Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 18.

KÖSZÖNTJÜK A SZÁZÉVES KODÁLY KÓRUST

„ Minden dalban a nép szívdobbanását érezték ”

TARLATNAPLÓ

Hajós Hollanda Éva képei Kecelen

Könnyen összeszámolhatnék hazánkban a száz évnél többet megélt kulturális egyesületeket. A háborúk, a gazdasági válságok, a politikai fordulatok ígéretes tömörüléseket oszlattak föl, tettek tönkre.

A Kisipari Szövetkezetek Kecskeméti Kodály Zoltán Énekkara e kevesek közé tartozik.

Minek köszönhető, hogy néhány megszakítástól eltekintve egy évszázada dalolnak a kórusban örömüket lelő idősebbek, fiatalabbak?

Nem véletlen, hogy éppen egy kecskeméti dalosnak, eme énekkar törzstagjának emlékkönyvébe írta Kodály Zoltán: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is”.

Az is sokat mond, hogy a mindenben körültekintő Tanár Úr engedélyezte nevének viselését. A 61 esztendős Polgári Dalkör 1949-ben kérte a névváltoztatás engedélyezését.

Gyarapodó hagyományaik újra és újra átsegítették a kórust a nehézségeken. Amikor kilátástalannak látszott jövőjük, akkor is éltették a reményt: szüksége van e városnak, a magyar dalkultúrának erre az énekkarra.

Anyagiakban sohasem dúskálkod- tak, de mindig találtak a működési feltételeket megteremtő fenntartókat, támogatókat. Hosszú-hosszú ideje az ipari szövetkezetek gondosai a jeles, többször kitüntetett együttesnek.

Fennállásuk századik évfordulóján magunk és lapunk olvasói nevében további sikereket kívánunk a kórus valamennyi tagjának, támogatójának. ■

FILMJEGYZET

• A sikeres soproni vendégszereplés után fényképeztette le magát 1925-ben, kecskeméti Újkollégium udvarán a Polgári Dalkör.

Ma is érvényesek Tóth Lászlónak, örökös elnöküknek az énekkar fennállása hetvenötödik évfordulóján elhangzott megállapítása: „A kecskeméti iparostársadalom színe-java már 75 év előtt felismerte a kóruséneklés társadalmi összetartó erejét, mint az emberi szolidaritás kifejezőjét. Róluk emlékezünk, akik áldozatos munkával, lélekkel vállalták a magvetést, akik minden dalban a nép szívdobbanását érezték . .. Együttesünk minden szereplésével bizonyságát adta nemcsak tudásának, hanem a fegyelemnek és a felelősségnek is. Maga mögött érezte a város egész egyetemének rokonszenvét, megbecsülését.”

H. N.

A jubileumi koncertre, melyet ma este 6 órai kezdettel a Piarista Gimnázium dísztermében tartanak, ezúton is hívja az Ipari Szövetkezetek Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskara az érdeklődőket, barátaikat. Az ünneplő kórus hangversenyét közreműködésével megtiszteli a Hunyadi János Általános Iskola, a Piarista Gimnázium, a Katona József Gimnázium kórusa, fellép az Ipari Szövetkezetek (OKISZ) Erkel Ferenc művészegyüttes vegyeskara, Kodályné Pé- czeli Sarolta és Thomas Böttger.

A keceli általános művelődési központ igazi otthona az alkotóművészetnek. A bejáratnál Vasarely mozaikja fogadja a vendégeket; a több célú hasznosítású épületben pedig felnőtt és gyermek festők, fazekasok, batikosok munkáiban gyönyörködhetünk. A könyvtár szomszédságában levő kamarateremben színvonalas tárlatokat rendeznek. Kurucz D. István, Hajdú Flórián, Vincze László bemutatói után, a múlt héten nyílt meg Hajós Hollanda Éva festőművész kiállítása.

A tehetséges alkotó — akinek harminc képe került falra a borairól nevezetes nagyközségben — Erdélyben, a háromszéki Csernátonban született. Iskoláit Zilahon és Budapesten végezte. A piktúra műhelytitkait a Dési Huber Képzőművészeti Kör tagjaként Fenyő A. Endrétől, Tamás Ervintől és Szőnyi Istvántól tanulta. Gyermekkori élményei, valamint a tagadhatatlanul legnagyobb hatású Szőnyi munkásságának hatására fordult egyre nagyobb odaadással az oly sokszor lebecsült természetábrázolás felé.

„Szeretném — írja vallomásában Hajós Hollanda Éva — a természet értékeit magamnak és másoknak is megőrizni, mielőtt tetőtől talpig betonba öltöznének.” A Kecelen látható — értőn, gonddal rendezett — tárlat is bizonyítja: a kecskeméti és a hartai művésztelepeken gyakran munkálkodó

• Csendélet

művész, az „őrzők" elhivatottságával, féltő optimizmussal olvasztja szubjektumába s festi vásznaira impresszióit, tájélményét. Ihletett, érzékeny, érett művész ecsetvonásaival elevenednek meg a képeken a Kecskemét, Kiskőrös és Solt környéki tanyák, rétek, akácligetek; a Balaton és a Duna-kanyar hegy-víz csodái. A szép örömöt, megnyugvást kínáló áldásait fogadhatja magába az a látogató, aki a remek csendéletekben gyönyörködik.

A Dunánál

Díszelőadáson találkozott a napokban a közönség Kecskeméten az Otthon moziban ifj. Schiffer Pál A Dunánál című, Dunapa- tajon forgatott dokumentumfilmjével, mely épp egy hónapja, első nyilvános bemutatóján, a XX. Magyar Játékfilmszemlén hangos közönségsikert aratva, a társadalmi zsűri különdíját nyerte.

A vállalkozás meghatározó előzményei közé tartozik, hogy a rendező már a nyolcvanas évek legeleje óta — egy szaktudományos kutatás eredményeit felhasználva — foglalkozik faluszociográfiával. Az 1981-ben kezdett, A paraszti élet változásai címmel készített, a társadalom e rétegének változásait archiválási céllal feldolgozó anyagból szinte évente nőtt ki egy-egy önállóan is érvényes, önmagában is életképes mozidarab. A közönség előtt is ismert a Nyugodjak békében (1982), a Földi paradicsom (1983), a néhány hónapja rövidített változatban is forgalmazott Kovbojok (1985), a televízió számára készített, ugyancsak Dunapatajon forgatott A Dávid család. A sorozat utolsó darabjaként kerül ezekben a napokban országszerte a mozikba A Dunánál.

Schiffer a hatvanas évek második felében kezdte pályáját, amikor még sokan úgy hitték, hogy a dokumentumfilm elsősorban egy szenvtelen, hűvösen racionális, szemléltető műfaj. Az azóta eltelt több mint húsz évben Schiffer sokat tett e filmtípus nagykorúsítá- sáért. Az életmű egyes — elbeszélő vagy épp lírai — darabjai ma már egyértelműen szemléletessé teszik, hogy a dokumentarizmus alapjában véve nem műfaj, hanem alkotómódszer, mellyel többféleképpen, akár a legszemélyesebben is lehet emberi drámákat ábrázolni, történeteiket elbeszélni. A dokumentumprogram anyagának felhasználásával készített alkotások is meglehetősen változatosak, közös jellemzőjük azonban, hogy jellegzetes, valamilyen szempontból tanulságos életutakat mutatnak be. Mint mindig, most is az örök vesztesekről szól a történet, de — a rendező szavai szerint — azzal a különbséggel, hogy ebben annak számára is nyilvánvalóvá vált, hogy vesztes, aki korábban győztesnek hitte magát.

A film forgatásában tudományos szakértőként Magyar Bálint szociológus volt segítségére, akinek e témában fiktív szereplőkkel, Dunaapáti címmel 1986-ban egy

terjedelmes kötete is megjelent. Az előzőektől direktebben politizáló, hatásosabbra, harsányabbra szerkesztettebb filmhez Magyar Bálint vizsgálódásai köréből a legbeszédesebb sorsú embereket választotta ki. Schiffer viszont az egykori és mai életterek legbeszédesebb helyzeteit hívta elő. Az elsősorban Sára Sándor filmjjeibő ismerős, Sc&ifíeí áltál viszon most előszói* alkaftri&zŐtt -szer kesztési módszerrel; a párhuzamos riportmontázzsal. Ez teremt szerkezetet a lassan kibontakozó, hét párhuzamos életrajznak, az emlékekből kikerekedő negyven év történetének, történelmének. A szereplők nemcsak szavaikkal, hanem tekintetükkel ragadják meg, s tartják fogva figyelmünket. Elbeszéléseikből, beszédes hallgatásaikból, az életúttá kerekedő eseményekből kiderül, hogy mindegyikük közös törekvése volt minden időben a tisztesség és a rend. Múltjukban közös, hogy 1956 októberében valamennyien azonos környezetben, azonos szituáció részesei voltak, melyben ki-ki adottságainak, a maga helyzetének megfelelően próbált hűséges lenni vállalásaihoz, „becsületéhez”. Sorsuk alakulását azonban mindenképpen meghatározták akkori döntéseik. Az ezekkel való szembesülések, szembesítések közben kirajzolódó egyéni portrék egyúttal — vagy még inkább közösségi portrék is. Megtudjuk, milyen módszerekkel törekedtek megegyezésre, hogyan választották a válsághelyzetben a közösség minden rétegét képviselő testületet, egymás legérzékenyebb pontjainak ismeretében hogyan csillapították a szélsőségeket, ki-ki mivel járult hozzá, hogy megőrződjék a közösség.

A történészek és szociológusok dolga, hogy eldöntsék, Dunapa- taj lakóinak sorsa a nagy számok tükrében mennyire számít tipikusnak, ám a jó kétórás, tragédiákkal terhes filmet kibontó produkciót már nem lehet efféle arányokkal minősíteni. Mint ahogyan a tanulságok sem elsősorban a politika- és gazdaságtörténet tanulságai, sokkal inkább erkölcsi alapfogalmaink: a tisztesség, a felelősség, az áldozatvállalás, kötelességtudat változatlanságát, változtathatóságát járják körül. Megtudjuk, hogy ezek, mint az emberi személyiség fontos összetevői ezekben az évtizedekben hogyan kaptak és hogyan teremtettek lehetőséget önmaguk számára a „működéshez”.

Károlyi Júlia

• Tanya Kckkúton

A művész alkotásaiban ismét megleljük a művészetből és bizony az életből is száműzött értéket: a harmóniát. így csak annak mutatkozik meg, tárul fel a világ, aki tisztességgel, őszintén és komoly felkészültséggel — s nem könnyű sikerekért választja önkifejezése témájául. A vásznakon ritkán tűnik föl emberi alak, mégsem „embertelenek” a képek. Megkapó feminin báj, tiszta humánum és szeretet sugárzik a tájképek, csendéletek öntörvényű világából. Műveinek alaptónusa gyakran sötét. Uralkodó színek a szürke, a barna és a kék. Ilyen alapba hasítanak vagy simulnak a fehér, a barna vagy a zöld sávok. Bravúrosan szerkesztett szuggesztív képeinek nézői egy örökké tartó csoda részeseivé lesznek: „ecce natura”. íme a természet!

Hajós Hollanda Éva alkotásai tehetségének, érzékenységének és mesterségbeli tudásának köszönhetően — valós esztétikai és tartalmi értékek hordozói. Ez lehet az oka, hogy a müvek Budapest, Győr, Székesfehérvár vagy Hamburg és Lübeck után a keceli művészetbarátok körében is sikert arattak.

Farkas P. József

DUNAVECSE:

Tavaszi kulturális kínálat

A Dunavecsei Nagyközségi Tanács Közművelődési Titkársága a .napokban postázta a he- lyi közönségnek, valamint a környező települések lakóinak a tavaszi műsorajánlatát.

A szerény kivitelű, stencile- zett tájékoztatóból kiderül: a községi intézmények a következő hónapokban is számos érdekes, tartalmas rendezvényre hívják az érdeklődőket.

Hétfőn, március 21-én a Vikár Béla könyvtár olvasótermében Fekete Sándor állami díjas irodalomtörténésszel, íróval, az Új Tükör főszerkesztőjével találkozhatnak az irodalomkedvelők. Az ankét kezdetén a neves publicista előadást tart „A forradalmak mának szóló tanulságai” címmel, majd válaszol a hallgatók kérdéseire. Az est házigazdája Balogh Mihály, a kun- szentmiklósi Damjanich János

Gimnázium könyvtáros tanára lesz.

Március 23-án, 15 órától dr. Fodor Péter, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője tart előadást a Fülöp György klubban, művelődéspolitikánk aktuális kérdéseiről. 24-én, szerdán a „PNYV Akadémia” vendége E. Fehér Pál, a Népszabadság és az Élet és Irodalom publicistája, a legújabb Gorbacsov- tanulmánykötet fordítója lesz. A konfekciógyár dísztermében délután két órakor kezdődő találkozón a jeles közíró — a Gyorsuló Idő sorozatban megjelent — legújabb könyve, A „glasznoszty” jelenség elemzése lesz a téma. E napon 18 órától a Petőfi Sándor Művelődési Ház előadótermében. P. Szabó József, a Magyar Rádió Távol-Kelet-szakértője tart videós előadást Dél-Koreáról, az

olimpia és a „gazdasági csoda” országáról.

A műsorfüzet további terveit, az áprilisi, májusi kínálat pontos naptárát most nem ismertetjük. Ízelítőül azonban álljon itt néhány név a „kulturális-menükártyáról”: a „Beszélgetések” sorozatban Aczél György és Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai találkoznak a közönséggel. Festményeivel Szurcsik János és Sédai Éva örvendezteti meg a művészetbarátokat. Az „Első kézből” sorozatban dr. Erőss Pál, Kondor Katalin és Aczél Endre, a „Híres Orvosok” címűben dr. Huszka József és dr. Eckhardt Sándor akadémikus tart előadást. Útiélmény-beszámolóval Eltér Károly, Fa Nándor és Csák Tamás szórakoztatja a közönséget. A műsortervben szerepel: bútor-, ágynemű- és használtruha-vásár is.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától vasárnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi

rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, Széchenyi krt. 48. T.: 42-105). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a kórház balesett sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 11-224). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszenti váni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11 -922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi,. tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, átéri, kunszállási, pálmonostori, pető- szállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. '

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19); Solt, Üjsolt. Dunaegyháza: Solt, központi rendelő; Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Semmelweis tér 1. T.: 33).

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. (T.: 21-011, 275-ös mellék.) Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást pirtói betegeket.

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától . hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak

_______ ügyeletet:

K

ecskemét: Szabadság tér L; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.;

Jánoshalma: Béke u. 1 /A; Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u.

5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. L; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmik- lós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132. Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106)

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ:

dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344)

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás, u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. PuncZman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa Gy. u. 13.), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Ma- kay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. L), Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (É)unavecse,

Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Hajnáczky K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba

E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr. Mészáron L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45.), Szakmár, Öreg- csertő, Homokmégy: dr. Farkas Ä. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.:

24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky

J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72- 075), Szetkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani

S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43- 192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 137), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske. Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161)

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.), Kun- szentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5.), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr.

Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza. Lónyai u. 2/A T.: 62- 115), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447),Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570) KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harícakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszáilás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13.), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10)

/