Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
1 IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Keleten is csökken a felhőzet, majd nyugat felől újabb erős felhősödés, valamint többfelé eső várható. Az erős, néhol viharos észak- nyugati szél az esti óráktól átmenetileg mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 7 fok között lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 34. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 10., szerda KEZDÉS: MÁRCIUS 2-ÁN Pakisztán és Afganisztán ismét tárgyal Gorbacsov bejelentésének amerikai visszhangja ISZLÁMÁBÁD. Pakisztán és Afganisztán úgy döntött, hogy március 2-án kezdi meg genfi tárgyalásaik soron következő, s feltehetőleg utolsó fordulóját — jelentette be tegnap a pakisztáni Iszlámábádban Diego Cordovez, az ENSZ afgán ügyekben közvetítő diplomatája. Sajtóértekezletén Cordovez elmondta, hogy a két fél egyetértésre jutott egy „kibővített kormány” létrehozásában. Ennek az lenne a feladata, hogy elősegítse a szovjet csapatkivonásokat és biztosítsa a két fél Gertiben kötendő megállapodása végrehajtását. Az afganisztáni csapatkivonások felett ENSZ- erők gyakorolnának felügyeletet. Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jelentette be, hogy a Szovjetunió május 15-ei kezdettel 10 hónap alatt kivonja csapatait Afganisztánból, ha Afganisztán és Pakisztán március 15-éig Genfben megállapdásra jut egymással, s a megállapodás két hónapon belül hatályba lép. Ronald Reagan a részleteket kívánja megismerni Mihail Gorbacsovnak a szovjet csapatok Afganisztánból történő kivonásáról hétfőn előterjesztett új tervezetével kapcsolatban. Ezt maga az elnök mondotta hétfői vidéki útján újságíróknak adott egymondatos nyilatkozatában, ezen túlmenően azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Reagan szóvivője, Mariin Fitzwater kijelentette: a szovjet állásfoglalás „pozitív lépésnek tűnik, de meg kell ismerni a részleteket is”. Az első — a televíziós híradókban és a rádiókban elhangzott — kommentárok szerint az új szovjet tervezet — közölvén a szovjet csapatok kivonásának kezdetét és időtartamát — megfelel az Egyesült Államok hirdette elképzeléseknek. Washington korábban ezt nevezte a legfontosabb feltételnek ahhoz, hogy megállapodás jöjjön Jétre az afganisztáni rendezésről, és az Egyesült Államok is megtegye a szükséges intézkedéseket a kormányellenes erők katonai támogatásának megszüntetésére. Az amerikai külügyminisztérium egyes szakértői szerint a legfontosabb fennmaradó kérdés most a nemzeti megbékélés megvalósításának módozata, a szovjet előterjesztes azonban e téren is „első benyomásra elfogadható” megoldásokat tartalmaz. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Mihail Gorbacsov könyvéről v 3. oldal Nehezen készül a bajai kisegítő iskola 3. oldal Közösség terem tés, közönségművelés 4. oldal Mészhomoktégla-gyártás Kiskunhalason 5. oldal FOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉP — FEKETÉN, FEHÉREN 5. oldal SPORT 7. oldal A MEGYEI TERMELTETÉS NÖVELÉSÉT TERVEZIK Tavaszi vetőmagellátás Harmincezer tonna hibridkukorica Tegnap került sor Kecskeméten arra a hivatalos fórumra, amelyen a mezőgazdasági üzemek, termelési rendszerek szakemberei immáron tényként hallhattak a Vetőmag Vállalat Duna—Tisza Közi és Középmagyarországi Területi Központjának az összevonásáról, amivel kapcsolatban a viták még nem ültek el. A most már két megye — Bács- Kiskun és Szolnok — vetőmagtermeltetését és -forgalmazását felvállaló Középmagyarországi Területi Központ igazgatója, dr. Haran gozó Károly a szervezeti változás szükségességéről, a feladatokról szólt. Elmondta, hogy javítani kívánják kapcsolataikat a termelő- és felhasználóüzemekkel, a kereskedelmi munka színvonalát emelik, s tervezik a megyei vetőmag-termeltetés felfuttatását is. Ezek érdekében korrektebb információs kapcsolatok kialakítását szorgalmazta a területi központ, valamint a termelő és felhasználó gadaságok részéről is. Szabó Lajos, a kecskeméti főmérnökség főmérnöke részletes tájékoztatást adott a tavaszi vetőmagellátásról. Tavaszi árpából hat fajta áll a vásárlók rendelkezésére; a söripari kívánalmaknak is megfelelő két fajtajelöltet, a GK Isist és a GK—Orbitot is kínálják. A tavaszi búzákból hat új fajtát állított kísérletbe a vállalát, melyek kipróbálás után a köztermesztésbe is ajánlhatók lesznek. Két olyan fajtára — a Marióra és az Anzára — is felhívták a figyelmet, melyekkel biztonsággal elérhető a 4,5—5 tonnás termésátlag, és alkalmasak a kipusztult növények pótlására. A vállalatnál 30 ezer tonna hibridkukoricavetőmag áll rendelkezésre, a megye gazdaságai a bajai és törökszentmiklósi hibridüzemtől szállíthatnak. A területi központ készletei mellett rendelkezésre áll a Kiskun GT, összesen 230 tonna Kiskun 190-essel, 240-essel és 380-assal. A korai burgonyák már elfogytak, az eddigi igények szerinti Romanót és a Desirét tudják forgalmazni. A takarmánynövények közül a lucernát emelte ki a főmérnök, ajánlva a szarvasiakat és a kisvár- daiakat, valamint a gyepalkotónak is alkalmas Szentesi Róna kúszólucernát. A fehérjeprogram megnövelte e növények vetőmagjának a keresletét. Az étkezési borsó iránti igényeknek csehszlovák import segítségével igyekeznek megfelelni; a takarmányborsók közül az IP—3-ast és a bolgár Lfladovszkijt említették meg. Á készletben lévő szójavető- mag 10 ezer hektárra elegendő, van a honosított Imolából, a II. szaporításifokú BS 31-esből és korlátozott mennyiségben az Eszterből és a BS -38-asból. Ipari napraforgóból a vállalati mennyiség 140 ezer hektárra elegendő; idén sor kerül a Viki és a Barbara hibridek felszaporítására. A kertészeti vetőmagvak kereslete jól jelzi a megnövekedett házikerti, háztáji termelési kedvet. Hatmillió tasakot bocsátanak a vásárlók rendelkezésére. 250-féle zöldséget és 380-féle virágmagot. A vállalat az idén megkezdte a különleges zöldségnövények forgalmazását. Termesztési technológiát, illetve felhasználási javaslatot mellékelnek a kolbásztök, a díszpaprikák, az okra, a bazsalikom szaporítóanya- gához. G E. Dobozok exportra A már hagyományosnak számító fénycsőarmatúrák, kazánok, épületvasalások mellett az acéllemez csomagoló dobozok gyártása egyre bővülő tevékenysége a Dunapataji Vas- és Vegyesipari Szövetkezetnek. Ausztriai és svájci megrendelőkön kívül főleg NSZK-beli nagy- és kisvállalatok a vevői ennek a kisgépek és szerszámok csomagolására, tárolására való fémládikának. 1. Herczeg István és Csóti István lakatosok ponthegesztéssel állítják össze a Hoffmann-féle kerékkiegyensúlyozó védőburkolatát — idén kétezer darabot. 2. Három hónapon belül tudnak az AEG, Holczher vagy bármelyik megrendelő igényei szerint sorozatgyártásba állítani egy-egy doboztípust. A három műszakban üzemelő festősoron a 30 ezer tételes Metabo-ládát fújja Vajda Márton. (Straszer) O BELENYÚLTAK A ZSEBÜNKBE — MEGÉGETTÉK A KEZÜKET! Árellenőrzések az év elején 1988-tól a termelők, a forgalmazók és a fogyasztók eleddig ismeretlen vizeken eveznek. A tavaly még úgy-ahogy enyhe „öbölből” ki-ki úgy érzi, hidegebb áramlatba ért. Nevezik ezt változó gazdasági környezetnek és a piaci hatások kényszerítőén erőteljesebbé válásának is. Áz év eleji áremelések hullámai még nem ültek el teljesen. Az új adó- és pénzügyi rendszer bevezetésével a bruttósítás mellett mostanság azt számolgatja minden ember: „Ma mennyit fizettem a boltban?". Valójában arra is kíváncsiak a vevők, hogy a — szinte rohammunkában elvégzett — év eleji átárazások után hogyan áll most a fogyasztói érdekvédelem? — A kérdés jogos, hiszen ennyire összetett, bonyolult áremelés, amely a termékek és a fogyasztók széles körét ilyen nagy mértékben érintette volna, még nem volt Magyarországon a fel- szabadulás óta — válaszolt dr. P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője. — A vásárlókat szándékosan becsapó forgalmazókkal szemben januárban sem voltunk és ezután sem leszünk elnézőek. A pontos mérés és számolás, a helyes árközlés és a vevők kulturált kiszolgálása a megváltozott gazdasági és pénzügyi helyzetben továbbra is alapvető követelmény. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pult mögött levőknek is vannak érdekeik. Egy pénztáros nagyon jól tudja: nem babra megy a dolog, ha rosszul számol! — Itt, a kereskedelmi osztályon azt. hallottam valakitől, hogy az egyik boltban egy vevő két fokhagymáról is adószámlát kért. — Beszélnek mostanában ilyen és más furcsa dolgokat. Magam is láttam, hogy egy vadászház gondnoka majdnem fél délelőttöt töltött el számlakészítéssel, ami nyugaton egy számlaadó automatával néhány pillanat csupán. Bízom abban, hogy végre nálunk is kialakul a gyorsabb elszámolásnak egy, a mainál korszerűbb módja. Addig is, a technikai feltételek javulásáig, személyes segítséggel egyengethetjük leginkább az árreform útját. Az üzleteket ellenőrző kereskedelmi felügyelőknek ez is egyik feladatuk a fogyasztók érdekében végzett felelősségrevonáson túl. Az nem sokat használ, ha az adóhatóság csupán fenyeget. Ehelyett több türelmet és nagyobb segítséget várnak az adóalanyok — hangoztatta dr. P. Kovács István. Ami persze nem menti föl a kereskedelem irányítóit az új árrendszerből és a vásárlói érdekvédelemből adódó napi tennivalók alól. Buritsné Zallel Anikó főelőadó a kereskedelmi osztályon egyike volt azoknak, akik 1988 első napjaitól — eleinte otthoni telefonügyeletben — hasznos információkkal, gyakorlati útmutatásokkal segítették az átárazó-leltárözó kereskedők munkáját. Számos problémát kellett megoldaniuk. Együtt tisztáztak a forgalmazókkal sok vitatott kérdést. Melyik termék adó nélküli? Melyikre vonatkozik a 15 vagy a 25 százalékos forgalmi adó? Míg azelőtt a hatósági árformába tartozó élelmiszerek csoportjai az árjegyzékben oldalakat tettek ki, 1988-tól már csak félöldalnyi a 19 árucsoportot magába foglaló felsorolás. Egyes árufélék árindexe tévesen jelent meg. Korrigálni kellett a kamasz és bakfis méretű ruhák árát. Hátráltatta az átárazást sok helyen, hogy a számlákon a szállítók nem tüntették fel az ipari termékjegyzékszámot, amiből a boltosok a forgalmi adót kiszámíthatták volna. Még mostanában is fel-felcsapnak az ár-hullámok. A Tisza Füszért nemrégiben közölte az osztállyal, hogy a Novo- tex asztalterítő árát tévesen állapította meg 79 forintban. Az csak 70 forint. Vagy: a Parisienne kölni 432 helyett 399 forintba kerül. Sem a vevő, sem a kereskedő nem akar ráfizetni. Ez volt az indítéka annak az idei 120 ellenőrzésnek, amellyel a kereskedelmi felügyelők arról kívántak meggyőződni: helyes árat számolnak-e az eladók a különböző termékekért? Nem volt haszontalan az útjuk. A Szigma Kereskedelmi Vállalat 551-es számú kalocsai kultúrcikkboltjában például 24 ezer árut kellett újra átárazni ahhoz, hogy a vásárlókat ne érje 37 ezer forint kar. Itt még jókor érkezett a segítség — a megelőző ellenőrzés —, nem úgy, mint az ugyancsak kalocsai idősebb és ifjabb Mészáros Kár oly hoz. A két zöldség-gyümölcs magánkereskedő — apa és fia — a maximált áras, 51 forintos banánt 70 forintért adta kilogrammonként. A személyenként kiszabott 10-10 ezer forintos bírság jól mutatja, hogy a fogyasztók vámszedőinek sem babra megy a „játéka”. Akik így nyúlnak bele a vásárlók zsebébe, könnyen megégetik a kezüket! Kohl Antal Sokféle hagyományt örzünk. Van olyan is, amit szívesen elfelejtenénk, de még generációk kellenek ahhoz, hogy végképpen elmerüljenek a feledés mélységes bugyraiban. Ezek a társadalmi előítéletek, a vagyoni, hivatali rangkórság elkülönítő jegyei, a kispolgáriság újratermelődő, élet- rekapó, felszínes ízlést hordozó „hagyományai". Léteznek aztán olyan hagyományok is, amelyek érdemesek volnának a megőrzésre, de az életmód rohamos változása következtében úgy hagyjuk, dobáljuk el azokat, mint új lakásba költözéskor a régi kacato- kat, semmire sem jó limlomokat. A tárgyi emlékek gyűjtögetése még csak folyik úgy-ahogy, néhol egészen szervezetten. Erre vallanak az egymás után létrehozott, vagy még csak a „kellékek" gyűjtögetésénél tartó tájházak a megye különböző vidékein. Iskolások buzdulnak neki újra és újra — pedig a régiségkufá- rok már végigsöpörték azokat — a padláskutatásnak, a régi használati tárgyak megmentésének. Egy-egy lelkes pedagógus valósággal csodákat művel a honismereti mozgalom élesztésében, a feledésbe merülő határ-, dűlő-’, utca- és ragadványnevek feljegyzésében. Félő azonban, hogy ezzel együtt is csak kicsinyke töredéke marad meg a múlt emlélfeinek. Ami leginkább fájó, hogy a közelmúlt a legveszendöbb. Mert ma még senki sem gondol rá, hogy ez is múltbeli érték, életünk tanúja lesz egykor. Házak és utcasorok tűnnek el egyik napról a másikra, városrészek nőnek ki a földből, és alakulnak át a régiek a szemünk láttára. Tanyák válnak a földdel egyenlővé és falvak újulnak meg, szinte írmagját sem hagyva a korábbi életmódra emlékeztető környezetnek. Emberek tömegei cserélnek otthont, s vele szomszédot, életstílust is váltanak, (Ki süt ma már például kenyeret odahaza? Hányán őrletnek gabonát a falusiak közül?) Idős nénikék, bácsikák költöznek az emlékeiket is elrejtő lakásrengetegbe, keresgélve az ősz- szekötő szálakat, hajdanvolt kapcsolatokat. S vajon ki kérdezi meg őket emlékeik felől? Arról, hogy kik jártak abban a régi utcában? S melyik házra illett volna emléktáblát rakni egy-egy jeles ember tiszteletére? Talán szobrot is lehetne emelni némelyiknek, vagy utcát elnevezni róla, hogy tanúja legyen a változó időnek. Hagyományokat örzünk, keresgélünk, családi összejöveteleken gyermekeink, unokáink számára különös dolgokat, szokatlan históriákat, múltba vesző történeteket mesélünk. Érezzük, hogy kell a fogódzó, a kötődés, a folytonosság. Régi táncokat tanulnak a mai fiatalok, népéneket, népdalfeldolgozást az iskolások, folklórfesztiválok, tanácskozások erjesztenek, a hagyományok ápolása — úgy érezzük — néhol már kezd beépülni kultúránk egészébe. Pedig lehet, hogy csak néhány megszállott ember úszik szemben az árral, a modernizációval címkézett divatok felszínt bodrozó hullámaival. Azért, hogy ne legyenek társtala- nok, hinnünk kell abban, amit ma még kevesen ismertek fel: valameny- nyien hagyományőrzők vagyunk, lehetünk. Most már csak a hagyományokról alkotott fogalmainkat kellene kitágítani, gazdagítani. F. Tóth Pál Részközgyűlést tartott az IKR Javítani kell a hatékonyságot és minőséget Tizenhat esztendővel ezelőtt a termelési rendszerek sorában az országban elsőként jött létre a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat (IKR). A hetvenes évek elején az IKR szakemberei először a kukorica, majd a búza termelését koordinálták, segítették szaktanácsaikkal. Később napraforgóval, cukorrépával és különböző takarmánynövények termelési technológiájának ellenőrzésével, a taggazdaságok termőhelyi adottságainak megfelelő adaptálásával bővült tevékenységük. Legújabban a szója és a borsó is felkerült az IKR növényeinek listájára. A vállalat az idők során egyre szélesítette szolgáltatásai körét: napjainkban már tagjainak az egész üzem gazdálkodására is a^nak szaktanácsot. A közös vállalatnak ma hazánkban 240 taggazdasága van. Bács-Kiskun, Szolnok, Heves és Pest megye, azaz az úgynevezett 5000-es termelésszervező körzet 39, ezen belül megyénk 20 mező- gazdasági üzeme tagja az IKR-nek. Hagyomány már, hogy minden év februárjában részközgyűléseket tart az IKR, ahol beszámolnak az elmúlt esztendő munkájáról és vázolják a jövő feladatait. Az 5000-es termelésszervezési körzet tegnap Kecskeméten, a Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben tartotta meg részközgyűlését. Először Nemes András, az IKR főkönyvelője adott számot a közös vállalat 1987. évi tevékenységéről. Mint mondta, tavaly 214 ezer hektáron termeltek kukoricát 6912 kilogrammos hektáronkénti átlaggal. Az őszi búza területe 243,6 ezer hektár volt. Ebből átlagosan 4716 kilogrammnyi termett. Mindkét növény termése elmaradt a tervezettől a kedvezőtlen időjárás miatt. Az IKR összes árbevétele 6 milliárd 31 millió forint, a nyereség pedig 153,7 millió forint volt, amiből több mint 27 millió forintot visszaosztottak taggazdaságaiknak, vagyoni betétjük arányában. Az idei esztendőben 110 millió forintos eredmény elérését tervezik. Ezt követően Kiss István, az IKR 5000-es termelésszervezési egységének vezetője ismertette a körzet múlt évi eredményeit. Elmondta, hogy 1987- ben a 72 ezer hektárnyi összterületből 34 ezer hektáron termeltek búzát, amelynek a terméseredménye az aszály miatt mintegy húsz százalékkal elmaradt a tervezettől. Ám a mostoha időjárás ellenére a vártnál kedvezőbben alakult a kukorica és a napraforgó termése. (Az előbbiből hektáronként 6499, az utóbbiból 2500 kilogrammot takarítottak be átlagosan). Az egységvezető aláhúzta, hogy az egy éve üzembe helyezett városföldi fo- lyékonyműtrágya-gyártó üzem jelentősen segítette a taggazdaságokban a talajerő tápanyaggal való utánpótlását. A gépjavítást 11 szervizkocsi, és egy éve egy új diagnosztikai szervizkocsi segíti. Ám az országos alkatrészhiány így is sok gondot okozott az üzemeknek. Az idei esztendőről szólva aláhúzta, hogy tovább kell javítani a hatékonyságot és a termelés minőségét. A gabona szerkezetén belül növelni kívánják a kukorica részarányát. Emellett, mint mondotta, a fehérjenövények dinamikus területnövelése várható. A beszámolók után Baki Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője adott tájékoztatót megyénk mezőgazdasági üzemeinek helyzetéről. Elmondta, hogy a nehéz körülmények és a mostoha időjárás ellenére 1987-ben 400 millió forinttal ter(Folytatás a 2. oldalon.).
