Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 11. események sorokban MOSZKVA Moszkvában február 1—10. között megbeszéléseket tartottak a közös határra vonatkozó szovjet—kínai tárgyalások keretében. Mint a TASZSZ jelentette, egyeztették álláspontjukat abban, hogy szovjet és kínai szakemberek közös légifelvételeket készítenek a közös határ keleti szakaszáról. PÁRIZS Vizille várkastélyának udvarán rendezett dobhangversennyel megkezdődött a nagy francia forradalom 200 éves évfordulójának ünneplése Franciaországban. Az Alpok nyúlványainál fekvő Vizille városka erődszerű kastélyának udvarán 1200 iskolásgyerék messzehangzó dobolással adta hírül, hogy ebben a várkastélyban zajlott le 200 esztendeje az a rendi gyűlés, amely egy év múltán a hasonló kezdeményezések terjedésével forrongásba hozta az egész országot. SZOVJETKÜLÜGYMINISZTER-HELYETTES TÁRGYAL PAKISZTÁNBAN Már csak egy dokumentumot kell egyeztetni ISZLÁMÁBÁD, Szerdán reggel két napra Iszlámábádba érkezett Julij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes. Pakisztánban az afgán kérdésről tárgyal annak a legújabb szovjet bejelentésnek a fényében, amely szerint május 15-én megkezdik az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok kivonását, ha március 15-éig sikerült aláírni a békemegállapodást. A csapatkivonás kérdésében némi eltérés van a Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett ütemterv és a pakisztáni elképzelések között. A Szovjetunió 10 hónap alatt vonná ki csapatait, Pakisztán viszont eddig azt igényelte, hogy a szovjet katonák 8-9 hónap alatt hagyják el Áfga- nisztánt. — Az afganisztáni rendezést célzó tárgyalásokon a szükséges négy dokumentumból háromnak az egyeztetését befejezték. Ami a negyedik — a szovjet csapattestek kivonulásával foglalkozót — illeti, a politikai döntés ebben is megvan. Már csak a konkrét lépésre várunk a pakisztáni féltől, csakúgy mint az Egyesült Államoktól és a gerilláktól — mondotta Nijaz Mohammad Mo- mand, az Afgán Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, a KB titkára-a Szelszkaja Zsizny című szovjet napilapban szerdán ismertetett interjúban. — A béke szavatolása országunkban és a térségben a fő, az elsődleges feladat forradalmunk sikere és jövőnk érdekében — hangoztatta a vezető afgán politikus. — A társadalmi folyamatok között kiemelkedő fontosságú a baloldali erők egységes tömbjének megteremtése. A nemzeti megbékélés politikája lehetővé tette a munka objektív vizsgálatát és komoly sikereket értünk el. Csak Afganisztán ádáz ellenségei nem tudtak máig sem építő programmal előállni, a háború folytatására törekszenek. Mi készek vagyunk velük is a párbeszédre, de ők békés javaslatainkra a háború folytatásával válaszolnak — tette hozzá. Az elmúlt év eredményeiről Momand elmondta, hogy 3200 falu lakossága állt át a kormányhatalom oldalára, több mint 110 ezren tértek vissza az országba. A fegyveres csoportok 40 ezer tagja tette le a fegyvert. Hivatalos szervek kezdeményezésére 12 ezernél többen kaptak amnesztiát. GENF — Nagyon közeli a megállapodás a szovjet csapatok afganisztáni kivonulásának ütemtervéről — jelentette ki kedden éjjel Genfben Diego Cordovez, az Afganisztán és Pakisztán között közvetítő ENSZ-megbízott. Azt mondta, hogy „minden szempontból igen elégedett” az afgán és a pakisztáni vezetőkkel folytatott tanácskozásaival. KÖZÉLET NORIEGA „FELSZÓLÍTOTTA” WASHINGTONT: Vonja ki csapatait Panamából PEKING Szerdai kínai sajtójelentés szerint január közepe óta több mint 25 000 ember részesült orvosi kezelésben Sanghajban a városban dúló hepatitiszjárvány következtében. A kórházak továbbra is zsúfoltak, s több ezer ember vár kezelésre. Az egészségügyi hatóságok becslése szerint a járvány első hullámát körülbelül egy hét múlva követi a második. Sanghaji értesülések szerint a májgyulladásos járvány első szakaszában több mint 40 000 ember fertőződött meg. . Az Egyesült Államok nem veszi tudomásul Noriega tábornok felszólítását és nem vonul ki a csatorna-övezetből Panamában. A washingtoni külügyminisztérium és a Pentagon szóvivője egyaránt kijelentette: Washington érvényes nemzetközi szerződés alapján tartja katonai erőit Panamában. A tábornok a hét elején azt követelte, hogy az amerikai erők vonuljanak ki az országból. mert azt a latin-amerikai országok Flleni támaszpontként és hírszerzőközpontként használják fel. Charles Redman külügyi szóvivő kijelentette: Washinton továbbra is kapcsolatban áll Panama kormányával. Noriega nem jogosult a kormány nevében szólni és az Egyesült Államok nem is kapott hivatalos formában ilyen követelést. Ez azonban semmiképpen sem volna érvényes, mert a két ország között 1977-ben, a csatorna-övezetről létrejött szerződés értelmében az Egyesült Államok 1999 végéig fenntarthatja katonai létesítményeit. WASHINGTON Néhány éven belül valószínűleg eltűnik mai formájában New York legnevesebb, filmekről az egész világon megismert tere, a Times Square. A nevezetes Broadway és a nem kevésbé híres 42. utca keresztezésénél a tér helyén irodaházak állnak majd. A New York-i városi hatóságok most adták ki az előzetes építési engedélyt és a 99 évre szóló telekbérletet egy építési vállalkozónak, aki egy biztosítócéggel társulva építi a felhőkarcolókat. FÉLÉVES KÍSÉRLET Tv-kamerák a brit alsóházban LONDON Kedden éjjel a konzervatív többségű angol alsóházban Margaret Thatcher személyes vereségével zárult a harminc éve tartó vita: a miniszterelnök asszony szenvedélyes tiltakozása ellenére a képviselők 318:264 arányban úgy döntöttek, hogy beengedik a tv-kamerákat üléstermükbe. A valamennyi parlamenti pártot megosztó szavazásban, amelyben a törvériyho- zókat nem kötötte a pártfegyelem, nagyszámú kormánypárti képviselő dacolt az alsóház zártkörű vitaklubjellegének megőrzésére felszólíló.Margaret Thatcherrel. Az alsóház döntése azonban csupán arra ad felhatalmazást, hogy a novemberben kezdődő új ülésszákón féléves kísérleti jelleggel,' s cáák‘ fésálégéséti Engedjenek' tv-betekintést a törvényhozásba. A tapasztalatok alapján újra szavazásra bocsátják majd, véglegesen engedélyezik-e, hogy kíváncsi kamerák is jelen legyenek a szigetország ügyeinek intézésekor. VELENCE Emberi jogok és vallási szabadság — Miért nem egyezik bele a Nyu- s gat, hogy Moszkvában megrendezzék az emberi jogok és kapcsolatok helyzetét felmérő európai fórumot? Folyik az átépítés nálunk, igyekszünk újjáalakítani mindent, az emberi viszonylatokat. S miközben mi új ajtókat és ablakokat nyitunk mindenfelé, ti folyton kővel hajigáitok bennünket, ez nem segíti elő igyekezetünket.” — A szemrehányást Venyjamin Jakovlev, a szovjet igazságügyi minisztérium mellett működő jogtudományi intézet igazgatója tette Velencében, az emberi jogokról a vallási szabadságról rendezett nemzetközi tanácskozáson. A helsinki Záróokmányt aláíró 35 országból vettek részt az újszerű értekezleten társadalomtudósok, jogászok, szociológusok, filozófusok, történészek és diplomaták, kormányképviselők is. (Romániából csa£megfigyelők.) Nem diplomáciai tanácskozás folyt, mint Bécsben, ahol a kormányok kötelező jogi érvénnyel bíró megállapodáson munkálkodnak. Velencében mindenki magánvéleményt nyilvánított, de ami elhangzott, hű tükre volt a Bécsben zárt ajtók mögött folyó vitáknak a „harmadik kosár” kérdéseiről. • Azokról, amelyekben eddig a legnehezebbnek mutatkozott az előrelépés, és amelyek nélkül a katonai biztonság sem teremthető meg. A Szent György-sziget bencés kolostorának kopár falai között üléserő értekezlet legfőbb következtetése‘éppen ez: hiába a rakéták leszerelése, ha nincs „leszerelés” e téren is. Ha nincs egyetértés Európa két fele közt az emberi jogok felfogásában és érvényesítésük gyakorlatában, nem teremthető meg a katonai biztonság növeléséhez szükséges kölcsönös bizalom sem. Richard Schifter, emberjogi kérdésekben illetékes amerikai külügyminiszter-helyettes adta meg az egyik fél részéről az alaphangot; az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és a helsinki Záróokmány egyetemes érvényűvé tette az emberi jogokat, azok legszélesebb értelmezésében. A probléma azok érvényesülése, a gyakorlat, amely — bár történtek pozitív irányú változások — még mindig nem kielégítő Keleten. „Nem mondtunk még igent a moszkvai fórumra, mert ez egyfajta bizonyítvánnyal érne fel a Szovjetunió számára. Amíg politikai foglyok vannak börtönben, nem lehet fórum Moszkvában.” Jakovlev válasza: az emberi jogok túlságosan fontosak ahhoz, hogy alku tárgya legyenek, és csak egyetértéssel haladhatunk előre. A Nyugatnak fel kell hagynia azzal a magatartással, hogy „számon kér és vizsgáztatja” a másik felet, miközben elfeledkezik a jogsértésről saját háza táján. A munkához való jog és a békés élethez való jog éppúgy részei az egyetemes nyilatkozatnak, mint a demokratikus szabadságjogok. Nem lehet kiemelni a jogok együtteséből néhányat, és figyelmen kívül hagyni a többit. Tavaly 400 politikai okokból elítélt személyt bocsátottak szabadon a Szovjetunióban — mondta el. — Jelenleg ugyanennyien lehetnek még bezárva olyanok, akikre Nyugaton azt mondják, politikai foglyok. Nem véleményük miatt ítélték el őket, hanem írásos vagy szóbeli megnyilatkozás miatt. („A mi szemünkben ezek politikai foglyok” — szögezte le Schifter.) Mindenesetre készül a szovjet büntetőtörvénykönyv reformja, és el fogják törölni a szovjetellenes cselekményekre vonatkozó, hírhedt 70. paragrafust (amelynek alapján eddig a politikai ítéleteket meghozták). 1987-ben azonban már egyetlen egyszer sem alkalmazták ezt a cikkelyt, így az gyakorlatilag ma sem létezik már. Nagy hangsúlyt kapott a vallási szabadság ügye. Nem abban merül ez ki, hogy hívők templomba járhatnak; arra is szükség van, hogy ne kezeljék őket másodrendű állampolgárnak, szabadon és egyenrangúan hirdethessék erkölcsi meggyőződésüket — mondták ki. Szó esett a nemzeti kisebbségek jogairól (kollektív jogok ezek, beleértve a nyelv és kulturális hagyományok ápolását biztosító szervezetek működését). Az utazásról, az országhatárok szabad átlépéséről szintén. Giulio Andreotti olasz külügyminiszter vitazárójában leszögezte: a helsinki folyamat elvezetett az emberi jogok nemzetköziesedésé- hez. A továbblépést az jelentheti, ha garanciákat fektetnek le, az államok új kötelezettségeket vállalnak: az emberi jogok betartását ugyanúgy ellenőrizni kell. mint a rakéták leszerelését. Magyar Péter Bemutatkozó látogatás CIPRUS Ki lesz az elnök? A címben feltett kérdésre egy tárgyilagos ciprusi — néhány nappal a választások előtt — csak azt válaszolhatná, hogy fogalma sincs. S nagyon valószínű, hogy február 14-én sem kapunk erre végleges választ. Pedig ez a szavazás napja lesz „Aphrodité szigetén”. Pontosabban: területének — görögök lakta 63 százalékán. A szigetország többi részét törökországi csapatok tartják megszállva, s a négy éve egyoldalúan kikiáltott — és csupán Ankara által elismert — úgynevezett Északciprusi Török Köztársaság vezetői azt állítják, hogy őket az ügy egyáltalán . nem érinti. Ez azonban nem így van, egyrészt mert máig sem módosították az alkotmányt, amelynek értelmében az elnökhelyettesnek töröknek kellene lennie, másrészt mert a választás eredménye hosszú évekre meghatározza a görög közösség politikáját. A választáson az 520 ezres görög közösség szavazati joggal rendelkező tagjai voksolnak majd. A nagy kérdés az, hogy kire. Négyen versengenek az elnöki székért: Szpirosz Kiprianu, a jelenlegi elnök, Georgiosz Vasziliu függetlenjelölt, Glavkosz Kleridesz, a Demokratikus Tömörülés (DlSZÍ) elnöke és Vasszosz Lisszaridesz, a Ciprusi Egységes Demokratikus Szövetség- Szocialista Párt (EDEK) elnöke. A megye evangélikus lelkészeinek tartott előadást tegnap délelőtt Kecskeméten dr. Harmati Béla, az evangélikus egyház déli egyházkerületének püspöke. Délután dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta hivatalában az elmúlt év októberében beiktatott egyházi tisztségviselőt. Dr. Harmati Bélát 1959-ben avatta lelkésszé dr. Káldy Zoltán, akinek most örökébe lépett. Az elmúlt években Genfben tartózkodott a Lutheránus Világszövetség megbízásából, a különböző társadalmi rendszerek szociáldemokratikai kutatásával foglalkozó csoport vezetője volt. A bemutatkozó látogatáson kölcsönösen tájékoztatták egymást az együttműködés feladatairól, lehetőségeiről. A találkozón részt vett Tóth Szőllős Mihály megyéi esperes és Polgár István megyei egyházügyi titkár. Sajtótájékoztató a tavaszi fesztiválról FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁSI HADJÁRAT Chirac a csaló? Franciaországban élénkül az elnökválasztási hadjárat heve. Chirac miniszterelnök népszavazást ígért egy új állampolgársági törvényről, ha megválasztják, mire a szélsőjobboldali Nemzeti Front főtitkára csalónak nevezte. A chiracista miniszterek többé nem kísérik el Mitterrand elnököt országjáró kőrútjaira, így kívánnak választási gyűlési jelleget adni — akarata ellenére — látogatásainak. Az FKP Központi Bizottsága keddi ülésén megállapította, hogy André Lajoinie kampánya a terveknek megfelelően jól halad, de további fokozott erőfeszítésekre' hívták fel mind a 605 ezer párttagot. A KB-ülés vitáját sajtóértekezleten összefoglalva Georges Marchais főtitkár kifejtette, kiket és miért akarnak az első fordulóban Lajoinie köré gyűjteni. A kommunista pályázóra leadott minden voks „harci szavazat lesz a jobboldal két jelöltje, Chirac és Barre ellen”. Másrészt szilárd gát a „fasiszta milliárdos” Le Pen által képviselt fajgyűlölet, antiszemitizmus és uszítás ellen. Végül sokan lesznek, akik a második fordulóban Mitterrand-ra szavaznak, mert a jobboldal útját akarják állni, de az elsőben Lajoinie-re szavazva akarják figyelmeztetni az elnököt, hogy nem felejtették el neki: hűtlen lett balodali ígéreteihez 1983 Után. Az FKP célja jobb eredményt elérni, mint 1986-ban, tehát tíz százaléknál többet. A két jobboldali pályázó kampánya gigantizmusával takargatja általánosságokban mozgó és egymásétól megkülönböztethetetlen programja szerénységét. Chirac a párizsi Coubertin stadionban tartott nagy tömeggyűlést, amelyen egy népszerű tv-műsorvezető közvetítésével „beszélgetett” híveivel. Barre hívei 11 megyében egyidejűleg rendeztek ezer helyen gyűléseket pályázójuk támogatására. LAPZÁRTAKOR ERKEZETT AMERIKAI TERV — IZRAELI FOGADTATÁS Az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerdán nyilvánosságra hozta a megszállt területekre vonatkozó amerikai tervezet részleteit, de már az első nyilatkozatokból kitűnik, hogy az érdekeltek — különböző okokból — általában elutasítják az elgondolást, amelyről Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár kedden, illetve szerdán tájékoztatta az izraeli vezetőket. Még az elképzeléseket a jelek szerint támogató Simon Peresz külügyminiszter is kijelentette, hogy a terv számos vonatkozásban hiányos, illetve tisztázásra szorul. Az izraeli szóvivő szerint a terv értelmében április közepén „nemzetközi égisz alatt” röviden megnyitnák a közvetlen tárgyalásokat Izrael, valamint egy jordániai—palesztin küldöttség között a megszállt területekre vonatkozó „átmeneti megállapodásról". Izrael szívesen látná, ha Szíria is csatlakoznék — mondotta a szóvivő. Az „átmeneti megállapodás" keretében december és 1989. február között helyi választásokat tartanának Ciszjordániában és Gazában. Izraeli illetékesek szvaiból kitűnt, hogy ez az „átmeneti megállapodás” a palesztin lakosságnak három évi időszakra biztosítana önkormányzatot. Ugyanakkor, az átmeneti megállapodással kapcsolatos tárgyalások kimenetelétől függetlenül, decemberben tárgyalások kezdődnének a megszállt területek jövőjének végleges rendezéséről. GORBACSOV—ORZECHOWSKI TALÁLKOZÓ Elmélyültek a szovjet és a lengyel nép kapcsolatai — állapította meg szerdán Moszkvában tartott találkozóján Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Marian Orzechowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter. Rámutattak, hogy a kapcsolatok fejlesztéséhez kedvező távlatokat nyit a szovjet—lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésről a két párt vezetői által aláírt nyilatkozat. MOSZKVA: A SZOVJET—MAGYAR BARÁTSÁG KLUBJA Nemzetközi barátságest keretében avatták fel szerdán Moszkvában a szovjet—magyar barátságklubját. A klubnak a Moszkvai Egyes Számú Gördülőcsapágygyár kultúrpalotája ad állandó otthont. A választás azért is esett erre a korszerű épületre, mert a Moszkvai VITidején 1985-ben itt működött a magyar klub. .4 vállalat kollektív tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak s a debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek testvérüzeme. (Folytatás az 1. oldalról.) nökhelyettese, a Kecskeméti Tavaszi Napok szervezőbizottságának elnöke is. Tíz nap, száz helyszín, ezer esemény! — Ez a szlogenné vált megállapítás jellemzi az idei kínálatot is. A zene, a színház, a tánc-, a film-, a képző- és iparművészet, a foklór és a sport kedvelőit egyaránt sokféle érdekes rendezvényre invitálják, nem feledkezve meg a fiatal korosztály kulturális, szórakozási igényeiről sem. Csak egy-kettő az „ezer esemény” közül: Picasso grafikáiból nyílik kiállítás. De még valószínűleg ennél is nagyobb szenzációnak szá- mitüjiak.a-Magyar Nemzeti Múzeumban vendégeskedő kínai agyagkatonák. Páratlan régészeti leletről van szó, amely 1974-ben került elő, az i. e. 246- tól uralkodó Jing Cseng császár sír- komplexumából. Érdekesség, hogy a fesztivál programjaként rendezik a műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokságot a fővárosban, továbbá nemzetközi sakkverseny és vizilabdakupa is szerepel a sportesemények között. A Kecskeméti Tavaszi Napok ezúttal is zenei programokban lesznek a leggazdagabbak, bár a képzőművészet, a folklór, a színházművészet vagy a sport sem számít „hiánycikknek” majd. A március 17-én kezdődő rendezvénysorozaton a «legnagyobb kínai zongoraművésznek tartott Fu Csöng mellett közönség elé lép például Kocsis Zoltán zongoraművész, a Camerata Instrumentale Bremen, a Norvég Rádió Fiúkórusa, s persze több Bács- Kiskunban élő művész és együttes is. A kiállítások közül minden bizonnyal sok látogatót vonz majd Kő Pál szobrászművész, Giczi János és B. Mikii Ferenc festőművész tárlata, ahogy a Katona József Múzeum és a Kecskeméti Galéria új kiállításait is valószínűleg sokan megtekintik. A Rambaff (NSZK-beli) Gyermekszínház, a Ciró- ka Bábszínház és a londoni pantomimművészek előadása is különleges csemegének ígérkezik. A Budapesti Tavaszi Fesztivál — illetve az ahhoz kapcsolódó vidéki városok — rendezvényeire utazók részére 50 százalékos utazási kedvezményt kínál a MÁV, hangzott el a tegnapi sajtó- tájékoztatón. Sőt a nyugdíjasok még ennél is kedvezményesebb áron utazhatnak. K. E. A szanálásokról tárgyalt az Országgyűlés ipari bizottsága A nehéz gazdálkodási és pénzügyi helyzetbe kerüh vállalatokról tanácskozott tegnap a Parlamentben — Juhász Mihály elnökletével — az Országgyűlés ipari bizottsága. A kiadott írásbeli tájékoztató és Horváth Ferenc ipari államtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt megállapította: számos iparvállalat nehéz gazdasági helyzetben van, likviditási problémákkal, átmeneti fizetési nehézségekkel küzd, problémáik megoldására felszámolási, illetve állami szanálási eljárás folyik. Ezeknél a vállalatoknál a piacváltás veszteségeit sok esetben a gazdálkodók rugalmatlansága, a belső szervezettség hiánya, irányítási gondok, az érdekeltség alacsony foka és vezetési hibák is tetézték. A szanálás folyajnata megkezdődött, s már nemcsak a bankok, hanem a vállalatok is kezdeményezik az egyeztető tárgyalásokat. A testületek által irányitott iparvállalatok között jó néhány olyan is van, ahol a strukturális problémák, a fizetési válság miatt kizárólag önerőből már nem tudnak változtatni a helyzetükön. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a szanálási eljárás. Összesen mintegy 30 vállalat eredménye alakult rendkívül kedvezőtlenül. Tavaly öt iparvállalati szanálás kezdődött meg, ebből kettő befejeződött. Az államtitkár a Szanáló Szervezetről elmondta, hogy az együttműködik a vállalatokkal, az állam- igazgatási szervekkel, de néhány esetben rugalmatlanság tapasztalható, lassú a helyzet- feltárás. A munkát konzulens vállalatok szakértői segítik, hogy a megítélés minél tár- gyilagosabb legyen, de Horváth Ferenc célszerűnek tartaná, ha a szervezet lehetőséget kapna a más területen még életképessé tehető üzemek megvásárlására, hogy azokat a rendbetétel után „eladhassák”. A vitában felszólaló legtöbb képviselő azon körzetek problémáiról beszélt, ahol a létszámleépítés már eddig is, és várhatóan a jövőben is súlyos foglalkoztatási gondokat okoz. SZTIJKALIN A MAGYAR—SZOVJET KAPCSOLATOKRÓL A Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 40. évfordulója alkalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete tegnap sajtókonferenciát tartott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A két nép kapcsolataiban mérföldkőnek számító dokumentumot méltatva kiemelte: új szakaszt nyitott a szovjet—magyar kontaktus fejlődésében a szerződés, az első olyan jogi dokumentum, amely felöleli országaink és népeink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének valameny- nyi területét. A továbbiakban megállapította: az elmúlt évtizedek igazolták a szerződés céljainak és elveinek életrevalóságát, hatékonyságát, elősegítették a szocializmus vívmányainak védelmét, a nemzetközi biztonság szavatolásait. Mint a nagykövet hangsúlyozta: a Szovjetunió és Magyarország viszonyát ma a szocialista építés valamennyi elvi kérdésében a teljes nézetazonosság, a kölcsönös bizalom és a szoros nemzetközi összefogás jellemzi. SZENT ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG ALAKULT Államalapító királyunk, I. István halálának 950. évfordulója alkalmából — a római katolikus egyház kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával — Szent István Emlékbizottság alakult tegnap, a Parlamentben. A megemlékezéssel kapcsolatos teendők koordinálására alakult testületet az Országgyűlés elnöke, Sarlós István vezeti. A testület azt kívánja elérni, hogy a megemlékezés-sorozat méltó legyen első királyunk életművéhez. További cél, hogy a határainkon belül és kívül élő magyarok azonosuljanak az évforduló gondolataival, erősödjék bennük a nemzeti összetartozás érzése. Az augusztus 20-ai központi ünnepség helyszíne Székesfehérvár lesz, s István királyról megemlékeznek Esztergomban, Pécsett, Egerben, Kalocsán és történelmi emlékhelyünkön, Ópusztaszeren is.
