Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 71. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 24., csütörtök Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 24-én folytatja munkáját. Az ülésen megvitatják a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a politikai intézményrendszer működésének továbbfejlesztéséről, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének összehívásáról szóló előterjesztést. (MTI) Hazánkba érkezik a francia külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Jean-Bernard Raimond, a Francia Köztársaság külügyminisztere. (MTI) Dolgos emberek faluja: Zsana(3. ouai) Kiskőrös és három község munkájáról tárgyalt Első alkalommal tárgyalta egy napirendi pont keretében a megyei tanács végrehajtó bizottsága négy település: Kiskőrös város, valamint Kaskantyú, Pá- hi és Tabdi község tanácsai végrehajtó bizottságainak tevékenységét. A tegnap Kiskőrösön megtartott kihelyezett ülésen a testület megvitatta az 1987. évi költségvetési ellenőrzések tapasztalatait és a tavalyi ellenőrzési naptárban rögzített feladatok végrehajtását. a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kiskőrös városa 7 évvel ezelőtt számolt be munkájáról a végrehajtó bizottság előtt. Most azonban átfogóbb képet kaphatnak a testület tagjai nemcsak a tanácsi tevékenységről, hanem a helyi eredményekről és törekvésekről is, mert a vonzáskörzet központjához szorosan kapcsolódó településekről szintén tájékozódott a végrehajtó bizottság. Az írásos anyag felsorolja az érintett települések jellemzőit. Kiskőrösön — miként az egész térségben — a mezőgazdaság a meghatározó, a városban a foglalkoztatottak 39 százaléka ehhez az ágazathoz tartozik. Az ipari termelésben legjelentősebb a gépipari, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozása. A községekben számottevő ipari tevékenység nincs — ez gondot is okoz az ott lakóknak. Az utóbbi években dinamikusan növekedett a közlekedési —hírközlési ágazat: aszfaltoztak 28,5 kilométer földutat, elkészült az új, távhívásra alkalmas telefonközpont, megépült a tv-átjátszóadó. Kiemelt feladat a lakásgazdálkodás korszerűsítése — a rendelkezésre álló pénz ésszerű felhasználásával. Egyenletesebbé vált a lakosság kereskedelmi ellátása, kialakult az egészségügyi alapellátás, kicsi és korszerűtlen azonban a rendelőintézet. A tanteremépitésekkel javultak az oktatás feltételei; a kulturális életben kiemelkedő helyet foglal el a Petőfi-kultusz ápolása, s a szlovák nemzetiségi hagyományok őrzése. Kiskőrösön a tanács és a lakosság együttműködése jó, ezt bizonyítják a különböző fórumok, s az állampolgárok önkéntes pénzbefizetései. Sőt, itt a teho további fenntartása mellett döntött a tanács legutóbbi ülése. A helyi üzemek is minden esztendőben jelentős összegekkel járulnak hozzá a város gyarapításához. (Folytatás a 2. oldalon) A város hasznára vált az újragondolás Elfogadták a pénzügyi tervet Félegyházán Tegnap tárgyalták újra Kiskunfélegyházán az 1988. évi pénzügyi tervet. A tanácsülés ugyan rövidebb ideig tartott, mint a február 24-ei, de hangulatában nem sok különbség mutatkozott; a tanácstagok aktivitása ugyanis nem csökkent. Vitaindítót a városi tanács elnöke, dr. Kardos András tartott. Elmondta, hogy az előző viharos ülés döntése a pénzügyi terv újratárgyalásáról számára nem jelentett presztízsveszteséget, mert az a város hasznára vált. Több pénz ugyan nem lett, de a tervet jobban átgondolták, és a tanácsi bizottságok, gazdasági szakértők és ágazatvezetők bevonásával készítették el. Felsorolta, mely fejlesztésekről mondtak le, és hogyan képzelik azok megoldását a jövőben. A többi között a sokak által kért móravá- rosi orvosi rendelő létrehozása is kimaradt a tervből. A tanácselnök vitaindítója után Kiss Ferenc, a pénzügyi osztály vezetője számolt be részletesen arról, hogy mit módosítottak a tervben. Korrigálták például az 1987-es pénzmaradványt, és a fejlesztési előirányzatokat is megváltoztatták. így a több milliós felszabadult pénzösszeget az ifjúsági garzonház befejezésére és a Petőfi-lakótelepi óvoda bővítésére tudják fordítani. Végül javasolta, hogy a határozattervezetet egészítsék ki azzal, hogy a fejlesztésekben részt vevő szállító- és kivitelező szervektől követeljék meg a minőségi munkát. Az első hozzászóló, dr. Garai István 'nem értett egyet az útépítésre szánt összeg nag ságával. Miért nem lehet pénzkímélő megoldásokat találni? kérdezte, és példaként egy másik megye községét hozta, ahol az utak feleannyiba kerültek, mint Félegyházán. Amit lehet egy másik megyében, itt miért t^em? — tette fel a kérdést. Dr. Borbélyné Szabó Kató dn is az út- és járdaépítésekkel foglalkozott hozzászólásában, és kifogásolta a kivitelező, azaz a költségvetési üzem munkáját. A két felszólalás után — amelyeket egyébként a tanácselnök interpellációnak minősített — Csányi István tanácstag ingerülten fordult a tanácsüléshez; „Mondjuk már ki végre, jó-e az új terv, vagy nem!” Majd kifejtette, hogy a tervet a múltkori felvetések alapján módosították, a pénz pedig már úgysem lesz több. Kérte a tanácstagokat, próbáljanak felülemelkedni körzeti gondjaikon és a tervet mint egészet elbírálni. „Ne részletkérdések őröljék fel az erőnket,” fejezte be mondandóját. Csányi István kifakadása több tanácstagot is szólásra ingerelt. Sipos Lajos jónak, de kissé szétaprózottnak ítélte meg a tervet. Kovács Sándor így jellemezte: átgondoltabb, rendezettebb, érthetőbb, mint az előző. Azzal azonban nem értett egyet, hogy ő parciális érdekekből szólt volna, amikor egy intézmény gondjait ismertette. Ne általánosságban beszéljünk — mondta, és javasolta a terv elfogadását. A hozzászólások sorát Fazekas Lászlóné zárta azzal, hogy újra kérte a móravárosi orvosi rendelőt. A tanácselnök összefoglalójában választ adott a felvetődött kérdésekre, és egyetértett az elhangzott hozzászólásokkal. Majd a kétórás vita után a határozatijavaslatokkal kiegészített 1988-as pénzügyi tervet a tanácsülés egyhangúlag megszavazta. B. M. • 'Az idén már kétszáz inkubátort szállítottak a szocialista partnereknek, huszonötöt pedig az egyiptomi megrendelőknek. Kőszegi Gáspár és Nagy Mihály a kész berendezések próbajáratását ellenőrzi. Új termékek — új piac reményében SOLTVADKERT, MEDICOR: A tavalyi év eredményeivel elégedettek voltak a Medicor soltvadkerti üzemében. A szocialista exportjuk növelése mellett a tőkés kivitelüket sikerült megduplázniuk. Az árbevételük megközelítette a 200 millió forintot. Ebben az évben is szeretnék ezt az eredményt megismételni. Ehhez minden feltétel megvan. A megrendelésállományuk biztosítja a folyamatos munkát, és így létszámcsökkentésre nem kell gondolniuk, sőt a most végzett 6 tanulójuknak is biztos a munkahelye az üzemben. Az eddigi négy típus mellett az idén két új, mondhatni luxuskivitelű, formatervezett inkubátor gyártását határozták el. Ezekkel elsősorban az igényes tőkés piacon szeretnének megjelenni. (P. Z.) • Szerelik az inkubátorok elektronikáját. Az új típusoké sokkal bonyolultabb lesz, több közvetlen információval szolgál a felhasználóknak. MÁJUS 29—JÚNIUS 2.: Gorbacsov és Reagan újabb csúcstalálkozója • A találkozó egyik derűs pillanata Május 29-e és június 2-a között tartják meg Moszkvában Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan újabb csúcstalálkozóját. Ezt Reagan elnök személyesen közölte az újságírókkal, miután tegnap rövid megbeszélést folytatott irodájában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Reagan Sevardnadze társaságában jelent meg néhány percre az újságirók előtt. „Közölhetjük, hogy megállapodtunk a moszkvai csúcstalálkozó idejében: ez május 29-e és június 2-a között lesz” — mondotta az elnök. Reagan kijelentette: egyelőre nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy elkészül-e erre az időre az új szovjet—amerikai leszerelési szerződés, amely a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről rendelkeznék, de azt mondotta, hogy enélkül is számos kérdésről tudnak tárgyalni Moszkvában. Amikor a mindössze néhány perces nyilvános nyilatkozat közben az újságírók Sevardnadzéhez intéztek kérdést a szerződéssel kapcsolatban, a szovjet külügyminiszter tréfálkozva jegyezte meg: ha az elnök nem tud választ adni, ő még kevésbé képes erre. „Ez is mutatja, hogy. milyen jól megértjük egymást” '— folytatta a tréfálkozást Reagan. * A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése szerint Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter keddi tárgyalásainak középpontjában a fegyverzetcsökkentés kérdése állt. A miniszterek részletesen megvitatták a hadászati támadófegyverekről, illetve a rakétaelhárító rendszerekről kötendő megállapodások összes fontosabb kérdését, és a még meglevő nézeteltérések megoldási módjait. Ezzel kapcsolatban Sevardnadze és Shultz megállapodott, hogy megfelelő kiegészítő utasításokat küldenek országaik genfi tárgyalócsoportjainak. A két miniszter úgy vélekedett: a kellő időre meg lehet találni a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, és ez lényegi előrehaladást jelentene abban, hogy a szerződést már a moszkvai szovjet— amerikai csúcstalálkozóra kidolgozhassák. A szovjet fél azonban aláhúzta: ehhez feltétlenül szükséges, hogy az Egyesült Államok — saját álláspontjának kialakításakor — szigorúan tartsa tiszteletben a kölcsönös elfogadhatóság elvét. A két tárgyaló fél nagy figyelmet szentelt annak a tervezett megállapodásnak, amely előírná, hogy a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött ABM- szerződést eredeti formájában kell betartani és rögzíteni, hogy a szerződést meghatározott ideig nem lehet felmondani. A tárgyaló felek ezzel kapcsolatban aláhúzták: azon elvek alapján akarnak előrehaladni, amelyekben még az 1987-es washingtoni csúcstalálkozón állapodtak meg országaik vezetői. Ennek ellenére az ABM-szerződés ügye a még megoldatlan kulcskérdések közé tartozik. A kutatások forrásává egyre inkább a vállalati pénzalapok válnak A kutatómunkáról, a fejlesztési eredményekről tárgyalt a napokban a megyei tanács tudományos-koordinációs szakbizottsága. A tanácskozást, amelyet Kecskeméten a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő településkutató csoport irodahelyiségében tartottak, dr. Balázs Sándor akadémikus —j mint a bizottság elnöke — vezette. Leitner László, a SZÜV Kecskeméti Számítóközpontjának igazgatója kiegészítette azt a több száz oldalas összesítést, amelyet a bizottság tagjai előzőleg kézhez kaptak. Elmondta: először 1984-ben összesítették a megyében kezdeményezett kutatási, fejlesztési témákat. A vizsgálatot tavaly azért ismételték meg, hogy érzékelni tudják a fejlődés dinamikáját. Az is fontos szempont volt, hogy a gazdasági élet fokozódó nehézségei hogyan hatnak a kutatásra. A kutatók létszáma a korábbi 363-ról 400-ra emelkedett. A létszámnövekedés elsősorban a mezőgazdaságban, a gépiparban és az oktatásnál a legszembetűnőbb. A felhasznált pénzösszeg a vizsgált időszakban megkétszereződött, meghaladta a 400 millió forintot. Számottevő változás tapasztalható a kutatásra szánt összegek forrás szerinti megoszlásában. Míg 1984-ben a kutatási felada• (Folytatás a 2. oldalon.) SEGÍTENIAKARÁS, FELELŐSSÉGTELJES EGYÜTTÉRZÉS Szállás és munka az áttelepülőknek Bács-Kiskunban is alakult koordinációs bizottság Országszerte érdeklődés kíséri a hazánkban tartózkodó, letelepedési és munkavállalási engedélyért folyamodó magyar nemzetiségű román állampolgárok sorsának alakulását. Az állami és társadalmi szervek, a vállalatok és intézmények, az egyházak és magánszemélyek egyaránt nagy segíteniakarás- ról, felelősségteljes együttérzésről tesznek tanúságot. A legnagyobb gond — a lakás és a megélhetést biztosító munka — feltételeinek megteremtésében, az egyébként is nehezedő foglalkoztatási gondok ellenére az állami szervek, vállalatok és intézmények, tehetnek és tesznek is a legtöbbet. A segítségnyújtást sok helyütt megyei koordinációs bizottságok szervezik és irányítják. A Dunántúl egyik legiparosodottabb vidékén, Veszprém megyében, máris több vállalat ajánlotta fel a segítséget. Közöttük van az Ajkai Timföldgyár, a Veszprémi Szénbányák Vállalat és a HungarHotels. A munkaerőgondokkal küzdő Pápai Textilgyár harminc betelepülő fogadásának feltételeit teremtette meg: szövőnővé képezteti ki őket. A tanácsok felkutatják a településeken különféle okokból üresen álló lakásokat, és keresik a módját, hogy — előnyös feltételekkel — a hajléktalanok rendelkezésére bocsássák. Pest megyében egyebek között Nagybörzsönyben és Zsámbékon kínálkozik ilyen alkalom. A megyei tanács felkérte e falvak tanácsait, hogy tárják fel a hasonló lehetőségekét. Békés megyében a megyei tanács munkaügyi osztályának és a munkaeröszol- gálati irodának jelentik a vállalatok és az intézmények, hogy milyen munkakörben, hány embert tudnak foglalkoztatni. Bács-Kiskun megyében a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára például a munkásszállásán' helyezte el a nála dolgozó román állampolgárságú magyar nemzetiségieket. A Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet bútorokat ajánlott fel a rászorulóknak. Hajdú-Bihar megyében 250 munkavállalói engedélyt adtak ki eddig a tartózkodási engedéllyel már rendelkezőknek. Egy kihasználatlan bölcsődében átmeneti szállást alakítottak ki a rászorulók részére. A szállás lakóinak többsége a Gördülőcsapágy Művekben, az építőipari vállalatoknál és a kórházakban már munkát talált, többen közülük pedig az ország más vidékeire mentek dolgozni. • A Vöröskereszt kezdeményezésére szerte az országban — főként bútor-, ruha- és pénzadományokkal — a lakosság is bekapcsolódott a segítségnyújtásba. Az egyházak fogadóhelyiségek kialakításával, fenntartásával és alkalmankénti pénzadományokkal is segítik őket.
