Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

4 2 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 24. SZOVJET KOLHOZKONGRESSZUS A peresztrojka a mezőgazdaságban KAMARAI FELMÉRÉS Burjánzó rendeletek és a gazdálkodás A Magyar Gazdasági Kamara eseti bizottsága felmérést készített arról, hog a hazai vállalatok tevékenységét milyen tényezők, felesleges jogszabályok korlá tozzák — tájékoztatták tegnap az újságírókat a Kamara illetékesei. Angyal Ádám, a Kamara elnökségének tagja elmondotta: a vállalati törvény ; gazdálkodó egységek vezetőire bízza a működés megszervezését, a szervezet kiala kítását. Számos jogszabály azonban részletesen beavatkozik a vállalati beiügyek be. Különböző rendelkezések határozzák meg például, hogy minden vállalatnál — legyen az kis-, közép- és nagyvállalat — 32 szabályzatot kell kidolgozni: működéséhez. Több mint húszféle esetben írja elő a jogszabály, hogy a vállala köteles elengedni dolgozóját, s arra az időre téríteni a munkabérét. Tizenhét olyat munkakör van, amelyet minden körülmények között be kell tölteni megfeleli szakemberrel, még akkor is, ha az ott adódó feladatok nem igénylik a dolgozí teljes munkaidejét. Zányi Jenő, a Kamara alelnöke hangsúlyozta, hogy a „rendeletburjánzás’ jelentős károkat okoz. Egyetlen olyan vállalati akciót sem lehet végrehajtani amelyhez ne kellene egy vagy több hatóság engedélye. Mindez nehezíti az ésszeri gazdálkodást, csökkenti a vállalkozások rugalmasságát. Az elkészült jelentést a Kamara továbbítja a kormányzatnak, hogy az anyaj megállapításait a népgazdasági tervezés most folyó korszerűsítése során má figyelembe vegyék a szakemberek, s néhány javaslat bekerüljön a jogszabályalko tási programba is. A Kamara arra is vállalkozik, hogy rövidesen reprezentath felmerést készít arról: mennyibe kerül a népgazdaságnak a túlszabályozás. A jö vőben pedig minden új jogszabály előkészítése során erőteljesen fellépnek a válla latok mozgásszabadságát korlátozó rendeletek létrehozása ellen. A TIT ÉGISZE ALATT Aranykalászos gazdatanfolyam A kolhozrendszer megújításának je­gyében kezdte meg munkáját szerdán Moszkvában a IV. össz-szövetségi kol­hozkongresszus. A Szovjetunió mezőgazdasági ter­melését alapvetően meghatározó kol­hozok száma megközelíti a 27 ezret. Évente 79 milliárd rubel értékű mező- gazdasági terméket állítanak elő, bizto­sítva ezzel a Szovjetunió élelmiszer- ellátásának mintegy felét. A kolhozok összesen 12.5 millió tagot tömörítenék. Legutóbb 19 éve tartottak országos kolhozkongresszust a Szovjetunióban. A kongresszuson megvitatják, hogy miként lehet érvényt szerezni az or­szágban zajló átalakításnak a mező- gazdaság fejlesztésében. A Szovjet­unióban az év elején ismertették az új kolhoztörvény tervezetét, amelynek megvitatása kiemelt napirendi pontja lesz a IV. össz-szövetségi kolhozkong- .resszusnak. A kolhozkongresszuson tegnap dél­előtt beszédet mondott Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov beszéde Beszéde bevezető részében hangsú­lyozta. hogy az egész szovjet társada­lom nagy figyelemmel kíséri a kong­resszus munkáját, mivel azon olyan lét- fontosságú kérdésekről van szó, mint a szövetkezetek, a kolhozok helyzete és a szocialista társadalom egyik alapját képező mezőgazdasági szektor. — Három év óta kitartó munkával kutatjuk az elavult nézetek felváltására alkalmas új megoldásokat, jelentős kí­sérleteket, újításokat vezettünk be — mondta Mihail Gorbacsov. Egyre in­kább látjuk, hogy az átalakítás, a pe­resztrojka olyan dinamikusan fejlődő, ellentmondásos folyamat, ámelyben objektív és szubjektív tényezők ősjelen­ségek hatnak egymásra. Az átalakítás hosszú évtizedekre meghatározza tár­sadalmunk képét, olyanná alakítja, amilyennek gyermekeink és unokáink nemcsak a XX. század végén, de a XXI. század elején is látni fogják. Tő­lünk függ, milyen lesz ez a jövő, ho­gyan alakul sorsunk — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A főtitkár szólt arról, hogy a szövet­kezetesítésről szóló újító lenini elveket a későbbiekben megnyirbálták, tartal­mukat a „szövetkezetesítési tervhez” használták fel. E terv szerint szövetke­zetek csak a falun létezhetnek, gyakor­latilag ott is csak egyetlen, a szövetke­zeti munkaközösség formájában. így a kolhozoknak mindössze az állami szektor „kis partnerének” szerepe ju­tott. — Már beszéltem a szövetkezetesítés lenini tanainak elferdítéséről, amelye­ket a kollektivizálás idején, a 20-as, 30-as években követtek el mondotta Gorbacsov. A szövetkezetesítéssel szembeni önkény azonban fennmaradt a későbbiekben is, amikor felszámol­ták a szövetkezeti kézműipart, admi­nisztratív eszközökkel a kolhozokat szovhozokká, állami gazdaságokká alakították, amikor beszüntették vagy korlátozták a szövetkezeti tevékenység más formáit. Ezek után következett a szövetkeze­tesítés „államosítása”. Az önkéntesség, az önigazgatás, az önelszámolás, a szö­vetkezeti tevékenység és a szövetkeze­tesítés egészének elveit durván megsér­tették. Ez kihat a mára is, passzivitást eredményez a társadalmi ügyekben, és a szocializmus fejlődésének nemcsak gazdasági, hanem politikai, ideológiai vonatkozásait is érinti. A múltra visz- szatekintve mindezek ellenére elmond­ható, hogy a szövetkezetesítés, habár útja göröngyös volt, nem kis mérték­ben hozzájárult az ország megszilárdí­tásához — állapította meg Gorbacsov. Rámutatott: éppen a szövetkezeti mozgalom segített leküzdeni a polgár- háború utáni éhínséget és a rombolást, segítette elő a pénzügyi rendszer megja­vítását, a dolgozó ember gazda-tudatá­nak kialakítását, az emberek aktivitá­sának növelését az új élet építésében. — Sajnos ez nem tartott soká. Az állami és a szövetkezeti szektor között a nem egyenértékű cserének, a paran­csoló vezetési stílus térhódításának, a társadalmi demokratizmus szűkülésé­nek feltételei közepette kezdték lábbal tiporni a szövetkezeti mozgalomnak még az eszméjét is. A mozgalom jelen­tősége csökkent, formáinak sokfélesé­ge elenyészett. A rentabilitáson és ön- kormányzaton alapuló szövetkezeti mozgalom nem működhetett önálló gazdasági elszámolás és széles körű de­mokrácia híján. így aztán zsugorodni kezdett, és egyre szűkült tevékenységi • területe. — A kolhozok számtalan bonyolult történelmi fordulatot és nehézséget; sőt drámai pillanatot éltek át, ami kárára vált az egész mezőgazdasági szektor­nak. A gazdaságokat többször egyesí­tették, majd szétválasztották, a kolho­zokat tömegesen szovhozokká alakí­tották át, és időnként felkészületlen embereket küldtek hozzájuk vezető munkára. Negatívan hatott a kolhozok gazdasági helyzetére a sok erőszakolt kampány, nagy károkat okozott a ter­melés gigantomániája, a sokféle átszer­vezés, a háztáji gazdaságokat és az ipa­ri ágazatokat érintő korlátozások és tiltások. — A kolhozokkal és az egész szövet­kezeti mozgalommal szemben alkalma­zott bánásmód következményei jól is­mertek: mind a mai napig nyögjük őket. Ezek miatt húzódott el az élelme­zési gondok megoldása, miattuk van hiány és hiányos választék alapvető fo­gyasztási cikkekből. — Ma már be kell ismernünk: ez hibás politika volt, amely súlyos káro­kat okozott nekünk mind politikai, mind erkölcsi, mind pedig szociális té­ren. A 27. pártkongíesszuson azonban hangsúlyoztuk: a szövetkezeti mozga­lom nem merítette még ki nálunk ösz- szes lehetőségét, niég fontos szerepet játszhat és kell is játszania társadal­munkban. — A tulajdonosi érzés, a kezdemé­nyező- és vállalkozókedv fokozódásá­val a szövetkezetek lényeges segítséget nyújthatnak az élelmezési gondok meg­oldásában, a jó minőségű áruk mennyi­ségének növelésében, a szolgáltatói szféra "bővítésében, a szovjet emberek élet- és munkafeltételeinek javításában. Mihail Gorbacsov kiemelte, hogy a szövetkezetesítés széles körű fejleszté­sének a gyakorlatban való megvalósí­tása válasz mindazoknak, akik kétked­ve, bizalmatlanul szemlélik a szövetke­zeti tevékenység növelésére irányuló pártpolitikát. Hozzáfűzte: ez egyben válasz azok­nak is, akik azt állítják, hogy a szövet­kezetesítés úgymond nem szocialista forma, visszatérés a magánvállalkozói tevékenységhez. A szövetkezetesítés — a társadalom dolgozóinak tömeges, mindennapos és kizsákmányolástól mentes tevékenysége — egybeesik a szocializmus feladataival, a közösség céljaival. A főtitkár kitért arra, hogy a szövet­kezeti mozgalmat szabályozó, elszige­telt normatív megkötések gyakorta egymásnak is ellentmondanak. Sőt, jó néhány közjilük nemhogy elősegítené a szövetkezetesítés támogatását, hanem éppen elleukezőleg, fékezi növekedését. Mindezek figyelembe vételével olyan új szövetkezeti törvény megalkotására van szükség, amely jelentősen kitágíta­ná a mozgalom mozgásterét és mére­teit. A főtitkár kifejtette, hogy az új tör­vénynek biztosítania kell a szövetkezeti kolhoztulajdon megszilárdítását és fej­lesztését, a szövetkezeti demokrácia jo­gi védelmének megteremtését. A tör­vény megteremtené azokat a gazdasá­gi, szervezeti és jogi alapokat, amelye­ken a szövetkezeti vállalkozások és szervezetek minden formája működne. Szabályozná jogaikat és kötelességei­ket, az állami és gazdasági szervekkel kialakított együttműködésüket. Hangsúlyozta: a dokumentum alap­ja annak elismerése, hogy a szövetkeze­ti szektor egyenjogú alkotó része az ország egységes népgazdaságának. Ez­zel együtt ismét érvényre juttatja a szö­vetkezetesítés lenini alapelvét is. A főtitkár bírálólag szólt arról, hogy még mindig erősen tartja magát a köz­pontra való hagyatkozás régi szemléle­te. — Egyesek továbbra is a központi segítségre hagyatkoznak, nem gondos­kodnak saját tartalékaik állandó növe­léséről — mondotta. — Ezért fordulhat elő, hogy a központi bizottsághoz és a kormányhoz ma is olyan levelek érkez­nek, amelyek a hús- és tejtermékekkel való rossz ellátás miatt panaszkodnak. Kifejtette, hogy a mélyreható válto­zásokat a szövetkezetek és állami gaz­daságok önállóságának erősítésére, fe­lelősségük és érdekeltségük növelésére alapozva kell végrehajtani. E munka elvégzése közben szavatolni kell a szö­vetkezeti tevékenység különböző for­máinak szabad megválasztását, s ösz­tönözni az önelszámoló egységek elter­jedését. Hogy milyen mélyreható következ­ményekkel járnak a gazdálkodás új formái, hogy milyen hatalmas tartalé­kok rejlenek még a szövetkezeti moz­galom fejlődésében, arról az is tanús­kodik, hogy az emberek már kezdenek visszatérni a falvakba. Beköltöznek az elhagyott portákra, művelés alá veszik a parlagon hagyott földeket. Ebből az következik, hogy látni kell a munka szervezésének és ösztönzésének új, ha­ladó távlatait, merészebben kell megol­dani a szerződéses gyakorlat által felve­tett problémákat — mondotta egyebek között Mihail Gorbacsov. HONDURAS Az ottlakók washingtoni közlésből értesültek az országukat ért támadásról A nicaraguai határral szomszédos hondurasi területek lakói cáfolják, hogy a múlt héten nicaraguai csapatok törtek volna be az országba. A lakosok újságíróknak elmondták, hogy ők ma­guk a kérdéses időben egyetlen nicara­guai katonát sem láttak környékükön — jelentette szerdán az AFP hírügy­nökség. Mint ismeretes, Washington épp az állítólagos támadást használta fel ürügyül 3200 amerikai katona Hon- durasba küldésére. Rüben Palma, a hondurasi keresz­ténydemokrata párt elnöke kedden új­ságíróknak kijelentette: teljesen elfo­gadhatatlan az a hivatalos változat, amelyet Jose Azcona államfő tett közzé még a múlt héten az állítólagos nicara­guai behatolásról. Azellenzéki szervezet vezetője arra is rámutatott, hogy Hon­duras lakosai csak 12 órával a wa­shingtoni közlés után értesültek az or­szágukat ért „támadásról”. Palma az amerikai csapatok behívása miatt az al­kotmány megsértésével vádolta az elnö­köt. Események sorokban NEW YORK Az amerikai igazságügyi minisz­térium keresetet nyújtott be kedden a Palesztinái Feiszabadítási Szerve­zet ENSZ-képviselete ellen a New York-i szövetségi bíróságon. Kérte, hogy a bíróság zárassa be a képvise­leti irodát. Labib Zehdi Terazi, a képviselet vezetője az ENSZ székhe­lyén, Faruk Kaddumi a palesztin külügyek vezetője pedig a jordániai fővárosban, Ammanban egybehang­zóan úgy nyilatkozott, hogy a PFSZ ENSZ-megfigyelői nem engedelmes­kednek az amerikai felszólítások­nak, csak fizikai erőszakkal lehet őket eltávolítani szolgálati helyük­ről. Ötvenhárom tagállam határo­zattervezetet terjesztett kedden a pa­lesztin képviselet védelmében az ENSZ-közgyűlés rendkívüli üléssza­ka elé. MOSZKVA Több szovjet köztársaság Legfel­sőbb Tanácsa szólította fel józan magatartásra, önuralomra és a jog­ellenes cselekmények megakadályo­zására a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, az Azerbajdzsáni SZSZK és az Örmény SZSZK lakosságát. A Kazah, a Litván, a Moldvai, a Lett, a Kirgiz, a Tadzsik, a Türkmén és az Észt SZSZK Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége határozatban fe­jezte ki aggodalmát, hangsúlyozva, hogy a Karabahi Autonóm Területen történtek hátráltatják a társadalmi és állami élet demokratizálásának folyamatát. Hangsúlyozták: nem szabad a szovjet népek sorsát vak ösztönök és érzelmek prédájául oda­vetni. ISZTAMBUL Újabb büntetőeljárást indított az isztambuli ügyész a betiltott Török Kommunista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára, Haydar Kutlu el­len. Azzal vádolja a kommunista ve­zetőt, hogy a „proletariátus diktatú­ráját” akarta létrehozni az ország­ban. Újságjelentések szerint a bíró­ság ezért kilenctől huszonegy évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki. HANOI A vietnami kormány szerdán kül­ügyminiszteri tárgyalásokat javasolt Kínának a területi és határviták meg­oldása érdekében. A jegyzékben Ha­noi megismétli a korábbi tárgyalási javaslatát a Trung Sa (Spratley)- szigetcsoport körül kialakult konflik­tus rendezésére és kiegészíti azzal, hogy a két fél kezdjen külügyminisz­teri vagy miniszterhelyettesi tárgya­lásokat a két ország területi és határ­vitáinak tisztázása érdekében. BRASILIA Az elnöki rendszer fenntartására szavazott kedden a Brazil Nemzeti Kongresszus tagjainak többsége. A képviselők 344 szavazattal — 212 ellenszavazat és három tartózkodás mellett— mondtak igent az új alkot­mány tervezetében előirányzott elnö­ki szisztémára. A brazil törvényho­zásban majd egy éve folyt a vita ar­ról, hogy fenntartsák-e az államfő­nek végrehajtói teljhatalmat biztosí­tó rendszert, vagy pedig a végrehaj­tói hatalmat osszák meg az elnök és a kormány között. A szavazás egyértelműen a több mint két évtize­des katonai diktatúrát követően, 1985-ben hatalomra került Jósé Sar- nev brazil államfő győzelmét jelenti. NEW YORK Az amerikai csapatok haladékta­lan kivonását sürgeti Hondurasból a Contadora-csoport. Kolumbia, Me­xikó, Panama és Venezuela közös állásfoglalását kedden az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának ülésén ismertette Kolumbia nagykö­vete, Enrique Penalosa. A tanács kedden ismét foglalkozott azzal a panasszal, amelyet Nicaragua nyúj­tott be az ellene irányuló amerikai fenyegetés ügyében. BELGRÁD A szerb köztársasági képviselőház kedd délutáni ülésén eleddig egye­dülálló dolog történt. Miután az egyik ház, az ún. társult munka ta­nácsa több órás vitát folytatott a koszovói szerbek és crnagorácok ki­településének^ okairól, a határozat feletti szavazásra nem kerülhetett sor, mert a 160 küldött közül 95 előzőleg elhagyta a termet. így az ülés határozatképtelenné vált és fél­beszakadt. A mezőgazdasági kistermelők részé­re többszintű képzési rendszert alakí­tott ki az elmúlt években a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat. Az ok­tatás továbbfejlesztéséről Antal And­rás, a TIT főtitkárhelyettese tegnap a TIT Országos Központjában tájékoz­tatta a sajtó képviselőit. A piac, a fogyasztók igényeinek, a minőségi követelményeknek, valamint a gyakorlatban jól hasznosítható leg­újabb tudományos és kutatási eredmé­nyeknek az ismertetését, a „Téli esték” elnevezésű, illetve az ezüstkalászos és aranykalászos gazdatanfolyamon foly­tatja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az oktatás szervezésében együttműködnek a TIT munkatársai és előadói a SZÖVOSZ, a TOT és a Ha­zafias Népfront szakembereivel. A Téli esték két-három rendezvény­ből álló sorozat, amelyen a résztvevők megismerkedhetnek a mezőgazdasági kistermelés legfontosabb szakmai, kör­nyezetvédelmi és pénzügyi kérdéseivel. A témakörökhöz készült könyvek sok rajzot és képet, kevés szöveget tartal­maznak. E tanfolyamokat termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, fo­tókra szánt összeg csaknem 70 százalé­kát az állami költségvetés és a központi kutatás-fejlesztési alap finanszírozta, addig tavaly ez az arány alig haladta meg a 40 százalékot. A kutatások meg­határozó forrásává egyre inkább a vál­lalati pénzalapok válnak. Általánosan elmondható, hogy Kecskemét szerepe számottevően növekszik a tudományos életben. A vitában felszólalók főként azt hangsúlyozták, hogy szükséges és fon­A térség összehangolt fejlesztését szolgálja a városkörnyéki bizottság, amelynek mind a 14 település tagja. A különböző feladatokra szerződött kisebb társulások mellett pénzügyi ala­pot is létrehoztak. A közös munkából kiemelkedik a térségi telefonfejlesztés. Kiskőrösön és Tabdin már él a távhí­vásra alkalmas vonal, rövidesen Kas- kantyú és Páhi is bekapcsolódik a háló­zatba. A községekben a lakásellátás feltéte­lei kedvezőek, a vezetékes víz, a villany minden belterületi házban ott van. A kiskőrösi áfész gondoskodik a keres­kedelmi ellátásról, míg a szolgáltatást a helyi kisiparosok végzik. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a legutóbbi választásokon kedvezően változott Kiskőrösön a tanács és a végrehajtó bizottság összetétele, erősödött az ön- kormányzati rendszer. A testületek tervszerűen tekintik át az időszerű fel­adatokat, a központi és a helyi érdek egybehangolására törekednek. A ható­sági munkában bevált Kiskőrösön a kisvárosi modell, általános a rövidített ügyintézés, kedvezőek a nyújtott ügy- félfogadás tapasztalatai. A korszerűsí­tés azonban folytatódik a modernebb technika igénybevételével. A hatósági, igazgatósági területeken is szoros kap­csolat van a város és a községek között. További feladat Kiskőrösön a szennyvízhálózat kiépítése, a lakás- problémák megoldása — ehhez a ta­nács 36 lakás építését indítja az idén saját beruházásban, 18 hónapos határ­idővel — és megoldásra vár a szakren­delő ügye is. A vita során is szóba került a foglal­gyasztási szövetkezetek és szakcsopor­tok szervezik a TIT közreműködésével Az ezüstkalászos gazda tanfolyamok 10—15 foglalkozása a kertészet, illetve az állattenyésztés egy-egy ágának szak­mai alapismereteit tartalmazza. Ehhez a TIT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi; Választmánya és a Mezőgazdasági Könyvkiadó közös kiadásában jelenik meg a Házunk tája című sorozat, a nyúl-, a baromfi-, a sertés és a szarvas­marha-tenyésztés, az állategészségügy és az integrált növényvédelem témakö­reiből. Az aranykalászos gazdatanfolyam — amely az idén kezdődik — már kö­zépfokú képzést nyújt: a piacra terme, lök, a vállalkozók sajátíthatnak el fon­tos szakismereteket ezeken az előadás-; sorozatokon. Az első tanfolyam ápri­lisban kezdődik, s a többi között az adóztatás, a hitel, az értékesítés és a társadalombiztosítás témáiról hangza­nak el előadások. A szeptemberben kezdődő második kurzuson a legújabb szakmai tudományos eredményeket is­mertetik a szakemberek. A harmadik tanfolyamrész egy franciaországi ta­nulmányút lesz. tos az összesítésben feldolgozott ered­mények publikálása. A szakbizottság feladatának tartja, hogy minél széle­sebb körben megismerje megyénk és az ország az itt folyó tudományos mun­kát. Erre mindenképpen megkeresik a lehetőséget. Ajánlásokat tesznek a me­gyei vezető testületeknek a további ten­nivalókról. Javasolták, hogy egyes ér­dekesebb, fontosabb kutatási eredmé­nyeket a Petőfi Népében is ismertesse­nek azok, akiknek ez munkaterülete. K. S. koztatás gondja. Szükség van további —I elsősorban ipari — munkahelyek létesítésére. De csak a korszerű techni­kát szabad és érdemes befogadni, és ' építeni kell — erre hívták fel a figyel­met a felszólalók — a helyi üzemek, szövetkezetek fejlesztésére is. A közsé­gekben lakók számára a legfontosabb a közlekedés feltételeinek (út és jármű) javítása, hogy valóban igénybe tudják venni a városban elérhető szolgáltatá­sokat. A végrehajtó bizottság elismerően megállapította, hogy a várossá válás óta tervszerű, színvonalas munka fo­lyik Kiskőrösön, amelyet megerősített a megyei tanács szakemberei által vég­zett kontrollvizsgálat is. Változatlanul arra van szükség, hogy a kevesebb pénzből reálisan gazdálkodjanak, jól fontolják meg a tennivalók sorrendjét. Ápolni kell a város szellemiségét, ame­lyet meghatároz és fémjelez a Petőfi- örökség. Erősíteni szükséges a lakossá­gi kapcsolatokat, a vállalatokkal, szö­vetkezetekkel és a térség társadalmi szerveivel való együttműködést. Meg kell teremteni az érdekeltséget, azt, hogy a döntés előtt a tanács mind széle­sebb körben tájékozódjon a vélemé­nyekről. Új helyzetet alakít ki a párt­irányítás jellegének változása. A városi és községi tanácsok számára elenged­hetetlen a jó szakemberek foglalkozta­tása és a hivatali munka korszerűsítése, amelyben első lépés az egyszerűsítés, és ezután jöhet csak a gépesítés. A testület a komplex, 4 települést átfogó jelentést elfogadta, majd megvi­tatta és jóváhagyta az 1987. évi költség- vetési ellenőrzések tapasztalatait össze­foglaló beszámolót, végül egyéb ügyek­ben döntött. ‘ v T Gyorshadtest a spanyol hadseregben MADRID: A spanyol hadsereg gyors bevetésű egységeket hoz létre. Narcis Serra hadügyminiszter utasítására már megkezdődött az ezzel összefüggő előkészítő tevé­kenység —- adták hírül szerdán a madridi lapok. Az új katonai erőt a három fegyvernem alakulataiból állítják össze és feladata a feltételezett konfliktus térségébe való minél gyorsabb eljutás. Az ABC című újság azt közli, hogy ezt az erőt 12 órán belül kívánják célba juttatni, s ez egyértelműen utal a külföldi bevetés lehetőségére. Ugyanez a lap korainak nevezi annak felvetését, hogy vajon ezek az erők lesznek-e a kibővítendő francia—nyugatnémet hadosztály spa­nyol résztvevői. ' s Mitterrand is sorompóba szállt Francia elnökválasztási hadjárat Az eddig bágyadtan folydogáló francia elnökválasztási hadjáratot egycsapásra felélénkítette Mitter­rand elnök sorompóba szállása. A francia hírmagyarázók első érté­kelései abban összegezhetők, hogy az elnök láthatólag Chirac minisz­terelnököt tekinti veszélyesebbik el­lenfelének, ezért kampányát ellene irányított támadással nyitotta meg, amikor „uralomvágytól fűtött, tü­relmetlen” politikusokról, sőt klán­jaikról beszélt. Chirac caeni választási gyűlésén nyilvános vitára hívta ki az elnököl politikai programjukról. Hangoz­tatta, hogy a kampány során színval­lásra akarja kényszeríteni Mitter­rand-!, mit tervez a szabadságjogok-’ tiszteletbentartása, az államnak a pártoktól való függetlensége és az if­júság jövője, azaz az oktatás tárgyá­ban. Azt bizonygatta, hogy az elnök által felidézett veszélyeknek nyoma sincs, a kormány két éven át nyuga­lomban és jó eredményekkel kormá­nyozta az országot. A kutatások forrásává egyre inkább a vállalati pénzalapok válnak (Folytatás az 1. oldalról.) Kiskőrös és három község munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1-es oldalról) \

Next

/
Thumbnails
Contents