Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

1988. február 12. • PETŐFI NÉPE • 4 MA DÍSZBEMUTATÓ KECSKEMÉTEN Az erdő kapitánya A Pannónia Film Vállalat és a Bács- kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat kö- , zött létrejött több éves megállapodás eredményeként, ismét Kecskeméten látható az országban először, nyilvá­nos vetítésen a legújabb egész estés rajzjátékfilm. Ma délután a Városi mo­ziban mutatkozik be a gyerekeknek a még ismeretlen rajzfilmhős: Az erdő kapitánya. írója, rendezője, figurater­vezője — Nepp József társszerzői köz­reműködésével — Vük és Szaffi „aty­ja”: Dargay Attila. Az erdő kapitánya és társai a Dis- ney-től is merítő hazai hagyományok folytatóiként olyan egyéniségek, akik — például Tómmal és Jerryvel ellentét­ben — hozzánk hasonlóan sérüléke­nyek, kívül-belül érzékenyek, vagyis „halandók”. így aztán nem csoda, ha a váratlan fordulatokban gazdag törté­netben bőven akad izgalmas pillanat. Az állathősökre tervezett, kifejezetten gyermekeknek szánt mese — az egész estét betöltő animáció legutóbbi siker­darabjához, a Macskafogóhoz hason­lóan — egy jellegzetesebb felnőtt mű­faj, a krimi kereteit veszi kölcsön. Az erdő kapitánya egy öreg nyomo­zókutya, akit valamikor mindenki a legjobbként ismert szakmájában. Egy modern nagyvárosban él, a megoldan­dó bűncselekmények színhelye viszont a természet, az állatok kedvenc rezer­vátuma. A nyomozás során kiderül, hogy a nagy Kerek Erdőt komoly ve­szély fenyegeti, mert a régi rivális, a Zéró nevű gengsztermacska el akarja adni egy fakitermelő vállalat hódjai- nak. A jó ügy természetesen a kapitány mellé mindenre elszánt harcostársakat is állít. Elsősorban egy lelkes egérkét, Eleméri tizedest, majd egy Elefánt fe­dőnevű, titkosrendőrként tevékenyke­dő bolhát. Elefánt a legveszélyesebb feladatot kapja: beépítik a gengszterek közé, és CB-n kell jelentenie a megfi­gyelt tartózkodási helyét. A főszerep­lőket szinkronizáló Csákányi László és Gálvölgyi János — Dargay szerint „jól rajzolható” — hangja is valószinűíeg hozzájárul, hogy a rokonszenves hősök fölkerüljenek a mindenkori kedvencek, a legnépszerűbb animációs figurák lis­tájára. K. J. Egyszemélyes színház Tbiliszben Ilja Csavcsa- vadze grúz író és közéleti személyiség születésének 150. évfordulója alkalmából új színház nyílt. Az Egysze­mélyes Színház egy felújí­tott, XVII. századi palota udvarában van. A színház rendezője, színésze, fővilá­gosítója és színpadi munká­sa egyszemélyben Kote Ma- haradze, a Grúz SZSZK népművésze, a K. Mardzsa- nasvili akadémiai színház vezető művésze, ismert sportkommentátor. A mű­vész nem lett hűtlen anya­színházához sem, hiszen az új színházban csak hetente kétszer van előadás. Itt fog­ják megrendezni a „Vendég­ségben Kote Maharadzé- nál” estéket, ahol ismert szí­nészekkel, zenészekkel, köl­tőkkel, írókkal találkozhat a néző. APN—KS • Kote Maharadze Hja Csav- csavadze: Az élet lapjai című da­rabjában. Egyesek alighogy a lábukra áll­nak, máris kezdenek fejreállni. (Ur- szula Zybura). Nem írni — ez is szerzői jog. (Lityeraturnaja Gaze- ta). Merészen elfogadta a kompro­misszumos megoldást. (Jevgenyij Golovkin). A szemedbe mondhatom az igazságot telefonon? (Sz. Dud- csenko). Ne öntsd ki a szíved, mert rád fogják, hogy szennyezed a kör­nyezetet. (Peter Gossányi). Sok fia­tal csak a szülői szárnyakon tud ki­repülni a családi fészekből. (Peter Gossányi). — Neked nincs párod! — mondta csodálattal a nő a férfinak. — De igen — válaszolta az szo­morúan — Otthon. A feleségem. (Peter Gregor). A bankok azért vannak, hogy a lehetetlen is lehetsé­ges legyen. (Vlado Javorsky). Ne irigyeljétek azokat, akiknek megvan mindenük, mert ők még soha nem Aforizmák (Rohác) sírtak szívből. (A. Andrejev). Hihe­tetlen, hogy fejlődik minden! A si­kertelen házasságokon kívül már rosszul sikerült válások is vannak. (Andrejev). A türelem mindig meg­hozza a gyümölcsét vagy siker vagy infarktus formájában. (A. Andre­jev). A döntést együtt hozták, a hi­bákat egyénileg követték el. (A. Andrejev). Ha valakinek nem enge­dik meg, hogy fontos dolgokról dönt­sön, abból csinál fontos dolgot, ami­ről dönthet. (Jan Podhradsky). Az igazságért folytatott harc gyakran érdekesebb, mint a kiharcolt igaz­ság. (J. P.). Igaz, hogy azt mond­ják, aki semmit nem csinál, semmit sem ront el, de ebből még nem sza­bad azt a következtetést levonnunk, hogy a legokosabb/há abbahagyjuk a munkát. (J. Podhradsky). A fő­nökünk ellensége a mi ellenségünk is. (J. Podhradsky). A tévedhetetle­neket főleg azok gyűlölik, akik gyakran tévednek. (J. P.) Minden nő hajlamos a hűtlenségre. Néme­lyiknél csak a bátorság hiányzik hozzá. (PM). Sok nő halt bele a szerelembe, de elég sok olyan is volt, aki nagyon jól megélt belőle. ( PM). Csak a bolond hajlik meg az olyan kő előtt, amelyet nem emel fel. ( Kí­nai mondás). — Úgy írnak, hogy már lopni sem érdemes tőlük — mérgelődött a pia- gizátor. (J. Golovkin). Amikor leült a székbe, végre szilárd talajt érzett maga alatt. (S. Dudcsenko). A hall­gatás sokat mond. Az elhallgatás még többet. (Névtelen). , SZELLEMI MŰHELYEKBŐL Színvonalas megyei könyvek Örvendetes tény, hogy Bács-Kiskun megye szellemi műhe­lyeiből szinte egymás után kerülnek ki a színvonalas tudomá­nyos munkák. Igaz, nincs állandó könyvkiadó, mely gondos­kodhatna a megjelenésről, mégis kötetté formálódnak a mű­vek. Ezúttal két könyvről szólunk. * 4« * A Bács-Kiskun Megyei Levéltár egyik nagyszabású vállal­kozása szűkebb hazánk múltjának feldolgozása. Az utóbbi évtizedben kilenc vaskos kötet állt össze, IványosiSzabó Tibor szerkesztésében, A Bács-Kiskun megye múltjából című könyv- sorozat legfrissebb kiadványában a közművelődés került na­gyító alá. Nyolc fejezetben kapunk alapos áttekintést a szak­területről. Kemény János és Pintér Ilona Kecskemét közműve­lődését a dualizmus korában vizsgálja, tanulmányukban a város kulturális életének fejlődését követik nyomon. Bánkiné Molnár Erzsébet Kiskunfélegyháza közművelődés-történeté­ből ad közre fejezeteket, mégpedig az 1920—1931 közötti idő­szakra összpontosítva. A kecskeméti levéltár történetét ko­rábban dr. Balanyi Béla állította össze. így Bálintné Mikes Katalin dolgozatának alapjául az 1957—1958-ban rögzítettek szolgáltak. Remélhetőleg teljesebb kép alakul ki, és megis­merhető Kecskemét város levéltárának munkája azok számá­ra is, akik ezúttal csak olvasóként jutnak el az intézménybe. Nemzetiség—szocializmus—közművelődés. Ez a címe Mándics Mihály referátumának, melyben áttekinthető Bács- Kiskun megye bunyevác lakossága kultúrájának fejlődéstör­ténete. Fekete János Kiskunfélegyháza sajtótörténetét dol­gozta fel, Sztrapák Ferenc pedig a sajtó és a közművelődés kapcsolódásairól osztja meg nézeteit a Petőfi Népe és a Forrás 1970-es évfolyamaiból vett példák alapján. Az 1599-től 1853- ig tartó időszak kecskeméti zenetörténetéről Ittzés Mihály írt tanulmányt. Számos írásos dokumentumot is idéz a szerző. Sümegi György témája: építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón. A megyeszékhely arculatát ma is meghatáro­zó épületekről, az eltűnt házakról, tervekről, hajdani képesla­pokról láthatunk illusztrációt. A Bács-Kiskun megye múltjából a közművelődést témául választó szerzőgárda alapos, figyelemre méltó munkát vég­zett. Ami esetleg kimaradt a négyszáz oldalas kötetből, talán más alkalommal, vagy más kiadványban helyet kap majd. Természetes, hogy az egész megyét érintő minden művelődési téma nem kerülhetett felszínre. Ezért lesz érdemes ismét fog­lalkozni a szakterülettel (is). 4« 4= 4« Ugyancsak a múlt értékeit, jelenségeit fürkészik a Cumania szerzői. A Bács-Kiskun megyei múzeumok évkönyve tizedik, jubileumi kötetével jelentkezett, melyet dr. Bánszky Pál és dr. Sztrinkó István szerkesztett. A legújabb Cumania hat fejezet­re tagolódik, melyben kutatók, muzeológusok adják közre az évek, évtizedek óta gyűjtött—feldolgozott — témáikat. A ré­gészet izgalmas világából Bérezi Szaniszló a honfoglaláskori palmettás és az avar kori grififes-indás díszítésmód szimmet­riajegyeit elemzi rajzok, táblázatok kíséretében. Az ötven ol­dalas tanulmány után László Gyula gondolatai olvashatók cuman «■Ilii fj,,. bacs-kiskun MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 10 MEGYE MÚLTJÁBÓL H Joachim Werner könyvéhez kapcsolódva. A tizedik Cumaniá- ban a történelem és a néprajz szolgáltatott legtöbb témát. Iványosi-Szabó Tibor a kecskeméti statútumokról (1659— 1709) ír a régi szabályrendeletek közreadásával. Bánkiné Molnár Erzsébet a Jászkun Kerület helységeinek közigazga­tási szervezetét ismerteti, Bárth János Pest-Pilis-Solt várme­gye 1812. évi ár- és bérszabását idézi fel. Érdemes tallózni a több oldalon publikált dokumentum rubrikái között a Duna —Tisza köze történeti néprajzával, gazdaságával és iparával foglalkozóknak. Kapocs Nándor és Kőhegyi Mihály a bajai ferences zárda háztörténetének 1. kötetét vizsgálja, miután egy korábbi közleményben áttekintést kaptunk Baja egyház- történetéről, a ferencesek szerepéről. Majsai Károly a szalk- szentmártoni református templom múltjával és a település életére való hatásával foglalkozik. A néprajzból képet adó fejezetben ugyancsak színvonalas tanulmányok sorakoznak. Juhász Antal Felső-Pusztaszer be- népesedéséről közöl fényképekkel, térképekkel, táblázatok­kal illusztrált anyagot. Novák László ezúttal is a három várost választotta ki kiindulási pontjául. Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét hivatali rendszerét elemzi a 19. század közepéig. A források néprajzi jelentőségéről is képet kapunk, a végren­deletek és inventáriumok tükrében. Sólymos Ede a magyaror­szági halászcéheket mutatja be, az artikulusok (törvénycik­kek) gyűjteményével, K. Csilléry Klára néprajzkutató a hartai festett bútorokat tanulmányozta, tudományos dolgozata mellett sok szép fényképet ad közre. Szelestey László Király Zsiga pásztorfaragó portréját vázolja fel, egyúttal a dunántúli pásztorművészetről ad áttekintést. A néprajz szellemi kincsei közül a Cumania tizedik számában Bezaán település néphité­ről olvashatunk, azt is megtudhatjuk, hogyan éj tovább a Bos- nyák nemzetség (család) emlékeiben a hajdani néphit. Az iz­galmas, az alföldi magyarság néphitét is reprezentáló emlék­idézésnek még folytatása lesz a következő évkönyvén. Az embertan kecskeméti szakértője, Henkey Gyula a katy- mári és a csávolyi bunyevácok antropológiai vizsgálatáról számöl be alapos, részletes adatokkal. Benedek Katalin Perl- rott Csaba Vilmos festő kritikai értékelésére vállalkozott a művészettörténettel foglalkozó fejezetben. Váczi Mária a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum naplójából idéz fel lapokat. 4: 4: 4c Ezer oldal. A két fentebb ismertetett színvonalas megyei kiadvány együtt ennyit tesz ki. Kíváncsiak vagyunk, vajon eljutnak-e a hosszú-hosszú évek munkáját sűrítő lapok a szé­lesebb olvasóközönséghez, vagy csak szakmai körökben ke­rülnek kézbe? Nem lenne érdektelen az egyszerűbb emberek számára is összeállítani egy-egy kötetet, melyben nem kifeje­zetten körömfont, csak a tudós által megértett cikkek, tanul­mányok, dolgozatok követnék egymást. Lehet, hogy érdemes lenne effajta vállalkozásba is kezdeni. Borzák Tibor KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig 18 'órától 8 óráig tart, szomba- lon, vasárnap és ünnepna­pokon reggel 8 órától folya­matosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerme­keknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pa­vilon, földszinti ambulancia (T.: 22- 822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek- és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház emlitett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: t Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Berényi A. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-234); Lakite­lek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány и. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Berényi u. 13. T.: 94); Tiszaal- pár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás к. u. 2. T.: 44-050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Po­korny u. T.: 11-224). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dá- vodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, ga- rai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11 -922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betege­ket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel v7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza^ Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet. Kossuth u. 34-36. Hl látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Oregcsertő—Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dus­nok, Dembinszki u. 13. T.: 24); Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsy t. 1. T.: 167); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Fém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta, Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletét: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; I ' Jánoshalma: Béke u. 1 /A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kos­suth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15-19. Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Ne­mesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 3.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hu­nyadi u. 1/A. T.: 2), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Ma- kay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi Imre u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.), Du­navecse, Apostag: dr. Magyar K. (Du­navecse, Bajcsy-Zs. u. 17/Á.), Solt, Új­solt, Dunaegyháza, Állampusztai Cél­gazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Duna- tetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3.), Szakmár, Oregcser­tő, Homokmégy: dr. Török L. (Óreg- csertő, Vén J. u. 24. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Ko­vács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz; Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecske­mét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325), Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pil­lér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (La­josmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tisza­kécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Ti- szasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyhá­za, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, József A. u. 69. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöp­háza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegy­háza, Kossuth L. u. 23. T.: 20), Kun­szentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Szabadszállás, Fülöpszál- lás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Köny­ves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Táz- lár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 24), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Pá­hi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fe­kete F. (Páhi, Béke tér 2.), Kecel, Imre­hegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kis­kunfélegyháza, Lónyai u. 2. T.: 62- 115), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Be­rényi É. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskun­majsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31- 828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Miha­la F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bu­gac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kun­szállás, Kossuth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunha­las, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Já­noshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. •(Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents