Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 10. A LEGFELSŐBB TANÁCS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGAINAK "NAPIRENDJÉN: A rakétaszerződés ratifikálása AFGANISZTÁN Új áttörés előtt Újabb szakasz nyílt meg a KHR:— HHR-szerződés szovjetunióbeli ratifikálásának folyamatában. Tegnap megtartották e témában első együttes ülésüket a Legfelsőbb Tanács két házának külügyi bizottságai. A tanácskozást megnyitó Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, KB- titkár a bizottsági tagok mellett üdvözölte Csehszlovákia és az NDK képviselőit akiknek országát közvetlenül is érintik a szerződésben foglaltak. Mint Ligacsov bejelentette: értesítették az érintett nyügati országok diplomatáit is. Ilyen jellegű vitára először hívtak meg külföldi újságírókat. A teremben megjelentek azok a szakértők, akik részt vettek a szerződés előkészítésében. A KB titkára szólt azokról a levelekről, amelyeket a szovjet párt- és állami vezetéshez küldtek az ország állampolgárai, hangot adva kérdéseiknek, aggodalmaiknak. A megalapozott kérdések megnyugtató válaszokra várnak — mondta. Rátérve a Legfelsőbb Tanács két házának külügyi bizottságai előtt fekvő tervezetre, Ligacsov kijelentette: — Nem hihetjük, hogy a leszerelés magától halad előre. Feladatunk most a szerződés elemzése, következményeinek, hatásainak gondos számbavétele. Ezután Sevardnadze külügy- és Jelző v honvédelmi miniszter tartott beszámolót a szerződésről. Széles nemzetközi együttműködés eredménye a washingtoni szerződés mondta beszámolójában Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, kitérve a bonni kormány konstruktivitására. Sevardnadze kitért arra, miért kell egyenlőtlen mennyiségben megsemmisíteniük rakétákat a szerződő feleknek. Utalt azokra a történelmi okokra, amelyek miatt e téren aszimmetria alakult ki. A lényeg - hangsúlyozta Sevardnadze —, hogy egyik félnél se maradjon egyetlen ilyen fegyver sem. Szólt a sokat vitatott brit és francia rakétákról is. E két ország vezetői kinyilvánították készségüket, hogy beCsak harmadik lett a republikánus jelöltek közül az amerikai elnökválasztási hadjárat nyitányán Georg Bush alelnök. Az Iowa államban hétfőn este tartott helyi párttanácskozásokon a republikánusok közül a várakozásnak megfelelően Robert Dole, a szenátus republikánus pártcsoportjának elnöke győzött nagy fölénnyel, az alelnököt azonban lekörözte Pat Robertson, a televíziós prédikátorból lett szélsőjobb- oldali politikus is. A többi három republikánusjelölt csak viszonylag kevés szavazatot szerzett. Az azonos időben, de sokkalta bonyolultabb rendszerrel rendezett demokratapárti tanácskozások szoíos versenyt hoztak három jelölt:. Richard Gephardt képviselő, Paul Simon szenátor és Michael Dukakis massachusettsi kormányzó között. A szavazatok több mint kétharmadának összeszámlálása után Gephardt állt az élen, de csak néhány százalékkal előzte meg Simon szenátort. Dukakis szoros harmadik volt. Viszonylag igen jól szerepelt az államban Jesse Jackson, a fekete bőrű polgárjogi vezető: a demokrata szavazók 11 százaléka őt kívánta látni elnökként. Az iowai párttanácskozásoknak, amelyeken — közvetett úton — az elnökjelölő pártkongresszusok, az úgykapcsolódnak a nukleáris leszerelés folyamatába, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok megkezdi a fegyverzetek csökkentését. Az egész megállapodást meghiúsíthatta volna a merev ragaszkodás a brit és francia rakéták bevonásához már az első szakaszban. Mivel a Szovjetunió nem engedheti meg a szerződés megsértését vagy a végrehajtás kijátszását, az ellenőrzésnek olyan részletes és alapos rendszerét dolgozták ki, amilyent a világ eddig nem ismert. A leszerelés egyéb kérdéseiről szólva reményét fejezte ki, hogy Slwltz külügyminiszter moszkvai útja elősegíti a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló szerződés előkészítését. Dmitrij Jazov, a Szovjetunió marsai Ija, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi miniszter elmondta, hogy a szerződés érteimében Washington olyan közepes hatótávolságú rakétákat semmisít meg, amelyek a Szovjetunió szempontjából hadászatinak minősülnek. Mindkét fél annyit engedett saját pozícióiból, amennyi az egyensúly megteremtéséhez kellett. Minded egyes számadat beható vita eredményeként alakult ki. A védelmi képesség csökkentésével összefüggő aggodalmak eloszlatására Jazov kijelenetette, hogy más katonai eszközök is megfelelően szavatolják a Szovjetunió és szövetségeseinek biztonságát. A miniszter kitért az ellenőrzés konkrét kérdéseire. Közölte, hogy kellő időben leszerelik a Csehszlovákiában és NDK-ban telepített rakétákat is. Jelentette, hogy a hadsereg a szerződésből ráháruló feladatok végrehajtásának előkészítésén munkálkodik, beleértve a felszabaduló eszközök békés, gazdasági hasznosítását. Végül a honvédelmi miniszter leszögezte, hogy a szovjet fegyveres erők támogatják a washingtoni szerződést. A tanácskozás végén a bizottságok tíztagú előkészítő testületet választottak meg, amely szakemberek bevonásával végzi el a szerződést elemző munkáját. nevezett konvenciók küldötteit választják meg, elsősorban propagandisztikus jelentőségük van. Az itteni jó szereplés előfeltétele annak, hogy a jelöltek jól startoljanak a júniusig tartó versenyben és könnyen országos hírnévre tegyenek szert. így az eredmény elsősorban Bush alelnököt sújtja, és Robert- sonnak hasznos. A soron következő — és ugyancsak inkább propagandaszempontból fontos — fordulóban, a New Hampshire államban február 16-án sorra kerülő előválasztáson Bush az esélyes, Robertson esélyei mégis szembetűnően megnőttek. Mivel New Hampshire-ben a demokraták között Dukakis számít esélyesnek, iowai harmadik helye s főként az, hogy csak viszonylag kevéssé maradt el a győztesek mögött, számára is jó rajtot jelent. A nagy vesztes lowában Gary Hart volt. A korábbi nagy esélyes, aki előbb zajos körülmények között kivált a versengésből, majd visszatért a jelöltek közé, a demokratapárti szavazók alig egy százalékánál talált támogatásra. A republikánusok versenyének vesztese Alexander Haig volt tábornok és külügyminiszter. Ó még egy százalékot sem kapott pártja híveitől Iowa államban. A következetes elvi politika, az érintettek érdekeivel tszámoló magatartás, a realitásokat számba vevő új gondolkodásmód ismét világpolitikai jelentőségű megállapodást hozott elérhető közelségbe. Az ésszerű kompromisszumok feltárására és vállalására való készség nyomán csak az utolsó simításokra és az aláírásra vár az a szerződés, amelynek révén meg lehet oldani a több mint nyolc éve létező afgán kérdést. Mihail Gorbacsov hétfői nyilatkozata és Nadzsibullah televíziós beszéde azt tudatta a világgal, hogy ha Genfben — az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének közvetítésével folyó közvetett tárgyalásokon — Afganisztán és Pakisztán képviselői március 15-éig aláírják a gyakorlatilag végleges formába öntött megállapodásokat, akkor május 15-én megkezdődhet és tíz hónap alatt le is bonyolódhat az Afganisztánban tartózkodó szovjet csapattestek teljes kivonása. Az Afganisztán körüli válság politikai rendezésének feltételei hosszú ideje ismeretesek voltak. A szovjet csapatok kivonását az érintettek egyetlen körülménytől tették függővé: megszűnik-e az a külső beavatkozás, amely miatt a szovjet vezetés annak idején végül is eleget tett a kabuli kormány többszöri segítségkérésének. A rendezési folyamat felgyorsulásának előzményeihez tartozik, hogy Afganisztán élére új vezető került. Az általa jegyzett nemzeti megbékélési program célja az országépítő együttműködés nemcsak a progresszió erőivel, de még azokkal is, akik eddig — olykor fegyveresen — szembenálltak Kabul törvényes kormányával. A Genfben aláírásra váró dokumentumok rendelkeznek egyebek között az afgán—pakisztáni viszony fő elemeiről, a belügyekbe való beavatkozás béNINCS BIZONYÍTÉK Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök értésre adta, hogy továbbra sem szándékozik lemondani tisztségéről. Ilyen értelemben nyilatkozott azután, hogy hétfőn este az osztrák kormány által megbízott nemzetközi történészbizottság átadta Franz Vranitzky kancellárnak és AloisuMock alkancel- . Járnak a Waldheim .'háborús múltjáról készített 200 oldalas jelentést, majd ennek főbb megállapításairól az osztrák államfőt is tájékoztatta. A jelentés eddig nyilvánosságra hozott részleteiből kiderül: a bizottság nem látja bizonyítottnak, hogy Wald- heim a második világháború idején, amikor a balkáni német hadseregcsoport tisztjeként teljesített szolgálatot, személy szerint részt vett volna az ott elkövetett náci háborús bűncselekményekben. A történészek azonban úgy vélik, hogy tisztként tudnia kellett a német megszállók embertelenségeiről, -mégpedig sokkal többet, mint ameny- nyit erről maga elismer. Vizsgálódásai során a bizottság egyetlen olyan esetre Tengeri hadgyakorlatot akar tartani Dél-Korea közvetlen szomszédságában az Egyesült Államok a szöuli olimpia idején. Ezt a The Washington Times című, katonai ügyekben általában jól értesült lap jelentette kedden. Ä gyakorlat a Pentagon meg nem nevezett tisztségviselői szerint arra szolgálna, szüntetéséről, a Pakisztánban élő menekültek hazatéréséről. Nyilatkozatában Gorbacsov is utalt rá, és Nadzsibullah is beszélt róla, hogy csak a térség békéjének erősítését segítené, ha a másik szomszéd, Irán is tevékenyen bekapcsolódnék a rendezésbe, hiszen politikai szerepénél, az Afganisztánban is hivatalosan elismert iszlám egyház súlyánál fogva Iránnak nagy szerep jutna a térség helyzetének normalizálásában. A megállapodás kidolgozásában meghatározó szerep jutott annak a szovjet külpolitikának, amely a Szovjetunióban néhány éve kibontakozóban lévő forradalmi hatású belső változások nyomán átalakítja a világ sorsáról vallott nézeteket is. Moszkva külpolitikájának alapvető feladata továbbra is a belső építő munka kedvező nemzetközi feltételeinek szavatolása. E cél eléréséhez a legfontosabb a békés, biztonságos világ megteremtése. Tavaly őszi cikkében Gorbacsov a biztonságos világ megteremtésének programját felvázolva azokról a kölcsönös és egyetemes összefüggésekről írt, amelyek figyelmen kívül hagyása politikusi felelőtlenség. A világ- politikában kétségtelenül meghatározó súlyú szovjet—amerikai csúcstalálkozók napirendjén éppen ezért szerepeltek az egyetemes biztonsággal összefüggő egyéb kérdések is. Közéjük tartozik az afgán válság rendezése is. Ha Genfben aláírás kerül a válságot lezáró szerződésekre, az esemény jelentősége megint több lesz, mint csupán egy zaklatott sorsú nép és térség békéjének megteremtése. Reményt kelt, hogy más válságok rendezésében is követhető az út: elvi politikával, rugalmas magatartással, egymás véleményének meghallgatásával és tiszteletben tartásával kiolthatok a veszélyes tűzfészkek. Waldheim hivatalában kíván maradni USA-hadgyakorlat az olimpia idején? sem bukkant, amikor Waldheim az általa kétségkívül ismert jogtalanságok ellen szót emelt volna, vagy valamilyen módon megpróbálta volna ezek végrehajtását megakadályozni. Az osztrák államfő hétfőn késő este a televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: örül annak, hogy a történészek világosan megállapították: nem követett el semmiféle háborús bűntettet, mert ez megerősíti azt, amit ő maga is mindig mondott. így nem látott okot arra, hogy a jelentésből bármiféle személyi következtetést vonjon le. A Die Presse című bécsi napilap, amelynek az államfő szintén nyilatkozott a történészjelentésről, keddi számában Waldheim szavaiból egyértelműen azt a következtetést vonta le, hogy Kurt Waldheim meg akar maradni hivatalában. Vranitzky kancellár a jelentés átvétele után újságíróknak nyilatkozva határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy véleménye szerint most, az okmány elkészültével véget érnek-e a Waldheim körüli viták. hogy „figyelmeztesse Észak-Kore- át, ne próbálkozzék az olimpiai játékok megzavarásával”. Az olimpiai játékok előtt az Egyesült Államok megnövelné felderítő tevékenységét is a térségben, hogy „szoros megfigyelés alatt tartsa az esetleges csapatmozdulatokat Észak-Koreában”. BUSH CSAK HARMADIK Amerikai előválasztás NDK Az „ellenfelvonulók” ügye Az utolsó személyt is szabadon engedték kedden a január 17-ei berlini tömegfelvonulás megzavarása miatt letartóztatottak közül. Az NDK rendőrsége azon a januári vasárnapon majdnem 1Q0 személyt vett őrizetbe, mert rendszerellenes feliratokkal próbáltak csatlakozni a német munkásmozgalom kiemelkedő vezetőinek Rosa Luxemburgnak és Kari Liebknechtnek - az emlékére évente megrendezett tömegfelvonuláshoz. Az 1919. január 15- én meggyilkolt kommunista mártirok sírjához tartó 200 ezres menet élén — a hagyományoknak megfelelően — az NDK párt- és állami vezetői haladtak. Az úgynevezett „független csoportok” — amelyek bírálják és elutasítják az NDK szocialista rendszerét, miközben az együtímüködésnek semmi jelét nem mutatják — gondosan megszervezték és összehangolták akciójukat. A nyugati tömegtájékoztatási eszközök képviselőit előre értesítették. A nyugatnémet tv-állomások forgatócsoportjai a helyszínen vártak az „ellenfelvonulók” megjelenésére. A nyugatnémet és a nyugat-berlini rádió- és tv-állomások, amelyeknek az adásai az NDK területének túlnyomó részén vehetők, heteken át folyamatosan napirenden tartották az ügyet. Mind újabb téves információk és találgatások kaptak szárnyra. Az NDK sajtója több mint egy héten át nem tett említést a rendbontásról. Az utóbbi napokban az NDK több illetékese is elismerte, hogy hiba volt a tájékoztatás elmaradása. A fiatalok is elsősorban ezt tették szóvá az ügy kezelésével kapcsolatban — jelentette ki egy sajtóbeszélgetésen Eberhard Aurich, az FDJ ifjúsági szervezet központi tanácsának első titkára. Miután január 25-én elhangzott az a hivatalos bejelentés, hogy többeket letartóztattak a felvonulás megzavarása, illetve hazaáruló kapcsolatok fenntartása miatt, az NDK sajtója megvilágította a történteket. A Neues Deutschland azt emelte ki, hogy a szocialistaellenes csoportok előre megtervezett, szándékos provokációt hajtottak végre. Az NSZK-ból és Nyugat-Berlinből támogatják, szervezik és biztatják rendszerellenes akciókra a.„független csoportokat”, amelyeket - - hangsúlyozta a NSZEP központi lapja csak a polgári sajtó és a nyugati politikusok emelnek az ellenzék rangjára. A berlini lapok kommentárjaikban visszautasították a nyugatnémet sajtónak az emberi jogok megsértéséről, a másként gondolkodók bebörtönzéséről szóló állításait; hangsúlyozták, hogy a nyílt provokáció résztvevői és szervezői megsértették a törvényeket, s ennek megfelelően jártak el velük szemben. A féltucatnyi csoport — elnevezésük szerint a béke, az emberi jogok vagy a környezet védelmére hivatottak — majdnem mind kapcsolatban áll az evangélikus egyházzal, annak helyiségeiben, rendezvényein, vitafórumain lépnek föl tagjai. Az egyháznak — amelynek viszonya az állammal éppen az utóbbi időben jelentősen javult — egyre gyakrabban okoznak gondot ezek a csoportok, mert az egyházi kereteken túllépve politikai akciókat kezdeményeznek. Egy részük eleve csak a kivándorlás lehetőségére összpontosít, így január 17-én is sokan csak kivándorlási kérelmükre akartál; ráirányítani a figyelmet. Ötvenötén, akik csupán emiatt vettek részt az akcióban, alig egy héttel őrizetbevételük után, nagyrészt családtagjaikkal együtt, távozhattak az NSZK-ba. A különböző ellenzéki csoportosulások ismert tagjainak egy részét bíróság elé állították; hat hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtották őket a közrend csoportos megzavarására irányuló kísérlet miatt. Összesen tizenegy nem jogerős bírósági ítélet született. A hazaárulással vádolt személyek ellen vizsgálatot indítottak. Fordulatot hozott az ügyben Wolf- gang Vogel berlini ügyvéd február másodikén tett bejelentése. Az ügyvéd — aki az NDK hatóságainak megbízásából már többször közbenjárt a két német állam közötti humanitárius ügyekben — közölte, hogy kapcsolatban áll Ludwig Rehlinger bonni államtitkárral — a letartóztatottak ügyének megoldása és a két német állam közötti viszony megromlásának megakadályozása érdekében. Még aznap elhagyhatta az NDK-t az utóbbi években a nyugati sajtóban sokat emlegetett Stefan Krawczyk, aki a rendszert bíráló dalai miatt 1985 óta csak egyházi rendezvényeken léphetett föl. Veié utazott felesége is; előzőleg mindkettőjüket hazaáruló kapcsolatok fenntartásával vádolták. Később sorra szabadultak a többiek, azok is, akiket már elítéltek. Egy-két kivételtől eltekintve az NSZK- ba távoztak, de néhányan megtarthatták útlevelüket, vagyis később visszatérhetnek az NDK-ba. Pach Ferenc KÖZÉLET Dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tegnap szakszervezeti vezetőkkel találkozott. Dr. Kőrös Gáspárnak, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa vezető titkárának tájékoztatója után véleménycserére került sor időszerű kérdésekről az SZMT és az ágazati szakszervezetek megyei titkáraival. Kétséges a kormányhatározat végrehajtása 1990-ig Konferencia a családsegítő központokról A családok kiegyensúlyozottabb életvitelének, gondjaik megoldásának segítésére 1985 óta 36 családsegítő központ alakult a fővárosban, illetve tíz megyében. Bár az eredeti céljaikat eddig csak részben teljesítették, tevékenységüket az érintett körzetek lakossága elfogadta, munkájukat szükségesnek tartja — többi között erről beszélt Bal- lai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tegnap azon, az országos konferencián, amelyet a Közalkalmazottak Szakszervezetének székházában rendeztek a családsegítő központok helyzetéről, működésük tapasztalatairól, további feladatairól. A népi ellenőrzés 1987-ben zárult vizsgálata szerint az eddig létrejött családsegítő központok működésükhöz megteremtették a nélkülözhetetlen alapfeltételeket, ám felszereltségük — még egyes megyéken belül is — igen különböző — hangoztatta. Gondként jelezte, hogy a központok dolgozóinak képzése nem megoldott, s az országos továbbképzés jelenlegi rendszerét elégtelennek tartják. Örvendetes viszont, hogy e központok működését tág keretekbe foglalták, mozgásterük lehetőséget ad a helyi jellegzetességek fokozottabb figyelembe vételére. A központok szolgáltatásai az elmúlt években fokozatosan bővültek, s nőtt azok száma, akik problémáik megoldására útbaigazítást, jogi tanácsadást kérve önszántukból keresték fel az új intézményt. A központok fontos szerepet játszanak a családok segélyezésében, a pénz kiutalásának folyamata gyorsabb, mint a tanácsi ügyeknél. A családsegítő központok még keresik helyüket az intézményrendszerben, nem tisztázottak ugyanis pontosan működési, irányítási, szervezeti, jogi és pénzügyi lehetőségeik. A kétségkívül meglévő párhuzamosságok miatt e központok megalakulását a gyermek- védelem egész területén érzékelhető tartózkodás fogadta. A KNEB elnöke hangoztatta: abban, hogy az eredeti elképzeléseket nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, a legkevésbé a központok hibáztathatok. A népi ellenőri vizsgálat szerint az elmaradásnak sokkal inkább oka, hogy a kormányhatározat előkészítése kívánnivalókat hagyott maga után, az alakuló központok kevés útmutatást, segítséget kaptak feladataik kimunkálásához, s az indokoltnál jóval több dolog eldöntését bízták rájuk, illetve helyenként a tanácsok sem voltak megfelelő partnerek a központok helyének megtalálásában. Ballai László végezetül szólt arról, hogy a kormányhatározat szerint a családsegítő központok végleges működési rendjének kialakítását, az országos hálózat fokozatos kiépítését 1986 júliusában meg kellett volna kezdeni, a kísérleti szakasz azonban a mai napig sem zárult le, így kétséges, hogy 1990 végéig létrejöhet-e a tervezett háromszáz családsegítő központ. Megbeszélés a Magyar Szolidaritási Bizottságban Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke és Szaleh Rafat Hatnd'an, a Palesztin Központi Tanács tagja, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szervezet Politikai Bizottságának tagja tegnap megbeszélést folytatott, amelyen a palesztin vezető átfogó tájékoztatást adott a megszállt területeken kialakult helyzetről. Szaleh Rafat Hamdan elmondta, hogy az immár több mint két hónapja folytatódó, a palesztin nép növekvő egységét is kifejező tömeges felkelés célja, a megszállás felszámolása, a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak, köztük a független állam létrehozása jogának érvényesítése. A követelések között szerepel a politikai okokból be- börtönzöttek szabadon bocsátása, a palesztin lakosok elleni represszióknak. emberi jogaik megsértésének, a megkülönböztetetten magas adóter- heknek a megszüntetése, az új települések létrehozásának leállítása. A felkelés újult erővel irányította rá a világ közvéleményének figyelmét a közel-keleti válságra, a palesztin nép jogfosztott helyzetére. Á palesztin vezető köszönetét mondott a népének nyújtott politikai, erkölcsi és anyagi támogatásért. A Magyar Szolidaritási Bizottság részéről Jakab Sándor megerősítette elkötelezettségünket, szolidaritásunkat a palesztin nép igazságos küzdelmével. Részközgyűlést tartott az IKR (Folytatás az 1. oldalról.) műitek többet a gazdaságok, mint az előző évben, és az eredményességük sem romlott. Abban, hogy ezt sikerült elérni, kiemelt szerepük van a termelési rendszereknek és ezen belül is elsősorban az IKR-nek. Ezután a jelenlévő taggazdaságok szakemberei kértek szót. A hozzászólásokra dr. Tóth János, az IKR igazgatója adott választ. Végezetül okleveleket és jutalmakat adtak át azoknak a taggazdaságoknak, amelyek kiemelkedőt nyújtottak a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica termelési versenyében 1987-ben. G. B. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Genfi leszerelési értekezlet Ülést tartottak kedden a genfi leszerelési értekezlet részvevői. A felszólalók rámutattak, hogy a legfelsőbb szinten kiadott múlt decemberi közös szovjet— amerikai nyilatkozat programot adott a további leszerelési, tárgyalásokhoz. Marko Koszin, a jugoszláv küldöttség vezetője felszólította a részvevőket, hogy tegyenek meg mindent a vegyi fegyvereket eltiltó egyezmény kimunkálásáért. Az értekezlet részvevői kedden határozatot hoztak a vegyi fegyverek kérdésével foglalkozó munkacsoport megbízatásának meghosszabbításáról. A szocialista országok nevében Meiszter Dávid, a magyar küldöttség vezetője méltatta a testület múlt évi tevékenységét. • Gorbacsov—Spät találkozója Moszkvában Európa önálló szerepvállalása nélkül nem lehet gyökeresen megváltoztatni a nemzetközi kapcsolatokat, megszüntetni azt a szemléletet, amely a biztonságot kizárólag katonai és hadászati szempontokból vizsgálja. Európának ez a szerepe azonban elképzelhetetlen az NSZK nélkül, a szövetségi köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak javítása nélkül. Erre hívta fel Lothar Späth baden-württem- bergi tartományi miniszterelnök figyelmét keddi moszkvai találkozójukon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A Szovjetunió lelkiismeretesen folytatja Európa-politikáját, senkit sem akar nehéz helyzetbe hozni, célja az, hogy politikája mindenki számára világos és kiismerhető legyen — hangsúlyozta a főtitkár. A megbeszélések során a felek megállapították, hogy véleményük azonos vagy egymáshoz közeli a KHR—HHR-szerződés megítélésében, a hadászati támadófegyverek csökkentésében, a rakétaelhárító rendszerekről kötött megállapodás betartásában, a vegyi fegyver betiltásában, a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésében. Teljes egyetértésre jutottak a gazdasági kapcsolatok jelentőségének megítélésében.
