Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

1988. március 19. • PETŐFI NÉPE • 3 PARLAMENTI BESZÉLGETÉS A képviselő véleménye: autópálya, négynyomú út és elkerülő szakasz együtt A közlekedési törvényjavaslat vitájának összefoglalójában Urbán Lajos közlekedési miniszter egyetértett a felvetésekkel, hogy a megkezdett autó­pálya-építéseket át kell tekinteni, s indokolt az M5-ös vonalát Kecskemétig mielőbb kiépíteni. E kijelentés és a törvény kapcsán beszéltem a tavaszi ülésszak szünetében dr. Kőrös Gáspárral, Lajosmizse országgyűlési képvi­selőjével, aki kétszeresen is érdekelt az ügyben, mivel a megyeszékhelyen lakik, választókerületének nagyközségét pedig igencsak érinti az M5-ös autópálya. — Milyen információja van az autó­pálya-építés ütemezéséről? — Még az év elején, Lajosmizse ér­dekeit is képviselve, levelet írtam Ur­bán Lajos közlekedési miniszternek, éppen az útépítés ütemét kérdezve. — És a válasz? — Az M5-ös autópálya fél szélesség­ben 1989 első félévének végéig eléri La- josmizsét. Ennek eredményeként föl­gyorsulhat a forgalom, s a fővárosba utazáskor 25-30 perccel lerövidül az idő. A további munkák során 1990-ig a fél autópálya Lajosmizse és Kecske­mét között, a Tanyacsárda tájékán csatlakozna a jelenlegi 5-ös úthoz, amelynek a Kecskemétre bevezető sza­kaszát innentől négy nyomsávúra bőví­tik. Ennek már nekiláttak, legalábbis az út menti fák kivágását megkezdték. — Ez a négynyomúsítás bizonyos gondokkal is együttjár . . . — Ha azt nézzük, hogy megnő az út áteresztőképessége, és hamarabb lehet a megyeszékhelyről a fővárosba eljutni, akkor a megoldás kedvező. De mint kecskeméti lakos, azt is érzékelem, Építsünk-e irodaházat!? Az utóbbi években a megyeszékhely egyik kellemes színfoltja lett a Szövet­ség tér, a rajta álló Teszöv-székházzal és a pásztorok szoborcsoportjával. A környezetet gondozott, virágos park teszi kellemesebbé. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben építkezés zaja veri fel a békésen meditáló juhászok nyu­galmát. A térre újabb irodaház épül. (Épül?) A hír hallatán úgy gondoltuk, érde­mes felhangosítani a pásztorok meditá­cióját. Szerintünk ilyen kérdések forog­hatnak a fejükben: feltétlenül muszáj-e építeni még valamit a térre? Ha igen, akkor annak újabb irodaháznak kell-e lennie? S ha feltétlenül erre van szük­ség, ki építsen? A jelenlegi helyzet szerint a Bács- Kiskun Megyei Zöldért építene új, köz­ponti irodaházat. Katonatelepi burgo­nyatárolójuk területének átengedése mellett, eredetileg ötmilliót ígértek a telekért a városnak, de később közöl-. ték, hogy csak kétmilliót tudnak fizet­ni. Jelenlegi helyéről, a Bercsényi utcá­ból a Zöldért azért kénytelen elköltöz­ni, mert az ingatlant kisajátította a ta­nács, (az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal irodája kap majd helyet a terü­leten.) Komolyan felmerült persze a lehetőség is, hogy a Zöldért a saját te­lephelyén, a Kurucz körúton építkez­zen, ez pénzbe sem kerülne. (Legalább­is a telek.) A Szövetség téri elhelyezés ellen a Teszöv emel kifogást, mondván, hogy a szobrot és a parkot ők alakítot­ták ki, s azóta is gondozzák. Vitatják, hogy a beépítésre városképi szempont­ból szükség van, hisz a teret mindenki jelenlegi állapotában szerette meg. Ha mindenképpen építkezni kell, szeretné­nek ők terjeszkedni, amiért természete­sen fizetni is hajlandók. hogy ha a várost elkerülő szakaszt nem építjük meg, akkor az útszélesítéssel megkétszereződő forgalom Kecske­métre zúdul. S mivel az itteni utak át­eresztőképessége nem nő, itt lesz a szűk keresztmetszet, s alakul ki elviselhetet­len állapot. — Ennek megelőzéséhez kézenfekvő megoldás az elterelő út, csak éppen pénzbe kerül. — Ismereteim szerint Kecskemét szélén, a Széchenyivárosnál szükséges és lehetséges ilyen utat kiépíteni. Ez érintené a hetényegyházi utat, elvinné a Solt, Dunaföldvár felé haladó forgal­mat, kedvező lenne a Soltvadkert, Ba­ja, Kiskunhalas irányába közlekedők­nek, és a Kiskunfélegyházára, Szegedre vagy külföldre utazóknak is, mivel a Szélmalom csárdánál csatlakozna újra az 5-ös számú főútvonalhoz. — Ez pedig már nem csak Kecskemét és Bács-Kiskun megye érdeke. S a vá­rosnak — mint vezetői már korábban is kifejtették — egyébként sem volna egy­magának elegendő pénze ehhez. — A pénzügyi fedezetről, az út kiala­Abban a kérdésben, hogy kell-e épí­teni, Farkas Gábor Ybl-díjas építész vé­leményét kérdeztük meg: — Ismereteim szerint a városrende­zési terv tartalmazza a tér lezárását. Ha Szeged felől jövünk a körúton, bérház- udvarba látunk be. Ezt mindenképpen érdemes eltakarni. Városképi szem­pontból megvitatni csak kész elképze­léseket lehet, de ilyen még nincs. Sze­rintem ügyes építészeti megoldással a tér meghittebbé tehető. Hogy irodaházat kell-e építeni, arról saját gondolatainkat is közreadjuk. Gazdasági életünkre évtizedek óta jel­lemző, hogy technológiai beruházások helyett épületekre költjük a pénzt. Saj­nálatos módon úgy látszik, hogy ez mostanában sem változik. A Zöldért­nek valahol el kell helyeznie a központi iroda dolgozóit, de valószínűleg talál­nának olcsóbb megoldást. A Kurucz körúton ott a terület, de erre — Hajdú József gazdasági igazgató szerint — különböző okokból nem fér el az iro­daház. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy a katonatelepi burgonya- tároló területét ugyanakkor átadnák a városnak. Van tehát felesleges terüle­tük! Tegyük fel, hogy a felsoroltak ellené­re irodaházat kell építeni a Szövetség térre. A létesítménnyel kétségkívül jól lehetne reprezentálni, közel van a vá­rosközponthoz, forgalmas helyen. Aligha tenné tehát helyesen a város, ha a telket fillérekért elvesztegetné. A területet annak kellene odaadni — s ezt a testület akár számon is kérhetné az illetékesektől —, aki többet fizet. Bálái F. István kításának költségeiről pontos informá­cióim nincsenek, de én a nemzetközi tranzitforgalom miatt is az elterelő út­szakasz megépítését állami feladatnak tekintem. Még akkor is, ha ehhez a város is hozzájárul. így viszont a Köz­lekedési Minisztérium pénzeszközeire is szükség van. — A közlekedés és a közlekedők ér­dekei azt kívánják, hogy az elkerülő út a négynyomúsítással egyidejűleg, tehát a tervek szerint 1990-ig elkészüljön. El­képzelhető ez ügyben a képviselők köz­benjárása? — Én szívesen vállalom az együtt­működést Kecskemét három ország- gyűlési képviselőjével, s ha indokolt és szükséges, forduljunk közösen a Köz­lekedési Minisztériumhoz. Az új tör­vény egyébként is előírja, hogy a közúti közlekedés feltételeinek megteremtése a Közlekedési Minisztérium kezelésé­ben lévő utaknál állami, tanácsi utak­nál helyi feladat. És a biztonság is a közlekedés egyik feltétele, s azt a már tárgyalt módon is növelni lehet, a most életveszélyesnek minősíthető 5-ös úton. Ugyancsak fokozza a biztonságot, ha kedvezőbbé válik az útjainkon futó gépkocsik „korösszetétele”, s ezáltal műszaki állapota. Ezt várjuk a tárgya­lások eredményeként, remélhetőleg ná­lunk is megkezdődő autógyártási koo­perációtól — ha a jelentős befekteté­sekkel valóban a világszínvonalú tech­nikát vezetjük be. Váczi Tamás AZ AUTÓBUSZ­VEZETÉSTŐL A MÉHÉSZETIG TIT-szak- tanfolyamok a szerkezet- váltáshoz Az autóbusz-vezetéstől a méhé­szetig, a tejházkezeléstől a villám- védelemig sokféle szakma ismere­teit lehet elsajátítani a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat tan­folyamain. Országszerte évente mintegy 24 ezer ipari, négy és fél ezer mezőgazdasági fizikai munkás tanul szakmát vagy gyarapítja szakismereteit, az alkalmazottak­nak, értelmiségieknek szóló tanfo­lyamokat is beszámítva pedig ösz- szesen ötvenezren tanulnak a TIT- ben A legnépszerűbbek, a megyei szervezetek kimutatásai szerint, a könnyű- és nehézgépkezelő, a gáz- és olajkazán-kezelő, a targoncave­zető, a programozó, a gépíró, a darukezelő tanfolyamok. A TIT szakmai oktatásnak a legnagyobb hagyománya Baranya megyében van, ahol másfélszáznál is több tanfolyamot szerveznek évente, de száznál több a számuk Győr- Sopron, Fejér, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében is. A TIT-szervezetek a munkahe­lyeken, vagy azokhoz közel szerve­zik a tanfolyamokat, amelyeknek anyagát úgy alakították ki, hogy műveltséggyarapító közismeretet is adjanak. Az oktatók helyi szak­emberek. Sok tanfolyam ad a hiva­talos szakmai elismerés nélküli, de létező munkakörök ellátásához szükséges szakismereteket. Az elkövetkező időben sok he­lyen szabadul fel munkaerő az elengedhetetlen szerkezetváltás következményeként, s a munkáso­kat más munkakörre kell átirányí­tani. A TIT megyei és városi szer­vezetei minden megyében — és el­sősorban az iparilag elmaradott térségekben — felkészültek arra, hogy időben ajánlani tudjanak a helyi igényeknek megfelelően cél­tanfolyamokat. PRESZTÍZSÉRDEKEK ÉS VÁROSKÉPI SZEMPONTOK Mit gondolhatnak a pásztorok? Ifjúság és közéletiség A jövő, a társadalmi-gazdasági kibontakozási program szempont­jából érdekes napirendet tárgyalt a közelmúltban a megyei pártbizott- 1 ság ifjúsági bizottsága. Nem voltak könnyű helyzetben az előterjesztők, amikor a KISZ-en kívüli fiatalok mozgósításának le­hetőségeiről és közéletbe való bevo­násuk tapasztalatairól kellett jelen­tést készíteniük. Hogy miért? Ves­sünk egy pillantást arra, mi jellemzi megyénk ifjúságát napjainkban: Csökkenő aktivitás Bács-Kiskun megyében a 114 te­lepülésen 570 ezer ember él. Csak­nem 50 százalékuk a megye városa­iban; ugyanakkor mintegy 100 ezer ember lakik tanyán. A lakosság 47 százaléka gyermek és ifjúsági kor­osztályú. Az elmúlt időszakban felerősöd­tek a kedvezőtlen tendenciák a fia­talok életében, nem fejlődtek kellő­képpen a munka- és életkörülmé­nyek. Növekszik a fiatalok körében a narkotikumokat és alkoholt fo­gyasztók száma, nem csökken a ve­szélyeztetett és a hátrányos helyze­tű fiatalok száma sem. . Csökken a házasságok, ugyanak­kor nő a válások száma, a növekvő gyermeknevelési költségek kénysze­rítő hatására elterjedőben van az egygyermekes családmodell. Meg­nehezültek a családalapítás, az ön­álló életkezdés, a pályakezdés és a lakáshoz jutás körülményei, általá­nossá vált a főfoglalkozás melletti pluszmunkavállalás. Egyoldalú lenne a kép, ha csak a negatív tendenciákat említenénk meg, mégis azt kell mondani, hogy csökken a fiatalok társadalmi-poli­tikai aktivitása, amelyet esetenként a felnőtt társadalom bizalmatlansá­ga is növel. Diákönkormányzat, klubmozgalom A társadalmi-politikai aktivitás visszaesését az is mutatja, hogy csökkent a KISZ-tagok száma (há­rom év alatt közel tízezer fővel). Nem kieléjgjtö1 'á‘ fiatal párttagok aránya Sem. A párttagságnak csak 10 százaléka 30 év alatti. Erősen visszaesett a legutóbbi választáso­kon a 30 év alatti tanácstagok szá­ma is (a megyei tanácson belül 4,3 százalék, a területi tanácsoknál 10,1 százalék). A szakszervezeti tagság mintegy egyharmada 30 év alatti, a szakszervezeti tisztségvise­lő fiatalok aránya 18,2 százalék. Amikor a hagyományosnak nevez­hető közéleti színtereken csökken a fiatalok aktivitása, megnövekszik azon fórumok, szervezetek, cselek­vési lehetőségek jelentősége, ame­lyek közvetetten ugyan, de a köz- életiségre nevelik a fiatalokat. E le­hetőségeket tekintette át az ifjúsági bizottság. Az ifjúsági parlamentek intéz­ményrendszerének megteremtésé­vel a fiatalok munkahelyi érdekei­nek képviseletére hivatott fórum jö­hetett volna létre, mégis az a ta­pasztalat, hogy sok helyen érdekte­lenségbe fulladnak. Ennek oka le­het az, hogy összehívásukat nem a munkahelyen kezdeményezhetik akkor, amikor célszerű, hanem központilag rendelik el megszerve­zésüket. Az oktatási törvény megterem­tette a szervezeti kereteit az iskolai diákönkormányzatok kialakításá­nak, amelyek az egymásért érzett felelősség, a demokratizmuson ala­puló közösségi élet iskolái lehetnek. Ilyen irányba kell fejleszteni a diák­körök, szakkörök, szakmai körök, klubok tevékenységét is. Természe­tesen ez nem képzelhető el a peda­gógusok aktív segítsége nélkül, akiknek partnerként kellene kezel­niük az önmaguk sorsát irányítani kívánó diákokat. A felelős gazdálkodás elsajátítá­sának gyakorló területe lehet az is­kolaszövetkezeti mozgalom is, amelyben megyénk intézményei or­szágosan is élenjárnak, hiszen ma már 41 iskolaszövetkezeti csoport működik a megyében. A munkára nevelés, a közösségi munkavégzés és a diákok mozgósításának jó lehe­tősége volt az elmúlt időszakban az építőtáborozás is, amely napjaink­ra, sajnos, jelentősen visszaesett: mindössze 7 építőtábor működik a megyében. A dolgozó fiatalok közéletbe va­ló bevonásában a szakszervezetek­nek van nagy jelentősége. A szak- szervezetek ifjúsági munkájának ja­vulását, a fiatalok érdekképviseleté­nek fejlődését jelzi az a tény, hogy ma már több mint 300 munkahelyi ifjúsági tagozat és 47 ifjúsági tanács működik a megyében. Gondot je­lent számukra, hogy a közéleti fel­adatokat ellátó fiatalok általában érdekellentétek csomópontjaiban kénytelenek dolgozni, és sok eset­ben az érdekérvényesítésnek nin­csenek kiforrott szabályai. A mai felgyorsult életvitel mellett megnőtt' a szerepe az egyre keve­sebb szabad idő értelmes eltöltésé­nek. Nem a céltalan szórakozásra, hanem az érdeklődést, az egyén ké­pességeit fejlesztő, az egészséges életmódot erősítő szabadidő­kihasználásra van szükségük a fia­taloknak. Sajnos a szűkülő anyagi lehetőségek miatt válságban van az amatőr művészeti és klubmozga­lom, a szakköri tevékenység, az is­meretterjesztő és közművelődési munka. Megnő az önszervező és önfinanszírozó közösségek szerepe, jelentősége. A fiatalok mozgósításának még mindig legkedveltebb színtere a sport és a turisztika. A megyében 161 sportegyesületben 15 ezren sportolnak. A diáksport fejlesztésé­nek eredményeként 98 diáksport- kör és 9 diák-sportegyesület ala­kult, rendszeres mozgási, sportolási lehetőséget biztosítva mintegy 17 ezer diáknak. Összehangolt cselekvéssel Az itt felvillantott néhány, a fiata­lok mozgósításának, közéletbe való 1 bevonásának szervezeti, intézmé­nyesített formája mellett a társada­lom nemigen tudja kezelni a spontán szerveződéseket, kevés a tapasztalat a jelenlegi helyzethez igazodó moz­gósítási, szerveződési formák alakí­tásában, támogatásában. Az ifjúsági bizottság állásfoglalá­sában megállapította, hogy a fiatal­ság tükrözi a felnőtt társadalomra jellemző viszonyokat, ezért az ifjú­ságra nem haragudni kell, hanem együttműködni vele. A vitában el­hangzott vélemény igazságát senki sem vitatta: „Többet beszélünk a fiatalokról, mint a fiatalokkal!” A fiatalok társadalmi-politikai aktivitásának csökkenését nem sza­bad csak gazdasági okokkal ma­gyarázni, abban felelősek a társa­dalmi, politikai szervezetek is, és legfőképpen a felnőtt társadalom. Az ifjúsági bizottság javasolja, hogy az ifjúságpolitikai feladatok egységes értelmezésére, az érintett szervek közötti jobb munkameg­osztás összehangolására a megyei pártbizottság irányításával jöjjön létre a megyei ifjúságpolitikai koor­dináció, melynek első feladata len­ne a megfogalmazott feladatsorhoz rendelni a felelősöket. A bizottság kiemelte annak fontosságát, hogy a fiatalok szabadidő-töltési lehetősé­geinek javításakor jobban kell tá­maszkodni az önszervező, önfinan­szírozó, öntevékeny ifjúsági közös­ségekre, és meg kell teremteni ezek támogatásának anyagi feltételeit is. Dombóvári Ottó Ébred a Szelidi-tó • Ma még csak a halászok úszói borzolják a vizet. • Megkezdődött a nyaralók szépítése, javítása. A KAGE üdülőjé­nek felújításán a Kalocsai Generál Kisszövetkezet munkásai dolgoz­nak. (1\ /..)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents