Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 19. Virág a fólia alatt • Szedik a gerberát. Szálas virágból önellátók. A Kiskunfélegyházi Lenin Tsz kertészetében az üvegház mellett egy több mint 2 ezer négyzetméteres fűthető fóliasátorban termesztik a virágot. Saját virágüzletükön kívül a környék magánkereskedői is szívesen vásárolnak tőlük. Büszkék arra. hogy még nőnapon is az ő árujuk volt a legolcsóbb. Már a másik „csúcsra”, az anyák napjára készülnek. A Virágos nevű szocialista brigádjuk az aranykoszorús jelvényen kívül jó munkájáért megkapta a várostól a „Pro Űrbe” kitüntetést is. (P. Z.) ^ s-' • Hamarosan új sátrakat állítanak fel. • Girasek károlyné telepvezető a keresett szárazvirágkompozíciókat készíti. A TECHNIKA VILÁGÁBÓL Motor a gondolában ,. «* o: A légcsavaros repülőgépekben a hajtóművet — a gázturbinát - beépítik a szárnyba. Ez a sokkal nagyobb sebességű sugárhajtású gépekben nem valósítható meg: a szárnyszerkezetet megbontva nagymértékben csökkenne a szárny hatékonysága. A legelső sugárhajtású utasszállító repülőgépeken — a szovjet TU—104 és az angol Comet típusokon — a viszonylag kis átmérőjű sugárhajtóműveket a szárny tövében, a szárny és a törzs csatlakozásában helyezték el. Ez a megoldás azonban egyfelől túlontúl bonyolult szerkezetet eredményezett, másfelől pedig behatárolta, hogy meddig növelhetik a sugárhajtóművek átmérőjét, és ezzel együtt a lolóerejét. A repülőgépnek a felszállást tömegét megnövelve meg kellett növelni a hajtóműveknek a tolóerejét és méreteit is. így jutottak el a szárny alá függesztett, úgynevezett lógó hajtóműgondolához. A sugármeghajtású repülőgépeken a hajtóművek elhelyezésének mindmáig ez a legelterjedtebb módja. A szárny alsó részéből kiinduló, jól áramvonalazott hajtómügondolának a függesztőszerkezete nem akadályozza meg, hogy a levegő a szárnyat körüláramolja, cs ennek következtében nem rontja a gépnek a repülési tulajdonságait. Lógó gondolákban helyezték el például a Boeing—707-es, a DC—10-es utasszállító gépeknek a hajtóműveit. De ezt a megoldást alkalmazzák a legnagyobb, több száz utas szállítására alkalmas repülőgépeken is, mert a gondolákban félszárnyanként akár két - - több méter átmérőjű — sugárhajtóművet is elhelyezhetnek. Ez egyébként rendkívül fontos kérdés, hiszen a repülőgépet az aerodinamikai felhajtóerő emeli és tartja á levegőben, ellensúlyozva a repülőgép súlyát, a Föld vonzásából fakadó gravitációs erőt. A repülőtéren a gép egyre nagyobb és nagyobb sebességgel gurul a betonon, majd lassan elválik tőle, és a levegőbe emelkedik. A felemelkedés pillanatában a felhajtóerő már képes a gép súlyával egyensúlyt tartani. A felhajtóerő legnagyobb része a repülőgép szárnyára hat akkor, ha a repülőgép a levegőhöz viszonyítva elmozdul. A felhajtóerőt a szárnyprofil kialakítása, a szárny nagysága és elhelyezése befolyásolja — és természetesen az, hogy hogyan helyezik el a motort a szárny közelében. Hal só nélkül A túlzott konyhasófogyasztással kapcsolatos problémák megoldásához járultak nemrég hozzá a Kalinyingrádban működő Atlanti-óceáni Halgazdasági és Oceanográfiai Tudományos Kutató Intézet munkatársai, akik speciális adalékanyagok felhasználásával, a hagyományos konzerválóanyag nélkül állítottak elő halkonzerveket. Az új gyártástechnológiának köszönhetően az élelmiszerek sótartalma a felére csökkenthető, miközben a konzer- vek szavatossági ideje háromszorosára nő. A technikai újdonságot K.ali- nyingrád halfeldolgozó vállalatainál próbálták ki. Már ki is bocsátották a kis sótartalmú termék kísérleti sorozatait, amelyeket a Szovjetunió Halgazdálkodási Minisztériuma mellett működő minősítő tanács sorozatgyártásra alkalmasnak értékelt. (APN—KS) A CSIKÉRIAI BOTLADOZÁS OKAI ^ Szanálják az Uj Kalász Termelőszö vetkezetet Tetemes veszteséggel zárta az 1987-es esztendőt a Csikéríai Új Kalász Termelő- szövetkezet. Sajnos ismerősen cseng ez a hír, hiszen a délvidéki, határ menti kisközség gazdasága évek óta botladozik. Pedig a földjeik igen jók. Nem panaszkodhatnak kedvezőtlen termőhelyi adottságokra. Valamivel több mint egy éve már-már úgv tűnt: végre egyenesbe kerülnek, ám most mégis 6,3 millió forintnyi veszteséget mutat a mérleg. Nyomasztó örökség \m «= Mi okozta az újabb fiaskót? Hogyan akarnak úrrá lenni ezen a tarthatatlan helyzeten? Erről beszélgetünk Ignácz László elnökkel, aki 1986 szeptemberétől áll a közös gazdaság élén. — Nem célom a korábbi hibákra hivatkozni —■ mondja —, de a jelenlegi helyzetet csak akkor lehet reálisan megítélni, ha röviden szólunk a múltról is. Tény, hogy nyolcvanhat őszén egy nagyon nehéz helyzetben lévő szövetkezet vezetését vettem át. A géppark és az épületek egyaránt szörnyen elhasználtak voltak. Az utóbbi tíz évben egyetlen komoly beruházást hajtottak itt végre: a Sirokkó szárítót építették újjá. De azt is csak azért, mert a régi leégett. Súlyosbította a gondokat, hogy a háromnegyed évi mérleg szerint a tsz vesztesége már 6 millió forintra rúgott. Ezt az új, agilis, 44 esztendős elnök vezérletével az esztendő végére „ledolgozták” másfél millióra, de emellett 1,1 millió forintos érdekeltségi alaphiány- nyal kellett zárniuk. — Bár a tsz tartozásállománya már eddig is jelentős volt, nekünk újabb rövid lejáratú termelési hiteleket kellett felvennünk —- magyarázza Ignácz László —, másként képtelenek lettünk volna folytatni a munkát. Néhány öreg, rozoga gépet eladtunk és újakat szereztünk be helyettük. Az üresen maradt, régi szarvasmarha-istállókat rendbehoztuk és itt a Bácsalmási Állami Gazdaságnak kooperációban malacokat hizlaltunk. Elmaradt a fellendülés E ráfordítások után ugrásszerű fejlődésre számítottak. Ezért vállalkoztak egy új, 50 személyes étkezde felépítésére. A tervek közül azonban kevés vált valóra. Mert igaz, hogy az állattenyésztés árbevétele egy év alatt a 2,5-szeresé- re emelkedett, ám a növénytermesztés csak a 86-os árbevételt tudta produkálni. Pedig közben új növények kerültek a vetésforgóba. Szójával és vetőmagnapraforgóval bővült ez az ágazatuk. Emellett a korábbi években bérbe adott 380 hektáros földterületet ismét a csikéríai tsz hasznosíthatta. — Már eleve rosszul kezdődött 1987 — szögezi le az elnök —, hiszen a tsz- nek az előző évről át kellett hoznia 1,1 millió forint elhatárolt veszteséget. Ám ezt még meg sem éreztük volna. Csakhogy az időjárás is alaposan közbeszólt. A 115 hektáros szőlőnkben 7 milliós árbevétel-kiesést okozott a fagy. A búzánkban az utolsó pillanatig „benne volt” a hektáronként 6 tonnás átlagtermés. Aztán, amikorra betakarítottuk, a nagy aszály miatt csak 4,6 tonnányi kerülhetett a magtárba. Ilyen helyzetben a hitelek kamatterheinek súlya is nyomasztóan hatott a gazdaságra. Az év végén a termelőszövetkezet vezetősége a háromnegyed éves mérleg ismeretében úgy döntött, (a felügyeleti szervekkel egyeztetve), hogy kéri a szanálást. Tették ezt azért, mert látták. hogy saját erőből nem képesek a várható veszteséget kigazdálkodni. A szanálást a szanáló szervezet 1988. február 1-jén kezdte meg — mondja Ignácz László. Ahhoz, hogy közben a gazdálkodásunkban ne legyen fennakadás, a szervezet részünkre — a megállapított fagykár értékéig —, hárommillió forintig számlát nyitott. Ebből fizetjük a munkabért, és vásároljuk a gazdaságnak a vetőmagvakat, a növényvédő szereket, a gépek működtetéséhez az üzemanyagot. • Ignácz László: Következetesen végig kell csinálnunk mindent, amit elhatároztunk. Im. Gyógyító program A szanálási szervezet részére egyébként a szövetkezetnek egy részletes intézkedési tervet kellett kidolgoznia. A hároméves programot tartalmazó, 40 oldalas tervezet a napokban készült el a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervező Vállalat szakembereinek segítségével. A program valamennyi pontja a Csikéríai Új Kalász Tsz gazdasági stabilizálódását szolgálja. Eszerint a növénytermesztésben tovább kell folytatni a' szerkezet módosítását. A szója vetésterületét tovább növelik 110-ről 200 hektárra. Ezen belül 50 hektáron vetőmagszója előállítását tervezik. Bővítik a vetőmag-napraforgó területét is, 41-ről száz hektárra. Új növényként 50 hektáron hibridkukorica-vetőmagot termelnek. A fagykár miatt kiselejtezett szőlő helyére tavasszal étkezési napraforgót vetnek, majd ősszel (mivel ez gyengébb termőhelyi adottságú homokterület) akácerdővel telepítik be. Az új növények bevezetésével egy időben csökken a búza vetésterülete. A sertéstartásban a veszteséget alapvetően a korszerűtlen tartási körülmények és a magas önköltséggel előállított tápok okozták. Ezért a kocatartást és a malacnevelést a tsz megszünteti. A meglévő kocaállományt a tagság részére előnyös megállapodás alapján ki• Tavaly óta ismét vállalnak forgácsolást. Az Univerexpo Ipari Szövetkezetnek betonkeverő- karimákat, a Blévisznek pedig orvosi asztalokat készítenek. Felvételünkön: Vízin Gyula műtőasztalokhoz gyárt hidraulikus alkatrészt. helyezi, és a szaporulatot hizlalásra visszavásárolja. — így a jövőben ez az ágazatunk csak hizlalással foglalkozik magyarázza Ignácz László —, a tagság és a lakosság részérói nagy az érdeklődés az új lehetőség iránt. A tervezet azzal számol, hogy a műszaki ágazaton belül a múlt évi jelentős gépi beruházások következtében lényegesen csökkenni fog az alkatrészfelhasználás és a -javítás. Az itt felszabaduló munkaerőt más ágazatokba irányítják majd át. A háztáji ágazatban tovább folytatják az 1987-ben megkezdett integrációt a paradicsom- és paprikatermelésre. A szövetkezet a jövőben arra ösztönzi a tagságot, hogy a háztájiját természetben kimérve művelje, ne pedig eszmei juttatásokban kérje. Végezetül csökkenteni akarják a gazdaságban az improduktív munkaerő létszámát legalább tíz fővel. Munkaköröket vonnak össze, illetve az improduktív létszámból nyugdíjba vonulók helyébe nem vesznek fel újakat. — Következetesen végig kell csinálnunk mindent, amit elhatároztunk mondja az elnök. — Csak így tudjuk elérni, hogy a gazdaság talpra álljon. Ezért mindent el kell követnünk, hiszen az itt élő emberek megélhetésének, boldogulásának ez a munkahely a legjelentősebb forrása. Gaái Béla • A megmaradt szőlőterületeket nagy gonddal ápolják. ■
