Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 26. MEG LEHET-E ÉLNI AZ ALAPTEVÉKENYSÉGBŐL? A vaskúti Ezzel végül is nem egyedi dolgot csinált a Csanádi-csapat. Több megyei szövetkezetben van hasonló törekvés, s a tisztesség megkívánja még a megjegyzést: vezető elődeik ehhez lerakták a jó alapokat. Az viszont, ahogyan hasznosították, gazdagították és fejlesztették, vagyis az alapokra felépítették a jelenlegi szerkezetet, mindenképpen elismerést érdemlő, modell értékű munka volt. A kétszázötven tehén tejét műanyag zacskókba töltve, valamint hagyományos eljárással a tejből túrót és tejfölt készítve értékesítik. Nyolc megyében, tizenötezer kistermelőtől vásárolják a nyulakat. Ez egyébként egy integrációs rendszer, az állattartókat tenyész- anyaggal, takarmánnyal, ketreccel, gyógyszerrel stb. látják el. A nyulakat felvásárolják, bajai üzemükben levágják, csomagolják, s innét kamionokkal szállítja el az olasz és a többi nyugateurópai vevő. A nyúlbőr szintén exportra kerül. A szemestakarmányból tápot készítenek, az étkezési búzát pedig fél évig tárolják, s a tél végi hónapokban értékesítik. Vegyipari centrumuk fő terméke a Fitohorm, egymillió liter az idén eladott mennyiség, amely harmadával több a tavalyinál. Jó piaca van a Hőstop nevű készítményüknek. A hő- és hangszigetelésű nemesvakolatot por alakban forgalmazzák. Építőipari részlegük nemcsak a szövetkezeti feladatokat teljesíti, hanem a külső megrendeléseket is jó minőségben elvégzi. A vasipari egységeikben hullámosított lemezt gyártanak s itt készült a Forma-1 pálya kerítésanyaga is. Új igények a külpiacon Ez a Vaskúti Bácska Tsz tevékenységének tömören vázolható keresztmetszete, amelyről a beszélgetésünk közben érkezett dr. Hodossi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát is tájékoztatta a szövetkezet elnöke. A megyei titkár elsősorban a külföldi piackutatásról, termékeik versenyképességéről, valamint arról érdeklődött, hogy • Készül a drótfonat. a tsz mennyire képes alkalmazkodni a fejlett országok élelmiszerrel kapcsolatos legújabb igényeihez. Vegyi centrumuk termékskálájának bővítésére is célozva egyebek között megemlítette: répacukorral édesítve élelmiszereket a nyugat-európai piacon már alig lehet eladni, helyette az ászpartam típusú (fenil-anilin tartalmú) mesterséges édesítőszerek kerültek előtérbe. Általános érvényű feladatnak mondotta (amit egyébként a vaskútiak szinte maradéktalanul megvalósítanak) a termékek teljes feldolgozottságát, így az ebben megtestesülő szellemi érték realizálódik a magasabb árakban. Érdeklődött a szövetkezet részvételéről a község művelődési, oktatási tennivalóiban, fejlesztésében, annál is inkább, mert vaskúti látogatásának, a beszélgetésének egyik célja az volt, hogy erről is tájékozódjon. A szövetkezet elnöke elmondhatta, hogy a művelődésre, sportra évek óta nagy összegeket ad a közös gazdaság, s mint mindenben, e téren is együttműködnek a község vezetőivel. Üzleti tevékenységük is megérdemli a részletezést, ugyanis ebből kitűnik, milyen módszerrel lehetséges fokozni a jövedelmezőséget, növelni a bevételt. Kereskedelmi munkájuk lényege: mindent maguk értékesítenek a nagy- a közvetítő- és lánckereskedelem kihagyásával, így a nagykereskedelmi árrés összege is megmarad a szövetkezetnek. A tejet és tejtermékeket az üzletekbe szállítják', s ugyanezt teszik az építő- valamint vasipari termékeikkel, ami így nem kerül a nagykereskedelmi hálózatba. A Fitohorm nagy részét is közvetlenül eladják a mezőgazdasági nagyüzemeknek, tavaly háromszáznyolcvannak szállítottak. Tagjai a Nyúltermeltetési és Külkereskedelmi Társaságnak, s így joguk, lehetőségük van közvetlenül tárgyaim az importőrökkel. Megegyeznek mennyiségben, szállítási ütemben, árban stb. Hétpecsétes titok ... Röviden tehát az mondható: piacon van a szövetkezet. Változását közvetlenül érzékeli és erre azonnal keresik, és meg is találják a választ. „Mert muszáj!” mondta az elnök. Mert létük függ ettől, az, hogy tudják-e tartani az elért életszínvonalat. Tavaly az egy főre számított éves átlagjövedelem meghaladta a kilencvenhétezer forintot. Az előrelépés 1983-hoz képest csaknem negyvenezer forint. S mivel a piacon, a keresleti szférában vannak, képesek azt is föltárni, hogy az igények és a saját lehetőségeik hol találkozhatnak. Ennek jegyében „kezükben van” hat-nyolc téma, s az alkalmas pillanatban indítják az új termék gyártását is. Hogy miket? Hétpecsétes titok, olyannyira, hogy még a megyei titkár kérdésére is csak hímelt- hámolt Csanádi László ... Látszólag együtt van már minden: a jó színvonalú késztermék-előállítás, a szervezett kereskedés, amihez azonban még egyetlen dolog hiányzik, az a módszer, amivel a kollektívát ilyen eredményes munkára lehet sarkallni. Erről is néhány mondat. Az éves bér harminckét százaléka a nyereséghez kötődik. Tizenöt önelszámoló egység nyereségtervet kap, teljesítéséért jár a fizetés, a többletért a prémium. A szövetkezet valamennyi dolgozójának van prémium feladata: a vezetők és beosz- % tottak prémium-feltételrendszere azonos, a százalékos nagyságrendben van különbség. Vagyis nem fordulhat elő, hogy egy részlegvezető markol a pénzből, a fizikaiak meg hoppon maradnak. Csabai István modell • Nemrég készült el az új takarmány-gyártó üzem. • Exportra kerülnek a levágott nvulak. — Sikeres év volt, a termelési elképzeléseinket maradéktalanul végrehajtottuk. Az elnök egymondatos értékelése az 1987-es évről lehet meglepő is, ha arra emlékezünk, hogy mennyi gonddal-bajjal küszködtek megyénkben még a jó termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek is, s a szabályozóra panaszkodtak, no meg az időjárásra. A Vaskúti Bácska Tsz-ben Dr. Csanádi László a fent említett mondathoz még hozzátette: „az eddigi legeredményesebb évet zártuk az elért 112,7 millió forintos nyereséggel”. Mindent feldolgozva Mennyi ez a pénz? Tényleg sok? És egyáltalán miként hozták össze? Az utóbbi kérdésre fölcsattanhat a szokványos válasz: mit kell ezen csodálkozni, a Bácskában, a jó földeken nem nagy kunszt ekkora eredményt elérni. Csak hát az efféle okoskodó gyorsan ráfizethet, ha a részleteket bogozgatja. A vaskúti tsz-ben az átlag földminőséget 21 aranykorona jelzi. A múlt évben a búza itt is csak hat tonna alatt termett, kukoricából és napraforgóból kevesebb került a magtárakba, mint amire számítottak. A szőlő és a gyümölcs jó része elfogyott, úgy hogy ösz- szesen tíz millió forintot vitt el az időjárás okozta terméskiesés a tsz kasszájából. Akkor meg miből és hogyan csinálta az őtszáztizenhat szövetkezeti dolgozó a hatszázharminchat millió forintos termelési értéket és a már említett nyereséget? A választ az elnök adta: — Az alaptevékenységből nem lehet megélni. Pontosabban abból, hogy a termékeinket mint alapanyagot értékesítjük. Nemrég egy országos értekezleten hallottam: az állami gazdaságokban a bruttó jövedelem harminc százalékát az alap, a többit az ezen kívüli tevékenység hozza. A szövetkezetekben általában fordított a helyzet. Erre gondoltam is magamban: akkor mi Vaskúton az „állami gazdaság- modellt” követtük. Vagyis alapanyagot nem adunk el. Mindent feldolgozunk. Élelmiszeripari és egyéb vertikumokat alakítottunk ki. Emellett évrőí- évre fejlesztettük az ipari tevékenységünket. Kerítés a Hungaroringhez VILAGGAZDASAG Hogyan fejlődnek a fejlettek? Várhatóan gyorsabb lesz az Egyesült Államok kivitelének felfutása az idén, mint tavaly volt, viszont a korábbinál * mérsékeltebb tempóra kapcsol a legfőbb konkurens, a nyugatnémet és a japán gazdaság. Kedvező fordulatot jósolnak tehát az előrejelzések, már ami a legfejlettebb ipari országok gazdaságfejlesztési tempójának kiegyenlítődését illeti. Nem a növekedés abszolút mértéke - okozott ugyanis rendre gondokat és váltott ki éles vitákat a legfejlettebbek, a „Hetek országai” között, hanem a kellő gazdaságpolitikai összhang hiánya. Ha tehát mérsékeltebb ütemű, de kiegyensúlyozottabb lesz a fejlődés — az kedvező fejlemény, nemcsak a közvetlen érintett országok, de a világgazdaság minden résztvevője számára. A dollár-, a kamat, vagy a tőzsdepiaci zűrzavar ugyanis igen kedvezőtlen hatásokat gyakorolt a fejlődő országokra és a szocialista országokra, az esetleges közvetlen veszteségeseken túl főképp amiatt, mert náluk is bizonytalanná tette a külkereskedelmi, a pénzügyi kalkulációt. Mérsékelt növekedés Annyit mindenesetre biztonsággal állítanak az előrejelzések, a Nemzetközi Valutaalap, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szakértői, hogy gyors fellendülésre 1988-ban sem lehet számítani. Más szóval a szocialista országok gazdasági kilábalásakor számíthatnak a külső feltételek lényeges módosulására. Aligha hozhatja magával az exportlehetőségek kiszélesedését az Egyesült Államokban várható 2,6 százalékos növekedés, vagy a nemzeti termék várható 1,6 százalék körüli növekedése az NSZK-ban, az 1,8 százalékos tempó Franciaországban, a 2,3 százalékos termelésbővülés Olaszországban. Mellesleg még ezekre az igencsak „mértéktartó” növekedési célokra sem vesznek mérget az előrejelzések készítői. Az év vége közeledtével sorra módosították — mégpedig lefelé — gazdasági jóslataikat a kutatóintézetek és A helikopterek túlnyomó többségén a nagy forgószárny, a rotor szolgáltatja az emelőerőt és á hajtóerőt is. A rotor hajtása során keletkező reakcióerő azonban ellenkező irányba forgatná az egész gépet, ha a helikopter hosszú farkán elhelyezett, függőleges síkban álló kisebb légcsavar nem gondoskodna a kiegyensúlyozásról. A gép dugattyús vagy gázturbinás hajtóművének teljesítményét bonyolult, fogaskerék-áttételekből és tengelyekből álló rendszer juttatja el a légcsavarhoz, az egész berendezés súlya és költségei hátrányt jelentenek, ezért a faroklégcsavar kiküszöbölése az egyik fő feladat a helikopter megújításával foglalkozó tervezők számára. Az egyik lehetséges megoldás az ún. NOTAR-rendszer. Ennek a gépnek is van külön légcsavarja reakciókeltési és manőverezési célokra, kívülről azonban nem látható, mert elrejtették a géptestben. Ez a légcsavar a beszívott levegőt az üreges törzsbe nyomja, ahonnan nemcsak azért, mert a reálfolyamatok kedvezőtlenebbé váltak, hanem, mert teljesen bizonytalanná vált a gazdasági és a konjunkturális környezet. Továbbra is kérdéses, miként alakulnak az árfolyamok a pénzpiacokon, és az is, hogy mennyire érezteti majd negatív hatását a múlt év októberi tőzsdei válság. Február óta meglehetősen stabilak az árfolyamok, ami annak köszönhető, hogy a Hetek központi bankjai milliókat dobtak a pénzpiacokra, hogy a dollár felvásárlásával támogatást nyújtsanak az amerikai pénznek. Meglehetősen általános nézet, hogy a pénzpiacokon a dollár további lassú hanyatlására lehet számítani az idén — az lenne az egyik eszköze annak, hogy valamiképpen az egyensúly irányában mozduljon el a krónikusan deficites amerikai kereskedelmi és fizetési mérleg. Az olcsó dollár kezdte éreztetni a kedvező hatásokat, amennyiben valamelyest javult a múlt év utolsó hónapjaiban az amerikai külkereskedelem helyzete. Nemet mondtak Amerikának Ennek ellenére a tavalyi egész évi import 170 milliárd dollárral haladta meg a kivitelt. Ha olcsóbb a dollár, a „keményedő valutájú” országok, Ja- .pán és Nyugat-Európa termelői nehezebben jutnak az amerikai piacra, olcsóbban vehetnek meg viszont a külföldiek amerikai értékpapírokat. A külföld erejéből enyhülhetne tehát a tengerentúli költségvetésnek és a külkereskedelemnek is a hiánya. Persze csak elvben, mert e megoldás sokfajta veszélyt hordoz magában. Nem tarthat sokáig a tőkés országok pénzpiaci beavatkozása, nem dobhatnak állandóan, korlátlan mennyiségben helyi pénzt az országok piacra, mert ezzel a stabilitást — a lassú, de inflációtól mentes fejlődést — veszélyeztetik. Évek óta e körül a dilemma körül csapnak össze a legfejlettebb tőkés országok vezetői. Az Egyesült Államok a konjunktúra élénkítésére szólítaz oldalsó részen és hátul elhelyezettfú- vókákon jut ki ismét a szabadba. Emelkedés közben az oldalrészből ferdén lefelé kilépő és a rotor légáramlásával elkeveredő levegő adja a kívánt stabilizáló hatást, manőverezés közben pedig amikor a rotor által keltett légáramlás csökken, a farokfúvókákon jutnak nagyobb szerephez. A NATOR helikoptert a pilóta ugyanúgy vezeti, mint a hagyományos gépeket, de repülési tulajdonságai kedvezőbbek, ráadásul egyszerűbb és könnyebb lett a szerkezet. Az előnytelen forgató hatást úgy is kiküszöbölhetik, hogy két, ellenkező irányban forgó, egymást semlegesítő rotort alkalmaznak. Ez az elgondolás sem új, hiszen a világ első sikeres helikoptere, a magyar Ásbóth Oszkár alkotása is így működött már 1928-ban. Különleges célokra még ma is építenek ilyen helikoptereket, és úgy tűnik, hogy a vele kapcsolatos problémák kiküszöbölésével növekszik ennek a megoldásnak a versenyképessége. ja fel partnereit, hogy ezzel is javuljon az amerikai termékértékesítés lehetősége. Japán és az NSZK viszont nem hajlandó az áldozatra. Az NSZK most arra hivatkozik, hogy még a mostani mértéktartó fellendülés közepette is 40 milliárd márkára fog rúgni a költségvetés hiánya, 30 százalékkal haladja meg a parlament által elfogadott mértéket. Konjunktúra-injekciókról, újabb ösztönzők bevezetéséről ilyen körülmények közt szó sem lehet. Mellesleg a tengerentúlon sem bíznak osztatlanul az olcsó dollár áldásos hatásában. A megoldást az amerikai költségvetési hiány lefaragásának határozott ^szándékában látják, erre van elsősorban szükség, hogy helyreálljon a bizalom a világgazdaságban. Nehéz jósolni Valamennyi előrejelzés már-már szokás szerint ismétli meg a figyelmeztetést, hogy az egyensúly hiánya destabilizálja a világgazdaságot, a kereskedelmi protekcionizmus fokozódásának állandó veszélyét rejti magában. E tartós gond mellett ma még kiszámíthatatlan, milyen hatást gyakorol 1988-ra a múlt évi tőzsdeválság. A tőzsdekrach nyilvánvalóvá tette a nemzetközi pénzpiacok szoros kapcsolódásának hátrányát, azt nevezetesen, hogy a befektetők reakciója mindenütt egyforma: a szokásosnál is körültekintőbben, óvatosabban fektetik be pénzüket,. . Az események óta nem lehet biztonsággal következtetni a vállalatok nyereségére, nem lehet megjósolni, hogyan fognak alakulni hosszabb távon a részvényárfolyamok — mondják a szakértők. A nagyfokú labilitást, a bizonytalanság légkörét jellemzi, mennyire óvatos az OEGD idei évi előrejelzésében: „amennyiben újabb zavarok állnak be a pénzpiacokon, a bizalom nagymértékű megrendülésétől kell tartani, és attól, hogy az „egyelőre határok közé szorított növekedéslassulás” nagyobb méreteket ölt”. Marton János Hadiüzem békés termékváltása Az Udmurt ASZSZK Votkinói gépgyára átáll békés célú termékek gyártására, ha Washingtonban a közép- és kishatótávolságú rakéták megsemmisítéséről aláírt szerződés ratifikálásra kerül. Ebben az esetben a Szovjetunió részéről az állandó ellenőrzés alá vonható vállalatok között szerepel a votkinói gépgyár is. A vállalatnál a közelmúltban helyeztek üzembe egy új automatizált műhelyt. Ezzel jelentősen megnövekedett a nagypontosságú mechanikai megmunkáló szerszámgépek gyártása. — Az automatizált műhely belépésével komoly lehetőséget kaptunk a békés célú termékek gyártására történő átálláshoz — mondta Vlagyimir Szadovnyikov, a gyár igazgatója. ;— Ez egyébként gyárunk kollektívájának régi álma, amelynek megvalósítását mind ez ideig akadályozta a ránk kénysze- rített fegyverkezési verseny. Ma már termékeink túlnyomó részét gépkocsialkatrészek, mosógépek és egyéb háztartási gépek teszik ki. Kollektívánk örömmel váltja fel hadiipari szakmáját népgazdasági és lakossági célú termékek gyártására. Ami a gyár teljes profil- váltását illeti — hangsúlyozta az igazgató — szimbolikus jelentőségű lenne, ha egyidejűleg az amerikai cégek is hasonló lépésre szánnák el magukat. Ezzel új lapot nyithatnának a két ország gazdasági együttműködésében. SZÁMÍTÓGÉP VEZÉRLI A GYÁRAT A tervezést és a termelést közvetlenül segítő, irányító funkciót betöltő számítástechnikai rendszer kialakítását tervezi a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. A rendszer bevezetésétől — az 1990-es évektől — a mérnöki tervezést és a teljes gyártási folyamatot is számítógéppel vezérelhetik majd. Ehhez természetesen megfelelő képzettségű, a számítástechnikában jártas szakemberekre van szükség. A Rábában megteremtették a célnak megfelelő szakemberek képzésének lehetőségét is, úgynevezett CAD/CAM és FMS oktatóberendezéseket állítottak üzembe. A helikopterek jövője
