­gesnek mondta ugyanakkor, hogy a nemzetiségek kapjanak nagyobb lehe­tőséget a nyelv, a kultúra ápolásában, hagyományaik megbecsülésében. Dr. Geri István, a megyei tanács el­nökhelyettese azzal kezdte hozzászólá­sát, hogy mind az elvi, mind a gyakor­lati politikában van még tennivaló. Pél­dául nem szabad csak nyelvi kérdésre szűkíteni a nemzetiségekkel való fog­lalkozást, mert az sokkal bővebb, sok­rétűbb tennivaló. Éppen ezért helyes, hogy a megyei pártbizottság a témát komplex módon tárgyalja. A megoldás azonban csak a nemzetiségekkel együtt, az ő szervezeteikkel közösen oldható meg. Czorn Antal, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövetségének alelnöke, a bajai Eötvös József Tanító­képző Főiskola igazgatóhelyettese jól­eső érzéssel állapította meg, hogy az utóbbi időben rendszeresebbé válik a nemzetiségekkel való foglalkozás. El kellene érni, hogy a megyében élő nem­zetiségek az anyaországgal termékeny, hivatalos kapcsolatokat is tudjanak ki­alakítani. Ez az anyanyelv ápolása szempontjából kulcskérdés. Knopp András annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a jelentés jól tükrözi az országos gondokat, azok megyei megjelenését reálisan tárja fel. A közvélemény jóval pozitívabban ér­tékeli a nemzetiségi politika eredmé­nyeit, mint amilyet maguk az érintettek elvárnak, és amelyek a politikai vezetés szerint is jogosak. Utalt a nyelvoktatás, a pedagógusképzés gondjaira, nehézsé­geire, de természetesen nemcsak erről van szó, hanem szervezeti, szövetségi ésszerűsítéseket is tenni kell. Van ugyanis olyan tapasztalat, hogy a nem­zetiségeket kicsit folklorisztikus jelen­ségként fogják fel sokan. Ezen a reális kép kialakításával mindenképp változ­tatni kell. Polareczki György, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségé­nek vezetőségi tagja arról beszélt, hogy szerinte nem az a lényeg, hányán neve­zik magukat nemzetiséginek, hanem hogy hányán élik azt az életformát. Ő is felhívta a figyelmet az iskolákból ki­kerülők nyelvi továbbképzésének szük­ségességére, mert sajnos megszűntek a többgenerációs családok, ahol még le­hetőség nyílt az anyanyelv ápolására, sőt fejlesztésére. Ezért intézményes mó­don kellene azt megoldani. 2. A megyei pártbizottság megállapí­totta, hogy a Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségi lakosság alkotmány­ban rögzített nemzetiségi jogainak ma­radéktalan érvényesítése érdekében: — A nemzetiségi lakosság élet- és munkakörülményei —- különösen az oktatás és közművelődés további javí­tásával — a nemzetiségi jogok minél teljesebb érvényesülésére kell töreked­ni. Őrizzük és fejlesszük tovább mind­azokat az értékeket, amelyekhez ha­zánk és a nemzetiségi lakosság közös érdeke fűződik. — Kiemelt figyelmet fordítsanak a tanácsok a nemzetiségi oktatás, köz- művelődés fejlesztésére, a lakosság ér­dekeltté tételére az anyanyelv magas színvonalú elsajátitásában, a kultúra két, illetve több nyelven történő műve­lésében. — Gondoskodni kell a két nyelvű oktatás feltételeinek fejlesztéséről az óvodától a középiskolákig, törekedve annak tényleges hatékonyságára. — Ösztöndíjak létesítésével, a letele­pedés feltételeinek megteremtésével az eddiginél nagyobb számban kell ösztö­nözni nemzetiségi fiatalokat a pedagó­gusi, népművelői pálya választására. — Az ifjúság nyelvismeretének elmé- nyítése érdekében a nehezebb gazdasá­gi feltételek között is fejleszteni kell a nemzetiségi táborokat, a diákcserét. Az érdekelt településeink tekintsék át a két- vagy többnyelvűségből adódó községpolitikai, igazgatási feladatok teljesítésének helyzetét. Erősítsék to­vább az anyanyelvi elemek bővítését. A két, illetve több nyelvű feliratok használatát, intézmények, utcák, terek nemzetiségi személyiségekről történő elnevezését szorgalmazzák. A tanácsok és a Hazafias Népfront szervei segítsék továbbra is á nemzeti­ségi művészeti csoportok hazai és kül­földi szereplését. Az eddiginél több le­hetőséget biztosítsanak megyénk más területein is a bemutatkozásra, találko­zókra. További lehetőséget kell terem­teni a nemzetiségi kutatók és a művé­szeti csoportvezetők külföldi tanulmányújára. III. A testület Szakolczai Pál megyei titkár előterjesztésében meghallgatta és tudomásul vette a gazdálkodás év eleji tapasztalatairól szóló tájékoztatót. A gazdasági év indításának egyik leglényegesebb jellemzője, hogy a ter­melő üzemeknél az előző években ta­pasztaltaknál nagyobb a bizonytalan­ság. Ennek egyik oka a gazdálkodást szabályozó rendelkezések, végrehajtási utasítások késedelmes megjelenése, egymásnak ellentmondó értelmezése. A vállalati szakemberek szerint jelentő­sen nehezíti az előzetes kalkulációt s így a tervkészítést az árak bizonytalan­sága is. Bizonytalanságot okoz továbbá egyes szocialista államközi szerződések késése, illetve a kontingensek csökke­nése — különösen az élelmiszer-gazda­ságban, itt is főként a borászati termé­keket előállító gazdaságoknál, de szá­mos más ipari termelőegységnél is. A szocialista export jövedelmezőségé­nek erőteljes csökkenése nehéz helyzet­be hoz több gazdálkodót. Az adóreform és az árváltozások ha­tására az előzetes számítások szerint a gazdálkodók nyeresége az iparban és építőiparban 40—55 százalékkal, a me­zőgazdaságban 10—40 százalékkal csökken. A szabadon felhasználható, nettó nyereségrész (adózott nyereség) viszont -i— változatlan teljesítmény mel­lett — a számítások szerint nominál értékben általában szinten marad, vagy alig csökken. Ez alól kivételt képeznek az alacsony hatékonysággal gazdálko­dó termelők az iparban és a mezőgaz­daságban egyaránt. A rövid lejáratú hitelek befagyasztásának és az általá­nos forgalmi adó utólagos visszaigé­nyelhetőségének együttes hatása több vállalatnál megrendítő hatással járt. Az év eleji bizakodó hangulatot, amit egyes gazdasági tendenciák (pél­dául a tavalyi év eleji állapothoz képest magasabb rendelésállomány) is alátá­masztani látszottak, alapvetően meg­változtatta a rövid lejáratú hitelek kor­látozása, majd a folyósítás teljes be­szüntetése, amelyről napjainkra kide­rült, hogy a kormány szándékával tel­jesen összhangban lévő MNB-intézke- dés közvetlen és differenciálatlan (tehát helytelen) áthárítása az ügyfelekre. Ez a probléma megyénk gazdálkodóinak többségénél máig sem oldódott meg. A hitelstop igen súlyosan érintette azo­kat a gazdálkodókat, amelyeknél a ter­melés technológiai jellege miatt hosszú a költségek felmerülése és az árbevétel beérkezése közötti időtartam. A hitel­visszafogásnak tovagyűrűző hatása is volt, mert azok a gazdálkodók is nehéz helyzetbe kerültek, amelyek kifejezet­ten jól, esetenként hitel nélkül gazdál­kodnak, de üzleti partnereik fizetéskép­telensége miatt elesnek a folyamatos bevételektől. Több jel mutat arra is, hogy a rövid lejáratú hitelek drasztikus szűkítése a kistermelést is visszafogja. Minden korábbinál nagyobb figye­lem fordult a foglalkoztatáspolitikai kérdések felé. Az előző években a mun­káltatók által bejelentett foglalkoztatá­si igény megyei szinten 2-3 ezerrel meg­haladta a tervezett leépítések számát, 1988-ra azonban a tervezett elbocsátá­sok száma 1,5 ezerrel nagyobb, mint az. új felvételeké. Az új fogyasztói árak nem váltottak ki sokkhatást. Ez a megfelelő előzetes tájékoztatással, az előrehozott vásárlá­sok miatti keresletcsökkenéssel és bizo­nyos fogyasztói szokásokkal magya­rázható (például a sok házi sertésvágás miatt év elején rendszerint alacsonyabb a hús iránti kereslet). A kisgyermekes családok mellett a lakosság többségét is felháborította a gyermekholmik árá­nak nagyarányú növekedése, ami tápot adott a demagóg fellépéseknek is. Saj­nos, nem sikerült meggyőzően bemu­tatni a családokat érintő szociálpoliti­kai intézkedéseket, amelyek a tényleges anyagi helyzet romlását valamelyest mérséklik. A vásárlói hangulat a tapasztalatok szerint mindezek ellenére folyamatosan romlik. A múlt év végi ígéretekkel szemben továbbra is sok volt az év első hónapjaiban a hiánycikk, elsősorban a tartós használati eszközöknél és az épí­tőanyagoknál. A lakosság már előre tart a második negyedévi várható ár­emelésektől, és valószínűsíti, hogy az áruhiányt több esetben a termékek visszatartása okozza. Az első két hónap tapasztalatai alap­ján azt állapíthatjuk meg, hogy a ko­rábbi évekkel ellentétben a népgazda­ság kedvezőtlen helyzetét a gazdálkodó egységek és a lakosság is közvetlenül megérezték. Mind ez ideig lehetőségük nyílt arra, hogy néhány vállalat, szö­vetkezet, illetve egyes rétegek kivételé­vel a romló gazdasági feltételek ellenére is javítsanak helyzetükön, megtalálják a saját kiútjukat. Erre sokkal kevésbé van most lehetőségük, és ez új helyzetet teremt, amelyhez nem mindenütt, és nem mindenki tud igazodni. IV. A megyei pártbizottság Babi- nyecz Ferenc megyei titkár előterjeszté­sében meghallgatta és elfogadta a vég­rehajtó bizottság és a pártbizottság munkabizottságainak tevékenységéről, valamint a megyénkbe érkezett köz­ponti bizottsági titkárok látogatásáról és a testvérmegyei pártdelegációkkal folytatott megbeszélésekről szóló jelen­tést. A testület ezt követően döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdés­ben. —'Dr. Horváth Istvánt, a Bácskai Húsipari Közös Vállalat igazgatóját kooptálta a pártbizottság tagjainak so­rába, s a végrehajtó bizottság tagjává választotta. Dr. Horváth István, 1932. október 10-én született Badacsonytomajon. Szakképzettsége: mezőgazdasági mérnök. Elvégezte az Agrártudomá­nyi Egyetem állattenyésztő karát és a pártfőiskolát, egyetemi doktori cí­mét mezőgazdasági tudományokból védte meg. A munkásmozgalomban 1951 óta gesz részt, a pártnak 1959- től tagja. 1957 decemberétől dolgozik Bács- Kiskun megyében, 1962-ig a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság jőagro- nómusaként, azt követően a Kiskun- halasi Járási Tanács elnökhelyettese volt 1967 októberéig, majd a Kis­kunhalasi Teszöv titkára 1975 de­cemberéig. Jelenlegi munkahelyén és beosztásában 1976. január 1-jétöl dolgozik. Tagja a Bajai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának. TANÁCSI TÁRSULÁSOK Segítik a szakszerű ügyintézést — A települések közötti együttmű­ködés egyre szorosabbá, és ezzel pár­huzamosan mind sokrétűbbé válik — mondta dr. Stang Jenő, a Bajai Városi Tanács vb-titkára. — A járási tanácsok megszűnése után jó néhány olyan taná­csi feladat maradt ellátatlan, melyre egy-egy kisebb község nem tudott vol­na kvalifikált szakembert alkalmazni, jóllehet a zavartalan ügyintézés megkö­vetelte volna. Ezért jött létre Baja kör­nyékén például öt építésigazgatási, egy belső ellenőrzési és két szabálysértés­ügyintézési társulás. Baja és 16 társközség hozott létre közösen árellenőrzési, illetve kisipari hatósági ellenőrzési társulást, melyben a községi tanácsok megbízásából egyetlen ügyintéző látja el a meglehető­sen bonyolult ismereteket igénylő mun­kát. Madarason két igazgatási társulás van — tudtam meg Bogácsi Károly vb- titkártól. Jól bevált közös forma az építésügyi, mely engedélyezési, haszná­latbavételi, beruházási, szakértői, to­vábbá minden más egyedi építési ügyet elvégez. Képzett szakembert alkalmaz­nak, egy vízgazdálkodási és építész­mérnököt, aki heti két alkalommal Katymáron, három napot pedig Ma­darason dolgozik. Most csütörtöki na­pokon Borotán és Rémen helyettesít, egy hasonló építési társulásnál, ellátja a Madaras—Katymár közös költség- vetési üzemének felügyeletét. Ez a vál­lalat négyötödében építőipari, egyötö­dében pedig vas- és asztalosipari, illet­ve belkereskedelmi tevékenységet vé­gez, mégpedig kiváló eredménnyel: 16,7 millió forintos termelési értékükre 1,6 millió forint nyereség jutott tavaly. Négy község. Madaras, Katymár, Tataháza és Mátételke létesített 1987- ben pénzügyi társulást. Erre a formára feltétlenül szükség van több okból is. A községekben a pénzügyi-gazdálko­dási szakemberek 20—40 százaléka cserélődik évente a sűrű jogszabályvál­tozás, a betanítás hiánya és a rengeteg kézi előkészítő munka miatt, de a fize­tés sem vonzó. Sikerült a társuláshoz egy 15 éves belső ellenőri gyakorlattal rendelkező szakembert alkalmazni, akinek munkaidejét az egyes községek­ben jelentkező feladatok arányában osztják meg. A vizsgálati programot á helyi vb-titkár tűzi ki, majd jelentést kap az elvégzett ellenőrzésről. Az el­sődleges cél a munka segítése és szak­szerű gyakorlat bevezetése. A tásulásokkal kapcsolatos jó ta­pasztalatok indokolják, hogy tovább bővüljön és szélesedjen a városok és községek ilyen jellegű együttműködése. Célszerű lenne például Bácsalmás vá­ros gesztorságával egy szabálysértési társulást alakítani. Tavaly ugyanis Má- tételken három. Madarason 52 sza­bálysértési ügy volt. Ha ez a szám más településeken is ilyen csekély, aligha érdemes mindenütt az ügyintézésre egy-egy szakembert alkalmazni. A jövő kedden tartja közgyűlését a vaskúti útfenntartó egyesülés, melyben húsz község szövetkezett a belső utak megépítésére és fenntartására. Körül­belül 10 millió forint értékű gépállomá­nyuk van, aszfaltterítő, két-két föld­gyalu, rakodó, két vontató és négy IFA gépkocsi. Páncsics Lázár telepvezető tájékoztatása szerint most Sükösdön, á Daráló utcában építenek, és a napok­ban kezdtek nagyobb munkába Érsek- csanádon is. r 7 SONKÁK, TORTÁK, CSOKINYUSZIK Bőséges húsvéti árukínálat A háztartások zömében bizonyára összeállították a húsvéti ünnepekkel kapcsolatos étrendet. A beszerzési láz kezdetét mára várják a kereskedelmi szakemberek. A Konzum Kereskedelmi Vállalat­nál elmondták, hogy talán soha nem látott bőséges mennyiségű, választékú füstölt és szárazárut sikerült beszerez­niük a bajai és a kiskunfélegyházi hús­ipartól. A parasztsonkára vonatkozó­an megjegyezték: azokat kívánságra — de természetesen csonttal együtt — szétvágják. Tojáskészletük is elegendő. A húsvéti figurális édességekből árban és méretben nagy a választék. Még mindenütt kaphatók az apróbb termé­kek is. Ezekhez több helyen kisebb- nagyobb méretű alkalmi dobozkákat is kínálnak. A megye két legnagyobb sütőipari vállalatánál is megszervezték a folya­matos ellátást. Kecskeméten és Kalo­csán az üzletek nyitva tartásáig szállítá­si ügyelet lesz, Ez utóbbi gyárban har­minc mázsa tartalékkenyeret sütnek. Az édesüzemben a megnövekedett sü­teményigény miatt nyújtott műszakot szerveztek. Kunszentmiklóson a napi mennyiségen kivül 900 tortának való készül, ebből 160 gyümölcstortaalap. Dunavecsén, Solton, Hajóson, Szabad- szálláson összesen a megszokottnál több mint negyven mázsával több ke­nyeret sütnek. Az egyéb péksüteménye­ken kívül a hajósi üzemben például két­száz darab egy kilogrammos fonott ka­lács és négyszáz zsemlevekni készül. A zökkenőmentes áruellátás érdekében az ipari tanulók és egyéb üzemrészek dolgozói is besegítenek a munkába. A vállalat kiterjedt ellátási területére tekintettel a 668-as kalocsai telefonon ügyeletet tartanak. A megyeszékhelyen a kereskedelem által igényelt kenyérmennyiségre tíz százalék tartalékot számít a sütőipar. Tortakarikából négy és fél ezret, omlós bejgliből 2700-at, keltből 4500-at, fo­nott kalácsból több mint kilencezret tekernek. Ezek jó része tegnap már az üzletekbe került. A Zöldért Vállalat a boltok igényéi szerint szállítja a primőrárukat. Van saláta, uborka, retek, zöldhagyma és -paprika, sőt a tavalyihoz viszonyítva mérsékeltebb áron. A paradicsom vi­szont drágább. A kiskunfélegyházi tejüzem a több mint hatvanötezer lakosú ellátási kör­zetébe folyamatosan szállítja a termé­keket) Mindenből van bőségesen, csu­pán a dabasi túró kevesebb az igénynél. A vajkrémfélék is megérkeztek a hét elején Győrből. Egyébként göngyöleg­szállító gépkocsijukat úgy töltik meg a tejes termékekkel, hogy azok akár kí­nálati járatnak is tekinthetők. Baja és vonzáskörzetének kereske­delmi egységei jól felkészültek a húsvéti ünnepekre, illetve a várható forgalom- növekedésre. Húsféleségekből, -készít­ményekből, valamint füstölt árukból az igényeknek megfelelő, bőséges a vá­laszték. A hűtőipari termékek már a boltokban vannak, az egyes gyümölcs- féleségekből viszont kevés a készlet. Hiánycikk a gesztenyemassza. Újdon­ság viszont, hogy kubai burgonya kerül a boltokba, 13-14 forintos áron, és vár­ható még narancs és kókuszdió is. A sütőipar bőséges mennyiséget gyárt kalácsból és péksüteményből. Előszál­lítással juttatnak a boltokba április 2- án nagyobb mennyiségű kenyeret. A tejipar áttért az éjszakai szállításra, így a rendeléseket maradéktalanul tel­jesíti. Sok darabolt baromfi is van az üzletekben. A Halért 50 mázsa pontyot értékesít, kapható busa és amur is. * Április 2-án (szombaton) valameny- nyi élelmiszerüzlet, csarnok, piac 14 óráig tart nyitva. A ruházati és iparcikküzletek, a vendéglátó egysé­gek, a dohány-, édesség- és virágboltok szombati nyitva tartást alkalmaznak. Április 3-án (vasárnap) és 4-én (hét­főn) a vendéglátó helyek, a dohány-, édesség- és virágboltok vasárnapi nyit­va tartás szerint üzemelnek, minden más üzlet, áruház zárva lesz. A kijelölt vendéglátó helyek tejet, kenyeret és péksüteményt árusítanak. P. S.—G. Z. ARÁNYTALANSÁGOK, VITÁK Árellenőrzési tapasztalatok Az árhatóságok az első negyedévben több mint 1700 gazdálkodó szervezet­nél és ötezer kisiparosnál, valamint magánkereskedőnél végeztek árellen­őrzéseket, célvizsgálatok keretében. Ezeknek mintegy fele az ipari tevé­kenységet és szolgáltatásokat érintette. A fogyasztásicikk-, a termelőeszköz- és a külkereskedelemben csaknem 300 gazdálkodó szervezetnél került sor az átárazások ellenőrzésére. E vizsgála­tokhoz kapcsolódóan számos hagyo­mányos és szerződéses boltban, piaci elárusítóhelyen és szolgáltató felvevő­helyen ellenőrizték az árhatóságok az új árak helyességét. Az Országos Árhivatalban az eddigi ellenőrzések tapasztalatait előzetesen összegezték. Ebből megállapítható, hogy az iparban az átárazást időben és általában szabályszerűen végezték el. Előfordult, hogy alacsonyabb árin­dexet alkalmaztak vagy az árakat felfe­lé kerekítették, s arra is volt példa, hogy bázisárként nem megfelelő árat alkalmaztak. Olyan esettel is találkoz­tak az ellenőrök, amikor a vállalat nem minden terméket árazott át, csak azo­kat, amelyekre már megrendelése volt. A legtöbb gond ott jelentkezett, ahol a vállalatokra volt bízva az árváltozás mértékének meghatározása. Sok he­lyütt az eladó és a vevő módosította a szállítási határidőket, s a teljesítésnél az indokoltnál magasabb áron számlá­zott. Az élelmiszeriparban tartott vizsgá­latok tapasztalatai azt mutatják, hogy az átárazások nyomán kialakított új árakat a vállalatok általában időben közölték, de a szállítók és vevők között több területen eltérések mutatkoztak. A kereskedelemben történt hitelvissza­vonások miatt sok megrendelőnek csökkent a fizetőképessége, ezért nem rendelt, s ez nehezitette az áruszállitás folyamatosságát. Áz építőanyag-ipari vállalatok a vártnál alacsonyabb árindexeket álla­pítottak meg, s jövedelmezőségük fo­kozása érdekében áremelést terveznek a második negyedévtől kezdődően. Az építőiparban pedig még jelenleg is tar­tanak azok az ái;konzultációk, amelyek az eddigi áraránytalanságokat hivatot­tak tisztázni és rendezni. A szolgáltató területen gondot oko­zott a központi indexek hiánya, továb­bá, hogy egyes szolgáltatások díja olyan nagy mértékben emelkedett, hogy az máris jelentős forgalom-vissza­esést eredményezett, például a lakossá­gi ruhatisztításban és a cipőjavításban. A belkereskedelemben sokféle arányta­lansággal találkoztak az ellenőrök, pél­dául azonos termékeket az egyes üzle­tek jelentős árkülönbségggel értékesí­tettek. A magánkereskedők közül töb­ben úgy emelték áraikat, hogy jövede­lempozíciójuk ne romoljon, mások be­zárták üzleteiket, ami helyenként ellá­tási problémákat is okozott. A külke­reskedelemben az átárazás jövedelme­zőségi és finanszírozási gondokat is előidézett. Az Országos Árhivatalban a követ­kező hetekben részletesebben is elem­zik, értékelik az elmúlt három hónap ellenőrzési tapasztalatait, és irányelve­ket dolgoznak ki az árellenőrzés újsze­rű feladataihoz igazodva. Az árjogsza­bályi változásokhoz kapcsolódóan az árellenőrzésnek a jövőben a korábbinál kisebb arányban kell a tételes, admi­nisztratív szabályok, előírások betartá­sának vizsgálatára irányulnia. Az ese­tei* túlnyomó többségében az árérvé­nyesítéshez kapcsolódó gazdálkodói magatartást kívánják feltárni és minő­síteni.

Next

/
Thumbnails
Contents